KUTATÁSI ÖTLETEK DEMOKRÁCIA ÉS EMBERI JOGOK KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON (Kutatási ötletek) Balogh Lídia – Juhász Borbála 2023. október A kiadvány célja egyrészt az, hogy térképet vázoljon a közel­ múlt kutatási eredményeiről, másrészt pedig, hogy – rá­ mutatva a fehér foltokra – út­ mutatást nyújtson mindazok számára, akik mostanában kuta­ tást terveznek, illetve elemzést végeznének„nők és politika Magyarországon” témakörben. A tudomány, illetve a meg­ alapozott közpolitika-alkotás céljait egyaránt az szolgálja, ha a kutatások szembenéznek azzal a kérdéssel, hogy létez­ nek különbségek nők és férfiak érdekei, szempontjai, prefe­ renciái között a társadalmi élet különböző területeit illetően. A kiadvány a nők döntéshoza­ talban való részvételének, illetve politikai képviseletének vizsgála­ takor két nézőpontot azonosít: az egyik a női döntéshozók­ ra, a másik a női válasz­ tókra irányul.

DEMOKRÁCIA ÉS EMBERI JOGOK KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON

Tartalom MI A CÉLUNK? 4 1. NŐK A DÖNTÉSHOZATALBAN MAGYARORSZÁGON 5 1.1. Helyzetkép – honnan, hova jutottunk?........................................... 5 1.2. Kapcsolódó kutatások................................................................... 7 1.3. Nemzetközi rangsorok/indexek...................................................... 9 2. NŐI SZAVAZÓK MAGYARORSZÁGON 10 2.1. Nemek közötti egyenlőség választói megítélésére fókuszáló kutatások................................................................................... 10 2.2. Választókra vonatkozó általános felmérések................................... 10 2.3. Szűkebb célcsoportra vonatkozó felmérések, releváns eredményekkel........................................................................... 11 3. JAVASLATOK KUTATÁSOK TERVEZÉSÉHEZ 12 JEGYZETEK.................................................................................... 13 A SZERZŐKRŐL.............................................................................. 15 IMPRESSZUM................................................................................. 15 3

BALOGH LÍDIA – JUHÁSZ BORBÁLA MI A CÉLUNK? A jelen írás szerzői arra keresték a választ a FriedrichEbert-Stiftung(FES) Budapest megbízásából, hogy – szak­ irodalmi áttekintésből kiindulva – javasoljanak koncepciót „nők és politika Magyarországon” témájú kutatásokhoz, illetve mutassanak rá azokra a fehér foltokra ezen a téren, amelyek hátráltathatják a hatékony közpolitikai döntésho­ zást. A szerzők szem előtt tartják a FES legutóbbi magyarországi kezdeményezését e téren, amelynek keretében a Nőügyek 2018: Társadalmi problémák és megoldási stratégiák című kutatási jelentés megjelent, Gregor Anikó és Kováts Eszter szerzőségében. 1 Ez a kutatási projekt a Magyarországon 2018 tavaszán lezajlott országgyűlési választásokhoz kap­ csolódott. Azóta eltelt öt év, és megérett az idő egy sor kérdés(újbóli) feltevésére: Választóként milyen preferen­ ciái vannak a nőknek Magyarországon? Kire, illetve milyen pártokra szavaznak? Miért szavaznak ezekre a jelöltekre, illetve pártokra? Milyen témák mozgósítják a nőket politi­ kailag? Hogyan gondolkodnak a nők az egyes szakpolitikai területekről? Milyen érdekeik vannak, mi fontos számukra, ha például egészségügyről, szociális ellátásokról, környe­ zeti fenntarthatóságról, gazdaság- vagy biztonságpolitiká­ ról van szó? Politikusként számíthatnak-e a nők bizalomra a választók, tiszteletre a társadalom részéről? Milyen kép él a társadalomban a női politikusokról? Lehet-e egy női politikus példakép? A jelen írás célja egyrészt az, hogy térképet vázoljon a közelmúlt kutatási eredményeiről, másrészt pedig, hogy – rámutatva a fehér foltokra – útmutatást nyújtson mind­ azok számára, akik mostanában kutatást terveznek, illetve elemzést végeznének„nők és politika Magyarországon” témakörben. Először is javasoljuk a kutatók számára annak a feltételezés­ nek a megfontolását, miszerint léteznek különbségek nők és férfiak érdekei, szempontjai, preferenciái között a társa­ dalmi élet különböző területeit illetően. A tudomány, illetve a megalapozott közpolitika-alkotás céljait egyaránt az szol­ gálja, ha a kutatások szembenéznek ezzel a kérdéssel, fel­ készülve arra a kimenetelre is, hogy egyik vagy másik terü­ letet illetően nem érzékelhető(érdemi) különbség a férfiak és nők között. A kutatás, illetve az elemzés során az összehasonlításnak lényegi szerepet kell kapnia. Ennek a javas­ latnak a szellemében olyan kutatásokat, adatfelvételeket is bemutatunk, amelyeknek tervezői-kivitelezői nem kife­ jezetten a nőkre fókuszáltak, ám a kutatási adatok nemi bontás szerint elemezhetők, vagyis az elemzésük végered­ ményben gyarapíthatja a tudást a„nők és politika” kérdés­ kört illetően. Elöljáróban hangsúlyozzuk azt is, hogy nők döntéshozatalban való részvételének, illetve politikai kép­ viseletének vizsgálatakor két nézőpont azonosítható, jól­ lehet a kettő nem választható el élesen: az egyik a női dön­ téshozókra, a másik a női választókra irányul. 4

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) 1. NŐK A DÖNTÉSHOZATALBAN MAGYARORSZÁGON 1.1. HELYZETKÉP – HONNAN, HOVA JUTOTTUNK? A„nők és politika” témakör kapcsán, ha Magyarországról van szó, jellemzően százalékszámok kerülnek szóba, még­ hozzá a női parlamenti képviselők arányára vonatkozóan. Magyarországot ugyanis ez az adat – a kézirat lezárásakor alig 14%(a 199 fős Parlamentben 28 nő ül) 2 – különösen érdekessé teszi, hiszen a törvényhozásban részt vevő nők aránya viszonyítási pontnak tekinthető, sok tekintetben hasonló múltú kelet-közép-európai országokhoz képest (is) alacsony. Ráadásul felidézhetjük, hogy Magyarország a nők politikai jogai tekintetében a XX. század elején tar­ totta a lépést a nyugat-, illetve észak-európai országok­ kal: az első női országgyűlési képviselőt(Schlachta Mar­ gitot) 1920-ban választották meg; mindössze egy évvel azután, hogy az Egyesült Királyságban a Képviselőházban helyet szerzett az első nő, Svédországban pedig csak egy évvel később, 1921-ben jutottak be nők az országgyű­ lésbe.(Megjegyzendő, hogy az aktív választójog tekinteté­ ben is tartotta Magyarország a lépést ez idő tájt: a magyar nők – az általános választójog bevezetése nyomán – 1945ben gyakorolhatták először teljes körűen a választójogu­ kat; ugyanabban az évben, mint a francia nők, és egy évvel korábban, mint az olasz nők.) A kommunista hatalomát­ vételt követően azonban más irányt vett Magyarország a nők törvényhozásban való részvétele terén: a de facto egypárti rendszerben működő, nem demokratikus módon választott országgyűlésben jelentősen megnőtt a nők ará­ nya; összefüggésben azzal, hogy az állampárt a tagtobor­ zás során nemi kvótát alkalmazott. A női országgyűlési képviselők aránya 1980-ban volt a legmagasabb Magyar­ országon, 30,1% – a régió számára ekkoriban mértékadó Szovjetunióban a törvényhozó szerepét betöltő Legfelső Tanácsban ugyancsak meghaladta a 30%-ot a nők ará­ nya, míg Svédországban a nők aránya 27,8%, az Egyesült Királyság Képviselőházában pedig mindössze 3% volt –, a politikai átalakulás utáni első demokratikus választások (1990) eredményeként azonban a Magyar Országgyűlés­ ben a helyek mindössze 7,3%-a jutott nőknek. 3 Ez az arány húsz évvel később – 2010-ben, amikor a Fidesz másodszor alakíthatott kormányt – is csupán 9,1%-ot ért el. 4 Megjegyzendő, hogy a nők aránya jelentősen magasabb az európai parlamenti képviselők körében: a kézirat lezárásá­ nak idején a 21 magyar EP-képviselők közül 8 nő(ami több mint egyharmadot jelent). 5 Ezzel a jelenséggel kapcsolatban külön kutatási jelentés, tanulmány nem érhető el; a magyar nők politikai részvételének tágabb témája keretében kap csak figyelmet a kérdés, hogy miért pont ezen a vonalon jutnak több lehetőséghez a nők(és hogy ez mit mond el Magyarország politikai preferenciáiról a nemzetközi térben). A kézirat lezárásának idején Magyarországon egy férfi vezeti a kormányt, és a 14 miniszter között egyetlen nő sincsen. 6 Megjegyzendő, hogy a rendszerváltás óta eltelt bő három évtized alatt többször is előfordult – különböző politikai irányultságú kormánykoalíciók ideje alatt –, hogy a kormányban egyetlen nő sem volt, ami Európában párját ritkító jelenség. Noha nem egyértelmű annak meghatáro­ zása, hogy a végrehajtó hatalmat tekintve mely posztokat tekintjük kulcsfontosságúnak – az egyes tárcák jelentősége eltérő lehet, vagy a minisztériumok összevonása folytán megnőhet például az államtitkári pozíciók súlya –, az nyil­ vánvalónak tűnik, hogy a nők aránytalanul kevés szerephez jutnak a végrehajtó hatalom terén. Erről a jelenségről a nők politikai elitben való részvételének, illetve egy-egy politi­ kusnő tevékenységének tárgyalása kapcsán olvashatunk. A harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás, a nők döntéshozatalban való részvétele kapcsán érdemes meg­ jegyezni, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az igazságszolgáltatás – legalábbis bizonyos területeken és szinteken – politikai térben működik, bizonyos mérték­ ben szinte mindig és mindenütt. Itt említhető meg az Alkotmánybíróság, amelyben a 15 hely közül 5-öt tölt be nő, 7 ami egyharmados arány. Ezt a testületet egyébként a demokratikus átalakulás keretében 1990-ben hozták létre Magyarországon, és majdnem egy évtizeden keresz­ tül, egészen 1999-ig nem volt női tagja. 8 Ami a rendes bíróságokat illeti, már a 2010-es évek végén is közismert volt az a tény, hogy a bírói pályán túlsúlyba kerültek a nők. A jelenség mögött feltehetően több tényező állhat, illetve sejthető, hogy„a bírói kar elnőiesedésének egyik oka a bírósági titkárok és fogalmazók más jogászi pályákkal összehasonlítva alacsony bérezése”. 9 Mindenesetre, a női többség a legfelső bíróság – jelenlegi nevén Kúria – szint­ jén is érvényesül: a kézirat lezárásának idején a 94 tagú testületben a nők száma 56. 10 Ez azt jelenti, hogy a Kúriá­ ban a nők aránya jelenleg majdnem eléri a 60%-ot, vagyis 5

Svédország 46 52 Finnország 46 57 Spanyolország 44 47 Dánia 43 42 Belgium 42 38 Hollandia 40 48 Ausztria 40 42 Franciaország 38 48 Szlovénia 38 37 Luxemburg 36 50 Portugália 36 47 Németország 35 36 Olaszország 32 46 Horvátország 31 33 Lettország 30 50 Észtország 28 28 Litvánia 28 27 Lengyelország 28 34 Málta 27 33 Csehország 26 33 Bulgária 24 29 Írország 23 38 Görögország 23 23 Románia 19 15 Szlovákia 18 28 Ciprus 14 16 Magyarország 14 38 BALOGH LÍDIA – JUHÁSZ BORBÁLA Infografika 1 Női képviselők aránya az EU nemzeti parlamentjeiben (alsó- és felső ház,%) Női képviselők aránya az Európai Parlamentben(%) forrás: Rob fo e r r r t á S s: c R h o u b m er a t n S A ch la u p m ít a v n á A n l y ap (2 ít 0 v 2 á 3 n . y o ( k 2 t 0 ó 2 b 3 e . o r k 1 t 3 ó . b ) er 13.) 6

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) Infografika 2 Magyarországon egy férfi vezeti a kormányt, és a 14 miniszter között egyetlen nő sincs(2023. október) Az országgyűlési frakciókon belül a nők aránya(2023) Fidesz 116 főből 14 nő KDNP 19 főből 1 nő Demokratikus Koalíció 15 főből 5 nő Momentum 10 főből 2 nő MSZP 10 főből 2 nő Jobbik 8 főből 0 nő Párbeszéd 6 főből 2 nő Mi Hazánk 6 főből 1 nő LMP 5 főből 1 nő 14% A 199 fős Országgyűlésben 28 női képviselő van, ez a képviselők 14%-a a testület összetétele még épp megfelel a„nemi egyen­ súly” tekintetében nemzetközi szinten mértékadó elvnek, miszerint egyik nem sem képviselteti magát a testületben 40%-nál alacsonyabb arányban. 1.2. KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSOK A nők politikai életben való részvétele mint kérdéskör – összefüggésben a nők politikai képviseletének nagyobb, elvontabb kérdéskörétől – nyilvánvalóan és hagyományo­ san érdeklődésre tart számon kutatási témaként a társa­ dalomtudományokban Magyarországon. Ezt a kijelentést támasztja alá egy kutatási háttéranyag, amely az MTA Tár­ sadalomtudományi Kutatóközponthoz kapcsolódó publi­ kációk tükrében vizsgálta, hogy a 2010 és 2018 közötti időszakban mely„társadalmi problémák” kapták a leg­ több figyelmet: a szerzők 17 problémakört azonosítottak – ezek egyike volt a„politikai képviselet” problémaköre –, azokon belül pedig összesen 57 problémát, melyek egyike 7

Infografika 3 Az Alkotmánybíróságban 15 hely közül 5-öt tölt be nő(2023. október) Infografika 3 Az Alkotmánybíróságban 15 hely közül 5-öt tölt be nő(2023. október) BALOGH LÍDIA – JUHÁSZ BORBÁLA Infografika 4 A Kúriában a 94 tagú testületben a nők száma 56(2023. október) Infografika 4 A Kúriában a 94 tagú testületben a nők száma 56(2023. október) 60% 60% a„nők politikai képviselete” volt. 11 A kapcsolódó kutatá­ sok között volt olyan, amely a nők feljebbjutásának korlát­ jával(az„üvegplafon”-jelenséggel) foglalkozott az orszá­ gos és a helyi politika szintjén, 12 amely a női képviselők parlamenti aktivitására irányult, 13 amely a parlamenti man­ dátumért induló női jelöltek esélyét vizsgálta az egyéni választókerületekben, 14 valamint olyan, amely a helyi(ön­ kormányzati) politikai szintjén elemezte a férfi és női kép­ viselők arányának alakulását. 15 a témával foglalkozó kutatók számára a nők politikai sze­ repének napirendre tűzésére, illetve a nők fokozottabb politikai szerepvállalását gátló tényezők tárgyalására, az érdeklődő nagyközönség számára elérhető fórumokon is. 18 A másik apropót március 8., vagyis a Nemzetközi Nőnap jelenti a kérdéskör felvetésére; 2021-ben például a„21 Kutatóközpont” nevű, társadalomtudományi kuta­ tásokat végző cég közölt összefoglalót az elérhető adatok­ ról és kutatási eredményekről. 19 Természetesen a fent említett kutatói körön kívül is végez­ tek a nők politikai részvételére, illetve a nők képviseletére vonatkozóan kutatást. Ilyen például az a 2013-ban meg­ jelent tanulmány a nők alulreprezentáltságáról a magyar Országgyűlésben, amely az EBESZ Demokratikus Intéz­ mények és Emberi Jogok Irodája(ODIHR) megbízásából készült, a Friedrich Ebert Alapítvány Budapest és a Középeurópai Egyetem Közpolitikai Tanszékének támogatásá­ val. 16 Egy, a Budapesti Corvinus Egyetem politikatudo­ mányi doktori programjának keretében 2019-ben készült PhD-disszertáció – ugyancsak a nők alacsony parlamenti képviseletére tekintettel – a nőkkel kapcsolatos ügyek megjelenését vizsgálja a magyar Országgyűlés munkájá­ ban az 1998–2014-es időszakban. 17 A választások – leginkább a magyarországi országgyűlési választások, de az EP-választások is – apropót jelentenek A politikai élet kérdéseit általánosságban tárgyaló tanul­ mányokban is találhatunk adatokat, illetve következteté­ seket a nők politikai szerepvállalását illetően: ilyen például az a 2015-ös elemzés, amely a magyar politikai elit össze­ tételének alakulását vizsgálva, történeti távlatból mutat rá a férfidominancia jelenségére. 20 Egy elemzés pedig, amely a 2014-es országgyűlési választások előtti kampány vonat­ kozásában vizsgálta egyes jelöltek közösségimédia-jelen­ létét, többek között arra jutott, hogy az egyéni választó­ kerületekben indulók esélyeit női mivoltuk nem feltétlenül rontja, sőt, inkább javíthatja. 21 Külön kategóriát jelentenek azok az elemzések, amelyek egy-egy(különösen látható, nagy befolyású) női politi­ kusról szólnak. A legutóbbi évtized viszonylatában ilyen Varga Judit, aki 2019 és 2023 között igazságügyi minisz­ ter volt, és kormányba kerülésekor az ellenzéki állás­ 8

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) pontú elemzők annak az állításnak a szemléltetésére használták a példáját, hogy a nők megjelenése kiemelt politikai szerepekben nem feltétlenül jelent változást a társadalompolitika terén, a nők társadalmi helyzetének vonatkozásában. 22 Novák Katalin, aki korábban a kor­ mányban töltött be magas tisztségeket a családpolitika terén, 2022-ben pedig köztársasági elnöknek iktatták be, ugyancsak hasonló szövegösszefüggésben szokták szóba hozni ellenzéki részről, míg a kormányhoz közeli elemzők teljesen más képet festenek róla; ez utóbbira jelentenek példát a Nézőpont Intézet kiadványai, amely Novák Katalin köztársasági elnöki mandátumát értéke­ lik. 23 1.3. NEMZETKÖZI RANGSOROK/ INDEXEK A nők és férfiak(egymáshoz viszonyított) társadalmi helyzetének tárgyalásakor gyakran hivatkoznak – kifeje­ zetten erre a célra, vagyis figyelemfelkeltési céllal létre­ hozott – nemzetközi rangsorokra-indexekre, amelyekben Magyarország általában nagyon rosszul teljesít, különö­ sen a politikai hatalom megosztása tekintetében. Ezekkel az indexekkel kapcsolatban egyrészt az az aggály merül­ het fel, hogy tényleg azt mérik-e, amit kellene; valamint az, hogy az összehasonlíthatóság kedvéért egységes kategóriákba erőltetett adatok mennyire adnak képet a helyzetről(továbbá az sem mindig derül ki maradékta­ lanul, hogy milyen adatok alapján alakították ki az indi­ kátorokat). Az EU által működtetett Európai Nemek Egyenlősége Intézete(EIGE) 2013-tól ad ki„nemi egyenlőségi inde­ xet”(Gender Equality Index) az Európai Unió tagálla­ maira vonatkozóan; a 2023-as kiadásban Magyarország a„hatalom” kategóriában mindössze 26,2%-ot ért el. 24 Ez a mutató több elemből áll össze: a gazdasági, társa­ dalmi és politikai hatalomra vonatkozó bizonyos jelzőszá­ mokból. A nők politikai hatalomból való részesedésének mértékét az index a következők alapján állapítja meg: nők aránya a kormányban(miniszterek szintjén), női képvise­ lők aránya a nemzeti szintű parlamentben, valamint női képviselők aránya a regionális szintű törvényhozó testüle­ tekben. Ami az utóbbit illeti, ahol nincs ilyen szint – mint például Magyarországon –, ott a„helyi szintű politikára” vonatkozó számokat veszik figyelembe az összehasonlítás­ hoz. Hogy az EIGE értelmezésében ez milyen kört takar Magyarország esetében, az nem derül ki, csak az, hogy ebben a körben 15% a nők aránya(ami igen alacsony a – tisztázatlan körre vetített – EU-s átlaghoz képest). A másik sokat hivatkozott nemzetközi rangsort, a Global Gender Gap Indexet a World Economic Forum elnevezésű lobbiszervezet adja ki: ez a mutató(a gazdasági fókusz­ ból fakadóan) elsősorban a nők munkaerőpiaci szerepére koncentrál, de számításba veszi a„politikai képviselet” terén uralkodó nemi arányokat is, kiemelten a következők vonatkozásában: nők aránya a miniszterek között, nők aránya a parlamenti képviselők között, az államfő neme. A 2023-as jelentés 25 szerint Magyarország az összesített mutatója alapján a vizsgált 146 ország rangsorának 99. helyen áll(2022-ben a 119. helyen állt Magyarország, 2023-ra viszont a női államfő beiktatása révén kerülhetett feljebb). Érzékeltetendő az összehasonlítás alapját képező adatok pontosságának, valamint magának az összeha­ sonlíthatóságnak a problémakörét, álljon itt illusztráció­ ként két adat ebből a jelentésből arra vonatkozóan, hogy a nők mikor kaptak szavazati jogot: Magyarország ese­ tében 1919 van feltüntetve(ami egyébként pontatlan: az ebben az évben hozott jogszabályok értelmében valóban szavazhattak nők, de nem általános választójog kereté­ ben, és nem a férfiakkal azonos feltételek mellett), addig például Örményország esetében 1991-et tüntet fel a jelen­ tés, ami nyilvánvalóan a Szovjetunió felbomlását követő önálló államiság létrejöttének éve, jóllehet az örmény nők már a szovjet idők előtt, 1919-ben szavazati jogot kaptak (általános választójog keretében). 9

BALOGH LÍDIA – JUHÁSZ BORBÁLA 2. NŐI SZAVAZÓK MAGYARORSZÁGON Ami a jelenlegi magyarországi helyzetet illeti, a 2022as országgyűlési választások kapcsán a Nemzeti Válasz­ tóiroda által közölt adatokból nem derült ki a választó­ polgárok nemi összetétele, csak a választásra jogosultak összlélekszáma: 8 215 304. 26 A Központi Statisztikai Hiva­ tal adatai szerint Magyarország összlakossága 2022. január 1-jén 9 689 010 fő volt, köztük 7 981 992 fő 18 év fölötti, és az utóbbiak körében 47,2–52,8% volt a férfiak és a nők közötti megoszlás(3 768 052 – 4 213 940 fő). 27 A 18 éven felüliek és a választópolgárok halmaza nem tel­ jesen fedi egymást – a 16–18 éves korcsoportban vannak olyanok, akik házasságkötéssel szerzett nagykorúságuk folytán aktív választójoggal rendelkeznek; a 18. életévü­ ket betöltöttek között pedig olyanok, akiket a választó­ jogból bűncselekmény elkövetése vagy belátási képessé­ gük korlátozottsága miatt kizártak –, ezeket a tényezőket figyelembe véve is feltételezhető, hogy valamennyivel több nő, mint férfi rendelkezik aktív választójoggal ma Magyarországon. 2.1. NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG VÁLASZTÓI MEGÍTÉLÉSÉRE FÓKUSZÁLÓ KUTATÁSOK A választókra irányuló kutatások között viszonylag ritka az olyan, amely nőkkel, illetve nők és férfiak közötti egyen­ lőséggel kapcsolatos kérdéseket helyezne a középpontba, de nem példátlan. Ezek egyike a budapesti Andrássy Egye­ tem és a Politikai Kommunikációs Hálózat Vokskabin 28 elnevezésű„választási orientációs” kezdeményezéséhez kapcsolódó online(nem reprezentatív) felmérése 2015ből, amely a nők és férfiak esélyegyenlőségéhez köthető kérdésekben kérte a válaszadók véleményét; az eredmé­ nyeket bemutató műhelytanulmány szerint az egyik érde­ kes eredmény az volt, hogy a kérdőív kitöltői között a fér­ fiak többségben voltak. Az adott kutatás keretei között csak találgatni lehet, hogy miért mutattak jelentősen nagyobb érdeklődést a férfiak a nemek társadalmi hely­ zetének kérdésköre iránt; mindenesetre az egyik online hírportálon megjelent cikken keresztül érkező kérdőívki­ töltők körében a nőkhöz képest kétszer annyi volt a férfi, és a kutatók szerint:„Ez vélhetően a cikket bereklámozó fotó, amely két egymással csókolózó nőt ábrázol, a férfiakra gyakorolt hatására vezethető vissza.” 29 A Republikon Intézet 2020-ban elemzést tett közzé, amely többek között a válaszadók ideológiai értékvá­ lasztásait, pártpreferenciáit és választáson való részvételi szándékát vizsgálta nemi bontásban – az utóbbit tekintve nem találva mérhető különbséget férfiak és nők között –, valamint olyan kérdésekben vizsgálta a válaszadók véle­ ményét, amelyek kötődnek a nők és férfiak társadalmi helyzetéhez(gyermeknevelés, nők munkaerőpiaci rész­ vétele). 30 Egy 2022-ban megjelent, a nemek közötti egyenlőségről szóló gyűjteményes kötet egyik tanulmá­ nya szociálpszichológiai szempontból vizsgálja a közéleti szexizmus elfogadásának/elfogadottságának a hátterét. 31 A National Democratic Institute(NDI) nevű amerikai NGO által finanszírozott, a 2022-es magyarországi országgyű­ lési választásokhoz kapcsolódó információs kampány keretében a 21 Kutatóközpont által végzett felmérés a magyar nők politikához fűződő viszonyát vizsgálta, és többek között arra jutott, hogy a„magyar női társadalom többsége nem érzi magát különösen diszkriminálva a férfiakkal szemben. A politikai képviselet tekintetében jelenik meg egyedüliként magasabb átlagérték, itt érzik a magyar nők elsősorban a nemükből fakadó hátrányt”. 32 2.2. VÁLASZTÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSEK Egy 2014-ben megjelent tanulmány 33 többek között arra az eredményre jutott, hogy a nők kevésbé fogékonyak a radi­ kális jobboldali(akkoriban a Jobbik által képviselt) esz­ mékre, miközben a férfiakhoz képest nagyobb arányban rokonszenveznek a Fidesszel. 34 „A radikalizmus Magyarországon inkább a férfiakra, a mérsékelt politikai gondolkodás pedig inkább a nőkre jellemző” 35 – így találták egy 2015-ben megjelent tanulmány szerzői is. Egy 2018-ban (az országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan) kiadott kötet egyik tanulmánya a magyar választók társadalmi beágyazottságát és ideológiai tagoltságát vizsgálva meg­ állapítja, hogy a„2018-es eredmények – melyek 10%-os női többletet jeleztek a Fidesz támogatottságában – főleg egy konzervatív jellegű»gender gap« érvényesülésére utalnak, miközben a Jobbik esetében megmaradt a párt erős férfi túlsúlya”. 36 Egy 2019-ben kiadott monográfia – amely a magyar társadalom politikai gondolkodásmódjá­ val, politikai integráltságával és részvételével foglalkozik – 10

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) legrelevánsabb megállapítása:„habár a korábbi kutatások azt mutatták, hogy a férfiakra jellemzőbb a közéleti-politikai részvétel, a 2018-as adatok szerint ez a különbség – legalábbis 2018-ban – eltűnt”. 37 Egy 2020-as kiadású, a magyar társadalom politikai értékeiről és identitásmin­ tázatairól szóló monográfia egyik vonatkozó megállapítása szerint„a politika inkább a férfiak, a vallás inkább a nők gondolkodásmódjához áll közel”. 38 Egy, a 24.hu online hír­ újság megbízásából 2022 februárjában végzett közvéle­ mény-kutatásból többek között az derült ki, hogy a nők nagyobb hányada tartaná hatalomban az Orbán-kor­ mányt a férfiakhoz képest. 39 A Republikon Intézet 2023-as „A Fidesz magszavazók 20 éve A Fidesz elkötelezett szava­ zóinak társadalmi háttere és szakpolitikai véleményei 2002 és 2021 között” című elemzéséből az derül ki, hogy bár 2002-ben kiegyensúlyozott volt a Fidesz mellett elkötelező­ dött szavazók nemi aránya, a 2020-as évek elejére szavazó­ táborát tekintve, kifejezetten női párt lett. 40 2.3. SZŰKEBB CÉLCSOPORTRA VONATKOZÓ FELMÉRÉSEK, RELEVÁNS EREDMÉNYEKKEL A politikai orientáció, attitűdök tekintetében esetlegesen jelentkező nemi különbségek szűkebb célcsoportokra irá­ nyuló felmérések eredményeit tekintve is vizsgálhatók. Erre az utóbbi évek kutatási projektjei közül elsősorban a fiatalok körében végzett felmérések nyújthatnak(némi) alkalmat. Egy 2017-es konferencia, amely a középiskolások poli­ tikai szocializációjának kérdéskörét járta körül, a beszá­ moló szerint érintette a lányok és fiúk között észlelhető különbségeket e téren: az utóbbiak több érdeklődést mutatnak a politikai pártok iránt. 41 A Policy Solutions nevű elemző intézet 2016-ban adott ki egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy az Y-generációhoz tartozó (vagyis az 1980 és 2000 között született) magyar fiata­ lok körében a férfiak-fiúk szavazási hajlandósága maga­ sabb a nőnemű kortársaikéhoz képest. 42 Egy 2019-ben megjelent tanulmány, amelyet a Heinrich Böll Stiftung (a német Zöld Párthoz kötődő politikai alapítvány) adott ki, a magyar egyetemisták és főiskolások politikai integ­ rációját vizsgálva tesz néhány megjegyzést az egyes pártok támogatottságát illetően a nemi különbségekre vonatkozóan. 43 A Friedrich Ebert Alapítvány megbízásá­ ból és Bíró-Nagy András és Szabó Andrea szerzőségé­ vel készült Magyar Fiatalok 2021 című kiadvány is kitér a 15-29 éves korosztály politikához fűződő viszonyára és értékrendjére és több helyen is nemi bontásban szemlél­ teti az eredményeket. 44 11

BALOGH LÍDIA – JUHÁSZ BORBÁLA 3. JAVASLATOK KUTATÁSOK TERVEZÉSÉHEZ Nők politikai részvétele Megközelítések – Tekintettel elsősorban a nők alacsony arányára a par­ lamenti képviselők körében, megfontolandó a Ma­ gyarországon az utóbbi évtizedekben – önkéntesen, egyes pártok szintjén – alkalmazott nemi kvóták mű­ ködésének alaposabb vizsgálata; figyelembe véve, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján milyen intéz­ kedések bizonyultak eredményesnek e téren. 45 – A nők politikai szerepvállalását esetlegesen nehezí­ tő tényezők vizsgálatának szellemében vizsgálható a munka–magánélet megvalósulása női(és férfi) po­ litikusok körében. Kérdés például, hogy mennyiben tudnak élni az(elvben) rendelkezésre álló lehetősé­ gekkel(pl. a gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatban igénybe vehető szabadsággal). Összeha­ sonlítható-e vajon a politikusnők helyzete ezen a téren a magasan képzett nőkével általánosságban? 46 – Az akadályok és nehézségek jobb megértéséhez len­ ne szükség többet tudni – az anekdotikus közléseken túl – a politikusnőket érő zaklatás jelenségéről(bele­ értve az online zaklatást és gyűlöletbeszédet). – Sok Magyarországra vonatkozó kutatás foglalkozott már azzal, hogy milyen szerveződésekben vesznek részt a nők és a férfiak, és a különbség(a nők hátrányára) leginkább a szűken vett(párt)politikai aktivitást illetően volt kimutatható. Kérdés, hogy a legutóbbi időkben ez változott-e, illetve, hogy hogyan alakul a nyílt politikai véleménynyilvánítással járó aktivizmus(pl. tüntetések szervezése) terén a nők, illetve lányok szerepe. Női választók – Tekintettel a nők és férfiak feltételezhetően eltérő pártpreferenciáira, izgalmas kutatási témát jelent­ hetne az egyes pártok kommunikációjának vizsgálta: hogy megszólítják-e a női(vagy a férfi) választókat kü­ lön, és ha igen, akkor nyíltan vagy burkoltan teszik? Milyen üzeneteket küldenek kifejezetten a nőknek(il­ letve a férfiaknak)? – Fontos lenne többet tudni a nők egyes csoportjainak politikai nézeteiről – a fiatal korosztályon túl is. Tekin­ tettel a magyar népesség összetételére, különösen re­ leváns lenne idős nők 47 vagy éppen roma nők körében ilyen témájú kutatást végezni. A„nők és politika” témával kapcsolatban először is szük­ ség lehet elméleti, politikafilozófiai kérdések napirendre tűzésére, újbóli vizsgálatára, különös tekintettel a képvise­ letre és a társadalmi igazságosságra vonatkozó elgondo­ lásokra. A politikai gondolkodás történetének vizsgálata is releváns tanulságokkal szolgálhat. 48 Továbbá üdvözlen­ dőek lennének az egy-egy korszakot átfogó tematikus kutatások. Ilyen volt a Politikatörténeti Intézet„Nők a köz­ életben” című kutatási programja(Palasik Mária vezetésé­ vel), amely elsősorban a rendszerváltás utáni folyamatokat vizsgálta. 49 Egy-egy politikai irányzattal összefüggésben is vizsgálható a„nők és politika” kérdéskör(annak min­ den aspektusa); erre a megközelítésre is találunk példá­ kat a közelmúltból(pl. a konzervatív politizálás 50 vagy a szélsőjobboldal 51 vonatkozásában). A„nőpolitika” – vagyis a nőkre vonatkozó közpolitika – intézményi keretei­ nek vizsgálata is cél lehet, amire példa erre a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség által kiadott, A nőtlen évek ára címet viselő kötet egyik tanulmánya. 52 A nőkre vonatkozó szakpolitikai-társadalompolitikai intéz­ kedések vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az a(főleg angol nyelvű tanulmányokban teret hódító) meg­ közelítés, amely Magyarország esetében nőjogi„vissza­ esést”,„visszacsapást”( backlash) állapít meg 53 – ezt az álláspontot mintegy hivatalossá tette az Európai Parlament 2019. február 13-i állásfoglalása a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése terén az Európai Unió­ ban tapasztalható visszaesésről –, ennek a megközelítés­ nek a képviselői ugyanis esetenként a„nők szubsztantív képviseletének” hiányára vezetik vissza az érzékelt problé­ mákat, vagyis arra, hogy a nők különféle szempontjai nin­ csenek érdemben képviselve(még akkor sem, ha esetleg bizonyos döntéshozói pozíciókat nők töltenek be). 54 Lehetséges adatforrások elemzésekhez Végezetül érdemes megemlíteni, hogy valószínűleg több adat áll rendelkezésre elemzésekhez, kutatások előkészí­ téséhez, mint az elsőre nyilvánvaló. A nemzetközi adat­ felvételek, főleg az európai szintűek(European Social Survey, European Values Study) használata bevett gya­ korlatnak számít, és a KSH adatait is használhatják a tár­ 12

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) sadalomtudományi kutatók(megjegyzendő, hogy a KSH Nők és férfiak Magyarországon című zsebkönyvsoroza­ tának legutóbbi kötete 2021-ben jelent meg, 2019-re vonatozó adatokkal). 55 Kevésbé kézenfekvő a kutatási repozitóriumok használata, holott erre régóta vannak kezdeményezések Magyarországon, a társadalomtudo­ mányok területén is, ilyen például a TÁRKI Adatbank­ ja. 56 Az Eötvös Loránd Kutatóhálózat tagjaként működő (korábban az MTA-hoz tartozó) Társadalomtudományi Kutatóközpont repozitóriumában 57 tárolt anyagok, kuta­ tási projektekhez kapcsolódó gyűjtemények, valamint különálló kutatási dokumentumok díjmentesen érhetők el kutatók, egyetemi hallgatók, illetve a szélesebb nyilvá­ nosság számára. JEGYZETEK 1 G regor Anikó – K ováts Eszter(2018): Nőügyek 2018. Társadalmi problémák és megoldási stratégiák: A kutatási eredmények összefoglalója, Budapest, Magyarország: Friedrich Ebert Alapítvány. https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14461.pdf 2 Lásd: https://www.parlament.hu/web/guest/aktiv-kepviseloi-nevsor. 3 Az adatok forrása: International Parliamentary Union, Women in Parliaments 1945–1995: Worldwide Statistical Survey, 1995, http:// archive.ipu.org/PDF/publications/women45-95_en.pdf. 4 K oncz Katalin(2014) Nők a Parlamentben, 1990–2014, Statisztikai Szemle, 92. évf., 6. sz., 513–540, https://www.ksh.hu/statszemle_ archive/2014/2014_06/2014_06_513.pdf. 5 Lásd: https://www.europarl.europa.eu/hungary/hu/ep-kepviselok/ kepviselok-2019-2024.html. 6 Lásd: https://kormany.hu/a-kormany-tagjai. 7 Lásd: https://www.alkotmanybirosag.hu/a-jelenlegi-tagok. 8 Lásd: https://www.alkotmanybirosag.hu/a-korabbi-elnokok-es-tagok. 9 Lásd pl.: D ojcsák Dalma(2017): Sophie Turenne(szerk.): Fair reflection of society in judicial systems – a comparative study (recenzió), Állam- és Jogtudomány, 2. sz., 114–117, 116, https://jog. tk.hu/uploads/files/2017-02-recenzio-1.pdf. 10 Lásd: https://birosag.hu/birak-keresoje. 11 B alogh Lídia – S zontagh Veronika(2019): Társadalmi problémák Magyarországon(2010–2018), az MTA TK-hoz kapcsolódó publikációk tükrében. Háttéranyag az NKFIH által támogatott, „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” című (FK 129018 sz.) kutatáshoz, https://openarchive.tk.mta.hu/583/1/ BALOGH-SZONTAGH_Tarsadalmi-problemak.pdf. 12 V árnagy Réka – I lonszki Gabriella(2012): Üvegplafonok. Pártok lent és fent, Politikatudományi Szemle, 4. sz., 7–28. 13 K elemen Ida(2015): Női képviselők – női képviselet? Politikatudományi Szemle, 3. sz., 83–103. 14 T óth Adrienn – I lonszki Gabriella(2015): Pártok vagy választók? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben, 1998–2010, Politikatudományi Szemle, 3. sz., 27–50. 15 M ehring -Tóth Szilvia(2017): Képviselők és képviselőnők a helyi politikai elitben, Politikatudományi Szemle 3. sz., 81–100. 16 V árnagy Réka(2013): A nők(alul)reprezentáltsága a magyar Ország­gyűlésben, https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/10828.pdf. 17 V ajda Adrienn(2019): Lehetséges-e a nők képviselete nők nélkül Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, http://phd.lib.unicorvinus.hu/1062/1/Vajda%20Adrienn.pdf. 18 Lásd pl. Z origt Burtejin(2019): Jobb női politikusnak lenni az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben? Qubit.hu, május 13., https://qubit.hu/2019/05/13/jobb-noi-politikusnak-lenni-azeuropai-parlamentben-mint-a-magyar-orszaggyulesben. 19 21 Kutatóközpont(2021): Nőügyek: Női vezetők aránya Európában és Magyarországon, https://21kutatokozpont.hu/wp-content/ uploads/2021/03/Nőnapi-elemzés_2021.pdf. 20 K ristóf Luca(2015): A politikai elit, in: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után, szerk. K örösényi András(szerk.) Budapest, Osiris Kiadó, 59–83, https://mek.oszk.hu/16000/16042/16042.pdf. 21 B ene , Márton(2018). Post Shared, Vote Shared: Investigating the Link Between Facebook Performance and Electoral Success During the Hungarian General Election Campaign of 2014. Journalism& Mass Communication Quarterly, 95. évf., 2. sz., 363–380. https://doi.org/10.1177/1077699018763309. 22 Lásd pl. T óth Csaba Tibor(2019): Attól, hogy nők is kerülnek végre a kormányzatba, önmagában még semmi sem változik, Mérce. hu, december 4., https://merce.hu/2019/12/04/attol-hogy-nok-iskerulnek-vegre-a-kormanyzatba-onmagaban-meg-semmi-semvaltozik/. 23 Nézőpont Intézet(2022): Az újszerű és hagyománytisztelő államfő: Novák Katalin első 100 napja, https://nezopont.hu/az-ujszeru-eshagyomanytisztelo-allamfo-novak-katalin-elso-100-napja/; Aktív, közvetlen és autonóm: Az új köztársasági elnök első fél éve, https:// nezopont.hu/wp-content/uploads/2022/11/Novak-Katalin-elso-feleve.pdf; Az első számú nagykövet. Novák Katalin első éve(2023) https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2023/05/Novak-Katalinelso-eve.pdf. 24 Lásd: https://eige.europa.eu/gender-equality-index/2023/country/HU. 25 World Economic Forum(2022): Global Gender Gap Report 2023: Insight Report, https://www3.weforum.org/docs/WEF_ GGGR_ 2023.pdf. 26 Lásd: https://vtr.valasztas.hu/ogy2022/valasztasi-informaciok/ valasztopolgarok-szama. 27 Lásd: https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html. 28 Lásd: https://vokskabin.hu/. Hasonló kezdeményezések pl. Német­ országban, Svájcban, Ausztriában is működnek. 29 B agi Judit – B arlai Melani – D eczky Xénia – P ető Andrea: Kiket érdekel a férfiak és nők esélyegyenlősége Magyarországon? (A férfiakat)? Vokskabin, 4, https://www.vokskabin.hu/ Downloadable/Analyses/FerfiakNok_Bagi_Barlai_Deczky_Peto.pdf. 30 Republikon Intézet(2020): Nők a közéletben: részvétel, attitűdök, pártválasztás, 2020. május, http://republikon.hu/media/93863/ republikon-nok-a-kozeletben.pdf. 31 S zarka Viktória – F aragó Laura – K engyel Judith Gabriella (2022): A közéleti szexizmus elfogadásának háttere, in: K engyel Judith Gabriella – F aragó Laura: NEM egyenlő – Nemi alapú egyenlőtlenségek Magyarországon, Budapest, Oriold és Társai Kiadó, 265–294. 32 NDI GOTV Kampány(2022): Női célcsoport: A magyar nők körében végzett telefonos kutatás főbb eredményei, 12., https://www. atevalasztasod.hu/uploads/nok.pdf 13

BALOGH LÍDIA – JUHÁSZ BORBÁLA 33 F ábián Zoltán(2014):„Törésvonalak, értékek és az identitás szerepe a magyar pártrendszer átalakulásában, 2000–2014” című, K 105445 számú OTKA kutatás. 34 E nyedi Zsolt – F ábián Zoltán – T ardos Róbert(2014): Pártok és szavazók, 2002–2014, Társadalmi Riport, 13. évf. 1. szám, 532 –557, https:// www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b344.pdf. 35 S zabó Andrea – G erő Márton(2015): Politikai tükör: Jelentés a magyar társadalom politikai gondolkodásmódjáról, politikai integráltságáról és részvételéről, 2015(Az„Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban” című kutatás elsődleges jelentése), Budapest, MTA TK, 25, https://mek.oszk.hu/16900/16979/16979.pdf. 36 E nyedi Zsolt – T ardos Róbert(2018): A magyar választók társadalmi beágyazottsága és ideológiai tagoltsága, in: Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018, szerk. B öcskei Balázs – S zabó Andrea, Budapest, MTA TK PTI – Napvilág Kiadó, 43–77, 40–41. 37 S zabó Andrea – G erő Márton(2019): A magyar társadalom és a politika, 2019. A magyar társadalom politikai gondolkodásmódja, politikai integráltsága és részvétele, Budapest, MTA TK, 107, https:// tk.hu/uploads/files/2019/mob_pol2019_online.pdf. 38 S zabó Andrea – O ross Dániel – P apházi Viktor – P okornyi Zsanett – S ebestyén Annamária(2021): A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020: A magyar társadalom politikai percepciója, értékrendszere, politikai gondolkodásmódja és részvétele 2020 decemberében, Budapest, TK PTI, 87, https://tk.hu/uploads/ files/2021/ertek_identi.pdf. 39 D. K ovács Ildikó(2022): Szoros versenyt ígér a Závecz-kutatás, a fiatalok és a budapestiek kormányváltást akarnak, 24.hu, március 29., https://24.hu/belfold/2022/03/29/kormanyvaltas-fideszkormany-kozvelemeny-kutatas-zavecz-research/. 40 Republikon Intézet(2023): A Fidesz magszavazók 20 éve. A Fidesz elkötelezett szavazóinak társadalmi háttere és szakpolitikai véleményei 2002 és 2021 között, 2023. április, http://republikon.hu/ media/123057/Fidesz_magszavazok_final.pdf 41 V eszprémi Attila(2017): Középiskolás diákok politikai szocializációja – konferenciabeszámoló, Új Pedagógiai Szemle, 9–10. sz., https:// folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/kozepiskolas-diakokpolitikai-szocializacioja-konferenciabeszamolo. 42 K adlót Tibor(2016): Az Y-generáció politikai értékrendje Magyar­ országon és a régióban: A Millennial Dialogue nemzetközi ifjúságkutatás magyar eredményei regionális összehasonlításban, Policy Solutions – FEPS, https://www.policysolutions.hu/userfiles/ elemzes/242/y_generacio_politikai_ertekrend.pdf. 43 S zabó Andrea(2019): A magyar egyetemisták és főiskolások politikai integrációja 2019-ben, Prága, Heinrich Böll Stiftung, http://www. aktivfiatalok.hu/public/files/documents/magyar_egyetemistak_2019. pdf. 44 BÍRÓ-NAGY András, SZABÓ Andrea(2021): Magyar Fiatalok 2021 – Elégedetlenség, polarizáció, EU-pártiság, Budapest, Magyarország, Friedrich Ebert Alapítvány, https://library.fes.de/pdf-files/bueros/ budapest/18607.pdf 45 Lásd pl.: Zorigt B urtejin (2021) Milyen reformok segítik a nők politikai képviseletét a nagyvilágban?, Vox Populi, április 13., https://kozvelemeny.org/2021/04/13/milyen-reformok-segitik-anok-politikai-kepviseletet-a-nagyvilagban/; Nemzetközi Fórum a nők politikai szerepvállalásának megerősítéséről. Beszámoló. Budapest, 2017. szeptember 7., https://www.osce.org/files/f/ documents/4/6/366496.pdf. 46 Utóbbihoz lásd pl.: N agy Beáta – P aksi Veronika(2014): A munka és a magánélet összehangolásának kérdései a magasan képzett nők körében, in: A család vonzásában: Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére, szerk. Spéder Zsolt, Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 159–175, https://www.demografia.hu/ kiadvanyokonline/index.php/demografuskonyvtar/article/view/2612. 47 Erre külföldi példa: Lea S gier – Barbara L ucas (2011) Mediated Citizenship. Political Participation and Belonging of Elderly Women in Care Homes. Paper for presentation at the doctoral seminar of the Department of Political Science of the Central European University, https://politicalscience.ceu.edu/sites/politicalscience.ceu.hu/files/ attachment/basicpage/62/10-sgierlucasfeb2011.pdf. 48 A rendszerváltás utáni időszak vonatkozásában lásd pl.: pl. M ándl Tibor(2015): Politikai gondolkodás, in: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után, szerk. K örösényi András(szerk.) Budapest, Osiris Kiadó, 13–34, https://mek.oszk.hu/16000/16042/16042.pdf. 49 Lásd: http://polhist.hu/nok-a-kozeletben/. 50 P ető Andrea(2003): Napasszonyok és Holdkisasszonyok. A mai magyar konzervatív politizálás alaktana, Budapest, Balassi Kiadó. 51 F élix Anikó(2019):„Katalizátor voltam”: gender kérdések a(változó) szélsőjobboldalon: a magyarországi szélsőjobboldal elemzése a társadalmi nemek szempontjából(PhD disszertáció), Budapest, ELTE, https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/44522. 52 I lonszki Gabriella(2014): Jó kormányzás és a nemek egyenlősége: Magyarországi helyzetjelentés, in: A nőtlen évek ára: A nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989–2013, szerk. J uhász Borbála, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Budapest, 29–58, http:// noierdek.hu/2/wp-content/uploads/2016/09/notlen.evek_.ara_.pdf. 53 Lásd pl. J uhász , Borbála – P ap , Enikő(2018): Backlash in gender equality and women’s and girls’ rights. Study. European Parliament, Directorate-General for Internal Policies of the Union, https:// doi.org/10.2861/866870; Conny R oggeband – Andrea K rizsán (2020): Democratic backsliding and the backlash against women’s rights: Understanding the current challenges for feminist politics. Background paper prepared for the Expert Group Meeting on the 25th anniversary of the Beijing Platform for Action, to inform the 64th Session of the Commission on the status of women. UN Women discussion paper series(No. 35), bit.ly/3WDJsil; F odor , Éva (2022): The Gender Regime of Anti-Liberal Hungary, Cham, Palgrave Pivot; V ida , Bianka(2022: Gender, Populism, and Illiberal Democracy: Opposition to Gender+ Equality in Hungary, in: The Gendered Politics of Crises De-Democratization: Opposition to Gender Equality, szerk. V ida , Bianka, ECPR – Rowman&Littlefield, Lanham – Boulder – New York – London. 54 I lonszki , Gabriella – V ajda , Adrienn(2019): Women’s Substantive Representation in Decline: The Case of Democratic Failure in Hungary. Politics& Gender, 15. évf. 2.sz., 240–261. 55 KSH(2021): Nők és férfiak Magyarországon, 2019, Budapest, KSH. 56 Elérhető: https://adatbank.tarki.hu/. 57 Elérhető: https://kdk.tk.hu/kategoria/elerheto-gyujtemenyek. 14

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) A SZERZŐKRŐL IMPRESSZUM Balogh Lídia az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolá­ jában szerzett PhD-fokozatot. Tudományos munkatárs­ ként dolgozik a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jog­ tudományi Intézetében(Jogelméleti, Jogszociológiai és Jogtörténeti Osztály). Kutatás területei: antidiszkrimináció, (nők és féfiak közötti) esélyegyenlőség, kisebbségi jogok és az etnikai kisebbsége védelme. Óraadó az ELTE Társadolm­ tudományi Karán(Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézet). Résztvevője egy, az Európai Bizottság által fenn­ tartott, antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szakértők­ ből álló hálózatnak(European Network of Legal Experts in Gender Equality and Non-discrimination). A 2000-es évek közepe óta járul hozzá emberi jogi szervezetek, női civil szervezetek és romajogi szervezetek munkájához. Juhász Borbála az ELTE angol-történelem szakán diplo­ mázott 1992-ben, majd a CEU-n szerzett mesterdiplomát összehasonlító történelemből 1998-ban. Szakmai pálya­ futása alatt dolgozott tanárként gimnáziumokban és fő­ iskolán, az egyenlő esélyek politikájáért felelős vezető köz­ tisztviselőként az Egyenlő Esélyek Titkárságán, és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nemek egyenlősége szak­ értőjeként is. Az Európai Női Lobbi volt alelnöke, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség volt elnöke. Kutatási terü­ letei közé tartozik a nőtörténelem, a nők a politikában témakör, a gender-ellenes visszalépés kutatása, a prostitú­ ció és az emberkereskedelem ügye. Az Európai Bizottság és a Belügyminisztérium Emberkereskedelem Ellenes Civil Kerekasztalainak tagja. Jelenleg pedagógusként dolgozik a gyermekvédelemben. Friedrich-Ebert-Stiftung Kiadó: A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája 1054 Budapest| Fővám tér 2–3. Tel.:+36-1-461-60-11| Fax:+36-1-461-60-18 budapest@fes.de https://budapest.fes.de/hu/ Projektkoordinátor: Malomvölgyi Csilla Olvasószerkesztő: Szécsi Katalin Infografikus: Elekes Réka Tördelés: Wellcom Grafikai Stúdió A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által megjelentett és a honlapján található bármely anyagot tilos kereskedelmi forgalomba helyezni, megjelentetni a FES előzetes írásbeli engedélye nélkül. A jelen tanulmányban kifejtett nézetek a szerzők nézetei, és nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung nézeteit. 15 ISBN 978-615-6289-38-4

KERESIK-E EGYÁLTALÁN A NŐT? NŐK ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON(KUTATÁSI ÖTLETEK) A nők alacsony politikai részvétele kapcsán érdemes lenne a magyar­ országi pártok által alkalmazott nemi kvótákat vizsgálni, illetve a nők meg­ jelenését a nyílt politikai aktivizmus­ ban. A nők politikai szerepvállalását nehezítő tényezőket is fontos lenne kutatni – ilyen többek között a mun­ ka-magánélet összeegyeztethetősége, vagy a politikusnőket érő zaklatások jelensége. A női választók kapcsán izgalmas ku­ tatási témát jelenthetne az egyes pár­ tok kommunikációjának vizsgálata, de fontos lenne a nők különböző cso­ portjainak politikai nézeteiről is több információt gyűjteni. Érdemes a rendelkezésre álló adatokat felkeresni és felhasználni. Ilyen adat­ forrás lehet a European Social Survey, a European Values Study, a KSH adat­ bázisa, a TÁRKI Adatbankja vagy az Eötvös Loránd Kutatóhálózat tagja­ ként működő(korábban az MTA-hoz tartozó) Társadalomtudományi Ku­tató­ központ repozitóriuma. További információk: https://budapest.fes.de/hu/