TA N U L M Á N Y MUNK A ÉS TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL Nagy Klára, Csepregi Dóra Fanni, Szemenyei Barabás Az építészeti és pénzügyi tervek kidolgozásáért a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért munkatársai felelnek A koncepcióterveket készítették: Babos Annamária és Jakabos Juli SZAKI építész munkatársak 2023. április A kiadvány egy pilot projek­ ten keresztül inspirációt és tanulságokat nyújthat ahhoz, hogy milyen módon tud a szakszervezeti mozgalom tenni azért, hogy saját tag­ jai hosszú távon megfizet­ hető lakhatáshoz jussanak. A szakszervezeti mozgalom más szereplőkkel(például lakhatási szervezetekkel és önkormányzatokkal) közösen tehet egy olyan lakáspoliti­ káért, ami a lakhatást nem piaci szempontból értelmezi . A kiadvány a Szolidáris Gazdaság Központ gondo­ zásában, a Szövetség a Kö­ zösségi Ingatlanfejlesztésért és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsé­ ge segítségével készült .

MUNK A ÉS TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL Szolidáris Gazdaság Központ Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége

Tartalom BEVEZETŐ 4 LAKHATÁS ÉS SZAKSZERVEZET 5 A PROJEKT MÓDSZERTANI INNOVÁCIÓS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON 7 ÁLTALÁNOS TANULSÁGOK A SZAKSZERVEZETEKNEK LAKHATÁSI PROJEKTEKBEN 8 AZ ÁRAM UTCAI INGATLAN MODELLEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÉS EREDMÉNYE 9 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 10 Az Áram utca 15–17. története...................................................... 11 JELENLEGI ÜZEMELTETÉS 12 ÉPÍTÉSZETI JAVASLATOK 12 A FELÚJÍTÁS LEHETSÉGES VERZIÓI 16 ÖSSZEGZÉS 17 3

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS BEVEZETŐ Magyarországon lakhatási válság van, a lakhatási költsé­ gek megfizetése a társadalom egyre szélesebb rétegei­ nek okoz nehézséget. A lakhatási válság része a tágabb megélhetési válságnak, melyben a társadalom egyre szé­ lesebb rétegei egyre kevésbé tudják a megélhetésükhöz szükséges költségeket a fizetésükből fedezni. Az utóbbi évtizedekben a legszegényebb társadalmi szint mellett az alsó- és közepes jövedelmű csoportnak is nehézzé vált a lakhatás biztosítása. Bár a megnövekedett lakásárak miatt a lakhatási probléma az árak és jövedelem arányának problémájaként jelentkezik, a pénzbeli lakhatási támoga­ tás önmagában nem jelentene elégséges megoldást, mivel egyszeri felhasználás után csak a piaci árszint további duz­ zasztásához járulna hozzá. Emellett szükségesnek látjuk olyan beavatkozások elindítását, amelyek a megfizethető lakások kínálatát növelik. Ez a kiadvány a Szolidáris lakhatási megoldások szakszervezeteknek: Pilot projekt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével projekt eredményeit és tanul­ ságait foglalja össze. A kiadvány első fejezetében nemzetközi és történeti példák segítségével bemutatjuk, hogy a szakszerve­ zeti mozgalom milyen szerepet játszhat a lakhatási vál­ ság enyhítésében. A második fejezetben kifejtjük, hogy Magyarországon miért egyedülálló szakszervezeti és mód­ szertani szempontból a Szolidáris lakhatási megoldások szakszervezeteknek: Pilot projekt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével projekt. A harmadik feje­ zetben bemutatjuk, hogy a projekt milyen tágabb tanulsá­ gokkal bír szakszervezetek számára, akik segíteni kívánják a tagjaikat a lakhatási válság során. A negyedik fejezetben esettanulmányként bemutatjuk a projekt konkrét ered­ ményeit és tanulságait. Végül az ötödik, lezáró fejezetben a korábbi fejezetek alapján áttekintjük, hogy ennek a pro­ jektnek az alapján milyen következtetéseket lehet levonni a szakszervezeti mozgalom lehetőségeiről a lakhatási vál­ ság terén. 4

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL LAKHATÁS ÉS SZAKSZERVEZET A lakhatás a társadalmi újratermelés egyik fontos alkotója, így a lakhatási problémák és kihívások nem elkülöníthe­ tőek a munkavégzés feltételeitől. A szakszervezet és a dol­ gozók bérharca azonban elsősorban a vállalat és a dolgozó (tőke és munka) közötti viszonyra szorítkozik. Kettejük küz­ delme arra összpontosít, hogy a vállalat dolgozói milyen munkabér és milyen feltétel mellett végzik a vállalat által előírt tevékenységeket. A lakhatás kérdése a tőke-munka viszonyt tekintve két szempontból is kapcsolatba hozható. Egyrészt a dolgozó bérének egy(sokszor jelentős) részét lakhatásának fedezésére fordítja, lakhatási költségek for­ májában. Másrészt a lakhatás biztosítja, hogy a dolgozó reprodukálja munkavégző képességét. Hiszen, ha nincs biztos lakhatása, nem képes magát újratermelni, így nem tud a következő napon munkát vállalni; továbbá a gyer­ mekvállalás, a bérből élők generációjának újratermelése is csak megfelelő lakhatás mellett biztosítható. 1 Bár a szakszervezetek tevékenysége Magyarországon is elsősorban a munka világán belüli érdekképviseletre kon­ centrál, a mozgalom kezdete óta találhatunk példákat a vállalatokon kívüli szakszervezeti szerepvállalásra. Az oktatás, művelődés, segélyezés mellett a lakhatási kérdé­ sek Magyarországon a kezdetektől részét képezték a szak­ szervezeti tevekénységeknek. Míg mind a két világháború között, mind az államszocialista időszakban számos példát találhatunk arra, hogy a szakszervezetek jelentős szerepet vállalnak tagjaik és a dolgozók lakhatásának biztosításá­ ban, az 1989 utáni időben a szakszervezet és a lakhatási ügyek közötti kapcsolat nem folytatódott, jelenleg nem tudni olyan hazai lakhatási példáról, melyben a szakszer­ vezet jelentős szerepet játszana. 2 A szakszervezeti mozgalom Magyarországon az utóbbi három évtizedben vesztett erejéből. A tagság csökkenése és stagnálása nem könnyíti meg a szakszervezeti mozga­ lom munkáját és csökkenti annak politikai erejét. A gene­ rációs kérdés is égető a szakszervezetek számára, kevés a 1 Czirfusz, M.(2022): A lakhatás és a debreceni átalakuló munkapiac. In: Autóipar a hajdúságban. 2 Jelinek, Cs., Pósfai Zs., Szabó, N.(2020): Szakszervezetek és lakhatás: Nemzetközi példák, hazai lehetőségek. Friedrich-Ebert-Stiftung, Budapest. http://library. fes.de/pdf-files/bueros/budapest/16940.pdf ibid. fiatal aktív tag, a mozgalom utánpótlása tehát kérdésessé válik. Azonban a tagoknak nyújtott lakhatási segítség biz­ tosítása jó toborzó erőnek bizonyulhat, hiszen a megélhe­ tési bizonytalansággal küzdő fiatalok jórésze ki van szolgál­ tatva az egyenlőtlen, magántulajdon uralta lakáspiacnak 3 . Jelentős kihívást jelent továbbá a vagyonkezelés és gazdál­ kodás kérdése. Bár számos szakszervezet örökölt jelentős ingatlanvagyont a rendszerváltást követően, ennek kezelé­ sét tipikusan nem a piaci ingatlankezelés hatékonyságelvű szabályai vezérlik, hanem a szervezeti útfüggőségek hatá­ rozzák meg az ingatlanok sorsát. Ugyanakkor gyakran az épületek fenntartása is akadályokba ütközik a csökkenő taglétszám, és az ebből következő alacsony tagdíjbevétel következtében. Így a csökkenő bevételek a tevékenységek csökkentését vonják maguk után, miközben a szakszerve­ zetek gyorsan amortizálódó, veszteséges ingatlanvagyont birtokolnak. 4 Azonban, a szakszervezeti mozgalom nyomásgyakorlási eszközeit felhasználva, akár más lakhatási szervezetek­ kel, önkormányzatokkal együttműködve egy olyan lakás­ politikáért is küzdhetne, amely„dekommodifikálja” a lak­ hatást, tehát azt elsősorban lakhelyként, élettérként, az ember újratermelésének kiemelt helyeként használja, és nem szolgáltatja ki, mint árut a piaci viszonyok hullámzá­ sainak. A magyarországi szakszervezetek lakhatás terén való beavatkozási lehetőségeit egy nemrégiben megje­ lent kiadvány négy csoportba rendezte. 5 A beavatkozás első csoportja a létező lakhatási szervezetekkel és lakha­ tási mozgalmakkal való együttműködés. Ebbe a csoportba sorolható az uruguayi lakásszövetkezeti mozgalom példája, mely során a szakszervezeti mozgalomból nőtt ki a meg­ fizethető lakhatást biztosító lakásszövetkezeti mozgalom 6 . 3 Csepregi, D. F.(2022): Fordulóponthoz érkeztünk: a lakhatás meg­ fizethetőségének alakulása. In: Vankó, L.(szerk.) Éves jelentés a lak­ hatási szegénységről 2022. 4 Jelinek, Cs., Pósfai Zs., Szabó, N.(2020): Szakszervezetek és lakhatás: Nemzetközi példák, hazai lehetőségek. Friedrich-Ebert-Stiftung, Budapest. http://library. fes.de/pdf-files/bueros/budapest/16940.pdf 5 ibid. 6 Jelinek, Cs., Pósfai Zs.(2020): A bérlői lakásszövetkezeti modell Ma­ gyarországon. Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont. https://www. researchgate.net/ publication/339999278_A_berloi_lakasszovetke­ zeti_modell_Magyarorszagon 5

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS Magyarországon a szakszervezetek és a lakhatási szerve­ zetek közösen léphetnének fel, hogy a kormány a straté­ giai megállapodások során a dolgozók lakhatási helyzeté­ nek rendezését is vállalja, a lakhatási mozgalmak pedig a szakszervezetek bérharca mellett állhatnának ki, hiszen a magasabb bér a lakhatás költségeit is fedezni tudja. A be­ avatkozás második csoportja a szakszervezeten belüli lak­ hatási szolgáltatások(pl. lakhatási témájú jogsegély, ön­ segélyezés lakhatási célra, lakhatási követelések kollektív szerződésbe foglalása stb.). A harmadik lehetőség az ön­ kormányzatokkal való együttműködés. A beavatkozások negyedik lehetőségét a szakszervezetek által közvetle­ nül megvalósított lakhatási programok nyújtják. Ebben az esetben a szakszervezetek(akár lakásszövetkezet formájá­ ban) közvetlenül építenek és üzemeltetnek lakásokat tag­ ságuk számára. Azok a szakszervezeti lakhatási beavatkozások jelentik a legnagyobb segítséget a tagság, illetve a dolgozók szé­ les köre számára, amelyek során hosszú távon megfizet­ hető lakások jönnek létre, és ahol a lakhatási támogatások nem sajátíthatóak el magáncélra. A szakszervezetek a lak­ hatás terén is szerepet játszhatnak az önszerveződésen és a kollektív tulajdonon alapuló kezdeményezések támoga­ tásával, melyek a dolgozók lakhatási szükségleteit és társa­ dalmi újratermelésük feltételeit képesek biztosítani. Jelen tanulmány, amely a BKV tulajdonában lévő alulhaszno­ sított szolgálati bérház lehetséges korszerűsítési opcióinak átgondolására vállalkozik jó például szolgálhat, hogy miként tud a szakszervezet lakhatási szervezetekkel együttmű­ ködve, saját ingatlanállományát felújítva saját tagjait hos�­ szú távon megfizethető lakhatáshoz juttatni, és ezzel példát mutatni a szakszervezeti mozgalom más szereplői számára. 6

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL A PROJEKT MÓDSZERTANI INNOVÁCIÓS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A Szolidáris lakhatási megoldások szakszervezeteknek: Pilot projekt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével projekt kialakulása egy három éve tartó, orga­ nikus kutatási folyamat eredménye. 2020-ban a Friedrich-Ebert-Stiftung által finanszírozott projektben Szabó Natasa, a Szolidáris Gazdaság Központ korábbi munkatársa a Periféria Közpolitikai és Kutatóköz­ ponttal együttműködve egy olyan kutatást végzett, amely a nemzetközi példákat és a magyarországi megvalósítási lehetőségeket vizsgálta a szakszervezetek alternatív lakás­ fejlesztésének esetében. A projekt a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával, és tagszervezetükkel, a Peda­ gógus Szakszervezetével együttműködve valósult meg. Ennek a projektnek lett az eredménye a Szakszervezetek és lakhatás. Nemzetközi példák, hazai lehetőségek kiadvány 7 . 2021-ben a Szolidáris Gazdaság Központ egy szintén Friedrich-Ebert-Stiftunggal közös részvételi kutatási és mentorálási projektet hajtott végre három közszférában dolgozókat képviselő szakszervezettel(Budapesti Közle­ kedési Szakszervezeti Szövetsége, Pedagógusok Szakszer­ vezete, Autonóm Területi Szakszervezet) a dolgozók lak­ hatási helyzetéről. A kutatásnak és mentorálásnak két fő célja volt. Egyrészt kihangsúlyozta, hogy a dolgozók lakhatási nehézsége nem egyéni felelősségből fakad, hanem egy rendszerszintű probléma lecsapódása. A másik cél az információszerzés volt a dolgozók lakhatási helyzetéről, mely kérdőívezésen keresztül történt meg. A projektben a két célkitűzés szorosan összefonódott. A kérdőívek vég­ legesítése a szakszervezeti tagokkal közösen történt, így helyspecifikus eredményekhez jutottunk. Emellett mivel a képzésben résztvevő szakszervezeti tagok saját kollé­ gáik körében kérdezték le a kérdőíveket, a lakhatási válság szakszervezeti ügyként kereteződött, mely többek között új szakszervezeti belépéseket is eredményezett. Ez a projekt szintén a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával együttműködve zajlott, és számos lehetősé­ get azonosított a szakszervezeti alapú lakásfejlesztés első magyarországi pilot projektjének megvalósítására. Ezek közül a megvalósítás szempontjából a legreálisabb a Buda­ pesti Közlekedési Szakszervezeti Szövetséggel való együtt­ működés. Ebből nőtt ki a Szolidáris lakhatási megoldások szakszervezeteknek: Pilot projekt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével projekt. Ez a projekt abból a szempontból specifikus, hogy egy közszférabeli munkál­ tató tulajdonában lévő lakóépület hasznosításával foglal­ kozik. Így a folyamat tanulságainak általánosítása során ezeket a szempontokat figyelembe kell venni. 7 Jelinek, Cs., Pósfai Zs., Szabó, N.(2020): Szakszervezetek és lakhatás: Nemzetközi példák, hazai lehetőségek. Friedrich-Ebert-Stiftung, Budapest. http://library. fes.de/pdf-files/bueros/budapest/16940.pdf ibid. 7

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS ÁLTALÁNOS TANULSÁGOK A SZAKSZERVEZETEKNEK LAKHATÁSI PROJEKTEKBEN Egy szakszervezeti lakhatási projekt előkészítése során a legfontosabb dilemmák az érdekegyeztetéssel, a jogi kont­ rollal, illetve a finanszírozással kapcsolatban merülnek fel. ÉRDEKEGYEZTETÉS A projekt által érintett szereplőknek más és más érde­ keik vannak, amelyeket az előkészítés során fel kell térké­ pezni. A dolgozók demográfiai jellemzőit és lakhatási igé­ nyeit interjú vagy kérdőív formájában érdemes felmérni. Egy lakóépület esetén például a bérlőkijelöléshez olyan szempontrendszert kell kidolgozni, ami kellő mértékben figyelembe veszi a szociális szempontokat. Illetve a dolgo­ zói igényeket az építészeti tervezés során is érvényesíteni lehet például a lakások mérete és elrendezése, illetve a közösségi funkciók kialakítása során. Ha egy lakhatási projekt a munkáltató és a szakszerveze­ tek együttműködéséből jön létre, abban az esetben fon­ tos, hogy a munkáltató is érdekeltté váljon a projekt meg­ valósulásában. Ennek részeként meg kell állapodni például abban, hogy ki felel az üzemeltetésért, ki végzi el a szük­ séges felújításokat. hatálya alatt az üzemi tanácsot még együttdöntési jog illette meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti jellegű ingatlanok hasznosításával kapcsolatban, azonban az új Munka Törvénykönyvébe ez már nem került bele. Ilyen törvény által biztosított jog hiányában arra lenne lehetőség, hogy a munkáltató és a szakszervezet egy kol­ lektív szerződésben kösse ki, hogy egy lakóingatlan eladá­ sához a szakszervezet egyetértése szükséges. Illetve pol­ gári jogi eszközök is szóba jöhetnek, ilyen lehetne a közös tulajdon, vagy egy olyan jogi személy tulajdonos, amely­ nek két tagja a munkáltató és a szakszervezet. FINANSZÍROZÁS A felújítás költségei kapcsán különböző pályázati források bevonása jöhet szóba. A pályázati feltételek igen sokfélék lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy ingatlan­ beruházást általában csak korlátozottan, valamilyen inno­ vatív megoldás esetén szoktak támogatni. Ilyen innováció lehet a munkáltatók, szakszervezetek és civil szervezetek sajátos együttműködése egy lakhatási projekt megvalósí­ tásában. Ugyancsak ilyen lehet egy energiahatékony be­ ruházás, amely szem előtt tartja a lakhatási energiaválság elleni küzdelmet. JOGI KONTROLL A jogi kontroll kérdése azért fontos, mert a szakszerve­ zet ennek segítségével tud hosszú távon is megfizethető lakhatást biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben az ingatlan eladásához vagy egyéb módon való rendel­ kezéshez a szakszervezet hozzájárulása szükséges, úgy a tulajdonos nem tud az ingatlannal profitszerzés céljából spekulálni. Így az ingatlan hosszú távon is ki lesz vonva a lakáspiacról. 8 Jelenleg a munkavállalói érdekképviseletek számára nincs jogszabályi garancia a munkáltató tulajdonában álló lakó­ ingatlanokat illetően. Az 1992-es Munka Törvénykönyve Szintén egy innovatív elem lehet a nonprofit lakásszektor intézményeinek a bevonása, ami történhet a felújítás folya­ matában, vagy az üzemeltetés során is. A mai magyaror­ szági lakásrendszer azonban számos strukturális kihívással küzd(mint például a magántulajdon magas aránya, rosszul szabályozott bérlakáspiac), amelynek hatására intézményi vákuum alakult ki. Ezt a vákuumot jelenleg spekulatív piaci szereplők töltik ki. 9 Ennek a helyén tudnának belépni új nonprofit intézményi szereplők. Ilyen kezdeményezések egyelőre elszórtan és igen kis számban léteznek itthon. Egy ilyen konstrukció azzal az előnnyel járna, hogy a fel­ újítás koordinálását és magát az üzemeltetést is át tudná venni a munkáltatótól és a szakszervezettől, így számukra az nem járna új, felesleges funkciók ellátásával. 8 Jelinek, Cs., Pósfai Zs.(2020): A bérlői lakásszövetkezeti modell Ma­ gyarországon. Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont. https://www. researchgate.net/ publication/339999278_A_berloi_lakasszovetke­ zeti_modell_Magyarorszagon 9 Jelinek, Cs., Pósfai Zs.(2020): A bérlői lakásszövetkezeti modell Ma­ gyarországon. Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont. https://www. researchgate.net/ publication/339999278_A_berloi_lakasszovetke­ zeti_modell_Magyarorszagon 8

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL AZ ÁRAM UTCAI INGATLAN MODELLEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÉS EREDMÉNYE A Szolidáris lakhatási megoldások szakszervezeteknek: Pilot projekt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével nevű projekt 2022. áprilisa és 2023. márciusa között zajlott. A folyamat első szakaszában feltérképeztük a projektben résztvevő BKV és a BKSZSZ igényeit és felté­ telrendszerét, konzultáltunk a SZAKI(Szövetség a Közös­ ségi Ingatlanfejlesztésért) szakértőivel, és felmértük az átalakítani kívánt ingatlan műszaki állapotát és jelenlegi hasznosítását. Bejártuk az Áram utca 15–17. alatt található ingatlant a BKSZSZ és a BKV Tranzakciós Főosztály kép­ viselőivel, és a releváns dokumentumok alapján elkezdtük összeállítani magunk számára az ingatlan műszaki profilját és a jelenlegi hasznosítás jellegét. A projekt második sza­ kasza 2022. őszén zajlott. Ekkor készült el az Áram utca 15–17. alatt található ingatlan jogi, építészeti, és pénzügyi modellezése, mely munkát a SZAKI szakértői végeztek el. 1. kép Az Áram utca 15–17. alatt található ingatlan 9

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A SZOLGÁLATI LAKÁSOK ÉS MUNKÁSSZÁLLÓK TÖRTÉNETE Magyarországon, akárcsak más posztszocialista orszá­ gokban, jelentős hagyománya van a szolgálati lakásoknak és a munkásszállóknak. Az ötvenes években elkezdődött intenzív iparosítás hatására tömegek áramlottak a már korábban is iparral rendelkező, illetve a frissen iparosodott településekre 10 11 , Budapest fővárosként kiemelt szerepet kapott 12 . A városfejlesztési hierarchiát az 1951-es telepü­ lésfejlesztési koncepció, majd az 1971-es Országos Telepü­ léshálózat Fejlesztési Koncepció is formalizálta 13 . A mun­ kásság jelentős része paraszti származású, ún. új munkás volt 14 15 . A lakásállomány azonban nem nőtt olyan mér­ tékben, ahogyan az ipar igényelte a munkásokat 16 , és a frissen épülő lakásokhoz pont a városi munkásság jutott hozzá nehezebben 17 . Erre a feszültségre jelentett megoldást a szolgálati lakás- és munkásszálló-építés. Ilyen lakókörülmények között százez­ res nagyságrendben laktak munkások 18 , tehát mennyisé­ gileg megoldást kínált a lakáshiányra 19 . Az 1970-es évek válsága háttérbe szorította a lakhatási közpolitikákat 20 , így a szolgálati lakások és a munkásszállások sem kaptak valós alternatívát. A rendszerváltáshoz kapcsolódó spontán, majd az 1990es évektől következő szervezett privatizáció az állami vál­ lalatok meggyengülésével járt, leépülésük magával vonta a fentiekben bemutatott szolgálati lakások és a munkás­ szállások jelentőségének csökkenését 21 . 10 Beluszky, P.(2004): A magyarországi városhierarchia változásai a XX. században. In: Valuch Tibor(szerk.): Magyar társadalomtörténeti olvasó­könyv 1944-től napjainkig. Budapest: Osiris kiadó, 200-210. 11 Bartha, E.(2012):„Ezen a szállón szinte minden megszűnt, ami ko­ rábban valamifajta többletként volt jelen” Munkásszállók, szociális jogok és legitimáció a jóléti diktatúrákban. Korall, 13(49): 58-81. 12 Valuch, T.(2005): Társadalom a térben. In uő: Magyarország társada­ lomtörténete a XX. század második felében. Budapest: Osiris Kiadó. 48-75. 13 Kőszegfalvi, Gy.(2009): Törekvések a magyarországi településrend­ szer tudatos fejlesztésére. Az Országos településhálózat-fejlesztési koncepció. Területi Statisztika, 12(49): 571-584. 14 Kemény, I.(1972): A magyar munkásosztály rétegződése. Szocioló­ gia,(1): 36-47. 15 Szelényi, I.(1972): Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia, 1(1): 49–74. 16 Konrád, Gy., Szelényi, I.(1971): Késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai. Valóság,(12): 19-36. 17 Szelényi, I.(1972): Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia, 1(1): 49–74. 18 Bőhm, A., Pál L.(1985): Társadalmunk ingázói – az ingázók társa­ dalma. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 19 Kohut, T.(2008):„Erkölcsi téren a ma már a szállókon rend van”. Mindennapi élet a szocialista korszak munkásszállásain. Korall, 9 (32): 60-77. 20 Gagyi, Á., Jelinek Cs., Pósfai Zs., Vigvári A.(2019): Lakhatási helyzet a válság után. Financializációs folyamatok, kettészakadó lakáspoliti­ kák és a háztartások túlélési stratégiái. Fordulat,(26): 199-224. 21 Nagy, K.(2020): Robotnak nem kell munkásszállás. Munkásszál­ lás-építés a globális munkakereslet szolgálatában. BA szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 10

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL AZ ÁRAM UTCA 15–17. TÖRTÉNETE Az Áram utca 15–17. alatt található ingatlan is az előbb bemutatott történeti kontextusba illeszkedik bele. Az épü­ let múltjának leírásában azonban kevéssé tudtunk formá­ lis dokumentumokra építeni, mivel a BKV irattárában nin­ csenek az ingatlanról fellelhető anyagok. Így elsősorban a újságcikkekre, Jobaházi Endre ingatlanüzemeltető tudá­ sára, illetve az 1944 óta az épületben lakó Fürj Sándor be­ számolójára építettünk. Az Áram utcai ingatlan a valamikori Kispest kocsiszínhez kapcsolódott, amit 1887-ben építettek. Kispest hagyomá­ nyosan ipari terület volt, melynek külön villamosvonala volt. 1900-ben a Budapest–Szent-Lőrinci Helyi Érdekű Vil­ lamos Vasút vasúttársaság áramellátására kialakították a villanytelepet is. Az ehhez kapcsolódó remizt 1999-ben alakították át, jelenleg egy élelmiszer-áruháznak ad ott­ hont az épület. Az Áram utca 15–17. alatt álló ingatlan az 1920-as évektől a háború utánig a Budapest Székesfővá­ rosi Közlekedési Részvénytársasághoz tartozott. 1947-ben a kocsiszín kigyulladt, és a tűz után kisebb formában épí­ tették újjá 22 . A kocsiszín később a Fővárosi Villamosvasút Községi Vállathoz, majd 1951-től Fővárosi Villamosvasút­ hoz tartozott. A Fővárosi Villamosvasút 1968-ban szűnt meg a Budapesti Közlekedési Vállalatba való beolvadásá­ val. Az Áram utca 15–17. szám alatt található ingatlan több funkciót látott el. Az épület a szolgálati lakások mellett otthont adott irodáknak és üzemi helyiségeinek, mint pél­ dául pénztári leszámoló helyiségnek. Az épületben két éve nem zajlik üzemi tevékenység. Utoljára a vasúti pályát kar­ bantartó pályások hagyták el az épületet. A saroktelki ingatlanon egy szabadonálló beépítésű, pince, földszint és két emeletes társasház és az ahhoz kapcso­ lódó kisméretű kert található. A házban a lakások állapota vegyes: tizenkét komfort nélküli, öt közepes állapotú és négyben voltak állagmegóvási munkák. A közösségi terek (lépcsőház, folyosók, pince) állapota felújítandó. Az épü­ let tartószerkezeti rendszere szemrevételezés alapján ép, a lakásokhoz tartozó gépészeti rendszerek általánosság­ ban elavultak a burkolatok és nyílászárók cserélendők. 22 Kemsei Zoltán(2011): Villanytelep, végállomás. Iho.hu, november 1. https://iho.hu/hirek/villanytelep-vegallomas-111031 11

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS JELENLEGI ÜZEMELTETÉS Az ingatlanban található lakások tulajdonlapilag is lakás­ ként vannak bejegyezve, a tizenegy lakott lakásban a bér­ lők a BKV Zrt-vel szerződnek. A bérlakások üzemeltetésé­ vel – köztük az Áram utcai lakóingatlannal – a BKV-n belül a Tranzakciós Főosztály, és azon belül az Ingatlanhasznosí­ tási osztály foglalkozik. Ők szedik a bérleti díjat, felelősek az ingatlan állapotáért és az üzemeltetés költségeit is ők viselik. A BKV tulajdonában álló összes bérlakás bérbeadását és üzemeltetését egy 2018-ban kiadott vezérigazgatói utasítás szabályozza. A munkáltató és a munkavállalói érdekkép­ viseletek is egyetértenek abban, hogy az utasítás megfe­ lelően szabályozza a bérlőkijelölés folyamatát, illetve a ki­ választás során jól érvényesíti a szociális szempontokat. A bérlőket pályázati úton választja ki egy öt fős testület. A testület négy tagja a munkáltatót képviseli, egy pedig az üzemi tanácsot. A jelenlegi gyakorlat szerint amennyiben a bérlő BKV-val fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszo­ nya megszűnik, a lakásbérlet is megszűnik. ÉPÍTÉSZETI JAVASLATOK Az épület három szintjén az eltérő igényeknek megfele­ lően különböző méretű és eltérő alaprajzú lakások alakít­ hatóak ki. A felső szintek tervezett alaprajzai az eltérő igé­ nyeknek megfelelő kialakítási lehetőségeket vázolják fel, 1:200-as szinten kidolgozva. Elképzelhető, hogy minden szinten ugyanolyan típusú lakások kapnak helyet egymás fölött, de megvalósítható az is, hogy minden szint más igényeket szolgál ki. A lakásalaprajzok szobaszámai és azok pontos méretei további konzultáció és igényfelmérés után pontosíthatóak. Az alaprajzok melletti ikonok mutat­ ják, hogy egy adott szinten hányan és milyen lakó össze­ tétellel férnének el. 12

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL I. VERZIÓ(CSALÁDOK SZÁMÁRA) A földszinti alaprajzon a nagycsaládok, családok számára ajánlott összesen hat darab, egyenként két-három háló­ szobával, nappali-konyha-étkezővel és egy vagy két fürdő­ szobával rendelkező lakás kapott helyet. 2. kép I. verzió(Családok számára) 13

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS II. VERZIÓ(PÁROK SZÁMÁRA) Az első emeleten található kislakások pároknak vagy kis­ gyermekes pároknak lehetnek megfelelőek. Fürdőszobá­ val és konyhával rendelkező egy légteres garzonok és egy szobás kis lakások kialakítása képzelhető el. 3. kép II. verzió(Párok számára) 14

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL III. VERZIÓ(LAKÓKÖZÖSSÉGEK SZÁMÁRA) A második emelet lakásközösségek számára lenne cél­ szerű, hiszen a magasabb belmagasság a közösségi terek funkcióját láthatja el. A tervezett alaprajzon látszik, hogy a középfolyosóból bevonható még egy kis szakasz a laká­ sokba, ezzel növelve a lakások alaprajzát. A lakóközösség párok, vagy egyedülálló emberek számára létesített kisebb szobából és fürdőszobából áll, valamint 4-5 ilyen szoba­ egység osztozik egy nagyobb konyha/étkező és nappali helyiségen. 4. kép III. verzió(Lakóközösségek számára) 15

NAGY KLÁRA, CSEPREGI DÓRA FANNI, SZEMENYEI BARABÁS A FELÚJÍTÁS LEHETSÉGES VERZIÓI ALAPADATOK Az Áram utca 15–17. alatt található ingatlan felújítására különböző pénzügyi verziót dolgoztunk ki 2022 novem­ berében. Így a meghatározott irányok kapcsán az inflációs környezettel is számolni kell. A verziókat megkülönbözteti a tervezett lakásszám és a felújítás mértéke. Mindegyik pénzügyi opció megvalósítható az összes korábban rész­ letezett építészeti opciókkal kombinálva. 1/A. verzió Alapszintű felújítás, egyedi gépészet Az 1/A. verzióban összesen harminc lakással, alapszintű felújítással és egyedi gépészettel számoltunk. A felújítás a tisztasági festést, illetve a berendezések és a helyiségek (úgymint a szaniter és a konyha) előírásoknak megfelelő kialakítását foglalja magába. Ez a verzió egyedi gépészet­ tel számol, mely a fűtést és a használati melegvizet fog­ lalja magába a meglévő csatlakozáson keresztül. Ebben a verzióban külső nyílászárók esztétikai felújítása történik, viszont homlokzati hőszigetelés nem készül. Az 1/A. verzió előnye üzemeltetői szempontból a ked­ vező ár, az egyszerű üzemeltetés és hogy a rezsiköltségek nagy része közvetlenül a bérlőnél jelentkezik. A verzió hát­ ránya ezzel szemben a rugalmatlanság, hogy nem reagál az eltérő igényekre és hogy ár-érték arányban gyengébb opció. 1/B verzió Alapszintű felújítás, központi gépészet Az 1/B verzióban összesen harminc lakással, alapszintű fel­ újítással és központi gépészettel számoltunk. A felújítás a tisztasági festést, a berendezések és a helyiségek(úgymint a szaniter és a konyha) előírásoknak megfelelő kialakítását foglalja magába. Ez a verzió központi gépészettel számol, mely a fűtést és a használati melegvizet foglalja magába. Ebben a verzióban külső nyílászárók esztétikai felújítása történik, viszont homlokzati hőszigetelés nem készül. Az 1/B verzió előnye, hogy a bemutatott verziók közül a legalacsonyabb áron lehet kialakítani. A verzió hátránya ezzel szemben a rugalmatlanság, hogy a megosztandó rezsiköltségek árszintje kihívást jelenthet a jelenlegi üze­ meltetési struktúrában. Emellett az elmaradó komplex munkák miatt fenntarthatósági szempontból gyengébb­ nek bizonyul. 2/A verzió Komplex felújítás, egyedi gépészet A 2/A verzióban összesen negyvenöt lakással, komplex felújítással és egyedi gépészettel számoltunk. A felújítás magába foglalja a lakások újraosztását a megcélzott cso­ portok igényeit figyelembe véve. E verzió szerint megtör­ ténik a nyílászárók komplex felújítása. Az energiahatékony szempontból jelentős rész a homlokzat és a tető hőszi­ getelése. Emellett sor kerül egyedi gépészet kialakítására a lakásokban, ami az újraelosztás miatt új csatlakozásokat is jelent. Az 2/A verzió előnye, hogy célcsoportra szabható, egy­ szerű üzemeltetni és a rezsiköltségek nagy része közvetle­ nül a bérlőnél jelentkezik. A verzió hátránya, hogy a bemu­ tatott verziók közül a legmagasabb áron lehet kialakítani a kialakítási többletköltségek miatt. 2/B verzió Komplex felújítás, központi gépészet A 2/B verzióban összesen negyvenöt lakással, komplex felújítással és központi gépészettel számolunk. A felújí­ tás magába foglalja a lakások újraosztását a megcélzott csoportok igényeit figyelembe véve. E verzió szerint meg­ történik a nyílászárók komplex felújítása. Az energiahaté­ kony szempontból jelentős rész a homlokzat és a tető hő­ szigetelése, és a központi hőtermelők(fűtés és használati melegvíz) korszerű kialakítása. A 2/B verzió előnye a komplex felújítás és a hatékony üze­ meltethetőség. 16

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL ÖSSZEGZÉS A lakhatás és a munkavégzés szorosan összekapcsolódik, hiszen a lakhatás a társadalom újratermelésének központi eleme. A lakhatás egyszerre biztosítja a munkaerő repro­ dukciójának keretét és a gyermekvállalást, a bérből élők generációjának újratermelését. A magyarországi szakszervezeti mozgalom történetében a kezdetektől fogva találunk példát arra, hogy a szakszer­ vezetek jelentős szerepet vállalnak tagjaik és a dolgozók lakhatásának biztosításában. Ezt a hagyományt folytatva a„Szolidáris lakhatási megoldások szakszervezeteknek: Pilot projekt a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével” projekt, ami a BKV tulajdonban álló épü­ let korszerűsítésének és bővítésének kidolgozására vállal­ kozik, inspirációt és tanulságokat nyújthat ahhoz, hogy milyen módon tud a szakszervezeti mozgalom tenni azért, hogy saját tagjai hosszú távon megfizethető lakhatáshoz jussanak. A szakszervezeti mozgalom más szereplőkkel(például lakhatási szervezetekkel és önkormányzatokkal) közösen tehet egy olyan lakáspolitikáért, ami a lakhatást nem piaci szempontból értelmezi, hanem lakhelyként, mely méltó­ ságteljes életkörülményeket nyújt az embereknek. 17

A SZERZŐKRŐL IMPRESSZUM Nagy Klára szociológus, a Szolidáris Gazdaság Központ tagja és lakhatás munkacsoportjának koordinátora, a Peri­ féria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa. nagy.klara@periferiakozpont.hu Csepregi Dóra Fanni a Szolidáris Gazdaság Központ tagja, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa. csepregi.dorka@periferiakozpont.hu Friedrich-Ebert-Stiftung Kiadó: A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája 1054 Budapest| Fővám tér 2–3. Tel.:+36-1-461-60-11| Fax:+36-1-461-60-18 fesbp@fesbp.hu https://budapest.fes.de/ Szemenyei Barabás munkajogász, a Szolidáris Gazdaság Központ tagja. szemenyb@gmail.com A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által megjelentett és a honlapján található bármely anyagot tilos kereskedelmi forgalomba helyezni, megjelentetni a FES előzetes írásbeli engedélye nélkül. A jelen tanulmányban kifejtett nézetek a szerzők nézetei, és nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung nézeteit.

SZOLIDÁRIS LAKHATÁSI MEGOLDÁSOK SZAKSZERVEZETEKNEK: PILOT PROJEKT A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉVEL Magyarországon lakhatási válság van, a lakhatási költségek megfizetése a társadalom egyre szélesebb rétegei­ nek okoz nehézséget. Bár a megnö­ vekedett lakásárak miatt a lakhatási probléma az árak és jövedelem ará­ nyának problémájaként jelentkezik, a pénzbeli lakhatási támogatás önma­ gában nem jelentene elégséges meg­ oldást, mivel egyszeri felhasználás után csak a piaci árszint további duz­ zasztásához járulna hozzá. Emellett szükségesnek látjuk olyan beavatko­ zások elindítását, amelyek a megfi­ zethető lakások kínálatát növelik. Jelen tanulmány, amely a BKV tulaj­ donában lévő alulhasznosított szolgá­ lati bérház lehetséges korszerűsítési opcióinak átgondolására vállalkozik, jó például szolgálhat, hogy miként tud a szakszervezet lakhatási szerve­ zetekkel együttműködve, saját ingat­ lanállományát felújítva saját tagjait hosszú távon megfizethető lakhatás­ hoz juttatni, és ezzel példát mutatni a szakszervezeti mozgalom más sze­ replői számára. A szakszervezeti mozgalom más sze­ replőkkel(például lakhatási szerveze­ tekkel és önkormányzatokkal) közö­ sen tehet egy olyan lakáspolitikáért, ami a lakhatást nem piaci szempont­ ból értelmezi, hanem lakhelyként, mely méltóságteljes életkörülménye­ ket nyújt az embereknek. További információk: https://budapest.fes.de/