P E R S P E K T Í VA Szegénységkutatás – 2025 Elemzés a magyarok pénzügyi kitettségéről Nőtt az optimizmus, de egyre kevesebben érik el az átlagosnak tartott életszínvonalat az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása alapján némileg javult a magyarok anyagi helyzete az elmúlt évekhez képest. Hon fi társaink nagyjából 70 százaléka gond nélkül ki tudja fűteni otthonát, és rendszeresen megengedheti magá nak a hús vagy hal fogyasztását. Ez közel tíz százalékpon tos javulás 2023 végéhez képest, amikor az in fl áció már tartósan egy számjegyűre csökkent, és az energiaválság le csengésével mérséklődött a háztartásokra nehezedő anyagi nyomás. Eközben a pénzügyi biztonság tekintetében is ja vulás tapasztalható: 2024-hez képest több mint kétszeresére emelkedett azok aránya, akik háztartásuk bevételének nö vekedésére számítanak(6 százalék → 14 százalék). Mindeközben azonban a mindennapi megélhetés költségei is érezhetően emelkedtek. A kutatásban megkérdezettek válaszai alapján a szűkös élethez szükséges jövedelem 2024-hez képest 250 ezerről 300 ezer forintra, az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer fo rintra, míg a gondtalan élethez szükséges jövedelmi szint 600 ezerről 700 ezer forintra növekedett. Az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvona lat azonban egyre kevesebben képesek elérni. Emellett a magyarok közel fele(47 százalék) nem tud minden alapve tő kiadást biztonsággal kezelni, legyen szó a fűtésről, a rendszeres húsfogyasztásról vagy egy nagyobb összegű vá ratlan kiadásról. Nagyjából 800 ezer ember súlyos anyagi nélkülözésben él, vagyis mindhárom alapvető megélhetési dimenzióban korlátozottak a lehetőségei. Szegénységkutatás – 2025 1

A következő negyedévben a magyarok negye dének okozhat gondot az otthona melegen tartása A tél közeledtével különösen aktuálissá válik a kérdés, hogy rendelkezünk-e elegendő anyagi erőforrással a meg felelő otthoni hőmérséklet biztosításához. Az Egyensúly In tézet 2025-ös szegénységkutatása szerint a felnőtt magya rok 69 százalékának biztosan lesz elég pénze az otthona kifűtésére, míg 25 százalék eseti nehézségekre számít. To vábbi 2 százalék arról nyilatkozott, hogy egyáltalán nem lesz elegendő pénze az otthona melegen tartására. Az adatok alapján az utóbbi években e téren érdemben ja vult a helyzet. Különösen látványos a változás a 2022-es energiaválság időszakához képest: akkor a megkérdezettek 39 százaléka időszakos, 12 százaléka pedig leküzdhetetlen kihívásnak tartotta a lakása melegen tartását. Ön szerint a következő három hónapban lesz annyi pénze, vagy nem lesz 1. ábra annyi pénze, hogy mindig melegen, azaz az otthoni teendőkhöz, alváshoz megfelelő hőmérsékleten tartsa a saját otthonát?(N= 1000, százalék) Forrás: ZRI Závecz Research Szegénységkutatás – 2025 2

A magyarok közel negyedének problémát okozhat a hús vagy a hal megvásárlása Az Egyensúly Intézet adatai szerint a magyarok 72 százalé kának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat ehessen, 23 százalék számára azonban ez nem mindig lesz lehetsé ges. 2022-höz képest ebben a kérdésben is számottevő mértékű javulás következett be. Míg az in fl áció 2022– 2023-as megugrása értelemszerűen az emberek élelmiszerfogyasztási lehetőségeire is rányomta a bélyegét, az in fl áció 2024-es mérséklődése és a reálbérek növekedése a vál tozatos étkezés biztosítását is sokak számára tette ismét elérhetővé. Ön szerint a következő három hónapban pénzügyileg megengedheti 2. ábra magának, vagy nem engedheti meg magának, hogy legalább minden második napon húst vagy halat egyen?(N= 1000, százalék) Forrás: ZRI Závecz Research Szegénységkutatás – 2025 3

A magyarok több mint negyede nem tudna azonnal ki fi zetni egy hirtelen jött, 100 ezer forintos kiadást Az Egyensúly Intézet 2025 októberében végzett közvéle mény-kutatása szerint a magyar társadalom 35 százaléka számára gondot okozna egy 100 ezer forintos, váratlan ki adás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek 29 százaléka arról számolt be, hogy nem lenne képes megbirkózni egy ekkora anyagi kihívás sal, míg 33 százalék saját bevallása szerint gond nélkül ki tudná fi zetni a kérdésben megjelölt összeget. A 2024-es adatfelvételhez képest 7 százalékponttal(26 százalék → 33 százalék) nőtt azok aránya, akik gond nél kül ki tudnának egyenlíteni egy 100 ezer forintos tételt, mi közben csökkent azoké, akik csak nehezen(39 százalék → 35 százalék) vagy egyáltalán nem tudnák előteremteni ezt az összeget(32 százalék → 29 százalék). A képet ugyanakkor némileg árnyalja, hogy a magas in fl áció következtében a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent 2022 óta: vagyis a friss eredmények a jövedelmi helyzet javulása mellett a pénz vásárlóerejének gyengülését is tükrözik. Jól szemlélteti ezt egy, a szóban forgó kérdés szempontjából releváns, életközeli példa: a KSH adatai szerint 2022 elején egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forintba, 2025-ben azonban már 160 ezer forintba került. Vagyis az otthoni mosógép elromlása esetén ma már jóval nehezebb lenne újat találni 100 ezer forint körüli összegért. Ha holnap egy váratlan, de halaszthatatlan 100 ezer forintos kiadása 3. ábra lenne, akkor saját erőből ki tudná fizetni a 100 ezer forintot, vagy nem tudná kifizetni a 100 ezer forintot?(N= 1000, százalék) Forrás: ZRI Závecz Research Szegénységkutatás – 2025 4

Több mint kétszer annyian bíznak a bevéte leik növekedésében, mint 2024-ben Az Egyensúly Intézet 2025. októberi adatfelvétele alapján idén többen optimisták a következő három hónap pénzügyi kilátásait illetően, mint tavaly. A megkérdezettek kéthar mada(66 százalék) arra számít, hogy háztartása bevétele nem fog változni, miközben 14 százalék a növekedés, ugyancsak 14 százalék pedig a kevesebb bevétel lehetősé gét valószínűsíti. 2024-hez képest érdemben bővült a jövedelmük növeke désben bízók aránya(6 százalék → 14 százalék), miközben a kevesebb pénzre számítók aránya gyakorlatilag nem vál tozott(13–14 százalék). A trend hosszú távon kedvező fo lyamatokról tanúskodik: a 2022-es in fl ációs hullám idején még a lakosság több mint negyede(26 százalék) kalkulált bevételei csökkenésével. Ez az optimizmus összecseng az elmúlt évek gazdasági vál tozásaival: az in fl áció 2024 elején tartósan egy számjegyűre mérséklődött, a foglalkoztatottság továbbra is magas, és a reálbérek pedig tavaly ismét növekedésnek indultak. Ön szerint a következő három hónapban emelkedni vagy csökkenni fog 4. ábra az ön háztartásának havi bevétele? Kérem, hogy most ne csak saját bevételeire gondoljon, hanem minden, önnel együtt élő családtag bevételeire is! (N= 1000, százalék) Forrás: ZRI Závecz Research Szegénységkutatás – 2025 5

50 ezer forinttal többre van szükség a szűkös megélhetéshez, mint tavaly Az Egyensúly Intézet szegénységkutatásában arra is rákérdezett, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora ös� szegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A 2025-ös adatfelvétel alapján egy átla gos magyar válaszadó nettó 300 ezer forintot tart szüksé gesnek a szűkös megélhetéshez, 500 ezer forintot az átla gos, míg 700 ezer forintot a gondtalan életszínvonal fenn tartásához. 2023 óta idén először emelkedett a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelem összege: a válaszadók sze rint ez ma már legalább nettó 300 ezer forint, ami 50 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az átlagos élet színvonal fenntartásához szükségesnek ítélt összeg 2023hoz képest 150 ezer forinttal, 2024-hez viszonyítva pedig 100 ezer forinttal nőtt. Mindezzel párhuzamosan a gondtalan élethez szükséges jövedelem összege is 100 ezer forinttal emelkedett az elmúlt évben. Önnek egyedül, személy szerint mekkora összegre lenne szüksége 5. ábra a szűkös megélhetéshez; az átlagos szintű megélhetéshez; a gondtalan élethez? (N= 1000, százalék) Forrás: ZRI Závecz Research Szegénységkutatás – 2025 6

A magyarok 45 százaléka a szűkös megélhe tési szint alatt él Az Egyensúly Intézet felmérése alapján a magyarok közel fele(45 százalék) 300 ezer forintnál kevesebb jövedelem ből gazdálkodik. Ez azt jelenti, hogy házastársi vagy rokoni támogatás híján minden második válaszadó nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget. További 44 százaléknyian a szűkös és az átlagos megélhe tési szint közé sorolhatók – vagyis ők számoltak be arról, hogy 300 és 500 ezer forint közötti bevétellel rendelkeznek. Az átlagos megélhetési szint feletti jövedelemből mindös� sze a válaszadók 11 százaléka él. Az elmúlt három év során nem csak a jövedelmi küszöbér tékek, hanem az ezekhez viszonyított egyéni jövedelmi po zíciók is érdemi változást mutatnak. Míg 2023-ban a vá laszadók fele(50 százalék) a szűkös megélhetési szint alatt élt, ez az arány 2024-re 45 százalékra csökkent, és 2025-ben is ezen a szinten maradt. Ugyanakkor a középső jövedelmi kategória, vagyis a szűkös és az átlagos megél hetési szint közötti csoport jelentősen bővült: az ő arányuk két év alatt 24 százalékról 44 százalékra nőtt. Eközben az átlagos megélhetési szint felett élők aránya 26 százalékról mindössze 11 százalékra esett vissza. Mindez arra utal, hogy bár a legalsó jövedelmi kategóriá ban élők aránya nem nőtt tovább, egyre kevesebben képe sek elérni az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvonalat. Az egyének jövedelmi helyzete az adott év megélhetési szintjeihez 6. ábra viszonyítva(százalék, 2023–2025) Forrás: ZRI Závecz Research Szegénységkutatás – 2025 7

A megélhetési szintekhez szükséges összegek, jövedelmi szintek szerint (medián, ezer forintra kerekítve) 1. táblázat Megélhetési szint Szűkös megélhetési szint alatt élők Szűkös és átlagos megélhetési szint között élők Átlagos megélhetési szint felett élők Szűkös 280 000 350 000 350 000 Átlagos 414 000 500 000 600 000 Gondtalan 600 000 800 000 883 000 Az Egyensúly Intézet azt is megvizsgálta, hogy az egyes megkérdezettek anyagi helyzete mennyire befolyásolja azt, hogy mekkora összeget tartanak elegendőnek a kü lönböző megélhetési szintek eléréséhez. Az adatok arról tanúskodnak, hogy minél jobb anyagi helyzetben él valaki, annál magasabb összeget tart szükségesnek a szűkös, az átlagos és a gondtalan megélhetés biztosításához egy aránt(1. táblázat). Az eltérés a gondtalan élethez szükséges összeg esetében a legnagyobb: a szűkös jövedelmi helyzetűek 600 ezer, a két szélső jövedelmi sáv közöttiek 800 ezer, míg az átlagos szint feletti jövedelemmel rendelkezők már közel 900 ezer forintot tartanak szükségesnek(a teljes minta mediánja: 700 ezer forint). Minden tizedik felnőtt súlyosan kitett a sze génységnek Az Egyensúly Intézet legfrissebb szegénységkutatása sze rint a magyar felnőttek közel fele(47 százalék) legalább egy alapvető anyagi nehézséggel anyagi szembesül, legyen szó a lakás kifűtéséről, a rendszeres húsfogyasztásról vagy egy váratlan, 100 ezer forintos kiadás fedezéséről. Majd nem minden negyedik megkérdezett(23 százalék), vagyis mintegy 1,8 millió fő legalább két ilyen problémával küzd egyszerre, miközben a felnőtt lakosság 10 százaléka, vagyis nagyjából 800 ezer ember szembesül egyszerre mindhá rom nehézséggel. Összesen 1,3 millió magyarnak egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás fi nanszírozása, ami a mindennapi megélhetés tartós bizonyta lanságára utal(2. táblázat). Az alapvető megélhetési nehézségekben érintettek aránya és száma 2. táblázat Problémák Nehézséget jelent a fűtés, és nincs pénze minden második nap húsra Nincs pénze minden második nap húsra, és nincs 100 ezer forintja Nehézséget jelent a fűtés, és nincs 100 ezer forintja Mindhárom problémában érintett Legalább két problémában érintett Legalább egy problémában érintett Arány 16% 12% 14% 10% 23% 47% Érintettek száma 1 280 000 fő 960 000 fő 1 120 000 fő 800 000 fő 1 840 000 fő 3 760 000 fő Szegénységkutatás – 2025 8

Miért van szükség az Egyensúly Intézet sze génységkutatására? Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása lehetővé teszi, hogy éves szinten, adatalapon követhessük a magyarok anyagi helyzetének alakulását, és időben azonosíthassuk a felmerülő kockázatokat. Miközben a hivatalos szegénységmutatók jellemzően éves csúszással válnak elérhetővé, az Egyensúly Intézet repre zentatív kutatása lehetővé teszi, hogy valós idejű képet kaphassunk a háztartások mindennapi megélhetését befo lyásoló folyamatokról. A felmérésből megtudhatjuk példá ul, hogy Magyarországon hányan tudják állandóan mele gen tartani otthonukat, hogy hányan engedhetik meg ma guknak a rendszeres húsfogyasztást, vagy hogy hányan tudnának önerőből fedezni egy váratlan kiadást. A kutatás ból emellett az is kiderül, hogy a magyarok mit gondolnak, mekkora jövedelemre van szükség a szűkös, az átlagos vagy a gondtalan élethez, de az is, hogy valójában hány polgártársunk jövedelme éri el ezeket a küszöbértékeket. Az eredmények hozzásegítenek a releváns társadalmi fo lyamatok mélyebb megértéséhez, a döntéshozók és a szak politika egyéb szereplői számára is értékes tudást biztosít va arról, hogy mely területeken van szükség célzott beavat kozásokra a szegénység csökkentése érdekében. Módszertan Az Egyensúly Intézet szegénységkutatásai reprezentatív mintán készülnek, 1000 fő személyes megkérdezésével. A megkérdezettek együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás so rán kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban. A megkérdezettek kiválasztása kétlépcsős rétegzett minta vétellel, a teljes véletlenszerűséget biztosító módszerrel történik, vagyis minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. Az adatfelvételt a ZRI Závecz Research végezte. A kutatás adatfelvételi ideje: 2025. október 13–19. Impresszum Kiadó Friedrich-Ebert-Stiftung Fővám tér 2–3. 1056 Budapest Kapcsolat Molnár János janos.molnar@fes.de Borítókép Güney Kayra Acer A kiadványban megjelent vélemények nem feltétlenül egyeznek a Friedrich-Ebert-Stiftung e.V.(FES) véleményével. A FES által ki adott média anyagainak kereskedelmi célú felhasználása a FES írásbeli hozzájárulása nélkül nem megengedett. A FES kiadványai nem használhatók fel választási kampány célokra. 2025. december © Friedrich-Ebert-Stiftung ISBN 978-615-6974-02-0 A Friedrich Ebert Stiftung további publikációi itt olvashatók: ↗ www.fes.de/publikationen ↗ https://budapest.fes.de/publikationen.html Szegénységkutatás – 2025 9