TA N U L M Á N Y MUNK A ÉS TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN Lajtai György–Molnár-Vojtkó Tünde 2024. november A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása a szakszervezet legfelső döntéshozó szervének a hatáskörébe tartozik. A felügyelő bizottsági tag megválasztásakor a szakmai végzettség, szakmai gyakorlat nem követelmény. A munkahelyi szintű szakszervetek tagjai gyakran a„kék galléros” munkakörökben dolgozó szakszervezeti tagokból kerülnek ki és az is gyakori, hogy a felügyelőbizottsági tagok többsége nem rendelkezik a feladata ellátásához szükséges pénzügyi ismeretekkel. A pénzügyi nyilvántartás és beszámolás alapvető szabályainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a felügyelő bizottsági tag ellenőrizni tudja a pénzügyi döntések, a döntések végrehajtásának szabályos, felelős bonyolítását, a velük történő elszámolást.

MUNK A ÉS TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN Tartalom 1. BEVEZETŐ 4 2. A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS JOGSZABÁLYI KERETEI 5 3. A SZAKSZERVEZETNÉL MŰKÖDŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA, FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE 6 4. AZ EGYESÜLETI JOGÁLLÁSSAL RENDELKEZŐ SZAKSZERVEZETRE VONATKOZÓ ADMINISZTRÁCIÓS ELŐÍRÁSOK 8 5. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG FOGALMA 10 6. A KÖNYVVEZETÉS MÓDJA 12 7. SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK 14 8. A MÉRLEG EGYES SORAI A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓBAN 15 9. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FŐ SORAI A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓBAN 17 9.1. Bevételek................................................................................................. 18 9.2. Ráfordítások............................................................................................. 18 10. A SZAKSZERVEZET GAZDÁLKODÁSA, AZ ALAPCÉL SZERINTI ÉS A KIEGÉSZÍTŐ GAZDASÁGI-VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG 19 11. A SZAKSZERVEZET TÁRSASÁGI ADÓJA 20 12. A SZAKSZERVEZETET MEGILLETŐ ADÓKEDVEZMÉNY 21 13. AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SAJÁTOS ESETEI 22 14. SZJA-SZABÁLYOK 22 15. ADÓMENTES SZAKSZERVEZETI JUTTATÁSOK 23 16. AZ ALANYI ÁFA MENTESSÉG 24 17. ELLENŐRZŐ LISTA A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG SZÁMÁRA A PÉNZÜGYI VISSZAÉLÉSEK FELTÁRÁSÁHOZ ÉS MEGELŐZÉSÉHEZ 25 Jogszabálygyűjtemény.............................................................................. 26 Irodalomjegyzék....................................................................................... 26 A szerzőkről............................................................................................. 27 Impresszum.............................................................................................. 27 3

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 1. BEVEZETŐ Az Alaptörvény VIII. cikk(5) bekezdése értelmében a szakszervezetek a munkavállalók érdekeinek előmozdítása és védelme céljából az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, alapvető elve az önkéntesség. A tag tehát önkéntesen, szabad akaratából léphet be a szakszervezetbe, saját elhatározásából tartja fenn tagsági jogviszonyát, és azt szintén saját akaratából szüntetheti meg(kivéve a kizárás eseteit). A szakszervezet akkor rendelkezik egyesületi jogállással, ha az alapszabály önálló jogi személyiséggel ruházza fel. Az önálló jogi személyiség esetén követelmény a külön legfőbb szerv létezése, a képviselő és az ügyintéző szerv megválasztása, a saját vagyon, az adószám és az önálló bankszámla nyitás/ vezetés. A szakszervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból keletkezik, amit jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai egészíthetnek ki. Emellett a szakszervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, hogy a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételeket biztosítsa. Egyesület esetén, ha a tagság létszáma a száz főt meg­haladja, kötelező legalább 3 tagból álló felügyelőbizottságot létrehozni. Mivel a szakszervezet jogállása is egyesület, ezért ez az előírás rá is vonatkozik. A kötelezően választandó felügyelőbizottságnak a szervezeti működés jogszerűségének ellenőrzésén túl, a gazdálkodási-pénzkezelési tevékenység ellenőrzése, a felelős vagyon gazdálkodás kontrollja is a feladatkörébe tartozik. A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása a szakszervezet legfelső döntéshozó szervének a hatáskörébe tartozik. A felügyelő bizottsági tag megválasztásakor a szakmai végzettség, szakmai gyakorlat nem követelmény. És ez az a pont, amelynek kapcsán a szerzők megítélése szerint indokolható a jelen útmutató, segédanyag elkészítése, illetve az érintettek általi használata. Magyarországon, ahol a szakszervezeti érdekvédelem súlypontja a munkahelyi szinteken, vállalati, intézményi keretek között zajlik, széles körben elterjedt az önálló jogi személyiséggel rendelkező munkahelyi szakszervezetek léte. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet saját vagyonnal, bankszámlával, az évek során felhalmozott – akár több tízmilliós nagyságrendű – készpénz, bankbetét,-vagy értékpapír állománnyal rendelkezik. Rendszeresen előfordul az is, hogy a szakszervezet rendezvényeket, képzéseket szervez, ezek lebonyolítására alvállalkozókkal szerződik. Az ágazati, vagy magasabb szintű szakszervezeteknél gyakori az ingatlan vagyonnal történő rendelkezés. Az ingatlan esetenként nemcsak a szakszervezeti tisztségviselők, alkalmazottak elhelyezését szolgálja, a szabad területeteket bérbeadással hasznosítják, amely már vállalkozási tevékenységnek minősül. Ilyen háttérrel a pénzügyi nyilvántartás és beszámolás alapvető szabályainak ismerete nélkül a felügyelőbizottság nem tud eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy ellenőrizze a pénzügyi döntések, és a döntések végrehajtásának szabályos, felelős bonyolítását, nyilvántartását és a velük történő elszámolást. Mivel a munkahelyi szintű szakszervetek tagjainak többsége sokszor a„kék galléros”, fizikai munkakörökben dolgozó szakszervezeti tagokból kerül ki, az is gyakori, hogy ilyenkor a felügyelőbizottsági tagok többsége, netán egyike sem rendelkezik a feladatuk ellátásához szükséges pénzügyi-gazdálkodási ismeretekkel. Ennek esetenként igen szomorú következményei is lehetnek, ahogyan ezt a közelmúltban egy különben sikeres érdekvédelmi tevékenységet folytató, több ezer tagból álló munkahelyi szakszervezet történetéből megtapasztalhattuk. A szóban forgó szakszervezetnél a felügyelőbizottság nem volt képes észlelni az ügyvezetés egyes tagjainak súlyosan jogsértő pénzkezelési, szerződéskötési gyakorlatát, amelyek több éven át zajlottak, és halmozottan százmilliós nagyságrendű kárt okoztak a szakszervezeti vagyonban. Ennek oka – az eddig napvilágra került információk szerint – nem a korrupt szakszervezeti vezetők és a felügyelőbizottsági tagok közötti összejátszás volt, hanem az ismerethiány, amelynek alapján időben felfedezhették volna a vagyonvesztést, és időben felléphettek volna ellene. Bízunk abban, hogy a kézikönyv olvasói, használói nagyobb eséllyel rendelkeznek majd a felelős szakszervezeti vagyongazdálkodás szabályainak betartatásában, az esetleges rossz szándékú törekvések korai felismerésében és elhárításában. 4

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 2. A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS JOGSZABÁLYI KERETEI A civil szervezetek(köztük az egyesületek, szakszervezetek) alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári törvénykönyv és Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény határozza meg. A szakszervezet olyan egyesület, amelynek létesítéséhez legalább tíz természetes személy írásba foglalt jognyilatkozata és az egyesület alapszabályának elfogadása szükséges. szervezeteként alakul meg. Az önálló jogi személyiség feltétele, hogy megfeleljen mindazoknak a követelményeknek, amelyek az egyesületre vonatkoznak. Tehát legyen legfőbb szerve, képviselője, ügyintéző szerve, saját vagyona, adószáma, bankszámlája. A szakszervezet döntéshozó szerve a közgyűlés, vagy küldöttgyűlés. Az ügyintéző szervezet a napi ügyeket ellátó személy vagy testület(pl. elnökség). A képviselő(vagy képviselők) az a személy(vagy azok a személyek), aki(k) a szervezetet megjeleníti(k), a szervezet nevében aláírásra jogosult(ak). A szakszervezet, az alapszabály rendelkezése alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezhet akkor is, ha egy ágazati szakszervezet vállalati /intézményi alapHa ezeknek a feltételeknek nem felel meg a tagszervezet, akkor nem más, mint a szervezet egy különálló, de nem önálló egysége. 5

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 3. A SZAKSZERVEZETNÉL MŰKÖDŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA, FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE Egyesület, így az önálló jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet esetén is, kötelező legalább 3 tagból álló felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása a szakszervezet legfelső döntéshozó szervének a hatáskörébe tartozik. A felügyelő bizottság tagja legfeljebb 5 évre választható meg. A felügyelőbizottság tagjainak egyharmada az alapszabály felhatalmazása alapján választható a szakszervezet tagjain kívüli személyekből is. A felügyelőbizottság elnökét az FB. tagjai maguk közül választják meg. A választott tisztségviselőknek, így a felügyelő bizottsági tagoknak is a jelölés során nyilatkozniuk kell arról, hogy megfelelnek a törvényi feltételeknek: magyar állampolgárok, vagy letelepedési, bevándorlási, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a közügyek gyakorlásától nincsenek eltiltva. A felügyelőbizottság feladata a jogszabályok, az alapszabály és a szakszervezeti testületek által hozott határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, beleértve az ügyvezetés tevékenységének és a gazdálkodás szabályszerűségének az ellenőrzését. A felügyelőbizottság kiemelt feladata a szakszervezet vagyonával történő felelős gazdálkodás ellenőrzése. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a pénz- és vagyonkezelést, erről beszámolót készít az ügyvezetés részére, véleményezi a pénzügyi terv kidolgozását, amiről összefoglalót készít a döntésre jogosult testületi ülésre. A felügyelőbizottság köteles véleményezni a szakszervezet ügyvezetésének éves beszámolóját és véleményezheti az előterjesztett költségvetését. A felügyelőbizottság munkájáról köteles évente beszámolni az évente ülésező legfelső szervnek. A felügyelőbizottság tagjai együttesen, vagy egyenként betekinthetnek a szakszervezet és szervezeti egységei irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe. A vezetőség tagjaitól, a szervezeti egységek vezetőitől és munkavállalóitól felvilágosítást kérhetnek, a szakszervezet és a jogi személy szervezeti egységek bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatják és szakértővel megvizsgáltathatják. A felügyelőbizottság elnöke, tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a döntéshozó szerv ülésein, kötelező részt venniük ezeken az üléseken, ha a létesítő okirat ezt előírja. Felügyelőbizottsági ügyrend elkészítése a jogszabály alapján nem kötelező, mivel a civil törvény csak arról szól, hogy a felügyelő szerv az ügyrendjét maga készíti el. Ügyrendet azonban célszerű elkészíteni és benne a következőket szabályozni: – ki hívja össze az üléseket, – milyen rendszerességgel történik az ülésezés, – hol van az ülések helyszíne, – a napirendet milyen módon közlik a tagokkal, – kiket kell meghívni az ülésre, – milyen döntési arányban szavaznak, – van-e speciális feladata a tagoknak(pl. hatáskörmegosztás), – milyen módon tartja nyilván a döntéseit? Íme egy rövid összefoglaló az ügyrend lehetséges részleteiről. A felügyelőbizottságot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti a felügyelőbizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételét követően köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének összehívásáról. A felügyelőbizottság napirendjére az előzetesen kiküldött napirenden nem szereplő mindazon kérdéseket is fel kell venni, amelyek megtárgyalását a felügyelőbizottság bármely tagja kezdeményezi. A felügyelőbizottság üléséről a felügyelőbizottság elnöke jegyzőkönyvet készít, amelyet a felügyelőbizottság tagjai aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv tar6

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN talmazza az ülés helyét és idejét, a napirendet, az egyes napirendi pontokkal összefüggő hozzászólók nevét, a hozzászólás tartalmának összefoglalását, a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők megjelölését. A jegyzőkönyvet annak elkészülte után a szakszervezet irattárában kell őrizni. Az ügyrendben célszerű rögzíteni azt is, hogy a felügyelőbizottság év elején munkatervet készít és abban meghatározza, hogy abban az évben milyen szempontok szerint, mit szeretne ellenőrizni. Mivel a felügyelő szerv üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a tárgyévi munkatervet is célszerű jegyzőkönyvben rögzíteni. A felügyelőbizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szervének határozataival, vagy egyébként sérti a szakszervezeti tagság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a szakszervezet legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében. Ha az ügyvezetés nem ül össze, vagy nem teszi meg a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, akkor a felügyelőbizottság köteles értesíteni a szabályszegésről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, amely a szakszervezet esetén az ügyészség. 7

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 4. AZ EGYESÜLETI JOGÁLLÁSSAL RENDELKEZŐ SZAKSZERVEZETRE VONATKOZÓ ADMINISZTRÁCIÓS ELŐÍRÁSOK A szakszervezeteket a bíróság(törvényszék) tartja nyilván. Nyilvántartásba vételük úgynevezett egyablakos bejelentkezési rendszerben történik. Az egyesületi jogállásba tartozó szakszervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróság útján adószámot kap a NAV-tól. Az adószámot az adózással összefüggésben minden esetben – a levelezéseken, a befizetéseken, a visszaigénylések alkalmával, a kibocsátott számlákon stb. – fel kell tüntetni. A belföldi jogi személyek, így a szakszervezetek is pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével: – kötelesek pénzeszközeiket pénzforgalmi számlán tartani, – pénzforgalmukat pénzforgalmi számlán lebonyolítani, és ennek érdekében – pénzforgalmi számlaszerződést kötni és legalább egy belföldi pénzforgalmi számlát fenntartani. Minden önálló jogi személyiségű társadalmi szervezet, ezen belül a szakszervezet is társasági adóalany, függetlenül attól, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet, vagy sem. A szakszervezet köteles éves beszámolót készíteni. A beszámolási szabályok at a Ptk. és a civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény) tartalmazza 1 , amelyen belül a 27-30. paragrafusokban olvashatunk a beszámoló részletes feltételeiről. Ezek az alábbiak: – A könyvvezetést magyar nyelven, forintban kell vezetni. – Az üzleti év azonos a naptári évvel.(Vagyis a mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.) – A működésről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről az üzleti év könyveinek lezárását követően beszámolót kell készíteni. – A beszámolónak tartalmaznia kell a mérleget, az eredménykimutatást, és kettős könyvvitel esetén a kiegészítő mellékletet. – A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület által el kell fogadtatni, és május 31-ig letétbe helyezni és közzétenni. – A beszámoló formáját a szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel(az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A pénzügyi beszámoló típusát az adott évet megelőző k ét év számviteli beszámolóiban szereplő, a nagyságot jelző mutató értékek határozzák meg. Ezek: – az éves összes bevétel, – a mérlegfőösszeg, illetve – a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma. Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni, és kettős könyvvitel vezetésére kötelezett az a szakszervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves(ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető szakszervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapján az alábbi három érték közül bármelyik kettőt meghaladja: – a mérlegfőösszege az 1200 millió forintot, – az alaptevékenységből, és a vállalkozási tevékenységből származó éves(ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot, – az üzleti évben átlagosan f oglalkoztatottak száma az 50 főt. Nem része a beszámolónak, de a jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet köteles a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni a beszámolóhoz kapcsolódóan. 1 https://njt.hu/jogszabaly/2011-175-00-00.41#PR 8

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN A könyvvizsgálati kötelezettség szempontjából a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel és az alaptevékenységből származó éves bevétel együttes összegét kell figyelembe venni. Amennyiben az éves, vagy nem teljes év esetén éves szintre számított bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió Ft-ot, akkor a könyvvizsgálat kötelező.[(479/2016(XII.28) Korm.rendelet 16.§(1)] Az elfogadás módját a létesítő okiratban kell szabályozni, az elfogadás tényét és az elfogadás szavazatarányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az Országos Bírói Hivatalnál letétbe helyezett szakszervezeti beszámolóba bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. A beszámoló kereső online linkje: https:// birosag.hu /ugy feleknek /civil-szer vezetek/ koz zetetel-ke reso. A könyvvizsgálót az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor kell választani. Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló cég választható. A szervezet beszámolóját letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A beszámoló nyomtatvány űrlapgarnitúráját az Országos Bírói Hivatal teszi közzé és a birosag.hu honlapról tölthető le. A nyomtatvány garnitúra tartalmazza a beszámoló formája szerinti egyszerűsített mérleg/ mérleg sémát, az eredménylevezetés/ eredménykimutatás sémát és a közhasznúsági melléklet kérdéseit. A beszámolót, a közhasznúsági mellékletet és kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a legfőbb szervnek a tárgyévet követő év május 31-ig el kell fogadnia, letétbe helyezni és közzétenni. Ha a szakszervezetnek van saját honlapja, akkor a beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet ott is el kell helyeznie, és a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítania kell. Ha a szakszervezet a beszámolóval, valamint a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Az a szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles beszámolóját vagy annak fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget:„ A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” 9

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 5. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG FOGALMA Az előző fejezetben említettük, hogy a jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet köteles a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni a beszámolóhoz kapcsolódóan. Ez a kötelezettség akkor is terheli, ha ő maga nem rendelkezik a közhasznú minősítéssel. Mit is jelent tehát a közhasznú státusz? A közhasznúság egy minősítési besorolás, amely egyrészt bizonyos kedvezményekhez juttatja a szervezeteket, de egyúttal kötelezettségeket is előír e szervezetek részére, amely kötelezettségek főként a szervezet működésének nyilvánosságát szolgálják. A szervezet akkor kezdeményezheti a közhasznú státusz megszerzését, amennyiben létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló tevékenységet végez, azaz a célcsoportja túlmutat a szervezet tagjain, munkavállalóin, önkéntesein, és ez a közhasznúsági beszámolóból látható. Amennyiben a szervezet közhasznú minősítést kíván elnyerni, akkor mind az alapító okiratban, alapszabályban, mind pedig a közhasznúsági mellékletben meg kell jelölnie azon jogszabályi hely(ek)et, amelyhez kapcsolódik az adott közhasznú tevékenysége. A civil szervezetek, köztük a szakszervezetek beszámolójának tehát kötelezően kitöltendő része a közhasznúsági melléklet, és az abban rejlő, közhasznú jogállás mutatóit tartalmazó adatlap. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni: – a tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységeket, a kapcsolódó közfeladatokat és az azokat meghatározó jogszabályhelyeket, – ezen tevékenységek fő célcsoportjait, a tevékenységből részesülők létszámát és a tevékenység főbb eredményeit, – a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, – a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását, – valamint – a közhasznú státusz elnyerésének szándéka esetén – a közhasznúság feltételeinek való megfelelés megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A fenti felsorolásnál vastag betűkkel szedtük azokat a tartalmakat, amelyek a közhasznúsági jelentésben a szakszervezeteket is érintik és ezért kitöltésük kötelező. A közhasznú jogállás legfontosabb előnye, hogy a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke az adományozónál a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal. Egyes pályázatoknál, támogatásoknál is gyakran feltétel a közhasznú jogállás megléte. Ahhoz viszont, hogy hogy egy civil szervezet, köztük a szakszervezet megkaphassa az SZJA-ból származó 1%-os támogatásokat, nem kell közhasznú jogi státusszal rendelkeznie, elég, ha valamilyen közhasznú tevékenységet végez, és szerepel a NAV regisztrált civil kedvezményezettek listájában. A közhasznú státusz hátránya, hogy megnövelt adminisztratív terhekkel jár. Szigorúak a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai, kötelező a felügyelő bizottság létrehozása és a kettős könyvelés alkalmazása. A közhasznúsági melléklet mintáját a 350/2011 rendelet melléklete tartalmazza(1. ábra). A közhasznúsági mellékletet ezen mellékletnek megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni, mely letölthető a Civil Információs Portálról, vagy a birosag.hu-ról. A formanyomtatvány tartalmaz olyan megnevezéseket, mint a„közhasznú tevékenység bemutatása” vagy„a közhasznú tevékenység ráfordítása”, melyet egy jelenleg közhasznú tevékenységet nem végző szervezet nem tud értelmezni, így ezeknél a részeknél célszerű a„ közhasznú tevékenységet nem végez” kitételt feltüntetni. 10

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 1. ábra Közhasznúsági melléklet(minta) 11

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 6. A KÖNYVVEZETÉS MÓDJA Az egyszeres könyvelés a pénzmozgásokat követi és rögzíti: a pénzmozgás a teljesülés időpontjában könyvelésre kerül. Ami nem jár pénzmozgással, azt külön nyilvántartásban kell vezetni(ilyen például a gépjárműhasználat, leltár, selejt, fennálló követelések és tartozások, tárgyi eszközök). A kettős könyvelés ezzel szemben minden gazdasági eseményt két, egymástól különálló helyen rögzít. Áll egy idősoros elszámolásból(az eseményeket rögzíti időrendben), valamint egy számlasoros elszámolásból (az események hatását tartalmazza). Minden számla két oszlopból áll, az egyik oldal az eszközök változást, a másik oldal a források módosulását jelöli. Amikor bekövetkezik a gazdasági esemény, a könyvviteli számla mindkét oldalán meg kell jelennie egy-egy bejegyzésnek. A kettős könyvelés ezáltal lehetőséget ad az ok és okozati összefüggések megismerésére, hiszen nem csak rögzíti az eseményeket, hanem annak rendszere információkat szolgáltat a pénzügyi elemzésekhez és döntésekhez. Egyszeres könyvvitelt vezethet az a szervezet, amely: hogy tulajdonképpen egy elszámolást tartalmaz arról, ami a(z adó)törvény szerint őt megilleti. A szakszervezet pénzügyi nyilvántartásának vezetésére és az éves beszámoló elkészítésére kötelező a mérlegképes könyvelő alkalmazása, ha a szakszervezet összes bevétele eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. Ez a limit a cél szerinti- és a vállalkozási tevékenység együttes bevételét tartalmazza, amibe beleszámítanak a támogatások is. A könyvelő fontos szerepet játszik a pénzügyi adminisztráció elvégzésében és a beszámoló elkészítésénél, hiszen ahhoz a dokumentumhoz, amit május 31-ig elérhetővé kell tennie a szakszervezetnek, ő könyveli le és készíti elő az adatokat az előforduló gazdasági események sorrendjében. Előfordulhat, hogy a szervezeten belül van egy könyvelő kolléga, aki ezt a feladatot végzi, de a legtöbb esetben külső könyvelő végzi a feladatot, akinek egy előre egyeztetett ütemben és módon szolgáltatja a szervezet az adatokat. Ez lehet például heti, kétheti, havi rendszerességű, vagy ettől eltérő ütemű is, lényeg, hogy az erre kijelölt ügyintéző hiánytalanul eljuttassa a könyvelőnek az alábbiakat: – nem közhasznú, – a vállalkozási és az alaptevékenységének bevételének együttes összege két, egymást követő évben évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. Kettős könyvvitelt vezet az a szervezet, amely: – vállalkozási és alaptevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben évenként az 50 millió forintos bevételi határt meghaladta, – kötelező számára a kettős könyvvitel jogszabályi előírás miatt(szervezeti forma vagy a közhasznú minősítés miatt), – saját elhatározásból így döntött. – Külön gyűjtve, időrendben állítva minden bejövő számlát – azaz minden olyan szabályszerűen kiállított számlát, amit a beszállítóktól a szervezet befogadott (erre szoktak beérkeztető bélyeget nyomni naptári nap megjelöléssel az adott számlára, amennyiben papír alapú). – Külön gyűjtve, i dőrendbe állítva minden kimenő számlát – azaz minden olyan szabályszerűen kiállított számlát, amit a szervezet kiállított a vevőidnek, és be is fogadták azt. (Jó, ha van minden számla mellett(akár kimenő, akár bejövő) teljesítésigazolás(TIG), amit mindkét fél(vevő és eladó is) aláírt.) A pénzügyi-, vagy más néven éves beszámoló egy olyan kimutatás, amelyből információk nyerhetők az szervezet üzleti évéről. Áttekintést nyújt a szervezet pénzügyi helyzetéről, bevételeiről, kiadásairól és felhalmozott vagyonáról, annak növekedéséről vagy csökkenéséről. Az állam szempontjából úgy is fogalmazhatunk, – A készpénzes forgalomról – a pénztárgépszalag(ha van pénztárgép), – más esetekben a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, amelyeken rajta van annak a számlának a száma, amelynek pénzügyi rendezéséhez az adott bizonylat kapcsolódik, 12

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN – a pénztárjelentést – ebben kell vezetni dekádonként(azaz 10 naptári napos ciklusokban) és havonként összesítve a készpénzállomány alakulását a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, esetleg a pénztárgép adatai alapján. – A havi bankszámlakivonatot, amelyen az átutalásos pénzforgalmat tudja a könyvelő összevetni a számlákkal. – Minden olyan szerződést, amelyhez bejövő vagy kimenő pénzforgalom kapcsolódik. – Minden olyan egyéb dokumentumot(pl. közgyűlési határozatot), amelynek alapján neki gazdasági eseményt kell és lehet könyvelnie(pl. diszkont kincstárjegy vásárlás, eladás, tagdíj megállapítás stb.) Nem kötelező elem, de duplán biztosítja az adatok ellenőrizhetőségét és a hiba kiszűrését(hiszen a könyvelő is ember), ha a szakszervezeten belül az a dedikált ember, aki a könyvelőnek elkészíti a dokumentumokat átadásra, még egy táblázatot is összeír a dokumentumokról(feladást készít). Ez történhet az eredeti bizonylatok, számlaszámok alapján is, de arra is van lehetőség, hogy saját kódolás alapján jelölje meg az egyes hivatalos papírokat. Ekkor azonban a feladáson mindkét adatot fel kell tüntetni a félreértések elkerülése érdekében. Szintén fontos lehet egy-egy tétel esetén odaírni a feladási táblázatba, hogy az milyen jellegű tétel, főleg, ha valamilyen szakzsargon szerepel a tétel megnevezésénél. A lista nagyon hasznos mind az átadó részéről(hiszen látja, mit adott át, és minden ott van-e), mind pedig a könyvelő részéről(könyvelés közben ellenőrizni tudja, mit könyvelt már le), nem utolsó sorban pedig hamarabb észreveszi valaki, ha egy számla esetleg eltűnt. A könyvelőknek két nagyon fontos bevallási dátumhoz kell igazodniuk az elkészítendő dokumentumokkal: minden hónap 12-e(jellemzően a bérek közterhei – tehát SZJA, járulékok, hozzájárulások stb. –bevallási határideje ez a nap), a kapcsolódó dokumentum a banki átutalási bizonylat, illetve minden hónap 20- a(ez pedig az ÁFA, a TAO, a KIVA, illetve még egy rakás egyéb kisebb adó, pl. innovációs járulék bevallásának és megfizetésének határnapja). Ahhoz, hogy ezekkel a dátumokkal tudja tartani az iramot, legkésőbb folyó hó 5-ig jó, ha megkapja a kapcsolódó dokumentumokat, amely a bejövő és kimenő számlák gyűjteménye. A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenységének[az eredménykimutatás „ Alaptevékenység” oszlopai] és gazdasági-vállalkozási tevékenységének[az eredménykimutatás„Vállalkozási tevékenység” oszlopai] bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye(nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek. 13

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 7. SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK Minden civil szervezetnek kötelező számviteli szabályzatokat készíteni és azokat folyamatosan„karban” tartani. A számviteli szabályzatok a számviteli munkafolyamatok szabályait rögzítik, például a pénztárszabályzatban annak kell szerepelnie, hogy ki, mikor, hogyan, milyen dokumentumon aláírva, milyen jogosultsággal rendelkezhet arról, hogy készpénzben kifizessenek bárkinek bármit, ki jogosult ezt ellenőrizni stb. A befektetési szabályzatban a civil szervezet azt rendezi, hogy mit tekint befektetési tevékenységnek(és mit nem), milyen alapelveket vesznek figyelembe a befektetéseknél, milyen nyilvántartást vezetnek a befektetéseknél, milyen döntéshozatali eljárásokat határoznak meg, milyen beszámolási kötelezettséget várnak el a befektetési tevékenységet a szervezet nevében személyében végzőtől? A megkövetelt számviteli szabályzatok listája 1. Számviteli politika 2. Pénzkezelési szabályzat 3. Leltározási szabályzat 4. Selejtezési szabályzat 5. Értékelési szabályzat 6. Számlarend 7. Bizonylati rend 8. Befektetési szabályzat A szabályzatok elkészítése során figyelemmel kell lenni a szakszervezet sajátosságaira, különös tekintettel az alapcélhoz kapcsolódó és a vállalkozási tevékenységekből származó bevételek, költségek, és ráfordítások elkülönítésének követelményére. A számviteli politikában rögzítendő például a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó tételek elkülönítése. Szabályzatban kell rögzíteni, hogy a szervezet milyen analitikus(részletes) nyilvántartásokat vezet, szabályozandó a mérlegkészítés napja, kell-e könyvvizsgáló, melyek a költség elszámolási módszerek. Az alábbiakban a kettős könyvvezetés szabályai szerint készült mérleg és eredménykimutatás leggyakrabban kitöltött fő sorainak általános tartalmát mutatjuk be. A beszámoló mindig egy naptári évre, azaz január 1.–december 31. közötti évre vonatkozik, mert a szakszervezetek ettől eltérő beszámolási időszakot nem választhatnak. A mérleg fordulónapja december 31-e, azaz a beszámoló azt mutatja meg, hogy a szervezet december 31-én milyen eszközökkel és forrásokkal rendelkezett. A számviteli nyilvántartásoknak a beszámolóban szereplő bevételeket és ráfordításokat, azok eredménykimutatás sorokban és tájékoztató adatokban szereplő bemutatását alá kell támasztania. A nyilvántartásokat a jogszabályban meghatározott részletezettséggel kell kialakítani. 14

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 8. A MÉRLEG EGYES SORAI A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓBAN A mérleg a korábbi pénzügyi döntések és ügyletek hatását tükrözi, illetve magában foglalja historikusan a megelőző évek nyereségeit/ veszteségeit. Két oldala van, az eszközoldal(felhasznált erőforrások) és a forrásoldal (hitelezőkkel és tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek). Az eszközoldal a szervezet múltbeli pénzügyi döntéseinek lenyomataként is értelmezhető, hiszen tartalmazza a megszerzett tárgyi eszközöket(pl.: ingatlanok, berendezések), immateriális javakat(pl.: szoftverek), pénzeszközöket(pl.: bankbetét), készleteket és kintlévőségeket. Ezzel szemben a forrásoldal a múltbeli finanszírozási döntéseket tükrözi, megmutatja azt, hogy a szervezet milyen módon tett szert azokra az eszközökre, amelyek a tulajdonát képezik: tagdíjakból, adományból, támogatásból, a korábbi években lekötött betétek, értékpapírok hozamából, pozitív eredményéből. A két oldalnak, az eszközöknek és a forrásoknak mindig meg kell egyezniük(innen is keletkezett a mérleg elnevezés). Az 1. táblázatban látható a mérleg eszközoldalának néhány fontosabb sora. Az eszköz oldal három fő részre tagolódik, melyeket az ABC nagybetűivel jelölünk. – A – Befektetett eszközök: itt mutatja ki a szervezet azoknak az eszközöknek az értékét és összetételét, amelyek a szervezet tulajdonát képezik, és legalább egy évig szolgálják a szervezet működését. Az eszközök értékét nettó értéken, azaz az éves értékcsökkenés elszámolása után kell kimutatni a mérlegben. Itt mutatjuk ki, ha van a szervezetnek pl.: gépkocsija, ingatlana, számítógépe, egyéb tartós álló eszköze vagy hosszú lejáratú pénzügyi befektetése. – B – Forgóeszközök: itt mutatja ki a szervezet azokat az eszközeit, amelyek egy évet nem meghaladóan szolgálják a szervezet működését. Pl.: készlete k (olyan eszközök, melyek még nem kerültek felhasználásra), követelések(amikor a szervezetnek a másik fél által elismerten tartozik valaki), értékpapírok, pénzeszközök. – C – Aktív időbeli elhatárolások: itt a leggyakrabban azt mutatja ki a szervezet, hogy szerződései szerint a beszámolás évére vonatkozóan még mely bevételek illetik meg a szervezetet, illetve melyek azok a költségek, amelyeket előre kifizetett. Pl.: a beszámoló évére vonatkozó bevétel, melyet csak a következő évben kap meg a szervezet( utófinanszírozott támogatások), illetve a következő évre vonatkozó előfizetési díjak, bérleti díjak, biztosítások. – Eszközök összesen: az előzőekben felsorolt eszközök összes értéke adja a mérleg főösszeget (A+B+C), melynek meg kell egyeznie a Források összesen sorral. 1. táblázat A mérleg eszközoldalának néhány fontosabb sora 1, Eszközök(aktívák) 2, A. Befektetett eszközök 3, I. Immateriális javak 11, II. Tárgyi eszközök 12, 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13, 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 16, 5. Beruházások, felújítások 30, B. Forgóeszközök 31, I. Készletek 32, 1. Anyagok 33, 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 34, 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 35, 4. Késztermékek 36, 5. Áruk 37, 6. Készletekre adott előlegek 38, II. Követelések 39, 1. övetelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 40, 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 54, IV. Pénzeszközök 55, 1. Pénztár, csekkek 56, 2. Bankbetétek 57, C. Aktív időbeli elhatárolások 61, Eszközök(aktívák) összesen Forrás: saját szerkesztés egy elektronikusan benyújtott mérlegből 15

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 2. táblázat A mérleg forrásoldalának néhány fontosabb sora 62, Források(passzívák) 63, D. Saját tőke 64, I. Jegyzett tőke 67, III. Tőketartalék 68, IV. Eredménytartalék 69, V. Lekötött tartalék 73, VII. Adózott eredmény 74, E. Céltartalékok 75, 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 78, F. Kötelezettségek 84, II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 90, 6. artós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 94, III. Rövid lejáratú kötelezettségek 98, 3. Vevőktől kapott előlegek 99, 4. áruszállításból és szolgáltatásból(szállítók) 101, 6. övid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 104, 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 107, G. Passzív időbeli elhatárolások 111, Források(passzívák) összesen Forrás: saját szerkesztés egy elektronikusan benyújtott mérlegből – E – Céltartalékok: fedezet(forrás) képzés a tárgyévi eredmény terhére a számviteli törvényben nevesített biztos, vagy valószínűsíthető költségekre, ráfordításokra. – F – Kötelezettségek: a szervezet fizetési kötelezettségei, tartozásai. Ilyen például a 12. havi bérek és járulékok, ki nem fizetett számlák, visszafizetendő hitel és kölcsön. – G – Passzív időbeli elhatárolások: itt kell kimutatni a beszámoló évében befolyt, de fel nem használt bevételeket(pl.: pályázaton elnyert összeget a pályázati program szerint a következő évben is felhasználhatjuk), valamint a beszámolás évére vonatkozó költségeket, amelyeket a következő évben fizetünk ki.(például a könyvvizsgálat díja, 12. hónapban igénybe vett, később számlázott szolgáltatások: közmű, telefon). – Források összesen: az előzőekben felsorolt források értéke(D+E+F+G) adja a mérlegfőösszeget, melynek meg kell egyeznie az Eszközök ös�szesen sorral. A könyvelés során egy gazdasági esemény mind az eszközoldalon, mind a forrásoldalon megjelenik. A kettős könyvelés esetében az események nem csak két helyen, de kétféle rendszerben(idősoros és számlasoros elszámolás) is rögzítésre kerülnek. Az eszköz- és mérlegoldal változásával kapcsolatosan négy fajta eseményt lehet megkülönböztetni: Az eszközoldallal szemben áll a forrásoldal, melyet(szintén csak a fontosabb sorait kiemelve) szemléltet a 2. táblázat. Az ABC további betűjeleit használva, D-E-F-G betűkkel láthatjuk a 4 fő csoportot. – D – Saját tőke: tartalmazza az alapító vagyont(amelyet az alapítók véglegesen a szervezet tulajdonába adtak, és időmegkötés nélkül áll a rendelkezésére), a véglegesen átadott eszközök és pénzeszközök értékét, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt. A tárgyévi eredmény egy számviteli eredmény, amely nem azonos a szervezet bankszámlájának egyenlegével. A tárgyévi eredmény lényegében a szervezetnek a tárgyévre, mint időszakra vonatkozó bevételeinek és ráfordításainak, valamint a tárgyévi társasági adónak(amennyiben a szervezetnek kell társasági adót fizetnie) a különbözete, azaz egy teljesítmény szemléletű eredmény, mely nem azonos a tárgyévben pénzügyileg teljesült bevételekkel és kiadásokkal. 1. Nő az eszközoldal és ezzel együtt a forrásoldal is(például amikor nagyobb értékű eszközt vásárlunk hitelre, ilyenkor az áru már a rendelkezésünkre áll, de tartozásunk, kötelezettségünk keletkezik a szállító felé). 2. Csökken az eszközoldal és ezzel egyidejűleg csökken a forrásoldal is(például hitel visszafizetése, áruvásárlás kiegyenlítése). 3. Valamelyik eszköz növekedésével egy másik eszköz értéke csökken, a mérlegfőösszeg azonban nem változik(más néven eszköz körforgás történt, tipikusan ilyen példa, amikor anyagot vagy árut veszünk azonnali kifizetéssel, ekkor nő a készlet, de csökken a készpénzállomány vagy a bankbetét). 4. Valamelyik forrás növekedésével egy másik forrás értéke csökken, a mérlegfőösszeg változatlan marad(például egy nagyobb szállítói tartozást hitelből finanszírozunk, ekkor a szállítói tartozás megszűnik, de lett helyette hiteltartozás). 16

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 9. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FŐ SORAI A PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓBAN Az eredmény kimutatás bemutatja, hogy a szervezet tárgyévi eredménye milyen bevételek és ráfordítások különbözetéből tevődik össze. A számviteli nyilvántartásokban a civil szervezeteknek az alapcél szerinti tevékenységét és(amennyiben van ilyen) a gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit és költségeit/ráfordításait egymástól elkülönítve kell megállapítania. Főbb sorait a 3. táblázat szemlélteti. A mérleggel ellentétben itt nem egy nap(a mérlegfordulónap, ami jellemzően december 31.) éppen aktuális állapotát mutatja be, hanem a teljes éves működés eredményét szemlélteti(innen is ered az elnevezés). Az eredménykimutatás kétféleképpen készülhet, forgalmi típusú és összköltség eljárással készült eredménykimutatást különböztethetünk meg. A végeredménye(és sok főbb sora) teljesen megegyezik a kétféle kimutatásnak, a fő különbség abban rejlik, hogy míg a forgalmi típusúnál a költségeket a felmerülés helye szerint csoportosítják(például: közvetlenül kapcsolódik-e az értékesítéshez vagy közvetetten, esetleg attól teljesen független), addig az összköltség eljárás során a költségeket típus szerint sorolják be(például: anyag vagy szolgáltatás, megvásárolt és rögtön továbbszámlázott késztermék, bérköltség, vagy annak járuléka). Érzékelhető, hogy utóbbi, az összköltség eljárás sokkal szemléltetőbb és részletesebb, emiatt elemzésekre is jobban alkalmas. Magyarországon ez az elterjedtebb, de a forgalmi típusú eredménykimutatással is találkozhatunk. A főbb csoportok az eredménykimutatásban római számokkal vannak jelölve, az ABC nagybetűivel az eredménykategóriákat különíti el, vagyis azt lehet belőle kiolvasni, hogy milyen eredménnyel zárta az évet a szervezet, ha csak az alaptevékenységét nézzük(A – üzleti tevékenység eredménye), hogyan alakult az eredményessége a pénzügyi tevékenységeit illetően(B – pénzügyi műveletek eredménye), a kettő eredője milyen eredményt hozott(C – adózás előtti eredmény), és végül az adófizetést követően nyereséggel vagy veszteséggel zárta az évet(D – adózott eredmény). 17 3. táblázat A számviteli nyilvántartás néhány fontosabb sora Eredménykimutatás I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott(közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye 13. Kapott(járó) osztalék és részesedés 16. Egyéb kapott(járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 20. Fizetendő(fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény Forrás: saját szerkesztés egy elektronikusan benyújtott eredménykimutatásból

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 9.1. BEVÉTELEK A civil szervezet az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket[zárójelben a bevétel helye az eredménykimutatásban]: 1. szakszervezet esetében a tagdíjat[Egyéb bevételek, ebből: tagdíj], alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt[Egyéb bevételek, ebből: alapítóktól kapott befizetés]; 2. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét( Szja 1%) [Egyéb bevétel, ebből: támogatások, valamint Tájékoztató adatok E. pont]; 3. az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére vissza­fizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is[Egyéb bevétel, ebből: támogatások, valamint forrástól függően Tájékoztató adatok A-D. pontok]; 4. az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenységéhez kapott adomány[ Egyéb bevétel, ebből: támogatások, ebből: adományok, valamint Tájékoztató adatok G. pont]; 5. az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét[Értékesítés nettó árbevétele, valamint, ha közszolgáltatási szerződésen alapuló bevételről van szó, Tájékoztató adatok: F. pont], 6. kizárólag az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét[Egyéb bevételek], valamint 7. részben az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti(közhasznú) használatával arányos részt[Egyéb bevételek]; 8. gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen 1. a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett(elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt[Pénzügyi műveletek bevétele], 2. az ingatlan megszerzése, használatának átengedése[Értékesítés nettó árbevétele] és átruházása révén megszerzett bevételt [Egyéb bevétel]. Összes bevétel: az előző bevételek mindösszesen, melyből ki kell bontani az alapító okiratban/ alapszabályban bevételeit[Összes bevétel, ebből: közhasznú tevékenység bevételei] 9.2. RÁFORDÍTÁSOK Fontos megemlíteni a kapott támogatásokkal kapcsolatosan, hogy azok felhasználásáról olyan elkülönített és részletes nyilvántartást kell a szervezetnek vezetnie, melyből pontosan és egyértelműen nyomon követhető a kapott támogatás felhasználása. A ráfordítások főbb típusai: – Anyagjellegű ráfordítások: leggyakrabban a tevékenység érdekében felmerült anyagköltségeket(irodaszerek, nyomtatványok), igénybe vett szolgáltatások értékét(bérleti díjak, könyvelői díj, szakértői díjak), egyéb költségeket(bank költség, biztosítási díjak) tartalmazza, de adott esetben ide tartoznak az értékesített áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke is. – Személyi jellegű ráfordítások: mindaz, ami a Számviteli törvény szerint ide sorolandó. Tipikusan ide sorolandó: bér, megbízási díjak, béren kívüli juttatások, bérjárulékok, valamint az rendezvényekhez köthető vendéglátások, de az adományozóknak adott köszönő ajándékok vagy az önkéntes munkaórák értéke is. Ebből a sorból külön ki kell emelni a vezető tisztségviselőknek adott juttatásokat:(„költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher(kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak”) – Értékcsökkenési leírás: a civil szervezet tevékenységét több évig szolgáló tartós eszközök értékének, az adott évre jutó, költségként történő elszámolása a Számviteli törvény és számviteli politika szerinti – Egyéb ráfordítások: a fentiekbe nem tartozó egyéb ráfordítások. Pl.: a szervezet által másnak adott támogatás, visszafizetett támogatás, a tovább utalt támogatás, a cél szerinti juttatások stb. – Pénzügyi műveletek ráfordításai: ide tartoznak a fizetett kamatok, a valuta és deviza ügyletekből származó árfolyam-veszteség jellegű különbözetek. Összes ráfordítás: az előző ráfordítások mindösszesen, melyből ki kell bontani az az alapító okiratban/ alapszabályban szereplő közfeladatok ellátásához kapcsolódó, az adott beszámolási időszakban végzett közhasznú tevékenység ráfordításait[Összes ráfordítás, ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai] szereplő közfeladatok ellátásához kapcsolódó, az adott beszámolási időszakban végzett közhasznú tevékenység Adózás előtti eredmény: a fentiek szerinti összes bevétel és összes ráfordítás különbözete. 18

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 10. A SZAKSZERVEZET GAZDÁLKODÁSA, AZ ALAPCÉL SZERINTI ÉS A KIEGÉSZÍTŐ GAZDASÁGI-VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG Szakszervezet céljainak megvalósításáért – azt nem veszélyeztetve – kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat, de elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható, Ha az alapszabály azt sugallja, hogy a szakszervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére alakult, és vagyona elsősorban gazdasági tevékenység eredménye, nem pedig tagdíjból, támogatásokból, felajánlásokból tevődik össze, a szakszervezet nem vehető nyilvántartásba. Elsődlegesen az a szervezet minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek, amelynek éves összes bevétele 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdaságivállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétel. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a szakszervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetként működött, a NAV a szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. A szakszervezet bevételeire elsődlegesen tehát az jellemző, hogy legalább 40%-a nem vállalkozási tevékenységből származik, hanem valamilyen egyéb forrás, a tagdíj, vagy a juttatások más formái a meghatározók. Az egyéb juttatások között a szakszervezet esetében leginkább a térítés nélküli támogatás jöhet szóba. A visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás lehet véglegesen átadott pénzeszköz, tárgyi eszköz(pl. számítógép, nyomtató) könyv szerinti értéke, vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás(pl. tanácsadás, informatikai, marketing szolgáltatás) bekerülési értéke. Ezek a támogatási formák azonban a támogató esetében adózási(társasági adó és ÁFA fizetési) következményekkel járhatnak, amely akkor kerülhető el, ha a támogatott szervezet a támogatást nyújtó felé nyilatkozatban igazolja, hogy a juttatás adóévében a juttatás értékét bevételként elszámolta, illetve e juttatás nélkül számított eredménye nem lesz negatív, és ezt a nyilatkozatot a beszámoló elkészítését követően megismétli. A juttató felé a szakszervezetnek tehát két nyilatkozattételi kötelezettsége létezik. Az első nyilatkozatot a juttatás időpontjában kell kibocsátania, miszerint a szervezet a juttatást bevételként elszámolta, és a juttatás nélkül számított adózás előtti eredménye, adóalapja nem negatív, továbbá az ingyenes juttatás értékére jutó társasági adót megfizeti. A második nyilatkozat kibocsátására a társaságiadó-bevallás elkészítését követően kerül sor, immár a tényadatok birtokában. A juttató oldalán ez azért szükséges, mert ezen két nyilatkozat alapján lesz jogosult arra, hogy a támogatást elismert ráfordításként számolhatja el. Ekkor a támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolható költségnek, ráfordításnak minősül és nem növeli meg az adóalapot. A szakszervezet az alapcél szerinti tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat a következő részletezésben mutatja ki a pénzügyi beszámolóban: 3. az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, 4. az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány; 5. más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány. Az alapcél szerinti tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása. 19

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 11. A SZAKSZERVEZET TÁRSASÁGI ADÓJA A kiinduló pont, hogy az önálló jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet társasági adó alany, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végzett-e vagy sem. A szakszervezet vállalkozási és/vagy ingatlan hasznosítási tevékenységét társasági adókötelezettség terheli, melynek összege meg kell, hogy egyezzen a társasági adóbevallásban kiszámított adókötelezettség összegével. Nem kell azonban társaságiadó-bevallást benyújtania a jogi személyiséggel rendelkező szakszervezetnek, ha – az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy – e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el. A szakszervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján – az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenységének és – gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye(nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek. A civil szervezet nyilvántartási(könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból az alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások(költségek), kiadások rendelkezésre álljanak. Elkülönítve kell kimutatni legalább a következő bevételeket: Ebben az esetben elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot tennie az erre rendszeresített TAONY nyomtatványon az adóévet követő év május 31-éig. Nem nyilatkozhatnak azonban azok a szervezetek, amelyek ingatlanhasznosítást folytatnak, és ehhez kapcsolódóan korrekciós tétel elszámolására kötelesek. Minden más esetben kötelező a’29. számú taobevallás benyújtása az illetékes NAV igazgatósághoz, akkor is, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettség nem keletkezett. Így például – akkor is, ha az adott szervezet vállalkozási tevékenysége veszteséges vagy nullszaldós, vagy – akkor is, ha nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót. Az egyesületi törvény meghatározása szerint gazdaságivállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve – az adomány(ajándék) elfogadását, – a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet(ideértve a közhasznú tevékenységet) – a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe elhelyezését, – az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását. Ezek a tevékenységek tehát a Tao. tv. szerint sem tekintendők vállalkozási tevékenységnek. a. szakszervezet esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt, b. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét(SZJA 1%), c. az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenység költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, d. az a–c. pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti(közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, e. az alapcél szerinti(közhasznú tevékenysége) keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét(pl. érdekvédelmi célú tájékoztató kiadvány értékesítéséből származó bevétel) f. az a–e. pont hatálya alá nem tartozó, gazdaságivállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen fa. a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt, fb. az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása(ingatlanhasznosítás) révén megszerzett bevételt. 20

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 12. A SZAKSZERVEZETET MEGILLETŐ ADÓKEDVEZMÉNY A szakszervezetnek nem kell az adót megfizetnie, ha a Tao. tv. által biztosított adómentes értékhatárt nem lépi túl. Az értékhatár meghatározásában szerepet játszik, hogy a szervezet az adóévben végez-e ingatlanhasznosítási tevékenységet. A szakszervezetnek – kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet – az adóévben nem kell társasági adót fizetnie, Tekintve, hogy az egyesület vállalkozási tevékenységének a bevétele meghaladja az összes bevételének a 10 százalékát,(400 E> 120 E), ezért adófizetési kötelezettsége áll fenn a vállalkozási tevékenysége pozitív adóalapjának első forintjától(nem csak az adómentes értékhatár túllépésével arányosan). Fizetendő társasági adó: 230 E x 9%~ 21 E Ft. – ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát; – ha vállalkozási tevékenységből származó, az ingatlan-hasznosítás bevételével növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát. Ha a szervezet az adóévi adómentes értékhatárt túllépi, akkor a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja után kell adót fizetnie. Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján a NAV-nál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor meg kell növelnie a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás teljes összegével. 1. Példa: Határozzuk meg egy – ingatlannal nem rendelkező – nem közhasznú egyesület 2024. évi fizetendő társasági adóját, ha december 31-én nincs adótartozása, s módosító tételek nem merülnek fel(az adóalap az adózás előtti eredménnyel azonos); adatai a következők: – vállalkozási tevékenység bevétele: 400 E Ft – vállalkozási tevékenység költsége: 170 E Ft – adózás előtti eredmény: 230 E Ft – cél szerinti tevékenység bevétele: 800 E Ft, ebből kapott támogatás 100 E Ft – összes bevétel: 1200 E Ft Ha ennek a szervezetnek 2024.12.31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál lenne nyilvántartott adótartozása, akkor – a kapott támogatás miatti növelő tétel alkalmazása következtében – fizetendő társasági adója(230 E+ 100 E)= 330 E x 9%~ 30 E Ft lenne. 2. Példa: Határozzuk meg egy – ingatlannal rendelkező – nem közhasznú jogállású, december 31-én adótartozással nem rendelkező alapítvány 2024. adóévi fizetendő társasági adóját, ha az adatai az 1. Példa szerintiek. 4. táblázat Megnevezés Vállalkozási tevékenység bevétele Vállalkozási tevékenység költsége Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye Alapcél szerinti tevékenység bevétele – ebből: ingatlan-hasznosítás bevétele Összes bevétel(20 000 E+ 80 000 E) Vállalkozási bevétel – adómentesség számításához – megnövelt összege Adómentes értékhatár(100 000 x 10%) 10 000 E; de 50 000 E> 10 000 E Adóalap (16 000 E+ 1600 E+ 1600 E+ 30 000 E – 9800 E) Fizetendő társasági adó(9%) Értékadatok E Ft-ban 20 000 4 000 16 000 80 000 30 000 100 000 50 000 nem adómentes 36 200 3 258 21

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 13. AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SAJÁTOS ESETEI A szakszervezetnek – ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeiket is – nem kell alkalmazni a jövedelem(nyereség) minimumra vonatkozó előírásokat, ha a munkavállalói érdekképviseleti szervezet tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak: hasonlóképpen mentesül a jövedelem (nyereség) minimumra vonatkozó előírások alól e szervezetek azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik. E szervezeteknél az adóalapjuk megállapításakor csökkentő tétel a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azon része, amelyet a szervezet az adóévben, vagy az adóévet követő adóévben a cél szerinti tevékenysége bevételét meghaladó költségei, ráfordításai fedezetére használ fel. A szervezet cél szerinti tevékenységét az alapító okirat, illetve az alapszabály nevesíti. Ezeknél az országos érdekképviseleti szervezeteknél további sajátosság, hogy az adóalapjuk megállapításakor figyelmen kívül hagyják a Tao. tv.-ben foglalt csökkentő és növelő tételekre vonatkozó rendelkezéseket, vagyis – többek között – nem alkalmazzák az ingatlanhasznosításra előírt speciális korrekciós tételeket. A szakszervezeteknek év közben nem kell társasági adóelőleget megállapítani, fizetni, bevallani. Az éves társasági adót – akkor is, ha annak összege nulla – az adóévet követő év(2025.) május 31-éig a 2024. évre rendszeresített társaságiadó-bevallásban kell bevallani és fizetési kötelezettség esetén eddig a határidőig kell megfizetni. Az arra jogosult szervezetek bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesznek. 14. SZJA-SZABÁLYOK A szervezetek által foglalkoztatott magánszemélyek adókötelezettségét annak függvényében kell meghatározni, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják őket. A szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. Ha megbízásos jogviszonyban végez tevékenységet a magánszemély a szervezetnél, akkor az ebből származó jövedelme az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések szerint válik adókötelessé. A jogszabály szerint választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége az Szja tv. alkalmazásában nem önálló tevékenység. 22

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 15. ADÓMENTES SZAKSZERVEZETI JUTTATÁSOK A szakszervezet kiadásai között fontos szerepet játszanak a szakszervezeti tagoknak nyújtott juttatások. Azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyet a szakszervezet a tag által fizetett tagdíjra tekintettel nyújt, nem kell a juttatásban részesülőnél bevételként figyelembe venni, feltéve, hogy a szolgáltatást a szakszervezet a cél szerinti tevékenységével összhangban nyújtja. Így, ha a szakszervezet az alapszabályában szerepelteti, hogy a tagok számára szolgáltatást nyújt, és egy szabályzat alapján részletezi, hogy ezek közé tartozik például balesetbiztosítás megkötése a tagok számára az általuk befizetett tagdíjból, továbbá a belépési nyilatkozaton erről tájékoztatja is a belépőket, akkor ez a szolgáltatás a tag számára nem jelent adózás szempontjából többletbevételt. A szakszervezetnek lehetősége van arra is, hogy szociális segélyt és/vagy temetési segélyt nyújtson adómentesen. Ehhez azonban ezt a feladatot az alapszabályában szerepeltetnie kell. Emellett szociális segély csak Tb. törvényben felsorolt ellátások kiegészítésére nyújtható. Ilyen ellátás: – az egészségbiztosítási ellátások: – a baleseti ellátások: – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: – a nyugdíjbiztosítási ellátások. Tehát, ha például egy szakszervezeti tag betegség miatt táppénzben részesül, akkor a szakszervezetnek lehetősége van arra, hogy a táppénz kiegészítéseként szociális segélyt nyújtson neki. Fontos, hogy mind a szociális segély, mind a temetési segély esetében szabályzatot célszerű készíteni, mely tartalmazza azt, hogy milyen segélyt, kinek, milyen összegben, milyen eljárás alapján, a szociális segély esetében milyen ellátás kiegészítésére nyújt az adott szakszervezet. A szakszervezetnek lehetősége van arra, hogy évente egy alkalommal a tagjainak és a nem tagoknak is, tárgyjutalmat adjon. A törvény a dolog értékét sem korlátozza, de csak az 5000 forintig terjedő az adómentes rész, az afölötti pedig már jövedelemként adózik annál, aki a juttatást kapja. A juttatásról szóló adminisztrációban fel kell tüntetni a juttatás tárgyát, értékét, a juttatásban részesülő nevét, adóazonosító jelét, a juttatás időpontját és aláírását. Adómentes juttatás lehet még a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet feltéve, hogy a jegyek ára ugyanannak a kedvezményezettnek az esetében adott évben a minimálbérnél nagyobb összeget nem ér el. Ilyen jegyet, bérletet alapvetően bármelyik magánszemélynek lehet adni, nem csak a szakszervezeti tagnak, hanem családtagjainak is. A sporthoz hasonlóan a törvény lehetővé teszi, hogy a szakszervezet támogassa a magánszemélyek kultúrával kapcsolatos igényeit is. Adómentesen lehet adni kiállításra, színház-, cirkusz-, tánc-, zeneművészeti előadásra szóló jegyet, bérletet, vagy könyvtári be­ iratkozási díjat is. A juttatással kapcsolatos feltételek megegyeznek a sportrendezvényre szóló jegy, bérlet esetében ismertetett feltételekkel. A reprezentáció és az üzleti ajándék a szakszervezeti rendezvények kapcsán felmerülő juttatási forma. A reprezentáció lehet a rendezvény, keretében nyújtott vendéglátás(étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás(utazás-, szállás térítése, szabadidőprogram finanszírozása). A szakszervezet által az adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből adómentes a jövedelem azon része, amely a juttató szakszervezetnél nem haladja meg A dokumentálás minden juttatás – nem csak a szociális segély és a temetési segély – esetében nagyon fontos. Egy esetleges adóellenőrzés során a cél szerinti tevékenységek között az alapszabályban keresni fogják az önsegélyező feladatot, illetve azonnal kérni fogják a segélyekkel kapcsolatos szabályzatokat, hogy megállapíthassák, hogy a segélyek megfelelő módon kerültek-e meghatározásra. – az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott ös�szes ráfordítás 10 százalékát, és – az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százalékát. Az olyan kiadások, amelyek nem kapcsolódnak az adott eseményhez, nem számolhatóak el a reprezentáció között. 23

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE 16. AZ ALANYI ÁFA MENTESSÉG Ha a szakszervezet áfa köteles tevékenységet végez, akkor az általános szabályok szerint – éves 12 millió forint áfa köteles – bevételi határig alanyi mentességet választhat. Önmagában az, hogy egy szolgáltatást, tevékenységet szakszervezet végez, nem jogosítja mentességre. Az alanyi mentességet meg lehet kérni: – alapításkor a bejegyző kérelem beadásakor, amikor az ÁFA státuszra vonatkozóan kell nyilatkozni – működés közben az első ÁFA köteles értékesítés, szolgáltatás nyújtás megkezdése előtt(év közben az éves értékhatár arányos része jár) Például a szakszervezet nem akkreditált képzést végez ellenérték fejében és még kiadványt is árul. Ez áfa köteles tevékenység, tehát áfát kell felszámítani. Ha ebből, vagy más áfa köteles tevékenységéből a várható éves bevétele kevesebb lesz mint 12 millió forint, akkor választhatja az alanyi mentességet, ami azt jelenti, hogy áfa fizetési kötelezettsége és ezzel kapcsolatos adminisztratív kötelezettsége sem keletkezik. Ha meghaladja az értékhatárt, akkor kötelező az áfa körbe bejelentkeznie és az általános szabályok szerint áfát fizetni és a többi áfával kapcsolatos kötelezettségének eleget tenni. 24

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 17. ELLENŐRZŐ LISTA A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG SZÁMÁRA A PÉNZÜGYI VISSZAÉLÉSEK FELTÁRÁSÁHOZ ÉS MEGELŐZÉSÉHEZ 1. A pénzügyi nyilvántartás hibájára utaló, vagy a visszaélés gyanúját felkeltő pénzügyi adatok, információk a felügyelőbizottsági tagok számára – a mérlegben eltér az eszköz és a forrás oldal ös�szegző adata – a mérlegben a forgóeszközök egyes sorainak értéke(például a készletek, pénzeszközök értéke) nem változik az egymás utáni években(például a készletek, pénzeszközök esetén) – az eredmény kimutatásban veszteség(negatív előjelű összeg) jelenik meg, vagy hirtelen megnő a veszteség mértéke – eltér egymástól a pénztári nyilvántartás szerinti és a pénztárban ténylegesen megszámolt készpénz állomány – eltér a banki kivonaton szereplő, a házipénztárban megszámolt és a mérlegben kimutatott fordulónapi pénzállomány – eltér az értékpapírt tároló pénzintézet forduló­ napi kivonatán és a mérleg fordulónapi során kimutatott értékpapír állomány – eltér a szállítói szerződésekben szereplő ellenérték és az átutalási, kifizetési bizonylaton szereplő pénzösszeg – eltér a könyvelésben kimutatott eszköz beszerzések mennyisége és műszaki tartalma a leltárban azonosított eszköz állomány mennyiségétől és műszaki tartalmától – többször módosítják a beszámolóban kimutatott sorokon az értékeket, – jóval a határidőt(május 31.) követően készül el a beszámoló 2. A felelős vagyongazdálkodással kapcsolatos követelmények és azok betartásának szúrópróba szerű ellenőrzése a felügyelőbizottság részéről – a nagy összegű(500 000 Ft feletti) megrendelések, szállítói szerződések esetén legalább 3 független ajánlat előzetes bekérése, vagy az árak internetes ellenőrzése – a nagy összegű megrendelések feladásához, szállítói szerződés megkötéséhez a végrehajtó szervezet legalább két vezetőségi tagjának jóváhagyása(a szerződést előkészítő személyén túl) – a megrendelések, szállítók kifizetésékez a szerződések és a teljesítés igazolás megkövetelése – a kis összegű(100 000 Ft alatti) banki átutalások esetén legalább egy, a nagy összegűeknél legalább két vezetőségi tag ellenjegyzésének megkövetelése – a házipénztárból való kis összegű pénzfelvételhez legalább egy, a nagy összegűekhez legalább két vezetőségi tag ellenjegyzésének megkövetelése – a könyvelés szerinti készpénz állomány és a házi­ pénztári, valamint a banki kivonaton szereplő készpénz állomány egyezőségének legalább negyedévente történő ellenőrzése és az eredmény jegyzőkönyvezése – a bank kivonaton szereplő terhelések és jóváírások havi ellenőrzése a végrehajtó szervezet kijelölt tagja részéről – a beszerzett, támogatásként kapott eszközök nyilvántartása és legalább évente egyszeri jegyzőkönyvezett leltározása 25

LAJTAI GYÖRGY, MOLNÁR-VOJTKÓ TÜNDE JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY IRODALOMJEGYZÉK Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ectv. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény Bnytv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény Szt. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet Art. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény Szt. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Tao. tv. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Szja tv. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény NIOK Nonprofit.hu Tudástár, https://www.nonprofit.hu/tudastar-kategoria/egyesulet A Vasas Szakszervezeti Szövetség Alapszabálya https://vasasok.hu/index. php/HU/magunkrol/alapszabaly A nonprofit szervezetek adózása. NAV(Közzétéve: 2024.01.25). https:// nav.gov.hu/pfile/file?path=/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/informacios-fuzetek---2024/13.-A-nonprofit-szervezetek-adozasa-2024.-01.-25 Adómentes szakszervezeti juttatások Árkovics István(LIGA Szakszervezetek gazdasági és szervezési alelnök), 2020. https://www.liganet.hu/ 10764-adomentes-szakszervezeti-juttatasok.html 26

A SZERZŐKRŐL IMPRESSZUM Lajtai György közgazdász, egyetemi doktor, szakmai pályafutását a valamikori Szakszervezetek Központi Iskolájának Közgazdasági Tanszékén oktatóként kezdte. Az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat(ÉTOSZ) egyik alapítójaként vett részt a szakszervezetek felkészítésében a privatizációs folyamat megpróbáltatásaira. Később középvezetői munkaköröket töltött be az Állami Vagyonügynökségnél, az Ipari Minisztériumban, a Magyar Hitelbankban és egy multinacionális vállalatcsoportban. Az elmúlt tizenöt évben ismét az ÉTOSZ megbízásából kapcsolódott be a szakszervezeti tisztségviselők, üzemi tanácstagok, és a munkavállalók által delegált felügyelő bizottsági tagok képzésébe. Fő szakterülete a vállalati béralkuval kapcsolatos munkaügyivállalatgazdasági ismeretek oktatása. Friedrich-Ebert-Stiftung Kiadó: A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája 1054 Budapest| Fővám tér 2–3. Tel.:+36-1-461-60-11| Fax:+36-1-461-60-18 budapest@fes.de https://budapest.fes.de/hu/ A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által megjelentett és a honlapján található bármely anyagot tilos kereskedelmi forgalomba helyezni, megjelentetni a FES előzetes írásbeli engedélye nélkül. Molnár-Vojtkó Tünde a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi karán végzett Számvitel-, majd Pénzügy mesterképzésen, kiváló minősítéssel. Jelenleg senior kontrollerként dolgozik, emellett gazdasági szakértőként is tevékenykedik. Főbb területe a vállalat-elemzés pénzügyi beszámolók alapján, de felügyelőbizottsági és szakszervezeti képzéseken oktatóként, bértárgyalásokon külső szakértőként is jelen van. Több hazai és nemzetközi projektben részt vett, emellett különböző kiadványok társszerzőjeként is felbukkan. 27

A BÉRTÁRGYALÁSOK MÓDSZEREI A jelen kézikönyv megírásának célja, hogy a kézikönyv olvasói, felhasználói támogatást kapjanak a felelős szakszervezeti vagyon gazdálkodás szabályainak betartatásában, az esetleges rossz szándékú törekvések korai felismerésében és elhárításában. A kézikönyv sorra veszi a szakszervezeteknél kötelezően megválasztandó felügyelőbizottság jogkörét és kötelezettségeit. Ajánlást tesz az ügyrend elkészítésére. Bemutatja és magyarázza a szakszervezetek gazdálkodására vonatkozó számviteli előírásokat, jelentés tételi és közzétételi kötelezettségeket. A függelékben ellenőrző listát kö­zöl azokról a pénzügyi információkról és a közöttük fennálló össze­ függésekről, amelyek ellenőrzése felfedheti a nyilvántartásban mutatkozó ellentmondásokat, vagy amelyek a szándékos károkozás korai jelző számai lehetnek. További információk: https://budapest.fes.de/hu/