Válságértelmezések a dezinformáció korában A Political Capital és a Friedrich-Ebert- Stiftung tanulmánya 2023. április 1

Tartalom Bevezetés.................................................................................................................................... 3 Vezetői összefoglaló..................................................................................................................... 4 Az ener giaválság.......................................................................................................................... 5 Az energiaválság értelmezései............................................................................................................ 5 Az orosz energiafegyver...................................................................................................................... 7 Az energiaválság kezelése................................................................................................................... 8 Magyar sajátosságok........................................................................................................................... 9 Az Oroszország ellen bevezetett szankciók.................................................................................. 10 A szankciók értelmezései.................................................................................................................. 11 Az Oroszország elleni szankciók hatása............................................................................................ 12 Magyar sajátosságok.........................................................................................................................13 Az inflációs válság...................................................................................................................... 14 Az inflációs válság értelmezései........................................................................................................15 Mag yar sajátosságok.........................................................................................................................17 2

Bevezetés Az Ukrajna ellen több mint egy éve zajló orosz katonai agresszió nem bontotta meg az Európa Unió egységét, sőt, a háború váratlan összhangot és viszonylagos hatékonyságot teremtett az uniós döntéshozatalban. Ezen a téren tehát jelenleg nem lehet válságról beszélni. Van viszont három, részben a háborúból következő krízisterület, amelyek hosszabb távon befolyásolhatják az európai egység ügyét: 1. az energiaválság, 2. a z Oroszország elleni szankciók kérdése, 3. az infláció. Az alábbiakban megvizsgál juk, milyen értelmezések, válságmagyarázatok, várakozások és dezinformációs narratívák jelentek meg e három téma kapcsán, illetve, hogy ezekből mi igazolható, és mi nem. Az egyes témakörök kapcsán külön kitérünk a magyarországi vonatkozásokra is. A klímaválsá g szerteágazó témájával ebben a z anyagunkban azért nem foglalkozunk, mert azt épp az itt tárgyalt kérdések szorították háttérbe az elmúlt bő egy évben. A klímaváltozás ügy e bár – jelentős részben az energiával kapcsolatos dilemmákkal összefüggésben – épp kezdi visszafoglalni korábbi pozícióját a nyilvánosságban, ennek vizsgálata egy önálló elemzést igényelne. 3

Vezetői összefoglaló Az Európai Uniót nem sikerült térdre kényszerítenie az orosz energiafegyvernek. Az orosz gáz helyébe norvég, amerikai és észak- afrikai gáz lépett, hosszú távon leértékelve Oroszország szerepét a kontinens energiaellátásában. Az átállás ugyan komoly anyagi áldozatokat követelt, de a források diverzifikációjával, a takarékossági intézkedésekkel és az enyhe időjárásnak köszönhetően, Európában sikerült jelentősen csökkenteni a gázfogyasztást, elkerülve ezzel a legrosszabb forgatókönyveket. Magyarország a magas ár és a geopolitikai kockázatok ellenére ragaszkodni látszik az orosz gázhoz, de az uniós folyamatok vélhetően a magyar kormányt is a csendes diverzifikáció felé terelik majd. Az európai lakosság viszonylagos egységben vészelte át az energiaválság első szakaszát. A kisebb EU- ellenes és oroszbarát tüntetésektől eltekintve nem alakult ki olyan komolyabb tiltakozási hullám, amelyektől fél éve még Európa-szerte sokan jogosan tartottak. A közvélemény- kutatások szerint, egy évvel az Ukrajna elleni orosz invázió után az európaiak többsége továbbra is erős szolidaritást tanúsít Ukrajnával, támogatj a az országot és lakosságát segítő i ntézkedéseket. Az uniós polgárok 80 százalék feletti többsége továbbra is elkötelezett az energetikai átmenet felgyorsítása iránt, különös tekintettel a megújuló energiába történő beruházásokra és az EU orosz energiaforrásoktól való függőségének csökkentését célzó intézkedésekre. Európa szélsőséges pártjai megkísérelték ugyan megélhetési nehézségekre fókuszáló üzenetekkel és megmozdulásokkal növelni a népszerűségüket, valamint megbontani az európai egységet, de törekvéseiket erősen korlátozta a sikeresnek mondható európai válságkezelés. Az Oroszországgal szemben hozott szankciók hatásait egyelőre nem lehet érdemben értékelni, azok hatása leginkább közép távon lesz érezhető az orosz gazdaság teljesítményén. A jelenlegi, korlátozott megbízhatóságú gazdasági adat ok ra hivatkozva számos szankc iókritikus narratívát terjesztettek Európa- szerte szélsőséges és oroszbarát politikai csoportosulások. Ennek hatása viszont mérsékelten jelenik meg az európai országokban, melyek többségében továbbra is magas a szankciók támogatottsága. A z a narratíva, mis zerint a nyugati szankciók inkább Európa számára okoznak nehézséget, nem alátámasztható. Ez azzal együtt is így van, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatásának teljes körű kiértékelésére még éveket kell várnunk. 2021-2022- ben évtizedek óta nem látott inflációs hullám söpört végig a világon. A fogyasztói árak az országok többségében jelentősen, sokszor két számjegyű mértékben emelkedtek. A magyar infláció nemzetközi összehasonlításban is különösen magas, tavaly november ó ta EU-rekorder. Bár az Orbán- kormány – kihasználva a nyilvánosságban meglévő dominanciáját – szinte kizárólag a háborúval, illetve az Oroszországra kirótt európai szankciókkal igyekszik magyarázn i a magyar infláció mértékét, valójában inkább a kormány egyes intézkedései és az orosz energiahordozóknak való kitettség pörgeti a hazai áremelkedést. A z Orbán- kormány EU- ellenes üzenete inek következményeként az Unió támogatottság a több területen is visszaesett az elmúlt fél évben Magyarországon. Különösen az EU-t pozitívan értékelők tábora csökkent, mintegy 12 százalékponttal, így jelenleg az EU megítélése a magyarok körében már rosszabb, mint az európai uniós átlag. A kormány zati kommunikáció 4

erős hatását jelzi, hogy a magyar lakosság pártpreferencia alapján is megosztott ebben a kérdésben, az ellenzéki és a kormánypárti szavazók között 20 százalék pontos a különbség. A magyar közvélemény változásából az látszik, hogy a kormányzati kommunikációs gépezet hatékonyan tudja befolyásolni a magyar választók véleményét, legyen szó az orosz- ukrán háborúról, az Oroszország elleni szankciókról vagy az inflációról. Ez különösen a kormánypárti választók esetében markáns. A kormány tehát sikeresen hárítja át a felelősséget az Európai Unióra és a saját maga által is megszavazott szankciókra az energiaárak vagy általában az infláció kapcsán, miközben más országokkal ellentétben Oroszország felelősségének kérdését kerüli. Az e nergiaválság Az európa i országok rég nem látott energiaválságot éltek át az elmúlt egy évben. A teljes európai energiaellátást felborította az Ukrajna elleni orosz invázió részeként bevetett orosz energiafegyver. 2021 és 2022 folyamán Oroszország jelentősen csökkentette az Európába irányuló csővezetékes gázszállításokat, példátlan nyomást gyakorolva ezzel az ellátásra, ami globális energiapiaci válság hoz vezetett. Mivel az EU a földgáz fogyasztásának több mint 80 százalékát importból fedezi, ennek felét pedig korábban Oroszország szolgáltatta 1 , Európa egyszerre szembesült hián nyal és árrobbanással, amelynek mértéke a 2022. augusztusszeptemberi csúcson a korábbi évek viszonylatában nagyjából 15- szörös árnövekedést jelentett. A földgáz hiánya és magas ára komoly hatással volt a villamosenergia árára is, hiszen a kontinens áramellátásának jelentős részét gázerőművek fedezik. A földgáz és a villamosenergia árának emelkedése pedig közvetve és közvetlenül is hozzájárult az inflációhoz, hiszen a magas energiaköltség a termelés korlátozására, leállítására vagy az előállított termékek árának növelésére ösztönözte az ipar szereplőit. Az árak emelkedése és a potenciális gazdasági és szociális válság mellett a gázhiány réme is felvillant az európai döntéshozók szeme előtt. A kialakuló helyzet miatt az elmúlt év egyik legfontosabb témája Európa-szerte az energiabiztonság volt. Az 2023. januári Eurobarom e ter adatok alapján azt láthatjuk, hogy az uniós polgárok az emelkedő árakat/ az inflációt/ a megélhetési költségeket tartják az EU előtt álló két legfontosabb kihívás egyikének(32%), amelyet a nemzetközi helyzet(28%) és az energiaellátás(26%) követ. Az energiaellátással és az árakkal kapcsolatban növekvő aggodalmat a szélsőséges és populista szereplők Kreml- barát és EU- ellenes narratívák terjesztésére használták és használják fel, amelyek az EU- t gyengének, a szankciós politikát pedig elhibázottnak láttatják. Az energia válság értelmezései Ezeket a témákat eltérő módon közelítették meg Európa politikai szerepl ői. Míg például az észt választási kampányban az energiaválság és a rekord magas infláció felelősségét 1 https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/eu-gas-supply/ 5

közvetlenül Oroszországra hárították 2 , addig Magyarországon a kormányoldal az Európai Uniót hibáztatta. A zöldpártok a klímaváltozás elleni küzdelemként is értelmezték az orosz gáz kiváltásáért tett erőfeszítéséket, de erősen kritizálták, hogy azt nem megújuló energiaforrásokra, hanem gyakran szénre és más gázforrásokra cserélték. 3 Ez a konfliktus különösen Németországban volt látványos, ahol a Zöldek a szövetségi kormánykoalíció részeként kénytelenek voltak szénbányák ideiglenes bővítéséről döntést hozni, hogy elkerüljék az energiahiányt. A döntést belső feszültségek, tüntetések és komoly médiafigyelem övezte. 4 Németország végül egy év leforgása alatt képes volt kiváltani az orosz gáz t, és ez a z Északi Áramlat gázvezetékek megsérülése miatt vélhetően tartós is lesz. Ennek ellenére a nukleáris erőműveinek bezárása miatt továbbra is rengeteg kritika éri a német kormányzatot mind politikai, mind szakértői szinten. 5 Emellett a zöldpártok nak az oro sz gázról leválás, a dekarbonizáció felé elmozdulás és a lakosság szociális szükség let einek kielégítése között kellett egyensúlyozniuk. Sokan aggódtak amiatt, hogy az energiaválság és az Ukrajnában zajló háború kezelése elterel te az európai döntéshozók és a közvélemény figyelmét a klímaváltozás elleni küzdelemről. Szakértők szerint az energiaválság ugyan rövid távon növelheti a károsanyag- kibocsátást, de hosszú távon a zöld átmenetet segíti elő, hiszen a válság biztonságiasította az energiaellátás kérdését, mind a lakosság, mind a vállalatok és a kormányok számára, ami közép távon a megújuló energiár a fogja irányítani a figyelmet. Az oroszbarát pártok és médiumok természetesen ennek ellenkezőjéről beszéltek, és Moszkvával összhangban Európa deindusztrializációjával és amerikai függésével riogattak 67 : 1. Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat kell okolni az energiaárak emelkedéséért. A narratíva szerint az európai energia- és szankciópolitika hatástalan és káros, mivel Európa-szerte növeli az inflációt és energiahiányt okoz. Oroszországot ugyanakkor egyenesen a nyugati nyomás áldozataként kísérelték meg bemutatni. Az oroszbarát oldala k mégs em sürgetik a szankciók feloldását, hiszen az ő értelmezésükben azok éppen hogy erősítik Oroszországot és gyengítik Európát. T öbb esetben az a narratíva is megjelent, hogy Washington a szankciókon keresztül próbálja gyengíteni és„deindusztrializálni” Európát. 2. Az orosz gáznak nincs alternatívája Európában. Ennek részeként megjelentek olyan állítások, hogy a megújuló energiákra való áttérés felelős az energia árának emelkedéséért, és hogy az USA opportunista módon hasznot húzott az európai válságból a folyékony földgáz(LNG) értékesítésén keresztül. Utóbbi egészült ki azzal a narratívával, miszerint az amerikai titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat 2 https://www.euronews.com/2023/03/01/your-quick-and-easy-guide-to-estonias-general-election 3 Putyin ledobta a gázbombát Európára- Privátbankár.hu(privatbankar.hu) 4 Folyamatosan ürítik ki a német bányavárost rendőrök| Euronews 5 Aszódi Attila: a német atomerőművek kényszerű újraindítása nem"egy kulcs elfordítása"- Infostart.hu Gazdaság: 1100 ember halhatott meg, amiért leállították a német atomerőműveket| hvg.hu Nem véletlen, hogy most lelkesedtek fel a németek az atomenergia szankcionálása iránt| G7- Gazdasági sztorik érthetően 6 https://euvsdisinfo.eu/smoke-mirrors-and-gas-the-kremlin-deflects-blame-for-the-energy-crisis/ 7 Russia’s Far-Right Campaign in Europe- Lawfare(lawfareblog.com) 6

gázvezetékeket, ezzel magához láncolva Európát az amerikai LNG- n keresztül. Emellett Oroszországot megbízható energetikai partnerként próbálták bemutatni, amely teljesíti a kötelezettségeit. 3. Orosz gáz nélkül Európa meg fog fagyni a télen. Az oroszbarát oldalak széles körű tiltakozásokat jósoltak, amelyek következtében káoszba fulladnak majd európai fővárosok utcái, és akár meg is buktathatják az uniós kormányokat vagy magát az EU t. Ahol tüntetésekre került sor, ott az oroszbarát csatornák lelkesen tudósítottak az uniós szankciók megszüntetésére irányuló felhívásokról, azt a benyomást keltve, hogy ezek a tüntetések a nyugati társadalmak uralkodó hangulatát képviselik. A szélsőséges és gyakran oroszbarát pártok pedig szociális katasztrófát igyekeztek láttatni az energiaválságban. 89 Lengyelországban az energiabiztonsággal kapcsolatos diskurzust nem formálni próbál t ák az oroszbarát szereplők, hanem hasznot húzni a téma iránti érdeklődésből. Bár a szélsőjobboldali ellenzék a kormányt is kritizálja az energiaválság miatt, elsősorban mégis az EU- s politikákat – főleg a klímapolitikát – hibáztatják, amellyel hagyományosan kritikus a lengyel szélsőjobb és a kormány is. Az energiabiztonság témáját viszont csak ritkán kötötték össze az Oroszország elleni EU- s szankciókkal. 10 Romániában annak ellenére, hogy az energiabiztonság fonto s téma, a szélsőjobb nem talált ezen a területen hatékony narratívát. Így az erről szóló diskurzust a lengyel esethez hasonlóan nem irányítani próbál t ák, hanem igyekezt ek kihasználni, ha a téma napirendre kerül t. 11 Az orosz energiafegyver Az energiaárak már az orosz invázió és a szankciók kivetése előtt, 2021 folyamán emelkedni kezdtek, ami már önmagában is cáfolja, hogy az Oroszország elleni 2022- ben és 2023-ban kivetett szankciók volnának a fő okozói az inflációnak. Ehhez már- már mellékes adalék, hogy a vezetékes földgázt nem is érintik az uniós szankciók. Az áremelkedést valójában több tényezőre lehet visszavezetni. Az évek óta tartó alacsony energiaárak, valamint a bankokra gyakorolt szabályozási nyomás, hogy csökkentsék a környezetszennyező iparágakban való kitettségüket csökkentették a fosszilis tüzelőanyagokba történő befektetéseket. A koronavírus- járvány okozta recesszióból való, a vártnál gyorsabb kilábalás pedig a kereslet kínálatot meghaladó növekedését eredményezte, ami az árak szükségszerű növekedését hozta magával. Erre az organikusnak mondható folyamatra csatlakozott rá Oroszország, amely 2021 őszétől kezdődően csökkenteni kezdte az Európába irányuló gázszállításokat, vélhetően már az Ukrajna elleni invázióra készülve. Az invázió kezdete óta pedig a Kreml egyértelműen fegyverként használja az energiát, megszegve a szerződéses kötelezettségeit annak érdekében, hogy megtörje az EU egységét. Oroszország a 2022- es év folyamán a valaha volt csúcshoz képest durván 80 százalékkal csökkentette európai vezetékes gázexportját. 12 Mivel az EU a földgáz fogyasztásának több 8 German far-right party protest energy crisis(aa.com.tr) 9 Austria split over Russia sanctions – EURACTIV.com 10 Narratívák békéről, szankciókról, revizionizmusról, ukranizációról – Kreml- párti befolyásolási taktikák és műveletek a régióban- PC(atlatszo.hu) 11 Uo. 12 Beating the European Energy Crisis(imf.org) 7

mint 80 százalékát importból fedezi, ennek felét pedig korábban Oroszország szolgáltatta 13 , Európa egyszerre szembesült hián nyal és árrobbanással, amelynek mértéke a 2022. augusztus- szeptemberi csúcson a korábbi évek viszonylatában nagyjából 15- szörös árnövekedést jelentett. Mindez hosszabb távon szinte megfizethetetlen költségeket okozott volna, kiváltképp az alacsonyabb jövedelmű országokban. 14 15 Ennek köszönhetően a fogyasztás csökkentése, a diverzifikáció, val amint az energiahatékonysági beruházások került ek az európai országok energiapolitikájának célkeresztjébe. Moszkva a kialakult válság segítségével kísérelte megtörni az invázió nyomán kialakult európai egységet, hogy politikai engedményekre kényszerítse a Nyugatot. Az orosz cél a szankciók feloldásának elérése mellett az Ukrajna felé mutatott szolidaritás letörése, valamint a segítségnyújtás delegitimizálása volt, hogy végül a Nyugat vegye rá Kij i vet a Moszkvával való kiegyezésre. Mindez azt jelenti, hogy az energiafegyver az Európa ellen vívott orosz hibrid háború egyik eszköze. Ahogy azonban mára ez világos s á vált, az orosz energiafegyver elbukott. A Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatójának szavaival élve:„Oroszország kijátszott a az energiakártyát, de nem nyert”. Ennek következtében pedig Oroszország most azzal szembesül, hogy 2023 ban valószínűleg tovább csökken az olaj- és a gázkitermelés, és tartósan elveszíti tekintélyét a nemzetközi porondon. A szankciók miatt nemcsak a fő vásárlóit veszíti el, hanem a kulcsfontosságú technológiákhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférést is. A korábban Európába szállított gáz nagy része pedig nehezen fog alternatív piacot találni, hiszen az európai országok nem fognak soha többet Oroszországra hagyatkozni az energiaellátásuk biztosítására. A nemzetközi gázkereskedelemben való részesedése a 2021-es 25%- ról 2023-ra lényegében a felére, 13%- ra csökken. A gáz mellett az orosz olaj nagy részét is sikerült kiiktatni az európai energiapiacról. Mivel az orosz gazdaság egyik legjelentősebb szektora az energiaexport, idővel az orosz állam finanszírozási nehézségekkel szembesülhet. 16 Az energia válság kezelése Az európai országok sikeresen kezelték az energiaválság első hullámát, ugyanakkor az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a következő tél hasonlóan nehéz lehet. Az uniós országok sikeresen együttműköd t ek annak érdekében, hogy korlátozzák a túlzottan magas gázárak at, erősítsék a szolidaritást és megosszák a gázkészleteiket, visszaszorítsák a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, csökkentsék az EU energiafüggőségét, biztosítsák a földgázellátás biztonságát, valamint felgyorsítsák a zöld átállást. 17 Az uniós országok végül 2022 augusztusa és 2023 januárja között – az elmúlt öt év átlagához viszonyítva – együttesen 19%- kal csökkentették az EU- ban felhasznált földgáz mennyiségét. 18 Ez egyszerre volt tudatos döntés, a kedvező téli időjárás és kényszer eredménye, hiszen a 13 https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/eu-gas-supply/ 14 Stratégiai Védelmi Kutatóintézet: Az orosz –ukrán háború első évének tanulságai, 2023.02.24. 15 McWilliams, B., G. Sgaravatti, G. Zachmann(2021)‘European natural gas imports’, Bruegel Datasets, first published 29 October, available at https://www.bruegel.org/publications/datasets/european-natural-gasimports/ 16 https://www.iea.org/commentaries/where-things-stand-in-the-global-energy-crisis-one-year-on 17 https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/energy-prices-and-security-of-supply/ 18 https://www.consilium.europa.eu/en/infographics/gas-demand-reduction-in-the-eu/ 8

magas földgázárak a lakosságot, az ipart és az államot is spórolásra ösztönözték. Emellett az orosz gáz sikeresen leváltotta önmagát Európában, mindössze 10 százalékra csökkentve részesedését a kontinens gázellátásában. Oroszország helyét Norvégia, az Egyesült Államok és Észak- Afrika vette át. 19 Az orosz gáznak való évtizedes kitettséget egy év alatt sikerült felszámolni(legalábbis Európa nagy részén), valamint a gáz árát is sikerült stabilizálniuk a nyugati országoknak. Az európai lakosság is látszólagos egységben vészelte át az energiaválság első szakaszát. Az uniós polgárok nagy többsége(84%-a) 2023 januárjában egyetért ett azzal, hogy az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét. Azzal is túlnyomórészt egyeté rtettek, hogy az EU- nak a megújuló energiákba való tömeges beruházással támogatnia kellene a zöld átmenetet(86%). Emellett 81%- uk azt állítja, hogy már tett lépéseket saját energiafogyasztásának csökkentése érdekében. A látszólagos egység ellenére számos ország tapasztalt megmozdulásokat az energiaárakkal és megélhetési költségekkel kapcsolatban, amelyek sok esetben Nyugat-ellenes hangokkal is párosultak. Csehországban például 2022 őszén több tüntetést követően a helyhatósági választásokon is megrendült a kormánykoalíció támogatottsága. Ugyanakkor a tüntetések nem változtatták meg a cseh kormány Ukrajnával vagy a szankciókkal kapcsolatos politikáját. 20 Ha pedig a t ágabb európai kontextus t nézzük, a szélsőséges pártok nem törtek előre az elmúlt hónapokban. Magyar sajátosságok Magyarország kifejezetten ki volt téve az orosz energiafegyver hatásainak. Mindezt a magyar kormányzat egyik részről Kreml- barát külpolitikai döntésekkel, illetve a felelősség Unióra való áthárításával próbálta ellensúlyozni. Magyarország volt 2022- ben az egyetlen olyan uniós ország, amellyel szemben a Gazprom tartotta a szerződésesen vállalt szállítási kötelezettségeit. Mára a Magyarországra délről csatlakozó Török Áramlat az egyetlen olyan csővezeték, amelyen keresztül orosz gáz érkezik az Európai Unióba. A hiányból adódó áremelkedés t ől azonban a magyar kormány se m tudta függetleníteni magát, így a beérkező orosz gázért az európai átlagnál is magasabb árat fizetett. 21 Ez pedig a választások után a rezsicsökkentés részleges kivezetése, és így a lakossági és vállalati energiaárak emelésére kényszerítette a kormányt. 22 Pont akkor csökkentette az állami támogatás mértékét a kormány, a mikor a többi európai ország éppen növelte a transzferek mértékét a saját lakossága felé. A magas energiaárak és az orosz gáznak való kitettség a forint leértékelődéséhez és gazdasági recesszióhoz vezetett Magyarországon. 23 24 A gazdasági károkért ugyanakkor a kormány nem Oroszországot, a válság kiváltóját, hanem az Európai Uniót kezdte el okolni, hogy a felelősséget elhárítsa saját hibás 19 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/speech_23_1568 20 Czech voters turn to the far-right for answers to the energy crisis| Euronews 21 https://g7.hu/adat/20230402/sokkal-tobbet-fizetunk-az-orosz-gazert-mint-a-mashonnan-erkezoert/ 22 https://hvg.hu/gazdasag/20220721_Itt_van_minden_reszlet_a_rezsicsokkentes_csokkenteserol__dijszabaso k_limitek_jogosultak 23 https://g7.hu/penz/20220825/a-forint-sorsa-a-politikusok-kezeben-van/ 24 https://hvg.hu/gazdasag/20230302_gdp_ksh_reszletes 9

energiapolitikájáról. 25 Ennek érdekében – a választási kampány alatt és után is – a kormányzati irányítású média számos oroszbarát és Nyugat- ellenes narratívát terjesztett: • A gazdasági- és energiaválságot„Brüsszel”/„ a Nyugat” politikája okozza(mindhárom szereplőnél jelen van) – A narratíva szerint az európai energia- és szankciópolitika hatástalan és káros, mivel Európa-szerte növeli az inflációt, és energiahiányt okoz. A szankciók váratlan hatásai, mint például az élelmiszerárak emelkedése, valamint az afrikai élelmiszerhiány és éhínség a rossz nyugati politikák következménye. A narratíva Oroszország szerepét és felelősségét egyáltalán nem említi. 26 • A másik narratíva szerint – az előzővel összefüggésben – nem elfogadható, hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát. 27 Mindezt azonban az energiaválság megoldásán dolgozó Európai Unióval szembeni kritikaként fogalmazta meg, nem pedig az energiafegyvert Európa ellen használó Oroszországgal szemben. • A kormány emellett hangsúlyozta, hogy az orosz energia elengedhetetlen Magy arország energiabiztonságához és a rezsicsökkentés fenntartásához. 28 Az energia fontos témája volt 2022. április előtt az Fidesz választási kampányának is, ahol a választás tétje szerintük a„háború vagy béke” mellett a rezsicsökkentés megtartása volt. 29 U tóbbi alnarratíva a választási kampány után, a rezsicsökkentés korlátozása ellenére is fennmaradt, relevanciája azonban csökken. Márciustól kezdve volt még egy, kevésbé hangsúlyos vonala is a kormányzati kommunikációnak, miszerint fontos lenne elérni az energiafüggetlenséget, hosszú távon a függetlenedést az orosz energiától. 30 Az Oroszország ellen bevezetett szankciók Az Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően bevezetett szankciórendszer példátlan volt, mind a gyorsaságát, mind a mértékét tekintve. Már február 22- e előtt is 2 695 szankció volt érvényben Oroszországgal szemben, főként a Krím- félsziget 2014- es illegális annektálása, a kelet- ukrajnai szakadárok támogatása, illetve az MH17-es malajziai repülőgép lelövése miatt. 31 Egyes becslések szerint az Oroszországi Föderáció Észak- Koreát, Szíriát és Iránt megelőzve a világ legtöbb(több mint 1 5 ezer) szankcióval sújtott országa. A legtöbb ilyen szankciót( 9843- at) célzottan magánszemélyekkel szemben hozták meg, az orosz politikai és gazdasági elit szereplőit célozva. A szankciók célja, hogy gyengítsék Oroszország képességét a 25 https://g7.hu/kozelet/20230412/lehetne-es-kellene-is-csokkenteni-az-orosz-gazfuggoseget-de-a-kormanynem-torekszik-ra/ 26 Orbán Viktor: A tagállamoknak a magas árak mellett még Brüsszellel is hadakozniuk kell (2022.02.16., hirado.hu); Mehet az orosz műtrágya Amerikába(2022.04.01., Moszkva tér); Európai öngól: energetikai válság alakulhat ki az orosz gáz nélkül(2022.04.07., Szent Korona Rádió) 27 Varga Mihály: A 2023- as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése(2022.06.22., Magyar Nemzet), Szijjártó Péter: A kormány semmilyen módon nem enged az energiaellátás biztonságából (2022.06.22., hirado.hu) 28 Németh Szilárd: Az orosz energiaforrás nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés(2022.06.02., Magyar Nemzet) 29 Orbán Viktor: A baloldal veszélybe sodorja az ország energiaellátását( 2022.04.01., hirado.hu) 30 Orbán Balázs: Célunk az orosz energiától való függetlenedés(2022.03.24., Magyar Nemzet) 31 The Castellum.AI dashboard provides consolidated Russia sanctions data.— Castellum.AI 10

háború finanszírozására, és kifejezetten az invázióért felelős politikai, katonai és gazdasági elitet célozzák. A szankciók értelmezései Európában nem beszélhetünk a szankciók okozta válsághelyzetről, az Oroszország ellen bevezetett szankciók egyedül a célországban, Oroszországban okoznak válságot. Ennek ellenére a Kreml- barát és szélsőjobboldali politikai szereplők a szankciók teljes kudarcáról beszélnek, egyenesen azt állítva, hogy azok az orosz helyett az európai gazdaságot teszik tönkre. A magyar kormány mellett Európa szélsőjobboldali és szélsőbaloldali párt jai is ezt a narratívát terjesztik, így a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, a Matteo Salvini vezette egyik olasz kormánypárt, a Liga, a német AfD és Linke(Baloldal), valamint az osztrák FPÖ. 32 Az európai szélsőjobboldal azonban ebben a kérdésben sem egységes, hiszen míg a felsorolt pártok szankciókritikusak, addig például a svéd, a finn és a lengyel társaik erősen oroszellenesek. Egy korábbi tanulmányunkban 33 n égy fő magyarországi narratívát azonosítottunk a szankciók és az energia témájában, melyek a vizsgált három szereplő – kormány, szélsőjobboldal, oroszbarát oldalak – közül legalább kettőnél megtalálható. Ezek a narratívák a háború elejétől kezdve fokozatos an erősödnek, és mivel teljesen egybeesnek az orosz kormányzat által terjesztett narratívákkal, Európa- szerte hasonló szankciókritikus üzenetek jelentek meg. • A szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak) – a narratíva azt állítja, hogy a szankciók nem ártanak Oroszországnak, az nem érzi meg hatásukat, mivel a szankciók által sújtott nyersanyagot máshol eladja, Európának viszont számottevő kára származik belőlük. 34 • Európa megosztott, egyes országok(pl. Magyarország) nem támogatják az EU sza nkciós és energiapolitikáját(a magyar kormánynál és az oroszbarát oldalaknál jelenik meg) – a narratíva szerint Európa megosztott az EU- s szankciókkal kapcsolatban. Nem esik azonban szó arról, hogy minden tagállam kormánya, így a magyar is jóváhagyta az uniós szankciókat, hiszen enélkül azok nem is léptek volna életbe. 35 A magyar kormány mindössze egy szankciót vétózott meg: a Kirill pátriárka elleni szankciót 36 , amelynek azonban – az EU oldaláról – semmi köze nem volt az energia kérdéséhez. • A háború és a szankciók mögött nyugati geopolitikai és gazdasági érdekek állnak, a cél Oroszország meggyengítése( leginkább a szélsőjobboldali és oroszbarát szereplőknél jelenik meg) – a narratíva fókuszában az Egyesült Államok áll; az európai országok szinte kizárólag amerikai szövetségeseként, szinte kiszolgálójaként jelennek 32 https://telex.hu/english/2022/10/21/orbans-potential-anti-sanctions-coalition-in-europe-is-pretty-thin 33 „Brüsszel a hibás” – szankciókkal és energiával kapcsolatos narratívák Magyarországon(politicalcapital.hu) 34 Kovács Zoltán: az Oroszországgal szembeni szankcióknak nincs hatásuk és ártanak nekünk (2022.07.04., Mandiner); Putyin: Oroszország immunis a szankciókra(2022.02.21., Orosz Hírek); Putyin megmosolyogta a szankciókat: Oroszország 97 milliárd dollár értékben exportált(2022.06.17., Magyar Jelen) 35 Orbán Viktor elutasította a fegyverek küldésére és az orosz energiahordozók betiltására vonatkozó követeléseket(2022.03.25., hirado.hu); A németek többsége elutasítja az orosz energiaembargót (2022.04.13., Orosz Hírek) 36 Patriarch Kirill excluded from EU sanctions after Hungary’s objection(02,06,2022, Euronews) 11

meg. A narratíva szerint a háború és a szankciós politikák az Oroszország térdre kényszerítésére irányuló amerikai/nyugati terv részei. 37 Az oroszbarát oldalak szinte minden vizsgált témában aktívak, mivel céljuk elsősorban a Kreml üzeneteinek terjesztése, a zavar- és bizonytalanságkeltés, a feszültségek szítása. Az oroszbarát oldalak narratíváinak legfontosabb eleme a háború és a szankciók mögött meghúzódó nyugati/amerikai érdekek, valamint megjelenik a nyugati szankciók hatástalanságának hangsúlyozása, de a témával kapcsolatos minden fő narratíva megtalálható náluk is. Ezeket támogatják a revizionizmust szító és az azt sugalló narratívák, hogy sok ország áll Oroszország oldalán, amelyek nem vezetnek be szankciókat. 38 A z Oroszország elleni szankciók hatása Az Oroszországgal szemben kivetett szankciók eredményességének vizsgálatát több tényező is bonyolítja. Az elsődleges tényező az időbeli távolság hiánya. Az orosz invázióra reagáló szankciókat alig több mint egy éve kezdték el bevezetni a nemzetközi szereplők – elsősorban a nyugati szövetségi rendszer tagjai – és azok több lépcsőben, valamint általában nem azonnali hatállyal léptek életbe. A szankciók hatását az orosz gazdaságra és államháztartásra így nehéz vizsgálni, hiszen a szankciók több típusa még nem vagy csak közvetetten fejtette k i hatását. Emellett korábbi kutatások azt mutatták, hogy még a sikeres szankciós politikák átlagos időigénye is átlagosan 4,5 év volt. 39 40 Tehát a teljes képet legjobb esetben is évek múlva fogjuk látni. A hatások valós felmérését tovább nehezíti, hogy a háború köde a valós gazdasági statisztikákat is elrejti előlünk, nem csak a katonai veszteségekkel kapcsolatosakat. Az invázió kezdete óta Oroszország korlátozta vagy egyenesen beszüntette a részletes statisztikák közlését, igaz, az autoriter államok hivatalos adatszolgáltatásai eleve hagyományosan megbízhatatlannak számítanak. Ennek köszönhetően leginkább korai becslések állnak rendelkezésre, ezért óva intenénk az elhamarkodott következtetések levonásától. • 2022- ben az orosz GDP reálértékben 2,1%- kal csökkent, miközben az infláció megközelítette a 13 százalékot. Ez azt jelzi, hogy ugyan a háború és a szankciók okoztak termeléscsökkenést, annak mértéke elmarad a korábbi, mára túlzónak ható várakozásoktól, miszerint az infláció elérheti a 15- 20 százalékot, az or osz GDP pedig várhatóan 10- 30 százalékkal fog zsugorodni. Összehasonlítva, a 2014- es szankciók is hasonló, 2,5- 3 százalékos GDP- csökkenést eredményeztek, miközben a lakossági fogyasztás 8 százalékkal esett vissza. • Az EU és Oroszország közötti kereskedelem jelentősen csökkent, az árukra és technológiákra vonatkozó exportkorlátozások és tilalmak az Oroszországba irányuló uniós kivitel 49 százalékát érintették(43,9 milliárd euró értékben), az importnak pedig 37 Lavrov, Napóleon és Hitler is arra törekedett, hogy alárendelje magának Európát, az amerikaiak most maguk alá rendelték(2022.03.03., Orosz Hírek); Az oroszokkal tárgyaló Indiát fenyegeti az USA(2022.04.11., Szent Korona Rádió) 38 Kína nem enged az USA nyomásának és kész mindenben támogatni Oroszországot(2022.03.15., Orosz Hírek) 39 Gary C. HUFBAUER – Jeffrey C. SCHOTT – Kimberly A. ELLIOTT et al: Economic Sanctions Reconsidered. Washington, D.C, Petersen Institute for International Economics, 2007. 40 Stratégiai Védelmi Kutatóintézet: Az orosz –ukrán háború első évének tanulságai, 2023.02.24. https://svkk.uni-nke.hu/publikaciok/svki-elemzesek/nke-strategiai-vedelmi-kutatokozpont-elemzesek/2023 12

58%- át érintik az intézkedések, ami 91,3 milliárd eurót jelent, az Európai Bizottság adatai szerint. 41 • A nyugati cégek is megkezdték a leválást az orosz piacról. A Yale Egyetem vizsgálata szerint több mint ezer vállalat jelentette be nyilvánosan, hogy a nemzetközi szankciók által megkövetelt minimumon túlmenően önkéntesen korlátozzák oroszországi tevékenységüket. 519 vállalat döntött a kivonulás mellett, 502 cég felfüggesztette az oroszországi működését, valamint 149 ígérte tevékenységének visszafogását. 42 Ugyanakkor mindez nem feltétlenül jelenti az oroszországi termelés csökkenését, vagy a vállalatok tényleges tevékenységének felfüggesztését. A cég korábbi tevékenységét átveheti egy orosz leányvállalat vagy korábbi partner, ami által a nyugati cégek ugyan kifelé azt kommunikálhatják, hogy kivonultak Oroszországból, miközben a tényleges termékek és szolgáltatások oroszországi elérhetősége nem változik. Erre a problémára világított rá egy másik kutatás, amely 1404 nyugati cég 2405 leányvállalatát vizsgálva arra jutott, hogy 2022 novemberéig mindössze 120 vállalat(a vizsgáltak mindössze 8,5 százaléka) vonult ki teljesen az orosz piacról. 43 A z uniós szankciók és a gázszállítások csökkentése között nincs közvetlen összefüggés, következésképp a szankciók feloldása nem oldaná meg az európai energiahelyzetet. A szankciós csomagok elfogadása és a gáz ára között sem fedezhető fel semmiféle összefüggés: mára az európai gáztőzsdén a 2022. augus ztusi 342 eurós csúcshoz képest 40 euró alá esett a gáz ára, nem lehet tehát„szankciós felárról” beszélni. A szankciók közül leginkább a technológiai jellegű ek fogják várhatóan a legtöbb strukturális kárt okozni az orosz gazdaságban, ennek az azonosítása jelentősen összetettebb az orosz költségvetésre vagy GDP- re gyakorolt közvetlen hatásnál. Magyar sajátosságok Amint az energiával kapcsolatos szankciók napirendre kerültek az Európai Unióban, a magyarországi közbeszédet is dominálni kezdték. A témához kapcsolódó narratívákat egyaránt terjeszti a szélsőjobboldali és az oroszbarát média, de elsősorban a kormány kommunikációjában dominánsak, amely ezzel a témával igyekszik a Magyarországon tapasztalható nehézségekért a felelősséget külső szereplők re – elsősorban az EU-ra – hárítani. Ennek megfelelően, a kormány központi narratívája, hogy az Oroszország elleni szankciók tönkreteszik a magyar gazdaságo t. 44 A magyar ellenzéki szereplők(a Mi Hazánkat nem számítva) általánosságban Nyugat- és EUbarát, kormánykritikus kommunikációt folytatnak az energiabiztonság, valamint a szankciók 41 https://eu-solidarity-ukraine.ec.europa.eu/eu-sanctions-against-russia-following-invasion-ukraine_en 42 Sonnenfeld, Jeffrey and Tian, Steven and Sokolowski, Franek and Wyrebkowski, Michal and Kasprowicz, Mateusz, Business Retreats and Sanctions Are Crippling the Russian Economy(July 19, 2022). Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=4167193 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4167193 https://www.yalerussianbusinessretreat.com/simplified-version 43 Evenett, Simon and Pisani, Niccolò, Less than Nine Percent of Western Firms Have Divested from Russia (December 20, 2022). Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=4322502 44 Orbán Viktor elutasította a fegyverek küldésére és az orosz energiahordozók betiltására vonatkozó követeléseket(2022.03.25., hirado.hu) 13

témakörében. Az üzeneteik elérését ugyanakkor erőteljesen korlátoz z a a kormányoldal médiatúlsúlya, és leginkább a kormánykritikus szavazói csoportokat ér i k el az ü zeneteik. Az azonnali béke szükségességéről, valamint a szankciók hatástalanságáról szóló üzenetek folyamatos ismétlésével a magyar kormánynak sikerült az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segély támogatottságát tizennégy, az Oroszország elleni szankciókét pedig kilenc százalékponttal csökkentenie fél év leforgása alatt. 45 Történt ez annak ellenére, hogy a magyar kormány megszavazta az összes uniós szankciót, 46 az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélycsomagokat, 47 de még a fegyverekre se sajnálta az uniós pénzt. 48 49 Az is ennek a következménye, hogy a magyarok 76 százaléka érzi úgy, hogy a személyes pénzügyeire is komoly hatással van az Ukrajnában zajló háború. 50 Téma Humanitárius segítségnyújtás Menekültek befogadása Pénzügyi támogatás Ukrajnának A Szputnyik és az RT betiltása Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók Katonai segély az EU- n keresztül Teljes támogatás (EU) 91% 88% 77% 67% 74% 65% Teljes támogatás (HU) 89% 86% 61% 58% 56% 50% Eltérés 2022. július óta(HU) -2% -4% -14% -9% -9% -7% Az i nflációs válság 2021-2022- ben évtizedek óta nem látott inflációs hullám söpört végig a világon. A fogyasztói árak az országok többségében jelentősen mértékben emelkedtek. A világ 127 országa közül 58 országban két számjegyű drágulást regisztráltak. Az Európai Unió 27 tagállamának inflációja 10,1 százalék volt augusztusban, míg az eurózónában az árak 9,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest, amire az EU történetében addig nem volt példa. Az európai mintázat szerint a leginkább energiafüggetlen Franciaországban volt a legalacsonyabb az infláció, míg a keleti tagá llamokban magasabb. 51 45 Standard Eurobarometer 98 46 https://www.lakmusz.hu/orban-szerint-a-brusszeli-burokratak-dontenek-a-szankciokrol-de-valojaban-amagyar-kormany-is-rendre-megszavazza-azokat-2/ 47 https://24.hu/belfold/2023/03/17/magyar-unios-penz-ukrajna-hitel-kormany/ 48 https://444.hu/2023/01/23/nem-szereti-de-nem-vetozza-az-ukrajnanak-szant-eu-s-fegyverpenzt-a-magyarkormany 49 Szeged.hu- Megfogyva bár, de törve nem: Európa kitart Ukrajna mellett – Berkes Rudolf, a Political Capital elemzőjének összeállítása 50 Standard Eurobarometer 98- Winter 2022-2023- február 2023-- Eurobarometer survey(europa.eu) 51 https://g7.hu/penz/20221129/indul-lefele-az-inflacio-a-vilagban-a-magyar-meg-21-szazalek-felettvan/?gclid=CjwKCAjw3POhBhBQEiwAqTCuBity_dRNBs8nziQQNMzF9EaqHoY5LvTwImHGTMAkUoQUN1DLSOK3 nBoCk8sQAvD_BwE 14

A globális infláció mértéke a világ, és azon belül Európa legtöbb országában 2022 végére tetőzött, de mint gazdasági és politikai kockázat nem szűnt meg. A nyilvánosságban pedig továbbra is fontos téma maradt, hiszen a több évtizedes csúcsról való leereszkedés nagy kihívást jelent a kormányok és jegybankok számára. Az inflációs válság értelmezései Bár a magyarországi politikai közbeszédet uraló kormányzati kommunikáció felől néz ve olyan, mintha az árak emelkedése mögött kizárólag a 2022 februárjában kitört orosz- ukrán háború és az arra válaszul bevezetett Oroszország elleni szankciók állnának, valójában a drágulás háttere soktényezős. Az infláció már jóval a háború előtt elkezdett felpörögni. 2021- ben a koronavírus- járvány lecsengése utáni gazdasági visszapattanás energiaéhséggel és elégtelen kínálattal párosult. A globális ellátási láncok szétzilálódtak. Egy a szállítási költségek megugrásáról szóló tanulmány 52 szerint 2021-ben csak ez az egy tényező mintegy 2 százalékponttal növelte a globális inflációt, ráadásul az alacsony jövedelmű országokban ez a hatás még jelentősebb volt. Később, a 2021 őszétől tovább emelkedő energiaárakat már nem lehetett csak a gazdaságok energiaéhségével magyarázni. Európára ez különösen igaz, ahol már ekkortól éreztette hatását az Oroszországból érkező energiamennyiség visszafogása. Az Ukrajna lerohanására készülő Vlagyimir Putyin ugyanis vélhetően tudatosan csökkentette a kínálatot, 2022 februárja után pedig még inkább visszafogta az Európába irányuló szállításokat, hogy így gyakoroljon nyomást az Európai Unióra, illetve annak tagállamaira. Ez azonban kevéssé hatott, Európa nem várt egységben lépett fel az orosz agresszió ellen, több körben szankciókat vezetett be, ami tovább emelte az energiaárakat. Az így egymásra rakódó Covid- és energiaválság, valamint a háború gazdasági hatásai szabadították el az inflációt, és az okokhoz természetesen minden országban további egyedi tényezők is hozzájárulhattak. A kialakult helyzetben mindenhol hasonló diskurzusok alakultak ki az alábbi kérdések mentén. • Milyen okok, tényezők, szereplők felelősek az infláció elszabadulásáért? • Milyen hatásokkal, következményekkel, forgatókönyvekkel lehet számolni? • Mi a megoldás, milyen eszközökkel szorítható vissza az infláció? Az első kérdést illetően az Amerikai Egyesült Államoktól Európáig megfigyelhető volt az a jelenség, hogy az okok sorában a Covid- válság és azzal kapcsolatban meghozott intézkedések viszonylag gyorsan háttérbe szorultak. A kormányok természetesen mindenhol igyekeztek csökkenteni a saját felelősségüket, és külső tényezőkkel magyarázni az árak emelkedését. A német kormány például sokszor„az orosz támadóháborút” nevezte meg az infláció legfőbb okozójaként. Az ukrajnai orosz invázió kitörése után tehát ez 52 https://cepr.org/voxeu/columns/shipping-costs-are-important-and-understudied-driver-global-inflation 15

könnyebbé is vált, a háború és az orosz energiáról való leválás témája annyira fontos lett, hogy az azt megelőző időszakról egyre kevesebb szó esett. Az inflációs hatások vonatkozásában a kormányok igyekeztek nyugtatni a közvéleményt. Mind az USÁ-ban, mind Európában hangsúlyozták a kormányok, hogy az áremelkedés csak átmeneti, 2023- tól már mérséklődés várható. Európában a félelmek csillapítását segítette, hogy bár a Kreml narratívája 2022 nyarán és őszén még a kontinensen élők megfagyasztásával riogatott 53 , az év végére egyre világosabbá vált, hogy az orosz energia kiváltása gyorsabban megy a vártnál, ezáltal pedig az inflációt gerjesztő energiaárak is csökken ni kezdtek. Az enyhe tél szintén további derűlátás ra adott okot, így 2023- ra vonatkozóan már egyértelműen az infláció csökkenését prognosztizáló forgatókönyvek váltak meghatározóvá. A megoldásokat illetően először a helyzet rövid távú kezelését tárgyaló diskurzusok határozták meg a politikai napirendet. Európában ebbe a témakörbe tartozott a magas energiaárak és élelmiszerárak kezelésének kérdése, az ezzel összefüggő szociális, a lakossági energiaárakat kordában tartó intézkedések, a béremelési követelések kérdése, az energiatakarékoskodás és az energiatartalékok képzése. Később pedig megjelentek a hosszú távú kérdésekről szóló diskurzusok. Ide sorolható az orosz energiahordozóktól való függés csökkentése a megújuló energiaforrások szerepe, a nukleáris alapú energiatermelés felfuttatása, a klímavédelem ügye. Az a kérdés, hogy mi a fontosabb: a drágább megújulókra való átállás, vagy az olcsóbb, de a környezetvédelmi szempontból visszalépést jelentő szénerőművek újraindítása? Az Amerikai Egyesült Államokban szintén kiemelt témává vált az inflációra gyógyírt jelentő megoldások keresése. N oha az infláció mértéke messze elmaradt az európaitól, ottani viszonylatban ez is évtizedes csúcsokat döntögetett, és jelentős lakossági elégedetlenséget váltott ki. Jellemző például, hogy a Biden- adminisztráció által már korábban megígért adózási reformokat, megújulóenergia- és energiahatékonysági támogatást és egészségügyi változtatásokat tartalmazó törvénycsomagot„inflációcsökkentési törvény” néven fogadták el 2022 augusztusában, noha az ennek keretében megvalósuló intézkedések alig kimutatható hatással bírtak az infláció mértékére. 54 „Rendkívül szerény törvényjava slat, amely gyakorlatilag semmit sem tesz az országunk dolgozó családjait sújtó óriási válsághelyzetek megoldására – mondta 55 erről Bernie Sanders szenátor, aki végül maga is megszavazta ugyan a javaslatot, de annak tartalmával elégedetlen volt. Ahogy az amerikai választók többsége is: a The Wall Street Journal tavaly nyári közvélemény- kutatása 56 szerint a válaszadók 83 százaléka minősítette rossznak a gazdaságot, több mint egyharmaduk, 35 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem elégedett anyagi helyzetével. Ennek ellenére végül az amerikai félidős választáson 57 kormányzó demokraták nem szerepeltek rosszul, legalábbis a 53 https://www.reuters.com/business/energy/putin-blames-germany-west-nord-stream-1-shutdown-2022-0907/ 54 https://www.cbo.gov/publication/58366 55 https://24.hu/tudomany/2022/08/18/usa-legnagyobb-klimavedelmi-torvenye-2022-inflaciocsokkentesitorveny-inflation-reduction-act-joe-biden-klimavedelem/ 56 https://www.wsj.com/articles/inflation-political-division-put-u-s-in-a-pessimistic-mood-poll-finds11654507800 57 https://politicalcapital.hu/news.php?article_read=1&article_id=3105 az 16

republikánusok gyengébb eredményt értek el az előzetes várakozásokhoz képest. Ez azt mutatja, hogy a politikai megosztottság felülírta a gazdasági, és benne az inflációs helyzet értékelését, ami így nem vált a választást eldöntő legfontosabb üggyé. Összességében az infláció évtizedek óta nem látott mértéke az egész nyugati világban meghatározó témává vált az elmúlt két évben. Önmagában azonban nem okozott politikai földrengést az árak emelkedése, noha a kormányok számára jelentős kihívást jelentett g azdasági és szociális hatásait tekintve. Az inflációval kapcsolatos politikai diskurzusok általában részéve váltak egy átfogóbb témának, így az energiaválság vagy a háború keretében jelentek meg. Magyar sajátosságok Nemzetközi összehasonlításban a magyaro rszági inflációs válság több vonatkozásban is kivételes. Először is a magyarországi infláció mértéke kiugróan magas: 2022 novembere óta a magyar infláció a leg magasabb az Európai Unióban. Ettől kezdve az Oroszországnak leginkább kitett balti országokat is magunk mögé utasítottuk. A kelet- közép- európai ország ok hoz képest pedig mintegy tíz százalékponttal nagyobb a magyarországi infláció, az Eurostat adatai alapján. 58 A legfrissebb, 2023. márciusi adatok szerint a fogyasztói árak 25, 2 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képeset, ezen belül az élelmiszereké 42, 6 százalékkal. Az infláció a 2023. januári 25, 7 százalékos tetőzést követően csak néhány tized százalékponttal csökkent. Az első negyedévben inkább egyfajta platóról beszélhetünk, nem érdemi csökkenésről. Az élelmiszerek esetében a drágulás decemberen volt a legmagasabb, az akkor mért 44, 8 százalékhoz képest a mostani érték sem tekinthető érdemi javulásnak. Az infláció mértéke az elmúlt két évben(forrás:KSH) A kilátások szempontjából kedvező, hogy az infláció havi emelkedése lelassult: m árciusban csak 0, 8 százalékkal emelkedtek az árak februárhoz képest. Ez előrevetíti, hogy elindulhat az infláció dinamikusabb mérséklődése. Ezt erősíti a bázishatás( az árak tavaly nyáron kezdtek erőteljesebben meglódulni), v alamint a lakossági fogyasztás erőteljes visszaesése miatt 58 https://g7.hu/adat/20230414/a-magyar-inflacio-10-szazalekponttal-jar-kozep-europa-elott/ 17

lecsökkent kereslet. Ugyanakkor a háború elhúzódása miatt bizonytalan nemzetközi környezet továbbra is inkább felfelé mutató kockázatokat hordoz. Az infláció mértéke az elmúlt két évben(forrás: KSH) Az infláció mérséklődését Orbán Viktor sem tartotta kielégítő mértékűnek.„Ami eddig történt, az kevés” – fogalmazott a miniszterelnök április 14- én, majd bejelentette, hogy egyelőre nem vezetik ki az április végén lejáró árstopokat. Bár egyelőre csak júni us 30- áig hosszabbították meg, t ovábbra is annak van a legnagyobb esélye, hogy a nyár végén vezetik ki az ársapkákat. Amennyiben pedig a miniszterelnök által év végére elérendő célként kitűzött egyszámjegyű infláció megvalósulása bizonytalanná válik, akkor elképzelhető, hogy még tovább hatályban maradnak az ársapkák. Mindez a nnak ellenére várható, hogy vannak olyan elemzések is – például a Magyar Nemzeti Banké 59 –, amelyek szerint épp a hatósági árak jelentik az egyik olyan tényezőt, amelyek hozzájárultak az árak emelkedéséhez. A hazai inflációs válság kivételes abból a szempontból is, hogy az Orbán- kormány a nyilvánosságban meglévő dominanciáját kihasználva szinte kizárólag a háborúval, illetve az Oroszországra kirótt európai szankciókkal magyarázza a magas inflációt. Ennek megfelelően a kormányzati narratíva„háborús inflációról” vagy„szankciós inflációról” szól. Ezt az üzen etet az elmúlt egy évben átfogó kormányzati kampány keretében is megfogalmazta a kormány, miközben a kizárólagos külső okok elméletét épp a nemzetközi összehasonlító adatok cáfolják. Ha ugyanis a szankciók jelentenék az infláció legfőbb okát, akkor az Európai Unió országaiban és főként a térségben a magyarhoz hasonló nagyságrendű számokat látnánk. A hazai infláció emelkedése valójában jóval a háború kitörése előtt, 2020 elején megindult. Sőt, Surányi György volt jegybankelnök szerint 60 az okok a világjárvány előttre, egészen 2017 ig visszavezethetők. Ekkortól gyorsult évente 1- 1,5 százalékkal, hogy 2020 elejére, tehát közvetlenül a C ovid- válság előttre már 5 százalék közelében legyen. Ehhez adódott hozzá a járvány utáni energiaválság, majd a háború hatása, a forint hosszú éveken át tartó tudatos gyengítésének a hatása és a 2022- es országgyűlési választás előtti példátlan mértékű 59 https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2022-evi-sajtokozlemenyek/mnb-abrakeszlet-azelelmiszerek-es-uzemanyagok-inflacioja-magyarorszagon 60 https://444.hu/2023/04/15/nem-veletlen-hogy-magyarorszagon-lett-kiugroan-magas-az-inflacio 18

kormányzati osztogatás következménye, és további olyan belső gazdasági tényezők, amelyeknek semmi köze a háborúhoz vagy a szankciókhoz. 61 A magyarországi inflációs válság harmadik jellemzője, hogy a kormányzati narratíva szinte tökéletesen belesimul a Kreml háborúval kapcsolatos propagandájába. 62 Eszerint az inflációt okozó gazdasági, energia- és élelmiszerválságot„Brüsszel” és általában„ a Nyugat” politikája okozza. Az európai energia- és szankciópolitika ugyanis Oroszországot nem kényszeríti térdre, de Eur ópát károsítja, mivel pörgeti az inflációt és energiahiányt okoz. A szankciók váratlan hatásai, mint például az élelmiszerárak emelkedése, valamint az afrikai élelmiszerhiány és éhínség a rossz nyugati politikák következménye. A narratíva – szemben a fent említett nyugat- európai narratívákkal – Oroszország szerepét és felelősségét egyáltalán nem említi. Ennek érzékletes példája a kormány zati irányítású média egyik legolvasottabb hírportáljának, az Origo nak egy 2022 végén publikált cikke 63 , amely az„Éheznek és fagyoskodnak a britek a szankciós infláció miatt” címet viseli. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzőjével készített interjú olyan állításokat tartalmaz, miszerint„az elhibázott brüsszeli szankciók szerte Európában olyan energia és inflációs válságot eredményeztek, amibe sorra buknak bele a szankció- és háborúpárti kormányok”. Az ilyen mondatok az inflációs válság összetettségén ek ismeretében megmosolyogtatónak tűnhetnek. A magyar közvéleményre gyakorolt hatást tekintve azonban a nyilvánosság egészéből ömlő hasonló kormányzati narratíva nagyon is hatékony. A Publicus Intézet kutatása szerint 64 például 2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent azok aránya (79 százalékról 65 százalékra), akik szerint a kormány gazdaságpolitikája inkább felelős az élelmiszerárak emelkedéséért. Egyúttal pedig szintén 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók a felelősek inkább a mostani árakért. Az energiaárak és általában az infláció növekedésért pedig még többen teszik felelőssé a„brüsszeli szankciókat”. Mindez bel politikai értelemben siker ugyan a kormány számára, a z infláció kezelése szempontjából önbecsapás és kudarc. A magyarországi infláció azért is magasabb és csökken lassabban, mint a többi európai országban, mert a kormány rabja a saját felelősséghárító narratívájának, és nem az infláció valós okait igyekszik kezelni. 61 Király Júlia: MI JÖN AZ ANDALÍTÓ TÍZES ÉVEK UTÁN? Külgazdaság 67. évfolyam 2023/1-2 62 https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=3043 63 https://www.origo.hu/nagyvilag/20221104-ehezest-es-fagyoskodast-hoz-a-haboru-a-britekre.html 64 https://index.hu/belfold/2023/03/20/inflacio-publicus-felmeres-dragulas-orban-kormany-intezkedes/ 19