mzés – zág áge a le rors Ors a z gy M Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon?

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon?

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Szerzők Elena Avramovska a Friedrich Ebert Alapítvány(FES)„A jövő demokráciája” intézeténél vezető kutató, kutatási területe a demok rácia, társadalom és ifjúság. Kutatásait az Európai Bizottság, a Svájci Nemzeti Kutatási Alap és a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszírozza. A közreműködésével készült kiadványok az Oxford University Press és a Routledge gondozásában jelentek meg. Bíró-Nagy András a Policy Solutions igazgatója és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Fő érdeklődési területe az európai integráció, valamint a magyar társadalom értékrendje. The Social Democratic Parties in the Viseg rád Countries[Szociáldemokrata pártok a visegrádi országokban] című(Ania Skrzypekkel közösen szerkesztett) könyve a Palgrave Macmillan kiadónál jelent meg 2023-ban. Ludwig List a Friedrich Ebert Alapítvány(FES)„A jövő demokráciája” intézeténél vezető kutató, szakterülete az empirikus társada lomkutatás és a trendkutatás. Kutatásainak középpontjában a jövedelemeloszlás, a termelékenység és a foglalkoztatás áll. Johanna Lutz a Friedrich Ebert Alapítvány(FES)„A jövő demokráciája” intézetének igazgatója. Előző posztjain, az FES brüsszeli EU-irodájának helyettes vezetőjeként és a brüsszeli székhelyű Politikai Alapítványok Európai Hálózatának elnökeként a demokrati zálódás és a demokrácia támogatása kérdéseivel foglalkozott. Milan Svolik a Yale Egyetem politológia professzora. Az autoriter rendszerek politikáját, a demokratizálódás folyamatait és a de mokrácia erózióját tanulmányozza. Az Amerikai Politikatudományi Társaság, a Guggenheim Alapítvány és az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány díjazottja és ösztöndíjasa. Szászi Áron a Policy Solutions külső szakértője és a Grayling Hungary PA-tanácsadója. Szakterülete a politikai elemzés, a közvéle ménykutatás és a survey experiment típusú kutatás. Szakmai érdeklődése manapság a politikai polarizációra, az euroszkepticizmusra és az egészségüggyel kapcsolatos attitűdökre irányul. Köszönetnyilvánítás Támogatásukért a szerzők köszönetet mondanak a csapat tagjainak, Filip Milačićnak, Stefán Krisztinának és Margarete Lenggernek. Továbbá szeretnénk köszönetet mondani Florian Müllernek is a fantasztikus grafikai tervezésért. 2

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 A tanulmány felépítése 10 A demokráciával kapcsolatos ismeretek és preferenciák 14 Hogyan büntetik a választók a demokráciát sértő magatartást? 26 Mely antidemokratikus megnyilvánulásokat hajlandóak a leginkább és a legkevésbé büntetni a választók? 33 Demokratikus attitűdök és a büntetés mértéke 38 A demokratikusan tudatos szavazók társadalmigazdasági, demográfiai és pszichológiai jellemzői 40 Az antidemokratikus magatartás iránti tolerancia 44 Polarizáció 56 Következtetések 58 Irodalomjegyzék 61 Impresszum 62 3

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 Mielőtt megvizsgáltuk volna, hogy a magyar választók feláldoznák-e a demokráciát párthűségből vagy politikai érdekekért, először felmértük, hogy mennyire vannak tisztában azzal, hogy mi is az a demokrácia. Kidolgoztunk egy mérőeszközt a demokratikus kompetenciaszintjük felmérésére, és az eredmények azt mutatják, hogy a magyar válaszadók demokratikus kompetenciaszintje elmarad a korábban elemzett európai országok válaszadóinak szintjétől. Demokratikus kompetencia Demokratikusan kompetens válaszadók aránya Svédország Észtország Németország Spanyolország Lengyelország Szerbia Ukrajna Magyarország 20% 40% 60% 85% 81% 80% 80% 78% 76% 75% 72% 80% 2 Hajlandóak-e a magyar választópolgárok megbüntetni az antidemokratikus politikai jelölteket? Igen, de kevésbé, mint az általunk elemzett más országok választópolgárai. Egy antidemokratikus jelölt szavazataránya 4,8 százalékponttal esne. Büntetés átlagos mértéke az összes vizsgált országban Adatok%-ban Svédország Lengyelország Szerbia Észtország Németország Ukrajna Spanyolország Magyarország Büntetés -2% -4% -4,8 -5,9 -6% -7,1 -7,9 -7,8 -7,5 -8% -9,2 -10,0 4

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? 3 A magyar választók nem egyformán büntetik az összes demokratikus normasértést. A választások tisztaságának megsértését jobban büntetik, mint a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatos normák vagy a polgári szabadságjogok megsértését. Átlagos büntetés mértéke a liberális demokrácia alappillérei szerint Adatok%-ban Választások tisztasága Fékek és ellensúlyok Polgári szabadságjogok Büntetés -2% -4% -4,3 -5,8 -6% -8% -8,2 4 Nem minden magyar választó bünteti egyformán a demokratikus normák megsértését. Az idősebbek, a nők, az iskolázottabbak és a magasabb jövedelemmel rendelkezők, valamint a gazdasági kilátásokat illetően pesszimisták hajlamosabbak büntetni a demokratikus alapértékek megsértését. Az antidemokratikus politikusok megbüntetésére nagyobb hajlandóságot mutató válaszadók jellemzői Nők (különösen a demokratikusan kompetensebbek) Iskolázottabbak DEMO ÁCIA KR Magasabb jövedelműek Idősebbek Gazdasági várakozásaikat illetően borúlátóak 5

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ 5 Ami a pártok szavazóit és a demokratikus normasértések büntetését illeti, eredményeink azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP támogatói büntetik a legkevésbé a demokratikus jogsértéseket. Melyik párt támogatói büntetik a legkevésbé a demokratikus normák megsértését? Az egyes európai pártok támogatóinak büntetése, a szavazási magatartás alapján, adatok%-ban Ukrajna Ellenzéki Platform – Az Életért Németország AfD Spanyolország VOX és PP Svédország Svéd Demokraták(SD) Észtország EKRE Szerbia SNS Lengyelország PiS Magyarország Fidesz-KDNP -1% Büntetés -2% -2,7 -3% -3,4 -4% -4,0 -4,3 -4,9 -4,9 -4,6 -5% -5,4 6 Míg az általunk vizsgált országok mindegyikében a megkérdezettek„elsősorban pártszimpatizánsok, és csak másodsorban demokraták”, Magyarországon a párthűség erősebb, mint a többi vizsgált európai országban. Az antidemokratikus jelöltet, aki egyébként átlagosan 4,8%-ot veszítene Magyarországon, a szavazói 35,9 százalékpontos szavazatarány-növekedéssel jutalmazzák, amennyiben az általuk preferált párthoz tartozik. Az egy pártközösségbe tartozás általános hatása Egyes európai országok. Adatok%-ban 31,2 Nettó nyereség +30% Jutalom 36,0 +25% 21,7 19,9 18,0 +20% 15,9 15,6 15,4 +15% 11,5 +10% 27,6 22,9 23,5 23,7 25,1 29,1 +5% 21,5 0% Büntetés -4,8 Magyaro. -5,9 Spanyolo. -7,1 -9,2 Lengyelo. Ukrajna átlagos büntetés -7,8 -7,9 -7,5 Észto. Szerbia Németo. a választók párthűségéből eredő jutalom -10,0 Svédo. -5% -10% 6

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? 7 Míg a korábban vizsgált többi országban a megkérdezettek elsősorban az identitással kapcsolatos politikai ügyek mentén hajlandók feláldozni a demokratikus értékeket, addig a magyar választók minden általunk tesztelt politikai ügyért – azon belül is leginkább az azonos nemű párok jogaira vonatkozó ajánlatért – feláldoznák a demokráciát. Miért hajlandók a választók feláldozni a demokratikus értékeket? Adatok%-ban Büntetés Jutalom Átlagos 1 büntetés: -4,8% Nettó nyereség Párthűség Azonos nemű párok jogai +14,9% +36,0% 2 10,1% 31,2% 3 Bevándorlás +10,3% 5,5% Védelmi politika +10,0% 5,2% Oktatás és jövedelemadó +9,6% 4,8% Energiaadók +9,0% 4,2% -5% Diagram értelmezése: 1 A baloldali oszlop azt jelenti, hogy a szavazók átlagosan-4,8%-kal büntetik az antidemokratikus magatartást. 0%+5%+10% 2 Ebben a példában+36,0 százalékpont a jelölt abszolút jutalma, ha a választó által preferált párt tagja. +15%+20%+25%+30% 3 A nettó nyereség(vagy néha veszteség) tehát az a szavazatarány-csökkenés vagy-növekedés, amit a jelölt végül elkönyvelhet, ha mind az eredeti büntetést, mind a jutalmat figyelembe vesszük. 8 Azt is megvizsgáltuk, hogy a polarizáció szerepet Milyen ügyek képviselete révén úszhatják meg játszik-e abban, hogy a választók hajlandóak-e a a politikusok az antidemokratikus magatartás demokratikus értékeket politikai célokért beáldozni. miatti büntetést? Egyrészt megkérdeztük a válaszadókat, hogy mennyire fontosak számukra egyes politikai ügyek, másrészt Az egyes politikai témák fontosságuk és polarizáló hatásuk szerint A buborék nagysága az egyes közpolitikai témákban tett ajánlatok átlagos jutalmát jelzi. megmértük, hogy ezek a témák mennyire polarizálják a 8 választókat. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált országok közül Magyarországon és Ukrajnában a legpolarizáltabb a társadalom. Ami a különböző 7 politikai témákat illeti, kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a magyar válaszadóknál az azonos nemű párok jogait illetően a legmagasabb a polarizáció, ez 6 Energiaadók Oktatás/ jövedelemadó után következik csak az adó- és az oktatáspolitika, a Védelempolitika bevándorlási politika, az energiaadók kérdése és végül a védelmi politika. 5 Fontosság (1 10) Bevándorlás 4 3 0,2 0,3 Azonos nemű párok jogai 0,4 0,5 0,6 Polarizáció szintje(0,0- 1,0) 7

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ BEVEZETÉS Miért támogatnak a választók olyan jelölteket, akik szembemennek a demokratikus normákkal? Autokratizálódás A demokratizálódással ellentétes folyamat, amely magába foglalja az intézményi korlátok, a polgári szabadságjogok és a politikai jogok gyengülését. 1 Avramovska(2023) Az elmúlt években Magyarországon a demokrácia állapota folyamatosan romlott. A posztkommu nista Európában egykor demokratikus sikertörténetként ünnepelt Magyarországon a de mokratikus értékek és a jogállamiság jelentős erodálódása figyelhető meg. 2010 óta Orbán Vik tor és pártja, a Fidesz alkotmányos változásokat vezetett be hatalma megszilárdítása érdekében, befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban, és korlátozta a média szabadságát. Ráadásul Orbán 2015-től kezdődően előszeretettel alkalmaz szél sőjobboldali, migránsellenes retorikát, korlátozza az LMBTQIA+ jogokat, és szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, annak ellenére, hogy Oroszor szág teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen (Scheppele 2022, Bernhard 2021, Ágh 2016, Ci anetti, Dawson és Hanley 2018, Vachudova 2020). Bár Magyarország azon államok közé tartozik, ahol az autokratizálódási folyamatok legéleseb ben láthatók, nem az egyetlen ilyen ország. A demokratikus intézmények és normák lassú erózi ója – az illiberalizmus térnyerésével párhuzamosan – az elmúlt években a világ számos országában bekövetkezett(Nord et al. 2024). A demokratikus erózió egyre gyakoribb esetei ellenére azonban a kutatók és a szakértők még nem jutottak kon szenzusra azokat a tényezőket illetően, amelyek az illiberális, populista és jobboldali pártok fele melkedését és fennmaradását táplálják, mely pártok aztán fokozatosan roncsolják országuk de mokratikus szövetét. A demokratikus erózió közelmúltbeli tendenciáinak gyökerét keresve a kutatók számos lehetséges magyarázatot meg vizsgáltak, ilyen például a populista retorika felemelkedése, a fokozatos intézményi erózió vagy az erősödő polarizáció(Bartels 2023, Ber meo 2016, Visnovitz és Jenne 2021, Nalepa, Vanberg és Ciopris 2018, McCoy és Somer 2019, Grzymala-Busse 2019, Grzymala-Busse et al. 2020). A kutatók azonban, eltekintve néhány ki vételtől(pl. Svolik 2019, Lewandowsky és Jankowsk 2023; Svolik et al. 2023, Saikkonen és Christensen 2023, Wunsch és Gessler 2023) keve sebb figyelmet szenteltek a választók szerepének, különösen az Egyesült Államok határain kívül. Ha a választóknak dönteniük kell a demokrácia támo gatása, illetve a párthűség vagy a politikai érdekek követése között, mit választanak? Ki helyezné a demokráciát mindenek fölé? Bár a demokratikus deficitek diagnosztizálása a politikusok szerepé nek vizsgálatával kezdődhet, a választók meghatározó szerepére is ki kell terjednie(Svolik et al. 2023). Ez a tanulmány egy korábbi, hét európai or szágra(Észtország, Németország, Lengyelország, Szerbia, Svédország, Spanyolország és Ukrajna) kiterjedő vizsgálatunkra 1 építve mélységében elemzi Magyarország helyzetét. Arra törekszik, hogy megválaszolja a kérdést: Miért támogatják a választók továbbra is a demokratikus elve ket sértő politikusokat? Kutatásunk alapját egy 1000 fő bevonásával készült magyarországi felmérés képezi. Célja elő ször is annak megértése, hogy a választók hajlandóak-e, illetve milyen körülmények között hajlandók olyan politikusokra szavazni, akik fi gyelmen kívül hagyják a demokratikus normákat, de a választók által preferált pártokhoz tartoznak, vagy nézeteikkel összhangban lévő politikát foly tatnak. Célja másodsorban annak feltárása, hogy a polarizáció fokozza-e a választók hajlandóságát arra, hogy előnyben részesítsék a politikai igazo dást a demokráciával szemben. 8

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? A TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE Tanulmányunkat az alábbiak szerint építettük fel: Elsőként a válaszadók demokráciával kapcsolatos ismereteinek és a demokráciához való viszonyának értékelésére összpontosítunk, csak ezt követően térünk rá arra a kulcsfontosságú kérdésre, hogy a magyarországi választók hajlandóak lennének-e a demokráciát hátrébb sorolni más prioritásokkal szemben. Ennek érdekében fel teszünk egy sor konkrét kérdést, amelyekkel felmérjük, mennyire értik és ismerik a demokratikus elveket és folyamatokat. Ebben a részben különösen három szempontot vizsgálunk: 1) a demokrácia támogatása, 2) a demokráciával való elégedettség és 3) a demok ráciával kapcsolatos ismeretek. Ezen túlmenően megrajzoljuk azon válaszadók profilját nem, életkor, jövedelem, iskolai végzettség és médiafogyasztási szokások alapján, akik a leginkább értéknek te kintik a demokráciát. A második részben azt vizsgáljuk, hogy a válaszadók milyen mér tékben vonják felelősségre a politikusokat a demokratikus normákkal ellentétes megnyilvánulásaikért, továbbá megrajzoljuk azon választók profilját, akik a legnagyobb hajlandóságot mutatják az ilyen normasértések miatti felelősségre vonásra. Megvizsgáljuk továbbá, hogyan befolyásolja a párthűség azt, hogy a választók számonkérik-e a politikusokon az antidemokratikus magatartást, és hogyan alakul ez más változók – köztük az életkor, a nem, az iskolázottság, a politikai tudatosság, a vallási hovatartozás és egyéb tényezők – függvényében. E vizsgálat révén szeretnénk alaposab ban megismerni azokat a konkrét demográfiai jellemzőket és tulajdonságokat, amelyek hozzájárulnak a demokratikus jogsérté sek szankcionálására való erősebb hajlamhoz. Az előző fejezetekre építve, amelyekben feltártuk a demokrati kus normasértések büntetésének különböző dimenzióit, megvizsgáljuk, milyen feltételek mellett hajlandók a választók más érdekek miatt lemondani a demokráciáról. Ennek során két fő szempontra összpontosítunk: Először megvizsgáljuk, hogy a párthűség mennyire befolyásolja a választók azon döntését, hogy a demokratikus jogsértéseket fi gyelmen kívül hagyva továbbra is támogassák az általuk preferált jelölteket. A párthűségnek a válaszok alakításában játszott szerepét elemezve betekintést nyerhetünk abba, hogy a párthovatartozás milyen mértékben befolyásolhatja a választók hajlandóságát arra, hogy a demokratikus elvekkel szemben más szempontokat helyezzenek előtérbe. Ezután azt vizsgáljuk, hogy a választók hajlandóak-e engedni a demokrácia iránti igényeikből bizonyos politikai ajánlatokért cse rébe. A választók különböző politikai témákhoz való viszonyulásának elemzésével felmérhetjük, milyen alkukat hajlan dóak kötni, és fényt deríthetünk arra, milyen jelentőséget tulajdonítanak egyes politikai kérdéseknek a demokratikus értékekhez képest. E vizsgálatok eredménye révén szeretnénk jobban megérteni azokat a körülményeket és tényezőket, amelyek befolyásolhatják a választók hajlandóságát arra, hogy a demokráciát más érdekek mi att feláldozzák, értékes betekintést nyújtva a demokratikus elvek és a választói döntéshozatal közötti dinamikába. Végezetül azt elemezzük, hogy milyen összefüggések vannak a polarizáció és aközött, hogy a választók milyen mértékben hajlan dóak elnézni a politikusok antidemokratikus magatartását az általuk preferált társadalmi, gazdasági vagy külpolitikai irányvonal lal összhangban lévő politikáért cserébe. E dinamika vizsgálatával azt szeretnénk felmérni, hogy a polarizáció fokozza-e a választók hajlandóságát arra, hogy megbocsássanak a nem demokratikus magatartást tanúsító politikusoknak, és támogassák őket mindad dig, amíg politikai állásfoglalásaik összhangban vannak a választók saját meggyőződésével és érdekeivel. Ez az elemzés rávilágít a poli tikai polarizáció, a választói magatartás és a politikai céloknak a demokratikus elvek fölé helyezése közötti összetett kölcsönhatásra. Itt azt is megvizsgáljuk, hogy a választók hajlamosabbak-e poli tikai előnyökért cserébe engedményeket tenni a demokráciát illetően olyan ügyekben, amelyek polarizációt generálnak, illetve olyan témák kapcsán, amelyeket a választók„fontosnak” tarta nak, de amelyek eredendően nem megosztók társadalmilag. Ez a vizsgálat értékes betekintést nyújt abba, hogy a polarizáció hogyan alakíthatja a választók demokratikus normákhoz való hozzáállását, és hogy a politikai megfontolások milyen mértékben írhatják felül a demokratikus értékeket politikailag terhelt kontextusban. 9

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A KUTATÁS MENETE ADATGYŰJTÉS Adatsorunk egy megrendelt reprezentatív kutatáson alapul, amely két részből áll: egy kérdőíves felmérésből és egy jelöltvá lasztási tesztből. A felmérést a Závecz Research közvélemény-kutató cég végezte 2023. június 27. és július 11. között, összesen 1014 válaszadó bevonásával. Az interjúk on line zajlottak, és átlagosan 25 percig tartottak. A kvótás mintavétel a következő reprezentativitási kritériumok szerint történt: nem, életkor, régió és iskolai végzettség. JELÖLTVÁLASZTÁSI TESZT A demokrácia támogatására, a politikai és pártpreferenciákra, a politika iránti érdeklődésre, a gazdasági teljesítményre stb. vo natkozó szokásos kérdések mellett felmérésünk két jelöltválasztási kérdéssort is tartalmazott(tíz-tíz kérdéssel). A vá laszadóknak minden fordulóban két hipotetikus jelölt közül kellett választaniuk, egy Fidesz-KDNP-s jelölt és egy másik párt jelöltje közül. Az egyes jelölteket négy véletlenszerűen hozzá rendelt attribútummal írták le: párthovatartozás, két releváns politikai állásfoglalás, valamint egy vagy semleges, vagy antide mokratikus álláspont. Ez utóbbi esetben a jelöltet úgy állították be, mint aki olyan intézkedést támogat, amely sérti a liberális demokrácia három fő alapelvének egyikét: választások tiszta sága, fékek és ellensúlyok, valamint polgári szabadságjogok. A válaszadóknak két kérdést tettek fel a jelöltekkel kapcso latban: melyik jelöltet részesítik előnyben, és milyen valószínűséggel szavaznának a kiválasztott jelöltre a következő választáson. Minden válaszadó összesen 20 különböző jelöltvá lasztási kérdést kapott a felmérésben, ami összesen 20 ezer kombinációt eredményezett. Ez a teszt lehetővé tette szá munkra, hogy megállapítsuk, hogyan hatnak a demokrácia aláásására tett kísérletek a jelöltek választási esélyeire. Példa a magyarországi felmérésben használt jelöltprofilra 10

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? POLITIKAI ÁLLÁSPONTOK A politikai jelöltek politikai állásfoglalásainak kidolgozásakor több kritériumot határoztunk meg: az állásfoglalások egy adott dimenzió mentén egyértelműen elkülöníthetők legyenek(pl. gazdasági bal-jobb, vagy bevándorláspárti/bevándorlás-ellenes); a válaszadók által preferált politikai állásfoglalások várt megosz lása terjedjen ki valamennyi politikai álláspontra, és tükrözze a tényleges választói preferenciák megoszlását; valamint a témák skálája és tartalma tükrözze azt, hogy mik a legjelentősebb vitás közpolitikai kérdések az országban. Adók és oktatás Emeljék meg a személyi jövedelemadót, a bevételt fordítsák az oktatási költségvetés növelésére. A személyi jövedelemadó és az oktatási költségvetés maradjon változatlan. Csökkentsék a személyi jövedelemadót, és ennek megfelelően csökkentsék az oktatási költségvetést. Energiaadók Emeljék a fosszilis energia adóját a nap- és szélenergia árának csökkentése érdekében. Csökkentsék a fosszilis energia adóját akkor is, ha ez a nap- és szélenergia kisebb mértékű felhaszná lását eredményezi. Bevándorlás Bevándorlás engedélyezése a származási országtól függetlenül. Engedélyezzék a bevándorlást az EU-n belülről, az EU-n kívülről érkező bevándorlást azonban csak családi alapon. Az EU-n kívülről érkező bevándorlás betiltása. Bevándorlás tiltása a származási országtól függetlenül. Kisebbségi nyelvhasználat* Az állami hivatalokkal való kommunikáció során csak a magyar nyelvet lehessen használni. A magyar anyanyelvűeknek legyen joguk saját nyelvüket használni a hivatalos ügyek intézése során. EU Azonos nemű párok jogai Az azonos nemű pároknak jogot kell adni a házasságkötésre és gyermekek örökbefogadására. Az azonos nemű pároknak jogot kell adni a házasságkötésre, de gyermekek örökbefogadására nem. Az azonos nemű pároknak ne legyen joga házasságot kötni, sem gyermeket örökbe fogadni. Nemzeti, illetve uniós szintű védelmi politika Magyarország védelmi politikájáról uniós szinten kell dönteni. Magyarország védelmi politikájáról a magyar és az uniós intézményeknek közösen kell dönteniük. Magyarország védelmi politikájáról kizárólag a magyar intézmények döntsenek. RUS Kapcsolat az EU-val és Oroszországgal** Szorosabb kapcsolatot kellene ápolnunk az EU-val, de távolságot kellene tartani Oroszországtól. Szorosabb kapcsolatot kellene ápolnunk az EU-val és Oroszországgal is. Szorosabb kapcsolatot kellene ápolnunk Oroszországgal, de távolságot kellene tartani az EU-tól. * Csak az előző, több országra kiterjedő felmérés során Észtországban, Szerbiában, Spanyolországban és Ukrajnában alkalmazott kérdés ** Csak az előző, több országra kiterjedő felmérés során Szerbiában és Ukrajnában alkalmazott kérdés 11

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ ANTIDEMOKRATIKUS ÁLLÁSPONTOK A politikai jelöltek antidemokratikus állásfoglalásainak kialakítá sakor az alábbi kritériumokat alkalmaztuk: Először: az adott álláspont sértse a demokratikus alapelveket. Másodszor: hasonlítson azokhoz a gyakorlatokhoz, amelyeket kormányok és politikusok a korábbiakban már alkalmaztak vagy megpróbál tak alkalmazni a demokratikus folyamat aláásására Európa-szerte. Harmadszor: az adott lépés a hatalom megszer zésére vagy megtartására irányuljon, ne legyen öncélú. Negyedszer: szerepeljenek közöttük olyanok is, amelyek törvé nyesek, de antidemokratikusak, és olyanok is, amelyek egyszerre törvénytelenek és antidemokratikusak is, hogy kirajzolódhasson az autokratizálódás fokozatos jellege. A Magyarországot jellemző speciális politikai helyzet és a Fi desz dominanciája miatt úgy döntöttünk, hogy módosítjuk a korábbi két tanulmányunk esetében alkalmazott módszert, és minden egyes jelöltválasztási kérdésnél szerepeltetünk Fideszre szavazó jelöltet. Ez lehetővé tette, hogy mélyrehatóbb elemzést végezzünk, és meg tudjuk különböztetni egymástól azon esete ket, amikor a válaszadó választása elsősorban a pártpreferenciát tükrözi, illetve amikor elsősorban a fideszes jelölt győzelmének megakadályozása a cél. Emellett arra törekedtünk, hogy ezen politikai ajánlatok be mutatásakor kerüljük a nyilvánvalóan minősítő vagy elítélő nyelvezetet, vagyis az olyan kifejezéseket, mint“antidemokrati kus”,“alkotmányellenes” vagy“jogsértő”. Célunk az volt, hogy a válaszadók maguk határozhassák meg, egy állásfoglalás sérti-e a demokratikus elveket, elkerülve ezzel azt az esetleges kritikát, hogy büntető jellegű válaszukat inkább a megfogalma zás módja, mint a tartalom váltotta ki. Az antidemokratikus álláspontok kiválasztásakor Dahl (1971, 1989) és mások(Linz és Stepan 1996) klasszikus demok ráciafelfogását követtük, így a liberális demokrácia három fő alappillérével – választások tisztasága, fékek és ellensúlyok rendszere, valamint polgári szabadságjogok – kapcsolatos antidemokratikus állásfoglalásokat választottuk ki. Tisztességes választások Fékek és ellensúlyok „Az infrastruktúrafejlesztési forrásokat azokba a körzetekbe kell irányítanunk, ahol a pártunkra szavaztak.” Ellenzéki verzió:„Ha nyerünk, az infrastruktúrafejlesztési forrásokat a pártunkra szavazó körzetekbe kell irányítani." Demokratikus alapelv: választói autonómia, a kormányzat nem használhatja az állami forrásokat saját választási céljaira „A törvényeket parlamenti vita nélkül kell elfogadni, amennyiben az ellenzék kritizálja azokat.” Csak a kormányhoz kötődő jelölteknél valószerű Demokratikus alapelv: a végrehajtó hatalom törvényhozás általi ellenőrzése „Azt mondta, hogy a kormánynak be kellene perelnie a miniszterelnököt/elnököt korrupcióval vádoló újságírókat” Csak a kormányhoz kötődő jelölteknél valószerű Demokratikus alapelv: szólásszabadság Polgári szabadságjogok „Támogatja a kormánykritikus hazai civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását” „Támogatja a kormánykritikus szakszervezetek külföldi finanszírozásának betiltását” Demokratikus alapelv: egyesülési szabadság, szólásszabadság „Támogatóit arra bíztatja, hogy erőszakosan zavarják meg politikai ellenfelei kampánygyű léseit.” Demokratikus alapelv: gyülekezési szabadság „Azt mondta, meg kell fegyelmezni azokat a bírákat, akik a kormányt nyilvánosan bírálják.” Demokratikus alapelv: igazságszolgáltatás függetlensége „Támogatja azt a javaslatot, hogy a kormányzat figyeltesse a politikai jellegű kritikus bejegyzése ket a közösségi médiában.” Demokratikus alapelv: szólásszabadság, magánélethez való jog 12

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Az antidemokratikus állásfoglalások véletlenszerű elosztása ré vén össze tudjuk hasonlítani, milyen arányban szavaznának az emberek az antidemokratikus jelöltekre, szemben a demokrati kus, de egyébként pont ugyanolyan jelöltekre. A nem demokratikus jelöltek választói támogatottságának csökkenése révén mérni tudjuk, hogy a választók milyen mértékben hajlan dóak büntetést alkalmazni a demokrácia védelmében. Ennek eredményeként kutatási módszerünk lehetővé tette számunkra, hogy válaszoljunk három alapvető kérdésre a hétköznapi állam polgároknak az autokratizálódásban játszott szerepével kapcsolatban: 1. Nagyra értékelik-e a demokráciát, és eléggé megbecsülik-e ahhoz, hogy megbüntessék a demokratikus normákkal szembemenő politikusokat? 2. Hajlandóak-e szankcionálni a demokratikus normákat meg sértő politikusokat, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy saját politikai érdekeik vagy pártszimpátiájuk ellenében kell szavazniuk? 3. A polarizált társadalmakban a választók nagyobb toleran ciát mutatnak-e az antidemokratikus megnyilvánulásokkal szemben, vagy az ilyen magatartás nem korrelál a polarizá ció mértékével?with the degree of polarization? JELÖLTVÁLASZTÁSI TESZT+ A DEMOKRÁ CIÁHOZ VALÓ VISZONYULÁS FELMÉRÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRDÉSEK Amikor a politológusok általában a népesség demokrácia iránti elkötelezettségét vizsgálják, gyakran alkalmaznak direkt kérdé seket, amelyek a demokráciával mint kormányzati formával kapcsolatos attitűdökre kérdeznek rá. A különböző országok ban tapasztalt közelmúltbeli fejlemények azonban kétségeket ébresztettek a demokrácia támogatottságának mérésére szolgáló hagyományos módszerek megfelelőségével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a társadalmi támogatottsággal össze függő attitűdöket mérő hagyományos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy erőteljes a demokrácia melletti el köteleződés, számos országban tapasztalható autokratizálódás. Ez az ellentmondás valószínűleg annak tudható be, hogy a de mokrácia támogatására vonatkozó közvetlen kérdések társadalmilag helyesnek ítélt és politikailag korrekt válaszokat váltanak ki. Jelöltválasztási teszt Az antidemokratikus állásfoglalások véletlenszerű elosztása révén össze tudjuk hasonlítani, milyen arányban szavaznának az emberek az antidemokratikus jelöltekre, szemben a demokratikus, de minden más szempontból ugyanolyan jelöltekre. A nem demokratikus jelöltek választói támogatottságának csökkenése révén mérni tudjuk, hogy a választók milyen mértékben hajlandóak büntetést alkalmazni a demokrácia védelmében. 13

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A DEMOKRÁCIÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEK ÉS PREFERENCIÁK Ebben a fejezetben a válaszadók demokráciához fűződő attitűdjeinek és kompetenciájának az értékelésére összpontosítunk. Ehhez egy sor célzott kérdést tettünk fel, ezek segítségével tudjuk felmérni, mennyire értékelik, értik, illetve ismerik a demokratikus elveket és folyamatokat. Az eredményeket nemzetközi kontextusba helyezzük, továbbá bemutatjuk az adatokból a párthűség és a szociodemográfiai jellemzők szerint kirajzolódó mintázatokat is. A DEMOKRÁCIA TÁMOGATÁSA MENNYIRE FONTOS DEMOKRÁCIÁBAN ÉLNI? A FES(Friedrich-Ebert-Stiftung) korábbi felméréseihez hason lóan a magyar válaszadókat is megkérték, hogy értékeljék, mennyire fontos számukra, hogy olyan országban éljenek, ame lyet demokratikusan kormányoznak. A válaszadók egy 10 pontos skálán jelölhették be a véleményüket tükröző értéket, ahol az 1 azt jelentette, hogy egyáltalán nem fontos, a 10 pedig azt, hogy számukra kifejezetten fontos. Magyarországon a vá laszok átlaga 8,3 volt(10-ből 8 válaszadó azt válaszolta, hogy valamennyire vagy nagyon fontos számára, hogy demokráciá ban éljen). Az átlagos pontszám azonos volt Lengyelországban, valamivel alacsonyabb Szerbiában(8,2) és Észtországban(8,1), viszont magasabb Spanyolországban(8,4), Ukrajnában(8,5), Németországban(8,5) és Svédországban(8,8). „Önnek mennyire fontos, hogy demokratikusan kormányzott országban éljen?” Egyáltalán nem fontos Átlagérték Kifejezetten fontos Svédország 8,8 Németország 8,5 Ukrajna 8,5 Spanyolország 8,4 Magyarország 8,3 Lengyelország 8,3 Szerbia 8,2 Észtország 8,1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 8,3 Összes válaszadó(átlag) Jelentős különbségek láthatók politikai preferenciák szerint. Míg a kormánypárti szavazóknak csak 60%-a tartja nagyon fontosnak, hogy demokratikusan kormányzott országban éljen, addig a hatpárti ellenzéki szavazók(az Egységben Magyarorszá gért, más néven Ellenzéki Összefogás támogatói a 2022-es választásokon) körében ez az arány 89%. Figyelemre méltó, hogy még a szélsőjobboldali Mi Hazánk szavazói közül is töb ben mondják fontosnak, hogy demokratikusan kormányzott országban éljenek, mint a Fidesz szavazói közül. 14

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? „Önnek mennyire fontos, hogy demokratikusan kormányzott országban éljen?” Válaszadók aránya választói magatartás szerint; adatok%-ban 80% 60% 50% 40% 20% Összes válaszadó 6 14 13 67 FideszKDNP Egységben Magyarországért (Ellenzéki Összefogás) Mi Hazánk Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) 7 5 510 14 15 5 17 18 89 79 60 68 Egyéb párt/Nem válaszolt 6 15 11 Nem szavazott 2022-ben 9 25 13 68 53 1: egyáltalán nem fontos; 10: nagyon fontos 1-3 4-5 6-7 8-10 A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. A médiafogyasztás szerinti bontás néhány jelentős különbségre is rávilágít 2 . Azok körében, akik főként kormánykritikus médiát fogyasztanak, 77% azok aránya, akik számára nagyon fontos, hogy demokratikusan kormányzott országban éljenek, és ez az arány csak 61% azok körében, akik főként kormánypárti mé diát fogyasztanak. „Önnek mennyire fontos, hogy demokratikusan kormányzott országban éljen?” Válaszadók aránya médiafogyasztás szerint; adatok%-ban Összes válaszadó 6 14 13 67 Főleg kormánypárti médiát fogyaszt 5 18 17 61 Vegyes médiát fogyaszt 6 14 15 66 Főleg kormánykritikus médiát fogyaszt 3 9 10 77 Nem fogyaszt médiát/nem válaszolt 11 18 12 58 20% (1-3) 40% 50% 60% (4-5)(6-7)(8-10) 1: egyáltalán nem fontos; 10: nagyon fontos A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 80% Az idősebb generációk tagjai között többen vannak azok, akik számára fontos, hogy demokráciában éljen. A két legidősebb korcsoportban(56-65 év közötti, illetve annál idősebb válasz adók) 82%, illetve 87% volt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy igenis fontos számukra, hogy demokráciában éljenek, míg a két legfiatalabb korcsoportban(18-34, illetve 35-45 év közötti válaszadók) 52%, illetve 57% volt ez a szám. 2 A pártszimpátia szerinti médiafogyasztást úgy mértük, hogy megkérdeztük a válaszadókat, milyen gyakran fogyasztanak 14 különböző hírforrást. A fel soroltak közül kormánykritikus csatornák voltak a Partizán, az ATV, az RTL Klub, a Telex, a 24.hu, a 444, a Mérce és a Hvg.hu, a kormánypárti csatornák pedig az M1, a Magyar Nemzet, a Kossuth Rádió, a TV2, az ORIGO és az Index.hu. Négy médiakategóriát hoztunk létre. Kormánypárti médiafogyasztó nak azokat a válaszadókat tekintettük, akik rendszeresen(naponta, vagy hetente többször) legalább kétszer annyit fogyasztottak ezekből a médiumok ból, mint a kormánykritikusokból. Hasonlóképpen kormánykritikus médiafogyasztónak azokat tekintettük, akik legalább kétszer annyi kormánykritikus médiát fogyasztottak, mint kormánypártit. Vegyes médiát fogyasztónak tekintettük azokat, akik a kettő között helyezkedtek el, nem médiafogyasztónak pedig azokat minősítettük, akik azt válaszolták, hogy nem követik rendszeresen a felsorolt, fősodorba tartozó csatornákat. 15

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A DEMOKRÁCIA FELSŐBBRENDŰSÉGE „A demokrácia minden egyéb kormányzati formánál jobb” Adatok%-ban Svédország 50 43 93 Németország 47 45 92 Spanyolország 44 45 89 Lengyelország 33 56 89 Szerbia 24 61 85 Észtország 23 61 84 Magyarország 30 53 83 Ukrajna 15 38 53 20% 40% 60% nagyon egyetértek egyetértek A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 80% Médiafogyasztás A saját bevallásuk szerint médiafogyasztással felhagyott magyarok 24%-a nem ért egyet azzal az állítással, hogy„A demokrácia minden egyéb kormányzati formánál jobb”. Megkérdeztük a válaszadókat arról is, hogy a demokráciát jobbnak tartják-e más kormányzati formáknál. A magyar válaszadók nagy többsége(83%) egyetértett azzal, hogy a de mokrácia a többinél jobb államforma, míg kevesebb mint ötödük nem értett ezzel egyet (17%). A demokráciapártiak aránya Magyaror szágon hasonló volt, mint Észtországban(84%) és Szerbiában(85%). Valamivel többen tartot ták a demokráciát a legjobb politikai rendszernek Lengyelországban(89%), Spanyol országban(89%), Németországban(92%) és Svédországban(92%), míg Ukrajnában lénye gesen kevesebben osztották ezt a nézetet (53%). A demokráciapártiak minden politikai cso portban többségben voltak, még a nem szavazók körében is(72%), de a válaszok meg oszlása határozott különbségeket mutat a szavazók pártpreferenciáját tekintve. Azok kö zül, akik a 2022-es magyarországi parlamenti választásokon az ellenzéki összefogásra szavaz tak, 10-ből 9 válaszadó pozitívan vélekedett a demokráciáról(90%). Az ellenzék támogatói „A demokráciának is megvannak a maga problémái, mégis minden egyéb kormányzási formánál jobb.” Válaszadók aránya médiafogyasztás szerint; adatok%-ban Összes válaszadó 13 80% Főleg kormánypárti médiát fogyaszt 12 Vegyes médiát fogyaszt 9 Főleg kormánykritikus médiát fogyaszt 13 Nem fogyaszt médiát/Nem válaszolt 6 18 1: Egyáltalán nem értek egyet; 10: Teljes mértékben egyetértek 1-3 4-5 60% 53 54 65 43 50% 53 6-7 40% 20% 40 30 29 24 22 A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 8-10 16

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? „A demokráciának is megvannak a maga problémái, mégis minden egyéb kormányzási formánál jobb.” Válaszadók aránya választói magatartás szerint; adatok%-ban Összes válaszadó 13 80% 60% 53 50% 40% Egységben Magyarországért Fidesz-(Ellenzéki Mi KDNP Összefogás) Hazánk Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) 8 6 7 10 20 37 62 61 47 Egyéb párt/Nem válaszolt Nem szavazott 2022-ben 6 24 22 47 57 20% 30 53 27 25 27 26 15 A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 1: Egyáltalán nem értek egyet; 10: Teljes mértékben egyetértek 1-3 4-5 6-7 8-10 nak fele(53%) határozottan egyetértett a demokrácia felsőbbrendűségével, további 37% pedig úgy nyilatkozott, hogy hajlamos ezzel egyetérteni. Az„erősen demokráciapárti” véle mények aránya az összes többi politikai csoport esetében jóval alacsonyabb volt(15-27%). Ha sonlóan magas volt a demokráciapártiak tábora a kormánypárti szavazók(89%) és a Kétfarkú Ku tya Párt szavazói(88%) körében, és valamivel alacsonyabb a szélsőjobboldali Mi Hazánk szava zói(73%) és a nem szavazók(72%) körében. Bár a demokráciapárti nézetek abszolút több ségben voltak az iskolai végzettség szerint meghatározott valamennyi csoportban(77% és 91% között), a demokráciáról alkotott vélemé nyek egyértelmű mintázatot mutatnak az iskolai végzettség függvényében. Azok aránya, akik nem értenek egyet azzal, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, az alacsonyabb isko lai végzettségű válaszadók körében volt a legmagasabb(23%), és a felsőfokú végzett ségűek körében a legalacsonyabb(9%). Valamivel kevesebb női válaszadó gondolta úgy, hogy a demokrácia minden hátránya elle nére is jobb, mint más rendszerek(79% vs. 87%). Demokrácia támogatottsága A magyar állampolgárok többsége úgy véli, hogy a demokrácia minden más kormányzati formánál jobb. „A demokráciának is megvannak a maga problémái, mégis minden egyéb kormányzási formánál jobb.” Válaszadók aránya, nemek szerint. Adatok%-ban Összes válaszadó Férfiak Nők 1: Egyáltalán nem értek egyet; 4: Teljes mértékben egyetértek 13 80% 1-3 11 15 4-5 60% 53 50% 40% 54 52 6-7 20% 30 33 27 8-10 A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 17

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYZATI FORMÁK ÉRTÉKELÉSE A demokráciára vonatkozó véleményük mellett a válaszadókat arról is megkérdeztük, milyennek látják a különböző kormány zati formákat. A magyarok a legrosszabbnak a katonai diktatúrát tartották(85% gondolta rossznak, és csak 15% jó nak). A nagy többség(76%) elutasította az autokratikus berendezkedést is – ahol nincs választott törvényhozó testület, és amelyet erős vezető irányít –, bár az ilyen kormányzati struk túrát támogatók aránya már valamivel magasabb volt(24%). A megkérdezettek kétharmada(68%) azonban kedvezően véle kedett egy esetleges szakértői kormányról, és csak a válaszadók harmada tartotta rossznak ezt a kormányzási formát. A demok rácia kapta a legnagyobb támogatást a magyaroktól(75%), ugyanakkor a megkérdezettek negyede(25%) demokráciaelle nesnek bizonyult. Különböző kormányzati formák Választási lehetőségek: 1: nagyon rossz; 10: nagyon jó. Adatok%-ban Milyennek tartja a katonai kormányzást? Milyennek tartja az olyan rendszert, amikor egy erőskezű vezető irányít, akinek nem kell törődnie se a parlamenttel, se a választásokkal? helyett szakértők hoznak döntéseket? Milyennek tartja az olyan rendszert, ahol a kormány 9 50 40 24 35 36 49 Milyennek tartja a demokratikus politikai rendszert? 8 17 43 20% 40% 50% 60% (1-3) nagyon rossz(4-5) inkább rossz(6-7) inkább jó(8-10) nagyon jó A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 12 3 19 5 19 33 80% Az autoriter vezetés elutasítottsága Magyarországon(76%) ha sonló ahhoz, amit Lengyelország(76%) és Szerbia(77%) esetén mértünk. Ennél többen utasítják el az erős vezető által irányított autokráciát Ukrajnában(79%), Észtországban(81%) Németországban(86%), Spanyolországban(89%) és Svédor szágban(93%). „Ön szerint mennyire jó vagy rossz, ha erőske zű vezető irányít, akinek nem kell törődnie se a parlamenttel, se a választásokkal?” Adatok%-ban Svédország 65 20 12 3 Németország 57 25 15 3 Spanyolország 55 21 17 6 Lengyelország 43 32 20 5 Magyarország 40 36 19 5 Szerbia 40 33 21 7 Észtország 26 34 32 7 Ukrajna 20 30 35 15 20% 40% 60% 80% nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó A kerekítés miatt az összeértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. „A demokratikus politikai rendszer nagyon jó vagy elég jó.” Adatok%-ban Svédország 64 28 93 Spanyolország 53 36 89 Németország 47 39 86 Észtország 33 48 81 Ukrajna 33 46 79 Szerbia 29 49 77 Lengyelország 36 40 76 Magyarország 33 43 76 20% 40% 60% 80% nagyon jó elég jó A kerekítés miatt az összeértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 18

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Bár Magyarországon egyértelműen a demok ráciapártiak vannak többségben, fontos hangsúlyozni, hogy a kutatásban szereplő eu rópai országok közül Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a demokráciáról kedve zően vélekedők aránya(76%). Megjegyzendő, hogy a demokráciapártiak táborának mérete meglehetősen hasonló Lengyelországban (77%) és Szerbiában(78%), valamivel maga sabb Ukrajnában(80%) és Észtországban (82%). E kérdés tekintetében van némi különb ség a posztszocialista országok és a nyugat-európai országok között, mely utóbbi akban 10-ből kb. 9 válaszadó kedvezően vélekedik a demokráciáról(Németországban 87%, Spanyolországban 90% és Svédország ban 93%). A különbségek még nagyobbak, ha a demokráciát kifejezetten preferálók táborá nak nagyságát hasonlítjuk össze: például Svédországban 32 százalékponttal magasabb a demokratikus rendszert nagyon jónak tartók aránya, mint Magyarországon. ELÉGEDETTSÉG A DEMOKRÁCIÁVAL Adataink azt tükrözik, hogy széles körű az elégedetlenség a demokrácia magyarországi működésével kapcsolatban. A válaszadók mintegy kétharmada elégedetlen a magyarországi demokrácia állapotával(67%), és úgy véli, hogy Magyarország kormányzása nem demokratikus(64%). A választóknak a magyar demokrácia je lenlegi állapotáról alkotott véleményét egyértelműen meghatározza politikai hova tartozásuk és médiafogyasztási szokásaik. A 2022-es választásokon az ellenzéki összefo gásra szavazó válaszadók csoportján belül a túlnyomó többség elégedetlen a magyar de mokrácia állapotával, és úgy véli, hogy Magyarország kormányzása nem demokratikus(94%, illetve 93%). A kormánypárti táborban jóval kevesebben vélekednek ha sonlóan, ennek ellenére tízből négy Fidesz-szavazó elégedetlen a demokrácia mi nőségét illetően(42%), és úgy érzékeli, hogy az ország kormányzása nem demokratikus (37%). Ez az eredmény összhangban van a Policy Solutions 3 Intézetnek a 2022-es válasz tások után végzett kutatásával, mely szerint a Fidesz-szavazók egyharmada úgy véli, hogy az Orbán-kormányt nem lehet demokratiku san leváltani, egyötödük pedig nem tartja szabadnak és tisztességesnek a választásokat. Tanulmányunk megerősíti, hogy a magyarok többsége pártpolitikai szemüve gen keresztül szemléli a demokrácia jelenlegi 3 Policy Solutions(2022) állapotát, de a kormánypárti szavazók jelen tős része is tisztában van azokkal a nem demokratikus működési módokkal, amelyek a Fideszt jellemzik. Ebben a kérdésben a válaszadók között a médiafogyasztás alapján mért különbségek jól tükrözik a magyar társadalom pártpolitikai megosztottságát. A főként kormánykritikus médiát fogyasztók többsége elégedetlen (84%) és kritikus(82%) a magyar demokrácia minőségét illetően, míg a kormánypárti mé diafogyasztóknak csak a kisebbsége vélekedik hasonlóan(39% és 35%). A politikailag nem elkötelezett válaszadók többsége – mind a 2022-es választásokon nem szavazók(74% és 73%), mind pedig a fősodorba tartozó médiafelületeket nem használók(78% és 74%) – meglehetősen kritikusan nyilatkoztak arról, hogy Magyarországon mennyire tartják tiszteletben a demokratikus elveket. Az autoriter személyiségjegyek összefüg gést mutatnak a magyar demokrácia állapotának megítélésével. Míg a kategorizálásunk szerint nem tekintélyelvű válaszadók túlnyomórészt kritikusak voltak(79% elége detlen a demokráciával, míg 78% szerint Magyarországot nem demokratikusan kormányozzák), addig az erősen tekintélyelvűek pozitívabban nyilatkoztak erről a kérdésről (54%, illetve 59%). Elégedetlenség a demokrácia minőségével kapcsolatban A magyarok fontosnak tartják a demokráciát, de elégedetlenek annak állapotával. 19

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A férfiakhoz képest a nők között valamivel(3-4 százalékponttal) többen vannak azok a válaszadók, akik elégedetlenek a demok rácia állapotával, illetve akik szerint Magyarország kormányzása nem demokratikus. Továbbá az idősebbek és az egyetemi vég zettségűek esetén a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy kritikusak a magyarországi demokráciával kapcsolatban. „Mennyire elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik az Ön országában?” Adatok%-ban Férfiak 45 21 18 17 Nők 48 21 15 16 20% 40% 60% 80% nem elégedett inkább nem elégedett inkább elégedett elégedett A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. „Mennyire demokratikus ma a kormányzás az Ön országában?” Adatok%-ban Férfiak 42 20 18 20 Nők 45 21 17 18 20% 40% 60% 80% nem demokratikus inkább nem demokratikus inkább demokratikus demokratikus A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. „Mennyire elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik az Ön országában?” Adatok%-ban 18-29 éves 39 27 23 12 30-39 éves 42 27 18 13 40-49 éves 39 22 20 19 50-65 éves 55 13 8 24 66 éves vagy idősebb 62 20% 40% 99 20 60% 80% nem elégedett inkább nem elégedett inkább elégedett elégedett A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. „Mennyire demokratikus ma a kormányzás az Ön országában?” Adatok%-ban 18-29 éves 36 26 21 16 30-39 éves 39 29 21 12 40-49 éves 38 24 15 23 50-65 éves 53 11 14 21 66 éves vagy idősebb 58 20% 40% 7 11 24 60% 80% nem demokratikus inkább nem demokratikus inkább demokratikus demokratikus A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. DEMOKRATIKUS KOMPETENCIA Mielőtt nekikezdtünk volna kutatásunk jelöltválasztást tesztelő demokrácia.„Demokratikusan kompetens” válaszadónak azt te részének, melynek során felmértük, hogy a válaszadók hajlandó kintjük, aki a négy demokratikus elemet átlagosan ak-e a demokráciával szemben más értékeket, érdekeket demokratikusabbnak értékelte, mint a felmérésben szereplő tíz előnyben részesíteni, először megvizsgáltuk, milyen szintű de antidemokratikus elemet. mokratikus kompetenciával rendelkeznek. Ennek céljából a Összehasonlítva a többi európai országgal, ahol ezt a muta kutatás résztvevőit arra kértük, hogy értékeljenek 14 különböző tót mértük, a demokratikus kompetencia szintje Magyarországon hipotetikus politikai megnyilatkozást. Ezek egy része a demokra volt a legalacsonyabb, ahol a válaszadók 72%-át találtuk de tikus alapelvekkel összeegyeztethető volt, másik része viszont mokratikusan kompetensnek. A demokratikusan kompetens sértette a demokratikus alapelveket. A válaszadókat arra kértük, válaszadók aránya Magyarországon 3 százalékponttal alacso hogy rangsorolják ezeket az állásfoglalásokat egy 1-től(egyálta nyabb, mint a második legalacsonyabb arányú országban lán nem demokratikus) 10-ig(teljesen demokratikus) terjedő (Ukrajna: 75%), és 13 százalékponttal alacsonyabb, mint a de skálán. Az állításokat szándékosan úgy fogalmaztuk meg, hogy mokratikusan legkompetensebb országban(Svédország: 85%). tükrözzék a jelöltválasztási tesztben szereplő jelöltek által képvi Úgy tűnik, hogy a demokratikus kompetencia szintje korrelál az selt antidemokratikus nézeteket. Ez lehetővé tette számunkra, zal, hogy ténylegesen milyen állapotban van a demokrácia egy hogy teszteljük, mennyire értik a válaszadók, hogy mit jelent a adott országban. Azok az országok, ahol kevesebb a demokrati 20

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? kusan kompetens válaszadó, demokratikus deficittel küzdenek. Ugyanakkor a demokratikusabb országokban átlagosan maga sabb a demokratikus kompetencia szintje(a V-Dem liberális demokráciaindexével mérve). Érdemes azonban megjegyezni, hogy a demokratikus kompetenciát tekintve sokkal kisebb a szórás, mint a demokratikus intézmények minőségének megítélésénél. A„demokratikus kompetenciánál” mért különbségek arra is utalhatnak, hogy a magyarok egy része mást gondol arról, hogy mit jelent a demokrácia(Anghel&Johns 2024). Demokratikus kompetencia Mekkora a demokratikusan kompetens válaszadók aránya? Svédország Észtország Németország Spanyolország Lengyelország Szerbia Ukrajna Magyarország 20% 40% 60% 85% 81% 80% 80% 78% 76% 75% 72% 80% Demokratikus kompetencia (a V-Dem liberális demokráciaindexével összevetve) 4 Az országok helyzete a válaszadók demokratikus kompetenciája és az ország V-Dem liberális demokráciaindexe(2022) szerint 1,0 Németország Észtország Svédország 0,8 Spanyolország 0,6 Lengyelország 0,4 Magyarország Szerbia 0,2 Ukrajna V-Dem liberális demokráciaindex (2022) (0 1) 0,0 70% 75% 80% 85% 90% A demokrácia kérdésében kompetens válaszadók aránya(0- 100%) 4 Varieties-of-Democracy(2022) 21

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A demokratikusan kompetens válaszadók ará nya jóval az átlag alatt volt az erősen vallásos válaszadók(55%), a politikával nem foglalkozók (nem szavazók: 63%, a nem fősodorba tartozó médiafogyasztók: 63%) és az alacsonyabb isko lai végzettségűek(65%) körében. Másrészt a demokratikus kompetencia szintje átlagon felüli volt a nem vallásos válaszadók(80%), az ellen zéki szavazók(90%), a Kétfarkú Kutya Párt szavazói(93%), a túlnyomórészt kormánykriti kus médiát fogyasztók(81%), a felsőfokú végzettségűek(84%) és az autoriter személyis égjegyekkel nem rendelkező válaszadók(87%) körében. Demokratikus kompetencia A vizsgálatunkba bevont országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a demokratikus kompetencia szintje. Demokratikus kompetencia Magyarországon Demokratikusan kompetens válaszadók aránya választói magatartás szerint, adatok%-ban FideszKDNP Egységben Magyarországért (Ellenzéki Összefogás) Mi Hazánk Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) Egyéb Nem Összes párt/Nem szavazott válaszadó válaszolt 2022-ben 10 7 28 31 29 80% 36 37 Demokratikusan nem kompetens 60% 50% 40% 72 20% 90 93 69 71 64 63 Demokratikusan kompetens A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. Demokratikus kompetencia Magyarországon Demokratikusan kompetens válaszadók aránya médiafogyasztás szerint, adatok%-ban Összes válaszadó Főleg kormánypárti médiát fogyaszt Vegyes médiát fogyaszt Főleg kormánykritikus médiát fogyaszt Nem fogyaszt médiát/ Nem válaszolt 28 80% 19 29 30 Demokratikusan 37 nem kompetens 60% 50% 40% 72 20% 81 71 70 63 Demokratikusan kompetens A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 22

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? A demokratikus kompetencia szintje a legfiata labb, 18-34 éves korcsoportban volt a legalacsonyabb(65%), a legmagasabb pedig a nyugdíj előtt álló, 56-65 évesek körében(85%), a többi korcsoport pedig valahol a kettő között helyezkedett el(69%-76%). A férfi válaszadók között hét százalékponttal több a demokratiku san kompetens ember, mint a nők körében (76% vs. 69%). A legalacsonyabb jövedelmi cso portba tartozó válaszadók voltak a legkevésbé (64%), míg a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozó válaszadók a leginkább kompetensek (96%) ilyen szempontból. Demokratikus kompetencia Magyarországon Demokratikusan kompetens válaszadók aránya iskolázottság szerint, adatok%-ban Összes válaszadó Alacsonyabb végzettség Középiskolai végzettség érettségivel Felsőfokú végzettség 28 80% 23 16 35 Demokratikusan nem kompetens Demokratikus kompetencia és az életkor A demokratikus kompetencia szintje a legfiatalabb, 18-34 éves korcsoportban a legalacsonyabb. 60% 50% 40% 72 20% 77 84 65 Demokratikusan kompetens A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. „Véleménye szerint mennyire demokratikus a következő eljárás?” Választási lehetőségek: 1: egyáltalán nem demokratikus; 10: teljes mértékben demokratikus. Adatok%-ban A kormány parlamenti vita nélkül hoz törvényeket. 61 18 11 10 Újságírókat perbe fognak a kormány kritizálásáért. Az igazságszolgáltatásban a kormánypárthoz hű személyek kapnak állásokat. Az államfő ellenzéki kampányesemények megzavarására buzdítja támogatóit. A kormány visszafogja azoknak a régióknak a kiadásait, amelyekben a többség az ellenzéket támogatta a legutóbbi választáson. A titkosszolgálatok az állampolgárok internetezési szokásairól gyűjtenek adatokat. Nem megválasztott szakértők kormányozzák az országot. A kormányzat betiltja a külföldről támogatott civil szervezetek belföldi tevékenységét. A hadsereg elmozdít a pozíciójából egy korrupt államfőt. 60 60 58 58 58 49 48 24 25 21 11 7 20 12 9 21 12 9 22 12 8 21 11 11 21 14 15 24 15 13 18 33 20% 40% 50% nem demokratikus inkább nem demokratikus inkább demokratikus A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 60% 80% demokratikus 23

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ „Véleménye szerint mennyire demokratikus a következő eljárás?” Választási lehetőségek: 1: egyáltalán nem demokratikus; 10: teljes mértékben demokratikus. Adatok%-ban Ellenzéki pártok kormányellenes tiltakozásokat szerveznek. Az ország legfelsőbb bírósága alkotmányellenesnek nyilvánít egy kormányzati döntést. A miniszterelnök elismeri a választások eredményét, miután szoros vereséget szenved. Újságírók gyakran nem értenek egyet az államfő döntéseivel. 20 18 15 14 24 15 22 18 18 14 21 16 41 42 53 49 20% 40% 50% nem demokratikus inkább nem demokratikus inkább demokratikus A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 60% 80% demokratikus A válaszadók többsége felismerte, hogy melyek azok az esetek, amelyek valóban antidemokratikusak, és melyek demokratiku sak. Volt azonban egy kivétel, nevezetesen a korrupt elnök elleni katonai puccs, amit a résztvevők fele valamennyire vagy teljesen demokratikusnak tartott. A válaszadók harmada(33%) ezt teljesen demokratikusnak ítélte. A demokratikus tevékeny ségek közül a válaszadók az ellenzék által szervezett tüntetéseket ítélték meg hibásan a legnagyobb arányban: 44%uk tartotta a politikai fellépés e formáját inkább vagy kifejezetten antidemokratikusnak. A válaszadók hasonló arányban(40%) úgy vélték, hogy a kormány intézkedésének alkotmánybírósági felülvizsgálata nem demokratikus. A megkérdezettek körülbelül egyharmada szerint a választási vereség miniszterelnök általi el ismerése(33%), illetve a kormány médiában való kritizálása (35%) nem demokratikus. Ez utóbbit illetően különösen nagy volt a különbség a különböző médiafogyasztási szokásokkal rendelkező emberek között. A túlnyomórészt kormánykritikus médiát fogyasztók 75%-a tartotta teljesen demokratikusnak, hogy az újságírók kritizálják a kormányt, szemben a kormány párti médiabuborékba tartozó válaszadókkal(54%), a heterogén forrásokat követőkkel(46%) és a fősodorba tartozó médiát nem fogyasztókkal(59%). „Véleménye szerint mennyire demokratikus eljárás, ha a hadsereg elmozdítja a korrupt elnököt?” Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egy 1-től 10-ig terjedő skálán 9 vagy 10 pontot adtak erre a kérdésre. Magyarország Lengyelország Szerbia Spanyolország Németország Észtország Ukrajna Svédország 13 10% A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 17 16 15 15 22 21 20% 33 30% 24

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? „Véleménye szerint mennyire demokratikus, hogy kormánykritikus újságírókat perbe fognak a kormány kritizálásáért?” Válaszadók aránya médiafogyasztás szerint, adatok%-ban Főleg kormánypárti médiát fogyaszt Vegyes médiát fogyaszt Főleg kormánykritikus médiát fogyaszt Nem fogyaszt médiát/ nem válaszolt 1: nem demokratikus; 10: demokratikus 80% 54 46 60% 75 50% 40% 25 25 20% 10 19 15 11 10 6 A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. 59 1-3 nem demokratikus 25 4-5 inkább nem demokratikus 12 6-7 inkább demokratikus 3 8-10 demokratikus Főbb tanulságok: Bár Magyarországon széles körben fontosnak és más kormányzati formáknál jobbnak tartják a demokráciát, sokan elégedet lenek jelenlegi működésével. Az emberek általában demokráciapártiak, politikai tábortól függetlenül, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg: az ellenzéki szavazók többsége kifejezte elégedetlenségét, míg sok Fidesz-támogató ezzel el lentétesen vélekedik. Ezen túlmenően a kutatási eredményeink rávilágítanak arra is, hogy az általunk korábban vizsgált országokhoz képest a magyarok körében alacsonyabb a demokratikus kompetencia szintje. 25

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Büntetés „Büntetés” alatt azt értjük, hogy a politikusra leadott szavazatok aránya csökken a demokratikus normák megsértése következtében. Magyarország: -4.8% az átlagos büntetés A magyarok kevésbé büntetik a demokratikus elvek megsértését, mint az általunk vizsgált más országok választói. Ez a szám az átlagos büntetés mértékét mutatja, vagyis azon szavazók arányát, akik hajlanak arra, hogy elforduljanak egy általuk egyébként favorizált jelölttől, amiért az antidemokratikus álláspontot hangoztat. A következő részben a büntetés mértékének számításához regresszióanalízist végzünk, miközben figyelembe veszünk egy sor más szempontot is(pl. hogy a jelölt a válaszadó preferált pártjának tagja-e, vagy a jelölt a válaszadó számára kedvező gazdaságpolitikát képvisel-e). 26 HOGYAN BÜNTETIK A VÁLASZTÓK A DEMOKRÁCIÁT SÉRTŐ MAGATARTÁST? HAJLANDÓAK-E A VÁLASZTÓK BÜNTETNI AZ ANTIDEMOKRATIKUS MAGATARTÁST? Az előzőekben bemutattuk, hogy a kutatásunk ban részt vevő magyar válaszadók jelentős része a szavak szintjén határozottan kiáll a demokrácia mellett. Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy ez a demokráciapártiság elvezet-e ahhoz, hogy a vá lasztók a demokratikus normák megsértését számon kérjék a politikusokon azáltal, hogy nem rájuk szavaznak. Ez a kérdés kiemelkedően fontos a demokráciák jelenlegi eróziójának megértésé hez. Magyarországon, akárcsak más európai és Európán kívüli országokban, a demokratikus érté kek eróziója gyakran fokozatosan, sőt egyre gyorsuló ütemben folyik. A szavazófülkékben a választók általában nem a demokrácia és az autokrácia közötti éles válasz tással szembesülnek, hanem inkább azzal a dilemmával, hogy támogassák-e továbbra is a de mokratikus értékeket aláásó politikusokat. Ez a kellemetlen helyzet akkor is felmerülhet, ha ezek a politikusok amúgy vonzó politikai ajánlatokat fo galmaznak meg, vagy a szavazó számára szimpatikus politikai párthoz tartoznak. Ezért eb ben a fejezetben arra törekszünk, hogy beazonosítsuk azokat a magyar választókat, akik a pártpreferenciánál, az ideológiai nézetazonosság nál és a pragmatikus politikai megfontolásoknál fontosabbnak tartják a demokrácia megóvását(ld. Svolik et al., 2022). Eredményeink azt mutatják, hogy az átlagos magyar választó hajlamos arra, hogy a politikuso kat felelősségre vonja a demokratikus normák megsértése miatt, bár az összehasonlító tanulmá nyunkban vizsgált más választókhoz képest kisebb mértékben. Magyarországon a büntetés átlagos mértéke-4,8%, ami a kutatásunkban vizsgált or szágok közül a legalacsonyabb értéket jelenti. Összehasonlításképpen: Spanyolországnál mértük a második legalacsonyabb értéket, ahol a büntetés átlagos mértéke-5,9%, míg Svédországban a leg magasabb ez az szám:-10,0%. Megjegyzendő, hogy a magyarországi büntetés mértéke közel fele a lengyelországinak(-9,2%), annak ellenére, hogy az elmúlt években mindkét országban jelentős el mozdulás történt az autokrácia felé (adatfelvételünk a lengyel kormányváltás előtt készült). Átlagos büntetés országonként 5 Adatok%-ban Svédország Lengyelország Szerbia Észtország Németország Ukrajna Spanyolország Magyarország -2% Büntetés -4% -4,8 -5,9 -6% -7,1 -7,9 -7,8 -7,5 -8% -9,2 -10,0 5 Korábbi vizsgálatainkkal ellentétben a Magyarországra vonatkozó kutatás esetében a jelöltválasztási tesztnél a válasza dóknak mindig egy fideszes és egy nem fideszes jelölt közül kellett választania. Habár ez a sajátosság segít abban, hogy figye lembe vegyünk a Fidesz magyarországi dominanciáját, kutatási módszertanunk tekintetében strukturális eltérést jelent. Ezért a Magyarország esetében mért és a korábbi kutatásainkban szereplő más országoknál mért büntetési adatok összevetésénél körültekintően kell eljárni.

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? A fentiek azt mutatják, hogy habár a magyar választók hajla mosak büntetni a politikusokat a demokratikus normák megsértéséért, ezt a korábban vizsgált európai országokhoz ké pest kisebb mértékben teszik. A választói magatartásban megfigyelhető ilyen árnyalatnyi különbségek nagyon fontosak a különböző nemzetek demokratikus dinamikájának alapos megértéséhez. Eredményeink rávilágítanak a nem demokratikus politikusok megbüntetésének aránya és más tényezők – például a magyar demokrácia jelenlegi állapotának megítélése vagy a pártszimpátia – közötti összefüggésekre is. A magyar demokrácia állapotával elégedetlen válaszadóknál például az antidemokra tikus politikusok büntetése-7,2%, míg a helyzettel elégedettek körében csak-2,4%. HOGYAN REAGÁLNAK A KÜLÖNBÖZŐ PÁRTOK SZIMPATIZÁNSAI AZ ANTIDEMOKRATIKUS MAGATARTÁSRA? A magyarországi büntetési számokat vizsgálva egyértelmű kontrasztot látunk a különböző politikai pártok támogatói kö zött. A Fidesz-KDNP koalíciót támogatóknál a legalacsonyabb a büntetés mértéke,-2,7%, míg a Momentum Mozgalom szim patizánsainál a legmagasabb,-9,7%. Hogyan reagálnak a különböző pártok támogatói az antidemokratikus magatartásra? 6 A jelöltek szavazataránya ennyi százalékponttal csökkenne, ha valamilyen antidemokratikus lépést szorgalmaznának. Választói magatartás szerint; adatok%-ban Momentum Mozgalom (MM) Mindenki Magyarországa Néppárt (MMNP) Demokratikus Koalíció (DK) Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Párbeszéd – Jobbik – Zöldek(PM) Konzervatívok Mi Hazánk FideszKDNP Egyéb pártok/ nem válaszolt Nem szavazott a 2022- es választásokon Büntetés -2% -2,7 -3,4 -4% -4,3 -5,0 -4,8 -6,4 büntetés átlagos mértéke: -6% -4,8% -7,4 -8% -8,2 -8,0 -9,7 A demokratikus normák megsértése miatt a politikusok meg büntetésére való hajlandóságnak ez a szórt mintázata összehasonlító tanulmányunkból is világosan kirajzolódik. Akár csak Magyarországon, az általunk korábban vizsgált országok körében is gyakran jobban szórnak a büntetési adatok országon belül, mint az országok között. Fontos azonban kiemelni, hogy a tanulmányunkban szereplő összes, pártpreferencia alapján vizs gált alcsoport közül a Fidesz-KDNP szimpatizánsai egyértelműen a legelnézőbbek a demokrácia megsértésével szemben. Az elem zett politikai táborok közül ők mutatják a legnagyobb mértékű engedékenységet, legyen szó bármelyik vizsgált országról. A tágabb perspektíva érdekében vizsgáljuk meg pár olyan or szág politikai pártjainak támogatóit, akik a Fidesz-KDNP támogatóihoz hasonló engedékenységet tanúsítanak. Szerbiá 6 Más politikai pártok, ezen belül a Lehet Más a Politika(LMP) és a Magyar Szocialista Párt(MSZP) támogatói esetében az eredményeink statisztikailag nem szigni fikánsak,-5,4%, illetve-4,1%. 27

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ ban az SNS támogatói jelentik a legalacsonyabb büntetési hajlandóságot mutató csoportot:-4%-kal. Ukrajnában az(azóta betiltott) Ellenzéki Platform – Az Életért szavazói körében a bün tetés mértéke-5,4%. Németországban a nem szavazók esetében a legalacsonyabb,-4,2% ez a szám, míg az AfD választói köré ben ez-4,9%. Az EKRE szimpatizánsai Észtországban meglehetősen engedékenyek, a büntetés mértéke náluk-4,3. Spanyolországban a Vox és a PP támogatói körében hasonló ten dencia figyelhető meg,-4,9% a büntetés mértéke. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy mind Magyarországra, mind a vizsgálatban szereplő 7 európai ország körül 6-ra az jellemző, hogy az illiberális jobboldali pártok szimpatizánsai és a nem szavazók büntetik a legkevésbé a nem demokratikus magatartást. Melyik párt támogatói büntetik a legkevésbé a demokratikus normák megsértését? Büntetési arány egyes európai pártok támogatói körében, választói magatartás szerint; adatok%-ban Ukrajna Ellenzéki Platform – Az Életért Németország AfD Spanyolország VOX és PP Svédország Svéd Demokraták(SD) Észtország EKRE Szerbia SNS Lengyelország PiS Magyarország Fidesz-KDNP Büntetés -1% -2% -2,7 -3% -3,4 -4% -4,0 -4,3 -4,6 -4,9 -4,9 -5% -5,4 Büntetés mértéke a nem szavazók körében A demokratikus normák megsértése miatti büntetés mértéke a nem szavazók körében; adatok%-ban Szerbia Ukrajna Lengyelország Spanyolország Észtország Magyarország Németország Svédország Büntetés -2% -3,3 -4% -4,3 -4,2 -4,9 -4,8 -5,5 -6% -7,5 -8% -8,3 Ha összevetjük egymással a magyar Fidesz-KDNP és a lengyel PiS támogatói közötti büntetési adatokat – különös tekintettel a demokrácia közelmúltban tapasztalt eróziójára a két országban – hasonló büntetési hajlandóságot látunk. A Fidesz-KDNP sza vazói-2,7%-os, míg a PiS támogatói-3,4%-os büntetést adnak. Habár ezekben az országokban hasonló tendenciák figyelhetők meg a demokratikus normák megsértése terén, különbségek is mutatkoznak az ilyen normasértések választási következmé 28

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? nyeit illetően, különösen az ellenzéki pártok támogatói körében. Figyelemre méltó, hogy míg a magyar ellenzéki sza vazók körében a büntetés mértéke nem haladja meg a-10%-ot, addig az adat gyűjtés idején még ellenzékben lévő lengyelországi pártok támogatói erősebb hajlandóságot mutattak a demokratikus játékszabályok megsértésének szankcionálására. A Polgári Platform(Platforma Obywatelska, PO) támogatói körében például a büntetés mértéke-13,5%, a Lewica támogatói körében pedig -13,3%. A PÁRTHŰ SZAVAZÓK KÖZÖTT KIK BÜNTETIK A LEGINKÁBB A DEMOKRATIKUS NORMÁK MEGSÉRTÉSÉT? Amikor azt elemezzük, hogy az iskolázott ság és a pártszimpátia hogyan befolyásolja azt, hogy a szavazók választási döntéseinél mennyire számítanak a demokratikus elvek, jelentős különbségeket látunk. A 2022-es választásokon a„ellenzéki összefogás” el lenzéket támogató, középfokú végzettséggel rendelkező szavazók büntették az antide mokratikus ajánlattal előálló jelölteket a legjelentősebben(-11,4%). Ugyanezen poli tikai táboron belül az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szavazóknál a büntetés mértéke hasonló,-10,8% volt. Megjegyzendő, hogy a szélsőjobboldali Mi Hazánk egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező támogatói körében is jelentős, -9,53% volt ez a szám. Az alacsonyabb isko lai végzettségű válaszadók általában kevésbé mutatnak büntetési hajlandóságot a legtöbb politikai csoportban. Külön kiemelendő, hogy a Fidesz szavazóbázisán belül csak az egyetemi diplomával rendelkezők büntetik jelentős mértékben a nem demokratikus magatartást(-8,2%). Iskolázottság Minden választói csoportra igaz, hogy az alacsonyabb iskolázottságú szavazók általánosságban kevésbé büntetik a demokratikus normák megsértését. Párttámogatás és iskolázottság A demokratikus normák megsértése miatti büntetés mértéke, korábbi választói magatartás 7 és iskolázottság szerint; adatok%-ban Egységben FideszMagyarországért Mi KDNP (Ellenzéki Összefogás) Hazánk Magyar Kétfarkú Kutya Párt(MKKP) Egyéb párt/Nincs válasz Nem szavazott a 2022-es választásokon Egyetemi/ főiskolai -8,2-10,8-9,5 -8,9-5,8 diploma Középiskolai végzettség érettségi n/a* -11,4 n/a* n/a* n/a* vizsgával Alacsonyabb végzettség n/a*-5,9 n/a* n/a* -4,4 * Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, az adott csoportot nem tüntetjük fel a diagramon. n/a* -6,9 -5,6 Leginkább az Egységben Magyarországért lag szignifikáns negatív reakciót a nem szavazói büntették az antidemokratikus demokratikus magatartásra(-3,6%), de ez magatartást, ezen belül is főleg a nők(nők: is sokkal kisebb, mint amit az ellenzéki sza -10,3%, férfiak:-8,4%). A Fidesz-szavazók vazók vagy a 2022-es választásokon nem körében csak a nőknél látunk statisztikai szavazók körében látunk. 7 A pártok támogatottságának mérésekor általában a„jövőbeli választási preferenciák”-ra támaszkodunk, amikor a válaszadókat arról kérdezzük, hogy me lyik pártra szavaznának a következő magyarországi parlamenti választásokon. Néhány esetben azonban a pártok támogatottságát a legutóbbi parlamenti választás(múltbeli választási preferenciák) alapján elemeztük, mivel a 2022-es választáson egy nagy, az összes ellenzéki pártot tömörítő koalíció indult az inkumbens Fidesz-KDNP-vel szemben. 29

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Pártválasztás az elmúlt választásokon, nemek és a büntetés mértéke A demokratikus normák megsértése miatti büntetés mértéke, korábbi választói magatartás 8 és nemek szerint; adatok%-ban FideszKDNP Egységben Magyarországért (Ellenzéki Összefogás) Mi Hazánk Egyéb párt/Nincs válasz Nem szavazott a 2022-es választásokon Férfi n/a* -8,4-4,0 n/a* -6,5 Nő -3,6-10,3 n/a* -4,9-5,2 *Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, az adott csoportot nem tüntetjük fel a diagramon. A pártpreferenciákat korcsoportonként vizsgálva szintén érdekes mintázatokat találtunk. A legjelen tősebb(-25,6%) büntetést a pártszimpátiájukról nem nyilatkozó legidősebb válaszadóknál láttuk. Az Ellenzéki Összefogás támogatói körében a leg fiatalabbak(18-29 évesek) szintén erősen büntettek(-12,8%). Hasonlóképpen a 40-49 éves korcsoporton belül az ellenzéki szavazók és a 2022-es választásokon részt nem vevők is határo zottan büntettek(-10,4% és-9,9%). Az Ellenzéki Összefogás szavazóinak táborában a korcsoportok többsége jelentősen és érdemben bünteti az antidemokratikus jelölteket. Ezzel szemben a Fideszszavazók körében a korcsoportok többségénél el hanyagolható volt a büntetési hajlam. Kivételt jelent a Fidesz szavazóbázisában a legidősebb kor csoport és a 30-39 éves korosztály, akiknél statisztikailag szignifikáns a büntetés mértéke (-7,6% és-3,4%). Párttámogatás és településtípus A demokratikus normák megsértése miatti büntetés mértéke, korábbi választói magatartás 9 és településtípus szerint; adatok%-ban FideszKDNP Egységben Magyarországért (Ellenzéki Összefogás) Mi Hazánk Magyar Kétfarkú Kutya Párt(MKKP) Egyéb párt/Nincs válasz Nem szavazott a 2022-es választásokon Budapest -3,8*-12,1+4,6*-4,9*-3,5*-7,9 Megyeszékhely -3,2*-10,7+3,7*-3,6*-0,8*-5,8 Város -1,6*-9-1,6*+1,1*-3,1*-8,4 Falu -2,6*-6,6-6,7-2,7*-5,2-2,3* Budapest: Megyeszékhely: Város: Falu: 1,77 millió lakos 40-200 ezer lakos 10-40 ezer lakos 10 ezernél kevesebb lakos * A büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns 8 A pártok támogatottságának mérésekor általában a“jövőbeli szavazási” preferenciákra támaszkodunk, amikor a válaszadókat arról kérdezzük, hogy melyik pártra szavaznának a következő magyarországi parlamenti választásokon. Néhány esetben azonban a pártok támogatottságát a legutóbbi par lamenti választás(korábbi választási magatartás) alapján végeztünk elemzést, mivel a 2022-es választáson egy nagy, az összes ellenzéki pártot tömörítő koalíció indult az inkumbens Fidesz-KDNP-vel szemben 30

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? A település típusától függetlenül az Ellenzéki Összefogás támo gatói mutatják a legerősebb intoleranciát a nem demokratikus politikusokkal szemben; ezen belül a szavazatvesztés mértéke jelentős a budapestieknél(-12,0%), valamint a megyeszékhe lyeken(-10,7%) és más városokban élők(-9,04%) körében. Ezzel szemben azok a válaszadók, akik nem vettek részt a 2022es választásokon, kisebb mértékben, de még mindig jelentősen büntetnek, különösen a városokban(-8,4%) és Budapesten (-7,9%). A Mi Hazánk szavazói hasonló mértékben büntetnek a falvakban(-6,7%), azonban a párt más településeken élő szim patizánsainál statisztikailag nem szignifikáns eredményeket kaptunk, ezért nem értelmezhetőek ezek az adatok. A Fi desz-KDNP támogatóinak településtípus szerinti alcsoportjai esetében elemzésünk nem mutatott ki szignifikáns büntetési hajlandóságot. A pártok szavazóbázisát a válaszadók autoriter vonásai alapján is vizsgáltuk. Az Ellenzéki Összefogás autoriter vonásokat nem vagy alig mutató szavazói büntették a legnagyobb mértékben a nem demokratikus jelölteket(-13,9 és-11,3%). Az ellenzéki szavazók körében csak a„kifejezetten autoriter” alcsoportba tartozóknál nem volt szignifikáns az antidemokratikus megnyil vánulások büntetése, míg a Fidesz-szavazók körében csak az „inkább nem autoriter” csoportnál mért büntetés haladta meg a statisztikailag szignifikáns mértéket(-5%). Ezek a példák jól tükrözik, hogy a legtöbb szavazótáborban az autoriter szemé lyiségjegyekkel rendelkező választók esetében valószínűleg kevésbé merülnek fel a demokráciához kapcsolódó szempon tok szavazáskor. Pártok támogatottsága és autoriter vonások A demokratikus normák megsértése miatti büntetés mértéke, korábbi választói magatartás és autoriter személyiségvonások szerint; adatok%-ban FideszKDNP Egységben Magyarországért (Ellenzéki Összefogás) Egyéb párt/Nincs válasz Nem szavazott a 2022-es választásokon Nem autoriter -5,4*-14,0-5,4-3,7* Inkább nem autoriter -5,8 -11,3 -6,2 -2,9* Némileg autoriter -3,1* -6,0-5,7-7,4 Inkább autoriter -1,6*-8,0-1,5*-7,6 Kifejezetten autoriter +1,8*-3,0*-3,6 *A büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns -3,4* A 2022-es parlamenti választásokon a hatpárti ellenzéki szövet ségre szavazók bizonyultak a legdemokratikusabbnak az alapján, hogy a jelöltek antidemokratikus megnyilvánulásai mi lyen mértékben befolyásolták azt, hogy kire szavaztak. Közülük is a nők, a közép- és felsőfokú végzettségűek, a városokban (különösen Budapesten) élők és az autoriter személyiségjegyek kel nem rendelkező válaszadók emelkedtek ki, mivel ezek a csoportok büntették leginkább a nem demokratikus magatartást. 9 A pártok támogatottságának mérésekor általában a“jövőbeli szavazási” preferenciákra támaszkodunk, amikor a válaszadókat arról kérdezzük, hogy melyik pártra szavaznának a következő magyarországi parlamenti választásokon. Néhány esetben azonban a pártok támogatottságát a legutóbbi par lamenti választás(korábbi választási magatartás) alapján végeztünk elemzést, mivel a 2022-es választáson egy nagy, az összes ellenzéki pártot tömörítő koalíció indult az inkumbens Fidesz-KDNP-vel szemben. 31

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A MÉDIAFOGYASZTÁS ÉS AZ ANTIDEMOKRATIKUS MAGATARTÁS SZANKCIONÁLÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A különféle antidemokratikus politikusi megnyilvánulások elíté lését illetően a célunk az volt, hogy feltárjuk az esetleges összefüggéseket az antidemokratikus politikát támogató politi kai jelöltek megbüntetésére való hajlam és a választók médiafogyasztási szokásai között. Ennek érdekében a magyar országi médiafogyasztókat négy kategóriába soroltuk: túlnyomórészt kormánykritikus médiát fogyasztók, nem média fogyasztók, vegyes médiát fogyasztók és elsősorban kormánypárti médiát fogyasztók. Eredményeink azt mutatják, hogy azok körében, akik elsősorban kormánykritikus médiát fo gyasztanak, csaknem kétszeres(-5,4%) a büntetés mértéke azokhoz képest, akik elsősorban kormánypárti médiát használ nak(-2,8%). A legmagasabb,-6,9%,-os büntetés azonban a nem médiafogyasztók körében figyelhető meg. Médiafogyasztás és a választói büntetés mértéke Médiafogyasztás szerint; adatok%-ban Főleg kormánypárti médiát fogyaszt Vegyes médiát fogyaszt Főleg kormánykritikus médiát fogyaszt Nem fogyaszt médiát/nem válaszolt Büntetés -2% -2,8 -3,5 -4% -5,4 -6% -6,9 TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÉS AZ ANTIDEMOKRATIKUS MAGATARTÁS SZANKCIONÁLÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Eredményeink rávilágítanak arra is, hogy büntetési adatok te kintetében a településtípus függvényében figyelemre méltó különbségek mutatkoznak. Konkrétabban: a budapestiek köré ben az antidemokratikus magatartással szembeni büntetés mértéke-6,9%, míg a falvakban élőknél viszonylag alacso nyabb,-3,6%. A többi város és a megyeszékhelyek lakosainak büntetési mértéke valahol a kettő között van,- 4,5%, illetve -5,2%. Főbb tanulságok A fentiekben bemutattuk, hogy a kutatásunkban részt vevő magyar válaszadók jelentős része szóban határozottan kiáll a demok rácia mellett, ugyanakkor azt is vizsgáltuk, hogy ez a gyakorlatban eredményezi-e azt, hogy a választók számon kérik a politikusokon a demokratikus játékszabályok megsértését. Azt találtuk, hogy demokráciapárti érzelmeik ellenére a magyar válasz tók hajlamosak kevésbé büntetni az ilyen normaszegéseket az általunk vizsgált többi európai ország lakosaihoz képest. Elemzésünkben feltártuk azokat az összefüggéseket is, amelyek a büntetés mértéke és bizonyos tényezők között fennállnak, ilyen tényezők pl. a demokrácia fogalmáról és állapotáról kialakított elképzelés, a pártszimpátia, az iskolázottsági szint és a tele püléstípus. Adataink szerint a pártszimpátia az egyik legfontosabb tényező, amelyik befolyásolja az antidemokratikus magatartás büntetésének mértékét. A kormányzó Fidesz-KDNP koalíció szavazói mutatják a legalacsonyabb büntetési számokat, vagyis eb ben a csoportban a legmagasabb a demokratikus normaszegések iránti tolerancia. Az iskolázottság szintje is fontos szerepet játszik abban, hogy az egyén hogyan fog viszonyulni a demokratikus játékszabályok számonkéréséhez. Kutatási eredményeink rámutatnak, hogy a magasabban iskolázott választók gyakrabban vonják felelősségre a politikusokat a demokratikus normák megsértése miatt, mint az alacsonyabb végzettségűek. A médiafogyasztási szokások is befolyásolják a választói büntetés mérté két: a kormánykritikus médiát fogyasztók körében magasabb a választói büntetés mértéke. Végül a településtípus is szerepet játszik ezen a téren: a budapestiek a falun élőknél hajlamosabbak büntetni az antidemokratikus magatartást. 32

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? MELY ANTIDEMOKRATIKUS MEGNYILVÁNULÁSOKAT HAJLANDÓAK A LEGINKÁBB ÉS A LEGKEVÉSBÉ BÜNTETNI A VÁLASZTÓK? Vizsgálatunk következő szakaszában az volt a célunk, hogy megállapítsuk, hogy vajon a válasz adókat eltérő mértékben foglalkoztatják-e a demokratikus normasértések különböző esetei. A jelöltválasztási tesztben szereplő politikai jelöl tek egy része olyan politikát képvisel, amely sérti a liberális demokrácia három alapvető alappill érének – választások tisztasága, polgári szabadságjogok, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere – egyikét. Elemzésünk azt mutatja, hogy bár Magyarországon mindhárom pillér sérült, a válaszadók bizonyos demokratikus értékek megőrzését a többivel szemben fontosabbnak tartják. Leginkább a választások tisztaságának megsértése zavarja őket, ennek átlagos bünte tése-8,1%, a fékek és ellensúlyok rendszerét érintő normasértések büntetése pedig-5,8%. Ezzel szemben a polgári szabadságjogok meg sértése aggasztja a magyar válaszadókat a legkevésbé, itt a büntetés mértéke-4,4% 10 . Átlagos büntetés mértéke a liberális demokrácia alappillérei szerint Adatok%-ban Büntetés Választások tisztasága -8,2 Fékek és ellensúlyok -5,8 Polgári szabadságjogok -2% -4% -4,3 -6% -8% Választások tisztasága A szavazók fontosabbnak tartják a liberális demokrácia választási komponensét, mint a polgári szabadságjogok, illetve a fékek és ellensúlyok komponenseit. A demokratikus normák megsértésének egyes ese teit vizsgálva kiderül, hogy a magyar válaszadók leginkább olyankor voltak hajlamosak az antidemokratikus magatartást szankcionálni, amikor egy jelölt a pártjára szavazó körzetek előnyben részesí tését szorgalmazta az infrastruktúrafejlesztési források elosztása kapcsán. Két politikai jelölt kö zötti 50-50%-os versenyben az a jelölt, aki támogatja a demokratikus normák ilyen megsértését, 8,5 százalékpontos szavazatcsökkenést szenvedne. A második legsúlyosabban büntetett antidemokratikus magatartás az újságírók elleni fellépés. A kutatásunk szerint a kormányt kritizáló bírák megfegyelmezésére irányuló intézkedéseket támogató politikus a szavazati arányának 8,2 szá zalékpontos csökkenésével szembesülne. Ez az eredmény nem meglepő, mivel mind a politikai kli entelizmus, mind a médiaszabadság kiemelt témává vált Magyarországon az elmúlt évtizedben. Ez idő alatt Magyarországon jelentősen romlott a médiaszabadság helyzete, továbbá zajlik az állam foglyul ejtése, és visszatérően sérül a jogállamiság 10 Ezek a számok tartalmazzák az összes olyan antidemokratikus megnyilvánulásra adott büntetést, amelyeknél statisztikailag releváns eredményt kaptunk. 33

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ is. Emellett közpénzeket a kormánypártok által irá nyított önkormányzatoknak juttattak(Ghergina és Volintiru, 2023). Míg a magyar válaszadók a fent említett két antidemokratikus gyakorlatot elítélnék, a szakszervezetek finanszírozásával kapcsolatos antidemokratikus lépések miatt ők aggódnának a legkevésbé. Ha egy politikus támogatná a pártja politikájával szemben kritikus szakszervezetek kül földi finanszírozásának betiltását, akkor csak 2,2 százalékponttal csökkenne a szavazataránya. A jelöltek átlagos büntetése antidemokratikus megnyilvánulásaik szerint Adatok%-ban Összes ország átlaga Észto. Németo. Magyaro. Lengyelo. Szerbia Kampányesemények erőszakos megzavarása -12,2-11,5-12,4-7,8-11,2-11,8 Spanyolo. -11,9 Újságírók büntetőjogi üldözése -10,0-13,0-8,4-8,2-18,2-12,6-3,0 Muszlimok imádkozásának betiltása -8,6-7,4-11,1 n/a-7,4-6,3-5,7 Bírák megfegyelmezése -8,2-8,4-7,1-6,1-14,1-8,1-5,7 Infrastruktúrafejlesztési források politikai alapon való elosztása -7,3-6,8-6,3-8,5-7,6-5,1-7,5 Közösségi média monitorozása -6,0-5,5-6,5-2,6-7,6-5,1-2,9 Civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltása Törvényhozás parlamenti vita nélkül Szakszervezetek külföldi finanszírozásának betiltása -5,6-8,6-6,1(-1,9*)-4,1-6,3-5,5 -5,4-5,4-3,3-5,5-14,5-9,7-2,5 -5,0-6,4-4,4-2,2-4,6-4,8-6,1 *A„Támogatja a kormánykritikus hazai civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását” antidemokratikus megnyilvánulás kapcsán kapott válaszok statisztikailag nem szignifikáns eredményt mutattak, itt a büntetés mértéke-1,9% volt. Svédo. -17,3 -14,5 -10,0 -13,7 -10,4 -8,1 -5,1 -4,9 -6,3 Ukrajna -10,6 -5,8 -4,2 -2,8 -8,3 -6,6 -4,2 -4,0 -3,8 Eredményeink azokra a különbségekre is rávilá gítanak, amelyek a különböző politikai pártok támogatói között az antidemokratikus állásfog lalások megítélésében mutatkoznak 11 . A leginkább büntetett antidemokratikus kijelentés –„Ha nyerünk, az infrastruktúrafejlesztési for rássokat a pártunkra szavazó körzetekbe kell irányítani” – részletes vizsgálata elég egyértel műen rávilágít ezekre az eltérésekre. A Mi Hazánk támogatói körében a legsúlyosabb a büntetés nagysága:-11,1%. Ezzel szemben a Fi desz-KDNP támogatói és a nem szavazók büntetnék a legkevésbé a politikusokat ezért az antidemokratikus megnyilvánulásért:-8,7%, il letve-6,8% náluk a büntetés mértéke 12 . Ha megvizsgáljuk ezért az antidemokratikus megnyilvánulásért adott büntetéseket, különb séget látunk a nemek között: a férfi válaszadók büntetése-10,0%, míg a női válaszadóké vala mivel alacsonyabb,-7,2%. Emellett a különböző korcsoportok között is eltérések mutatkoznak. A 76 éves vagy idősebb korcsoportban a legmaga sabb a büntetés mértéke,-12,6%, míg a 66-75 évesek körében a legalacsonyabb,-6,9%. 11 A„Támogatja a kormánykritikus hazai civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását” antidemokratikus álláspont esetében az eredményeink statisztikailag elhanyagolhatóak voltak, a büntetés mértéke-1,9% volt. 12 A következő pártok esetében az eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak: Lehet Más a Politika(-11,0), Mindenki Magyarországa Néppárt(MMM)(-6,3), Magyar Szocialista Párt(MSZP)(-6,0), Jobbik-Konzervatívok(-3,7) és Párbeszéd-Zöldek(+4,0). 34

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Pártválasztás Magyarországon és a demokratikus normasértések büntetése A„ Ha nyerünk, az infrastruktúrafejlesztési forrásokat a pártunkra szavazó körzetekbe kell irányítani” antidemokratikus állásfoglalás büntetése szavazótáborok szerint. Adatok%-ban Mi Hazánk Momentum Mozgalom (MM) Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Demokratikus Koalíció (DK) FideszKDNP Más párt/ nincs válasz Nem szavazott a 2022-es választásokon Büntetés -9,6 -11,1 -10,8 -10,7 *A büntetés mértéke nem volt statisztikailag szignifikáns -6,8 -9,3 -8,7* -2% -4% -6% -8% -10% Ha közelebbről megvizsgáljuk a második legtöbbet büntetett antidemokratikus megnyilvánulás –„Azt mondta, hogy a kormánynak be kellene perelnie a kormányt korrupcióval vádoló újságírókat” – ese tén elszenvedett büntetés mértékét, még élesebb különbségeket láthatunk a különböző pártok tá mogatói között. A Jobbik – Konzervatívok és a Magyar Szocialista Párt(MSZP) szavazótábora -21,5%-kal, míg a Demokratikus Koalíció(DK) tá mogatói-12,7%-kal büntetnék ezért a normasértésért az antidemokratikus politikusokat. Néhány más párt támogatója számára, beleértve a Fidesz-KDNP szavazóit is, ez a normasértés nem le het túl fontos, náluk nem látunk statisztikailag szignifikáns eredményeket. Az ennél az állításnál mért büntetés mértéket illetően nem figyelhető meg különbség a férfi és női válaszadók büntetési hajlandósága között. Míg a férfi válaszadók -8,4%-kal, a női válaszadók-8,0%-kal büntetik ezt a normasértést. Pártválasztás Magyarországon és a demokratikus normasértések büntetése „ A kormánynak be kellene perelnie a kormányt korrupcióval vádoló újságírókat” antidemokratikus állásfoglalás büntetése szavazótáborok szerint. Adatok%-ban Jobbik – Magyar Szocialista Konzervatívok Párt Mi Hazánk Momentum Mozgalom (MM) Demokratikus Koalíció (DK) FideszKDNP Nem szavazott a 2022-es választásokon Az egyes konkrét demokratikus normasértések büntetése A magyar válaszadók az antidemokratikus magatartást a jelöltválasztási tesztben leggyakrabban az olyan politikusnál büntették, aki azt szorgalmazza, hogy a pártjára szavazó körzetekbe irányítsák az infrastruktúrafejlesztési forrásokat. -1,6* Büntetés -19,0 -21,5 -21,5 *A büntetés mértéke nem volt statisztikailag szignifikáns. -13,7 -13,5 -12,7 -5% -10% -15% -20% 35

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ AZ EGYES KONKRÉT ANTIDEMOKRATIKUS POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁSOK BÜNTETÉSE ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS Médiafogyasztás és az antidemokratikus normák megsértésének büntetése A„Támogatja a kormánykritikus hazai civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását” antidemokratikus állásfoglalás büntetése médiafogyasztási szokások szerint. Adatok%-ban Jutalom +8,4 Főleg kormánypárti médiát fogyaszt Főleg kormánykritikus médiát fogyaszt -4,8 +8% +6% Nem fogyaszt médiát/ Nem válaszolt +4% +2% -2% -4% -6% -7,4 -8% Büntetés Eredményeink jelentős eltéréseket mutatnak a médiafogyasztói csoportok között a politikai jelöltek demokratikus normák meg sértése miatti büntetését illetően. A demokratikus normákat sértő„Támogatja a kormánykritikus hazai civil szervezetek kül földi finanszírozásának betiltását” álláspont büntetési adatainak alapos vizsgálata jól rávilágít ezekre a különbségekre. Azok a magyarok, akik elsősorban a kormánykoalíciót kriti kusan szemlélő médiumokat követik,-4,8%-os büntetéssel sújtanák az ilyen normasértést. Ezzel szemben akik„nem mé diafogyasztónak” vallják magukat,-7,4%-os a büntetés mértéke. Az elsősorban kormánypárti médiát fogyasztók azon ban nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy a politikusokat megbüntessék ilyen normaszegésekért. Ehelyett egy olyan poli tikus, aki a civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását javasolja,+8,4 százalékos jutalmat kapna tőlük. A Magyarországon a médiafogyasztási buborékok között megfigyelt különbségek nem meglepőek. Orbán Viktor és kor mánya a 2010-es hatalomátvétel óta szisztematikusan aláásta a média pluralitását és függetlenségét, ami jelentősen hozzájárult a médiafogyasztás kapcsán megfigyelhető eltérő mintázatok ki alakulásához és ezeknek a közvéleményre gyakorolt hatásához. Ezen túlmenően az olyan témák, mint a civil szervezetek kül földi finanszírozása, parázs viták tárgyát képezik. 2017-ben a magyar kormányzat olyan törvényt léptetett életbe, amelynek célja a külföldi forrásokat kapó civil szervezetek korlátozása. A törvény előírta, hogy ezeknek a szervezeteknek„külföldről fi nanszírozott” szervezetként kell regisztrálniuk magukat, amennyiben évente több mint 20 000 eurót kapnak külföldről. Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága 13 a törvényt az uniós előírásokba ütközőnek minősítette, és ezt követően a ma gyar kormányt a visszavonására kötelezte, a civil szervezetek autonóm működése továbbra is veszélyben van. Az Orbán-kor mány a közelmúltban fogadta el a szuverenitásvédelmi törvény néven ismert új jogszabályt, amelynek állítólagos célja a külföldi pénzügyi befolyás kiiktatása az ország politikai életéből. Mind azonáltal mind a civil szervezetek 14 , mind az ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy ez a törvény elsősorban a kritikus hangok elnyomására irányul a 2024-es európai választások előtt és azt követően. 13 Az Európai Unió Bírósága. A C-78/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet 14 Magyar Helsinki Bizottság.“A kormány önkényvédelmi törvénye el fog bukni”.2023. november 22. 36

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Ami a demokratikus normasértések más eseteit illeti, a büntetési számok tekintetében nincsenek jelentős különbségek a kormánypárti médiát fo gyasztók és a főleg kormánykritikus médiát használók között. Például a kormánypárti mé diafogyasztók-11,5%-kal büntetnék az„Azt mondta, hogy a kormánynak be kellene perelnie a kormányt korrupcióval vádoló újságírókat” de mokratikus normasértést, míg az elsősorban kormánykritikus médiát fogyasztó válaszadóknál ez a szám-11,3% 15 . A következőkben alaposab ban megvizsgáljuk azoknak a szavazóknak a demográfiai jellemzőit, akik a legnagyobb haj landóságot mutatják az antidemokratikus magatartás megbüntetésére. Különböző válto zókat fogunk vizsgálni – ezen belül a demokratikus preferenciákat és kompetenciát, életkort, nemet, iskolázottságot, jövedelmet, po litikai tájékozottságot és vallást –, hogy beazonosítsuk azokat a jellemzőket, amelyek esetén nagyobb valószínűséggel számíthatunk a normasértők felelősségre vonására. Ezen ténye zők vizsgálata révén szeretnénk mélyebben megérteni azokat a konkrét demográfiai jellem zőket és tulajdonságokat, amelyek erősítik a demokratikus normasértések büntetésére való hajlandóságot. Média és büntetés A kormánykritikus médiát fogyasztók keményebben büntetnek bizonyos demokratikus normasértéseket. Főbb tanulságok A fentiekben megvizsgáltuk, milyen különbségek mutatkoznak azt illetően, hogyan viszonyulnak a magyar válaszadók bizo nyos demokratikus normasértésekhez, főleg a választások tisztaságához, a polgári szabadságjogokhoz, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó normák megszegéséhez. A válaszadók leginkább a választások tisztaságának védelmét tartják fontosnak, míg a szabadságjogok megsértése foglalkoztatja őket a legkevésbé. Az antidemokratikus megnyilvánulások egy részét – például az infrastruktúrafejlesztések elosztásánál egy adott pártra szavazó körzetek előnyben részesítését vagy az újságírók büntetőjogi üldözését – a választók keményen büntetik. Azonban a szakszervezetek finanszírozását érintő antide mokratikus lépések alig váltanak ki reakciókat. Jelentős különbségek figyelhetők meg a büntetések mértéke között a különféle pártszimpátiájú, nemű és korú szavazók között. Például az idősebb korcsoportba tartozók, főleg a 76 éves vagy annál idősebb szavazók, hajlamosak jobban büntetni bizonyos normasértéseket, mint a fiatalabb korcsoportokba tartozók. A médiafogyasz tási szokások is alakítják a büntetési hajlandóságot, például a kormánykritikus médiát fogyasztók keményebben büntetnek bizonyos normasértéseket. 15 A„vegyes médiát fogyasztók” esetében az eredmény statisztikailag nem voltak szignifikáns,-0,75 37

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ DEMOKRATIKUS ATTITŰDÖK ÉS A BÜNTETÉS MÉRTÉKE Kutatásunkat azzal kezdtük, hogy megvizsgáltuk, hogy a válasz adók demokráciáról alkotott véleményéből lehet-e következtetni arra, hogy hogyan szavaznak a választásokon, vagyis büntetik-e a jelölteket antidemokratikus megnyilvánulásaikért. Eredményeink azt mutatják, hogy ha a demokráciák általános megítélését tekint jük, akkor csak azok büntetnek meg egy jelöltet antidemokratikus magatartásáért, akik szerint jó demokratikus rendszerben élni. Azok körében, akik szerint„nagyon jó” a demokratikus rendszer, egy politikus antidemokratikus magatartása 8,24 százalékpontos szavazatvesztést eredményez. A demokratikus rendszert„elég jó”-nak tartók csoportján belül az antidemokratikus rendszer bün tetése sokkal mérsékeltebb, mindössze- 4,5%. A szakértői kormányzással szembeni attitűdök korrelálnak az zal, hogy a választók mennyire büntetik az antidemokratikus álláspontokat képviselő jelölteket. Azok, akik pozitívabban véle kednek a szakértői kormányzásról, hajlamosak szigorúbban büntetni az antidemokratikus jelölteket. Azoknál a szavazóknál, akiknek„elég jó” vagy„nagyon jó” véleményük van a szakértői kormányzásról, jelentősen csökken az antidemokratikus álláspon tot képviselő jelöltekre adott szavazatok aránya: 6,1, illetve 5,2 százalékpontos veszteséget szenvednek el. Azok, akik„elég rossz”nak tartják a szakértői kormányzást, alacsonyabb büntetési hajlan dóságot mutatnak az antidemokratikus álláspontot képviselő jelöltekkel szemben. A szavazatarányuk 3 százalékponttal csök ken. Azok, akik a szakértői kormányzást„nagyon rossz”-nak tartják, nem büntetik az antidemokratikus magatartást. Ez a min tázat azt mutatja, hogy a„szakértői kormányzás” támogatása autokratikus környezetben nem feltétlenül a demokráciával való elégedetlenséget, hanem inkább a hivatalban lévő rezsimmel szembeni kritikus hozzáállást tükrözi. A szakértői kormányzás be vezetését sokan bizonyos mértékig úgy értelmezhetik, mint egyes hatalmi ágak – például a bíróságok, az ügyészség, a versenyható ság és más szabályozó szervek – függetlenségének helyreállítását. A katonai kormányzással kapcsolatos attitűdök jelentősen be folyásolják a választóknak az antidemokratikus álláspontot hangoztató jelöltekkel szembeni reakcióit. A katonai hatalmat ne gatívan megítélőknél – akik„nagyon rossz”-nak vagy„elég rossz”-nak tartják azt – az antidemokratikus jelöltek szavazati ará nya jelentősen csökken: 6,5%-ot, illetve 3,6%-ot vesztenek. Ezzel szemben azok a válaszadók, akik„nagyon jó”-nak vagy„elég jó”nak tartják a katonai uralmat, nem büntetik jelentősen az antidemokratikus álláspontot képviselő jelölteket. Ez azt mutatja, hogy a szakértői kormányzás megítélésével ellentétben a katonai uralomról alkotott negatív vélemény összefügg a demokratikusan tudatos szavazással. A magyarországi demokrácia minőségével kapcsolatos véleke dések szintén jelentősen befolyásolják az antidemokratikus álláspontot képviselő jelöltekkel szembeni szavazói magatartást. A Magyarországot„nem demokratikus”-nak vagy„inkább nem demokratikus”-nak tartó válaszadók szignifikánsan kisebb való Demokratikus normasértések büntetése Büntetés mértéke az„Ön szerint ma Magyarország mennyire demokratikusan kormányzott ország?” kérdésre adott válaszok szerint; adatok%-ban nem inkább nem demokra- demokratitikus kus 12345 inkább demokratikus demokratikus 6 7 8 9 10 nem válaszolt 1-3 4-5 6-7 8-10 -1% -2% -3% -2,5 -2,7 -4% -3,7 -5% -4,8 -6% -6,5 Demokratikus normasértések büntetése Büntetés mértéke a„Mennyire elégedett azzal, ahogy Magyarországon a demokrácia működik?” kérdésre adott válaszok szerint; adatok%-ban nem inkább nem inkább elégedett elégedett elégedett elégedett 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 nem válaszolt 1-3 4-5 6-7 8-10 0,0 -1% -2% -3% -2,9 -2,4 -4% -3,9 -5% -6% -7% -7,2 38

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? színűséggel szavaznak antidemokratikus jelöltekre, ami 6,4, illetve 4,3 százalékpontos csökkenést jelent. A büntetés kisebb –-3,7, il letve-2,5% – azok esetében, akik Magyarországot„inkább demokratikus”-nak vagy„demokratikus”-nak tartják. Hasonlóképpen a magyarországi demokrácia állapotával kap csolatos elégedettség szintje jelentősen befolyásolja az antidemokratikus álláspontot képviselő jelöltekkel szembeni sza vazói magatartást. A Fidesz-éra alatt a demokrácia minőségével kifejezetten elégedetlen válaszadóknál a legnagyobb az antide mokratikus jelöltek szavazatarányának csökkenése,-7,1%. Az „inkább elégedetlen”-eknél a büntetés mértéke lényegesen ala csonyabb(-3,9%). Azoknál, akik elégedettségüket fejezik ki a demokrácia állapotával kapcsolatban(„inkább elégedett” vagy „elégedett”), szintén szignifikáns, de kisebb mértékű szavazat arány-csökkenést látunk az ilyen jelöltek esetében:-2,9%, illetve -2,4%. Azon válaszadók körében, akik számára nagyon fontos, hogy demokráciában éljenek, jelentős szavazatvesztést szenvednek el az antidemokratikus jelöltek,-5,98 százalékpontnyit. A szavazati arány jelentősen csökken(-5,1%) azoknál a szavazóknál is, akik szerint„nem nagyon fontos” a demokrácia. Azok esetében azon ban, akik szerint demokráciában élni„egyáltalán nem fontos” vagy„inkább fontos”, minimális vagy statisztikailag nem szignifi káns a büntetés mértéke az antidemokratikus álláspontot képviselő jelöltekkel szemben. Demokratikus kompetencia megléte Adatok%-ban Demokratikusan kompetens Demokratikusan inkompetens Büntetés -1% -2% -3% -3,8 -4% -5% -5,1 Azt is megvizsgáltuk, hogy a demokráciával kapcsolatos isme retek milyen mértékben befolyásolják az antidemokratikus jelöltek büntetését. A demokratikusan kompetens válaszadók szignifikán san kisebb valószínűséggel szavaznak olyan jelöltekre, akik antidemokratikus álláspontot képviselnek(-5,1%). Ugyanakkor a demokratikusan inkompetens válaszadók, akik nehezen tudnak különbséget tenni az objektíve demokratikus és nem demokrati kus esetek között, szintén büntetik az antidemokratikus magatartást, de kisebb mértékben(-3,8%). Főbb tanulságok A tanulmány ezen részében azt vizsgáltuk, hogy a válaszadók demokráciával kapcsolatos nézeteiből lehet-e következtetni az antidemokratikus jelöltek büntetésével kapcsolatos választói magatartásra. Eredményeink azt mutatják, hogy a demokráciát pozitívan megítélő választók nagyobb valószínűséggel büntetik az antidemokratikus jelölteket. A szakértői kormányzáshoz és a katonai irányításhoz való hozzáállás szintén befolyásolja a büntetés mértékét. Azok, akik pozitívan vélekednek a szakértői kormányzásról, hajlamosak jobban büntetni az antidemokratikus jelölteket, míg a katonai hatalom elutasítása az antidemok ratikus jelöltek szavazati arányának jelentős csökkenését eredményezi. A magyarországi demokrácia minőségének megítélése és az azzal való elégedettség is hatással van a választói magatartásra. A Fidesz-érában a demokrácia minőségével elégedetlen választók körében a legnagyobb az antidemokratikus jelöltek szavazatarány-csökkenése. Az egyén demokratikus berendezke désbe vetett hite szintén hatással van a választói büntetés mértékére. Azok, akik nagyon fontosnak tartják a demokráciát, jelentős mértékben vonják meg a szavazatukat az antidemokratikus jelöltektől, ugyanez igaz azokra, akik a demokráciát nem tartják nagyon fontosnak. Ugyanakkor minimális mértékben vagy sehogy se büntetnének azok a választók, akik szerint a de mokratikus berendezkedés egyáltalán nem fontos. Végezetül az is elmondható, hogy a demokráciára vonatkozó ismeretek szintje is befolyásolja a büntetés mértékét: a demokratikusan kompetens válaszadók nagyobb valószínűséggel büntetik az ant idemokratikus jelölteket, mint azok, akik kevésbé vannak tisztában a demokratikus elvekkel. 39

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ A DEMOKRATIKUSAN TUDATOS SZAVAZÓK TÁRSADALMIGAZDASÁGI, DEMOGRÁFIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI Életkor Az életkor szerinti megosztottságot mutatja, hogy az idősebb ge nerációk tagjai a fiatalabb korcsoportokhoz képest hajlamosabbak az antidemokratikus jelölteket büntetni, és az évek számának nö vekedésével a büntetésre való hajlandóság is fokozatosan nő. A legidősebb korosztálynál(76 éves és idősebb) az adott jelölt szava zati arányának jelentős csökkenését látjuk(-7,8%), míg a legfiatalabb korosztálynál(18-29 évesek) a szavazatvesztés észre vehető, de viszonylag kisebb mértékű(-4,2%). Ennek a jelenségnek az egyik lehetséges magyarázata az, hogy a magyar fiatalok közép-kelet-európai összehasonlításban politikailag nagyon pas� szívak, nem érdeklődnek a közélet iránt és kiábrándultak, a politikai tiltakozások elsősorban az idősebb generációk tagjait mozgatják meg(a klímatüntetések és az egyetemi demonstrációk kivételével). Ami a demokratikus normák megsértésének egyes eseteit illeti, az egyetlen antidemokratikus magatartás, amelyet a fiatalok büntetnek(annak mértéke statisztikailag szignifikáns), a kormányt korrupcióval vádoló újságírók üldözése. Korcsoportok és büntetés Néhány európai ország értékei; adatok%-ban 18-29 éves 30-39 40-49 50-65 66-75 76 éves vagy idősebb Büntetés Magyaro. -2% -3,5 -4,2 -4% HUN -5,1 -5,3 -5,8 GER -6% ESP -8% -7,8 EST POL -10% -12% SWE Nem Az általunk korábban vizsgált országokhoz hasonlóan Magyarorszá gon is általában a nők mutatnak nagyobb hajlandóságot az antidemokratikus jelöltek megbüntetésére(-5,2%), szemben a férfi akkal(-4,3%). Azonban bizonyos korcsoportokban határozottan nagy eltérések mutatkoznak a férfiak és a nők büntetési hajlandó sága között. A 40-49 éves nők büntetik a legszigorúbban az antidemokratikus jelölteket(-7,3%), míg az ugyanebbe a korcso portba tartozó férfiaknál ez a szám alacsonyabb(-2,8%). Érdekes módon az 50-65 éveseknél fordított a helyzet: az ilyen korú férfiak keményen büntetik a normasértőket(-7,0%) – és ezzel ők alkotják a második legszigorúbban büntető csoportot –, míg a velük egyidős nők kevésbé büntetnek(-4,0%). Ezek a különbségek talán törté nelmi okokra vezethetők vissza: a most 40-49 éves nők Magyarország demokratikus átalakulása és a Szovjetunió összeomlása idején tiné dzserek voltak, míg a most 50-65 éves férfiak már fiatal felnőttek. Vallás A statisztikailag szignifikáns eredményeket tekintve a magukat protestánsnak valló válaszadók mutatnak jelentősebb hajlandósá got a büntetésre(-9,5%), őket követik az ateisták(-7,9%). Ezen túlmenően az„Egyé” kategóriába soroltak(-5%) és a római kato likusok(-4,7%) mutatnak szignifikáns, de viszonylag alacsonyabb büntetési hajlamot. Vidék és város Vizsgálatunk azt is feltárta, hogy milyen összefüggések vannak az antidemokratikus magatartás büntetésére való hajlandóság és az illető lakóhelyének típusa között. Bizonyos antidemokratikus meg nyilvánulásokkal kapcsolatban eredményeink e tekintetben jelentős különbségeket mutatnak, például a budapesti és a vidéki lakosok között. Például ha egy politikai jelölt a támogatóit arra bíz tatja, hogy erőszakosan zavarják meg politikai ellenfelei 40

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? kampányrendezvényeit, akkor a budapestiek és más nagyvárosok ban élők-11,8%-kal, illetve-10,3%-kal büntetnék ezt a demokratikus normasértést. Ezzel szemben a falvakban lakóknál csak-5,3% lenne a büntetés ezért a normasértésért. Továbbá ha egy politikus azt hangoztatná, hogy a pártjára szavazó körzetekbe kell az infrastruktúrafejlesztési forrásokat irányítani, a budapestiek -13,3%-kal büntetnék őt, ezzel szemben a kistelepülések lakói esetében ez a szám-10,5%, a megyeszékhelyek és az egyéb váro sok lakóinál pedig-7,1%, illetve-5,5%. Iskolázottság Az adatok egyértelmű mintázatot mutatnak az iskolázottság te rén, ahol a magasabb iskolai végzettség erélyesebb büntetési hajlandósággal jár együtt. Az egyetemi vagy főiskolai végzettség gel rendelkezők büntetnek a legkeményebben, ami jelentős szavazatvesztést jelent(-8,5%), őket követik a középfokú végzett séggel és érettségivel rendelkezők(-5,4%). Ezzel szemben az alacsonyabb iskolai végzettségűek viszonylag alacsonyabb, de még mindig szignifikáns büntetési hajlamot mutatnak(-3,08%). Vannak olyan demokratikus normasértések, amelyek Magyaror szágon csak az értelmiségieket aggasztják. Ha egy politikus támogatja a parlamenti vita nélküli törvényhozást, a kormánykriti kus bírák megfegyelmezését, a közösségi médiában megjelenő kormánykritikus posztok figyelését és a szakszervezetek külföldi finanszírozásának betiltását, az a felsőfokú végzettségű válasz adók körében jelentős szavazatvesztést eredményez, a középfokú vagy alacsonyabb végzettségűek körében azonban nem. Iskolázottság és büntetés Adatok%-ban Egyetemi/főiskolai diploma Középiskolai végzettség érettségivel Alacsonyabb végzettség Büntetés -2% -3,1 -4% -5,4 -6% -8% -8,5 Jövedelem és büntetés Adatok%-ban Háztartásonkénti nettó 250.001– jövedelem 250.001 450.000 Ft-nál kevesebb Ft 450.001– 650.000 Ft 650.001– 1.000.000 Ft -2% Büntetés Jövedelem A magasabb jövedelmű csoportok hajlamosabbak büntetni a poli tikusokat. A 650.001–1.000.000 forint jövedelemmel rendelkező háztartásban élők körében az antidemokratikus jelöltek szavazat aránya jelentősen csökken(-8,7%), a 450.001 és 650.000 forint jövedelmű háztartásban élőknél ennél kevésbé(-6,4%). Az alacso nyabb jövedelmi sávba tartozók viszonylag kisebb, de még mindig -3,8 -3,8 -4% -6% -6,4 -8% -8,6 41

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Demokratikus normasértések büntetése és jövőbeli anyagi helyzet Büntetés mértéke az„A jövőre nézve: Ön szerint egy év múlva a mostanihoz képest az Ön(és családja) anyagi helyzete sokkal rosszabb lesz, rosszabb lesz, nagyjából ugyanolyan marad, jobb lesz vagy sokkal jobb lesz?” kérdésre kapott válaszok szerint Adatok%-ban Jobban Nagyjából ugyanúgy Rosszabbul Sokkal rosszabbul -1% Büntetés -2% -3% -4,3 -5,0 -3,5 -4% -5% -5,8 Mivel nem kaptunk szignifikáns eredményt a„sokkal jobb” kategóriában, ezért a kapcsolódó adatot nem tüntettük fel itt. jelentékeny büntető hajlandóságot mutatnak: a 250.001 forintnál alacsonyabb és a 250.001 és 450.000 forint közé eső jövedelem mel rendelkező háztartások kisebb mértékű(-3,8%, illetve-3,8%) szavazatvesztéssel sújtják az érintett politikusokat. Az 1.000.000 forintnál többet kereső háztartások nem mutatnak statisztikailag szignifikáns büntető hajlamot, valószínűleg azért, mert a mintánk ban kevés ilyen jövedelemmel rendelkező válaszadó van. Jövőbeli gazdasági kilátások Ha a válaszadók jövőbeli gazdasági várakozásaira tekintünk – akár a saját személyes helyzetükről, akár az ország kilátásairól van szó –, érdekes mintázatokat látunk az antidemokratikus álláspontot képviselő jelöltekkel szembeni büntetéseket illetően. A legmagasabb hajlamot a politikusok megbüntetésére azok körében látjuk, akik arra számítanak, hogy a következő egy évben romlik saját anyagi helyzetük(-5,8%), és akik Magyarország gazdasági helyzetének romlására számítanak(-6,2%). A legoptimistább válaszadók(le gyen szó az ország gazdasági állapotáról vagy a személyes anyagi helyzetükről) azonban nem büntetik jelentősen az antidemokrati kus jelölteket. Ez feltehetően nem független attól, hogy ők nagyobb valószínűséggel kormánypárti szavazók. Összehasonlításképpen, ha ránézünk az ugyanerre a kérdésre vonatkozó lengyelországi adatokra, akkor azt látjuk, hogy azok a válaszadók, akik szerint a gazdasági helyzet romlani fog, kétszer olyan erélyesen(- 10,9%) büntetnek, mint a magyarok. Demokratikus normasértések büntetése és Magyarország jövőbeli gazdasági helyzete Büntetés mértéke az„Ön szerint Magyarországon a gazdasági helyzet a következő egy év során sokkal rosszabb lesz, rosszabb lesz, nagyjából változatlan marad, jobb lesz, vagy sokkal jobb lesz?” kérdésre kapott válaszok szerint Adatok%-ban Nagyjából Sokkal Jobb ugyanilyen Rosszabb rosszabb Demokráciával való elégedettség és a büntetés mértéke Demokratikus játékszabályok megsértése miatti büntetés mértéke a demokráciával való elégedettség szintje szerint(kiválasztott országok). Adatok%-ban Magyarország Németország Lengyelország elégedetlen -7,2 (1-3) -5,9-12,4 Büntetés -1% -2% (4-5) inkább elégedetlen -3,9 -3% -3,7 -4% -5% -4,9 -5,3 -6% -6,2 Mivel nem kaptunk szignifikáns eredményt a„sokkal jobb” kategóriában, ezért a kapcsolódó adatot nem tüntettük fel itt. inkább elégedett -2,9 (6-7) elégedett -2,4 (8-10) -6,07 -7,7 -8,9 -11,1 -5,0 -4,2 42

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Bizalom és autoriter személyiség A választók pszichológiai jellemzőinek vizsgálata érdekes mintáza tot tárt fel az antidemokratikus álláspontot képviselő jelöltek megbüntetését illetően. Ha a bizalmat tekintjük, azt látjuk, hogy az emberek iránti nagyobb bizalom és a büntetésre való erősebb hajlam együtt jár. Azok körében, akik úgy vélik, hogy„a legtöbb emberben meg lehet bízni”, jelentősen csökken az ilyen politiku sok szavazati aránya(-6,0%), míg az interperszonális kapcsolataik terén óvatos egyének alacsonyabb, de még mindig szignifikáns büntető tendenciát mutatnak(-4,4%). Hasonlóképpen az autori ter személyiségjegyek kapcsán is határozott mintázatot látunk, ahol a kevésbé autoriter személyek erősebb hajlandóságot mutat nak a politikusok megbüntetésére. A„nem autoriter” kategóriába sorolt válaszadóknál a legjelentősebb a szavazatvesztés(-8,5%), őket követik a középfokú végzettséggel és érettségivel rendelke zők(-6,9%). Ezzel szemben az erősebb autoriter vonásokkal rendelkezőknél viszonylag alacsonyabb büntetési hajlamot látunk, ami negatív korrelációt mutat az autoriter tendenciák és az antide mokratikus jelöltekkel szembeni büntető attitűdök között. Az antidemokratikus politikusok megbüntetésére magasabb hajlandóságot mutató válaszadók jellemzői Nők (különösen a demokratikusan kompetensebbek) Iskolázottabbak okemcia D rá Magasabb jövedelműek Idősebbek Gazdasági várakozásaikat illetően borúlátóak Főbb tanulságok A különböző demográfiai, társadalmi-gazdasági és pszichológiai jellemzőkkel rendelkező magyarok választói magatartásának elemzésével feltártuk a demokratikus tudatosság terén mutatkozó főbb tendenciákat. A nők(különösen a demokratikusan kompetensek), valamint az idősebb és a magasabb iskolázottságú válaszadók büntetik leginkább az antidemokratikus állás pontot képviselő politikusokat. Talán ellentmondásnak tűnik, de Magyarországon egyszerre igaz, hogy mind a magasabb jövedelmű, mind a pesszimista gazdasági kilátásokkal rendelkező válaszadók kevésbé toleránsak az antidemokratikus maga tartással szemben. Ez azzal magyarázható, hogy az Orbán-kormány támogatói felülreprezentáltak a legszegényebb társadalmi csoportokban, míg az ellenzéki szavazók relatíve nagyobb számban vannak jelen a magasan képzett és tehetősebb társadalmi csoportokban. A mások felé nagyobb bizalommal fordulók és a kevesebb autoriter vonással rendelkezők körében szintén ma gasabb a büntetési hajlandóság. 43

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Párthűség A legtöbb választópolgár megbocsát a demokratikus normákat megsértő politikusok nak, amennyiben az általa preferált párthoz tartoznak. AZ ANTIDEMOKRATIKUS MAGATARTÁS IRÁNTI TOLERANCIA Ebben a részben azt vizsgáljuk, milyen hatással van a párthűség a választók azon döntésére, hogy elnézik-e egy politikus demokratikus normasértését, és támogatják-e továbbra is, amennyiben a szóban forgó jelölt az általuk preferált párthoz tartozik. Ha megvizsgáljuk a párthűség szerepét a választók reagálásának alakulásában, betekintést nyerhetünk abba, hogy a pártszimpátia milyen mértékben befolyásolhatja a választókat abban, hogy a demokratikus elvekkel szemben más szempontokat helyezzenek előtérbe. A PÁRTSZIMPÁTIA HATÁSA A PÁRTSZIMPÁTIA SZEREPE A FES korábbi nemzetközi felméréseinek ered ményeivel összhangban a magyarországi adatok is azt bizonyítják, hogy a párthovatartozás felülírja a demokratikus értékeket. Egy adott vá laszadó által preferált párthoz tartozó jelölt jutalma átlagosan 36 százalékpontos többletet jelent. Ez több mint hétszer nagyobb, mint az antidemokratikus nézeteket hangoztató jelöltek átlagos büntetése. Ha a magyar eredményeket összevetjük a másik hét európai országéval, vilá gossá válik, hogy a magyar válaszadók nemcsak a legkevésbé tudatosak a demokrácia kérdésében, hanem ők a leghűségesebbek is politikai közösségükhöz. Pártok támogatottsága és az egy pártközösségbe tartozás általános hatása Egyes európai országok; adatok%-ban 31,2 Nettó nyereség +30% Jutalom 36,0 +25% 21,7 19,9 18,0 +20% 15,9 15,6 15,4 +15% 11,5 +10% 27,6 22,9 23,5 23,7 25,1 29,1 +5% 21,5 0% Büntetés -4,8 Magyaro. -5,9 Spanyolo. -9,2 Lengyelo. átlagos büntetés -7,1 -7,8 -7,9 -7,5 Ukrajna Észto. Szerbia Németo. a választók párthűségéből eredő jutalom -5% -10,0 Svédo. -10% Magyarországon nemcsak a párthovatartozásnak van erős hatása, hanem a szélesebb értelemben vett politikai táborhoz való tartozás nak is. A 2022-es országgyűlési választásokon a legjelentősebb ellenzéki pártok együtt indultak a kormányzó Fidesz-KDNP koalícióval szemben. Bár a szövetség felbomlott a Fidesz földcsuszam lásszerű győzelme után, az„ellenzéki szavazó” továbbra is létező társadalmi és politikai csoport nak tűnik, mivel a magyar társadalom politikailag 44

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? a Fidesz kontra nem-Fidesz megosztottság men tén polarizálódik. Ezért azt is megvizsgáltuk, hogy az adott jelölttel azonos„szekértáborhoz” való tartozás milyen mértékben befolyásolja a válaszadók szavazatait. Az elemzéshez azokra a válaszadókra korlátoztuk a mintánkat, akik az előző választásokon az ellenzéki összefogásra vagy a Fideszre szavaztak, illetve olyan jelöltvá lasztási opciókra, ahol a fiktív jelöltek vagy a Fideszhez, vagy a fő ellenzéki pártok valamelyi kéhez tartoztak. Az azonos szekértáborhoz tartozó jelölt jutalma átlagosan+28,8 százalék pont. Ez valamivel alacsonyabb érték, mint az egy pártközösségbe tartozás jutalma, de azt mu tatja, hogy a jelölt szélesebb szekértáborhoz tartozása is fontos szerepet játszik Magyarorszá gon, és ez a tényező is felülírja a demokratikus szempontokat. Pártok támogatottsága és az azonos pártközösségbe tartozó jelöltek jutalma Adatok%-ban 39,2 Nettó nyereség 36,0 31,3 29,4 28,6 21,6 Jutalom 44,0 34,0 44,0 25,0 36,0 39,0 -4,8 -2,7 -3,4 -8,0 -9,6 -7,4 +30% +20% +10% 0% -10% Büntetés Jobbik – Konzervatívok Demokratikus Koalíció (DK) FideszKDNP átlagos büntetés Momentum Mozgalom (MM) Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a választók párthűségéből eredő jutalom Mivel nem kaptunk statisztikailag szignifikáns adatokat a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika esetében a büntetés mértékére, ezért ezeknél a pártoknál nem tudunk nettó nyereséget kalkulálni. Mi Hazánk A különböző pártszimpátiájú választói csoportok mánypártból, mind a fősodorba tartozó ellenzéki közül a Magyar Szocialista Párt szavazói jutal pártokból. Megemlítendő, hogy a Fidesz-szava mazzák 16 a leginkább az egy pártközösségbe zók az átlagosnál alacsonyabb(+34%) tartozást(+50%), a Mi Hazánk szavazói pedig a mértékben jutalmazzák az egy pártközösségbe legkevésbé(+25%). Ez utóbbit magyarázhatja, tartozást, míg a fősodrú ellenzéki pártok támo hogy a Mi Hazánk szavazóbázisa sokszínű, és gatói az átlagosnál jobban. nemcsak szélsőjobboldali nacionalistákat tömö rít, hanem oltásellenes szavazókat, továbbá olyanokat is, akik kiábrándultak mind a kor 16 Az egyértelműség és az érthetőség kedvéért a továbbiakban„jutalom” szón azt a szavazatarány-többletet értjük, amelyet a jelölt a választó párthűsége vagy egy számára vonzó politikai ajánlat miatt elkönyvelhet, csökkentve az antidemokratikus magatartása miatt szenvedett szavazatveszteségét. Pártpreferencia A magyarok elkötelezettebbek favorizált pártjuk mellett, mint a többi vizsgált ország választói. 45

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ PÁRTHŰSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Azt is megvizsgáltuk, milyen tényezők befolyásol ják Magyarországon a pártok szimpatizánsainak lojalitását. A választók párthűsége tekintetében különbségeket találtunk településtípus szerint, ami a helyi környezet fontosságát mutatja. A Mi Ha zánk szavazói kiemelkedő mértékben jutalmazzák az azonos pártközösségbe tartozó jelölteket Buda pesten(41%), míg a kisvárosokban és falvakban ez a hatás nem ilyen erős(12-27%). A Jobbik és a Momentum szavazói is a kisvárosokban jutalmaz zák a legerősebben a velük azonos pártközösségbe tartozó jelölteket(56% és 48%). A Demokratikus Koalíció(DK) esetében a falvakban és a kisvárosok ban a legerősebb a párthűség(49% és 45%). A Magyar Kétfarkú Kutya Párt(MKKP) szintén jelen tős(49%) jutalmat könyvelhet el a falvakban a hozzá hű szavazók körében. A Fidesz-szavazók esetében a megyeszékhelyeken és a kisvárosokban a legerősebb a párthűség(35% és 38%), de az azonos pártközösségbe tartozó jelölt jutalma a csoporton belül némileg változó lehet. Pártok támogatottsága, településtípus és a szavazók párthűségéból eredő jutalom Büntetés és jutalom pártszimpátia(jövőbeli választási preferenciák alapján) és településtípus szerint. Adatok%-ban Magyar Kétfarkú Demokratikus FideszKutya Párt Jobbik – Lehet Más a Politika Koalíció KDNP (MKKP) Konzervatívok(LMP) (DK) Jutalom +39,5 Bünt. Jutalom +45,3 Bünt. Jutalom Diagram értelmezése: 1 Az MKKP szavazói átlagosan-9,2%-kal büntetik az antidemokratikus magatartást 2 A jelölt abszolút jutalma 35,2 százalékpont, amiért a választó preferált pártjához tartozik. 3 A nettó nyereség(vagy néha veszteség), vagyis a szavazatarány-csökkenés vagy-növekedés, amit a jelölt végül elkönyvelhet, ha mind az eredeti büntetést, mind a jutalmat figyelembe vesszük. Budapest Város +35,2 n/a* 3 26,0 n/a* 2 1 -9,2 49,2 n/a* n/a* -6,9 Megye30,4 n/a* székhely 18,3 +35,0 +27,5 -4,6 -9,2 +56,1 n/a* n/a* 85,3 +9,9 +75,4 31,8 -7,7 34,6 -10,7 32,4 -7,3 42,9 Falu 28,1 n/a* n/a* n/a* +31,4 -3,3 -5,9 *Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, azt nem tüntetjük fel a diagramon. 46 +39,7 Bünt. Jutalom +48,8 Bünt.

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? A párthűség hatása érdekes mintázatot mutat az iskolázottság szintje függvényében is. Az ala csony iskolai végzettség korrelál a gyengébb párthűséggel, de csak bizonyos pártok(Mi Ha zánk, Kétfarkú Kutya Párt, MSZP, Jobbik és LMP) szavazóinál. Hangsúlyozandó, hogy a kormány párti szavazók minden iskolázottsági csoportban nagyjából egyforma mértékben jutalmazzák a Fidesz jelöltjeit. Pártok támogatottsága, iskolázottság és a szavazók párthűségéból eredő jutalom Büntetés és jutalom pártszimpátia(jövőbeli választási preferenciák alapján) és iskolázottság szerint. Adatok%-ban Magyar Kétfarkú Demokratikus Momentum Fidesz- Mi Kutya Párt Jobbik – Koalíció Mozgalom KDNP Hazánk (MKKP) Konzervatívok (DK)(MM) Jutalom +34,4 Büntetés 26,2 Egyetemi/ főiskolai diploma -7,9 16,4 -13,1 Középiskolai végzettség érettségivel 32,2 0,0 26,6 0,0 +32,2 +26,6 +34,1 +29,5 +39,7 31,0 n/a* -8,7 51,9 n/a* -7,1 +59,0 +42,8 35,3 -8,7 33,1 -9,7 +44,0 20,4 -14,0 n/a* Jutalom Büntetés Jutalom 35,4 22,6 Alacsonyabb végzettség n/a* n/a* 39,5 n/a* +45,9 +35,4 +22,6 0,0 0,0 -6,4 *Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, azt nem tüntetjük fel a diagramon. Büntetés 47

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Végül megnéztük azt is, hogyan befolyásolták a médiafogyasz tási szokások a válaszadók párthűségét, választási magatartását. Az eredmények konzekvens mintázatot mutatnak. Az ellentétes beállítottságú média követése nagymértékben csökkentette a párthűség hatását, de csak a fősodrú ellenzéki pártokra szavazó csoportokon belül. Ha a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalí ció vagy a Momentum szavazója főleg a kormánypárti médiából tájékozódik, akkor nem jutalmazta az általa preferált párthoz tartozó jelölteket. A Fideszre szavazó válaszadók körében nem tapasztaltuk, hogy a kormánykritikus médiafogyasztás hasonló hatást gyakorolt volna a párthűségre. A kormánypárti szavazók körülbelül egyformán jutalmazták a Fidesz-jelölteket, függetle nül az általuk fogyasztott média politikai beállítottságától. Az egyetlen látható mintázat az volt, hogy azok párthűsége bizo nyult a leggyengébbnek az amúgy Fideszre szavazók körében, akik nem fogyasztanak fősodorba tartozó médiát. Ezzel szem ben a nem fősodrú ellenzéki pártok(Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk) esetében a párthűség pont azok körében volt a legma gasabb, akik nem fogyasztanak rendszeresen fősodorba tartozó médiát. Pártválasztás, médiafogyasztás és a szavazók párthűségéból eredő jutalom Büntetés és jutalom pártszimpátia(jövőbeli választási preferenciák alapján) és médiafogyasztási szokások szerint. Adatok%-ban Magyar Kétfarkú Magyar Lehet Más a Demokratikus Fidesz- MI Kutya Párt Párbeszéd – Jobbik – Szocialista Párt Politika Koalíció KDNP Hazánk (MKKP) Zöldek Konzervatívok (MSZP)(LMP)(DK) Momentum Mozgalom (MM) Büntetés . Jutalom +31,3 Büntetés . Jutalom Büntetés . Jutalom Főleg kormánypárti médiát n/a* n/a* n/a* n/a* n/a* n/a* fogyaszt n/a* n/a* -0,7 -23,9 -24,6 -1,2 +42,2 Vegyes 30,8 médiát fogyaszt n/a* n/a* 12,2 n/a* n/a* n/a* n/a* 14,1 +34,4 11,0 -3,6 -17,2 kormánykritiFőleg 33,0 37,1 kus médiát n/a* n/a* n/a* n/a* n/a* n/a* n/a* fogyaszt +45,7 +39,7 -6,8 -8,6 80,2 Nem fogyaszt 25,0 29,7 27,3 médiát/Nem n/a* n/a* +43,3 +37,1 válaszolt +90,6 n/a* n/a* n/a* -12,1 -13,6 -14,9 -10,4 *Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, azt nem tüntetjük fel a diagramon. 48 Büntetés . Jutalom

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? MEGALKUVÁS EGYES KONKRÈT POLITIKAI KÉRDÉSEKBEN Magyarországon a párthűség befolyásolja legin kább, hogy az emberek mennyire tűrik el a demokratikus normák megsértését. A politikai állás foglalások 17 sokkal kisebb szerepet játszanak, de a választók a nekik tetsző közpolitikai álláspontokat is olyan mértékben jutalmazzák, hogy az mindig telje sen ellensúlyozni tudja az antidemokratikus magatartás hatását. Ez azt jelenti, hogy jelöltválasz tós tesztnél a választók figyelmen kívül hagyták a jelöltek antidemokratikus megnyilvánulásait, sőt a szavazatok számának növelésével jutalmazták őket. Vagyis a szóban forgó kérdéstől függően a demok ratikus normákat az általuk preferált politikára cserélik(megalkusznak).„Preferált” politikán vagy állásfoglaláson itt az adott politikai ügy egészét ért jük, azok a választótól és a témától függően változhatnak. Az általunk vizsgált hét másik országra vonat kozó eredményeink azt mutatják, hogy a választók akkor a legelnézőbbek egy antidemokratikus politi kussal szemben, ha az bizonyos identitáspolitikai kérdésben a választóéhoz hasonló álláspontot kép visel. Jelöltválasztós tesztünknél a következő témákat tekintjük elsősorban identitáshoz kapcso lódó kérdéseknek: az azonos nemű párok jogai és a bevándorlás 18 . Vannak, akik a nemzeti versus uniós védelmi politika kérdését is az identitással összefüg gőnek tartják. Egyes országokban, pl. Németországban, a megújuló energiaforrások és a fosszilis energiahordozók adóztatásának kérdését is inkább a társadalmi identitáshoz kapcsolódó kér désnek tekintik, mint pusztán szociális-gazdasági kérdésnek. Magyarország esetében nem pontosan ilyen mintázatot látunk. Ami a leginkább kiemelendő, hogy a magyar válaszadók a kutatásban használt összes politikai kérdés esetében hajlandóak voltak megalkudni, és feláldozni a demokratikus értéke ket. Leginkább az azonos nemű párok jogaival kapcsolatban általuk preferált politikai álláspont tá mogatása érdekében alkudtak meg. Egy, a demokratikus normákkal szembemenő politikus átlagosan 4,8 százalékponttal alacsonyabb szavazati arányra számíthat. Ezt a veszteséget azon ban kompenzálhatja, ha az azonos nemű párok jogaira vonatkozóan a választóknak szimpatikus Minek az érdekében hajlandóak feláldozni a választók a demokratikus értékeket? Adatok%-ban Büntetés Jutalom Átlagos 1 büntetés -4,8% Nettó nyereség Párthűség Azonos nemű párok jogai +14,9% +36,0% 2 10,1% 31,2% 3 Bevándorlás +10,3% 5,5% Közpolitikai kérdések A magyar választók a kutatásban szereplő összes politikai ajánlatért hajlandóak lemondani a demokratikus értékekről. Védelmi politika +10,0% 5,2% Oktatás és jövedelemadó +9,6% 4,8% Energiaadók +9,0% 4,2% -5% 0%+5%+10%+15%+20%+25%+30% Diagram értelmezése: 1 A baloldali oszlopban látható szavazók átlagosan-4,8%-kal büntetik az antidemokratikus magatartást. 2 Ebben a példában+36,0 százalékpont a jelölt abszolút jutalma, ha a választó által preferált párt tagja. 3 A nettó nyereség(vagy néha veszteség) tehát az a szavazatarány-csökkenés vagy -növekedés, amit a jelölt végül elkönyvelhet, ha mind az eredeti büntetést, mind a jutalmat figyelembe vesszük. 18 Más országoknál a kisebbségi nyelvhasználatot és az EU Oroszországhoz való külpolitikai viszonyulását is az identitáspoliti kai témák közé soroltuk. 49

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ politikát képvisel: ezzel 14,9% szavazatarány-növe kedést ér el, ami azt jelenti, hogy a jelölt végül összesen 10,1 százalékpontos szavazatarány-több letet szerez. Az összes többi közpolitikai kérdésben is na gyon hasonló a helyzet: A demokratikus normákkal szembemenő politikus-4,8% szavazatvesztést szenved el, amit a választók által preferált beván dorlási politika támogatása révén+10,3% szavazatarány-többlettel tud ellensúlyozni. A válasz tók számára vonzó védelempolitikai ajánlat +10,3%-ot hozna számára. Az inkább szociá lis-gazdasági álláspontok hangoztatása szintén viszonylag jól hoz a konyhára: ha a jövedelemadó és az oktatáspolitika terén a választók számára vonzó álláspontot képvisel, akkor+9,6%-os, ha az energiaadó kapcsán hangoztat nekik tetsző állás pontot, akkor pedig+9,0% jutalommal számolhat. MENNYIRE BEFOLYÁSOLJÁK A VÁLASZTÓK JELLEMZŐI HAJLANDÓSÁGUKAT ARRA, HOGY BIZONYOS ÜGYEKÉRT CSERÉBE LEMONDJANAK A DEMOKRATIKUS ÉRTÉKEKRŐL? Életkor Vannak-e olyan korcsoportok, amelyek a többihez képest inkább hajlanak ezen értékek feladására? Ha az oktatáspolitika vagy az energiaadó kérdését néz zük, a felmérésben részt vevők meglehetősen homogén módon viselkednek minden korcsoport ban, általában 1-2 százalékpontnyi különbség látható a jutalmazás mértékében. Nagyobb a szórás abban a kérdésben, hogy kinek a hatáskörébe tar tozzon a védelmi politika alakítása: itt a 30-39 évesek+7,8 százalékpontos szavazatarány-növeke déssel, míg a 66-75 évesek+13,8%-kal jutalmazzák a nekik rokonszenves álláspontot. Ez azt mutatja, hogy az idősebbek számára fontosabb, hogy ki a felelős a védelmi politikáért. A bevándorlási politika kérdésében kitűnik egy korcsoport: a 40-49 év közötti választók a szava zóurnáknál az antidemokratikus jelöltet+16,1% -kal jutalmazzák. Az összes többi korcsoport+8,6 és+9,8% közötti értékkel jutalmazza az általa pre ferált bevándorlási politikát. Ugyanez a korcsoport(40-49 évesek) az azonos nemű párok jogainak kérdésében is kitűnik a többi korcsoport közül. A nekik szimpatikus politikai aján latot+20%-kal jutalmazzák, míg a 30-39 évesek +15,4%-kal, az 50-65 évesek pedig 16,2%-kal. Meglepő módon a legfiatalabb(18-29 éves) és a legidősebb(66-75 éves) válaszadókat mozgatja meg a legkevésbé ez a téma,+11,6, illetve +9,5%-kal. Demokratikus értékek feladása az azonos nemű párok jogaival kapcsolatban preferált politikáért cserébe Korcsoportok szerint, adatok%-ban Büntetés Jutalom 18-29 -4,2 éves +11,6 7,4 -3,5 30-39 +15,3 11,8 -5,1 40-49 +20,0 14,9 -5,3 50-65 +16,2 10,9 -5,8 66-75 +9,5 3,7 -5% 0%+5%+10%+15% 50

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Nemek Habár a nők valamivel(majdnem 1 százalékponttal) jobban bünte tik az antidemokratikus magatartást, mint a férfiak, a demokratikus értékeket is inkább hajlandóak feláldozni az általuk preferált politi kai érdekek képviseletért cserébe. A férfiak és a nők leginkább az egyes ügyek megítélésében különböznek: a nők az antidemokrati kus jelöltet+10,4%-kal jutalmazzák, ha az energiaadó kérdésében nekik tetsző politikát képvisel, és+11,9%-kal, ha a védelmi politiká val kapcsolatban tesz így, míg a férfiak ugyanezt csak+7,3%-kal (energia), illetve+7,9%-kal(védelem) jutalmazzák. Az azonos nemű párok jogai kapcsán a két nem szinte egyformán reagál:+14,6% (férfiak) és+15,1%(nők). Vidék és város Láttuk, hogy a büntetés mértéke a település méretével arányosan zsugorodik. De amikor a demokratikus normák feladásáról van szó, nem tudunk ilyen lineáris tendenciát kimutatni. A fővárosban élők és a falusiak is viszonylag erősen reagálnak az azonos nemű párok jogaira vonatkozó, számukra vonzó állásfoglalásokra(+16,2% és +16,6%), valamint az oktatással/jövedelemadóval kapcsolatban preferált politikusi megnyilvánulásokra. A városokban élő válasz adók a legkevésbé a bevándorlással kapcsolatban általuk preferált állásfoglalást jutalmazzák(+7,1%). Iskolázottság Amint fentebb említettük, a büntetés mértéke az iskolai végzettség függvényében jelentősen változik. Az alacsonyabb végzettségű vá laszadók-3,1%-kal, a középfokú végzettségűek-5,4%-kal, az egyetemi diplomával rendelkezők pedig-8,5%-kal büntetnek. Ezek a büntetési értékek befolyásolják a végső nyereség mértékét. Általá ban azt látjuk, hogy a diplomások erősebben jutalmaznak, mint az alacsonyabb végzettségűek. Az iskolázottsági szintek szerinti kü lönbségek például a németországi számokhoz képest valamivel nagyobbak, ahol az iskolázottság alig befolyásolja a jutalmazás mértékét. A legnagyobb különbségeket a védelmi politikához kap csolódó álláspontok jutalmazásánál találjuk, ahol az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők+7,2%-kal, az érettségizettek +12,0%-kal, a diplomások pedig 13,5%-kal jutalmazzák az általuk preferált politikát. A különböző végzettségűek az legkiegyenlítetet tebb képet az energiaadók esetében mutatják: itt az alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók+7,6%-kal, a diplomások+9,3%kal, a középfokú végzettséggel rendelkezők pedig+10,9%-kal jutalmazzák a nekik tetsző politikát. Jövedelem Különös kép rajzolódik ki a legmagasabb jövedelmi csoportba tar tozó válaszadóknál: a jelöltválasztási kérdésekre adott válaszaikból nem lehet egyértelműen számszerűsíthető büntetési értékeket kal kulálni. Ha mégis, akkor az az átlagérték alatt,-2,5% lenne. De vannak olyan kérdések, melyeknél egyértelmű a reagálásuk az ant idemokratikus jelöltek által képviselt állásfoglalásokra. A legmagasabb,+16,9%-os jutalmat az oktatás/jövedelemadó kap csán adják. Ráadásul ennek a témának egyetlen más jövedelmi csoport esetében sincs ilyen mobilizáló ereje. A másik ügy, ami a legmagasabb jövedelmű válaszadókat megmozgatja, az az azonos nemű párok jogai. A közepes jövedelműek(450.001-650.000 Ft) csoportjában is találtunk érdekességet: van egy téma, amely oly csekély mértékben mozgatja meg ezeket a válaszadókat, hogy annak képviseletéért cserébe sem tűrnék el az antidemokratikus magatartást: ez pedig az oktatás/jövedelemadó kérdése. Ezen csoport esetében a jutalmazás mértéke+3,7%, míg az átlagos büntetés-6,4%. Az antidemokrati kus jelölt a válaszadók által preferált álláspont felvállalása ellenére is büntetésben részesülne, és veszítene képzeletbeli választásunkon. Az identitáshoz egyértelműen kapcsolódó két kérdést vizsgálva érdekes különbségeket látunk abban, hogy a különböző jövedelmi csoportok szavazói milyen mértékben adnák fel ezekért a demokra Demokratikus értékek feladása a preferált bevándorlási politikáért cserébe Háztartások jövedelme szerint, adatok%-ban Büntetés Jutalom < 250.000 Ft -3,8 +8,1 4,3 250.001– 450.000 Ft -3,8 +11,6 7,8 450.001– -6,4 650.000 Ft +12,2 5,8 650.001– -8,6 1.000.000 Ft +3,7 -4,9 -8%-6%-4%-2% 0%+2%+4%+6%+8% 51

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Demokratikus értékek feladása a preferált védelmi politikáért cserébe Háztartások jövedelme szerint, adatok%-ban Büntetés Jutalom < 250.000 Ft -3,8 +6,2 2,4 250.001– -3,8 450.000 Ft +13,1 9,4 450.001– -6,4 650.000 Ft +13,7 7,3 650.001– n/a* 1.000.000 Ft* -8%-6%-4%-2% 0% *Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, azt nem tüntetjük fel a diagramon. +2%+4%+6%+8% Választók megalkuvása Általánosságban azt látjuk, hogy a megalkuvó magatartás leköveti a pártok által napirenden tartott ügyeket. tikus értékeket. Az azonos nemű párok jogait illetően viszonylag homogén a kép. Ami itt szembe tűnő, az a szokatlanul magas jutalmazási szám a legalacsonyabb jövedelműek körében. A+16,5%os érték körülbelül kétszerese az összes többi esetben mért jutalom mértékének. A bevándorlás témája nagyjából azonos mértékben izgatja a há rom közepes jövedelmi csoportot, a jutalmazás mértéke a+12%-nél kicsit magasabb és a+14%nál kicsit alacsonyabb értékek közötti sávban mozog. Feleennyire sem – alig+6,2%-kal – jutal mazzák a legalacsonyabb jövedelműek a bevándorlással kapcsolatban általuk preferált állás pontot képviselő antidemokratikus jelölteket, a legmagasabb jövedelműek pedig közömbösek e té ren. Adataink tehát arra utalnak, hogy az LMBTQ-jogok sokkal erősebben megmozgatják a legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozó embe reket, mint a bevándorlás. Párthovatartozás Általában véve a választók megalkuvásra való haj landósága függ attól, hogy az adott párt milyen témákat tart napirenden. Például két jobboldali párt, a Jobbik és az(Mindenki Magyarországa Mozga lom) szavazói lemondanának demokratikus normákkal kapcsolatos igényeikről az általuk prefe rált bevándorlási politikáért cserébe, ezek a szavazók adnák a legmagasabb jutalmat(+18,2%, illetve +22,4%) egy ilyen politikai ajánlatot tevő jelöltnek. Közelebbről megvizsgálva azonban kevésbé egyértelmű a kép: A hatalmon lévő Fidesz szavazói jutalmaznak leginkább egy antidemokratikus jelöltet, ha szá mukra vonzó álláspontot hangoztat az azonos nemű párok jogaira vonatkozóan(+12,5%), illetve azzal kapcsolatban, hogy nemzeti vagy uniós hatás körbe tartozzon-e a védelmi politika(+10,9%). Szavazóikat legkevésbé a bevándorlás témája moz gatja meg, jutalma mindössze+5,4%. A jobboldali Jobbik támogatói az összátlaggal megegyező-4,8%-os büntetésüket leghatározot tabban akkor ellensúlyozzák jutalmazással, ha az érintett jelölt a bevándorlást, illetve az azonos nemű párok jogait illetően az ő preferenciáikat képviseli (+18,1%, illetve+16.3%). A szélsőjobboldali Mi Hazánk szavazói kevésbé igyekeznek demokratikus értékeik feladásával fizetni a számukra vonzó politi kai ajánlatért cserébe: jutalmuk+11,5 és+12,7% között mozog az identitáshoz kapcsolódó három té mában: bevándorlás, azonos nemű párok jogai és védelmi politika. A másik jobboldali párt, az MMM támogatói sokkal készebbek feladni a demokratikus értékeiket a számukra vonzó bevándorlási politikáért cserébe(+22,4%), illetve az általuk preferált okta tás- és jövedelemadó-politikáért(+20,1%). Ennél kevésbé jutalmazzák az azonos nemű párok jogait érintő, nekik tetsző ajánlatot(+16,1%). Ha az ener giaadókról vagy a védelmi politikáról van szó, nem mutatnak következetes választói magatartást. A balközép DK támogatói leginkább az azonos nemű párok jogaira(+19,4%) és a bevándorlásra (+13,6%) vonatkozó nekik tetsző ajánlatért cserébe bocsátanának meg egy antidemokratikus jelöltnek. Ezzel szemben a másik balközép párt, az MSZP támogatói valószínűleg az energiaadó és a védelmi politika kapcsán jutalmaznák meg leggazdagabban az általuk preferált politikát képviselő jelöltet, de a jelöltválasztási tesztnél nem kaptunk szignifikáns adatokat ezzel kapcsolatban. 52

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? Párttámogatás és változás a büntetés mértékében a preferált politikai ajánlatért cserébe Büntetés és jutalom a szavazó preferált politikai ajánlatáért cserébe a bevándorlás kapcsán. Nettó nyereség 13,3% 14,2% 2,7% 8,1% 5,2% 5,7% 5,6% 10,1% +10% 4,3% +5% 16,5% 22,4% 18,2% Jutalom 11,5% 8,6% 15,2% 13,6% 12,6% 5,4% 0% Büntetés -2,7% -3,4% -7,4% -4,8% -8,0% -9,6% -8,2% -6,4% -4,3% -5% -10% Más párt/ Nincs válasz Nem szavazott a 2022-es választásokon FideszKDNP Mi Hazánk Magyar Kétfarkú Kutya Párt JobbikKonzervatívok Demokratikus Koalíció (DK) Momentum Mozgalom (MM) Mindenki Magyarországa Néppárt(MMNP) Büntetés és jutalom a szavazó preferált politikai ajánlatáért cserébe az azonos nemű párok jogai kapcsán. 9,8% 8,1% 12,7% 11,4% 8,2% 6,1% 7,9% Átlagos büntetés A választók párthűségéből eredő jutalom 12,2% 10,4% +10% +5% 14,8% 18,6% 16,3% 20,2% 16,1% 15,7% 16,1% 11,5% 12,5% Jutalom Büntetés -2,7% -3,4% -7,4% -4,8% -8,0% FideszKDNP Mi Hazánk Magyar Kétfarkú Kutya Párt JobbikKonzervatívok Demokratikus Koalíció (DK) A kerekítés miatt az összértékek nem feltétlenül egyenlőek a részértékek összegével. -9,6% -8,2% -6,4% Más párt/ Nincs válasz Momentum Mozgalom (MM) Mindenki Magyarországa Néppárt(MMNP) 0% -4,3% -5% -10% Nem szavazott a 2022-es választásokon A Momentum(MM) szavazói, akiknél a legmagasabb a bünte tés mértéke, valószínűsíthetően nem mondanának le a demokratikus értékekről a jövedelemadóval/oktatással, illetve az energiaadóval kapcsolatban általuk preferált politikáért cserébe, mivel a jelöltválasz tási tesztnél nem kaptunk ilyesmire utaló meggyőző adatokat. Leginkább az azonos nemű párok jogai(+15,7%), a bevándorlás (+15,2%) és a védelmi politika(+11,6%) kapcsán lennének hajlan dók megalkudni az általuk preferált lépések érdekében. Az elitellenes viccpártnak tekintett Magyar Kétfarkú Kutya Párt(MKKP) szavazói sem reagálnak következetesen a jövedelem adó/oktatás, illetve a védelmi politika kérdésében. Szimpatizánsaik minden más szavazói csoportnál nagyobb mértékben mondanának le más demokratikus értékekről az azonos nemű párok jogaival (+20,2% jutalom) és az energiaadóval(+16,2%) kapcsolatban pre ferált álláspontjuk képviseletéért cserébe. Az MKKP szavazói az általuk megfelelőnek tartott bevándorlási politikáért cserébe is haj landóak megbocsátani az antidemokratikus jelöltnek(+12,6%). A nem szavazók a legkönnyebben az azonos nemű párok jo gait illetően általuk preferált politika érdekében adnák fel a demokratikus értékeket(+14,8%, ha szavaznának). De a szociá lis-gazdasági kérdések is fontosak számukra: az antidemokratikus magatartást a számukra vonzó oktatás- és jövedelemadó-politika (+11,9%) és a nekik tetsző energiaadó-politika érdekében(+10,4%) is eltűrnék. Egy antidemokratikus jelöltet az általuk preferált beván dorlási politikáért+8,6%-kal jutalmaznának. Az„egyéb pártok” választói szavaznak leginkább politikai alapon, ők rendelkeznek a legegyértelműbb politikai preferenciák kal. Őket minden más pártnál jobban leginkább az a kérdés mozgatja meg, hogy kinek a hatáskörébe tartozzon a védelmi politika: +19,5%-kal jutalmazzák ezt. Egy jelölt antidemokratikus álláspontját elnéznék, ha az azonos nemű párok jogaival(+18,6%), a bevándor lással(+16,5%), az energiaadókkal(14,3%) és az oktatással/ jövedelemadóval(13,7%) kapcsolatban nekik tetsző álláspontot képviselne. A jelöltválasztási tesztre kapott válaszaink alapján az LMP és a Párbeszéd – Zöldek szavazóira vonatkozóan nem tudunk érdemi eredményeket bemutatni. 53

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ ELNÉZŐBBEK-E AZ ANTIDEMOKRATIKUS MAGATARTÁSSAL SZEMBEN EGY-EGY POLITIKAI ÜGY TÁMOGATÓI MÁSOKHOZ KÉPEST? Az előző fejezetben bemutattuk, hogy a választók gyakran haj landók megbocsátani egy jelölt antidemokratikus magatartását, ha számukra vonzó politikai ajánlatot tesz. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez a tendencia a teljes politikai spektrumban megfi gyelhető-e, azaz vannak-e különbségek e tekintetben a baloldali és a jobboldali szavazók között. Bizonyos esetekben egy-egy ügy annyira átpolitizálódhat, hogy nagyon erős érzelmek gerjednek a választókban. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy egy adott politi kai ügy támogatói mennyire vagy mennyire nem bocsátanák meg egy jelölt antidemokratikus magatartását. Azonos nemű párok jogai Azok a szavazók, akik támogatják az azonos nemű párok egyenlő jogait(vagyis hogy ők is köthessenek házasságot és fogadhassanak örökbe gyereket, ami kulturálisan baloldali álláspont), általában ke vésbé elnézőek az antidemokratikus magatartással szemben (büntetés mértéke-7,3%), mint az átlag magyar szavazó. A jobbol dali választók, akik megtagadnák az azonos nemű pároktól a házasságkötés jogát, általában az átlagnál könnyebben megbo csátják az antidemokratikus magatartást, a büntetés itt csak-1,9%. Érdekes, hogy a társadalmi értékek alapján baloldalinak számító szavazók büntetésre való hajlandósága határozottan eltolódik olyan jelölt esetén, aki(bár más kérdésben antidemokratikusan nyilvánult meg) az azonos nemű párok jogaira vonatkozóan szá mukra rokonszenves politikát képvisel: ebben az esetben a baloldali szavazók elnézőbbek lettek az antidemokratikus jelölttel szemben (lásd az elmozdulást bemutató grafikont). Azonban a baloldali sza vazók esetében egy vonzó ajánlat miatt az adott jelölt által elkönyvelhető nettó nyereség szignifikánsan alacsonyabb. Bevándorlás Ahogy a korábbi felmérésünkben szereplő más európai országokra, úgy Magyarországra is igaz az, hogy amikor a bevándorlásról van szó, a baloldali választók a jobboldaliakhoz képest fontosabbnak tartják a demokráciát, vagyis a jobboldaliaknál erősebben büntet nek. Más szóval minél inkább baloldali nézeteket vall egy szavazó a bevándorlás kérdésében, annál inkább hajlandó büntetni az antide mokratikus magatartást. De azt is megfigyelhetjük, hogy az ebben a kérdésben szélsőséges nézetet(„mindenféle bevándorlás enge délyezése, származási országtól függetlenül”) valló szavazók a többiekhez képest sokkal nagyobb mértékben jutalmaznák az álta luk preferált álláspontot képviselő jelöltet. A balközép és a jobbközép álláspontot(„az EU-n kívülről érkező bevándorlás til tása”) választó szavazók nagyjából egyforma mértékben jutalmaznák az általuk preferált politikát. Azonban a balközép sza vazók hajlamosabbak büntetni az antidemokratikus magatartást. Azonos nemű párok jogai: büntetés mértékének változása vonzó politikai ajánlat esetén Politikai orientáció szerint. Adatok%-ban Büntetés Jutalom Baloldal -7,2 +16,6 9,4 Közép -4,4 +13,0 8,6 Jobboldal* -1,8 +13,5 11,7 -6%-4%-2% 0%+2%+4%+6%+8%+10% *Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, azt nem tüntetjük fel a diagramon. Bevándorlás: büntetés mértékének változása vonzó politikai ajánlat esetén Politikai orientáció szerint. Adatok%-ban Büntetés Jutalom -8,9 Baloldal +14,5 5,6 -7,2 Közép +9,3 2,1 Jobboldal -4,6 +9,9 5,3 -8%-6%-4%-2% 0%+2%+4% Amikor a büntetés vagy jutalom mértéke statisztikailag nem szignifikáns, azt nem tüntetjük fel a diagramon. Energiaadó A zöld szavazók valamivel jobban büntetik az antidemokratikus maga tartást(-5,7%), mint a fosszilis energiát támogató választók(-4,5%). A fosszilis energia támogatói azonban a zöldekhez képest kétszer 54

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? olyan valószínűséggel mondanának le a demokratikus értékekről, ha cserébe az energiával kapcsolatos preferenciáik érvényesülését remél hetnék, mint a zöld energia támogatói(+10,9% vs.+5,2%). Ez utóbbiak valójában nem is büntetnék az antidemokratikus jelöltet, ha az az általuk preferált energiapolitikát képviselné. Jövedelemadó és oktatáspolitika Felmérésünkben a libertárius nézeteket valló válaszadók a legelnézőb bek az antidemokratikus jelöltekkel szemben,-4,2%-kal büntették őket. Az antidemokratikus jelöltek 5,0 százalékpontos szavazat arány-csökkenést szenvednének azok körében, akik a jövedelemadó-kulcsokat és az oktatásra szánt források nagyságát a jelenlegi szinten tartanák, miközben ugyanezek a jelöltek-7,4%-os veszteséget szenvednének a gazdaságilag balosabb álláspontot képviselő szavazók körében. Két csoport azonban nagyon elnézővé válik az antidemokratikus magatartással szemben, amikor az adókkal és az oktatással kapcsolatban vonzó ajánlattal találkoznak: a libertárius ál láspontot képviselők+11,8%-kal jutalmazzák az ilyen jelöltet(nettó nyeresége+7,6%), a középen elhelyezkedők pedig+6,6%-kal(nettó nyereség:+1,6%). A gazdaságilag baloldali választók azonban nem tolerálnák az antidemokratikus magatartást a számukra vonzó ajánla tért cserébe, így az adott jelölt nettó veszteséget,-1,1%-ot könyvelhet el(+6,3%-os jutalom mellett). Védelmi politika Azok a válaszadók büntetik az antidemokratikus jelölteket a legke vésbé,-3,5%-kal – ami még a magyarok átlagos büntetési mértékénél is alacsonyabb érték –, akik úgy vélik, kizárólag az EU-nak kellene dön tenie a védelmi politikáról. Azok a válaszadók, akik szerint a védelempolitika meghatározása Magyarország és az EU közös fela data kellene legyen,-5,2%-kal büntetnek, azok pedig, akik szerint Magyarország védelmi politikájáról kizárólag nemzeti szinten kell dön teni, valamivel enyhébben, csak-4,0%-kal büntetnek. Ez utóbbi csoport az, amelynek tagjai az általuk preferált ajánlatért cserébe a legjobban,+14,6%-kal jutalmaznák az ilyen jelöltet. Az együttműkö dést szorgalmazó válaszadók elnéznék az antidemokratikus magatartást, hiszen az általuk preferált politikát képviselő jelöltet +9,3%-kal jutalmaznák, míg azok a válaszadók, akik uniós hatás körbe utalnák a védelmi politikát,+5,7%-kal jutalmaznák az ezt szorgalmazó jelöltet. Energiaadó: büntetés mértékének változása vonzó politikai ajánlat esetén Adatok%-ban Büntetés Jutalom Zöld -5,7 szavazók +5,2 -0,5 Fosszilis -4,5 energiát támogatók +10,9 6,4 -4%-2% 0%+2%+4%+6% Jövedelemadó és oktatáspolitika: büntetés mértékének változása vonzó politikai ajánlat esetén Politikai orientáció szerint. Adatok%-ban Büntetés Jutalom Baloldal -7,4 +6,3 -1,1 Közép -5,0 +6,6 1,6 Jobb-4,2 oldal +11,8 7,6 -6%-4%-2% 0%+2%+4%+6% Védelmi politika: büntetés mértékének változása vonzó politikai ajánlat esetén Adatok%-ban Büntetés Jutalom EU és -5,2 nemzeti +9,3 4,1 Csak -4,0 nemzeti +14,6 10,6 -4%-2% 0%+2%+4%+6%+8%+10% Főbb tanulságok A pártszimpátia bizonyult a magyarországi választói magatartást befolyásoló legfontosabb tényezőnek, megelőzve az antidemokratikus megnyilvánulásokkal kapcsolatos megfontolásokat. A fenti elemzésből az is kiderül, hogy a magyar választók a párthűség mellett a szá mukra fontos politikai ügyek miatt is hajlandóak a demokratikus értékeket feláldozni. Míg a többi vizsgált európai országban a választók inkább az identitáshoz kapcsolódó politikai preferenciák mentén hajlamosak a demokratikus normákat hátrébb sorolni, a magyar vá laszadóknál egyértelműen azt látjuk, hogy a közpolitikai ügyek azok, amelyeket a demokratikus értékekkel szemben prioritásként kezelnek, legyen szó bármilyen közpolitikai témáról is. Ez a tendencia különösen hangsúlyos az olyan kérdésekben, mint az azonos nemű párok jogai, és – némileg kisebb mértékben – a bevándorláspolitika. 55

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ POLARIZÁCIÓ Vajon a polarizált társadalmakban a politikusok könnyebb tud nak autokratikus rendszert kialakítani? Előző fejezetünkben azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a közpolitikai kérdések, amelye ket a magyar választók a demokrácia megőrzésénél fontosabbnak tekintenek. Ebben a részben azt nézzük meg, hogy a polarizáció erősíti-e a választók hajlandóságát arra, hogy a demokratikus értékekkel szemben más, pártpolitikai vagy közpolitikai szempontokat előtérbe helyezzenek. Bár bizonyos szintű polarizáció – amely az ellentétes politikai táborok közötti ideológiai különbségeket tükrözi – általában erős demokratikus rendszerre utal, ahol a választók világos és változatos progra mok közül választhatnak, a kutatók körében egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az erős polarizáció károsan hat a de mokráciára. Több kutató(Graham és Svolik 2020; Svolik 2019; McCoy és Sommer 2019; Nalepa, Vanberg és Chiopris, 2018) amellett érvel, hogy a polarizáció elősegíti a demokrácia erózió ját. Azt állítják, hogy a választók esetleg jobban megtűrik az antidemokratikus politikusokat, ha az ellenzék politikai állás pontja jelentősen eltér saját személyes meggyőződésüktől (Nalepa, Vanberg és Chiopris, 2018). Ezért az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy megnövekedett-e a polarizáció Magyarországon azon politikai kérdésekkel kap csolatban, amelyekben a magyar válaszadók hajlamosak tolerálni az antidemokratikus magatartást. A jelöltválasztós tesztnél használt politikai témák megosztó jellegének felmérése érdekében megkérdeztük a válaszadókat, hogy(0-tól 10-ig ter jedő skálán) mennyire értenek egyet különböző politikai állításokkal. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a választói prefe renciák alapján mérjük a politikai polarizációt, és beazonosítsuk azokat a témákat, amelyek megosztóak Magyarországon. Amellett, hogy megkérdeztük a válaszadókat, mennyire értenek egyet különböző politikai állításokkal, azt is megkérdeztük, mennyire tekintik fontosnak az adott ügyet. Ennek révén meg tudtuk vizsgálni, hogy markánsabb-e a politikai polarizáció a vá lasztók által fontosnak tartott kérdésekben, vagy nincs összefüggés a téma fontosságának megítélése és a politikai polarizáció között. Eredményeink azt mutatják, hogy az eddig kutatott orszá gok közül Magyarországon és Ukrajnában a legmagasabb a polarizáció szintje, 0-tól 1-ig terjedő skálán 0,46-os értékkel. A mintánkban szereplő országok közül pedig Németország a leg kevésbé polarizált, 0,35-ös értékkel. Ami a különböző közpolitikai témákat illeti, adataink azt mutatják, hogy a ma gyar válaszadók az azonos nemű párok jogait illetően mutatják a legnagyobb polarizációt(0,55), ezt követi az adó- és oktatás Milyen ügyek képviselete révén úszhatják meg a politikusok az antidemokratikus magatartás miatti büntetést? Az egyes politika témák fontosságuk és polarizáló hatásuk szerint A buborék nagysága az egyes közpolitikai témákban tett ajánlatok átlagos jutalmát jelzi. 8 Fontosság (1 10) 7 Energiaadók 6 Védelempolitika Oktatás/ jövedelemadó 5 Bevándorlás 4 3 0,2 0,3 Azonos nemű párok jogai 0,4 0,5 0,6 Polarizáció szintje(0,0- 1,0) politika(0,49), a bevándorlás(0,46), az energiaadók(0,42) és végül a védelmi politika(0,37). Érdekes, hogy bár Magyarországon az azonos nemű párok jogai számítanak a legjobban megosztó politikai kérdésnek, a válaszadók mégis ezt tartják a legkevésbé fontosnak. Ezzel szemben a felsorolt témák közül a magyarok az adókat és az oktatást tartják a legjelentősebb közpolitikai témának. Ellentét ben a korábbi tanulmányunkban elemzett másik hét országgal, Magyarország nincs egyedül az azonos nemű párok jogai kap csán kialakult fokozott polarizáció tekintetében. Hasonló eredményeket kaptunk a mintánkban szereplő többi kelet-eu rópai országban: Észtországban, Lengyelországban, Szerbiában és Ukrajnában. Az azonos nemű párok jogaival kapcsolatos kérdéseinkre kapott válaszok azt mutatják, hogy a különböző társadalmi cso portok között különbség van a polarizáció szintjében. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők valamivel magasabb pola rizációs szintet mutatnak e kérdésben(0,60), mint a középfokú (0,56) vagy annál alacsonyabb végzettségűek(0,48). 56

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? A korcsoportok szerinti elemzés azt mutatja, hogy az azo nos nemű párok jogait illetően a polarizáció a 66-75 év közötti válaszadók körében a legerősebb(0,64), és a 76 éves vagy idő sebb korosztálynál a leggyengébb(0,39). Ami az adó- és oktatáspolitikai kérdéseket illeti, eredménye ink különbségeket mutatnak a különböző korcsoportok polarizációs szintjeiben. A legmagasabb polarizációs szint(0,52) a középkorú(40-49 és 50-65 évesek) válaszadók körében fi gyelhető meg, a legalacsonyabb szint(0,24) pedig a legidősebbeknél(76 éves vagy idősebb). Viszont amikor az adók és az oktatás kérdésében vizsgáljuk a különböző iskolázottságú csoportok polarizációs szintjét, az azonos nemű párok jogainál megfigyelttel ellentétes tendenciát látunk. Itt az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők alacsonyabb polarizációt mutatnak(0,35), mint az alacsonyan iskolázottak(0,45) és a középfokú végzettségűek(0,48). Ami a nemeket illeti, csak kisebb különbségek mutatkoznak a kérdés sel kapcsolatban a nők(0,48) és a férfiak(0,47) polarizációs szintje között. POLARIZÁCIÓ ÉS DEMOKRÁCIA FELADÁSA Az előző részben megállapítottuk, hogy feltűnő különbség ta pasztalható Magyarország és a másik hét vizsgált európai ország között a tekintetben, hogy hajlandóak-e a szavazók a demokráciá val szemben más politikai preferenciákat előnyben részesíteni. Míg a többi ország válaszadói elsősorban az identitással kapcsolatos preferenciáik miatt hajlamosak leadni a demokrácia iránti igényük ből, a magyar válaszadók egyedi mintázatot mutatnak, mivel a közpolitika minden területén hajlanak arra, hogy adott esetben fel áldozzák a demokráciát. Magyarországon az azonos nemű párok jogainak kérdése a legerősebben polarizáló politikai téma. Ez az a kérdés, ahol a ma gyarok a leginkább hajlandók engedni a demokratikus értékekből. Nem kizárólag Magyarország tekintetében látunk korrelációt a fo kozott polarizáció és a választók arra való hajlandósága között, hogy az azonos nemű párok jogaira vonatkozó politikai álláspont támogatása érdekében beáldozzák a demokráciát. A hét vizsgált ország összehasonlító elemzése során Spanyolország kivételével minden országban hasonló mintázatot figyelhetünk meg. Magyarországon a második legjobban polarizáló politikai téma – és egyben a magyar választók számára a legfontosabb kér dés – az adók és az oktatás. Érdekes módon bár a magyar választók hajlandók engedni a demokratikus értékekből az általuk preferált adó- és oktatáspolitika érdekében, ez a hajlandóság más ügyekhez képest mégis kevésbé erős. Az azonos nemű párok jogainál megfi gyelt korrelációhoz képest itt az adatok gyengébb összefüggést mutatnak az erősebb polarizáció és a demokrácia feladására való nagyobb hajlandóság között. A bevándorlás kérdése, amely Magyarországon az elmúlt évek ben heves vitákat váltott ki, kutatásunk szerint a harmadik leginkább polarizáló politikai téma. Annak ellenére, hogy kevésbé polarizál, mint az azonos nemű párok jogaival, illetve az adó- és ok tatáspolitikával összefüggő kérdések, ez a téma továbbra is erősen foglalkoztatja a magyar választókat, akik jelentős hajlandóságot mutatnak arra, hogy a számukra vonzó bevándorlási politika érde kében lemondjanak a demokratikus értékekről. Az azonos nemű párok jogai után ez a második olyan terület, amelynek kapcsán a magyar választók a leginkább hajlandók engedni a demokratikus igényeikből. Főbb tanulságok A vizsgált országok közül Magyarországon és Ukrajnában a legmagasabb a polarizáció szintje. Más országokkal ellentétben, ahol gyakran az identitással kapcsolatos kérdések polarizálják a társadalmat, Magyarországon az azonos nemű párok jogairól szóló vita a legmegosztóbb, ezt követik az adóról, az oktatásról és a bevándorlásról szóló viták. Ez a polarizáció korrelál a vá lasztók azon hajlandóságával, hogy az azonos nemű párok jogaival kapcsolatban általuk preferált politika érdekében feladják demokratikus elveiket. Ez az összefüggés a legtöbb vizsgált országban megfigyelhető, kivételt ez alól csak Spanyolország ké pez. Érdekes módon, bár Magyarországon az azonos nemű párok jogait illetően a legerősebb a polarizáltság, a válaszadók szerint ez a legkevésbé fontos téma, a legfontosabbnak ezzel szemben az adók és az oktatás kérdéseit tartják. Ezek az ered mények aláhúzzák, hogy a politikusoknak központi szerepe van a közbeszéd alakításában és a politikai napirendre kerülő témák priorizálásában. 57

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ KÖVETKEZTETÉSEK Kijelenthető, hogy a magyarok eltávolodtak a demokráciától? Elég ellenálló a magyar demokrácia ahhoz, hogy kivédje az autokrácia kiépítésére irányuló törekvéseket? Mik a magyarországi demokrácia gyengeségei és erősségei? Ezen tanulmányunkkal ezekre és más hasonló kérdésekre kerestük a választ, hogy jobban megértsük, hogyan erodálódik a demokrácia, és hogyan erősíthető az ellenálló képessége. Munkánk során nem csupán a felméréseknél megszokott direkt kérdésekre támaszkodtunk, hanem egy jelöltválasztási tesztet is végeztünk. Ennek keretében a felmérés résztvevőit olyan választások elé állítottuk, amelyek nagyban hasonlítanak a valós választási helyzetekhez. Ez lehetővé tette annak vizsgálatát, hogy egyes választók milyen körülmények között és milyen politikai előnyökért cserébe hajlandók eltűrni a demokratikus elvek megsértését. Mindezek alapján az alábbiakban ismertetett következtetésekre jutottunk. A magyarok fontosnak tartják a demokráciát, de elégedetlenek annak állapotával Magyarországon a társadalom túlnyomó része fontosnak tartja, hogy demokráciában éljen, és úgy véli, hogy a demokrácia más kormányzati formáknál jobb. A demokrácia népszerűsége Magyarországon hasonló szinten van, mint más kelet-európai országokban(Szerbia, Lengyelország, Észtország), de elmarad a nyugat-európai országokétól (Németország, Svédország). A demokráciapártiak minden párt szavazótáborában többségben vannak. Mégis jelentős különbségek figyelhetők meg: a kormánypárti szavazók 60%-a és az ellenzéki szavazók közel 90%-a tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen. Eredményeink ugyanakkor a magyarországi demokrácia működésével kapcsolatban széles körű elégedetlenséget tükröznek. A megkérdezettek mintegy kétharmada elégedetlenségét fejezte ki a demokrácia állapotával kapcsolatban(67%), és úgy érzi, hogy az ország vezetése nem demokratikus(64%). Ami a demokrácia minőségét illeti, a kormánypárti és az ellenzéki szavazók mintha párhuzamos valóságban élnének. Míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége elégedetlen a magyar demokrácia állapotával, és az ország kormányzását nem tartja demokratikusnak, addig a Fidesz-szavazók többsége ezzel ellentétes véleményen van. Tanulmányunk megerősíti, hogy a magyarok többsége a demokrácia jelenlegi állapotát pártpolitikai szemüvegen keresztül szemléli. Eredményeink rávilágítanak a nemek között ezekben a kérdésekben meglévő különbségekre is. A nők elégedetlenebbek a demokrácia állapotával, mint a férfiak, és több nő gondolja azt is, hogy Magyarország irányítása nem demokratikus. Nemzetközi összehasonlításban a magyarok demokratikus kompetenciája alacsony Összehasonlítva más európai országokkal, ahol ezt a mutatót mérték, a demokratikus kompetencia szintje Magyarországon a legalacsonyabb, a válaszadók 72%-ának van fogalma a demokratikus alapelvekről. Úgy tűnik, hogy egy országban a demokratikus kompetencia szintje pozitívan korrelál a demokrácia állapotával. Azok az országok, amelyekben jellemzően alacsony a demokratikusan kompetens polgárok aránya, a demokratikus kormányzás terén is hiányosságokat mutatnak. Ugyanakkor a demokratikusabb országokban magasabb a demokratikus kompetencia átlagos szintje. 58

Fontos, hogy a fiatalok többet tudjanak a demokrácia működéséről A magyar demokrácia jövőbeli fejlődése szempontjából különösen fontos, hogy fejlesszük a fiatalok tudását a demokrácia és a demokratikus intézmények szerepéről és működéséről. Nemcsak arról van szó, hogy a fiatalabb korosztályok az idősebbekhez képest kevésbé tartják fontosnak, hogy demokráciában éljenek, hanem a legfiatalabb korosztály tagjainál a legalacsonyabb a demokratikus kompetencia szintje. Az oktatás kulcsszerepét empirikus bizonyítékok is alátámasztják: a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők között jelentős különbségek mutatkoznak a demokratikus kompetencia terén. Nevezetesen a magasabb iskolai végzettségűek tisztábban látják, mi a különbség a demokratikus és az antidemokratikus magatartás között. Ezért a közoktatásban az állampolgári nevelés megerősítésével vélhetően csökkenthető lenne az olyan tévképzetek elterjedtsége, mint például hogy az ellenzék által szervezett tüntetések, a kormány intézkedéseit megkérdőjelező alkotmánybírósági döntések, vagy a kormánykritikus médiamegjelenések alapvetően ellentétesek lennének a demokratikus elvekkel. Nemzetközi összehasonlításban a magyar választók kevésbé büntetik a politikusokat a demokratikus normák megsértéséért Eredményeink azt mutatják, hogy az átlagos magyar választó hajlik arra, hogy felelősségre vonja a politikusokat a demokratikus elvek megsértéséért, bár kevésbé, mint a FES korábbi összehasonlító tanulmányában vizsgált országok polgárai. Magyarországon az átlagos szavazatvesztés, amit egy politikus a demokratikus elvek megsértéséért elkönyvelhet-4,8%, ami a legalacsonyabb érték a kutatásunkban vizsgált országok közül. Megjegyzendő, hogy a büntetés mértéke Magyarországon körülbelül a fele a Lengyelországban mértnek(-9,2%), annak ellenére, hogy az elmúlt években(Lengyelországban 2023-ig) mindkét országban jelentős elmozdulás történt az autokratizálódás felé. Az antidemokratikus politikusokat jobban büntetik azok, akik általánosságban elégedetlenek a magyar demokrácia állapotával Eredményeink alapján összefüggés tapasztalható az antidemokratikus politikusok büntetésének mértéke és más tényezők, például a magyar demokrácia jelenlegi állapotának megítélése vagy a párthovatartozás között. A magyar demokrácia állapotával elégedetlen válaszadók-7,2 százalékpontos szavazatvesztéssel büntetik az antidemokratikus politikusokat, addig a jelenlegi helyzettel elégedettek-2,4%-kal. A demokrácia mibenlétét jobban értő választók az antidemokratikus politikusokat jobban büntetik. Ennek az az oka, hogy aki ma Magyarországon fontosnak tartja a demokráciát, és tudja, hogy a demokrácia hogyan működik, az valószínűleg rossz véleménnyel van a magyarországi demokrácia jelenlegi állapotáról és a Fidesz demokráciát érintő lépéseiről. Ezt alátámasztja az is, hogy a büntetési arány a Fidesz-KDNP koalíció szavazóinál a legalacsonyabb,-2,7%, míg a liberális ellenzéki Momentum Mozgalom támogatói körében a legmagasabb,-9,7%. Az összehasonlító kutatásunkban vizsgált politikai pártok közül a Fidesz szavazói a legelnézőbbek az antidemokratikus magatartással szemben Fontos aláhúzni, hogy a tanulmányunkban vizsgált összes pártszimpatizánsi alcsoportban a Fidesz-KDNP támogatói egyértelműen a legtoleránsabbak a demokratikus értékek megsértésével szemben. Ők a politikai csoportok közül a legelnézőbbek, nem csak Magyarországon. Eredményeink megerősítik, hogy mind Magyarországon, mind a korábban vizsgált hét európai országban az illiberális jobboldali pártok támogatói és a nem szavazók büntetik a legkevésbé az antidemokratikus magatartást. Lengyelország és Magyarország között figyelemre méltó különbség mutatkozik, amennyiben az antidemokratikus magatartást nemcsak a PiS szavazói büntetik valamivel jobban a Fidesz szavazóinál, hanem a 2023-as őszi lengyelországi választásokon hatalomra került korábbi ellenzéki pártok támogatói is erősebben büntetnek, mint a magyar ellenzéki szavazók.

A nők, az idősebb, a magasabb iskolai végzettségű és a budapesti szavazók jobban büntetik az antidemokratikus jelölteket Az általunk vizsgált országokhoz hasonlóan Magyarországon is az látható, hogy a nők erősebben büntetnek, mint a férfiak. Nemzedéki megosztottságra utal, hogy az idősebb korosztályok általában kritikusabbak az antidemokratikus jelöltekkel szemben, mint a fiatalok, és az életkor növekedésével a büntetésre való hajlandóság fokozatosan nő. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a magyar fiatalok viszonylag passzívak politikailag, nem érdekli őket a közélet, kiábrándultak, különösen közép- és kelet-európai társaikhoz képest. A magyarországi tiltakozásokon – néhány kivételtől eltekintve, például klímatüntetések és egyetemi demonstrációk – főleg az idősebb generációk tagjai vesznek részt. Ami a demokratikus játékszabályok megsértésének konkrét eseteit illeti, érdekes, hogy a fiatalok legkeményebben a kormányzati korrupciót leleplező újságírók üldözését büntetik. Adataink azt mutatják, hogy Magyarországon a város és a vidék között mély szakadék húzódik: a budapestiek, ahol az ellenzék támogatottsága az országos átlag felett van, erőteljes,-6,9 százalékpontos szavazatvesztéssel büntetik az antidemokratikus magatartást, viszont a falusiak körében, ahol a Fidesz élvez erős támogatottságot, alacsonyabb,-3,6% a büntetés mértéke. Ezen kívül az iskolázottságot illetően is egyértelmű tendencia látható, mivel a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők hajlamosak erélyesebben büntetni a politikusokat. Ami a konkrét normasértéseket illeti, a választók a választási szabályok megsértését büntetik a leginkább, ezt követi az újságírók elleni fellépés és az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése. A médiát és a civil társadalmat támadó korábbi kormányzati kampányok tartós hatását egyértelműen mutatják az eredményeink: a túlnyomórészt kormánypárti médiát fogyasztó választók nem nagyon büntetik azokat a politikusokat, akik a civil szervezetek külföldi finanszírozásának betiltását szorgalmazzák, sőt inkább előnyben részesítik az ilyen intézkedést támogató jelölteket. A politikusokkal való azonosuláskor a közpolitikai álláspontok nagyobb súllyal esnek latba, mint a demokratikus normasértések Magyarországon a demokratikus normasértések eltűrését leginkább befolyásoló tényezőnek a párthűség bizonyult. A politikai kérdésekben elfoglalt álláspontok sokkal kisebb szerepet játszanak, azonban a választók számára vonzó közpolitika jutalma mindig teljes mértékben ellensúlyozni tudja az antidemokratikus magatartás miatti büntetést. A másik hét vizsgált országgal ellentétben, ahol a válaszadók elsősorban az identitással kapcsolatos kérdések kapcsán hajlandóak engedni a demokratikus követelményekből, a magyar válaszadók egyedi mintát mutatnak, mivel a közpolitika bármely területén hajlanak arra, hogy adott esetben lemondjanak a demokrácia iránti igényeikről. Különösen könnyen engednek a demokratikus normákból az azonos nemű párok jogairól alkotott politikai álláspontjuk érvényesülése érdekében, ezt követik a bevándorláspolitikai kérdések. 60 Magyarországon a párthovatartozás még inkább felülírja az antidemokratikus politikusi magatartást, mint más országokban A FES korábbi kutatási eredményeivel összhangban tanulmányunk is alátámasztja, hogy a választók kifejezetten hajlamosak figyelmen kívül hagyni a politikusok antidemokratikus megnyilvánulásait, különösen akkor, ha az általuk preferált politikai párt jelöltjéről van szó. Magyarország és hét másik európai ország összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a demokratikus kompetencia szintje a magyar válaszadók körében a legalacsonyabb, és egyben ők azok, akik a leglojálisabbak saját politikai táborukhoz. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban erős a polarizáció közpolitikai kérdésekben, ami hozzájárul a demokratikus normák sérelmének tolerálásához Eredményeink azt mutatják, hogy a korábban vizsgált országokkal összehasonlítva Magyarországon és Ukrajnában a legerősebb a polarizáció. Ellentétben az általunk korábban elemzett többi országgal, amelyeknél elsősorban az identitáspolitikai kérdések mentén látható erős polarizáció, Magyarországon az azonos nemű párok jogairól szóló vita a legmegosztóbb, ezt követik az adókról, az oktatásról és a bevándorlási politikáról szóló kérdések. Nem kizárólag Magyarországon figyelhető meg korreláció az erős polarizáció és a választók azon hajlandósága között, hogy az azonos nemű párok jogaival kapcsolatban általuk preferált politika érdekében feladják demokratikus elveiket. Az általunk vizsgált hét ország összehasonlító elemzése során Spanyolország kivételével minden országban hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Érdemes megjegyezni, hogy bár Magyarországon az azonos nemű párok jogai számítanak a legmegosztóbb politikai kérdésnek, a válaszadók ezt tartják a legkevésbé fontosnak. Amit a magyarok a legfontosabbnak tartanak a vizsgált témák közül, az az adózás és az oktatás. Eredményeink aláhúzzák, hogy a politikusoknak kulcsszerepe és felelőssége van a közbeszéd alakításában és abban, milyen politikai kérdéseket állítanak középpontba.

Hogyan úszhatják meg a demokratikus úton megválasztott politikusok a demokrácia leépítését Magyarországon? IRODALOMJEGYZÉK Ágh, A.(2016). The decline of democracy in East-Central Europe: Hungary as the worst-case scenario. Problems of Post-Communism, 63(5–6), 277–287. https://doi.org/10.1080/10758216.2015.1113383 Anghel V., Jones, E.(2024), What went wrong in Hungary. Journal of Democracy, 35(2), 52-64. Avramovska, E., Lutz, J., Milačić, F. and Svolik, S.(2023): Identity, Partisanship, Polarization. How democratically elected politicians get away with autocratizing their countries. https://library.fes.de/pdf-files/bueros/wien/19536-20220926.pdf Bermeo, N.(2016). On democratic backsliding. Journal of Democracy, 27(1), 5-19. Bernhard, M.(2021). Democratic backsliding in Poland and Hungary. Slavic Review, 80(3), 585–607. https://doi.org/10.1017/slr.2021.145 Bartels, L. M.(2023). Democracy erodes from the top: Leaders, citizens, and the challenge of populism in Europe. Princeton University Press. Cianetti, L., Dawson, J.,& Hanley, S.(2018). Rethinking„Democratic Backsliding“ in Central and Eastern Europe – Looking beyond Hungary and Poland. East European Politics, 34(3), 243–256. https://doi.org/10.1080/21599165.2018.1491401 Court of Justice of the European Union.(2020). Judgement in Case C-78/18 Commission vs. Hungary Dahl, R. 1971. Polyarchy: Participation and opposition. New Haven, CT: Yale University Press. Dahl, R. 1989. Democracy and its critics. New Haven: Yale University Press. Gherghina, S.,& Volintiru, C.(2023). Budgetary Clientelism and Decentralization in Hungary and Romania. Journal of Developing Societies, 39(1), 40–62. https://doi.org/10.1177/0169796X221148509 Graham, M.,& Svolik, M.(2020). Democracy in America? Partisanship, polarization, and the robustness of support for democracy in the United States. American Political Science Review, 114(2), 392–409. Grzymala-Busse, A., Kuo, D., Fukuyama, F.,& McFaul, M.(2020). Global populisms and their challenges. Freeman Spogli Institute for International Studies, Stanford University. Grzymala-Busse, A.(2019). How populists rule: The consequences for democratic governance. Polity, 51, 707–717. Lewandowsky, M.,& Jankowski, M.(2023). Sympathy for the devil? Voter support for illiberal politicians. European Political Science Review, 15(1), 39–56. https://doi.org/10.1017/S175577392200042X Linz, J. and Stepan, A. 1996. Toward Consolidated Democracies, Journal of Democracy 7: 14-33. McCoy, J.,& Somer, M.(2019). Toward a theory of pernicious polarization and how it harms democracies: Comparative evidence and possible remedies. The Annals of the American Academy of Political and Social Science, 681, 234–271. Nalepa, M., Vanberg, G.,& Chiopris, C.(2018). Authoritarian backsliding. https://doi.org/10.1177/00104140211060285 Nord, M., Lundstedt, M., Altman, D., Angiolillo, F., Borella, C., Fernandes, T., Gastaldi, L., Good God, A., Natsika, N.,& Lindberg, S. I.(2024). Democracy report 2024: Democracy winning and losing at the ballot. V-Dem Institute, University of Gothenburg. Policy Solutions(2022): Divided Hungary. Political Polarization of the Hungarian Society. https://policysolutions.hu/userfiles/elemzes/341/policy_solutions_divided_hungary_2022_en.pdf Saikkonen, I.,& Christensen, H. S.(2023). Guardians of democracy or passive bystanders? A conjoint experiment on elite transgressions of democratic norms. Political Research Quarterly, 76(1), 127-142. Scheppele, K. L.(2022). H ow Viktor Orbán wins. Journal of Democracy, 33(3), 45-61. Svolik, M.(2019). Polarization vs. democracy. Journal of Democracy, 30, 20–32. Svolik, M., Avramovska, E., Lutz, J.,& Milačić, F.(2023). In Europe, democracy erodes from the right. Journal of Democracy, 34(1), 5–20. https://doi.org/10.1353/jod.2023.0000 Vachudova, M.(2020). Ethnopopulism and democratic backsliding in Central Europe. East European Politics, 36, 318–340. https://doi.org/10.108 0/21599165.2020.1787163 Varieties-of-Democracy. Democracy Report 2022. Autocatisation Changing Nature? Visnovitz, P.,& Jenne, E.(2021). Populist argumentation in foreign policy: The case of Hungary under Viktor Orbán. Comparative European Politics, 19, 683–702. https://doi.org/10.1057/s41295-021-00256-3 Wunsch, N.,& Gessler, T.(2023). Who tolerates democratic backsliding? A mosaic approach to voters’ responses to authoritarian leadership in Hungary. Democratization, 30(5), 914–937. https://doi.org/10.1080/13510347.2023.2203918 61

IDENTITÁS, PÁRTHŰSÉG, POLARIZÁCIÓ Impresszum FES Regional Office for International Cooperation Future of Democracy Reichsratsstr. 13/5, A-1010 Bécs, Ausztria Tartalomért felel: Johanna Lutz| igazgató Tel.:+43 1 890 3811 301 @FES_Democracy democracy.fes.de Megrendelések és kapcsolattartás: democracy.vienna@fes.de ISBN 978-3-98628-594-4 © 2024 A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által közzétett kiadványok kereskedelmi célú felhasználása a FES írásbeli hozzájárulása nélkül nem megengedett. Az ebben a kiadványban kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung(FES), illetve a szerzők szervezeteinek nézeteit. 62

democracy.fes.de