MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Budapest, 2025

Impresszum MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN © Policy Solutions, 2025 Felelős kiadó és szerkesztő: Bíró-Nagy András Szerzők: B író-Nagy András (Policy Solutions, HUN-REN TK PTI) Csontos Tamás (Policy Solutions, HUN-REN KRTK VGI) Molnár Kristóf (Policy Solutions) Varga Attila (Policy Solutions) Kiadó: Policy Solutions, Budapest Adatfelvétel: Závecz Research Grafikai tervezés és tördelés: WellCom Stúdió ISBN 978-615-6974-00-6 A kiadványt megalapozó kutatás elkészítését a Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) támogatta. Ezen kiadvány a szerzők saját véleményét tartalmazza, mely nem feltétlenül tükrözi a Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) hivatalos álláspontját.

Tartalomjegyzék Bevezetés....................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló............................................................................................. 5 1. A közszolgáltatások színvonalának megítélése Magyarországon............................................ 17 1.1. A közszolgáltatások színvonalának általános értékelése............................................... 17 1.2. A közszolgáltatások színvonalának változása az elmúlt 15 évben...................................... 30 1.3. Kormányváltás hatása a közszolgáltatások működésére.............................................. 40 2. Oktatás................................................................................................... 43 2.1. A magyar közoktatás legégetőbb problémái........................................................... 43 2.2. Oktatáspolitikai javaslatok megítélése a magyar társadalomban....................................... 48 3. Egészségügy.............................................................................................. 53 3.1. A magyar közegészségügy legégetőbb problémái...................................................... 53 3.2. Egészségpolitikai kérdések megítélése a magyar társadalomban...................................... 57 4. Közlekedés................................................................................................ 64 4.1. A közlekedés legégetőbb problémái................................................................... 64 4.2. Közlekedési fejlesztési irányok megítélése a magyar társadalomban................................... 70 5. Szociális ügyek............................................................................................ 77

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Bevezetés Az elmúlt években a Policy Solutions számos kutatásából kiderült, hogy a magyar társadalomban jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, és ennek részeként az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. A 2020as évek egymásra rakodó válságai – a koronavírus-járvány egészségügyi válsága, a nyomában járó gazdasági válság, az orosz-ukrán háborúval együtt nagy erővel megérkező energiaválság, az elszabaduló infláció és megélhetési válság – különösen hangsúlyossá teszik a kérdést, hogy a magyarok milyen mértékben tudnak az államra számítani, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak akkor, amikor baj van. A közszolgáltatások minőségének kérdése ráadásul az utóbbi két évben nagy erővel érkezett meg a politikai napirendre is: a megszokott politikai viták mellett nagy visszhangot váltottak ki az egészségügyi és oktatási intézmények állapotával, a közösségi közlekedés problémáival és a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatos hírek is. Időszerű tehát áttekinteni, hogy a magyarok milyennek látják a közszolgáltatások színvonalát, milyen változásokat tapasztaltak azok minőségében az Orbán-kormányok 15 éve alatt, és miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait. Kiadványunkban mérlegre kerül tehát az állam, mint szolgáltató. Bemutatjuk, hogy a magyarok mely közszolgáltatásokkal elégedettek és melyekkel kevésbé. Ezt követően részletesen áttekintjük, hogy a hazai közbeszédet folyamatosan foglalkoztató három területen, az egészségügyben, az oktatásban és a közlekedésben melyek a legégetőbb problémák a magyarok szerint, illetve a gyakran felmerülő közpolitikai javaslatoknak milyen a társadalmi támogatottsága. Az egyre súlyosbodó megélhetési válság okán külön fejezetet szentelünk néhány olyan lehetséges szociális intézkedés támogatottságának, amelyek az emberek terheit érdemben csökkenthetik. Összességében a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményeket vizsgáló kutatásunk célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azon területekre, amelyeken a magyarok jóval többet várnának az államtól, és hozzájáruljon olyan közpolitikák megalapozásához és kidolgozásához, amelyek azokon a pontokon javítják a közszolgáltatásokat, amelyekre egyben a legnagyobb társadalmi igény is van. Az elemzés megalapozásához 2025. március 16–25. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A politikai bontásoknál azokat a táborokat tüntetjük fel, amelyek nagysága a választási részvételüket ígérők körében(és egyben a 2024-es EP-választáson is) elérte az 5 százalékot. Az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek. 4

Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A legszínvonalasabb közszolgáltatások a magyarok szerint: energiaszolgáltatás, katasztrófavédelem és tűzoltóság, szemétszállítás Kutatásunk első részében a megkérdezetteknek 17 különböző közszolgáltatás színvonalát kellett egyenként értékelni. A közszolgáltatások közül a magyarok 2025-ben a legpozitívabban az energiaszolgáltatásról(49%), a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról(48%), a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról(47%), a víz ügyről(46%), valamint a szennyvízelvezetésről és-tisztításról(45%) vélekednek. Három évvel ezelőtt ugyanezen közszolgáltatások foglalták el az első öt helyet, de a sorrendben történtek változások. Az energiaszolgáltatás minőségével 2022-ben az ötödik legnagyobb arányban voltak elégedettek a magyarok, 2025-ben már az első helyre került ez a közszolgáltatás. A katasztrófavédelem és a tűzoltóság megítélése stabilan jó, a három évvel ezelőtti 1. hely után idén a 2. helyen végzett. A szemétszállítás és a hulladékgazdálkodás területe 2022ben holtversenyben a 3. helyen állt a szennyvízelvezetés és –tisztítással, 2025-ben előbbi a 3., utóbbi az 5. legtöbb elégedett véleményt gyűjtötte be. A vízügyi szolgáltatások a három évvel ezelőtti 2. hely után idén a 4. helyen végeztek. Míg a megkérdezettek harmada(33%) elégedett a felsőoktatás helyzetével, addig 31 százalékuk elégedetlenségének adott hangot(szintén 31 százalékuk semleges álláspontot képvisel). A közösségi közlekedés színvonalát összességében pozitívan értékeli a magyarok egyharmada(33%), és negatívan 34 százalék, míg szintén egyharmaduk(32%) semleges választ adott. A közegészségügy színvonaláról és az utak állapotáról vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok Öt közszolgáltatás esetében fordult elő, hogy lényegesen többen voltak elégedetlenek a szolgáltatás szín vonalával, mint ahányan elégedettek voltak. A közmédiát rossznak ítéli meg a megkérdezettek 39%-a, míg 32% szerint működik megfelelő minőségben(28% szerint se nem jó, se nem rossz). A közoktatás(41%) és a szociális ellátórendszer(43%) esetében a magyarok több mint 40 százaléka elégedetlen, míg kevesebb mint egyharma5

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN duk – előbbi esetében 28, míg utóbbinál 27 százalék – tartja megfelelő színvonalúnak. A közegészségügy és az utak állapota esik a legnegatívabb megítélés alá: mindkét esetben 58% elégedetlen , míg csupán a válaszadók kevesebb mint ötöde – 19% és 18% – nyilatkozott pozitívan. A három évvel ezelőtti eredményeinkhez képest a közoktatás helyzete romlott a legtöbbet a magyarok szemében(10 ponttal nőtt az elégedetlenek aránya), de az egészségügy(8 pont), a szociális ellátórendszer(7 pont) és a közmédia(8 pont) megítélése is érdemben romlott. A Fidesz-KDNP szavazótáborában szinte minden közszolgáltatás erősen pozitív értékelés alá esik. A kormánypárti szavazók körében sincs különbség abban, hogy mely közszolgáltatásokat ítélik meg a legjobbnak: a szemétszállítás(79%), az energiaszolgáltatás(77%), a katasztrófavédelem(77%), a vízügy(76%), illetve a szennyvízelvezetés és -tisztítás(74%) körükben is a lista első öt helyén helyezkedik el, 70 százalékot is meghaladó aránnyal. Továbbá, a körükben is a közegészségügy(mindössze 42% elégedett vele) és az utak állapota(szintén 42%) a leginkább csalódást keltő szolgáltatások. A Tisza Párt szavazóinál sem különbözik a sorrend a teljes népességhez viszonyítva, azonban az összkép teljesen ellentétes a Fidesz-KDNP szavazóihoz képest. A Tisza esetében mindössze hat olyan szakpolitikai területet azonosítottunk, amelyet legalább 20 százalék megfelelő színvonalúnak tart: ezek az energiaszolgáltatás(29%), a szemétszállítás(26%), a katasztrófavédelem(26%), a vízügy(25%), a honvédelem és katonaság(25%), valamint a szennyvízelvezetés és-tisztítás(23%). Míg a Tisza Párt szavazói körében tehát a leginkább pozitívan értékelt közszolgáltatás – az energiaszolgáltatás – sem éri el a 30 százalékot, addig a kormánypártiaknál a leginkább rossznak értékelt területek – közegészségügy és utak állapota– esetében is a 40 százalékot meg haladja azok aránya, akik inkább jónak tartják az adott szolgáltatások színvonalát. Az utak állapotát a Tisza Párt szavazóinak háromnegyede(73%), a közegészségügyet(79%) pedig még ennél is többen tartják aggasztó állapotúnak. A pártnélküliek köztes álláspontot képviselnek a kormánypártiak és a Tisza Párt szavazói között : egyes közszolgáltatásokat kifejezetten pozitívan látnak, azonban számos esetben kritikusak is. Körükben a lista első öt helyén egyaránt 50 százalék fölötti értékkel a következő közszolgáltatások szerepelnek: a katasztrófavédelem, az energiaszolgáltatás, a szemétszállítás, a vízügy, valamint a szennyvízelvezetés és-tisztítás. A lista utolsó három helyén viszont egyértelműen negatív megítélés alá eső közszolgáltatások szerepelnek: a szociális ellátórendszert, a közegészségügyet és az utak állapotát jóval többen tartják gyenge minőségűnek, mint ahányan pozitívan vélekednek. 6

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A gyermekvédelem megítélésében megosztott a magyar társadalom A gyermekvédelem színvonala és működtetési problémái folyamatosan a közbeszéd részét képezik a Novák Katalin köztársasági elnök lemondását eredményező kegyelmi botrány óta, így fontosnak tartottuk, hogy részletesen megvizsgáljuk a magyarok véleményét e területről. Kifejezetten megosztottak voltak a megkérdezettek: míg egyharmaduk(32%) inkább jónak ítéli meg a gyermekvédelem helyzetét, addig 35 százalékuk negatív véleményen van, szintén egyharmaduk(32%) pedig szerint se nem jó, se nem rossz az ágazat minősége. A felmerülő problémák és botrányok ellenére a kormánypárti szavazók kétharmada(63%) elismerően nyilatkozott a gyermekvédelemről, míg csupán 9% szerint van rossz állapotban ez a szakterület. Ezzel szemben a Tisza Párt(57%) és a Demokratikus Koalíció(50%) szavazóinak abszolút többsége szerint azonnali lépéseket kell tenni a terület fejlesztésére, mivel a minősége inkább rossznak tekinthető. A pártnélküliek relatív többsége semleges álláspontot(37%) képvisel, míg egyharmaduk(33%) szerint jó a gyermekvédelem működtetése és 27 százalékuk ezzel ellentétesen vélekedett. Az állami ügyintézés, a honvédség és az energiaszolgáltatás színvonala javult a legtöbbet az elmúlt 15 évben A kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy a magyarok szerint mely közszolgáltatások színvonala javult vagy romlott a legtöbbet 2010 óta. A résztvevők 17 megadott közszolgáltatási terület közül legfeljebb hármat választhattak ki, amelyek szerintük a legnagyobb mértékben javultak. Egyik közszolgáltatási területről sem gondolta a válaszadók több mint 20%-a, hogy az„ legtöbbet javult ” kategóriába tartozna. Ez azt tükrözi, hogy nincs olyan közszolgáltatás, amely színvonalának javulása egyértelműen kiugrana a többi terület közül. A legkedvezőbb megítélést a közigazgatás és a hivatalos ügyintézés kapta, amelyet a válaszadók 17%-a sorolt a leginkább javuló színvonalú területek közé. Ezt követi a dobogó második és harmadik helyein a honvédelem és a katonaság(15%), valamint az energiaszolgáltatás(14%). A lista végén az állami környezetvédelem(6%), az utak állapota(6%) és a közegészségügy(4%) szerepelnek. A honvédelem tartja a helyét az élmezőnyben: három évvel ezelőtt az 1., most a 2. helyen végzett. A közigazgatás, hivatalos ügyintézés 2022-ben a 4. helyen állt, 2025-ben pedig már ezt tartották a legtöbben olyan közszolgáltatásnak, amelynek színvonala javult az Orbán-kormányok működése alatt. A szemétszállítás, hulladékgazdálkodás kérdése is stabilan jól szerepel kutatásainkban: három éve a 2., most a 4. legtöbb említést kapta. Az energiaszolgáltatás előkelő, immáron dobogós helyezése viszont újdonság a 2025-ös eredményekben: korábban inkább a lista második felében kapott helyet. További változás, hogy míg 2022-ben a közoktatás szerepelt az utolsó helyen, addig 2025-re a közegészségügy egyértelműen a lista végére szorult. A közbiztonságot is valamivel kevesebben emel7

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN ték ki a sikertörténetek között: három éve a szemétszállítással holtversenyben a 2. helyen állt, 2025-ben csak a 7. legtöbb említést kapta. A kormánypárti szavazók körében a teljes népességhez hasonlóan a közigazgatás, hivatalos ügyintézés került az első helyre(26%). Második helyre a közbiztonság és a rendőrség került(18%). Ezt a közmédia követi(17%), amely a fideszes szavazók körében a harmadik legtöbbet javuló közszolgáltatásnak számít . A Tisza Párt szavazói köré ben a honvédelem és a katonaság került az első helyre , azonban ezt is csupán a válaszadók 14%-a sorolta a három leginkább fejlődő közszolgáltatási terület közé. Ezt követi a közigazgatás, hivatalos ügyintézés(13%). A harmadik helyen a katasztrófavédelem és a tűzoltóság szerepel(11%), amely a teljes népességnél csupán a hatodik helyet érte el. A Fidesz és a Tisza Párt szavazói között bizonyos közszolgáltatások megítélésében jelentős különbségek figyelhetők meg. Jó példa erre a közbiztonság és a rendőrség megítélése: míg a Fidesz szavazóinak 18%-a sorolta ezt a leginkább javuló szolgáltatások közé(náluk ez a 2. helyen végzett), addig a Tisza szavazók mindössze 6%-a értékelte így ezt a területet, ami körükben csak a 11. helyre volt elegendő. Jelentős eltérés mutatkozik a gyermekvédelem megítélésében is: a Tisza szavazók 10 százalékponttal kisebb arányban sorolták a leginkább javuló közszolgáltatások közé, mint a Fidesz támogatói. Ez az eltérés részben abból is fakadhat, hogy a Tisza Párt politikai genezise szorosan összefügg a gyermekvédelmi rendszer problémáira adott társadalmi reakcióval. Hasonló mértékű(11 százalékpontos) különbség figyelhető meg a szociális ellátórendszer megítélésében is. Ezek a számottevő eltérések jól mutatják, hogy a két szavazótábor eltérően érzékeli a közszolgáltatások minőségének változását. Elmondható ugyanakkor, hogy a két nagy párt szavazói egyaránt a leginkább javuló közszolgáltatási területek közé sorolták az állami ügyintézés változásait. A pozitív megítélés hátterében állhat a kormányablakok rendszerének bevezetése, valamint az online ügyintézés és az ügyfélkapu rendszer kialakítása, amelyek sok szempontból megkönnyítették az állampolgárok mindennapi életét. Az egészségügy, az utak állapota, a közoktatás és a szociális ellátórendszer minősége romlott a legtöbbet az Orbán-kormányok alatt a magyarok szemében Arra is kíváncsiak voltunk, melyek azok a területek, ahol a válaszadók a legnagyobb romlást érzékelték az elmúlt 15 évben. A résztvevők ezúttal is a megadott 17 közszolgáltatási terület közül legfeljebb hármat választhattak ki, amelyeket a leginkább romló minőségűnek ítéltek. Az eredményekből egyértelműen kiugrik a közegészségügy színvonalának változása 15 éves távlatban: a válaszadók többsége(56%) szerint ez a leginkább romló közszol 8

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ gáltatások közé tartozik. Ezt követi az utak állapota(36%), a közoktatás(23%) és a szociális ellátórendszer(22%). Ez a négy terület emelkedik ki jelentősebb aránnyal, míg az összes többi közszolgáltatás jóval kevesebb, minden esetben 10% alatti említést kapott. Az adatokat összehasonlítva a 2022-es felmérésünk eredményeivel, azt mondhatjuk, hogy a leginkább romlónak érzékelt közszolgáltatási területek érdemben nem változtak. Akkor is a közegészségügy, a szociális ellátórendszer és a közoktatás alkották a negatív toplistát, ami arra utal, hogy a magyar társadalom e három területen tartósan romló tendenciát érzékel az Orbán-kormányzatok időszakában. Az utak állapota ezúttal önálló válaszopcióként szerepelt listánkon, és kétszer annyi említést kapott, mint amikor a közlekedési szakterület részeként lehetett választani. Az utak állapota 2025-ben a 2. helyen végzett, míg 2022-ben a„közlekedés(közlekedési vállalatok, utak)” még csak a 4. volt a leginkább romlónak tekintett közszolgáltatások listáján. A kormánypártok szavazói körében a közegészségügy végzett az élen: 46% sorolta ezt a három leginkább romló közszolgáltatási terület közé. Ezt követi az utak állapota(34%), majd a szociális ellátórendszer(18%) és a közoktatás (12%). Ez utóbbi kettő sorrendje tehát fordított a teljes népességhez képest. A legnagyobb eltérések a teljes népességhez képest a közegészségügy(46% a kormánypártiaknál vs. 56% a teljes népességben), valamint a közoktatás (12% vs. 23%) megítélésében mutatkoznak meg. A Tisza Párt szavazói körében az első négy helyezett megegyezik a teljes népesség eredményeivel, ugyanakkor az említési arányok az átlagosnál jóval magasabbak. A közegészségügyet a Tisza támogatóinak 64%-a sorolta a három leginkább romló közszolgáltatás közé, ezt követi az utak állapota(33%), a közoktatás(31%) és a szociális ellátórendszer(27%). Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a romló közszolgáltatások megítélésében jóval nagyobb tár sadalmi konszenzus tapasztalható, mint a javuló területek esetében. A közegészségügy, az utak állapota, a köz oktatás és a szociális ellátórendszer egyaránt az első négy helyen szerepeltek mind a két nagy párt szavazótá borának, mind a teljes népességnek az értékelésében. Ez világosan jelzi, hogy a lakosság e négy területen érzékeli leginkább a kormányzati teljesítmény hiányosságait. Többen gondolják úgy, hogy a kormányváltás javítana a közszolgáltatások színvonalán, mint amennyien romlástól tartanak A magyarok relatív többsége(43%) szerint egy kormányváltás pozitív változást hozna a közszolgáltatások műkö désére és színvonalára. Ezzel szemben negyedük(26%) szerint rontana a helyzeten a kormányváltás, míg szin tén negyedük(23%) véli úgy, hogy minőségi változást egy kormányváltás sem hozna. 9

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Az egyes politikai csoportok természetesen nagyon eltérő módon gondolkodnak a kérdésről. A kormánypártiak 56 százaléka véli úgy, hogy a Fidesz-KDNP leváltása rontana a különböző állami szolgáltatások működésén, míg negyedük(24%) szerint nem változtatna a helyzeten. Még a kormánypártiak 16 százaléka is úgy gondolja, hogy 15 év kormányzás után a közszolgáltatások minőségén egy új kormány tudna már csak érdemben javítani. A Tisza Párt szavazói kifejezetten pozitívak a feltételezett hatásokat illetően: 72 százalékuk szerint javítana a jelenlegi álla potokon egy kormányváltás, míg csupán 10 százalékuk szerint rontana(13 százalékuk szerint nem okozna érdemi változást). A Demokratikus Koalíció(62%) és a Mi Hazánk(57%) szavazóinak meggyőző többsége is úgy gondolja, hogy javulást okozna, míg a pártnélküliek relatív többsége(36%) inkább úgy gondolja, hogy kormányoktól függetlenül nem várható javulás vagy romlás az állam által biztosított szolgáltatásokban. Emellett a bizonytalanok teljes megosztottságát mutatja, hogy negyedük(26%) szerint javítana, míg 24 százalékuk szerint rontana a jelenlegi állapotokon, ha leváltanák az Orbán Viktor által vezetett kormányt és egy új venné át a helyét. Az oktatás legsúlyosabb problémái a magyarok szerint: kevés a jó pedagógus, elöregedő pedagógustársadalom, túlterheltek a diákok A magyarok szerint a legsúlyosabb gond a közoktatásban, hogy kevés a jó pedagógus(31%). A tanárok szakmai színvonalán túl még az elöregedő pedagógustársadalmat és a tanárhiányt(29%), valamint a tananyag men� nyiségét(27%) vélik a kutatás résztvevői a legnagyobb problémáknak. Szintén gyakori vélekedés, hogy a tananyag elavult, az iskola pedig nem készít fel a 21. század kihívásaira(24%), illetve sokan említették a pedagógusok túlterheltségét és a segítő szakemberek hiányát is(22-22%). Három évvel ezelőtti kutatásunkban ugyanaz az öt probléma állt az első öt helyen, de más sorrendben. A„kevés a jó pedagógus” válaszopció a harmadik helyről lépett az első helyre, és miközben a pedagógustársadalom elöregedése maradt a második legfontosabb gond, a diákok túlterheltsége a 4. helyről a 3. pozícióba került. Három évvel ezelőtt a tanárok túlterheltsége és nem kellő anyagi megbecsültsége végzett az élen, de idén ezt a két tényezőt külön-külön kérdeztük. A tanárok túlterheltsége az 5. legtöbb említést kapta, míg a tanárok fizetése a felsorolt állítások második felében végzett(holtversenyben a 10. helyen). A kormánypárti válaszadók körében a leggyakrabban említett három gond azonos a teljes társadalom esetén látott sorrenddel. Körükben azonban jóval magasabb arányban vannak azok, akik a tanárok szakmai színvonalát vélik a legfontosabb problémának(41%), míg az elöregedett tanártársadalom és a tanárhiány problematikáját, valamint a tananyag túlzott mennyiségét az átlaghoz közel azonos arányban említették(30% és 27%). A Tisza Párt szavazói szerint viszont a legsúlyosabb probléma, hogy az oktatás nem készít fel a 21. század kihívásaira(33%). 10

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Ezt követően közel azonos arányban jelölték problémaként a tanárhiányt és elöregedő tanártársadalmat(28%), a túl sok tananyagot és túlterhelt diákokat(27%), segítő szakemberek hiányát(26%) és a jó pedagógusok alacsony számát(25%). A pártnélküliek szerint a legnagyobb gond az, hogy kevés a jó pedagógus(32%), túlterheltek a diákok (31%), valamint elöregedett a pedagógustársadalom és jelentős a tanárhiány(28%). A többség szerint az első diplomának ingyenesnek kell lennie, a tankötelezettség korhatárát vissza kellene állítani 18 évre, és az oktatási intézmények önkormányzati fenntartásban lennének jobb helyen A kutatás résztvevői legnagyobb arányban azzal az állítással értettek egyet, hogy az államnak minden magyar állampolgár számára ingyenesen kell biztosítani az első diploma megszerzését(84%). Szintén rendkívül nagy arányban gondolták úgy a résztvevők, hogy biztosítani kell minden iskolában a szexuális felvilágosítást(81%). Előbbiéknél alacsonyabb, de továbbra is jelentős többségben vannak az egyetértők abban, hogy a központi, nemzeti alaptanterv helyett helyi tantervekre lenne szükség(74%), és hogy a jelenlegi 16 éves tankötelezettségi korhatárt vissza kellene állítani 18 évre(73%). Nem csak a tantervek szintjén látnák szükségét a válaszadók a nagyobb helyi autonómiának, hanem a működtetésben is: 69% szerint az önkormányzatok jobb gazdái lennének az oktatási intézményeknek, mint amilyen az állam jelenleg. Kétharmad feletti arányban értenének egyet a CEU magyarországi működését ellehetetlenítő intézkedések megszüntetésével is(68%). A résztvevők többsége ugyanakkor nem értett egyet(54% vs. 42%) az egyházi oktatási intézmények magasabb mér tékű támogatásával az állami iskolákkal szemben. Kizárólag a kormánypárti megkérdezettek körében vannak többségben(57% vs. 41%) azok, akik szerint helyes az, hogy a kormány több támogatást ad az egyházi iskolákban tanuló diákok után, mint az állami iskolások után. A kormánykritikus szavazói csoportok mindegyikében az egyet nem értők alkotnak többséget: leginkább a Tisza Párt szavazói vélekednek kritikusan erről a kormányzati gyakorlatról(63%), azonban a DK, a Mi Hazánk és a pártnélküliek esetén is ez a többségi vélemény(DK: 55%, Mi Hazánk: 53%, pártnélküliek: 56%). Az egészségügy legsúlyosabb problémái a magyarok szerint: hosszú várólisták, nincs elég egészségügyi szakember Megkérdezettjeink véleménye alapján az egészségügyben a legégetőbb probléma, hogy túlságosan hosszúak a várólisták(43%). Szintén sokak szerint nincs elég egészségügyi dolgozó(37%), illetve a jó egészségügyi szak emberek hiánya is probléma(31%). Számos válaszadó sorolta a legsúlyosabb gondok közé a kórházak rossz fizikai 11

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN állapotát(24%), az egészségügyi ügyintézés körülményességét(21%) és az egészségügyi dolgozók túlterheltségét (20%) is, amit az elérhető közelségű egészségügyi ellátás és diagnosztikai eszközök hiánya követ(19%-19%). Három évvel ezelőtti kutatásunk eredményeihez képest csak kisebb sorrendváltozások történtek. A leggyakrabban említett problémák listáján 2022-ben holtversenyben végzett az élen az, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó, illetve, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták. 2025-ben a várólistákat hat százalékponttal többen választották, mint az orvos- és ápolóhiányt. A három évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan idén is az a válaszopció került a harmadik helyre, miszerint kevés a jó színvonalú egészségügyi szakember. Pártpreferencia szerint nézve az adatokat, nagyon hasonló vélemények figyelhetők meg. Ez tovább erősíti azt az összképet, hogy a pártos táborok közötti törésvonalak javarészt nem a hétköznapi, a közszolgáltatások igény bevétele során szerzett tapasztalatok mentén alakulnak. A kormánypárti megkérdezettek szerint a legsúlyosabb problémák, hogy túl hosszúak a várólisták(39%), kevés az egészségügyi dolgozó(36%) és kevés a jó egészségügyi szakember(29%). A Tisza Párt szimpatizánsai szerint is a túl hosszú kórházi várólisták jelentik a legsúlyosabb gondot(45%), melyet az követ, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó(39%), illetve kevés a jó egészségügyi szakember (33%). A legnépszerűbb egészségügyi javaslatok: a társadalombiztosítás fizethessen magánegészségügyi ellátást is, mobil szűrőpontok a hátrányos helyzetű településekre, ingyenes oltások Az egészségügy esetén is megkérdeztük a kutatás résztvevőitől, hogy mit gondolnak egyes szakpolitikai javaslatokról, amelyek az elmúlt években felmerültek a magyar közbeszédben. A felsorolt állítások közül a legtöbben(85%) azzal értettek egyet, hogy amennyiben az állami egészségügy nem tud egy beteget rövid időn belül ellátni, akkor a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a magánegészségügyi ellátást. Hasonlóan magas arányban értettek egyet a megkérdezettek azzal, hogy mobil szűrőpontokkal el kell juttatni az egészségügyi szűrés lehetőségét a hátrányos helyzetű településekre(83%). A megkérdezettek négyötöde szerint továbbá ingyenessé kellene tenni a választható oltásokat is(81%), jelentősen meg kell emelni az ápolók fizetését(80%), valamint állami szabadnapokkal szükséges ösztönözni a szűréseken való részvételt(78%). A válaszadók háromnegyede(76%) értett egyet azzal az állítással, hogy a gyógyuláshoz ma Magyarországon elengedhetetlen a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele. Ezzel összhangban 70% azt gondolja, hogy az állami egészségügy elhanyagolása a kormány részéről hozzájárul a magánszolgáltatók térnyeréséhez. 12

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyarok közel fele már igénybe vette a magánegészségügy szolgáltatásait, és kétharmaduknak az elmúlt évben nőttek is a magánegészségügyi kiadásai Felmérésünk szerint a magyarok közel fele már igénybe vette a magánegészségügyi szolgáltatásokat(45% igen, 54% pedig nem). Legnagyobb arányban a Tisza Párt és a Mi Hazánk szavazói számoltak be erről(53-53%), a legkisebb arányban(35%) pedig a kormánypárti megkérdezettek nyilatkoztak úgy, hogy már jártak a magánegészségügyben. Életkor szerint vizsgálva az látható, hogy a nyugdíjas generáció körében jelentősen alacsonyabb azok aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatást már igénybe vettek(36%), míg a fiatalabb korcsoportok körében szinte teljesen azonos(48-50% közötti) arányok láthatóak. Iskolai végzettség szerint pedig egyértelműen látható a csoportok pénzügyi lehetőségeinek a hatása , vagyis minél magasabb iskolai végzettségű csoportot vizsgálunk, annál nagyobb arányban vannak azok, akik megengedhetik maguknak – és igénybe is veszik – a magánegészségügyet(legfeljebb 8 általánossal rendelkezők: 32%, szakvégzettégűek: 43%, érettségizettek: 46%, diplomások: 56%). Azok körében, akik vették már igénybe a magánegészségügyi ellátásokat, megkérdeztük, hogy az elmúlt évben hogyan változtak az ezzel kapcsolatos költéseik. A résztvevőink válaszai alapján egyértelműen növekvő magán egészségügyi költések láthatóak: 67% számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben növekedtek a magánegész ségügyre fordított kiadásai. A Tisza Párt és a DK szavazói átlag feletti, a Fidesz és a Mi Hazánk támogatói átlag alatti mértékben vallottak arról, hogy többet költöttek az elmúlt évben magánegészségügyre, mint korábban. A legfőbb közlekedési problémák: magas benzinár, az utak rossz állapota és a vasút késései A magyar közlekedési rendszer helyzetének feltérképezése érdekében 13 olyan állításról kérdeztük a válaszadókat, amelyek különböző közlekedési problémákról szóltak. A legmagasabb arányú egyetértés két közúti közlekedés hez kapcsolódó problémát övezett: ezek a magas benzinár és az utak rossz állapota. A válaszadók 79%-a igaz nak tartja, hogy Magyarországon magas a benzin ára, míg 75%-uk szerint az utak minősége rossz. Emellett a válaszadók több mint kétharmada(68%) az autópálya-matricák árát is magasnak tartja. Azt már jóval kisebb arányban(57%) gondolják úgy, hogy túl kevés lenne az autópályák száma Magyarországon. Ez arra utal, hogy a lakosság kevésbé tartja problémásnak a közúti infrastruktúra kiterjedtségét, és inkább annak minőségével, valamint elérhetőségével(pl. benzinárak, matricaárak) elégedetlen. 13

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A közösségi közlekedéssel kapcsolatban is erőteljes problémákat érzékel a magyar társadalom. A válaszadók 72%-a igaznak tartja, hogy sokat késnek a vonatok, míg 68% szerint rossz állapotban van a vasúti infrastruktúra. Eze ket követi az állomások rossz állapota(66%). Továbbá, 64% szerint gyenge a vasúti kocsik minősége, és ugyanennyien tartják problémásnak a vasúti és buszos közlekedés összehangolatlanságát. Ugyanakkor csak 57% szerint drágák a vasúti és autóbuszjegyek – ez az alacsonyabb arány feltehetően a nemrég bevezetett vármegye- és országbérlet-rendszer hatásának köszönhető. Az online jegyvásárlási lehetőségeket már csak a válaszadók 40%-a tartja nem megfelelőnek . Eredményeink azt sugallják, hogy a közösségi közlekedés megítélésében nem az ár vagy a digitális hozzáférés, hanem sokkal inkább a pontosság, a minőség és az infrastruktúra állapota jelente nek súlyosabb problémát a magyar társadalom szemében. A kormánypárti szavazók 71% szerint magasak a benzinárak, 67% szerint rossz az utak minősége, és 53% tartja drágának az autópálya-matricákat. Továbbá, a fideszes szavazók többsége is inkább igaznak tartja, hogy a vonatok gyakran késnek(53%), hogy rossz a vasúti infrastruktúra állapota(51%), illetve hogy az állomások rossz állapotban vannak(szintén 51%). A Tisza Párt szavazói körében ugyanakkor nagyobb arányban tartják igaznak azt az állítást, hogy a vonatok gyakran késnek(85%), mint azt, hogy magasak a benzinárak(83%). Ez arra utalhat, hogy a Tisza Párt szavazótábora nyitottabbnak tűnik a közösségi közlekedés problémáinak politikai tematizálására. Ezen túlmenően azonban a problémák sorrendje a Tisza Párt szavazói körében is nagyrészt megegyezik a teljes népesség értékelésével. A pártnélküliek válaszai is összecsengenek a teljes népesség eredményeivel: körükben is a magas benzinárak(77%) és az utak rossz állapota(74%) állnak az élen. Pártokon átívelő egyetértés van abban, hogy az utak felújítása, a vasút javítása, illetve a vasúti és a buszos közlekedés összehangolása a három legfontosabb közlekedésfejlesztési prioritás A magyar társadalom szerint a három legfontosabb közlekedési fejlesztési prioritás az utak minőségének javí tása(51%), a vasúti pályák állapotának javítása(31%), valamint a vasúti és buszos közlekedés összehangolása (29%). Ezt követi a vasúti késések csökkentése(28%), valamint több vasúti járat indítása(25%). Érdekes eredmény, hogy bár sok válaszadó elégedetlen volt az állomások állapotával, mégis csak 12% sorolta a három legfontosabb fejlesztési cél közé ezek felújítását. További figyelemre méltó eredmény, hogy az új autópályák építését mindössze 17% tartja kiemelten fontos fejlesztési iránynak. Ez arra utal, hogy a lakosság inkább a meglévő úthálózat karban tartását és javítását, illetve a közösségi közlekedés infrastruktúrájának és működésének fejlesztését részesí tené előnyben. 14

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Összességében elmondható, hogy a magyar társadalomban viszonylagos egyetértés mutatkozik a közlekedési fejlesztések fő irányairól. Pártpreferenciától függetlenül a legfontosabbnak az utak minőségének javítása szá mít. A közösségi közlekedés területén pedig különösen fontosnak tartják a vasúti pályák állapotának javítását, a vonatok késésének csökkentését, valamint a vasúti és buszos közlekedés jobb összehangolását. Ezek azok a területek, ahol a társadalmi elégedetlenség leginkább koncentrálódik, és amelyek kiemelten indokolhatják a közpolitikai beavatkozást. Háromnegyedes elutasítottság övezi a pályaudvarok magánkézbe adását A kormányzat 2024 végén nyilvánosságra került tervei szerint Budapest és több vidéki nagyváros vasútállomásait, valamint az azok körüli területeket 99 évre magánkézbe adnák, azzal a céllal, hogy külső tőkét vonjanak be az ingatlanfejlesztések felgyorsítására. A kutatásban e terv társadalmi támogatottságát is felmértük. Az eredmények egyértelmű társadalmi elutasítást mutatnak, pártpreferenciától függetlenül. A teljes népesség 74%-a nem ért egyet a javaslattal és mindössze 16% a támogatók aránya. Még a Fidesz–KDNP szavazóinak 64%-a is elutasítja az elképzelést, és csupán 25% támogatja azt. Az elutasítás az ellenzéki táborban még erőteljesebb: a Tisza Párt szavazóinak 79%-a, a Demokratikus Koalíció támogatói közül 81%, a Mi Hazánk szavazóinak 73%-a nem ért egyet a tervvel. A pártnélküliek körében az elutasítás aránya 76%. A legnépszerűbb szociális intézkedések az energiaválság és a lakhatási válság terheit enyhítő javaslatok Kutatásunk záró blokkjában a magyarok szociális ügyekkel kapcsolatos véleményeit vizsgáltuk. A magyarok elsöprő többsége kifejezetten támogatná, ha az állam jelentős erőforrásokat fordítana az épületek szigetelésének kor szerűsítésére(88%). Szintén jelentős társadalmi támogatottságot tudhat maga mögött az, hogy a fűtési sze zon során ne kapcsoljanak ki alapvető közműveket egyetlen magyar háztartásban sem(87%), ahogy az állami és önkormányzati bérlakások építésére és felújítására irányuló átfogó program(87%) is kifejezetten támoga tott lenne. A szociális szférában dolgozók béremelését(85%), a nyugdíjemelések vegyes indexálását(83%), illetve a menstruációs szegénység felszámolására irányuló intézkedéseket(80%) ötből négy magyar szívesen fogadná. A családi adókedvezmények növelését a családi pótlék emelése helyett azonban egy kétharmados többség(64%) szintén jó iránynak tartja, azonban 32% ellenzi. Továbbá, a magyarok abszolút többsége elegendőnek tartja a munkanélküli segély három hónapos hosszát(59%). 15

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Két, a magyar kormány szociálpolitikai irányvonalát firtató kérdést részletesebben is megvizsgáltunk. A magyarok 56 százaléka látja úgy, hogy többet segít a szegényebb családoknak az Orbán-kormány családtámogatási rend szere, míg 41 százalékuk szerint inkább a tehetősebbek profitálhatnak belőle. Míg a kormánypártiak több mint háromnegyede(77%) úgy gondolja, hogy inkább a szegényeknek kedvez a rendszer, addig a Tisza Párt szavazóinak 52%-a szerint a tehetősebb családok járnak jobban(46% szerint a szegényebbeknek kedvez a rendszer). A pártnélküliek körében ebben az esetben is jelentős a megosztottság: 49% szerint a szegényebbek profitálnak inkább a Fidesz-KDNP családtámogatási rendszeréből, míg 48% szerint inkább a tehetősebbek. Minél iskolázottabb egy magyar állampolgár, annál kevésbé gondolja úgy, hogy a családtámogatási rendszer inkább a szegényebbeknek nyújt segítséget. A kormánynak a szegénység felszámolása érdekében tett erőfeszítéseivel kapcsolatban is megosztottak a magyarok: míg 48% látja úgy, hogy mindent megtesz az Orbán-kormány, addig 49% nem ért egyet ezzel az állí tással. A fideszesek háromnegyede(74%) szerint a magyar kormány mindent megtesz a szegénység felszámolása érdekében, míg a Mi Hazánk(67%), a Tisza Párt(65%) és a Demokratikus Koalíció(58%) szavazóinak döntő többsége ellenkező véleményen van. A pártnélküliek 52 százaléka is inkább negatívan látja a kérdést, azonban 42 százalékuk elismeri a kormány erőfeszítéseit. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek(54%) ebben az esetben is inkább elismerik a kormány lépéseit, mint a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek(45%), az érettségizettek (48%) és a diplomások(45%). 16

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 1. A közszolgáltatások színvonalának megítélése Magyarországon 1.1. A közszolgáltatások színvonalának általános értékelése A közszolgáltatásokkal kapcsolatos első blokkunkban a megkérdezetteknek különböző közszolgáltatások színvonalát kellett értékelni. Először 17 közszolgáltatás minőségének jelenlegi állapotáról nyilatkozhattak külön-külön egy ötfokú skálán(a„ nagyon rossz ” lehetőségtől a„ nagyon jó ” opcióig értékelhették egyenként azokat). A három évvel ezelőtti, Mérlegen az állam című kutatásunkhoz képest két új közszolgáltatási területet is vizsgáltunk: a gyermekvédelem minőségét és az utak állapotát. Az egyes szolgáltatások felsorolását és értékelését a következő instrukció előzte meg:„ A következőkben különböző közszolgáltatásokat fogunk felsorolni, melyeket az állam, az önkormányzatok, vagy állami/önkormányzati vállalatok biztosítanak. Arra kérjük, hogy az iskolában használt osztályozáshoz hasonlóan érté kelje, hogy milyen ezeknek a színvonala jelenleg Magyarországon! ”. A közszolgáltatások közül a magyarok 2025-ben legpozitívabban az energiaszolgáltatásról(49%), a katasztrófavédelemről és tűzoltóságról(48%), a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról(47%), a vízügyről és vízhálózatról (46%), valamint a szennyvízelvezetésről és-tisztításról(45%) vélekednek (1. ábra) . Három évvel ezelőtt ugyanezen közszolgáltatások foglalták el az első öt helyet, de a sorrendben történtek változások. Az energiaszolgáltatás minőségével 2022-ben az ötödik legnagyobb arányban voltak elégedettek a magyarok, 2025-ben már az első helyre került ez a közszolgáltatás. A katasztrófavédelem és a tűzoltóság megítélése stabilan jó, a három évvel ezelőtti 1. hely után idén a 2. helyen végzett. A szemétszállítás és a hulladékgazdálkodás területe 2022-ben holtversenyben a 3. helyen állt a szennyvízelvezetés és –tisztítással, 2025-ben előbbi a 3., utóbbi az 5. legtöbb elégedett véleményt gyűjtötte be. A vízügyi szolgáltatások a három évvel ezelőtti 2. hely után idén a 4. helyen végzett. 17

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 1. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon?(Összes megkérdezett,%) ENERGIASZOLGÁLTATÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZOLTÓSÁG SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS HONVÉDELEM, KATONASÁG KÖZBIZTONSÁG, RENDŐRSÉG KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS FELSŐOKTATÁS(EGYETEMEK) KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZMÉDIA GYERMEKVÉDELEM ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZOKTATÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖZEGÉSZSÉGÜGY UTAK ÁLLAPOTA 6% 13% 30% 5% 13% 32% 5% 14% 33% 6% 16% 30% 6% 15% 32% 6% 14% 34% 7% 18% 35% 8% 20% 33% 10% 21% 31% 11% 23% 32% 16% 23% 28% 15% 20% 32% 9% 21% 37% 14% 27% 29% 16% 27% 28% 31% 27% 26% 32% 37% 12% 1% 34% 14% 2% 34% 13% 1% 35% 35% 11% 1% 10% 2% 33% 10% 4% 30% 8% 1% 27% 11% 1% 24% 9% 6% 26% 7% 2% 25% 7% 1% 23% 9% 1% 22% 9% 2% 21% 7% 2% 20% 7% 2% 23% 24% 14% 5% 1% 13% 5% 1% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol A megkérdezettek valamivel több mint 40 százaléka a honvédelem és a katonaság(43%) színvonalával is inkább elégedett, ahogy a közbiztonság és rendőrség(38%), illetve a közigazgatás és hivatalos ügyintézés(38%) helyzetét is inkább pozitívan ítélik meg a magyarok relatív többsége. Ezen területekről három évvel ezelőtt is úgy gondolkodtak a magyarok, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak az állampolgárok számára, illetve szintén a középmezőnyben helyezkedtek el. 18

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON A további közszolgáltatások esetében megosztottság vagy egyenesen elégedetlenség figyelhető meg. Míg a megkérdezettek harmada(33%) elégedett a felsőoktatás és az egyetemek helyzetével, addig 31 százalékuk elégedetlenségének adott hangot(szintén 31 százalékuk semleges álláspontot képvisel). A közösségi közlekedés színvonalát pozitívan értékeli a magyarok egyharmada(33%), és negatívan 34 százalék, míg szintén egyharmaduk(32%) tartja semleges minőségűnek. Hasonló a helyzet a gyermekvédelem tekintetében is: míg a megkérdezettek 35 százaléka szerint az állam szerepvállalása csalódást keltő a területen, egyharmaduk(32%) szerint megfelelő színvonalon működtetik, és további 32 százalékuk semleges állásponton van. Az állami környezetvédelem minősége is inkább megosztó kérdés: a magyarok 31 százaléka elégedett és 30 százaléka elégedetlen az állami szerepvállalással a környezetvédelem és klímaváltozás elleni fellépés érdekében, míg 37 százalékuk szerint se nem jó, se nem rossz. 2022-ben a felsőoktatás és az állami környezetvédelem szintén a középmezőnyben végeztek, azonban mindkét esetben hat százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint rosszul végzi az állam a dolgát e területeken. Öt közszolgáltatás esetében fordult elő, hogy lényegesen többen voltak elégedetlenek a szolgáltatás színvonalával, mint ahányan elégedettek voltak. A közmédiát rossznak ítéli meg a megkérdezettek 39%-a, míg 32% szerint működik megfelelő minőségben(28% szerint se nem jó, se nem rossz). A közoktatás(41%) és a szociális ellátórendszer (43%) esetében a magyarok több mint 40 százaléka elégedetlen, míg kevesebb mint egyharmaduk – előbbi esetében 28, míg utóbbinál 27 százalék – tartja megfelelő színvonalúnak. A közegészségügy és az utak állapota esik a legnegatívabb megítélés alá: mindkét esetben 58% elégedetlen, míg csupán a válaszadók kevesebb mint ötöde – 19 és 18 százalék – nyilatkozott pozitívan. A három évvel ezelőtti eredményeinkhez képest a közoktatás helyzete romlott a legtöbbet a magyarok szemében(10 ponttal nőtt az elégedetlenek aránya), de az egészségügy(8 pont), a szociális ellátórendszer(7 pont) és a közmédia(8 pont) megítélése is érdemben romlott. A kormánypárti szavazók körében sincs különbség abban, hogy mely közszolgáltatásokat ítélik meg a legjobbnak: a szemétszállítás(79%), az energiaszolgáltatás(77%), a katasztrófavédelem(77%), a vízügy(76%), illetve a szennyvízelvezetés és-tisztítás(74%) körükben is a lista első öt helyén helyezkedik el, 70 százalékot is meghaladó aránnyal (2. ábra) . A Fidesz-KDNP szavazótáborában ezek mellett még számos olyan szakpolitikai terület volt azonosítható, amelyeket legalább kétharmados többség megfelelő minőségűnek tart: ilyen a közbiztonság(71%), a közigazgatás és hivatalos ügyintézés(71%), a honvédelem és katonaság(70%) és a közmédia(68%). A lista második felében is alig található olyan terület, amely ne érné el az abszolút többséget a pozitívan vélekedők tekintetében: így az állami környezetvédelmet(65%), a felsőoktatást és az egyetemek működtetését(64%), a gyermekvédelmet(63%), a közösségi közlekedést(61%), a közoktatást(59%) és a szociális ellátórendszert(59%) is inkább színvonalasnak ítélik. Mindössze a közegészségügy és az utak állapota jelent kivételt, amelyek tekintetében megosztott a fideszes tábor. Habár a közegészségügy színvonalát a relatív többségük(42%) jónak értékeli, de 27 százalékuk se nem jónak, se nem rossznak, míg egyharmaduk(31%) kifejezetten rossznak. Szinte ezzel teljesen megegyező az eloszlás az utak állapotáról: 42 százalékuk pozitívan, 30 százalékuk negatívan, míg 28 százalékuk általános minőségűnek értékeli. 19

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 2. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon?(Kormánypárti szavazók,%) SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ENERGIASZOLGÁLTATÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZOLTÓSÁG VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS KÖZBIZTONSÁG, RENDŐRSÉG KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS HONVÉDELEM, KATONASÁG KÖZMÉDIA ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM FELSŐOKTATÁS(EGYETEMEK) GYERMEKVÉDELEM KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZOKTATÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖZEGÉSZSÉGÜGY UTAK ÁLLAPOTA 3% 18% 2% 20% 3% 19% 4% 19% 3% 22% 1% 4% 24% 4% 24% 4% 1% 4% 2%2% 6% 3% 6% 1% 6% 9% 24% 26% 30% 27% 27% 30% 30% 3% 7% 30% 10% 21% 8% 22% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 55% 52% 51% 55% 54% 52% 46% 51% 51% 46% 46% 43% 47% 42% 41% 27% 28% 31% 30% 24% 25% 1% 26% 1% 21% 1% 20% 1% 19% 25% 1% 19% 2% 17% 1% 19% 1% 18% 3% 20% 1% 14% 2% 17% 2% 18% 1% 11% 12% 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol Összességében tehát a Fidesz-KDNP szavazótáborában szinte minden közszolgáltatás erősen pozitív értékelés alá esik és rendre 10 százalék alatt marad azok aránya, akik gyenge színvonalúnak tapasztalják azokat. A lista sorrendje nem különbözik érdemben a teljes népességhez viszonyítva, illetve körükben is a közegészségügy és az utak állapota a leginkább csalódást keltő szolgáltatások. A Tisza Párt szavazói számára sem különbözik a sorrend a teljes népességhez és a kormánypártiakhoz viszonyítva, azonban az összkép szinte komplementerként értékelhető a Fidesz-KDNP szavazóihoz képest (3. ábra) . Míg a Tisza Párt szavazói körében a leginkább pozitívan értékelt közszolgáltatás – energiaszolgáltatás(29%) – sem éri el a 30 százalé20

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON kot, addig a kormánypártiaknál a leginkább rossznak értékelt területek – közegészségügy(42%) és utak állapota(42%) – esetében is a 40 százalékot meghaladja azok aránya, akik inkább jónak tartják az adott szolgáltatások színvonalát. 3. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon?(Tisza Párt szavazói,%) ENERGIASZOLGÁLTATÁS SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZOLTÓSÁG VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT HONVÉDELEM, KATONASÁG SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS KÖZBIZTONSÁG, RENDŐRSÉG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FELSŐOKTATÁS(EGYETEMEK) GYERMEKVÉDELEM ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZOKTATÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖZMÉDIA KÖZEGÉSZSÉGÜGY UTAK ÁLLAPOTA 12% 22% 9% 22% 7% 21% 12% 27% 10% 19% 10% 24% 15% 31% 13% 27% 15% 36% 17% 31% 29% 17% 33% 26% 29% 29% 50% 39% 36% 25% 4%1% 41% 20% 6% 2% 43% 21% 5% 3% 35% 22% 3%1% 42% 22% 3% 4% 40% 20% 3% 3% 34% 16% 2% 2% 42% 14% 3% 1% 32% 13% 2% 2% 33% 11% 2%6% 28% 31% 1% 9% 2% 40% 2% 6% 2% 39% 25% 1% 6% 3% 39% 24% 1% 5% 2% 37% 26% 1% 5% 2% 29% 16% 4%1% 34% 23% 1% 2% 1% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol 21

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A Magyar Péter által vezetett párt támogatói esetében mindössze hat olyan szakpolitikai területet azonosítottunk, amelyeket legalább 20 százalék megfelelő színvonalúnak tart: ezek az energiaszolgáltatás(29%), a szemétszállítás (26%), a katasztrófavédelem(26%), a vízügy(25%), a honvédelem és katonaság(25%), valamint a szennyvízelvezetés és-tisztítás(23%). Ezzel szemben kilenc területen abszolút többségük lesújtó véleményen van: ilyen az állami környezetvédelem(50%), a közösségi közlekedés(51%) és a gyermekvédelem(57%), míg a közoktatást(65%), a közmédiát(66%) és a szociális ellátórendszert(68%) több mint kétharmaduk tartja gyenge színvonalúnak. Az utak állapotát a Tisza Párt szavazóinak háromnegyede(73%), a közegészségügyet(79%) pedig még ennél is többen tartják aggasztó állapotúnak. A pártnélküliek hasonló sorrendet állítottak fel, mint a teljes népesség, a kormánypártiak és a Tisza Párt szavazói (4. ábra) . Körükben a lista első öt helyén egyaránt 50 százalék fölötti értéket mutatva a következő közszolgáltatások szerepelnek: a katasztrófavédelem(55%), az energiaszolgáltatás(53%), a szemétszállítás(52%), a vízügy(52%), valamint a szennyvízelvezetés és-tisztítás(52%). Relatív többségük szintén pozitívan látja a honvédelmet és katonaságot(44%), a közbiztonságot és rendőrséget(42%), a közigazgatást és hivatalos ügyintézést(39%). Ezzel szemben megosztottság tapasztalható a közmédia, a felsőoktatás, az állami környezetvédelem, a gyermekvédelem, a közösségi közlekedés és a közoktatás esetében. A lista utolsó három helyén egyértelműen negatív megítélés alá eső közszolgáltatások szerepelnek: a szociális ellátórendszert(41%), a közegészségügyet(52%) és az utak állapotát (56%) jóval többen tartják gyenge minőségűnek, mint ahányan pozitívan vélekednek. Összességében megállapítható, hogy a pártnélküliek köztes álláspontot képviselnek a kormánypártiak és a Tisza Párt szavazói között: egyes közszolgáltatásokat kifejezetten pozitívan látnak, azonban számos esetben kritikusak is. Az egyes vizsgált csoportok – teljes társadalom, Fidesz-KDNP és Tisza Párt szavazók, valamint pártnélküliek – között nem mutatkozott különbség abban, hogy milyen sorrendet állítanának fel a közszolgáltatások között. 22

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 4. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon?(Pártnélküliek,%) KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZOLTÓSÁG 2% 10% 28% 39% 16% 4% ENERGIASZOLGÁLTATÁS 6% 8% 32% 40% 13% 2% SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 2% 9% 35% 37% 15% 2% VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT 5% 9% 32% 39% 13% 2% SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS 5% 10% 31% 41% 11% 2% HONVÉDELEM, KATONASÁG 4% 11% KÖZBIZTONSÁG, RENDŐRSÉG 5% 14% KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS 7% 19% KÖZMÉDIA 13% 15% FELSŐOKTATÁS(EGYETEMEK) 7% 15% 35% 38% 33% 34% 32% 33% 35% 29% 27% 24% 11% 7% 7% 1% 10% 2% 9% 2% 11% 10% ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM GYERMEKVÉDELEM KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZOKTATÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER UTAK ÁLLAPOTA KÖZEGÉSZSÉGÜGY 7% 18% 11% 16% 12% 22% 12% 19% 13% 28% 25% 26% 36% 37% 32% 32% 27% 31% 26% 25% 24% 27% 24% 21% 23% 30% 9% 4% 9% 3% 6% 2% 8% 4% 7% 3% 16% 4% 1% 12% 5% 2% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol Mindezek után kiemeltünk öt olyan szakpolitikai területet, amelyeket részletesebben is megvizsgáltunk: a lista első és utolsó két helyén szereplő közszolgáltatásokat(a teljes társadalomban vizsgálva), valamint az utóbbi másfél év során kiemelt figyelmet kapó gyermekvédelmet. 23

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Az energiaszolgáltatás területén nyújtott állami teljesítményt ítélik meg leginkább pozitívan a magyarok: 49 százalékuk megfelelő színvonalúnak tartja, míg egyharmaduk szerint se nem jó, se nem rossz (5. ábra) . Mindössze a megkérdezettek ötöde(19%) véli úgy, hogy kifejezetten rossz az energiaszolgáltatás színvonala hazánkban. A pártpreferenciák mentén jelentős eltérések mutathatók ki: a kormánypártiak elsöprő többsége, 77 százaléka jó minőségűnek tartja, míg a Mi Hazánk szavazóinak(56%) és a pártnélkülieknek(53%) több mint fele hasonlóan gondolja. Ezzel szemben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatói inkább megosztottak: előbbiek 29 százaléka pozitívan és 34 százaléka negatívan értékeli, míg utóbbiak 37 százaléka jónak és 38 százaléka rossznak látja az energiaszolgáltatás színvonalát. 5. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon? – Energiaszolgáltatás (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 6% 13% 30% 37% 12% 2% FIDESZ-KDNP 2% 20% TISZA PÁRT 12% DK 7% MI HAZÁNK 4% 8% PÁRTNÉLKÜLI 6% 7% 22% 31% 32% 32% 52% 36% 25% 25% 25% 26% 1% 4% 1% 11% 53% 3% 40% 13% 2% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol Emellett minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy jó véleménnyel van az energiaszolgáltatás minőségéről: míg a fiatal felnőttek 42 százaléka osztja ezt a véleményt, addig a 60 évnél idősebbek körében 10 százalékponttal többen(55%). Emellett a megyeszékhelyek lakóinak 59 százaléka pozitívnak látja az energiaszolgáltatás minőségét, 24

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON míg a fővárosiak(50%), a kisvárosokban(46%) és a községekben(47%) élők körében 10 százalékponttal kevesebben gondolkodnak hasonlóan. A közszolgáltatások állampolgári rangsorában a dobogó második fokán a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állt: a megkérdezettek fele(48%) elégedettségének adott hangot, míg mindössze 18 százalékuk véli úgy, hogy fejlesztésre szorulna a terület (6. ábra) . Emellett a politikai preferencia mentén is jelentősek a különbségek: míg a kormánypártiak kiemelkedő többsége(77%) szerint megfelelő színvonalon működteti az állam, addig a Tisza Párt támogatóinak mindössze negyede(26%) ért ezzel egyet. A Mi Hazánk szavazóinak(53%) és a pártnélkülieknek(55%) abszolút többsége is inkább pozitívan értékeli, míg a Demokratikus Koalíció támogatóinak csupán harmada(32%) osztozik a pozitív értékelésben. 6. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon? – Katasztrófavédelem, tűzoltóság (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 5% 13% 32% 34% 14% 2% FIDESZ-KDNP 3% 19% TISZA PÁRT 7% 21% DK 10% 21% MI HAZÁNK 6% 7% 34% PÁRTNÉLKÜLI 3% 10% 28% 51% 43% 37% 43% 39% 26% 1% 21% 5% 3% 23% 9% 10% 16% 4% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol 25

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Az életkor is meghatározó szociodemográfiai szempont az eltérő értékítélet magyarázatára: legkevésbé a fiatal felnőttek(41%) és a 30-39 évesek(40%), míg leginkább a 40-49 évesek(53%) és a 60 évnél idősebbek(53%) vélekednek pozitívan. A szakmunkás vagy szakiskolai végzettségűek(41%) kevésbé látják színvonalasnak, mint az alapfokú végzettségűek(50%), az érettségizettek(50%) és a diplomások(51%). Végül a megyeszékhelyek(53%) és a kisvárosok(52%) lakosságának abszolút többsége szerint legalább jó színvonalon működtetett a katasztrófavédelem és a tűzoltóság, míg kevésbé pozitívak a községekben(46%) és Budapesten(40%) élők. Az elmúlt egy év során a gyermekvédelmi ágazat színvonala és működtetési problémái folyamatosan a közbeszéd részét képezik a Novák Katalin lemondását eredményező kegyelmi botrány óta, így fontosnak tartottuk, hogy részletesen megvizsgáljuk a magyarok véleményét a területről. Kifejezetten megosztottak voltak a megkérdezettek: míg egyharmaduk(32%) inkább jónak ítéli meg, addig 35 százalékuk aggasztónak tartja a terület működtetését és irányítását. Szintén egyharmaduk(32%) szerint se nem jó, se nem rossz a minősége (7. ábra) . 7. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon? – Gyermekvédelem (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 15% 20% 32% 23% 9% 1% FIDESZ-KDNP 3% 6% 27% TISZA PÁRT 29% 28% DK 18% 32% MI HAZÁNK 18% 19% PÁRTNÉLKÜLI 11% 16% 37% 43% 27% 43% 31% 24% 20% 1% 9% 1% 2% 18% 5% 12% 6%2% 9% 3% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol 26

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON A felmerülő problémák és botrányok ellenére a kormánypárti szavazók kétharmada(63%) elismerően nyilatkozott a gyermekvédelemről, míg csupán 9 százalékuk szerint van rossz állapotban ez a szakterület. Ezzel szemben a Tisza Párt(57%) és a Demokratikus Koalíció(50%) szavazóinak abszolút többsége szerint azonnali lépéseket kell tenni a terület fejlesztésére, mivel a minősége inkább rossznak tekinthető. A Mi Hazánk tábora inkább megosztott: relatív többségük(43%) szerint se nem jó, se nem rossz, míg 37 százalékuk negatívan és 18 százalékuk pozitívan nyilatkozott. A pártnélküliek szűk többsége szintén semleges álláspontot(37%) képvisel, míg egyharmaduk(33%) szerint jó a gyermekvédelem működtetése és 27 százalékuk ezzel ellentétesen vélekedett. Az életkor előrehaladtával egyre inkább pozitív keretben látják a magyarok a gyermekvédelem jelenlegi állapotát, azonban még a 60 évnél idősebbek körében sem éri el a 40 százalékot(37%), míg a fiatal felnőttek(27%) és a 30-39 évesek(26%) mindössze negyede elégedett a gyermekvédelmi rendszerrel. Az iskolai végzettség szempontjából is megosztottság figyelhető meg: míg az alapfokú végzettségűek(35%) és az érettségizettek(37%) több mint egyharmada jónak ítéli, addig a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek(28%), valamint a diplomások(25%) negyede gondolkodik hasonlóképp. Végül a főváros és a többi településtípus közötti megosztottság is megjelent: a budapesti lakosok csupán 18 százaléka volt pozitív véleményen, míg a megyeszékhelyeken(31%), a városokban(38%) vagy a községekben(34%) élők körében több mint 30 százalék az arányuk. 27

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A listánk holtversenyben utolsó helyén a közegészségügy foglalt helyet: a magyarok abszolút többsége(58%) negatív véleményen van a színvonalával kapcsolatban, míg mindössze negyedük semleges(23%) és kevesebb mint 20 százalékuk(18%) tartja jó minőségűnek a magyar közegészségügyi ellátást (8. ábra) . Míg a Fidesz-KDNP szavazóinak is alig több mint 40 százaléka(42%) értékeli jónak a helyzetet a közegészségügy kapcsán, addig a Tisza Párt támogatóinak 79 százaléka ezzel ellentétes álláspontot képvisel. A Demokratikus Koalíció(71%) és a Mi Hazánk (72%) voksolóinak több mint 70 százaléka is aggasztónak tartja az egészségügy állapotát. A pártnélküliek ennél valamivel kevésbé kritikusak, azonban abszolút többségük(52%) is a negatív véleményt osztja, míg egyharmaduk (30%) semleges és csupán 16 százalékuk szerint megfelelő színvonalú hazánk egészségügyi rendszere. 8. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon? – Közegészségügy (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 31% 27% 23% 13% 5% 1% FIDESZ-KDNP TISZA PÁRT DK MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 1-Nagyon rossz 9% 21% 27% 31% 11% 1% 50% 37% 34% 29% 16% 22% 4% 1% 5% 2% 39% 33% 20% 8% 26% 26% 30% 12% 4% 2% 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol Habár egyetlen olyan szociodemográfiai csoport sem volt, ahol a megkérdezettek több mint 25 százaléka vélekedne pozitívan a közegészségügy színvonaláról, árnyalatnyi különbségek mégis kimutathatók. A 30-39 éveseket (63%) aggasztja leginkább a terület minősége és annak folyamatos romlása, amivel szemben a további korcsoportokban 55-59 százalék körüli a hasonlóan vélekedők aránya. Míg az alapfokú végzettségűek kevesebb mint 50 százaléka(46%) tartja rossznak, addig a magasabb végzettségűek – szakmunkás vagy szakiskola(59%), érettségi(60%) 28

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON és diploma(62%) – körében 60 százalék körüli arányokat láthatunk. Mindezek mellett a kisvárosokban élőknek(47%) kevésbé negatívak a tapasztalatai, amivel szemben jóval kritikusabb a megyeszékhelyek lakossága(68%), valamint a budapestiek és a községekben élők(60-60%). A közszolgáltatások közül az egészségügy mellett a magyarországi utak állapotát tartják a megkérdezettek a leginkább lesújtónak: mindössze 18 százalékuk tartja kielégítőnek a színvonalát, míg 57 százalékuk kifejezetten rossznak, és 23 százalékuk se nem jónak, se nem rossznak (9. ábra) . Habár a fideszesek relatív többsége inkább pozitívan(42%) vélekedik az utak állapotáról, addig egyharmaduk(30%) negatívan, és további 28 százalékuk semlegesen. Minden más pártpolitikai csoportban legalább abszolút többsége van azoknak, akik lesújtónak tartják az úthálózat színvonalát: a Tisza Párt szavazóinak 73 százaléka, a DK támogatóinak 71 százaléka, a Mi Hazánk táborának 64 százaléka és a pártnélküliek 56 százaléka gondolja így. Míg a pártnélküliek ötöde(20%) szerint jó a közúthálózat állapota, addig a Magyar Péter által vezetett párt szavazóinak 1 százaléka, valamint a DK(7%) és a Mi Hazánk(4%) támogatóinak körülbelül 5 százaléka osztja ezt az álláspontot. 9. ábra Milyen a közszolgáltatások színvonala Magyarországon? – Utak állapota (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 26% 31% 23% 13% 5% 1% FIDESZ-KDNP 8% TISZA PÁRT DK 22% 39% 32% 28% 34% 39% 30% 23% 22% 12% 1% 2% 1% 5% 2% MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 28% 25% 36% 31% 23% 32% 16% 4% 4% 1% 1-Nagyon rossz 2- Rossz 3- Se nem jó, se nem rossz 4- Jó 5- Nagyon jó Nem tudja/nem válaszol 29

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Az életkor előrehaladtával mérséklődik a kritikus álláspontok aránya: míg a fiatal felnőttek 62 százaléka aggasztónak tartja az utak állapotát, addig a 60 évnél idősebbek körében 6 százalékponttal kevesebben(56%) gondolkodnak hasonlóképp. Minél magasabb iskolai végzettségű valaki, annál inkább negatívan látja a helyzetet: a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők 51 százalékával szemben a diplomások 61 százaléka kritikus(a szakmunkás vagy szakiskolai végzettségűek(59%), valamint érettségizettek(58%) közel 60 százaléka szintén). Míg a fővárosiak és a kisvárosokban élők 52-52 százaléka szerint rossz a közúthálózat jelenlegi állapota, addig a községekben élők körében 8 százalékponttal(60%) és a budapestiek között 17 százalékponttal(69%) többen osztják ezt az álláspontot. 1.2. A közszolgáltatások színvonalának változása az elmúlt 15 évben A kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy a magyarok szerint mely közszolgáltatások színvonala javult vagy romlott a legtöbbet 2010 óta. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, mely területeken érzékelték a válaszadók a legnagyobb javulást az elmúlt 15 évben. A következő kérdést tettük fel számukra:„ Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt köz szolgáltatások közül melyek színvonala javult a leginkább ?” A résztvevők 17 megadott közszolgáltatási terület közül legfeljebb hármat választhattak ki, amelyek szerintük a legnagyobb mértékben javultak. Az összesített eredmények szerint az elmúlt 15 évben egyik közszolgáltatási területről sem gondolta a válaszadók több mint 20%-a, hogy az„ legtöbbet javult ” kategóriába tartozna (10. ábra) . Ez azt tükrözi, hogy nincs olyan közszolgáltatás, amely színvonalának javulása egyértelműen kiugrana a többi terület közül. A legkedvezőbb megítélést a közigazgatás és a hivatalos ügyintézés kapta, amelyet a válaszadók 17%-a sorolt a leginkább javuló színvonalú területek közé. Ezt követi a dobogó második és harmadik helyein a honvédelem és a katonaság(15%), valamint az energiaszolgáltatás(14%). 30

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 10. ábra Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala javult a leginkább?(Összes megkérdezett,%) KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS HONVÉDELEM, KATONASÁG ENERGIASZOLGÁLTATÁS SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖZMÉDIA KATASZTRÓFAVÉDELEM, T Ű ZOLTÓSÁG KÖZBIZTONSÁG, REND Ő RSÉG GYERMEKVÉDELEM SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FELS Ő OKTATÁS(EGYETEMEK) KÖZOKTATÁS ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM UTAK ÁLLAPOTA KÖZEGÉSZSÉGÜGY 17% 15% 14% 13% 13% 12% 11% 10% 10% 8% 7% 7% 7% 7% 6% 6% 4% 31

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A válaszadók több mint 10%-a szerint a leginkább javuló közszolgáltatások közé tartozik továbbá a szemétszállítás és hulladékgazdálkodás(13%), a közmédia(13%), a katasztrófavédelem(12%) és a közbiztonság(11%). A gyermekvédelem és a szociális ellátórendszer már csak a válaszadók 10%-a szerint kerül be a három leginkább javuló közszolgáltatás közé. A társadalom 10%-nál kisebb része sorolta a leginkább javuló közszolgáltatások közé a víz- és vízügyi hálózat(8%), a szennyvízelvezetés és-tisztítás(7%), a közösségi közlekedés(7%), a felsőoktatás(7%) és a közoktatás(7%) területeit. A lista végén az állami környezetvédelem(6%), az utak állapota(6%) és a közegészségügy (4%) szerepelnek. Az adatokat összevetve a 2022-es Mérlegen az állam című felmérésünkkel, megállapítható, hogy a honvédelem tartja a helyét az élmezőnyben: három évvel ezelőtt az 1., most a 2. helyen végzett. A közigazgatás, hivatalos ügyintézés 2022-ben a 4. helyen állt, 2025-ben pedig már ezt tartották a legtöbben olyan közszolgáltatásnak, amelynek színvonala javult az Orbán-kormányok működése alatt. A szemétszállítás, hulladékgazdálkodás kérdése is stabilan jól szerepel kutatásainkban: három éve a 2., most a 4. legtöbb említést kapta. Az energiaszolgáltatás előkelő, immáron dobogós helyezése viszont újdonság a 2025-ös eredményekben: korábban inkább a lista második felében kapott helyet. További változás, hogy míg 2022-ben a közoktatás szerepelt az utolsó helyen, addig 2025-re a közegészségügy egyértelműen a lista végére szorult. A közbiztonságot is valamivel kevesebben emelték ki a sikertörténetek között: három éve a szemétszállítással holtversenyben a 2. helyen állt, 2025-ben csak a 7. legtöbb említést kapta. Az eredményeket pártpreferencia szerinti bontásban is megvizsgáltuk. Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók körében magasabb arányokat tapasztaltunk, így összességében pozitívabb közszolgáltatási értékelés rajzolódik ki ebben a csoportban (11. ábra) . A teljes népességhez hasonlóan a közigazgatás, hivatalos ügyintézés került az első helyre: a kormánypárti szavazók 26%-a sorolta ezt a három leginkább javuló közszolgáltatási terület közé. Szembetűnő különbség, hogy a közbiztonság és a rendőrség lényegesen jobb helyezést értek el a kormánypártiak körében: 18%-uk tartotta ezt a leginkább javuló területek egyikének, míg a teljes népességnél ez az arány alacsonyabb volt. Ezt a közmédia követi 17%-kal, amely a fideszes szavazók körében a harmadik legtöbbet javuló közszolgáltatásnak számít. A Fidesz-szavazók legkisebb arányban a közegészségügyet(7%), a közösségi közlekedést (8%), valamint a szennyvízelvezetést és-tisztítást(9%) sorolták a leginkább javuló közszolgáltatások közé. Emellett a kormánypárti szavazók között a gyermekvédelem(15% vs. 10%) és a szociális ellátórendszer(15% vs. 10%) is jobb értékelést kapott, mint a teljes népesség körében. 32

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 11. ábra Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala javult a leginkább?(Kormánypárti szavazók,%) KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS KÖZBIZTONSÁG, REND Ő RSÉG KÖZMÉDIA ENERGIASZOLGÁLTATÁS HONVÉDELEM, KATONASÁG SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER GYERMEKVÉDELEM SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM, T Ű ZOLTÓSÁG KÖZOKTATÁS FELS Ő OKTATÁS(EGYETEMEK) UTAK ÁLLAPOTA VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGY 18% 17% 16% 16% 15% 15% 14% 13% 11% 10% 10% 10% 10% 9% 8% 7% 26% 33

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A Tisza Párt szavazói körében a honvédelem és a katonaság került az első helyre, azonban ezt is csupán a válaszadók 14%-a sorolta a három leginkább fejlődő közszolgáltatási terület közé (12. ábra) . Ezt követi a közigazgatás, hivatalos ügyintézés(13%). A harmadik helyen a katasztrófavédelem és a tűzoltóság szerepel(11%), amely a teljes népességnél csupán a hatodik helyet érte el. Érdekes eredmény, hogy a Tisza Párt szavazóinak 11%-a a felsőoktatást is a legjobban javuló közszolgáltatások közé sorolta. Ez jóval magasabb arány, mint a teljes népesség körében mért 7%, így ez a terület náluk előkelőbb helyre került. A lista végén a közegészségügy található: mindössze a Tiszaszavazók 1%-a gondolta úgy, hogy ez a terület a leginkább fejlődő közszolgáltatások közé tartozna. Ezt a közoktatás(4%) és a szociális ellátórendszer(4%) követi. A Tisza-szavazók körében továbbá a teljes népességhez képest jelentősen alacsonyabb arányban sorolták a legjobban fejlődő területek közé a gyermekvédelmet(−5 százalékpont), a közoktatást(−5 százalékpont) és a szociális ellátórendszert(−6 százalékpont). A Tisza Párt és a Fidesz szavazói között bizonyos közszolgáltatások megítélésében jelentős különbségek figyelhetők meg, ami eltérő valóságérzékelésre utal. Kiemelkedő példát jelent a közbiztonság és a rendőrség megítélése: míg a Fidesz szavazóinak 18%-a sorolta ezt a leginkább javuló szolgáltatások közé(náluk ez a második helyen végzett), addig a Tisza szavazók mindössze 6%-a értékelte így ezt a területet, ami körükben csak a 11. helyre volt elegendő. Jelentős eltérés mutatkozik a gyermekvédelem megítélésében is: a Tisza szavazók 10 százalékponttal kisebb arányban sorolták a leginkább javuló közszolgáltatások közé, mint a Fidesz támogatói. Ez az eltérés részben abból is fakadhat, hogy a Tisza Párt politikai genezise szorosan összefügg a gyermekvédelmi rendszer problémáira adott társadalmi reakcióval. Hasonló mértékű(11 százalékpontos) különbség figyelhető meg a szociális ellátórendszer megítélésében is. Ezek a számottevő eltérések jól mutatják, hogy a két szavazótábor eltérően érzékeli a közszolgáltatások állapotát. Összességében elmondható, hogy mind a teljes népesség, mind a két nagy párt szavazói a leginkább javuló közszolgáltatási területek közé sorolták a közigazgatás, a hivatalos ügyintézés változásait. Ez arra utal, hogy ez a terület pártpreferenciától függetlenül a kormányzat egyik legszélesebb körben elismert sikertörténetének számít. A pozitív megítélés hátterében állhat a kormányablakok rendszerének bevezetése, valamint az online ügyintézés és az ügyfélkapu rendszer kialakítása, amelyek sok szempontból megkönnyítették az állampolgárok mindennapi életét. Ezzel szemben az egészségügy volt az a közszolgáltatási terület, amelyet a legkevesebben soroltak a három leginkább javuló terület közé – pártpreferenciától függetlenül. Ez azt mutatja, hogy az egészségügy nem tekinthető kormányzati sikertörténetnek, a többi közszolgáltatáshoz mérten, illetve egyik választói csoport szemében sem. 34

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 12. ábra Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala javult a leginkább?(Tisza Párt szavazói,%) HONVÉDELEM, KATONASÁG KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM, T Ű ZOLTÓSÁG FELS Ő OKTATÁS(EGYETEMEK) ENERGIASZOLGÁLTATÁS KÖZMÉDIA KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS UTAK ÁLLAPOTA VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT KÖZBIZTONSÁG, REND Ő RSÉG ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM GYERMEKVÉDELEM SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖZOKTATÁS KÖZEGÉSZSÉGÜGY 2% 1% 6% 6% 6% 5% 5% 4% 4% 11% 10% 10% 10% 9% 9% 14% 13% 35

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A leginkább javuló közszolgáltatások felmérése után arra is kíváncsiak voltunk, melyek azok a területek, ahol a válaszadók a legnagyobb romlást érzékelték az elmúlt 15 évben. Ehhez a következő kérdést tettük fel:„ Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala romlott a leginkább ?” A résztvevők a megadott 17 közszolgáltatási terület közül legfeljebb hármat választhattak ki, amelyeket a leginkább romló minőségűnek ítéltek. Az eredményekből egyértelműen kiemelkedik a közegészségügy színvonalának változása 15 éves távlatban: a válaszadók többsége(56%) szerint ez a leginkább romló közszolgáltatások közé tartozik (13. ábra) . Ezt követi az utak állapota(36%), a közoktatás(23%) és a szociális ellátórendszer(22%). Ez a négy terület emelkedik ki jelentősebb aránnyal, míg a többi közszolgáltatás jóval kevesebb említést kapott. A válaszadók 9%-a sorolta a közösségi közlekedést, a közbiztonságot és a gyermekvédelmet a leginkább romló szolgáltatások közé. Ezt követi a felsőoktatás (8%), a közmédia(7%), az energiaszolgáltatás(7%), valamint a szemétszállítás és hulladékgazdálkodás(6%), illetve a katasztrófavédelem és tűzoltóság(6%). A lista végén szerepel a vízügyi hálózat(4%), a honvédelem és katonaság (4%), a közigazgatás és hivatalos ügyintézés(4%), az állami környezetvédelem(4%), valamint a szennyvízelvezetés és-tisztítás(3%). Az adatokat összehasonlítva a 2022-es Mérlegen az állam című felmérésünk eredményeivel, azt mondhatjuk, hogy a leginkább romlónak érzékelt közszolgáltatási területek érdemben nem változtak. Akkor is a közegészségügy, a szociális ellátórendszer és a közoktatás alkották a negatív toplistát, ami arra utal, hogy a magyar társadalom e három területen tartósan romló tendenciát érzékel az Orbán-kormányzatok időszakában. Az utak állapota ezúttal önálló válaszopcióként szerepelt listánkon, és kétszer annyi említést kapott, mint amikor a közlekedési szakterület részeként lehetett választani. Az utak állapota 2025-ben a 2. helyen végzett, míg 2022-ben a közlekedés(közlekedési vállalatok, utak) még csak a 4. volt a leginkább romlónak tekintett közszolgáltatások listáján. 36

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 13. ábra Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala romlott a leginkább?(Összes megkérdezett,%) KÖZEGÉSZSÉGÜGY UTAK ÁLLAPOTA KÖZOKTATÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZBIZTONSÁG, REND Ő RSÉG GYERMEKVÉDELEM FELS Ő OKTATÁS(EGYETEMEK) KÖZMÉDIA ENERGIASZOLGÁLTATÁS SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM, T Ű ZOLTÓSÁG VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT HONVÉDELEM, KATONASÁG KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS 9% 9% 9% 8% 7% 7% 6% 5% 4% 4% 4% 4% 3% 23% 22% 36% 56% 37

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Az adatokat pártpreferencia szerinti bontásban is elemeztük. A kormánypártok szavazói körében – összhangban a teljes népességgel – a közegészségügy végzett az élen: 46%-uk sorolta ezt a három leginkább romló közszolgáltatási terület közé (14. ábra) . Ezt követi az utak állapota(34%), majd a szociális ellátórendszer(18%) és a közoktatás (12%). Ez utóbbi kettő sorrendje tehát fordított a teljes népességhez képest. A lista végén a közmédia(4%), a honvédelem és katonaság(3%), valamint az állami környezetvédelem(3%) szerepelnek. A legnagyobb eltérések a teljes népességhez képest a közegészségügy(46% a kormánypártiaknál vs. 56% a teljes népességben), valamint a közoktatás(12% vs. 23%) megítélésében mutatkoznak meg. Ez azt jelzi, hogy bár a problémás területek azonosak, a kormánypárti szavazók kisebb arányban tartják ezeket romló színvonalúnak. 14. ábra Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala romlott a leginkább?(Kormánypárti szavazók,%) KÖZEGÉSZSÉGÜGY UTAK ÁLLAPOTA SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖZOKTATÁS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS GYERMEKVÉDELEM KÖZBIZTONSÁG, RENDÕRSÉG FELS Ő OKTATÁS(EGYETEMEK) VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS KATASZTRÓFAVÉDELEM, T Ű ZOLTÓSÁG KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS KÖZMÉDIA HONVÉDELEM, KATONASÁG ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM 18% 12% 9% 6% 6% 6% 5% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 3% 3% 34% 46% 38

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON A Tisza Párt szavazói körében az első négy helyezett megegyezik a teljes népesség eredményeivel, ugyanakkor az említési arányok az átlagosnál jóval magasabbak (15. ábra) . A közegészségügyet a válaszadók 64%-a sorolta a három leginkább romló közszolgáltatás közé, ezt követi az utak állapota(33%), a közoktatás(31%) és a szociális ellátórendszer(27%). A lista végén az állami környezetvédelem(4%), a szennyvízelvezetés és-tisztítás(2%), valamint a közigazgatás és hivatalos ügyintézés(2%) szerepelnek. 15. ábra Mit gondol, az elmúlt 15 évben a felsorolt közszolgáltatások közül melyek színvonala romlott a leginkább?(Tisza Párt szavazói,%) KÖZEGÉSZSÉGÜGY UTAK ÁLLAPOTA KÖZOKTATÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER GYERMEKVÉDELEM KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZBIZTONSÁG, RENDÕRSÉG KÖZMÉDIA FELS Ő OKTATÁS(EGYETEMEK) ENERGIASZOLGÁLTATÁS VÍZÜGY, VÍZHÁLÓZAT SZEMÉTSZÁLLÍTÁS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HONVÉDELEM, KATONASÁG KATASZTRÓFAVÉDELEM, T Ű ZOLTÓSÁG ÁLLAMI KÖRNYEZETVÉDELEM SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS-TISZTÍTÁS KÖZIGAZGATÁS, HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS 12% 11% 11% 11% 10% 8% 7% 6% 6% 6% 4% 3% 2% 33% 31% 27% 64% 39

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A kormánypárti és a Tisza Párt szavazói között jelentős eltérések mutatkoznak a közegészségügy, a közoktatás, a szociális ellátórendszer és a gyermekvédelem megítélésében. Ezeket a területeket a kormánypárti szavazók jóval kisebb arányban sorolták a leginkább romló közszolgáltatások közé, mint a Tisza szavazói. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a romló közszolgáltatások megítélésében jóval nagyobb társadalmi konszenzus tapasztalható, mint a javuló területek esetében. A közegészségügy, az utak állapota, a közoktatás és a szociális ellátórendszer egyaránt az első négy helyen szerepeltek mind a két nagy párt szavazótáborának, mind a teljes népességnek az értékelésében. Ez világosan jelzi, hogy a lakosság e négy területen érzékeli leginkább a kormányzati teljesítmény hiányosságait. 1.3. Kormányváltás hatása a közszolgáltatások működésére A következő kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a magyarok hogyan vélekednek egy esetleges kormányváltás hatásairól a közszolgáltatások működését és színvonalát illetően. A megkérdezettek a következő kérdést értékelhették három válaszlehetőség –„ javítana ”,„ rontana ” vagy„ nem változna ” – segítségével:„ Ön szerint javítana vagy rontana egy kormányváltás a magyar állam által biztosított közszolgáltatások működésén? ”. A magyarok relatív többsége(43%) szerint egy kormányváltás pozitív változást jelentene a közszolgáltatások működésére és színvonalára (16. ábra) . Ezzel szemben negyedük(26%) szerint kifejezetten rontana a helyzeten a kormányváltás, míg szintén negyedük(23%) véli úgy, hogy minőségi változást egy kormányváltás sem hozna. Emellett azonban fontos kiemelni, hogy az egyes társadalmi és politikai csoportok eltérő módon gondolkodnak a kérdésről. A kormánypártiak 56 százaléka véli úgy, hogy a Fidesz-KDNP leváltása rontana a különböző állami és önkormányzati szolgáltatások működésén, míg negyedük(24%) szerint nem változtatna a helyzeten. Még a kormánypártiak 16 százaléka is úgy gondolja, hogy 15 év kormányzás után a közszolgáltatások minőségén egy új kormány tudna már csak érdemben javítani. A Tisza Párt szavazói kifejezetten pozitívak a feltételezett hatásokat illetően: 72 százalékuk szerint javítana a jelenlegi állapotokon egy kormányváltás, míg csupán 10 százalékuk szerint rontana(13 százalékuk szerint nem okozna érdemi változást). A Demokratikus Koalíció(62%) és a Mi Hazánk (57%) szavazóinak meggyőző többsége is úgy gondolja, hogy javulást okozna, míg a pártnélküliek relatív többsége (36%) inkább úgy gondolja, hogy kormányoktól függetlenül nem várható javulás vagy romlás az állam által biztosított szolgáltatásokban. Emellett a bizonytalanok megosztottságát mutatja, hogy negyedük(26%) szerint javítana, míg 24 százalékuk szerint rontana a jelenlegi állapotokon, ha leváltanák az Orbán Viktor által vezetett kormányt és egy új venné át a helyét. 40

1. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON Az életkor tekintetében egy csoport mutatkozott kifejezetten optimistának egy kormányváltás közszolgáltatások minőségére gyakorolt hatásait illetően: a fiatal felnőttek abszolút többsége(54%) bizakodó, míg a további életkori csoportokban rendre 10-14 százalékponttal kevesebb azok aránya, akik hasonlóképp gondolkodnak. A 18-29 évesek körében vannak a legkevesebben, akik szerint rontana vagy nem változtatna a jelenlegi állapotokon a kormányváltás, míg a 30 évnél idősebbek körében körülbelül a megkérdezettek negyede képvisel negatív, és további negyede semleges álláspontot. 16. ábra Ön szerint javítana vagy rontana egy kormányváltás a magyar állam által biztosított közszolgáltatások működésén?(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 26% 23% FIDESZ-KDNP TISZA PÁRT DK MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 56% 10% 13% 11% 24% 8% 24% 24% 36% 18-29 30-39 40-49 50-59 60+ 19% 24% 28% 28% 29% 18% 25% 23% 23% 24% LEGFELJEBB 8 ÁLTALÁNOS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ, SZAKISKOLA ÉRETTSÉGI DIPLOMA 31% 26% 27% 21% 28% 19% 20% 26% 43% 24% 72% 62% 57% 26% 54% 44% 42% 41% 40% 34% 45% 45% 47% 8% 16% 4% 5% 3% 11% 14% 9% 7% 7% 8% 7% 7% 10% 8% 6% RONTANA NEM VÁLTOZNA JAVÍTANA NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 41

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezők kifejezetten megosztottak: 34 százalékuk szerint javítana, 28 százalékuk szerint nem változtatna, míg 31 százalékuk szerint inkább rontana egy kormányváltás a közszolgáltatások színvonalán. Ezzel szemben a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek(45%), érettségizettek(45%), valamint diplomások(47%) körülbelül fele inkább bizakodó. A középfokú végzettséggel rendelkezők negyede – 26% és 27% – szerint inkább rontana a közszolgáltatások minőségén, míg egyötödük – 19% és 20% – szerint ez sem változtatna a színvonalon. Ezzel szemben a diplomások 21 százaléka szerint rontana, míg 26 százaléka szerint nem változtatna az állami közszolgáltatások állapotán. Végezetül a lakóhely tekintetében is mutatkoztak eltérések: a kisvárosokban élők egyharmada(35%) véli úgy, hogy javulást eredményezne egy kormányváltás, addig a fővárosiak(47%), a megyeszékhelyeken(47%) és a községekben (47%) élők körében 12 százalékponttal többen gondolják így. Romboló hatást valószínűsít a budapestiek(22%), a megyeszékhelyeken(23%) és a községekben(24%) élők kevesebb mint 25 százaléka, amivel szemben kiugró a kisvárosokban élők körében mért arány(33%). 42

2. Oktatás 2. OKTATÁS E fejezetben részletesen bemutatjuk, hogy a magyar közoktatás helyzetéről és egyes reformjavaslatokról hogyan gondolkodik a magyar társadalom. 2.1. A magyar közoktatás legégetőbb problémái Első kérdésként arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek szerint mi a magyar közoktatás három legnagyobb problémája (17. ábra) . A válaszok alapján a magyarok szerint a legsúlyosabb gond a közoktatásban, hogy kevés a jó pedagógus(31%). A tanárok szakmai színvonalán túl még az elöregedő pedagógustársadalmat és a tanárhiányt (29%), valamint a tananyag mennyiségét vélik a kutatás résztvevői a legnagyobb problémáknak. Szintén gyakori vélekedés, hogy a tananyag elavult, az iskola pedig nem készít fel a 21. század kihívásaira(24%), illetve sokan említették a pedagógusok túlterheltségét és a segítő szakemberek hiányát is(22-22%). A válaszadók ötöde említette a központosítás túlzó mértékét és az iskolai erőszak elterjedtségét is(egyaránt 20%). A további válaszlehetőségek közül 18% az iskolák közti különbségeket, 17%-17% az oktatási intézmények rossz állapotát és hiányos eszközkészletét, illetve a pedagógusok alacsony béreit választották, míg 16% az egészségtudatos életre nevelés hiányát, valamint az alkohol és droghasználat elterjedtségét sorolta az oktatási rendszer három legfontosabb baja közé. Az előbbiektől lényegesen lemaradva, mindössze 7%-os említési aránnyal szerepel az érettségi megszerzésére nyújtott második esély hiánya. 43

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 17. ábra Ön szerint az alábbiak közül mi a magyar közoktatás három legnagyobb problémája? (Összes megkérdezett,%) KEVÉS A JÓ PEDAGÓGUS ELÖREGEDETT A PEDAGÓGUSTÁRSADALOM, JELENTŐS A TANÁRHIÁNY TÚLSÁGOSAN SOK A TANANYAG, TÚLTERHELTEK A DIÁKOK ELAVULT A TANANYAG, AZ ISKOLA NEM KÉSZÍT FEL A 21. SZÁZAD KIHÍVÁSAIRA TÚLTERHELTEK A PEDAGÓGUSOK HIÁNYOZNAK A SEGÍTŐ SZAKEMBEREK AZ ISKOLÁKBÓL TÚLSÁGOSAN KÖZPONTOSÍTOTT AZ OKTATÁSSZERVEZÉS, NEM DEMOKRATIKUSAN MŰKÖDNEK AZ ISKOLÁK ELTERJEDT AZ ISKOLAI ERŐSZAK, SOK DIÁKOT KIKÖZÖSÍTENEK VAGY BÁNTALMAZNAK TÚL NAGY A KÜLÖNBSÉG A JÓ ÉS ROSSZ ISKOLÁK KÖZÖTT, EZÉRT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEKNEK KEVÉS AZ ESÉLYE A KITÖRÉSRE FIZIKAILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK AZ ISKOLÁK ÉS ÓVODÁK, HIÁNYOZNAK AZ ALAPVETŐ OKTATÁSI ESZKÖZÖK NINCSENEK MEGFIZETVE A PEDAGÓGUSOK NEM NEVEL EGÉSZSÉGTUDATOS ÉLETRE AZ ISKOLA, ELTERJEDT AZ ALKOHOL ÉS DROGHASZNÁLAT A FIATALKORÚAK KÖRÉBEN RITKÁN AD„MÁSODIK ESÉLYT” AZ OKTATÁS AZ ÉRETTSÉGI MEGSZERZÉSÉRE 44 31% 29% 27% 24% 22% 22% 20% 20% 18% 17% 17% 16% 7%

2. OKTATÁS Egy korábbi, 2022-es kutatásunkban, amelyben az oktatással kapcsolatos véleményeket vizsgáltuk, ugyanaz az öt probléma állt az első öt helyen, de más sorrendben. A„kevés a jó pedagógus” válaszopció a harmadik helyről lépett az első helyre, és miközben a pedagógustársadalom elöregedése maradt a második legfontosabb gond, a diákok túlterheltsége a 4. helyről a 3. pozícióba került. Három évvel ezelőtt a tanárok túlterheltsége és nem kellő anyagi megbecsültsége végzett az élen, de idén ezt a két tényezőt külön-külön kérdeztük. A tanárok túlterheltsége az 5. legtöbb említést kapta, míg a tanárok fizetése a felsorolt állítások második felében végzett(holtversenyben a 10. helyen). Politikai bontásban nézve a véleményeket csupán kisebb eltérések figyelhetőek meg a pártok szimpatizánsai között. A kormánypárti válaszadók körében a leggyakrabban említett három gond azonos a teljes társadalom esetén látott sorrenddel (18. ábra) Körükben azonban jóval magasabb arányban vannak azok, akik a tanárok szakmai színvonalát vélik a legfontosabb problémának(41%), míg az elöregedett tanártársadalom és a tanárhiány problematikáját, valamint a tananyag túlzó mennyiségét az átlaghoz közel azonos arányban említették(30% és 27%). Véleményük szerint szintén a súlyosabb problémák közé tartozik az iskolai erőszak szintje, a segítő szakemberek hiánya és a pedagógusok túlterheltsége(előbbi kettőt 21%-21%, utóbbit 20% említette). A jó és rossz iskolák közötti különbségeket és az egészségtudatos életre nevelés hiányát 17%-17% sorolja a legsúlyosabb gondok közé, míg 15%15% az intézmények rossz fizikai állapotát és a végletekig központosított oktatásszervezést említették. A tananyag elavultságát a teljes népességhez képest lényegesen, 10 százalékponttal kevesebben(14%) választották a fideszes megkérdezettek körében. Ennél kevesebb említést csupán a pedagógusok alulfizetettsége(12%) és a második esély nyújtásának hiánya kapott(7%). 45

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 18. ábra Ön szerint az alábbiak közül mi a magyar közoktatás három legnagyobb problémája? (Kormánypárti szavazók,%) KEVÉS A JÓ PEDAGÓGUS ELÖREGEDETT A PEDAGÓGUSTÁRSADALOM, JELENTŐS A TANÁRHIÁNY TÚLSÁGOSAN SOK A TANANYAG, TÚLTERHELTEK A DIÁKOK ELTERJEDT AZ ISKOLAI ERŐSZAK, SOK DIÁKOT KIKÖZÖSÍTENEK VAGY BÁNTALMAZNAK HIÁNYOZNAK A SEGÍTŐ SZAKEMBEREK AZ ISKOLÁKBÓL TÚLTERHELTEK A PEDAGÓGUSOK TÚL NAGY A KÜLÖNBSÉG A JÓ ÉS ROSSZ ISKOLÁK KÖZÖTT, EZÉRT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEKNEK KEVÉS AZ ESÉLYE A KITÖRÉSRE NEM NEVEL EGÉSZSÉGTUDATOS ÉLETRE AZ ISKOLA, ELTERJEDT AZ ALKOHOL ÉS DROGHASZNÁLAT A FIATALKORÚAK KÖRÉBEN FIZIKAILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK AZ ISKOLÁK ÉS ÓVODÁK, HIÁNYOZNAK AZ ALAPVETŐ OKTATÁSI ESZKÖZÖK TÚLSÁGOSAN KÖZPONTOSÍTOTT AZ OKTATÁSSZERVEZÉS, NEM DEMOKRATIKUSAN MŰKÖDNEK AZ ISKOLÁK ELAVULT A TANANYAG, AZ ISKOLA NEM KÉSZÍT FEL A 21. SZÁZAD KIHÍVÁSAIRA NINCSENEK MEGFIZETVE A PEDAGÓGUSOK RITKÁN AD„MÁSODIK ESÉLYT” AZ OKTATÁS AZ ÉRETTSÉGI MEGSZERZÉSÉRE 41% 30% 27% 21% 21% 20% 17% 17% 15% 15% 14% 12% 7% Szemben a fideszes válaszadókkal, a Tisza Párt szavazói szerint a legsúlyosabbnak vélt probléma, hogy az oktatás nem készít fel a 21. század kihívásaira(33%, 19. ábra ). Ezt követően közel azonos arányban jelölték problémaként a tanárhiányt és elöregedő tanártársadalmat(28%), a túl sok tananyagot és túlterhelt diákokat(27%), segítő szakemberek hiányát(26%) és a jó pedagógusok alacsony számát(25%). Közel negyedük említette a központosított oktatásszervezést(23%), ötödük pedig a túlterhelt pedagógusokat(21%) és rossz állapotú intézményeket(20%). A peda46

2. OKTATÁS gógusok alacsony fizetéseit 18% véli kiemelt problémának, 17% szerint az iskolai erőszak elterjedtsége, 16 százalék szerint pedig a jó és rossz iskolák közötti túl nagy különbségek vannak a legfontosabb problémák között. Legkisebb arányban a tiszások szerint az egészségtudatos életre nevelés és az elterjedt drog és alkoholfogyasztás szerepel (15%), míg a párt támogatóinak tizede szerint a legfontosabb problémák közt az szerepel, hogy ritkán ad második esélyt az oktatás az érettségi megszerzésére. 19. ábra Ön szerint az alábbiak közül mi a magyar közoktatás három legnagyobb problémája? (Tisza Párt szavazói,%) ELAVULT A TANANYAG, AZ ISKOLA NEM KÉSZÍT FEL A 21. SZÁZAD KIHÍVÁSAIRA ELÖREGEDETT A PEDAGÓGUSTÁRSADALOM, JELENTŐS A TANÁRHIÁNY TÚLSÁGOSAN SOK A TANANYAG, TÚLTERHELTEK A DIÁKOK HIÁNYOZNAK A SEGÍTŐ SZAKEMBEREK AZ ISKOLÁKBÓL KEVÉS A JÓ PEDAGÓGUS TÚLSÁGOSAN KÖZPONTOSÍTOTT AZ OKTATÁSSZERVEZÉS, NEM DEMOKRATIKUSAN MŰKÖDNEK AZ ISKOLÁK TÚLTERHELTEK A PEDAGÓGUSOK FIZIKAILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK AZ ISKOLÁK ÉS ÓVODÁK, HIÁNYOZNAK AZ ALAPVETŐ OKTATÁSI ESZKÖZÖK NINCSENEK MEGFIZETVE A PEDAGÓGUSOK ELTERJEDT AZ ISKOLAI ERŐSZAK, SOK DIÁKOT KIKÖZÖSÍTENEK VAGY BÁNTALMAZNAK TÚL NAGY A KÜLÖNBSÉG A JÓ ÉS ROSSZ ISKOLÁK KÖZÖTT, EZÉRT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEKNEK KEVÉS AZ ESÉLYE A KITÖRÉSRE NEM NEVEL EGÉSZSÉGTUDATOS ÉLETRE AZ ISKOLA, ELTERJEDT AZ ALKOHOL ÉS DROGHASZNÁLAT A FIATALKORÚAK KÖRÉBEN RITKÁN AD„MÁSODIK ESÉLYT” AZ OKTATÁS AZ ÉRETTSÉGI MEGSZERZÉSÉRE 33% 28% 27% 26% 25% 23% 21% 20% 18% 17% 16% 15% 10% 47

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A DK szimpatizánsai szerint az oktatási rendszer legsúlyosabb problémái közé a pedagógusok túlterheltsége(39%), a kevés jó pedagógus(32%), az elöregedő tanártársadalom és az alacsony tanári fizetések tartoznak(31-31%). Ezen túl szintén nagy számban jelölték meg a tananyag túlzott mennyiségét és a diákok túlterheltségét, mint súlyos problémát(27%). A Mi Hazánk támogatói szerint pedig legfőképp az a probléma, hogy az oktatási rendszer nem készít fel a 21. század kihívásaira(37%), kevés a jó pedagógus(30%), elöregedett a pedagógustársadalom, elterjedt az iskolai erőszak és túlságosan központosított az oktatásszervezés(egyaránt 27%). A pártnélküliek szerint a legnagyobb gond az, hogy kevés a jó pedagógus(32%), túlterheltek a diákok(31%), valamint elöregedett a pedagógustársadalom és jelentős a tanárhiány(28%). 2.2. Oktatáspolitikai javaslatok megítélése a magyar társadalomban A közoktatással kapcsolatos problémákon túl kíváncsiak voltunk, miként vélekednek a megkérdezettek néhány, a közbeszédben gyakran felmerülő állítás kapcsán (20. ábra) A kutatás résztvevői legnagyobb arányban azzal az állítással értettek egyet, hogy az államnak minden magyar állampolgár számára ingyenesen kell biztosítani az első diploma megszerzését(84%). Szintén rendkívül nagy arányban gondolták úgy a résztvevők, hogy biztosítani kell minden iskolában a szexuális felvilágosítást(81%). Előbbiéknél alacsonyabb, de továbbra is jelentős többségben vannak az egyetértők abban, hogy a központi, nemzeti alaptanterv helyett helyi tantervekre lenne szükség(74%), és hogy a jelenlegi 16 éves tankötelezettségi korhatárt vissza kellene állítani 18 évre(73%). Nem csak a tantervek szintjén látnák szükségét a válaszadók a nagyobb helyi autonómiának, hanem a működtetésben is: 69% szerint az önkormányzatok jobb gazdái lennének az oktatási intézményeknek, mint amilyen az állam jelenleg. Kétharmad feletti arányban értenének egyet a CEU magyarországi működését ellehetetlenítő intézkedések megszüntetésével is(68%). Az egyetlen állítás, amivel a résztvevők többsége nem értett egyet(54%), az egyházi intézmények magasabb mértékű támogatása az állami iskolákkal szemben. 48

2. OKTATÁS 20. ábra Ön szerint az adott állítás mennyire igaz ma Magyarországon?(Összes megkérdezett,%) AZ ÁLLAMNAK MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR SZÁMÁRA INGYENESEN KELL BIZTOSÍTANI AZ ELSŐ 3% 11% DIPLOMA MEGSZERZÉSÉT BIZTOSÍTANI KELL, HOGY MINDEN ISKOLÁBAN 3% 12% ELÉRHETŐ LEGYEN A SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS 43% 42% 41% 3% 39% 4% A KÖZPONTI NEMZETI ALAPTANTERV HELYETT HELYI TANTERVEKRE LENNE SZÜKSÉG 4% 16% JELENLEG 16 ÉVES KOR A TANKÖTELEZETTSÉG HATÁRA, EZT VISSZA KELL ÁLLÍTANI 8% 16% 18 ÉVES KORRA AZ ÖNKORMÁNYZATOK JOBB GAZDÁI LENNÉNEK AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNEK, MINT AZ ÁLLAM 5% 16% BIZTOSÍTANI KELL A FELTÉTELEIT ANNAK, HOGY A CEU (KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM) 6% VISSZATÉRHESSEN MAGYARORSZÁGRA HELYES AZ, HOGY A KORMÁNY TÖBB TÁMOGATÁST AD AZ EGYHÁZI ISKOLÁKBAN TANULÓ DIÁKOK UTÁN, MINT AZ ÁLLAMI ISKOLÁSOK UTÁN 16% 28% 43% 39% 43% 43% 26% 31% 6% 34% 3% 26% 9% 25% 10% 28% 14% 4% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT A fenti állítások közül három esetében részletesebben megvizsgáltuk a vélemények megoszlását, hogy mélyebb képet kaphassunk a társadalom egyes csoportjainak gondolkodásáról. A legnagyobb különbségek azon állítás kapcsán tapasztalhatók, miszerint„helyes az, hogy a kormány több támogatást ad az egyházi iskolákban tanuló diákok után, mint az állami iskolások után” (21. ábra) . A kérdésben kizárólag a kormánypárti megkérdezettek körében vannak többségben az egyetértők(57%), míg az ellenkező véleményen lévő fideszesek aránya 41%. Ellenben a kormány49

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN kritikus szavazói csoportok mindegyikében az egyet nem értők alkotnak többséget: leginkább a Tisza Párt szavazói vélekednek kritikusan erről a kormányzati gyakorlatról(63%), azonban a DK, a Mi Hazánk és a pártnélküliek esetén is ez a többségi vélemény(DK: 55%, Mi Hazánk: 53%, pártnélküliek: 56%). 21. ábra Helyes az, hogy a kormány több támogatást ad az egyházi iskolákban tanuló diákok után, mint az állami iskolások után.(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 28% 26% 28% 14% 4% FIDESZ-KDNP TISZA PÁRT DK MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 15% 26% 39% 38% 25% 21% 28% 27% 29% 21% 32% 32% 32% 24% 23% 18% 2% 12% 5% 16% 6% 9% 14% 7% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT 50

2. OKTATÁS Abban a kérdésben, hogy az oktatási intézmények állami vagy önkormányzati fenntartásban lennének jobb helyen, a többségi álláspont minden szavazótábor esetén azonos irányba mutat (22. ábra) . Az államot legnagyobb arányban a fideszes megkérdezettek látják jobb gazdának, azonban ezt a véleményt körükben is csupán a megkérdezettek körülbelül harmada osztja(31%), többségük az önkormányzati fenntartást véli jobbnak(60%). Az ellenzéki érzelmű megkérdezettek között pedig elsöprő arányban vannak, akik visszaadnák az iskolák működtetését az önkormányzatok kezébe: a Tisza Párt támogatói körében 78% vélekedik így, a DK szimpatizánsok között pedig 82% az ezen a véleményen lévők aránya. A Mi Hazánk táborában is egyértelműen ez a domináns álláspont(71%) és a pártnélküliek is erre hajlanak(61%). 22. ábra Az önkormányzatok jobb gazdái lennének az oktatási intézményeknek, mint az állam. (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 5% 16% 43% 26% 9% FIDESZ-KDNP 9% 22% 37% TISZA PÁRT 2% 11% 44% DK 4% 11% 55% MI HAZÁNK 2% 17% 59% PÁRTNÉLKÜLI 6% 18% 38% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 23% 8% 34% 8% 27% 3% 12% 11% 23% 15% INKÁBB EGYETÉRT 51

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Szintén visszatérő eleme az oktatással kapcsolatos diskurzusnak a tankötelezettségi korhatár, melyet az Orbánkormány 2012-ben 16 évre csökkentett a korábbi 18 évről. Ha e kérdésről a választópolgárok véleménye döntene, nem lenne kérdés a visszaállítás: mindegyik szavazótábor esetében kétharmad feletti arány gondolja úgy, hogy 18 évre kellene visszaállítani a tankötelezettségi korhatárt (23. ábra) . Így vélekedik a fideszesek 73 százaléka és a tiszások 69 százaléka, továbbá a DK szimpatizánsok 80, a Mi Hazánk támogatóinak pedig 73 százaléka. A pártnélküliek körében szintén a tankötelezettségi korhatár megemelését támogatók vannak jelentős többségben: háromnegyedük(74%) vélekedik így. 23. ábra Jelenleg 16 éves kor a tankötelezettség határa, ezt vissza kell állítani 18 éves korra. (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 8% 16% 39% 34% 3% FIDESZ-KDNP 9% 16% TISZA PÁRT 9% 18% DK 7% 11% MI HAZÁNK 7% 19% PÁRTNÉLKÜLI 8% 12% 40% 32% 48% 45% 39% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 52 33% 37% 32% 28% 35% INKÁBB EGYETÉRT 2% 4% 2% 7%

3. Egészségügy 3. EGÉSZSÉGÜGY A következő blokkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyarok véleménye szerint melyek az egészségügyi rendszer legnagyobb problémái, valamint különböző közpolitikai javaslatoknak mekkora a támogatottsága. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos általános értékelésből kiderült, hogy a magyarok véleménye szerint ez a terület az, ami a leginkább jelentős reformokat igényel. Kiemelten foglalkozunk a közegészségügy és a magánegészségügy viszonyával, és felmérjük a magánegészségügyi szolgáltatások elterjedtségét a magyarok körében. 3.1. A magyar közegészségügy legégetőbb problémái Kutatásaink alapján hosszú évek óta a magyarok problématérképének élmezőnyében szerepelnek az egészségüggyel kapcsolatos problémák. Mostani felmérésünkben ezért ismét vizsgáltuk, hogy a válaszadók mit gondolnak, mi a magyar egészségügy három legnagyobb problémája (24. ábra) . Megkérdezettjeink véleménye alapján a legégetőbb probléma, hogy túlságosan hosszúak a várólisták(43%). Szintén sokak szerint nincs elég egészségügyi dolgozó(37%), illetve a jó egészségügyi szakemberek hiánya is probléma(31%). Számos válaszadó sorolta a legsúlyosabb gondok közé a kórházak rossz fizikai állapotát(24%), az egészségügyi ügyintézés körülményességét(21%) és az egészségügyi dolgozók túlterheltségét(20%) is, amit az elérhető közelségű egészségügyi ellátás és diagnosztikai eszközök hiánya követ(19%-19%). A gyógyszerek magas árát 16%, a kórházi fertőzések számát és az egészségügyi dolgozók fizetését pedig 14%-14% százalék. A legkisebb arányban a prevencióra fektetett nem elegendő hangsúlyt (12%) és a hálapénz intézményét jelölték meg(8%). Három évvel ezelőtti kutatásunk eredményeihez képest csak kisebb sorrendváltozások történtek, a nagy képet tekintve az látszik, hogy a problémaérzékelés változatlan. A leggyakrabban említett problémák listáján 2022-ben holtversenyben végzett az élen az, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó, illetve, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták. 2025-ben a várólistákat hat százalékponttal többen választották, mint az orvos- és ápolóhiányt. A három évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan idén is az a válaszopció került a harmadik helyre, miszerint kevés a jó színvonalú egészségügyi szakember. 53

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 24. ábra Ön szerint az alábbiak közül mi a magyar közegészségügy három legnagyobb problémája? (Összes megkérdezett,%) TÚL HOSSZÚAK A KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁK NINCS ELÉG EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ(ORVOSOK, HÁZIORVOSOK, ÁPOLÓK) KEVÉS A JÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER, EZÉRT ROSSZ A BETEGELLÁTÁS SZÍNVONALA FIZIKAILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK A KÓRHÁZAK KÖRÜLMÉNYES AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÜGYINTÉZÉS, IDŐPONTFOGLALÁS TÚLTERHELTEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SOKAK SZÁMÁRA NINCS ELÉRHETŐ TÁVOLSÁGBAN A SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS NINCS ELÉG DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ(PL. RÖNTGEN, ULTRAHANG, CT, MRI) TÚL MAGASAK A GYÓGYSZERÁRAK MAGAS A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK SZÁMA NINCSENEK MEGFIZETVE AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK NEM FORDÍT AZ ÁLLAM KELLŐ FIGYELMET A MEGELŐZÉSRE (PL. SZŰRÉSEK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD) TOVÁBBRA IS ELTERJEDT, HOGY HÁLAPÉNZT KÉRNEK AZ ORVOSOK 43% 37% 31% 24% 21% 20% 19% 19% 16% 14% 14% 12% 8% Pártpreferencia szerint nézve az adatokat szinte teljesen azonos vélemények figyelhetők meg, hasonlóan az oktatási fejezetben látottakkal( 25. és 26. ábra ). Ez tovább erősíti azt az összképet, hogy a pártos táborok közötti törésvonalak javarészt nem a hétköznapi, a közszolgáltatások igénybevétele során szerzett tapasztalatok mentén alakulnak. A kormánypárti megkérdezettek szerint is a legsúlyosabb problémák, hogy túl hosszúak várólisták(39%), kevés az egészségügyi dolgozó(36%) és kevés a jó egészségügyi szakember(29%). Előkelő helyen említik továbbá, hogy túlterheltek az egészségügyi dolgozók(23%), körülményes az egészségügyi ügyintézés(21%), sokak számára nincs elérhető távolságban a szükséges egészségügyi ellátás(19%) és nincs elég diagnosztikai eszköz(19%). Az 54

3. EGÉSZSÉGÜGY egyetlen állítás, amit a teljes népességhez jelentősen alacsonyabb arányban jelöltek meg a fideszes válaszadók, hogy„fizikailag rossz állapotban vannak a kórházak”(18%, míg a teljes társadalomban 24%). Közel azonos arányban említették viszont, hogy túl magasak a gyógyszerárak(17%), nem fordít az állam kellő figyelmet a prevencióra, magas a kórházi fertőzések száma és nincsenek megfizetve az egészségügyi szakdolgozók(mindhárom 13%). Körükben is a legkisebb arányban említett probléma a hálapénz intézménye(10% említette). 25. ábra Ön szerint az alábbiak közül mi a magyar közegészségügy három legnagyobb problémája? (Kormánypárti szavazók,%) TÚL HOSSZÚAK A KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁK NINCS ELÉG EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ(ORVOSOK, HÁZIORVOSOK, ÁPOLÓK) KEVÉS A JÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER, EZÉRT ROSSZ A BETEGELLÁTÁS SZÍNVONALA TÚLTERHELTEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖRÜLMÉNYES AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÜGYINTÉZÉS, IDŐPONTFOGLALÁS SOKAK SZÁMÁRA NINCS ELÉRHETŐ TÁVOLSÁGBAN A SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS NINCS ELÉG DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ(PL. RÖNTGEN, ULTRAHANG, CT, MRI) FIZIKAILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK A KÓRHÁZAK TÚL MAGASAK A GYÓGYSZERÁRAK NEM FORDÍT AZ ÁLLAM KELLŐ FIGYELMET A MEGELŐZÉSRE (PL. SZŰRÉSEK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD) MAGAS A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK SZÁMA NINCSENEK MEGFIZETVE AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK TOVÁBBRA IS ELTERJEDT, HOGY HÁLAPÉNZT KÉRNEK AZ ORVOSOK 39% 36% 29% 23% 21% 19% 19% 18% 17% 13% 13% 13% 10% 55

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Nincsenek jelentős véleményeltérések a Tisza-szavazók körében sem a teljes társadalomhoz képest (26. ábra) . Az ellenzéki párt szimpatizánsai szerint is a túl hosszú kórházi várólisták jelentik a legsúlyosabb gondot(45%), melyet az követ, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó(39%), illetve kevés a jó egészségügyi szakember(33%). Az előbbieknél alacsonyabb, de szintén jelentős számban említették, hogy fizikailag rossz állapotúak a kórházak(27%), túlterheltek az egészségügyi dolgozók(25%) és sokak számára nincs elérhető távolságban a szükséges egészségügyi ellátás(23%). A diagnosztikai eszközök nem elégséges mennyiségét 17%, a kórházi fertőzések magas számát 26. ábra Ön szerint az alábbiak közül mi a magyar közegészségügy három legnagyobb problémája? (Tisza Párt szavazói,%) TÚL HOSSZÚAK A KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁK NINCS ELÉG EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ(ORVOSOK, HÁZIORVOSOK, ÁPOLÓK) KEVÉS A JÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER, EZÉRT ROSSZ A BETEGELLÁTÁS SZÍNVONALA FIZIKAILAG ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK A KÓRHÁZAK TÚLTERHELTEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SOKAK SZÁMÁRA NINCS ELÉRHETŐ TÁVOLSÁGBAN A SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS NINCS ELÉG DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ(PL. RÖNTGEN, ULTRAHANG, CT, MRI) MAGAS A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK SZÁMA KÖRÜLMÉNYES AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÜGYINTÉZÉS, IDŐPONTFOGLALÁS NINCSENEK MEGFIZETVE AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK TÚL MAGASAK A GYÓGYSZERÁRAK NEM FORDÍT AZ ÁLLAM KELLŐ FIGYELMET A MEGELŐZÉSRE (PL. SZŰRÉSEK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD) TOVÁBBRA IS ELTERJEDT, HOGY HÁLAPÉNZT KÉRNEK AZ ORVOSOK 45% 39% 33% 27% 25% 23% 17% 16% 14% 14% 13% 9% 5% 56

3. EGÉSZSÉGÜGY pedig 16% említette. Ezekkel közel azonos arányban sorolják a legsúlyosabb problémák közé, hogy körülményes az egészségügyi ügyintézés és nincsenek megfizetve az egészségügyi dolgozók(14%-14%), valamint túl magasak az gyógyszerárak(13%). Legkevésbé pedig azt vélik problémának, hogy az állam nem fordít kellő figyelmet a megelőzésre(9%) és hogy továbbra is elterjedt, hogy hálapénzt kérnek az orvosok(5%). A pártnélküli szavazók körében is megegyezik a problémasorrend a teljes mintáéval. Körükben is az a leggyakrabban említett gond az egészségüggyel, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták(45%), melyet az követ, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó(39%), illetve kevés a jó egészségügyi szakember(32%). 3.2. Egészségpolitikai kérdések megítélése a magyar társadalomban Az egészségügy esetén is megkérdeztük a kutatás résztvevőitől, hogy mit gondolnak egyes szakpolitikai javaslatokról, amelyek az elmúlt években felmerültek a magyar közbeszédben. A felsorolt állítások közül legtöbben(85%) azzal értettek egyet, hogy amennyiben az állami egészségügy nem tud egy beteget rövid időn belül ellátni, akkor a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a magánegészségügyi ellátást (27. ábra) . Hasonlóan magas arányban értettek egyet a megkérdezettek azzal, hogy mobil szűrőpontokkal el kell juttatni az egészségügyi szűrés lehetőségét a hátrányos helyzetű településekre(83%). A megkérdezettek négyötöde szerint továbbá ingyenessé kellene tenni a választható oltásokat is(81%), jelentősen meg kell emelni az ápolók fizetését(80%), valamint állami szabadnapokkal szükséges ösztönözni a szűréseken való részvételt(78%). A válaszadók háromnegyede(76%) értett egyet azzal az állítással, hogy a gyógyuláshoz ma Magyarországon elengedhetetlen a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele. Ezzel összhangban 70% azt gondolja, hogy az állami egészségügy elhanyagolása a kormány részéről hozzájárul a magánszolgáltatók térnyeréséhez. 57

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 27. ábra Ön egyetért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal?(Összes megkérdezett,%) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK FIZETNIE KÉNE A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST IS, AMENNYIBEN AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY NEM TUDJA EGY BETEGNEK RÖVID IDŐN BELÜL BIZTOSÍTANI A SZÜKSÉGES DIAGNÓZIST VAGY KEZELÉST 3% 11% MOBIL SZŰRŐPONTOKKAL EL KELL JUTTATNI AZ 3% EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉS LEHETŐSÉGÉT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ELSZIGETELT TELEPÜLÉSEKRE IS 11% 42% 43% 43% 1% 40% 2% INGYENESSÉ KELLENE TENNI A VÁLASZTHATÓ OLTÁSOKAT IS 2% 13% 41% 40% 3% JELENTŐSEN MEG KELL EMELNI AZ ÁPOLÓK FIZETÉSÉT, 3% 14% LEGALÁBB AZ ORVOSOK FIZETÉSÉNEK 60%-ÁRA 46% 34% 2% ÁLLAMILAG FIZETETT SZABADNAPOKKAL KÉNE ÖSZTÖNÖZNI, HOGY AZ EMBEREK MEGJELENJENEK A SZŰRÉSEKEN 4% 14% 44% 34% 4% AKI MA MAGYARORSZÁGON GYÓGYULNI AKAR, ANNAK NINCS MÁS LEHETŐSÉGE, MINT A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYHÖZ 4% 18% FORDULNI 39% 37% 2% A MAGYAR KORMÁNY TUDATOSAN HANYAGOLJA EL A KÖZEGÉSZSÉGÜGYET, HOGY EZZEL TÁMOGASSA 8% 19% A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY TÉRNYERÉSÉT 34% 36% 4% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT 58

3. EGÉSZSÉGÜGY Mint látható, valamennyi állítás esetében széleskörű társadalmi egyetértés mutatkozott. A két leginkább megosztó állítás azonban – amelyek közvetlen kritikát fogalmaznak meg a kormány egészségpolitikájával szemben – pártpreferencia szerinti bontásban is vizsgálatra kerültek( 28. és 29. ábra ). Azzal az állítással, hogy„aki ma Magyarországon gyógyulni akar, annak nincs más lehetősége, mint a magánegészségügyhöz fordulni”, a legtöbb párt szavazói nagyrészt egyetértettek (28. ábra) . A Tisza Párt és a DK támogatóinak 85%–85%-a értett egyet, míg a kormánypárti válaszadók körében ez az arány 65%. Ez utóbbi esetben tehát, bár a többség osztja az állítást, láthatóan nagyobb az elutasítás aránya. A Mi Hazánk szavazói(76%) és a pártnélküli válaszadók(72%) egyetértési aránya a két pólus között helyezkedik el. 28. ábra Aki ma Magyarországon gyógyulni akar, annak nincs más lehetősége, mint a magánegészségügyhöz fordulni?(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 4% 18% 39% 37% 2% FIDESZ-KDNP 11% 22% 38% TISZA PÁRT 2% 12% 39% DK 15% 55% MI HAZÁNK 24% 38% PÁRTNÉLKÜLI 3% 21% 36% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 27% 46% 30% 38% 36% INKÁBB EGYETÉRT 2% 1% 4% 59

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A pártpreferencia szerinti eltérések valamivel markánsabban mutatkoznak meg abban az állításban, miszerint„a magyar kormány tudatosan hanyagolja el a közegészségügyet, hogy ezzel támogassa a magánegészségügy térnyerését” (29. ábra) . Bár az összes vizsgált csoportban többségben vannak az egyetértők, a kormánypárti szavazók megosztottabbak: 55% egyetért, ugyanakkor 41% elutasítja az állítást. Ezzel szemben a Tisza Párt és a DK támogatói körében csupán 16%–16% nem ért egyet, miközben az egyetértők aránya mindkét esetben 80% feletti. A Mi Hazánk szimpatizánsainál ez az arány 74% vs. 22%. A pártnélküliek körében az egyet nem értők aránya szintén viszonylag alacsony(29%), miközben 62% egyetért, ami mutatja, hogy az állítás szélesebb társadalmi körben is rezonál. 29. ábra A magyar kormány tudatosan hanyagolja el a közegészségügyet, hogy ezzel támogassa a magánegészségügy térnyerését?(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 8% 19% 33% 35% 4% FIDESZ-KDNP 16% 25% 33% TISZA PÁRT 3% 13% 33% DK 16% 44% MI HAZÁNK 6% 16% 41% PÁRTNÉLKÜLI 8% 21% 32% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 60 22% 50% 40% 33% 30% INKÁBB EGYETÉRT 4% 1% 4% 9%

3. EGÉSZSÉGÜGY Az elmúlt években egyre gyakrabban megfogalmazott állítássá vált, hogy az Orbán-kormány egészségpolitikája tudatosan igyekszik a polgárokat a magánegészségügy igénybevételére ösztönözni, és amint adatainkból láthattuk, ezzel a magyar társadalom széles többsége egyet is ért. Annak érdekében, hogy azt is láthassuk, hogy a magyar társadalom mekkora része vette már igénybe a magánegészségügy szolgáltatásait, kutatásunkban külön vizsgáltuk ezt a kérdést (30. ábra) . 30. ábra Ön igénybe vette már a magánegészségügy szolgáltatásait?(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 54% 45% 1% FIDESZ-KDNP TISZA PÁRT DK MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 65% 45% 56% 45% 57% 35% 53% 2% 44% 53% 2% 42% 1% 18-29 30-39 40-49 50-59 60+ 50% 49% 50% 48% 63% 49% 1% 50% 1% 48% 2% 51% 1% 36% 1% LEGFELJEBB 8 ÁLTALÁNOS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ, SZAKISKOLA ÉRETTSÉGI DIPLOMA NEM 67% 55% 53% 43% 32% 1% 43% 2% 46% 1% 56% 1% IGEN NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 61

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Felmérésünk alapján az látható, hogy a magyarok közel fele már igénybe vette a magánegészségügyi szolgáltatásokat(45% igen, 54% pedig nem). Legnagyobb arányban a Tisza Párt és a Mi Hazánk szavazói nyilatkoztak ekképpen(53-53%), akikhez képest a DK szimpatizánsok(44%) és a pártnélküliek(42%) esetén már alacsonyabb arányok figyelhetőek meg. Legkisebb arányban(35%) a kormánypárti megkérdezettek nyilatkoztak úgy, hogy már jártak a magánegészségügyben, a Fidesz-szimpatizánsok között viszont a kétharmad ennek ellenkezőjét mondta(65%). Demográfiai bontásban két éles mintázat látható az eredményekből. Életkor szerint vizsgálva az látható, hogy a nyugdíjas generáció körében jelentősen alacsonyabb azok aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatást már igénybe vettek(36%), míg a fiatalabb korcsoportok körében szinte teljesen azonos(48-50% közötti) arányok láthatóak. Iskolai végzettség szerint pedig egyértelműen látható a csoportok pénzügyi lehetőségeinek a hatása, vagyis minél magasabb iskolai végzettségű csoportot vizsgálunk, annál nagyobb arányban vannak azok, akik megengedhetik maguknak – és igénybe is veszik – a magánegészségügyet(legfeljebb 8 általánossal rendelkezők: 32%, szakvégzettégűek: 43%, érettségizettek: 46%, diplomások: 56%). Azok körében, akik vették már igénybe a magánegészségügyi ellátásokat, megkérdeztük, hogy az elmúlt évben hogyan változtak az ezzel kapcsolatos költéseik (31. ábra) . Mivel az egészségügyi kiadások jellemzően nem folyamatosan, hanem szakaszosan jelentkeznek – azaz alacsony vagy nulla költésű időszakokat hirtelen, nagyobb kiadások követnek –, az eredmények inkább iránymutatóként értelmezhetők. A résztvevőink válaszai alapján viszont egyértelműen növekvő magánegészségügyi kiadások láthatóak: 67% számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben növekedtek a magánegészségügyre fordított kiadásai. A Tisza Párt és a DK szavazói átlag feletti, a Fidesz és a Mi Hazánk támogatói átlag alatti mértékben vallottak arról, hogy többet költöttek az elmúlt évben magánegészségügyre, mint korábban. 62

3. EGÉSZSÉGÜGY 31. ábra Növekedtek vagy csökkentek az elmúlt egy évben a magánegészségügyre fordított kiadásai?(Azok körében, akik már igénybe vették a magánegészségügyet,%) TELJES NÉPESSÉG 6% 26% 67% 1% FIDESZ-KDNP 7% 35% TISZA PÁRT 4% 21% DK 7% 11% MI HAZÁNK 11% 28% PÁRTNÉLKÜLI 8% 29% 57% 1% 74% 1% 82% 54% 7% 62% 1% 18-29 7% 30-39 4% 40-49 6% 50-59 7% 60+ 7% 22% 20% 28% 26% 30% 68% 3% 75% 1% 66% 65% 2% 62% 1% LEGFELJEBB 8 ÁLTALÁNOS 3% SZAKMUNKÁSKÉPZŐ, SZAKISKOLA 8% ÉRETTSÉGI 7% DIPLOMA 6% 28% 31% 23% 24% CSÖKKENTEK NEM VÁLTOZTAK NÖVEKEDTEK 66% 3% 61% 69% 1% 69% 1% NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 63

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 4. Közlekedés A kutatásunkban arra is kíváncsiak voltunk, hogyan értékelik a magyarok a közlekedés helyzetét, mely problémák zavarják őket leginkább, és miként vélekednek a közlekedésfejlesztés fő irányairól. A felmérés során arra is rákérdeztünk, hogyan viszonyulnak ahhoz az utóbbi időben felmerült elképzeléshez, amely szerint hazánk legfőbb pályaudvarait és a körülöttük lévő területeket 99 évre magánkézbe adnák. 4.1. A közlekedés legégetőbb problémái A magyar közlekedési rendszer helyzetének feltérképezése érdekében 13 olyan állításról kérdeztük a válaszadókat, amelyek különböző közlekedési problémákat tükröznek. A résztvevők egy ötfokú skálán értékelhették, mennyire tartják igaznak az adott állítást ma Magyarországon(1=egyáltalán nem igaz, 5=teljesen igaz). Azokat, akik 4-es vagy 5-ös értékelést adtak, úgy tekintjük, hogy inkább igaznak tartják az adott problémát, míg az 1-es vagy 2-es értékelést adók inkább nem értenek egyet az állítással. Az eredmények alapján a 13 közlekedési problémához kapcsolódó állítás közül 12 esetben többségben voltak azok, akik inkább igaznak tartották az állítást – vagyis a társadalom többsége szerint ezek valóban fennálló problémák (32. ábra) . Egyedül az online jegyvásárlási lehetőségek nem megfelelősége esetében maradt 50% alatt azok aránya, akik inkább egyetértettek volna az állítással(40%). Ez arra utal, hogy a magyar közlekedési rendszer megítélése összességében kedvezőtlen a lakosság körében. A legmagasabb arányú egyetértés két közúti közlekedéshez kapcsolódó problémát övezett: ezek a magas benzinár és az utak rossz állapota. A válaszadók 79%-a inkább igaznak tartja, hogy Magyarországon magas a benzin ára, míg 75%-uk szerint az utak minősége rossz. Ez a két állítás kapta a legnagyobb arányban a 4-es vagy 5-ös értékelést, ami azt jelzi, hogy ezek a problémák a magyar társadalom közlekedéssel kapcsolatos aggodalmainak élén állnak. Emellett a válaszadók több mint kétharmada(68%) az autópálya-matricák árát is magasnak tartja. Ezzel szemben jóval kisebb arányban(57%) gondolják úgy, hogy túl kevés lenne az autópályák száma Magyarországon. Ez arra utal, hogy a lakosság kevésbé tartja problémásnak a közúti infrastruktúra kiterjedtségét, és inkább annak minőségével, valamint elérhetőségével(pl. benzinárak, matricaárak) elégedetlen. 64

4. KÖZLEKEDÉS 32. ábra Ön szerint az adott állítás mennyire igaz ma Magyarországon?(Összes megkérdezett,%) MAGAS A BENZIN ÁRA 1%5% 14% 27% ROSSZ AZ UTAK MINŐSÉGE 2%5% 17% 25% SOKAT KÉSNEK A VONATOK 2%5% 15% 28% ÁLLAPOTA 6% ROSSZ A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA 3% 18% 28% DRÁGA AZ AUTÓPÁLYA MATRICA 3%7% 19% 31% ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK 3% AZ ÁLLOMÁSOK 5% ROSSZ A VASÚTI KOCSIK 2% MINŐSÉGE 6% NINCSEN ÖSSZEHANGOLVA 3% A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS 6% KEVÉSSÉ KLIMATIZÁLT A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 5% 8% 22% 22% 21% 24% 34% 33% 31% 34% TÚL KEVÉS A VASÚTI JÁRAT 6% 8% 21% 33% AZ AUTÓPÁLYÁK SZÁMA KEVÉS 7% 10% MAGYARORSZÁGON DRÁGA A VASÚT ÉS AZ 6% 11% AUTÓBUSZJEGY NEM MEGFELELŐK AZ ONLINE JEGYVÉTELI LEHETŐSÉGEK 11% 14% 23% 21% 21% 32% 29% 21% 52% 2% 50% 2% 44% 6% 40% 5% 37% 4% 32% 5% 31% 6% 33% 7% 25% 6% 26% 6% 25% 4% 28% 6% 19% 14% 1- EGYÁLTALÁN NEM IGAZ 2 3 4 5- TELJESEN IGAZ NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 65

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A közúti közlekedés mellett a közösségi közlekedéssel kapcsolatban is erőteljes problémákat érzékel a magyar társadalom. A válaszadók 72%-a igaznak tartja, hogy sokat késnek a vonatok, míg 68%-uk szerint rossz állapotban van a vasúti infrastruktúra. Ezeket követi az állomások rossz állapotának megítélése(66%). Továbbá, 64% szerint gyenge a vasúti kocsik minősége, és ugyanennyien tartják problémásnak a vasúti és buszos közlekedés összehangolatlanságát. A válaszadók 59%-a szerint kevéssé klimatizált a közösségi közlekedés, és ugyanennyien érzik úgy, hogy túl kevés a vasúti járat. Ugyanakkor csak 57% szerint drágák a vasúti és autóbuszjegyek – ez az alacsonyabb arány feltehetően az újonnan bevezetett vármegye- és országbérlet-rendszer hatásának köszönhető. Az online jegyvásárlási lehetőségeket már csak a válaszadók 40%-a tartja nem megfelelőnek. Eredményeink azt sugallják, hogy a közösségi közlekedés megítélésében nem az ár vagy a digitális hozzáférés, hanem sokkal inkább a pontosság, a minőség és az infrastruktúra állapota jelentenek súlyosabb problémát a magyar társadalom szemében. Az eredményeket pártpreferencia szerinti bontásban is megvizsgáltuk. A közúti közlekedés területén a kormánypárti szavazók körében is azok az állítások kapták a legnagyobb arányban 4-es vagy 5-ös értékelést, amelyek a teljes népesség körében is vezették a listát: 71%-uk szerint magasak a benzinárak, 67%-uk szerint rossz az utak minősége, és 53% tartja drágának az autópálya-matricákat (33. ábra) . Az autópályák számát ugyanakkor már csak a kormánypárti szavazók 47%-a tartja kevésnek. A problémák sorrendje tehát teljes mértékben egybevág a teljes népesség értékelésével. A közösségi közlekedés megítélésében is hasonló eredmény figyelhető meg. A kormánypárti szavazók többsége is inkább igaznak tartja, hogy a vonatok gyakran késnek(53%), hogy rossz a vasúti infrastruktúra állapota(51%), illetve hogy az állomások rossz állapotban vannak(szintén 51%). Ezzel szemben az online jegyvásárlási lehetőségeket már csak 30%-uk tartja nem megfelelőnek, és 42%-uk szerint drágák a vasúti és buszjegyek. Mindez összességében azt jelzi, hogy a kormánypárti szavazók körében is jelentős, de az ellenzéki szavazókhoz képest kisebb elégedetlenség tapasztalható mind a közúti, mind a közösségi közlekedés egyes problématerületein. 66

4. KÖZLEKEDÉS 33. ábra Ön szerint az adott állítás mennyire igaz ma Magyarországon?(Kormánypárti szavazók,%) MAGAS A BENZIN ÁRA 2% 8% 17% ROSSZ AZ UTAK MINŐSÉGE 4%5% 22% SOKAT KÉSNEK A VONATOK 3% 10% 24% 29% 27% 24% 42% 2% 40% 2% 34% 5% DRÁGA AZ AUTÓPÁLYA MATRICA 4% 13% 24% ROSSZ A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA 7% 8% ÁLLAPOTA ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK AZ ÁLLOMÁSOK 4% 10% 28% 30% ROSSZ A VASÚTI KOCSIK MINŐSÉGE 5% 11% 29% NINCSEN ÖSSZEHANGOLVA A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS 5% 13% AZ AUTÓPÁLYÁK SZÁMA KEVÉS MAGYARORSZÁGON 9% 15% KEVÉSSÉ KLIMATIZÁLT A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 6% 14% 24% 25% 29% TÚL KEVÉS A VASÚTI JÁRAT 11% 15% 25% DRÁGA A VASÚT ÉS AZ AUTÓBUSZJEGY NEM MEGFELELŐK AZ ONLINE JEGYVÉTELI LEHETŐSÉGEK 10% 15% 16% 16% 24% 23% 27% 31% 33% 30% 31% 29% 31% 29% 24% 19% 26% 6% 20% 6% 18% 5% 19% 6% 18% 9% 18% 4% 14% 6% 14% 6% 18% 8% 11% 16% 1- EGYÁLTALÁN NEM IGAZ 2 3 4 5- TELJESEN IGAZ NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 67

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A Tisza Párt szavazói körében izgalmas újdonság, hogy nagyobb arányban tartják inkább igaznak azt az állítást, hogy a vonatok gyakran késnek(85%), mint azt, hogy magasak a benzinárak(83%). Ez arra utalhat, hogy a Tisza Párt szavazótábora nyitottabbnak tűnik a közösségi közlekedés problémáinak politikai tematizálására. Ezen eltérésen túlmenően azonban a problémák sorrendje a Tisza Párt szavazói körében is nagyrészt megegyezik a teljes népesség értékelésével (34. ábra) . A közúti közlekedés területén 81% szerint inkább igaz, hogy rossz az utak minősége, 77% szerint drága az autópálya-matrica, míg 66% szerint kevés az autópályák száma. A közösségi közlekedés problémái közül a vasúti késések mellett a vasúti infrastruktúra rossz állapotának megítélése is kiemelkedően magas (77%). Ugyanakkor jóval alacsonyabb azok aránya, akik szerint drágák a vasúti és buszjegyek(54%), illetve akik szerint nem megfelelőek az online jegyvételi lehetőségek(51%). 34. ábra Ön szerint az adott állítás mennyire igaz ma Magyarországon?(Tisza Párt szavazói,%) SOKAT KÉSNEK A VONATOK 1% 6% 3% 26% MAGAS A BENZIN ÁRA 4% 11% 25% ROSSZ AZ UTAK MINŐSÉGE ROSSZ A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK AZ ÁLLOMÁSOK DRÁGA AZ AUTÓPÁLYA MATRICA ROSSZ A VASÚTI KOCSIK MINŐSÉGE NINCSEN ÖSSZEHANGOLVA A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS KEVÉSSÉ KLIMATIZÁLT A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS TÚL KEVÉS A VASÚTI JÁRAT 1% 12% 4% 1% 12% 3% 2% 14% 3% 1% 14% 6% 2% 14% 3% 4% 16% 2% 6% 2% 5% 16% 19% 22% 23% 32% 28% 36% 28% 34% 30% AZ AUTÓPÁLYÁK SZÁMA KEVÉS MAGYARORSZÁGON 5% 6% 21% 30% DRÁGA A VASÚT ÉS AZ AUTÓBUSZJEGY 3% 7% 20% NEM MEGFELELŐK AZ ONLINE JEGYVÉTELI LEHETŐSÉGEK 9% 10% 21% 26% 21% 59% 58% 59% 57% 45% 49% 40% 47% 36% 39% 35% 38% 30% 5% 2% 2% 4% 4% 2% 5% 5% 6% 5% 3% 6% 9% 1- EGYÁLTALÁN NEM IGAZ 2 3 4 5- TELJESEN IGAZ NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 68

4. KÖZLEKEDÉS A pártnélküliek válaszai nagyrészt összecsengenek a teljes népesség eredményeivel: körükben is a magas benzinárak(77%) és az utak rossz állapota(74%) állnak az élen (35. ábra) . Ezzel szemben csak a bizonytalanok 53%-a ért egyet azzal az állítással, hogy túl kevés az autópálya Magyarországon. A közösségi közlekedés területén a pártnélküliek körében a rossz vasúti infrastruktúra áll az első helyen(72%), ezt követi a vonatok gyakori késése(70%). Érdekesség, hogy a vasúti és autóbuszjegyek drágaságával a pártnélküliek 63%-a ért inkább egyet, ami magasabb arány, mint a vasúti kocsik gyenge minőségének(61%) vagy a vasúti járatok alacsony számának(59%) értékei. A legalacsonyabb arányban a„ kevéssé klimatizált a közösségi közlekedés ”(50%) és a„ nem megfelelőek az online jegyvételi lehetőségek ”(36%) állításokat tartották igaznak. 35. ábra Ön szerint az adott állítás mennyire igaz ma Magyarországon?(Pártnélküliek,%) MAGAS A BENZIN ÁRA ROSSZ AZ UTAK MINŐSÉGE ROSSZ A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA SOKAT KÉSNEK A VONATOK DRÁGA AZ AUTÓPÁLYA MATRICA ROSSZ ÁLLAPOTBAN VANNAK AZ ÁLLOMÁSOK NINCSEN ÖSSZEHANGOLVA A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS 1% 14% 4% 1% 17% 5% 3% 14% 5% 2% 14% 5% 5% 19% 4% 3% 4% 22% 4% 20% 3% 26% 29% 31% 35% 35% 34% 33% DRÁGA A VASÚT ÉS AZ AUTÓBUSZJEGY 6% 10% 15% 38% ROSSZ A VASÚTI KOCSIK MINŐSÉGE 2% 5% 24% 34% TÚL KEVÉS A VASÚTI JÁRAT 6% 6% 20% 38% 51% 45% 41% 35% 31% 30% 30% 25% 27% 21% 3% 3% 6% 9% 6% 6% 9% 6% 7% 9% AZ AUTÓPÁLYÁK SZÁMA KEVÉS MAGYARORSZÁGON 9% 8% 24% 33% 20% 6% KEVÉSSÉ KLIMATIZÁLT A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS NEM MEGFELELŐK AZ ONLINE JEGYVÉTELI LEHETŐSÉGEK 7% 6% 12% 11% 31% 22% 31% 22% 19% 6% 14% 19% 1- EGYÁLTALÁN NEM IGAZ 2 3 4 5- TELJESEN IGAZ NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 69

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Összességében elmondható, hogy a közlekedési problémák megítélésében viszonylag egységes a magyar társadalom véleménye. A válaszadók nagy többsége problémának tartja a magas benzinárakat, az utak rossz állapotát, a vonatok gyakori késését és a vasúti infrastruktúra elégtelen minőségét. Ezek azok a területek, ahol a társadalmi elégedetlenség leginkább koncentrálódik, és amelyek kiemelten indokolhatják a közpolitikai beavatkozást. 4.2. Közlekedési fejlesztési irányok megítélése a magyar társadalomban A megoldási javaslatok feltérképezése érdekében kutatásunkban arra is rákérdeztünk, hogy a válaszadók szerint mely három fejlesztés vagy beavatkozás a legfontosabb a közlekedés színvonalának javítása érdekében. A magyar társadalom szerint a három legfontosabb közlekedési fejlesztési prioritás az utak minőségének javítása, a vasúti pályák állapotának javítása, valamint a vasúti és buszos közlekedés összehangolása (36. ábra) . Az utak állapotának javítását a válaszadók 51%-a jelölte meg, ami egyértelműen tükrözi az úthálózat minőségével kapcsolatos széles körű elégedetlenséget. A vasúti pályák állapotának javítását 31%, míg a különböző közlekedési módok összehangolását 29% tartja kiemelten fontosnak. Ezt követi a vasúti késések csökkentése(28%), valamint több vasúti járat indítása(25%). Érdekes eredmény, hogy bár sok válaszadó elégedetlen volt az állomások állapotával, mégis csak 12% sorolta a három legfontosabb fejlesztési cél közé ezek felújítását. További figyelemre méltó eredmény, hogy az új autópályák építését mindössze 17% tartja kiemelten fontos fejlesztési iránynak. Ez arra utal, hogy a lakosság inkább a meglévő úthálózat karbantartását és javítását, illetve a közösségi közlekedés infrastruktúrájának és működésének fejlesztését részesítené előnyben. Hasonlóképpen, a közösségi közlekedés árainak csökkentését is csak 22% választotta, ami megerősíti, hogy a problémák elsősorban nem az árakat, hanem a szolgáltatás minőségét érintik. Összességében a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom leginkább az alapvető infrastruktúrában – különösen az utak és vasutak állapotában –, valamint a közösségi közlekedés működésének szervezettségében látja a közlekedési rendszer javításának kulcsát. 70

4. KÖZLEKEDÉS 36. ábra Melyik hármat tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy a magyar közlekedés színvonala javulni tudjon?(Összes megkérdezett,%) AZ UTAK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA 51% A VASÚTI PÁLYÁK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA 31% A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS ÖSSZEHANGOLÁSA 29% A VASÚTI KÉSÉSEK CSÖKKENTÉSE 28% TÖBB JÁRAT INDÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN 25% A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS LEFEDETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE 23% A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁRAINAK CSÖKKENTÉSE 22% A VASÚTI KOCSIK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA 19% TÖBB AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE 17% A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KLIMATIZÁLÁSA 15% A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS DIGITALIZÁCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE 13% AZ ÁLLOMÁSOK FELÚJÍTÁSA 12% 71

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN Az adatokat pártpreferencia szerinti bontásban is megvizsgáltuk. A kormánypárti szavazók körében is az utak minőségének javítása került az első helyre: 49%-uk tartja ezt a legfontosabb fejlesztésnek a magyar közlekedés színvonalának növeléséhez (37. ábra) . Ezt követi holtversenyben a vasúti pályák állapotának javítása és a vasúti késések csökkentése(egyaránt 28%). Az állomások felújítása itt is a lista végén szerepel(13%). 37. ábra Melyik hármat tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy a magyar közlekedés színvonala javulni tudjon?(Kormánypárti szavazók,%) AZ UTAK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA A VASÚTI PÁLYÁK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA A VASÚTI KÉSÉSEK CSÖKKENTÉSE A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS ÖSSZEHANGOLÁSA TÖBB JÁRAT INDÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS LEFEDETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE A VASÚTI KOCSIK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA TÖBB AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁRAINAK CSÖKKENTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS DIGITALIZÁCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KLIMATIZÁLÁSA AZ ÁLLOMÁSOK FELÚJÍTÁSA 28% 28% 27% 23% 23% 21% 20% 19% 16% 14% 13% 49% 72

4. KÖZLEKEDÉS A Tisza Párt szavazói körében ugyanez a dobogós sorrend alakult ki: 52%-uk az utak minőségének javítását, 38%-uk a vasúti pályák állapotának javítását, míg 32%-uk a vasúti késések csökkentését sorolta a három legfontosabb fejlesztési irány közé (38. ábra) . Az állomások felújítása ebben a csoportban is a legkevésbé támogatott beavatkozás volt. 38. ábra Melyik hármat tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy a magyar közlekedés színvonala javulni tudjon?(Tisza Párt szavazói,%) AZ UTAK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA A VASÚTI PÁLYÁK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA A VASÚTI KÉSÉSEK CSÖKKENTÉSE A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS ÖSSZEHANGOLÁSA TÖBB JÁRAT INDÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS LEFEDETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁRAINAK CSÖKKENTÉSE A VASÚTI KOCSIK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA TÖBB AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KLIMATIZÁLÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS DIGITALIZÁCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE AZ ÁLLOMÁSOK FELÚJÍTÁSA 38% 32% 26% 26% 25% 21% 20% 13% 12% 12% 11% 52% 73

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A pártnélküliek körében szintén 52% tartja az utak állapotának javítását a legfontosabb fejlesztési iránynak (39. ábra) . Ugyanakkor ebben a csoportban a második és harmadik helyre eltérő prioritások kerültek: 31% szerint fontos a vasúti és buszos közlekedés összehangolása, míg 26% a közösségi közlekedés árainak csökkentését sorolta a három legfontosabb fejlesztés közé. A lista végén náluk a közösségi közlekedés digitalizációja szerepel, mindössze 8%-os aránnyal. 39. ábra Melyik hármat tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy a magyar közlekedés színvonala javulni tudjon?(Pártnélküliek,%) AZ UTAK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA A VASÚTI ÉS A BUSZOS KÖZLEKEDÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁRAINAK CSÖKKENTÉSE A VASÚTI PÁLYÁK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA TÖBB JÁRAT INDÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS LEFEDETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE A VASÚTI KÉSÉSEK CSÖKKENTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KLIMATIZÁLÁSA TÖBB AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE A VASÚTI KOCSIK MIN Ő SÉGÉNEK JAVÍTÁSA AZ ÁLLOMÁSOK FELÚJÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS DIGITALIZÁCIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE 31% 28% 27% 24% 22% 21% 18% 17% 16% 13% 8% 52% 74

4. KÖZLEKEDÉS Összességében elmondható, hogy a magyar társadalomban viszonylagos egyetértés mutatkozik a közlekedési fejlesztések fő irányairól. Pártpreferenciától függetlenül a legfontosabbnak az utak minőségének javítása számít. A közösségi közlekedés területén pedig különösen fontosnak tartják a vasúti pályák állapotának javítását, a vonatok késésének csökkentését, valamint a vasúti és buszos közlekedés jobb összehangolását. A válaszadók tehát nemcsak infrastrukturális, hanem szervezeti fejlesztések szükségességét is érzik. Ezzel szemben az állomások felújítását és a közösségi közlekedés digitalizációjának fejlesztését már jóval kevesebben tartják prioritásnak. Ezek az eredmények részben ellentétben állnak a kormányzat legfrissebb, 2035-ig szóló közlekedési beruházási stratégiájával. Bár a stratégia tartalmaz útfelújításokat – amelyek összhangban állnak a társadalmi elvárásokkal –, hangsúlyosan szerepelnek benne új autópálya-építések is. A kutatásunk alapján azonban a magyar társadalom nem az autópálya-hálózat további bővítésében, hanem sokkal inkább a meglévő közúti infrastruktúra minőségének emelésében és a vasúti rendszer fejlesztésében látja a közlekedés színvonalának javítási lehetőségét. A több autópálya építését a teljes népesség mindössze 17%-a sorolta a három legfontosabb közlekedésfejlesztési prioritás közé, míg a vasúti pályák állapotának javítását 31% említette. Ennek ellenére a kormányzat jelenlegi fejlesztési stratégiájában a vasúti pályák korszerűsítése alig kap hangsúlyt, ami érezhetően szembemegy a lakosság fejlesztéssel kapcsolatos elvárásaival. A közlekedéssel kapcsolatos kérdésblokkunkban egy aktuális közpolitikai fejlemény társadalmi megítélésére is kíváncsiak voltunk. A kormányzat 2024 végén nyilvánosságra került tervei szerint Budapest és több vidéki nagyváros vasútállomásait, valamint az azok körüli területeket 99 évre magánkézbe adnák, azzal a céllal, hogy külső tőkét vonjanak be az ingatlanfejlesztések felgyorsítására. A kutatásban e terv társadalmi támogatottságát is felmértük. Az eredmények egyértelmű társadalmi elutasítást mutatnak, pártpreferenciától függetlenül (40. ábra) . A teljes népesség 74%-a nem ért egyet a javaslattal és mindössze 16% a támogatók aránya. Még a Fidesz–KDNP szavazóinak 64%-a is elutasítja az elképzelést, és csupán 25%-uk támogatja azt. Az elutasítás az ellenzéki táborban még erőteljesebb: a Tisza Párt szavazóinak 79%-a, a Demokratikus Koalíció támogatói közül 81%, a Mi Hazánk szavazóinak 73%-a nem ért egyet a tervvel. A pártnélküliek körében az elutasítás aránya 76%, amely meghaladja a teljes népesség eredményét. A településtípusok közül leginkább a megyeszékhelyek lakói utasítják el javaslatot(81%). A kutatás tehát azt mutatja, hogy a magyar társadalom többsége egyértelműen ellenzi az állomásterületek privatizációját. Ez komoly politikai kihívást jelenthet a kormánypártok számára a javaslat végrehajtása szempontjából. Ugyanakkor az ellenzéki pártok számára olyan témáról van szó, amelyben a társadalom széles rétegei értenek egyet a javaslatot ellenző állásponttal. 75

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 40. ábra Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy 99 évre magánkézbe adják Magyarország legfőbb pályaudvarait és az azokat körülvevő területeket?(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 74% 16% 10% FIDESZ-KDNP TISZA PÁRT DK MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 64% 79% 81% 73% 76% 25% 11% 15% 6% 11% 8% 12% 15% 11% 13% NEM ÉRT EGYET EGYETÉRT NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL 76

5. Szociális ügyek 5. SZOCIÁLIS ÜGYEK Kutatásunk záró blokkjában a magyarok szociális ügyekkel kapcsolatos véleményeit vizsgáltuk, így többek között a bérlakások építésével és felújításával, a családi pótlékkal, a munkanélküli segéllyel vagy a nyugdíjak témáival kapcsolatos álláspontokra voltunk kíváncsiak. A megkérdezettek egy négyfokú skálán – az„ egyáltalán nem ért egyet ” válaszlehetőségtől a„ teljes mértékben egyetért ” opcióig – értékelhették, hogy mennyire értenek egyet az egyes állításokkal. Az összesen 10 intézkedést a következő instrukció előzte meg:„ Most szociális, népjóléti állításokat és javas latokat fogok felolvasni. Ön egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal? ”. A magyarok elsöprő többsége kifejezetten támogatná, ha az állam jelentős erőforrásokat fordítana az épületek szigetelésének korszerűsítésére(88%), mindössze minden tizedik megkérdezett ellenezne egy ilyen intézkedést (41. ábra) . Szintén jelentős társadalmi támogatottságot tudhat maga mögött az, hogy a fűtési szezon során ne kapcsoljanak ki alapvető közműveket egyetlen magyar háztartásban sem(87%), ahogy az állami és önkormányzati bérlakások építésére és felújítására irányuló átfogó program(87%) is kifejezetten támogatott lenne. 77

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 41. ábra Ön egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal?(Összes megkérdezett,%) AZ ÁLLAMNAK KIEMELTEN KELL TÁMOGATNI AZ ÉPÜLETEK SZIGETELÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSÉT, MERT ÍGY LEHET 1% CSÖKKENTENI A HÁZTARTÁSOK REZSIKÖLTSÉGEIT 9% A MAGYAR HÁZTARTÁSOKBAN A FŰTÉSI SZEZONBAN NE 2% LEHESSEN KIKAPCSOLNI AZ ALAPVETŐ KÖZMŰVEKET 10% INDULJON ÁTFOGÓ KORMÁNYZATI PROGRAM ÖNKORMÁNYZATI ÉS ÁLLAMI BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSÉRE ÉS FELÚJÍTÁSÁRA JELENTŐSEN MEG KELL EMELNI A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓK(SZOCIÁLIS MUNKÁSOK, GYERMEKVÉDELMI SZAKEMBEREK, VÉDŐNŐK) BÉRÉT A NYUGDÍJEMELÉSEKNÉL VEGYES INDEXÁLÁST KELL BEVEZETNI, AMELY AZ INFLÁCIÓ MELLETT FIGYELEMBE VESZI A NETTÓ KERESETEK NÖVEKEDÉSÉT IS AZ ÁLLAM BIZTOSÍTSA INGYENESEN AZ ALAPVETŐ NŐI HIGIÉNIAI TERMÉKEKET A RÁSZORULÓKNAK A MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 1% 11% 2% 11% 3% 10% 4% 12% A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSE HELYETT A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNYEKET KELL NÖVELNI 14% 43% 41% 42% 43% 42% 47% 18% 39% 45% 2% 46% 1% 45% 2% 42% 3% 41% 5% 33% 4% 25% 3% A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY HÁROM HÓNAPOS HOSSZA ELEGENDŐ, NEM KELL NÖVELNI A KORMÁNY CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZERE TÖBBET SEGÍT A SZEGÉNYEBB CSALÁDOKNAK, MINT A TEHETŐSEBB CSALÁDOKNAK A MAGYAR KORMÁNY MINDENT MEGTESZ A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 17% 22% 20% 21% 28% 21% 36% 34% 30% 23% 2% 22% 2% 18% 3% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT 78 INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT

5. SZOCIÁLIS ÜGYEK A dobogó első három helyezettje után három további olyan szociális kérdés következik, amelyeket a megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatna: a szociális szférában dolgozók béremelését(85%), a nyugdíjemelések vegyes indexálását(83%), illetve a menstruációs szegénység felszámolására irányuló intézkedéseket(80%) ötből négy magyar szívesen fogadna. A családi adókedvezmények növelését a családi pótlék emelése helyett már kevésbé meggyőző többség tartja indokoltnak: kétharmados többség(64%) szintén jó iránynak tartja, azonban 32 százalékuk kifejezetten ellenezné. A magyarok abszolút többsége elegendőnek tartja a munkanélküli segély három hónapos hosszát(59%) és úgy érzékeli, hogy az Orbán-kormányok családtámogatási rendszere inkább a szegény családoknak kedvez, mint a gazdagabbaknak(56%). Mindezek mellett kifejezetten megosztott a magyar társadalom a kormány erőfeszítéseivel kapcsolatban a szegénység felszámolása területén: míg 49 százalékuk inkább úgy látja, hogy nem tesz meg mindent a kormányzat, addig 48 százalékuk lát erre irányuló szándékot. A kormánypárti szavazók listájának is előkelő helyet foglal el az alapvető közművek kikapcsolásának tiltása a fűtési szezonban(89%) és az épületek szigetelésének korszerűsítése a rezsiköltségek csökkentése érdekében(88%), azonban a leginkább népszerű intézkedés körükben a bérlakásépítési és-felújítási program(90%) volt (42. ábra) . A fideszesek szintén több mint 80 százaléka támogatja a szociális szférában dolgozók béremelését(86%), a nyugdíjemelések vegyes indexálásának bevezetését(83%) és az alapvető női higiéniai termékek szociális alapon történő ingyenessé tételét(82%) is. Körükben jelentősen többen megengedőek a kormánypártok teljesítményét illetően: 77 százalékuk szerint inkább a szegényebb családokat segíti a családtámogatási rendszer, valamint 74 százalékuk szerint az Orbán-kormány mindent megtesz a szegénység felszámolásáért. A családi adókedvezmény növelését a családi pótlék kárára(74%), valamint a munkanélküli segély hosszának megtartását(70%) szintén több FideszKDNP szavazó preferálja, mint a magyar társadalom egészében láttuk. 79

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 42. ábra Ön egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal?(Kormánypárti szavazók,%) INDULJON ÁTFOGÓ KORMÁNYZATI PROGRAM ÖNKORMÁNYZATI ÉS ÁLLAMI BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSÉRE ÉS 9% FELÚJÍTÁSÁRA A MAGYAR HÁZTARTÁSOKBAN A FŰTÉSI SZEZONBAN NE 1% LEHESSEN KIKAPCSOLNI AZ ALAPVETŐ KÖZMŰVEKET 9% AZ ÁLLAMNAK KIEMELTEN KELL TÁMOGATNI AZ ÉPÜLETEK SZIGETELÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSÉT, MERT ÍGY LEHET 9% CSÖKKENTENI A HÁZTARTÁSOK REZSIKÖLTSÉGEIT JELENTŐSEN MEG KELL EMELNI A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓK(SZOCIÁLIS MUNKÁSOK, GYERMEKVÉDELMI 1% SZAKEMBEREK, VÉDŐNŐK) BÉRÉT 11% A NYUGDÍJEMELÉSEKNÉL VEGYES INDEXÁLÁST KELL BEVEZETNI, AMELY AZ INFLÁCIÓ MELLETT FIGYELEMBE 2% VESZI A NETTÓ KERESETEK NÖVEKEDÉSÉT IS 11% AZ ÁLLAM BIZTOSÍTSA INGYENESEN AZ ALAPVETŐ NŐI HIGIÉNIAI TERMÉKEKET A RÁSZORULÓKNAK A 4% MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 11% A KORMÁNY CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZERE TÖBBET SEGÍT A SZEGÉNYEBB CSALÁDOKNAK, MINT A TEHETŐSEBB 7% 14% CSALÁDOKNAK A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSE HELYETT A CSALÁDI 7% 17% ADÓKEDVEZMÉNYEKET KELL NÖVELNI 49% 48% 46% 48% 44% 51% 48% 39% 41% 1% 41% 1% 42% 3% 38% 2% 39% 4% 31% 3% 29% 2% 35% 2% A MAGYAR KORMÁNY MINDENT MEGTESZ A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 6% 17% 43% 31% 3% A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY HÁROM HÓNAPOS HOSSZA 11% 18% ELEGENDŐ, NEM KELL NÖVELNI 40% 30% 1% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT 80 INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT

5. SZOCIÁLIS ÜGYEK A Tisza Párt szavazói szintén a legfontosabb szociális és népjóléti intézkedéseknek tartják azt, hogy a fűtési szezonban ne lehessen kikapcsolni az alapvető közműveket a háztartásokban(89%), valamint a rezsiköltségek lefaragását az épületek szigetelésének korszerűsítésével(89%), azonban a szociális szektorban dolgozók bérének rendezésével(88%) még annál is jobban egyetértenek, mint a magyar társadalom egésze és a kormánypártiak (43. ábra) . Az önkormányzati és állami bérlakások építését és felújítását(86%), a nyugdíjemelések vegyes indexálásának bevezetését(84%), valamint az alapvető női higiéniai termékek ingyenessé tételét szociális alapon(83%) a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak több mint 80 százaléka támogatja. Az átlagosnál kritikusabbak a családi adókedvezmény előnyben részesítését(38%) és a munkanélküli segély három hónapos hosszának megtartását(45%) illetően a Magyar Péter által vezetett párt szavazói, mint a fideszesek és a társadalom egésze. Emellett abszolút többségük(52%) szerint az Orbán-kormány családtámogatási rendszere nem a szegényebb családoknak segít, hanem inkább a tehetősebbeknek, illetve kétharmaduk(65%) nem gondolja úgy, hogy a kormány mindent megtesz a szegénység felszámolása érdekében. 81

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 43. ábra Ön egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal?(Tisza Párt szavazói,%) A MAGYAR HÁZTARTÁSOKBAN A FŰTÉSI SZEZONBAN NE 2% LEHESSEN KIKAPCSOLNI AZ ALAPVETŐ KÖZMŰVEKET 8% AZ ÁLLAMNAK KIEMELTEN KELL TÁMOGATNI AZ ÉPÜLETEK SZIGETELÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSÉT, MERT ÍGY LEHET CSÖKKENTENI A HÁZTARTÁSOK REZSIKÖLTSÉGEIT JELENTŐSEN MEG KELL EMELNI A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓK(SZOCIÁLIS MUNKÁSOK, GYERMEKVÉDELMI SZAKEMBEREK, VÉDŐNŐK) BÉRÉT INDULJON ÁTFOGÓ KORMÁNYZATI PROGRAM ÖNKORMÁNYZATI ÉS ÁLLAMI BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSÉRE ÉS FELÚJÍTÁSÁRA A NYUGDÍJEMELÉSEKNÉL VEGYES INDEXÁLÁST KELL BEVEZETNI, AMELY AZ INFLÁCIÓ MELLETT FIGYELEMBE VESZI A NETTÓ KERESETEK NÖVEKEDÉSÉT IS AZ ÁLLAM BIZTOSÍTSA INGYENESEN AZ ALAPVETŐ NŐI HIGIÉNIAI TERMÉKEKET A RÁSZORULÓKNAK A MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 2% 8% 2% 7% 2% 10% 4% 8% 4% 10% A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSE HELYETT A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNYEKET KELL NÖVELNI 20% 39% 36% 39% 37% 37% 42% 18% 50% 1% 53% 1% 49% 3% 49% 2% 47% 4% 41% 3% 38% 21% 3% A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY HÁROM HÓNAPOS HOSSZA ELEGENDŐ, NEM KELL NÖVELNI A KORMÁNY CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZERE TÖBBET SEGÍT A SZEGÉNYEBB CSALÁDOKNAK, MINT A TEHETŐSEBB CSALÁDOKNAK A MAGYAR KORMÁNY MINDENT MEGTESZ A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 22% 23% 32% 21% 2% 31% 21% 25% 21% 2% 47% 18% 20% 13% 2% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT 82

5. SZOCIÁLIS ÜGYEK A pártnélküliek számára szintén az épületek korszerűsítése(89%), a bérlakásrendszer fejlesztése és bővítése(86%), valamint az alapvető közművek kikapcsolásának tilalma(86%) jelentik a leginkább preferált szociális és népjóléti intézkedéseket (44. ábra) . Meggyőző többségük – ahogy a teljes népesség, a Fidesz-KDNP és Tisza Párt szavazói körében is láthattuk – szintén támogatja a szociális szférában dolgozók bérrendezését(81%), a nyugdíjemelések inflációhoz és a nettó keresetek növekedéséhez való kötését(81%), illetve az ingyenes női higiéniai termékeket a menstruációs szegénység felszámolása érdekében(76%). A családi adókedvezmények növelését a családi pótlék emelése helyett a pártnélküliek kétharmada(64%) tartja jó iránynak, ahogy a munkanélküli segély hosszán sem változtatna 58 százalékuk. Mindezek mellett megosztottak a családtámogatási rendszer haszonélvezői – 49 százalékuk szerint a szegényebb családok, míg 48 százalékuk szerint inkább a tehetősebbek – tekintetében, azonban abszolút többségük(52%) szerint nem tesz meg mindent a kormány a szegénység felszámolásáért(habár 42% szerint igen). 83

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN 44. ábra Ön egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal?(Pártnélküliek,%) AZ ÁLLAMNAK KIEMELTEN KELL TÁMOGATNI AZ ÉPÜLETEK SZIGETELÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSÉT, MERT ÍGY LEHET CSÖKKENTENI A HÁZTARTÁSOK REZSIKÖLTSÉGEIT INDULJON ÁTFOGÓ KORMÁNYZATI PROGRAM ÖNKORMÁNYZATI ÉS ÁLLAMI BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSÉRE ÉS FELÚJÍTÁSÁRA 1% 8% 12% A MAGYAR HÁZTARTÁSOKBAN A FŰTÉSI SZEZONBAN NE 1% LEHESSEN KIKAPCSOLNI AZ ALAPVETŐ KÖZMŰVEKET 11% JELENTŐSEN MEG KELL EMELNI A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓK(SZOCIÁLIS MUNKÁSOK, GYERMEKVÉDELMI SZAKEMBEREK, VÉDŐNŐK) BÉRÉT A NYUGDÍJEMELÉSEKNÉL VEGYES INDEXÁLÁST KELL BEVEZETNI, AMELY AZ INFLÁCIÓ MELLETT FIGYELEMBE VESZI A NETTÓ KERESETEK NÖVEKEDÉSÉT IS AZ ÁLLAM BIZTOSÍTSA INGYENESEN AZ ALAPVETŐ NŐI HIGIÉNIAI TERMÉKEKET A RÁSZORULÓKNAK A MENSTRUÁCIÓS SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 2% 14% 2% 10% 4% 12% A CSALÁDI PÓTLÉK EMELÉSE HELYETT A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNYEKET KELL NÖVELNI 14% 45% 41% 39% 45% 39% 48% 19% 39% 44% 2% 45% 2% 47% 2% 36% 4% 42% 7% 28% 7% 25% 4% A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY HÁROM HÓNAPOS HOSSZA ELEGENDŐ, NEM KELL NÖVELNI A KORMÁNY CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZERE TÖBBET SEGÍT A SZEGÉNYEBB CSALÁDOKNAK, MINT A TEHETŐSEBB CSALÁDOKNAK A MAGYAR KORMÁNY MINDENT MEGTESZ A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN 22% 16% 22% 26% 28% 24% 38% 29% 27% 20% 3% 20% 3% 15% 6% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT 84

5. SZOCIÁLIS ÜGYEK Két, a magyar kormány teljesítményét és szociálpolitikai irányvonalát firtató kérdést részletesebben is megvizsgáltunk. Ahogy már korábban is bemutattuk, a magyarok 56 százaléka látja úgy, hogy többet segít a szegényebb családoknak az Orbán-kormány családtámogatási rendszere, míg 41 százalékuk szerint inkább a tehetősebbek profitálhatnak belőle (45. ábra) . Jelentősen eltér a kijelentés megítélése az egyes politikai csoportokban: míg a kormánypártiak több mint háromnegyede(77%) egyet tud érteni az állítással, addig a Tisza Párt szavazóinak 52 százaléka szerint a tehetősebb családok jobban jártak(46 százalékuk szerint a szegényebbeknek kedvez a rendszer). A Demokratikus Koalíció támogatóinak jelentős többsége(62%) úgy látja, hogy inkább a szegényebbeknek segített, míg a Mi Hazánk táborában 51% nem tud egyetérteni az állítással. A pártnélküliek körében ebben az esetben is jelentős a megosztottság: 49% szerint a szegényebbek profitálnak inkább a Fidesz-KDNP családtámogatási rendszeréből, míg 48% szerint inkább a tehetősebbek. 45. ábra A kormány családtámogatási rendszere többet segít a szegényebb családoknak, mint a tehetősebb családoknak.(Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 20% 21% 34% 22% 2% FIDESZ-KDNP 7% 14% 48% 29% 2% TISZA PÁRT 31% 21% 25% 21% 2% DK 19% 19% 38% 24% MI HAZÁNK 15% 36% 43% 6% PÁRTNÉLKÜLI 22% 26% 29% 20% 3% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT 85

MÉRLEGEN AZ ÁLLAM 2025-BEN A férfiak(59%) egy fokkal inkább értenek egyet az állítással, mint a nők(55%), míg az életkor tekintetében jelentős eltéréseket – minden korosztályban 56 és 59 százalék között mozog az egyetértők aránya – nem látunk. Ezzel szemben minél iskolázottabb egy magyar állampolgár, annál kevésbé gondolja úgy, hogy a családtámogatási rendszer inkább a szegényebbeknek nyújt segítséget. Míg az alapfokú végzettségűek 64 százaléka látja így, addig a diplomások körében 13 százalékponttal kevesebben(51%), valamint a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek és az érettségizettek 57-57 százaléka gondolkodik hasonlóképp. Végül a lakóhely tekintetében is megfigyelhetők árnyalatnyi különbségek: a községek és a kisvárosok lakóinak 59-59 százaléka ért egyet az állítással, míg a megyeszékhelyeken élők körében 8 százalékponttal(51%) és a fővárosiak között 4 százalékponttal(55%) kevesebben gondolják úgy, hogy a családtámogatási rendszer a szegényebbeknek nyújtana többet. A kormány szegénység felszámolása érdekében tett erőfeszítéseivel kapcsolatban is megosztottak a magyarok: míg 48% látja úgy, hogy mindent megtesz az Orbán-kormány, addig 49% nem ért egyet ezzel az állítással (46. ábra) . A fideszesek háromnegyede(74%) szerint a magyar kormány mindent megtesz a szegénység felszámolása érdekében, míg a Mi Hazánk(67%), a Tisza Párt(65%) és a Demokratikus Koalíció(58%) szavazóinak döntő többsége ellenkező véleményen van. A pártnélküliek 52 százaléka is inkább negatívan látja a kérdést, azonban 42 százalékuk elismeri a kormány erőfeszítéseit. A férfiak(50%) körében 4 százalékponttal többen nyilatkoztak elismerően a szegénység felszámolása érdekében tett lépésekről, mint a nők körében(46%). Az életkor szempontjából jelentősek az eltérések: a fiatal felnőttek csupán 39 százaléka tudott egyetérteni az állítással, míg a 30-39 és 40-49 évesek 52-52 százaléka, az 50-59 évesek 45 százaléka és a 60 évnél idősebbek 49 százaléka. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek(54%) ebben az esetben is inkább elismerik a kormány lépéseit, mint a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek(45%), az érettségizettek(48%) és a diplomások(45%). 86

5. SZOCIÁLIS ÜGYEK 46. ábra A magyar kormány mindent megtesz a szegénység felszámolása érdekében. (Összes megkérdezett,%) TELJES NÉPESSÉG 28% 21% 30% 18% 3% FIDESZ-KDNP 7% 17% 43% 31% 3% TISZA PÁRT 47% 18% 20% 13% 2% DK MI HAZÁNK PÁRTNÉLKÜLI 39% 28% 28% 19% 39% 24% 29% 13% 29% 2% 2% 27% 15% 6% EGYÁLTALÁN NEM ÉRT EGYET TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRT INKÁBB NEM ÉRT EGYET NEM TUDJA/NEM VÁLASZOL INKÁBB EGYETÉRT 87

88