P E R S P E K T Í VA Sütő Anna–Molnár Péter–Báldy Barbara–Böcskei Balázs Az orbáni hibrid kapitalizmus. Kapitalizmussal kapcsolatos attitűdök a kékgalléros fiatalok körében Bevezetés Az IDEA Intézet fontos küldetése, hogy elemzéseivel előse gítse a magyar társadalom attitűdjeinek mélyebb megis merését, erről nyilvánosan hozzáférhető tudást építsen, és támogassa a témákhoz kapcsolódó szakértők munkáját. Jelenlegi tanulmányunk a kékgalléros fiatalok megéléseire, a gazdasági berendezkedéssel kapcsolatos véleményeire és várakozásaira fókuszál. Célunk egy olyan fontos szegmens gondolkodásának feltárása, amelynek részletes kutatására eddig nem volt precedens. A többlépcsős kutatás során kvalitatív és kvantitatív társa dalomkutatási módszerek kombinatív alkalmazásával arra kerestük a választ, hogy a 17-29 éves, ún. kékgalléros mun kakörökben dolgozó fiatalok hogyan vélekednek a kapitaliz musról, a kapitalista országokról, illetve mi a véleményük ezzel kapcsolatban Magyarországról, a magyar állapotokról. A vizsgálatok fő célja volt, hogy a vizsgálati témákat átfo góan, több oldalról is megközelítsük, és ezáltal árnyalt, a többségi és kisebbségi álláspontokat egyaránt feltáró elemzést végezzünk. Jelen kutatás összegyűjti és rendsze rezi a kapitalizmus fogalma körüli megközelítéseket, jel lemzi és értelmezi azokat, illetve információkat szolgáltat a különféle gondolkodásformák, nézetek elterjedtségéről. A vonatkozó közvélemény-kutatások 2025. áprilisa-májusa során zajlottak, a megalapozó mélyinterjús szakaszban összesen 8, másfél órás mélyinterjús beszélgetés készült kékgalléros fiatalokkal. A megalapozó kvalitatív kutatási fázist egy 800 fős online kérdőíves vizsgálat követte, amely nem, kor, régió és településtípus tekintetében reprezentálja a 17-29 éves fiatalokat. A kutatás során kékgalléros munkavállalóként értelmeztük a fizikai munkaköröket betöltőket, a szak-, betanított- és segédmunkásokat, fizikai munkaszolgáltatásokat egyéni vállalkozói keretek között végzőket és mindazokat a dolgo zókat, akik főként kétkezi munkát végeztek, és munkakö rük betöltéséhez nincs szükség középfokú, vagy magasabb szakképzettségre, illetve nem is rendelkeznek ilyen végzett ségi fokozatokkal. Az orbáni hibrid kapitalizmus 1

Vezetői összefoglaló A megkérdezett 17–29 éves ún. kékgalléros fiatalok számára maga a kapitalizmus kifejezés gyakran nem világos, ez azon ban nem azt jelenti, hogy nem rendelkeznek ismeretekkel, ta pasztalatokkal ahhoz, hogy a kapitalizmus működéséről gon dolkodjanak, mert magabiztosan tudnak véleményt formálni az olyan jelenségekről, mint a szabad verseny, a fogyasztói társadalom, az állam és piac viszonya, a beruházások, a tulaj donosok és a profitérdek. A kapitalista berendezkedést gyakran nem gazdasági, inkább politikai és társadalmi rendszerként, hatalomgyakorlási mód szerként értelmezik, leginkább egy kizsákmányoláson alapuló autokrata rendszernek gondolják, amelyet természetesnek, magától értetődőnek vesznek a modern, fejlett országokban. Mivel a többség érzékelése alapján a kapitalizmus alapvetően a kizsákmányoláson és az egyenlőtlenségeken alapul, nem tartják igazságos rendszernek, azonban nem gondolják azt, hogy kapitalista rendszernek feladata lenne ennek megoldá sa. Egy jól működő kapitalista rendszer a vélemények szerint jobb életminőséget, nagyobb biztonságot és szabadságot ga rantál az állampolgároknak. A rendszer igazságtalanságát az állami újraelosztás, a juttatá sok és a demokratikus keretek tudják ellensúlyozni, a többség úgy látja, hogy az állam feladata a társadalom védelme a gazdaságot amúgy megfelelően működtető profitérdekek káros hatásaitól. A többség szerint a fejlett és fejletlen kapita lista országok között az egyik legnagyobb különbség éppen a gazdasági hatalom kontrollálhatóságának mértékében van. A munkától való elidegenedés, az emberi kapcsolatok gyen gülése, a növekvő stressz, vagy a társadalmi morál gyengülé se többek által érzékelt problémák a kapitalista társadalom ban, összességében mégis az a vélemény, hogy egy jól mű ködő kapitalista gazdasági rendszer pozitívan hat a társadalmi fejlődésre. Bár a túlfogyasztást a nyugati orszá gokban is érzékelni véli a többség, az általános gondolkodás az, hogy a fogyasztás fontos, mivel a kapitalizmus motorja maga a fogyasztói társadalom, és a kékgalléros fiatalok ma gánéletében is leginkább a választás szabadságát és élvezeti forrást jelent. A kékgalléros fiatalok többsége alapvetően nem utasítja el a kapitalista berendezkedést, amennyiben az elveknek és az elvárásoknak megfelelően működik. Azonban véleményük szerint Magyarországon ez nem valósul meg, hanem egy, a nyugati változattól eltérő sajátos kapitalista berendezkedést érzékelnek ahol az Orbán-rendszer politikai és gazdasági érte lemben is rátelepszik a kapitalizmusra, és éppen ez okozza a gazdasági-társadalmi problémákat. A fiatal kékgallérosok döntő többsége szerint Magyarország berendezkedésére demokrácia helyett önkényuralom és au tokrácia jellemző, miközben a korrupció, az állami beavatko zások és a nem piaci alapon működő mechanizmusok kedve zőtlen feltételeket teremtenek. Sokan úgy érzékelik, hogy a kormány, az államhatalom és a lakosság szemben áll egy mással, érdekeik nem azonosak, és a magyar hatalmi elit arra törekszik, hogy folyamatos bizonytalanságban, egzisztenciális pánikban tartsa a társadalmat. Szinte az összes fiatal kékgallérosra alapvető elégedetlenség volt jellemző, amikor az átlagemberek életkörülményeiről, a hazai állapotokról beszéltek. Ugyanakkor sokan nem feltét lenül, vagy nem kizárólag a jelenlegi kormány politikáját okolták ezért, sokkal inkább a történelmi, kulturális, geopoli tikai adottságokat, hagyományokat láttak a háttérben. A kékgalléros fiatalok az átlagnál gyakrabban gondolják azt, hogy Magyarországon nem is történt valódi rendszerváltás 1989-90-ben, és jóval nagyobb arányban látják úgy, hogy az 1989-90-es rendszerváltás előtt jobb volt az élet, mint bármi kor azóta. A fejlettebb,„nyugati” kapitalizmus alapvetően különbözik a magyartól a megkérdezett kékgalléros fiatalok többsége szerint. Bár a kékgalléros fiatalok a fejlett, nyugati, kapitalista országokat a 17–29 évesek átlagánál valamivel kritikusabban szemlélik, ezzel együtt Magyarországot lényegében minden szempontból sokkal fejletlenebbnek látták. A kapitalizmus „nyugati” változatát a kékgalléros fiatalok döntő többsége összességében határozottan pozitívabban értékelte, igazságo sabbnak tartotta a magyar rendszernél. A kékgalléros fiatalok többsége úgy látta, a külföldi tőke érke zése akár jót is tehetne az országnak, de mivel szoros szövet ségben áll a regnáló hatalommal, az emberek többsége alig érzékel pozitív hatásokat. A kékgallérosok még az átlagnál is inkább gondolják azt, hogy Magyarországon a legnagyobb problémát az okozza, hogy a nemzetet lényegében kirabolják a multinacionális vállalatok, a külföldi tőke érkezésével Ma gyarország csak instabilabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Általános vélekedés a kékgallérosok körében, hogy Magyaror szágon sikeresnek és boldognak lenni is jóval nehezebb, mint a„nyugati”, fejlett kapitalista országokban. A siker a többség szerint ma Magyarországon mindenekelőtt jó és stabil élet színvonalat jelent, már az is sikernek tekinthető, ha valaki megszabadulhat a mindennapi létfenntartás stresszétől. Mivel sokak szerint nagyon nehéz alkalmazkodni a kiszámít hatatlan és gyors politikai döntésekhez, ezért általános a jö vővel kapcsolatos bizonytalanság, és a kékgalléros fiatalok többsége úgy látja, hogy nincs vagy kevés a lehetősége an nak, hogy a jövőben sikeres életet élhessen Magyarországon, éppen ezért is jelentős hányaduk gondolkodik a külföldre köl tözésen. A kékgalléros fiataloknak jellemzően nincsen arról gyakorlati elképzeléseik, hogyan lehetne jobbá tenni a magyar rend szert, a többség alapvetően bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy„alulról” elindulhat-e bármiféle változás. Habár alapve tően elégedetlenek a kormány teljesítményével, általában szkeptikusok a politikával, a politikusokkal kapcsolatban, ál talánosan elterjedt nézet szerint a politikusok döntő többsége valójában egyáltalán nem is foglalkozik az emberek és a tár Az orbáni hibrid kapitalizmus 2

sadalom érdekeivel. Jelentősebb változásokra e téren kevesen számítanak, de inkább beletörődés, egyfajta tanult tehetet lenség volt a jellemző ezzel kapcsolatban. 1. Kapitalizmuskép Kapitalizmus: az ismerős ismeretlen A kapitalizmus fogalma egyáltalán nem része a kékgallé ros fiatalok aktív szókincsének, gondolkodásának. A több ségnek nem sokat mond a kifejezés, önmaguktól nem is igazán használják, amikor társadalmi berendezkedésről, gazdasági működésről, vagy szocio-kulturális értékekről gondolkodnak. A többségnek legfeljebb csak homályos elképzelései van nak a fogalomról, nem ritka, hogy teljesen félreértelmezik, egymással ellentétes jelentéstartalmakat tulajdonítanak neki. Ismereteik hiányosságaival a kékgalléros fiatalok álta lában tisztában is vannak. Vannak, akik a kapitalista be rendezkedést az állami autokráciával, önkényuralommal azonosítják, olyan berendezkedésként értelmezik, ahol minden társadalmi, közéleti kérdéssel kapcsolatban egy személy, vagy egy nagyon szűk, gazdasági-politikai érdek csoport hozhat csak döntéseket. Akiknek pontosabb elképzelése van a kapitalizmus fogal máról, az esetek többségében negatívumokat idéznek fel: → A tőke egy elit kezében összpontosul, akiknek az elvárá sai minden szabályt felülírnak, a társadalom jelentős ré sze kiszolgáltatott az elitnek → A munkáltatók, a tulajdonosok kizsákmányolják a társa dalmat → A gazdasági elit az államon keresztül folyamatos, eg zisztenciális fenyegetettségben tartja és kizsákmányolja az átlagembereket, így a többség gondolkodását telje sen lefoglalja, hogy a mindennapi, alapvető létszükség leteiről gondoskodjon A kapitalizmussal kapcsolatban pozitív asszociációként az anyagi jólét, a jobb életszínvonal lehetősége merül fel rendszeresen, bár sokak számára ez inkább egyes kapitalis ta országcsoportok„történelmi adottságának”,„szerencsés múltjának” köszönhető, ritkábban merült fel, hogy gazda sági, vagy politikai berendezkedésük hatékony működteté sének lenne az eredménye. A fogalom homályos ismerete ellenére a kékgalléros fiata lok tisztában vannak a kapitalizmus gyakorlati jelentésé vel, és a 17–29 évesek átlagánál több releváns tapasztala tuk, határozottabb állásfoglalásuk van róla. A piaci ver seny, a szabad piac, a fogyasztás, a fogyasztói társadalom, a munka(alapú társadalom), bár általában nem a kapitaliz mus fogalmához kapcsolódva, de tudatosan használva je lenik meg a gondolkodásukban, amikor a kapitalista orszá gok gazdaságáról beszélnek. Egyértelműnek tűnik, hogy a kékgalléros fiatalok határo zottabb állásfoglalása a gyakorlati, mindennapi tapaszta lataikkal magyarázható. Ők az átlagos 17–29 éves fiatalok hoz képest már sokkal inkább a munkaerőpiac aktív részt vevői, így jóval árnyaltabb ismeretekkel rendelkeznek a munkaadók és a munkavállalók viszonyáról, az érdekek képviseletének lehetőségeiről, a bérviszonyokról, a fizeté sek vásárlóerejéről stb. Miközben a kékgalléros válaszadók majdnem kétharmada átlagosan 200–400 ezer Ft. közötti saját jövedelemmel rendelkezik, addig a többi 17–29 éves válaszadónak ez mintegy csak ötödéről mondható el (1. ábra). Megmondanád az alábbi kategóriák alapján, hogy egy átlagos hónapban 1. ábra az elmúlt 12 hónap során mennyi volt az a NETTÓ összeg, amit mindent figyelembe véve(munkából származó jövedelem, állami juttatások, saját egyéb jövedelem) kézhez kaptál?(N=500) 39% 20% 22% 12% 10% 11% 16% 10% 13% 14% 9% 5% 7% 1% Az elmúlt 12 hónapban nem volt rendszeres jövedelme Legfeljebb 50 ezer Ft, vagy kevesebb volt a jövedelme 51-100 ezer Ft volt a jövedelme 101-200 ezer Ft 201-300 ezer Ft 301-400 ezer Ft 401-500 ezer Ft volt a volt a volt a volt a jövedelme jövedelme jövedelme jövedelme 501 ezer Ft, vagy több 17-29 évesek összesen Kékgalléros 17-29 évesek 9% 1% NT/NV Az orbáni hibrid kapitalizmus 3

A fiatal, kékgalléros munkavállalók a kapitalista berendez kedést gyakran nem gazdasági, inkább politikai rendszer ként, hatalomgyakorlási módszerként értelmezik, és egy aránt látják társadalmi szerveződésnek is. A kapitalista jellegű gazdasági rendszer fő jellegzetessége a szabad versenyen, szabad piacon alapuló együttműködés a többség szerint. Az esetleges kockázatokat, káros társa dalmi hatásokat is figyelembe véve, a verseny gazdaság szervező, és ezen keresztül megnyilvánuló társadalomszer vező erejét kifejezetten fontosnak tartják. Általános nézet szerint, ha a szabad verseny működési feltételei hiánytala nok, akkor az növeli a piaci hatékonyságot, alacsonyabb árakhoz és jobb minőséghez vezet, és összességében pozi tívan hat a társadalmi fejlődésre. A versenyt pozitívan érté kelő vélemények mellett megjelennek olyan negatív érté kelések is, melyek szerint a szabad verseny, ha teljes mér tékben az„akadémikus” elvárásoknak megfelelően szerveződik is, végül mindig a gazdasági és politikai hata lom erős koncentrációját eredményezi, és lényegében meg szünteti az egyenlőséget az emberek között. A kékgalléros fiatalok körében domináns nézet, hogy a ka pitalista országok működésének alapja a pénzközpontú ság, hiszen már az alapvető létfenntartáshoz is viszonylag sok pénz kell. A rendszert a pénz állandó hiánya működte ti: a társadalom többségnek soha nem áll rendelkezésére elegendő mennyiségben. Ezért a kapitalista országokban minden a munkáról szól, azaz a megélhetéshez szükséges források biztosításáról. A fiatal, kékgalléros munkavállalók számára a munka leg inkább eszköz, amivel szükséges mennyiségű pénzhez hoz zá lehet jutni, ezáltal az emberek megvásárolhatják a szá mukra szükséges javakat és szolgáltatásokat. A kapitalizmus természetes rendje A kékgalléros fiatalok nem utasítják el a kapitalizmust, kö zel kétharmaduk úgy gondolja, hogy alapvetően nincs baj a kapitalista berendezkedéssel, csak Magyarországon nem működik megfelelően. Bár érzékelik a modern kapitalista rendszerek problémáit is, sőt, kétharmaduk úgy gondolja, hogy a kapitalizmus napjainkban válságban van, ezeket a problémákat a többség elsősorban a magyar rendszer működésével kapcsolatban látja, a nyugati kapitalista or szágokra kevésbé tartja jellemzőnek(2. ábra). Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? – az adott állítással egyetértők aránya(N=500) Alapve tő en nincsen baj a kapitalizmussal, nyugaton jól műk ödik, de a magyar változata sokkal rosszabb. 2. ábra 41% 61% Napjainkban a kapitalizmus válságban van. 0% 17-29 évesek összesen 33% 61% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Kékgalléros 17-29 évesek Az orbáni hibrid kapitalizmus 4

Szerinted az alábbiak inkább jellemzőek vagy nem jellemzőek az olyan 3. ábra kapitalista országokra, mint pl. Németország, Hollandia, USA vagy Ausztria? A kérdésre adott válaszok alapján létrehozott index,(N=500) Országok összehasonlítása a válaszok alapján számított INDEX átlagértékek alapján JELLEMVONÁS INDEX – 0: EGYÁLTALÁN NEM JELLEMZŐ; 100: KIFEJEZETTEN JELLEMZŐ Az emberek sok felesleges dolgot vásárolnak, fogyasztanak Szabadon élhetnek az emberek Jól lehet keresni Sok munkalehe tő ség van Minden ember a legjobbat hozhatja ki magából Sokba kerül minden Egyre ön ző bbek az emberek Az emberek könnyen tudnak boldogulni 0% 68 64 64 59 55 54 54 52 20% 40% 60% 80% 100% Általában elmondható, hogy a kékgalléros interjúalanyok nem kérdőjelezik meg a kapitalista típusú berendezkedés létjogosultságát, a folyamatok állami kontrollját ugyan el várják, de a kapitalista gazdasági működését természetes nek tartják, és nem merültek fel alternatívaként más po tenciális rendszerek. A szabad verseny, a piacgazdaság, a fogyasztás megítélése inkább pozitív a megkérdezett fia talok szemében, és a fejlettebb nyugati kapitalista orszá gok esetében leginkább az ezekből fakadó előnyöket érzé kelik (3. ábra). A fiatal kékgallérosok gondolkodásában a fogyasztói társa dalom leginkább a kapitalizmus motorjaként, eszközeként funkcionáló rendszer, amely felülről van facilitálva. Termé szetesnek veszik, hogy a szabad versenyen alapuló gazda ságok működéséhez mindenképpen szükséges, hogy az emberek folyamatosan fogyasszanak és vásároljanak, mert ezzel hajtják a gazdaságot. Sokak megélése szerint az át lagemberek számára a szabad fogyasztás szinte az egyet len szabad választási lehetőséget jelenti, ami megadatik a kapitalista rendszerben. Többségük számára a vásárlás, a fogyasztás felvillanyozó, beteljesítő, élvezetet jelentő te vékenység. Bár a túlfogyasztás jelenségét érzékelik, keve sen kapcsolják hozzá maguktól a környezetvédelem vagy a fenntarthatóság szempontjait, és elenyésző azok száma, akik komoly problémának látják, hogy akár a valódi szük ségletektől függetlenül is, folyamatosan vásárolni, fogyasz tani kell, maximum a saját anyagi keretek jobb kihasználá sa érdekében igyekeznek tudatosabban vásárolni. A társadalom morális állapota sokak szerint romlik a kapi talista rendszerben: a többség önző, csak a saját és közvet len, családi környezete problémáival foglalkozik. Ennek oka a sokak szerint a munkahelyi kiszolgáltatottságból és a lét fenntartás problémáiból fakadó stressz, ami nagyon erős fe szültséget okoz, és túlságosan leterheli az embereket. Ezek mellett az emberi kapcsolatokra nem jut elég idő, elértékte lenednek, így a rendszer elmagányosodáshoz, elidegene déshez is vezet. Azonban általános nézet, a nyugati orszá gokban elérhető stabil egzisztencia általában nyugodtabb közhangulatot, összességében együttműködésre hajlamo sabb, elfogadóbb és nyitottabb társadalmat eredményez. 2. A kapitalizmus fékjei Az állam az emberek védelmében A kékgalléros fiatalok nem tartják igazságos, erkölcsös rendszernek a kapitalista berendezkedést önmagában, mi vel a többség kizsákmányolását eredményezi, és morális alapelvek helyett a tőkeérdekek motiválják. A kapitalista aktorok nem foglalkoznak működésük társadalmi követ kezményeivel, amit viszont a fiatalok általában természe tesnek tartanak, mint a kapitalista vállalatok és cégek el idegeníthetetlen, eredendő jellemvonását, ami éppen azt eredményezi, hogy gazdasági hatékonyságuk rendkívül magas szintet érhet el. Kontroll hiányában a kapitalizmus alapvetően igazságtalan rendszert alakít ki, merev, hierar chizált társadalmat hoz létre, ahol jelentős társadalmi kü lönbségek alakulnak ki és a lehetőségek, esélyek és terhek egyáltalán nem egyenlően oszlanak el az emberek között. A kapitalista gazdaság szereplőinek a kékgalléros fiatalok többsége szerint nem az dolga, hogy a döntéseiket a társa dalmi morállal és a közjóval összhangba hozzák. A kapita lizmus igazságossága végeredményben azon múlik, hogy a társadalom mennyire tartja kontroll alatt a tulajdonosok profitérdekeit. Amennyiben viszont a társadalom, az állam szervezet képes ellentartani és racionális határokat állít a tőke érdekeivel szemben, akkor kékgalléros fiatalok sze rint a„fejlett” kapitalizmus igazságosabb társadalmi beren Az orbáni hibrid kapitalizmus 5

dezkedést eredményez, hiszen nagyrészt biztosítja az egyéni szabadságjogok érvényesülését, a szabad verseny elveinek kiszélesítésével erősítheti a társadalmi egyenlőség alapjait, miközben az államhatalmat is kontroll alatt tartja az a tény, hogy az állami tulajdonnal, érdekérvényesítő ké pességekkel szemben erős, magukat képviselni képes ma gántulajdonosok állnak. A kékgalléros fiatalok szerint elsősorban állami feladat, hogy a társadalmat védeni kell a profitmaximalizálás káros hatásaitól, és megakadályozni, hogy a gazdasági és politi kai hatalom egy szűk elit kezében összpontosuljon. Ha az állami kontroll nem érvényesül, csak az elit tagjai élvezhe tik az előnyöket, és a társadalom többsége, az átlagembe rek mindig a vesztesek közé tartoznak. Ha az állam bizto sítja a kapitalista gazdasági működés alapvető feltételeit, de közben világos kontroll alatt tartja a profitérdekeket is, akkor megvédheti a társadalmat a káros hatásoktól, a„túl kapásoktól” és a kapitalizmus egy ország, egy társadalom fejlődéséhez vezet(4. ábra). Kizsákmányolásért cserébe demokrácia jár A demokratikus berendezkedés és értékek, spontán módon legalábbis, kevésbé vannak a kékgalléros fiatalok gondol kodásának előterében. Amikor olyan országokra gondol nak, ahol jobb az élet, mint Magyarországon, az esetek túl nyomó többségében a magasabb kereseti lehetőségeket, kedvezőbb munkahelyi feltételeket és körülményeket, és a jobb életszínvonalat veszik figyelembe, illetve a mind ezekből következő jobb társadalmi hangulatot. Ezzel együtt viszonylag általános nézetnek mondható a kékgalléros fiatalok körében, hogy a fejlett, kapitalista el vek szerint szerveződő országokban a gazdasági kizsákmá nyolást a magasabb életszínvonal mellett az emberek de mokratikus szabadságjogainak kiteljesedése, és az ebből fakadó kiszámíthatóság és biztonság ellensúlyozza. Ahogyan 17–29 éves korosztály tagjairól általában elmond ható, a kékgalléros fiatalok is fontosnak tartják a demokra tikus jogok érvényesítését, általában lojálisak a demokráci ához. A fiatal kékgallérosok szerint a demokrácia lényege, hogy egyenlőséget biztosít, mindenki egyenlő esélyekkel indul, csak a képességek és a szorgalom határozzák meg azt, hogy ki, mennyire tud érvényesülni az életben. A de mokrácia másik fontos eleme, hogy legtöbb esetben a többség akarata érvényesülhet a közügyek terén, mivel az átlagemberek is beleszólhatnak a közügyekbe. A kékgalléros fiatalok háromnegyede lojális a demokráciá hoz, úgy gondolja, hogy ugyan a demokratikus berendez kedéssel is vannak problémák, de igazságosabb államfor mát egyelőre nem találtak még ki az emberiség történeté ben (5. ábra). Mennyire értesz egyet az alábbi állítással? 4. ábra – az adott állítással egyetértők aránya(N=500) Mivel a gazdasági befekte tők et, vállalatokat csak a haszon érdekli, az államnak kötelessége velük szemben védelmet biztosítani az embereknek. 0% 17-29 évesek összesen 20% 40% Kékgalléros 17-29 évesek 53% 60% 68% 80% Mennyire értesz egyet az alábbi, demokráciáról szóló állításokkal? 5. ábra – az adott állítással egyetértők aránya(N=500) A demokráciával is akadnak problémák, de még mindig ez a legjobb államforma az emberiség történetében eddig. Az emberek jóléte és az ország fej lő dése szempontjából nem igazán fontos kérdés, hogy egy ország mennyire demokratikus. 7% 12% Az emberek jólétét és az ország fej lő dését a demokratikus berendezkedés inkább hátráltatja. 0% 17-29 évesek összesen 4% 9% 20% 40% Kékgalléros 17-29 évesek 67% 73% 60% 80% Az orbáni hibrid kapitalizmus 6

A kapitalizmus fogalmának értelmezéséhez hasonlóan a demokrácia és a kapitalista berendezkedés viszonyának megítélése sem egyértelmű a kékgalléros fiatalok számára. Abban egyetértés mutatkozik, hogy a„fejlett”, kapitalista országokban a kapitalista gazdaság és a demokrácia legin kább szimbiózisban működik. Sokak szemében a demokrácia a kapitalizmus ellentéte, mások szerint viszont a kapitalizmus önmagában a profit érdek elnyomását testesíti meg, és ezt éppen, hogy a de mokrácia képes kordában tartani. A kékgalléros fiatalok az átlagos 17–29 éveseknél kevésbé gondolják azt, hogy a de mokrácia és a kapitalizmus nem létezhet egymás nélkül, de ez körükben is domináns vélemény. Egyötödük viszont azzal ért egyet, hogy a demokrácia nem működhet egy ka pitalista berendezkedésben (6. ábra). 3. A kapitalizmus‘orbáni’ útja Elégedetlenség a különutas politikával A fiatal, kékgalléros munkavállalók még a 17–29 éves kor osztályra jellemző átlagnál is elégedetlenebbek azzal, ahogy Magyarországon mennek a dolgok, 93% válaszolta azt, hogy inkább, vagy kifejezetten elégedetlen, és a de mokrácia működésével sem elégedett a túlnyomó többség (7. ábra). A kékgalléros fiatal munkavállalók körében is az általános vélemény, Magyarország adottságai alkalmasak lennének arra, hogy az emberek boldog, kiegyensúlyozott életet él hessenek. Azonban ez nem valósul meg, és ennek egyik fontos oka, hogy a kormány, az államhatalom és a lakos ság szemben áll egymással, érdekeik nem azonosak. Álta lános vélemény szerint a fejlett, nyugat-európai, kapitalista országokban az állam arra törekszik, hogy valamilyen mér tékben védje polgárait a profitot hajszoló nagyvállalatok érdekeivel szemben, de Magyarországon ez nincs így, sőt, a helyzet a fiatalok szerint éppen fordított: az állam szinte kizárólag a tehetősek és a multik érdekeit védelmezi, a tár sadalom többségét kiszolgáltatottá teszi. A fiatal, kékgalléros munkavállalók többsége szerint a ma gyar hatalmi elit arra törekszik, hogy folyamatos bizonyta lanságban, egzisztenciális pánikban tartsa a társadalmat, hogy sokkal könnyebben irányíthatóvá és befolyásolhatóvá váljanak az emberek. Abban általános egyetértés van a fia talok között, hogy a magyar társadalom ezért súlyosan tö redezett, egyes rétegei élesen szemben állnak egymással. Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? 6. ábra – az adott állítással egyetértők aránya(N=500) Demokrácia és a szabad verseny, a kapitalizmus nem létezhetnek egymás nélkül, mindket tő alapja az egyén szabadsága. Ott, ahol kapitalizmus van, nem lehetséges demokrácia, mert egy s zűk, nagyon gazdag elit minden hatalmat birtokol, uralkodik a társadalom felett. 0% 17-29 évesek összesen 18% 20% 10% 20% 30% Kékgalléros 17-29 évesek 48% 39% 40% 50% 60% Inkább elégedett vagy, vagy inkább nem vagy elégedett azzal, 7. ábra ahogy most Magyarországon mennek a dolgok?(N=500) 17-29 évesek összesen 88% 5% 5% 2% Kékgalléros 17-29 évesek 82% 84% Inkább, vagy kifejezetten elégedetlen 93% 86% 88% 90% Vegyes benyomásai vannak 7% 92% 94% 96% 98% 100% Inkább, vagy kifejezetten elégedett Nem tudja Az orbáni hibrid kapitalizmus 7

A kékgalléros fiatalok egyáltalán nem gondolják, hogy Ma gyarországon az állam az emberek érdekében cselekszik, és még a 17–29 éves korosztály átlagánál is inkább úgy látják, hogy Magyarországon egy szűk, meggazdagodott réteg ked vére nyerészedik a társadalom többségén, 87% gondolja így. Ugyanakkor nem gondolják azt, hogy a jelenlegi, a nyugat tól eltérő, különutas berendezkedés természetes, vagy nincs szükség arra, hogy nyugati mintákat kövessen az or szág (8. ábra). A fiatal kékgallérosok döntő többsége szerint Magyaror szág berendezkedésére demokrácia helyett önkényuralom és autokrácia jellemző, miközben fontos jellemzője, hogy fogyasztói társadalom. Kevesebb mint felük gondolja azt, hogy az ország berendezkedését lehet kapitalizmusnak te kinteni, még kevesebben tartják jellemzőnek a piacgazda ságot és a szabad versenyt(9. ábra). A kékgalléros fiatalok többsége szerint az átlagemberek ki szolgáltatottsága, a bizonytalanság és a társadalmi szem Szerinted az alábbiak inkább jellemzőek vagy nem jellemzőek 8. ábra Magyarországra? – azok aránya, akik szerint Magyarországra jellemző az adott társadalmi berendezkedés(N=500) Magyarországon egy s zű k, meggazdagodott réteg kedvére nyerészkedik a társadalom többségén. Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi berendezkedése eltér a nyugati kapitalista országokétól, de ez természetes, mivel teljesen eltér a kultúránk és a történelmünk. Magyarországnak a saját útját kell követnie, semmi szükség rá, hogy a nyugati országok politikai, gazdasági, társadalmi berendezkedését másolja. 11% 7% 10% 15% Magyarországon az állam jellem ző en az emberek érdekében 6% cselekszik és műk ödik. 6% 0% 17-29 évesek összesen 20% 40% 60% 17-29 éves kékgallérosok 69% 87% 80% 100% A következőkben Magyarországra vonatkozó állításokat soroltunk fel, 9. ábra amelyekkel vannak, akik egyetértenek, mások nem értenek egyet. Te mennyire értesz egyet velük?(N=500) Önkényuralom, autokrácia Fogyasztói társadalom Kapitalizmus Piacgazdaság 25% Szabad verseny Demokrácia Jóléti állam 13% 15% 11% 6% 7% Szociáldemokrácia 3% 1% 0% 10% 20% 30% 17-29 évesek összesen 54% 46% 44% 38% 40% 50% 60% Kékgalléros 17-29 évesek 69% 84% 83% 70% 80% 90% Az orbáni hibrid kapitalizmus 8

benállás miatt az országban rendkívül rossz a hangulat, az emberek barátságtalanok és bizalmatlanok. A többség csak a saját érdekeit nézi, a családtagjain és közvetlenebb ismerősein kívül kerüli az interakciókat, ez a közösség cse lekvési lehetőségeit is megnehezíti. Az emberek stressze sek, általános probléma az elmagányosodás, elidegenedés. Sokak szerint a társadalmi szolidaritás és együttműködési hajlandóság alacsony szintje nagyon megnehezíti, hogy a magyar társadalomban változások történjenek. Sok kékgalléros fiatal szerint Magyarország helyzete speci ális a nyugati országokhoz képest, geopolitikai elhelyezke dése és történelme miatt. Emiatt gyakorlatilag lehetetlen, hogy a berendezkedése mindenben megfeleljen a fejlett nyugat-európai, kapitalista piacgazdaságon alapuló orszá gokénak. Magyarország közelebb van a„Kelethez”, a kap csolódások mellett kiszolgáltatott helyzetben is van, ezért több kompromisszumot kell kötnie a gazdaság működése, a demokratikus intézmények felépítése, vagy akár a politi kai berendezkedés, a döntéshozatal terén. A rendszerváltástól az‘orbáni’ útig A kékgalléros fiatalok az átlagnál gyakrabban gondolják azt, hogy Magyarországon nem is történt valódi rendszer váltás 1989-90-ben, majdnem felük vélekedik így, pedig a rendszerváltás óta eltelt korszakok megítélésében maga biztosabbak a korosztályuk átlagnál(10. ábra). A kékgalléros fiataloknak az átlagnál sokkal határozottabb véleményük van Magyarország elmúlt évtizedeinek alaku lásáról. Az átlagos 17–29 éves fiatalhoz képest kisebb arányban gondolják azt, hogy a 2010 után következő évek voltak a legjobbak Magyarország utóbbi évtizedei közül, ezzel szemben az átlagnál kétszer nagyobb arányban lát ják úgy, hogy az 1989-90-es rendszerváltás előtt jobb volt az élet, mint bármikor azóta (11. ábra). Az erősebben megjelenő rendszerváltás előtti nosztalgia a kékgalléros fiatalok esetében azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy antikapitalisták lennének, a jelenlegi gaz Az alábbi kijelentések közül melyikkel értesz egyet?(N=500) 10. ábra 100% 90% 27% 80% 70% 5% 60% 50% 41% 40% 30% 3% 20% 10% 24% 5% 3% Nem tudom 44% 1989-ben megterem tő dtek a szabad piacgazdaság feltételei, és azóta is fennállnak a feltételei 4% 1989-ben megterem tő dtek a szabad piacgazdaság feltételei, de az elmúlt 15 év gazdaságpolitikája ezt korlátozta 1989-ben nem történt valódi rendszerváltás Magyarországon, de az elmúlt 15 évben kialakult a szabad piacgazdaság 44% 1989-ben nem történt valódi rendszerváltás Magyarországon, mert a szabad piacgazdaság azóta sem alakult ki 0% 17-29 évesek összesen Kékgalléros 17-29 évesek Az alábbiakban Magyarország közelmúltjának nagyobb történelmi korszakait soroltuk fel. Véleményed szerint ezek közül az időszakok közül mikor éltek legjobban az emberek?(N=500) 11. ábra 17-29 évesek összesen 16% 28% 15% 41% Kékgalléros 17-29 évesek 41% 0% 10% 1970-1989 közötti i dő szak 20% 30% 40% 1990-2009 közötti i dő szak 33% 9% 50% 60% 70% 80% 2010-t l, napjainkig tartó i dő szak 17% 90% 100% Nem tudom Az orbáni hibrid kapitalizmus 9

dasági rendszerrel viszont még a 17–29 éves fiatalok átla gánál is kevésbé elégedettek (12. ábra). A torz magyar kapitalizmus A magyar fiatalok rendkívül megosztottak azzal kapcsolat ban, hogy Magyarország berendezkedését kapitalizmus jel lemzi-e vagy sem, azt azonban csak nagyon kevesen gon dolják, hogy a magyar berendezkedés a„fejlett” kapitalista országokéhoz hasonló lenne(11%). A 17–29 évesek nagyjából fele(47%) úgy látja, hogy Ma gyarországon egyáltalán nincs kapitalizmus, igaz, ezt nem is feltétlenül tekinti akkora problémának. Hasonló arány ban vannak azok(42%), akik szerint a magyar rendszer ugyan kapitalizmus, de annak nem fejlett, nyugati változa ta, hanem egy hibrid, speciálisan magyar iránya, a kékgal lérosok zöme(66%) is ezen a véleményen van. Az így gon dolkodók többsége ezt a helyzetet rendkívül negatívan lát ja, mert úgy érzi, korábban elkezdtek kiépülni egy jól működő kapitalizmus feltételei az országban, de ezek az elmúlt másfél évtizedben háttérbe szorultak. Csak részben van szabad verseny, részben van piacgazdaság, torz formá ban létezik a fogyasztói társadalom is. Az előnyöket csak egy szűk, gazdag elit élvezi, akik teljes egészében uralják a piacot és az egész országot(13. ábra). A fiatal, kékgalléros munkavállalók általában úgy gondol ják, hogy Magyarország fejlődése szempontjából az jelenti az egyik legnagyobb problémát, hogy csak korlátozott mértékben érvényesülhetnek a piac szabályai, szabad ver senyen alapuló gazdaságról csak feltételekkel lehet beszél ni. A verseny sokszor nem a termékek és szolgáltatások minőségében, árában, vagy a vállalatok disztribúciós haté konyságában történik, sokkal inkább a kiskapuk folyama tos keresgélésében és kapcsolatok kiépítésében a gazda ságpolitikai elit felé. A korrupció, az állami beavatkozások és a nem piaci alapon működő mechanizmusok kedvezőt len feltételeket teremtenek. Általános vélemény szerint Magyarországon valódi szabad versenyről nem lehet szó, csak jó politikai kapcsolatokkal lehet sikereket elérni, ak kor, ha közben a hatalmi elit tagjainak érdekei nem sérül nek. Egyetértés tapasztalható abban is, hogy valószínűleg arról sincsen szó, hogy a magyar állam különösebben szegény volna. A többség szerint a magyar gazdaság problémája és általában Magyarország problémája az, hogy az állam, va lamint az államhatalmat gyakorló, döntéseket meghozó elit a közösség forrásait és eszközeit a maga javára hasz nálja, az össztársadalmi szempontokat jórészt figyelmen kívül hagyja, így a közösség pénze általában nem oda ke rül, ahol valóban szükség volna rá. A kékgallérosok még a 17–29 éves fiatalok átlagánál is sokkal nagyobb arányban Inkább elégedett vagy, vagy inkább nem a gazdaság működésével Magyarországon?(N=500) 12. ábra 17-29 évesek összesen 80% 12% 4% 4% Kékgalléros 17-29 évesek 96% 4% 0% 10% Inkább, vagy kifejezetten elégedetlen 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Vegyes benyomásai vannak Inkább, vagy kifejezetten elégedett 90% 100% Nem tudom Szerinted az alábbiak inkább jellemzőek vagy nem jellemzőek 13. ábra Magyarországra? – a nyolc kérdésre adott válaszok alapján, ún. cluster-analízis eljárással létrehozott véleménycsoportok megoszlása(N=500) 17-29 évesek összesen 47% 42% 11% 17-29 éves kékgallérosok 24% 67% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% I. vélemény-csoport: Magyarországon nincs kapitalizmus II. vélemény-csoport: Magyarországon hibrid, speciális kapitalizmus van III. vélemény-csoport: Magyarországon viszonylag fejlett kapitalizmus van 9% 90% 100% Az orbáni hibrid kapitalizmus 10

látják úgy(87%), hogy Magyarországon nem valósul meg a szabad verseny, mert az elit leuralja a piacot, és a korosz tályukhoz hasonlóan a legnagyobb arányuk(39%) inkább egyetért azzal, hogy az állam beavatkozása negatív hatás sal van az életszínvonalra (14. ábra). Sok kékgalléros fiatal munkavállaló úgy látja, hogy Ma gyarországon rendkívül igazságtalan az adórendszer, illet ve nem össztársadalmi érdekeket szolgál az újraelosztás. Az adóterhek rendkívül magasak a jövedelmeken, a vásár lásokat kiemelkedően magas áfa terheli, ráadásul az állam nem arra költi el a bevételeket, ami valóban minden állam polgár, az egyszerű dolgozók érdekeit is szolgálná. Általá nos vélemény szerint a közszolgáltatások, mint az oktatás vagy az egészségügy nincsenek megfelelően finanszírozva, nem működnek kielégítően. Magyarországon kedvezmé nyekhez és támogatásokhoz is azok jutnak sokkal kön� nyebben, akik nem feltétlenül szorulnak rá. A többség álta lában úgy érzi, Magyarországon az emberek többsége tel jesen magára van utalva, az államtól semmilyen segítségre nem számíthat. A kékgalléros fiatalok szerint a magyar társadalom tag jainak többsége mókuskerékbe került: folyamatosan azért hajt, hogy eltartsa magát és a családját, lényegé ben rabszolgájává válik a rendszernek. Általános fruszt rációt okoz, hogy az embereknek nagy energiákat kell mozgósítaniuk már azért is, hogy életszínvonaluk, társa dalmi státuszuk elért szintjét fenn tudják tartani. Miköz ben a társadalom többségét a lecsúszás veszélye folya matosan fenyegeti, arra valójában esély sincs, hogy az emberek saját erőből előbbre jussanak. Az alacsony fize tések és a magas infláció, a nem piaci alapon működő mechanizmusok a legfontosabb gazdasági problémák a többség szerint. Gyakori vélemény, hogy magyar társa dalom többsége jellemzően csak álmodozik bizonyos dolgokról, amelyek az alapvető létfenntartáshoz nem tar toznak hozzá(pl. egy nyaralás, vagy lakásfelújítás), mi közben a valóságban alig tud ilyesmit magának és csa ládjának biztosítani(15. ábra). A többség szerint éppen ebben rejlik az egyik legna gyobb különbség a magyar, speciális,„hibrid” kapitalista Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal? – az adott állítással egyetértők aránya(N=500) Magyarországon az elit teljesen leuralja a piacot lényegében nem valósul meg a szabad verseny. Magyarországon akkor lehetne jobb az életszínvonal, ha az állam nem avatkozna be a gazdaság műk ödésébe, a piaci folyamatokat csak a verseny szabályozná. 0% 20% 17-29 évesek összesen 17-29 éves kékgallérosok 37% 39% 40% 14. ábra 68% 87% 60% 80% 100% Kérlek fejtsd ki néhány szóban, hogy miért nem vagy elégedett a magyar gazdasággal?(N=400) – szabadszavas válaszok kategorizálása alapján, a véleménytípusok gyakoriságát kifejező szófelhő 15. ábra Az orbáni hibrid kapitalizmus 11

rendszer és a„fejlett” kapitalista berendezkedések kö zött. Amíg a fejlett kapitalista országokban a fenntartani kívánt státusz, magyar szemmel nézve, a társadalom többsége számára elfogadható, magas életszínvonalat, komolynak számító élet- és karrieresélyeket jelent, addig Magyarországon inkább a létfenntartás mindennapi stresszéről van szó, hiszen minden a napi létezés mini mális fenntartása, az alapvető igények biztosítása körül forog. 4. Nyugati vonatkozások A„nyugati” kapitalizmus különbözősége Bár a kékgalléros fiatalok nagyon kritikusak a Magyaror szágon megvalósuló, szerintük leginkább hibrid kapitaliz mussal szemben, a többségnek vannak pozitív kapcsoló dásai a„Nyugathoz”, a fejlett, szabad versenyen alapuló piacgazdaságot működtető országokhoz. Ezek a kötődé sek jellemzően nem értékekre támaszkodva nyilvánulnak meg, a vélemények a„nyugati” életszínvonal és a szaba dabb, életmód idealizált jellemzői körül forogtak. A fiata lok Magyarország lemaradását is mindenekelőtt az élet színvonal területén érzékelik, a politikai berendezkedés, a társadalomszerkezet különbségei, valamint az emberek szabadságjogaival kapcsolatos kérdéskörök jelentősen ki sebb hangsúllyal szerepelnek a gondolkodásukban. A fejlettebb,„nyugati” kapitalizmus alapvetően különbözik a magyartól a kékgalléros fiatalok többsége szerint. Elterjedt nézet, hogy egy jól működő kapitalista országban, ahol a szabad verseny és a piac szabályai határozzák meg a gaz daságot, a rendszer működéséből fakadó hátrányokat a több ség(nagyobb) szabadsága és viszonylag magas életszínvo nala ellensúlyozza, miközben a magyar kapitalizmus előnyeit végeredményben csak egy szűk hatalmi elit tagjai élvezhetik. Míg a kékgalléros fiatalok túlnyomó többsége(95%) látja úgy, hogy Magyarországon a társadalom többsége nem jár jól, csak kevesebb mint felük(47%) gondolja ezt érvényesnek a fejlettebb nyugati országok esetében, miközben közel öt ször annyian látják úgy, hogy nyugaton az emberek könnyeb ben tudnak boldogulni, mint Magyarországon. Bár a kékgalléros fiatalok a fejlett, nyugati, kapitalista or szágokat a 17–29 évesek átlagánál valamivel kritikusabban szemlélik, ezzel együtt Magyarországot lényegében minden szempontból sokkal fejletlenebbnek látták. A kapitalizmus „nyugati” változatát a kékgalléros fiatalok döntő többsége összességében határozottan pozitívabban értékelte, igazsá gosabbnak tartotta a magyar rendszernél. A magyar és a fejlettebb kapitalista országok közötti különbséget a ma gasabb életszínvonal mellett abban is látták a fiatalok, hogy utóbbiak esetében jóval erősebb a szociális védőháló, biztosabb a megélhetés, jobban megbecsülik a munkát, és a nagyobb szabadság sokkal inkább lehetővé teszi, hogy minden ember a legjobbat hozhassa ki magából(16. ábra). Szerinted az olyan nyugati kapitalista országokra, mint például 16. ábra Németország, Hollandia, USA vagy Ausztria mennyire jellemzőek az alábbiak? És Magyarországra?(Kékgalléros fiatalok, n=69) JELLEMVONÁS INDEX – 0: EGYÁLTALÁN NEM JELLEMZŐ; 100: KIFEJEZETTEN JELLEMZŐ A társadalom többsége nem jár jól Sokba kerül minden Jó kapcsolatok, befolyásos isme rő sök nélkül alig lehet boldogulni Nagy a korrupció, a gazdagok határozzák meg a közéletet, gazdaságot Bizonytalan a megélhetés, a munka Egyre ön ző bbek az emberek Nincs szociális vé dő háló, az állam nem támogatja az embereket Az emberek nem bíznak egymásban, nincs összetartás A munkavállalókat kizsákmányolják, a cégek bármit megtehetnek velük Az emberek sok felesleges dolgot vásárolnak, fogyasztanak Sok munkalehe tő ség van Szabadon élhetnek az emberek Minden ember a legjobbat hozhatja ki magából Jól lehet keresni Az emberek könnyen tudnak boldogulni 95 94 90 89 85 82 81 79 75 57 38 29 22 11 10 47 65 58 58 45 60 42 61 52 66 58 62 50 55 47 Magyarország Fejlett nyugat Az orbáni hibrid kapitalizmus 12

Mindezt a többség elsősorban annak tulajdonítja, hogy a„fejlett”, kapitalista országokban az állam működése lé nyegesen átláthatóbb, a hatalom sokkal jobban szem előtt tartja a társadalom általános érdekeit és a gazdaság alap vető szervező elve pedig a szabad verseny és jóval keve sebb a korrupció. Bár kisebbségi véleményként, de jelen van a kékgalléros fi atalok körében olyan álláspont is, amely szerint a magyar berendezkedést egyértelműen előnyei is vannak. Az így gondolkodók szerint a nyugati társadalmi berendezkedések sebezhetőbbek a magyarnál, mert túlzottan nyitottak, könnyen elveszítik identitásjegyeiket. Többek szerint a„fej lett nyugaton” nagyon sok az az európaitól eltérő kulturális értékek szerint élő bevándorló, akik megbontották a társa dalom egységét, kaotikussá tették a munkát, a bérek szín vonalát, miközben a létfenntartásért folytatott küzdelem ugyanúgy jellemző a többségre, ez ugyanúgy erodálja az emberi kapcsolatokat, csökkenti a szolidaritás mértékét. A kormány társadalom- és Európa-politikáját, külpolitikáját ezért részben, vagy teljes egészében ésszerűnek tartják. Az így gondolkodók szerint Magyarország az átlagnál bizton ságosabb helynek számít a világon, nyugodtabb az élet, jobb a közbiztonság. A külföldi tőke megítélése A kékgalléros fiatalok többsége úgy látja, a külföldi tőke érkezése akár jót is tehet egy országnak, hozzájárulhat a gazdasági, ezen keresztül pedig a társadalmi fejlődéshez is. Magyarországon az jelenti a problémát, hogy a multina cionális tőke szoros szövetségben áll a regnáló hatalom mal, így a tőke érdekeit lényegében semmi sem korlátozza, az emberek többsége ennek köszönhetően alig érzékel po zitív hatásokat az életében. Ezért a külföldi tőke, a külföldi befektetők és befektetések megítélése vegyesnek mondható a kékgalléros fiatalok köré ben. Egyfelől pozitív, mert a többség szerint a befektetők megjelenése munkahelyeket teremt és megalapozhatja az ország dinamikus fejlődésének kereteit. Általános nézet sze rint, igaz, hogy a külföldről érkező vállalatok által teremtett munkahelyek az átlagosnál jóval magasabb fizetéseket tud nak biztosítani, de ezek a„nyugati” fizetéseknél még mindig sokkal alacsonyabbak, miközben a dolgozók kiszolgáltatott sága sokkal erőteljesebb, mint a„nyugati” országokban. A kékgalléros fiatalok többsége szerint Magyarországon semmi sem korlátozza a multinacionális vállalatok profit maximalizálási törekvéseit, a rendszerhez közeli magyar vállalkozásokhoz hasonlóan kivételezett helyzetben lévő multinacionális vállalatok is bármit megtehetnek. A legfon tosabb piacokon monopolhelyzetben vannak, egyáltalán nem kell számolniuk versenyhelyzettel, illetve azzal, hogy tevékenységüket„morális”, vagy„szociális szempontok” alapján különösebben korlátoznák. A kékgalléros fiatalok szemében ezért a„multik” sokszor a jelenlegi, sajátosan torz, hazai kapitalizmus kegyeltjei, a kizsákmányoló gazda sági elit részei, vagy szoros szövetségesei. Ezért a kékgallé rosok még a 17–29 éves fiatalok átlagánál jóval nagyobb arányban gondolják(44%), hogy Magyarországon a legna gyobb problémát az okozza, hogy a nemzetet lényegében kirabolják a multinacionális vállalatok(17. ábra). A kékgalléros fiatalok közül sokan abban látják a gazdasá gi problémát, hogy a tőkebeáramlás folyamatait sem a piac szabályai határozzák meg, hanem a gazdasági-ha talmi elit döntései, amelyek sokszor egyáltalán nincsenek összhangban az ország érdekeivel. Mivel az állam döntése it nemzeti érdekek helyett, egyéni, rövidtávú profitérdekek mozgatják, a külföldi tőke érkezésével Magyarország csak instabilabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül: erőtelje sen függ a külföldi tőkétől és a világpiactól, bármilyen kül földi ingadozás azonnal érzékenyen érinti, kihat a magyar gazdaságra. A nem elég stabil és nem elég hatékony gaz dasági működés eredménye pedig magas infláció, drága ság lesz, ami az alacsony fizetésekkel együtt teljesen elle hetetleníti az állampolgárok többségének az életét. Mindezzel együtt azonban jól érzékelhető, hogy a nemzet közi, multinacionális vállalatoknál dolgozó kékgalléros fia talok saját egzisztenciális helyzetüket az átlagnál bizto sabbnak és stabilabbnak érzik és egy kicsit optimistábbak az ország általános helyzetével, a multinacionális vállala tok megítélésével kapcsolatban is. Mennyire értesz egyet az alábbi állítással? – az adott állítással egyetértők aránya(N=500) 17. ábra Magyarországon a legnagyobb problémát az okozza, hogy a nemzetet lényegében kirabolják a külföldi, multinacionális nagyvállalatok és azok tulajdonosai. 0% 17-29 évesek összesen 18% 10% 20% 30% 17-29 éves kékgallérosok 44% 40% 50% Az orbáni hibrid kapitalizmus 13

5. Bizonytalan kilátások Tanult tehetetlenség A kékgalléros fiatal munkavállalók körében általában kon szenzus mutatkozik abban a tekintetben, hogy a többség szerint Magyarországon sikeresnek és boldognak lenni is jóval nehezebb, mint a„nyugati”, fejlett kapitalista orszá gokban. Körükben vegyes annak megítélése, hogy az emberek bol dogsága, a teljesnek mondható élet inkább az egyénektől, az egyéni törekvésektől függ, vagy pedig inkább a környe zet, az embereket körülvevő társadalmi rendszer függvé nyében alakul. A többség szerint mindkét oldalnak megha tározó a szerepe, de azért a társadalmi környezet, a rend szer mégis meghatározóbb, mert az alapvető kiindulópontok, a lehetőségek a rendszer függvényében állnak rendelkezésre, vagy éppen hiányoznak. A kékgallé ros, fiatal munkavállalók szerint Magyarországon a rend szer által biztosított körülmények valósággal agyonnyom ják az embereket, sokan teljesen kilátástalan a helyzetben vannak. A többség szerint a társadalom jelentős része le csúszóban van, vagy ennek állandó fenyegetettségében él, csak egy szűk rétegéről mondható el, hogy van esélye az előbbre jutásra. Ennek fényében a kékgalléros fiatalok szerint a siker Ma gyarországon ma mindenekelőtt jó és stabil életszínvonalat jelent, az ennek biztosításához szükséges munkahelyi kar rierrel és jó fizetéssel. A fiatalok döntő többsége szerint, minderre jelenleg csak nagyon keveseknek van lehetősége. A többség szerint ezért a sikerességet, a magyar viszonyok között, leegyszerűsítve kell értelmezni: a kérdés egyszerűen az, hogy valaki meg tud-e élni, el tudja-e tartani a családját, avagy sem. Ebben az értelemben a sikeres emberek azok, akik teljesen megszabadulhatnak a mindennapi létfenntar tás stresszétől, ezáltal boldogabbnak érezhetik magukat. Bár a megkérdezett fiatalok egyértelműen elégedetlenek ezzel a helyzettel, és a magyarországi állapotokat, a jövő beli kilátásokat nem tartották túlzottan jónak, és teljesen kiszámíthatatlannak érzékelték, sokkal inkább beletörődés, mintsem felháborodás volt érzékelhető ezzel kapcsolatban. Sok esetben jól érzékelhető egyfajta„mindig így volt, min dig így lesz” hangulat a kékgalléros fiatalok között, ami nyilván abból is fakad, hogy a korosztály tagjai, amióta csak„az eszüket tudják”, az Orbán-rendszer alatt élnek. A legtöbben szinte adottságnak veszik ezt a helyzetet, ami nem is biztos, hogy változni fog. Úgy látták, a politika nem ad biztos támpontokat, a kiszámíthatatlan és gyors politi kai döntésekhez nagyon nehéz alkalmazkodni, ezért általá nos a bizonytalanság. A kékgalléros fiatalok kétharmada azt gondolja, jelenleg lehetetlen megmondani, milyen irányba változnak majd a dolgok Magyarországon, ha változnak egyáltalán a kö vetkező években. A fiatalok ötöde arra számít, hogy a kö vetkező 8–10 évben még a jelenleginél is rosszabbak lesz nek itthon a körülmények, miközben csak fele ennyien szá mítanak az állapotok javulására. A kékgalléros, fiatal munkavállalók véleménye ebben az esetben is jóval hatá rozottabb a korosztályra jellemző átlagnál, egyúttal sokkal pesszimistábbak is a várakozásaik(18. ábra). Általánosan elterjedt nézet szerint, amíg a fejlett,„nyugati” országokban a legtehetségesebbek, a legokosabbak, a leg szorgalmasabbak jutnak előre és kerülnek a gazdaság-poli tikai elit tagjai közé, addig Magyarországon azok, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek, lojálisak a regnáló kormányhoz és a leginkább gátlástalanul érvényesítik a sa ját érdekeiket. Általános felfogás szerint egy jobb ország ban a tudatos önfejlesztés, a tanulás, a szakmai fejlődés is a siker záloga lehetne, viszont Magyarországon már a munkahelyi karrierek építése is nagyon nehézkes, jó gaz dasági, politikai kapcsolatok hiányában pedig sokszor lé nyegében lehetetlen. Szerinted a következő 8–10 évben hogyan fog változni az élet Magyarországon?(N=500) 18. ábra 17-29 évesek összesen 12% 4% 3% 8% 3% 45% 25% Kékgalléros 17-29 évesek 17% 3% 4% 6% 3% 67% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Sokkal rosszabb lesz az élet Magyarországon Egy kicsit rosszabb lesz az élet Magyarországon Nem sok minden fog változni, ugyanolyan lesz élet Magyarországon, mint most Egy kicsit jobb lesz az élet Magyarországon Sokkal jobb lesz az élet Magyarországon Kiszámíthatatlan, jelenleg szinte egyáltalán nem lehet megmondani, hogyan fog változni az élet Magyarországon Nem tudom 100% Az orbáni hibrid kapitalizmus 14

Ez a kékgalléros fiatalok többségének frusztráló, mert azt tapasztalják, hogy a társadalom elvárása szerint a sikeres élet fokmérője a stabil egzisztencia, illetve ezzel szoros összefüggésben a fejlődő munkahelyi karrier és előrejutás, és általában azt érzik, a társadalmi elvárások szerinti sike resség szinte elérhetetlen a számukra. Sokan úgy érzik, az állam felől is nagyon erős elvárások fo galmazódnak meg feléjük családalapítással, önálló egzisz tencia megteremtésével kapcsolatban, miközben ezeknek az elvárásoknak lehetetlen megfelelni, mert nem adottak a sikeres életkezdéshez feltételek és eszközök. Ezért is me rül fel többekben a Nyugat-Európába költözés, mert ott sokkal tágabbak a lehetőségek. A kékgalléros fiatalok át lagnál is erőteljesebb pesszimizmusa még inkább szembe tűnő, amennyiben kifejezetten saját karrierjükkel, jövőbeli sikereikkel kapcsolatos várakozásaikat kell értékelniük. A kékgallérosok várakozása a következő 8–10 évre a 17–29 éves fiatalok átlagánál is sokkal borúlátóbb, a többség (77%) úgy látja, hogy kevés a lehetőség, vagy nincs esély arra, hogy a jövőben sikeres életet élhessen Magyarorszá gon. Egy jelentős kisebbség(15%) gondolja úgy, hogy a kö vetkező 8–10 évben biztosan nem Magyarországon fog élni, de a többi kékgalléros fiatal jelentős hányada is tervei szerint kivár még néhány évet, majd a külföldre költözést választja, ha nem tapasztal változást az ország és főként a saját helyzetében(19. ábra). A kékgalléros fiatalok jelentős hányada az ország problé máiért nem kapitalizmus alapelveit, hanem általában ép pen, hogy azok eltorzítását, hiányos érvényesülését okolja. Az tehát nem mondható, hogy a kapitalista berendezke dés, annak logikája, alapvetően ellenükre lenne, de az igen, hogy a társadalmi-gazdasági környezetet és egyéni életta pasztalataikat értékelve számos aspektusával elégedetle nek. Azonban, amikor ennek okairól gondolkodnak, keve sen érzik úgy, hogy a gazdaság működésének kapitalista jellegén kellene változtatni. A kékgalléros fiatalok jellem zően úgy látják, az Orbán-rendszer politikai és gazdasági értelemben is rátelepszik a magyar kapitalizmusra, amivel jelentős mértékben akadályozza a működését. Baloldali kapcsolódások A kékgalléros fiataloknak jellemzően nincsen arról gyakor lati elképzelései, hogyan lehetne jobbá tenni a magyar rendszert, a többség alapvetően bizalmatlan azzal kapcso latban, hogy„alulról” elindulhat-e bármiféle változás. So kan vannak, akik a jelenleg regnáló hatalom irányából tudják csak elképzelni a változásokat. Ők úgy látják, a„kisemberek” csak alkalmazkodni tudnak a körülmények, nincs hatásuk, nem tudják befolyásolni a döntéseket –, „fentről”, a hatalommal rendelkezőktől kell érkezni a meg oldásnak. A kékgalléros fiatalok habár alapvetően elégedetlenek a kormány teljesítményével, nem feltétlenül látnak minő ségbeli, képességbeli különbségeket a kormánypárti és az ellenzéki politikusok között. A többségre az jellemző, hogy általában szkeptikus a politikával, a politikusokkal kapcso latban, általánosan elterjedt nézet szerint a politikusok döntő többsége valójában egyáltalán nem is foglalkozik az emberek és a társadalom érdekeivel. Általánosan megfogalmazott tapasztalat, hogy az egyes politikai oldalak csak a saját igazukat erőltetik, propagan daszerűen ismételgetik az üzeneteiket, miközben nincs tár sadalmi párbeszéd, nincs olyan közpolitika, amihez érde mes lenne csatlakozni. A kékgalléros fiatalok számára álta lában frusztrálóak a folyamatos társadalmi-politikai csatározások, sokakat zavar, hogy leginkább a táborhoz való lojalitás fontos az ellenzéki és kormánypárti oldal hívei számára is. Az általános elégedetlenség jól tükröződik a fiatalok 2025. májusára érvényes pártpreferenciáin. A kékgalléro sok között a Fidesz-KDNP támogatottsága az átlagnál sokkal alacsonyabb, a TISZA párté viszont még az átlag nál magasabb. A pártpreferencia adatok jól mutatják, hogy általában a fiatalok körében mennyire alacsony a baloldali pártok támogatottsága, a kékgalléros, fiatal munkavállalók körében az 1 százalékot sem érte el azok aránya, akik valamelyik baloldali pártra adták volna le Szerinted milyen lehetőségeid vannak arra, hogy a következő 8–10 évben sikeres életet élj Magyarországon?(N=500) 19. ábra 17-29 évesek összesen 4% 10% 20% 15% 5% 3% 17% 26% Kékgalléros 17-29 évesek 9% 36% 0% 10% 20% 30% 40% Egyáltalán nincs rá lehe tő ségem, hogy sikeres legyek Kevés lehe tő ségem van rá, hogy sikeres legyek Sok lehe tő ségem van rá, hogy sikeres legyek Nem Magyarországon tervezem a jö vő met a követke ző 8-10 évben 22% 50% 60% 1% 12% 4% 70% 80% 15% 1% 90% 100% Alig van rá lehe tő ségem, hogy sikeres legyek Elegend lehe tő ségem van rá, hogy sikeres legyek Nagyon sok lehe tő ségem van rá, hogy sikeres legyek Nem tudom Az orbáni hibrid kapitalizmus 15

a szavazatukat. Az általános elégedetlenség inkább a jobboldali szélsőségek irányába sodorhatja a kékgallé ros fiatalokat, amit jól jelez, hogy 2025. májusában egy negyedük a Mi Hazánk szimpatizánsa volt, a párt támo gatottsága ebben a körben a fiatalok átlagának a duplája (20. ábra). A politikáról gondolkodva a kékgalléros interjúalanyok kö zül nagyon kevesen mutatkoznak nyitottnak a baloldali pártok felé, már csak azért is, mert alig volt információjuk róluk. A baloldali kifejezés a legtöbbeknek semmilyen konkrétumot nem jelentet, ritkán esett szól ezzel kapcso latban értékekről, a legtöbbeknek a szó egyszerűen csak ellenzékiséget jelentet. A szakszervezetek munkájáról a többségnek szintén csak homályos elképzelései vannak, és általában nem látják a jelentőségüket, hasznosságukat sem a politika alakításában, sem a munkások, a dolgozók, az alkalmazottak képviseletében. Bár konkrét baloldali kapcsolódás nem körvonalazódik a kékgallérosok gondolkodásában, számos olyan irányban várnának változást, amely a baloldali gondolkodáshoz is köthető. Az újraelosztás egyenlőtlenségei, illetve a nehéz körülmények között élő társadalmi többség terheinek csök kentése az interjús beszélgetések valamennyi szakaszában központi téma volt. Gyakran fogalmazódtak meg igények egy fejlettebb szociális államról, amely valódi segítséget nyújt a rászorulóknak és minden állampolgár számára mű ködőképes közszolgáltatásokat tesz elérhetővé. Alapvető igényként jelenik meg a társadalmi egyenlőtlenségek csök kentése, a leszakadó rétegek helyzetének stabilizálása, bár ez elsősorban nem társadalmi szintű igényként, hanem egyéni életút szintjén fogalmazódik meg. Szinte minden kékgalléros fiatal alapvetően a munkaalapú társadalomban gondolkodik, ebből, ehhez kapcsolódóan sokaknak alapve tő fontosságú lenne a munka társadalmi és munkahelyi el ismerésének jelentős javítása Magyarországon. Ha most vasárnap parlamenti választások lennének Magyarországon, melyik párt listájára szavaznál?(N=500) 20. ábra Fidesz-KDNP-Mi Hazánk szimpatizánsok 14% Baloldali pártok szimpatizánsai összesen(DK+MSZP+P+Szikra) 2% Egyéb pártok szimpatizánsai 64% Bizonytalanok 20% 17-29 évesek összesen 30% 65% 5% Kékgalléros 17-29 évesek Az orbáni hibrid kapitalizmus 16

A szerzőkről Sütő Anna (IDEA Intézet, Kutatási igazgató) Molnár Péter (IDEA Intézet, vezető elemző) Báldy Barbara (IDEA Intézet, vezető elemző) Böcskei Balázs (IDEA Intézet, stratégiai igazgató, ELTE TK Politika tudományi Kutatóintézet) Impresszum Kiadó Friedrich-Ebert-Stiftung Fővám tér 2-3. 1056 Budapest Kapcsolat Molnár János janos.molnar@fes.de Fotó Forrás: IDEA Intézet A kiadványban megjelent vélemények nem feltétlenül egyeznek a Friedrich-Ebert-Stiftung e.V.(FES) véleményével. A FES által ki adott média anyagainak kereskedelmi célú felhasználása a FES írásbeli hozzájárulása nélkül nem megengedett. A FES kiadványai nem használhatók fel választási kampány célokra. 2025. október © Friedrich-Ebert-Stiftung ISBN 978-615-6974-02-0 A Friedrich Ebert Stiftung további publikáció itt olvashatók: ↗ www.fes.de/publikationen ↗ https://budapest.fes.de/publikationen.html Az orbáni hibrid kapitalizmus 17