LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL A magyar társadalom a koronavírus-járvány negyedik hullámában LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Budapest, 2021 Impresszum LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN © Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions, 2021 Felelős kiadó és szerkesztő: Bíró-Nagy András Szerzők: Bíró-Nagy András (Policy Solutions, TK PTI) – Szászi Áron (Policy Solutions) Adatfelvétel: Závecz Research Grafikai tervezés és tördelés: WellCom Stúdió Kiadó: Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions, Budapest ISBN 978-615-6289-08-7 Ezen kiadvány a szerzők saját véleményét tartalmazza, mely nem feltétlenül tükrözi a Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) hivatalos álláspontját. A Friedrich-Ebert-Stiftung által publikált kiadványok kereskedelmi forgalomba kizárólag a FES előzetes írásos engedélyével kerülhetnek. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék............................................................................................. 3 Bevezetés.................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló.......................................................................................... 6 1. Járványügyi intézkedések................................................................................... 16 2. Koronavírus és a lelki egészség.............................................................................. 30 3. A koronavírus-válság hatása a magyarok gazdasági helyzetére.............................................. 40 4. Az Orbán-kormány válságkezelésének megítélése........................................................... 58 5. Magyarország problématérképe 2021 őszén................................................................ 65 6. A magyarok viszonya a COVID-19 oltásokhoz, a harmadik vakcina felvétele................................... 72 7. Összeesküvés-elméletek elterjedtsége...................................................................... 80 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Bevezetés A Policy Solutions missziójának tekinti, hogy rendszeresen átfogó és tényszerű képet adjon a magyar társadalomban zajló fő folyamatokról. Ennek jegyében indítottuk el 2021 elején a koronavírus-járvány társadalmi hatásairól szóló kutatási sorozatunkat, melynek első eredményeit a járvány harmadik hullámában, 2021 tavaszán hoztuk nyilvánosságra. A„Koronavírus és válságkezelés. A magyarok tapasztalatai egy év után” című kiadványunk megjelenése óta eltelt fél évben a magyarok részesei voltak egy gyorsan induló, később lelassuló oltási kampánynak, a járványügyi intézkedések alóli nyitásnak, majd a nyár végén kezdődő és az ősz folyamán erősödő negyedik hullám mindenki számára világossá tehette, hogy a járványnak még nincs vége. A Policy Solutions új kutatásának – mely a tavaszi kiadványunkhoz hasonlóan a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült – célja annak vizsgálata volt, hogy a magyarok miként látják a járványt és a nyomában járó válságot a negyedik hullámban, különösen az elmúlt fél évet jellemző nyitási tapasztalatok fényében. Tanulmányunkban számos kérdésben alkalmaztunk időbeli összehasonlító megközelítést, annak érdekében, hogy a járvány különböző hullámai közötti társadalmi változásokat feltárjuk. Így arról is képet kaphatunk, hogy miként alakult a járványügyi intézkedések támogatottsága, a magyarok gazdasági helyzetértékelése, az Orbán-kormány válságkezelésének megítélése vagy az összeesküvés-elméletek elterjedtsége az elmúlt fél évben. Számos új szempontot is vizsgáltunk ugyanakkor: ilyen a társas kapcsolatok alakulása a nyitás után, a világjárvány maradandó lelki nyomainak felmérése, a harmadik oltáshoz és az oltási kötelezettséghez való hozzáállás, vagy az oltásszkeptikusok motivációinak elemzése. Az elemzés megalapozásához 2021. szeptember 13–20. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A koronavírus-járvány negyedik hullámában, személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes szocio-demográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek. Tekintettel a hat ellenzéki párt közös indulására a 2022-es országgyűlési választásokon, kiadványunkban a különböző táborokat az ebből fakadó politikai realitásnak megfelelő bontásban(Fidesz-KDNP, ellenzéki közös lista, pártnélküli/bizonytalan szavazók) mutatjuk be. E hármas bontás egyben fedi is valamennyi, a teljes népességben legalább 5 százalékos nagyságú választói csoportot. 4 BEVEZETÉS Azt, hogy a választók miként vonják meg ennek az időszaknak a mérlegét, mindenkinek érdemes ismerni, aki érteni szeretné, hogy mi történik Magyarországon 2021-ben. Bízunk abban, hogy ezzel a kötetünkkel is hozzájárulunk a magyar társadalom koronavírus-válság alatti tapasztalatainak és véleményének mélyebb megértéséhez, és ezáltal ahhoz, hogy a válság utáni Magyarország olyan közpolitikákra épüljön, amelyek a társadalom legfontosabb problémáit orvosolják. Bíró-Nagy András 5 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Vezetői összefoglaló A magyarok többsége elutasítja a kötelező Covid-védőoltást Kutatásunkban a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatosan először a kötelező COVID-19 oltás koncepciójával kapcsolatos véleményeket mértük fel. Tíz megkérdezettből hatan(61%) ellenzik a kötelező oltás bevezetését. A magyarok alig több mint harmada(35%) támogatna egy ilyen rendelkezést. A kötelező oltás támogatottsága terén az összes politikai csoportban abszolút többségben vannak az ötletet elutasítók. A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44% vs. 52%, az ellenzéki összefogás támogatói között 37% vs. 59%. A nagy politikai tömbökön kívülállók körében teljesen elsöprő a kötelező oltás elutasítottsága(a támogatók-ellenzők aránya a pártnélküliek körében 18% vs. 80%). Nagyon markáns különbségek mutatkoznak a kérdésben az oltottak és az oltatlanok között. Azok körében, akik már beoltatták magukat, 45% támogatná az oltások kötelezővé tételét, és 51% ellenezné. Az oltatlanok körében viszont masszív ellenállás fogadná az ilyen törekvéseket: 89% ellenzi az oltások kötelezővé tételét, és csak 11% támogatná. Az általános oltási kötelezettséggel szinte azonos a megítélése annak, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik COVID-19 vakcinával való átoltottságát. A magyarok nagy többsége(58%) ezt a fajta oltási kötele zettséget is elutasítja, és csak kevesen(38%) támogatnának egy ilyen intézkedést. Ezen a téren is hatalmas sza kadék tátong az oltottak és az oltatlanok hozzáállása között . Míg az oltottak körében lényegében ugyanannyian támogatják(47%), hogy a munkáltató elvárhassa a munkavállalók beoltását, mint ahányan ellenzik(48%), az oltatlanok körében mindössze 15% ért ezzel egyet, és 83%-uk elutasítja az ötletet. Hibahatáron túlmutató különbség van a kérdés megítélésében az aktív dolgozók és az állásnélküliek között. Előbbi csoportban 36% támogatja, 60% ellenzi a javaslatot, utóbbiban 42% vs. 53% ez az aránypár. Hat százalékponttal nagyobb tehát az elutasítottsága a dolgozók körében a munkáltató által elrendelhető vakcina kötelezettségnek az állásnélküliekhez képest. 6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Mindkét kérdésnél az oltási kötelezettség támogatottsága magasabb a nők, a 60 év felettiek, illetve a magasabb iskolai végzettségűek körében. A magyarok nem csak az oltási kötelezettséggel, de egy pozitív oltást ösztönző intézkedéssel szemben is szkeptikusak. Ez derül ki kutatásunk azon kérdéséből, amelyben azt mértük fel, hogy támogatnák-e az emberek szlovák mintára a vakcinalottó hazai bevezetését. Habár Szlovákiában a korai tapasztalatok alapján népszerű és sikeres volt az intézkedés, Magyarországon kétszer annyian elleneznék(62%), mint támogatnák(30%) a vakcinalottó bevezetését. Az oltatlanokat ez az intézkedés sem hatná meg: mindössze 13%-uk tartja jó ötletnek a vakcinalottót, míg az oltottak körében ez az arány 37%. A harmadik hullámhoz képest visszaesett a higiéniai védőintézkedések támogatottsága Arról is megkérdeztük a kutatásunk résztvevőit, hogy mennyire támogatnák kötelező higiéniai intézkedések újbóli elrendelését a világjárvány után is, például influenzaszezonban. Ezt a kérdéscsomagot a 2021. márciusi„Korona­ vírus és válságkezelés” című tanulmányunkban is feltettük, így össze tudjuk hasonlítani, hogy miként változott meg a magyarok véleménye a világjárvány magyarországi harmadik hulláma és a negyedik hullám kezdete között. 2021 őszén továbbra is az a legnépszerűbb higiéniai intézkedés, hogy az üzletek számára legyen kötelező kéz fertőtlenítő pontokat kihelyezni. Ugyanakkor fél év alatt 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik ezt jó ötletnek tartják. Márciusban még tízből heten, míg szeptemberben már csak tízből hatan tartották ezt jó ötletnek. Még ennél is jobban, 13 százalékponttal csökkent a kötelező maszkviselés újbóli bevezetésével szimpatizálók aránya. A Covid 4. hullámában többségben vannak azok, akik szerint a pandémia után már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen(45% vs. 53%), sem az üzletekben(41% vs. 57%). Ez azért is szembetűnő, mert a harmadik hullám elején még a jövőbeli kötelező maszkviselés támogatói voltak többségben(tömegközlekedésen: 58% vs. 40%; üzletekben: 54% vs. 44%). A válaszok alapján megállapítható tehát, hogy a magyarok nagyjából fele belátja a tömeges társadalmi gyakorlattá vált kézfertőtlenítés és maszkviselés koronavírustól független hasznosságát. Ugyanakkor láthatóan csök kent azoknak a száma, akik szerint érdemes lenne ezeket időszakosan újra kötelezővé tenni más betegségek megfékezésének céljából. Vagyis egyfajta„kollektív felejtést” figyelhetünk meg a járványügyi intézkedések 7 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN terén. Valószínűleg ez részben tulajdonítható annak, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos„készenléti állapotba”, elővigyázatosságba és tudatosan maguk mögött akarják hagyni a járvány élményét, így akár annak a tanulságait is. Másfelől ez onnan is eredhet, hogy a tömeges oltási kampány után megnőtt az emberek általános egészségügyi biztonságérzete. Egy konzisztens életkori mintát is felfedezhetünk: a 60 év felettiek körében magasabb a támogatottsága az összes higiéniai intézkedés későbbi bevezetésének. A magyarok negyedének lelki nehézséget jelentett a járvány másfél éve A kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy mennyire hagyott a világjárvány maradandó lelki nyomokat a magyarokban. A válaszadók közel háromnegyedének(73%) nem okozott problémát a visszatérés a lezárások nélküli életbe, míg a megkérdezettek több mint negyedének(27%) ez nem ment könnyen. Pontosan fele-fele arányban voltak azok, akik minél hamarabb be akarták pótolni az elmaradt élményeket, és azok, akik ezzel nem azonosultak. A járvány időszaka tízből négy válaszadót döbbentett arra rá, hogy többet szeretne otthon lenni, a többségre azonban ez nem igaz(tízből hat válaszadó). Összességében, a kutatásunk alapján a magyarok többségének nem okozott lelki nehézséget az elmúlt év feldolgozása, ugyanakkor van egy számottevő kisebbség, akit traumatizált a járvány. Sokan vannak, akik a hosszú elzártság után feszengenek nagyobb társaságban(29%), illetve azok is, akik úgy érzik, hogy lelki segítségre lenne szükségük(28%). Kimagaslóan magas volt Budapesten azoknak az aránya, akik komolyan elszoktak a nagyobb társaságoktól: tízből négy fővárosira ez jellemző. A kisvárosokban 30%, a falvakban 25%, a megyeszékhelyeken pedig csak 22% érezte azt, hogy feszeng, ha sok emberrel találkozik a hosszú elzártság után. Az idősebb csoportok felé haladva egyre csökken azoknak az aránya, akik minél hamarabb be szeretnék pótolni azokat az eseményeket, amiket a világjárvány elvett tőlük. A 40 év alatti korcsoportok abszolút többsége érez így(58–60%), míg az idősebb csoportoknak csak a kisebbségére jellemző ez az érzés(42–48%). Egyedül Budapesten vannak többségében azok, akik a járvány alatt rájöttek, hogy több időt szeretnének otthon tölteni: a fővárosiak 62 százaléka élte ezt át. A kisvárosokban 39%, a falvakban 33%, a megyeszékhelyeken 31% vágyik több otthoni időre a karantén után is. A járvány okozta maradandó lelki sérülések tekintetében is a lakóhelyi mintázat a leginkább látványos. A budapestiek 45 százaléka úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége, hogy feldolgozza az elmúlt időszakot. A kisebb településeken nagyjából fele ekkora arányban válaszoltak hasonlóan. A kisvárosokban 27%, a falvakban 24%, a megyeszékhelyeken 19% mondta, hogy szüksége lenne lelki támogatásra. 8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A negyedik hullámban kevésbé pesszimista a magyarok gazdasági hangulata, mint a harmadik hullámban A tavaszi kutatásunkhoz hasonlóan szeptemberben is külön kérdésblokkban mértük fel, hogy miként érintette a magyarokat a világjárvány következtében kialakult gazdasági válság. Fél év alatt megfeleződött azoknak az ará nya, akik visszaesésről számoltak be: márciusban még 39%, szeptemberben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról. A javulást tapasztalók aránya ugyanakkor változatlan, továbbra is csak a válaszok 2 százalékát teszi ki. Jelentősen többen voltak viszont szeptemberben, akik nem tapasztaltak változást(78%), mint fél évvel korábban(59%). A kormánypárti válaszadók jelentősen kisebb arányban számoltak be háztartásuk anyagi helyzetének romlásáról(15%), mint az ellenzéki szavazók(24%). A kormánypártiaknál nagyobb, az ellenzé­kiek­nél kisebb arányban tapasztaltak visszaesést a pártnélküliek(19%). Egy árnyalatnyival pozitívabban értékelik az emberek az anyagi helyzetüket, ha a viszonyítási pont az elmúlt fél év, nem pedig a járvány kitörése. 17 százalék mondta, hogy romlott a gazdasági helyzete és 79 százalék nem tapasztalt változást. A tavaszi nyitás utáni konszolidáció korlátait mutatja, hogy csupán a válaszadók 4 száza léka tapasztalt javulást – annak ellenére, hogy a viszonyítási alap a válság legsúlyosabb időszaka, vagyis lett volna honnan javulnia a helyzetértékelésnek. A budapestieket és a gyermeket nevelő családokat viselte meg legjobban a válság Budapesten számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről(27%), míg a kisvárosokban volt a leg­ alacsonyabb ez az arány(16%). Budapesten volt a legmagasabb az állásvesztők aránya is(11%), a megyeszékhelyeken és falvakban ennél kevesebb állásvesztő volt(8-8%), míg a kisvárosokban volt a legalacsonyabb ez az arány(6%). A főváros és kisebb települések közötti különbség is azt bizonyítja, hogy a járvány nyomán kialakult visszaesés egy centrum-központú recesszióhoz vezetett , mivel különösen nagy mértékben érintette a szolgáltató szektort. Adataink megerősítik a harmadik hullám idején mérteket. Hibahatáron túlmutató különbséget találtunk a gyerekesek és a gyereket nem nevelő válaszadók között is a háztartás anyagi helyzetének alakulása tekintetében. Utóbbi csoportban 5 százalékponttal kevesebben mondták, hogy anyagi helyzetük romlott a világjárvány kitörése óta(18%), mint azok körében, akik egy háztartásban élnek 18 év alatti gyerekükkel(23%). Az állásvesztésnél hasonló trendet látunk: közel kétszer akkora arányban veszítették el az állásukat a gyereket nevelők(11%), mint a 18 év alatti gyerek nélküliek(6%). 9 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A férfiak és nők, végzettségi csoportok és korosztályok között többnyire csak elhanyagolható, hibahatáron belüli különbségek mutatkoznak a kérdésben. Ez azért is szembetűnő, mert 2021. tavaszi kutatásunkban a 60 év alattiak, és különösen a 30–39 évesek jelentősen többen érzékeltek visszaesést a háztartásuk anyagi helyzetében, és az alacsonyabb végzettségi kategóriákban is nagyobb volt ez az arány. Vagyis március és szeptember között nem csupán a személyes gazdasági helyzetértékelése javult a válaszadóknak, de az ebben megmutatkozó egyenlőt lenségek is jelentősen csökkentek. A következő 1 évben további gazdasági nehézségekre már csak nagyon kevesen számítanak A retrospektív értékelésen túl a magyarok jövőbeli várakozásait is felmértük a személyes anyagi helyzet változásának tekintetében. A válaszadók közel negyede volt optimista(24%), ennél jóval kevesebben voltak ború­látóak, további visszaesést már csak nagyon kevesen várnak(6%). Tízből hat megkérdezett nem számít a személyes anyagi helyzetének változására(62%). Az elmúlt időszak értékelésével szemben a jövőbeli várakozások terén már jóval kisebb volt a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között. Mindkét csoportban a válaszadók negyede volt optimista(27% és 25%). Az optimista pártnélküliek ugyanakkor jelentősen kevesebben voltak a másik két csoporthoz képest(18%). Budapesten a legmagasabb az optimista válaszadók aránya(33%), ezt a kisvárosok követik(26%), a falvakban és megyeszékhelyeken azonos arányban derűlátóak az emberek(19%-19%). Az összes csoportban abszolút többségben vannak a semleges várakozású emberek(54–65%). A fővárosban nagyon kevés pesszimista válaszadó van(2%), a városokban valamivel több(6-7%), míg a falvakban minden tizedik válaszadó borúlátó volt a következő év kilátásait tekintve(10%). Továbbra is közepes az Orbán-kormány válságkezelésének megítélése A magyarok 2021. szeptemberben átlagosan közepes osztályzattal értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit(3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest(akkor 3,0 volt az átlag). Ez azt jelenti, hogy a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbánkormány egészségügyi válságkezelésének megítélését. Mint ismert, a harmadik hullám során szabadult el leginkább a járvány Magyarországon: 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami a tavasz során megduplázódott. 10 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Továbbra is a politikai álláspont determinálja az emberek helyzetértékelését. A fideszesek jó(4,1-es) átlagértéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest(2,4 pontot), míg a pártnélküliek közepest(3,1 pontot). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak az egészségügyi válságkezelést: 3,4-es osztályzatot adtak átlagosan. A magyarok átlagosan a gazdasági válságkezelést is közepesre értékelték(3 pont), a kormány megítélése ebben a tekintetben is kismértékben javult tavasz óta(0,2 ponttal). A márciusi kutatásban bemutatott mintát figyeltük meg szeptemberben is, vagyis az egészségügyi válságkezelést a magyarok átlagosan egy árnyalatnyival jobb nak értékelték, mint a gazdasági válságkezelést . Ennél a kérdésnél is jelentős szakadék látszik a politikai csoportok között: a kormánypártiak átlagosan jónak(4 pont), az ellenzékiek elégségesnek(2,2 pont), a pártnélküliek közepesnek(2,8 pont) értékelték a gazdasági válságkezelést. Külön kérdésben vizsgáltuk azt is, hogy a magyarok szerint eleget tett-e a kormány a munkahelyek és a jövedelmek védelmének érdekében . A válaszadók abszolút többsége(55%) hiányosnak tartotta a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit . Tízből négy válaszadó(38%) gondolja azt, hogy eleget tett a kormány. Márciushoz képest mindössze 4 százalékponttal nőtt a kormánnyal elégedettek és ugyanennyivel csökkent az elégedetlenek aránya ebben a kérdésben. A politikai hovatartozás ebben a kérdésben is jelentősen befolyásolja a kormány értékelését. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormánynak megfelelőek voltak a munkavédelmi és szociális intézkedései. Ugyanakkor a fideszesek negyede úgy gondolta(24%), hogy nem tett eleget a kormány a munkahelyek és a jövedelmek védelméért. A pártnélkülieknek több mint a fele(56%) volt elégedetlen, és harmaduk(32%) volt elégedett a kormánnyal a kérdésben. Az ellenzékieknek azonban csak a 12 százaléka gondolta elegendőnek a kormány válságkezelését, 83 százalék hiányosnak tartotta azt. Magyarország problématérképe 2021 őszén: élen a megélhetési kérdések, a lista végén a migráció, az LMBTQ ügyek és a klímaváltozás 2021 őszén is felmértük, milyen társadalmi ügyek foglalkoztatják a leginkább a magyarokat. A szeptemberi felmérésünkben új elemként a„túl sok a homoszexuális propaganda” kijelentést is betettük a felsorolt társadalmi ügyek közé. Ez a válaszlehetőség a korábbi kutatásainkban nem szerepelt, ugyanakkor ezzel meg tudtuk vizsgálni, hogy a kormány LMBTQ+ közösségek ellen folytatott negatív kampánya mekkora hatással volt a magyar társadalom problémaérzékelésére. 11 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A magyarok problémalistájának első három eleme a koronavírus harmadik hulláma óta változatlan. 2021 őszén is a megélhetés magas költségeinek problémája van az első helyen(47 százalékos említési arány). Ezt második helyen az alacsony fizetések(46%), harmadik helyen pedig az egészségügyi ellátás alacsony színvonala követik (38%). A korábbi évek trendjébe illeszkedik, hogy kiemelt jelentőségű problémának tekintik a magyarok az egészségügy helyzetét. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a koronavírus-járvány másfél éve után az emberek többségének helyzetértékelését elsősorban a megélhetési válság határozza meg. Fontos változás, hogy a korrupció a márciusi lista hatodik helyéről szeptemberben a negyedik helyre ugrott előre. Ennek magyarázata lehet, hogy az ellenzéki előválasztási kampány időszakában a korábbiaknál is intenzívebbé váltak a kormánnyal kapcsolatos kritikák a hazai közbeszédben, így a korrupciós ügyek is: a pártok és miniszterelnök-jelöltek egyenesen versenyezni kezdtek abban, hogy„ki fogja jobban elszámoltatni a Fideszt”. A túl magas lakásárak problémája szintén feljebb került: a márciusi tizedik helyről szeptemberben a hetedik helyre ugrott előre(17%). A lakhatási nehézségek növekvő említési aránya mögött vélhetően a valós piaci trendek állnak: a KSH adatai alapján a lakásárak elmúlt időszakban stagnáló trendje újra növekedésbe kezdett fordulni. A Fidesz évekig tartó, intenzív migráció-ellenes kampányának kifulladását jelzi, hogy a bevándorlást csak a magyarok tizede sorolta az ország fő problémái közé, és ezzel a listán csak a 13. helyen áll(10%). A Fidesz sze xuális kisebbségeket veszélyként beállító kommunikációjának korlátait mutatja, hogy a„homoszexuális propa gandát” még a migrációnál is kevesebben említették(8%). Hasonló volt a környezeti és klímaválság megnevezési aránya(7%), ez a téma hat helyet csúszott hátra az elmúlt fél évben. Összességében elmondható, hogy a koronavírus negyedik hullámában az embereket nem a politikai kommunikáció által napirenden tartott veszélyek és ellenségképek foglalkoztatják – a világvége helyett a hónap vége lebeg a magyarok szeme előtt. A kormánypárti, ellenzéki és pártnélküli válaszadók csoportjában is a megélhetés magas költségei, az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala a három leggyakrabban említett probléma . A három probléma sorrendjében mutatkozik némi különbség csupán. A kormánypárti és a pártnélküli válaszadóknál a megélhetés költségei, míg az ellenzékieknél az alacsony fizetések vezetik a listát. Vannak azonban meghatározó különbségek a politikai csoportok között. Míg az ellenzékiek közel fele említette a korrupciót(48%), a pártnélküliek már csak az ötöde(21%), a kormánypártiaknak pedig csupán a tizede(11%) nevezte meg ezt a problémát . A demokrácia helyzete szintén sokkal jobban aggasztja az ellenzékieket(14%) és pártnélkülieket(12%), de a kormánypártiak körében ez volt a legkisebb arányban említett téma(5%). A migrációt a fideszesek nevezték meg gyakrabban az ország fő problémái között(17%), az ellenzékiek és párt nélküliek körében azonban a lista legvégén volt a bevándorlás(4% és 3%). A„homoszexuális propaganda” a kor 12 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ mánypártiak számára sokkal fontosabb téma volt, de így is csak 10. a kormánypártiak listáján(12%). A párt­ nélküliek fele ekkora arányban nevezték ezt meg(6%), az ellenzékiek körében pedig ez volt a legkevésbé említett téma(3%). A többi csoporthoz képest a pártnélküliek az oktatás alacsony színvonalának kérdését emelték ki nagyobb arányban: a körükben 14% nevezte meg ezt a problémát, míg az ellenzékieknél 9%, a fideszeseknél 7% volt ennek az említési aránya. Az oltásszkeptikusok az oltás hosszú távú mellékhatásaitól félnek a leginkább Külön kérdésblokkban vizsgáltuk a magyarok koronavírus elleni védőoltásokhoz kapcsolódó attitűdjeit. A válaszadók negyede mondta, hogy nem oltatta be magát(24%). A megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy felvette valamelyik vakcinát. A kutatásunk időpontjában a hivatalos statisztikák szerint a felnőtt lakosság 69 százaléka vett fel legalább egy koronavírus védőoltást, tehát az általunk mért átoltottsági arány mindössze 3 százalékponttal tért el a hivatalos kormányzati adatoktól. Azoktól a válaszadóktól, akik nem vették fel az oltást, külön megkérdeztük, hogy mi áll a döntésük mögött. A válaszadók több indokot is kiválaszthattak, illetve a felsorolt válaszokban nem szereplő, egyéb okot is megnevezhettek. A leggyakrabban azt említették az oltatlan válaszadók, hogy félnek az oltás hosszú távú mellékhatásaitól (55%). A megkérdezettek közel harmada az oltás hatékonyságában kételkedik(30%). Minden ötödik megkérde zett nevezte meg az oltás rövidtávú mellékhatásait(19%). Valamelyest kevesebben indokolták a döntésüket azzal, hogy nem félnek a koronavírus megbetegedéstől(16%). Az oltás felvételének megtagadása mögött álló egyéb okokat 8% említett. Mindössze az oltottak harmada tervezi felvenni a harmadik oltást Az első körös oltáson már túlesett válaszadóktól megkérdeztük, hogy tervezik-e a harmadik oltás felvételét(az egy dózisú Janssen oltást kapott válaszadók a második oltás felvételét). A válaszadók mindössze 32 százaléka tervez élni a harmadik oltás lehetőségével vagy már vette is fel a harmadik oltást. Az átoltott magyarok több mint fele (54%) nem tervezi, hogy beadassa magának az emlékeztető vakcinát. A megkérdezettek 14 százaléka érdemben nem válaszolt, vélhetően még nem döntött a kérdésben. A harmadik oltással kapcsolatos tervek egyértelmű életkori mintát mutatnak. Az idősebb korcsoportok felé haladva jelentősen csökken az ismétlőoltást megtagadók aránya. Míg a 30 év alattiak 68 százaléka nem tervezi 13 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN felvenni az újabb oltást, addig a 60 év felettieknek csak a 42 százalékára igaz ez. A legfiatalabbak csupán 13 százaléka tervezi és 2 százaléka vette már fel az újabb oltást, ezzel szemben a legidősebbek 31 százaléka tervezi azt és 14 százaléka már túl is esett rajta. Azoktól a válaszadóktól, akik tervezik az újabb oltás felvételét, vagy már fel is vették azt, megkérdeztük, hogy milyen vakcinát választanának/választottak. A válaszadók abszolút többsége a Pfizer vakcinájára tette le a vok sát(52%). A többi vakcinatípust közel azonos arányban nevezték meg(5–8%), kivéve a Janssen oltást, aminek nagyon alacsony volt az említése(1%). Az első körben Sputnikot, illetve Sinopharmot kapott válaszadók körében a Pfizer kifejezetten népszerű, sőt a legnépszerűbb választásnak tűnik. Ugyanakkor az is látható mintázat, hogy általánosságban sokan akarnak ugyanolyan oltást kapni harmadik oltásnak, mint amit először kaptak. Nőtt a vírustagadók és az összeesküvés-elméletekben hívők száma A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek magyarországi elterjedtségét is vizsgáltuk. Ugyanezekről a teóriákról a járvány harmadik hullámának elején is kérdeztük az embereket. Az egyes elméletek elfogadottsága szerint felállított sorrend nem változott fél év alatt, de minden általunk vizsgált elméletben többen hittek ősszel, mint tavasszal. Szeptemberben is azt az állítást fogadták el a legtöbben, miszerint „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra, hogy átvegye a világ vezető hatalmának szere pét ”. Minden tizedik megkérdezett teljes mértékben elfogadja ezt az elméletet, 28% pedig hajlik arra, hogy higgyen ebben. A válaszadók kis többsége(52%) inkább vagy teljes mértékben elutasítja a Kína-elméletet. Fél év alatt 3 százalékponttal nőtt az elmélet elfogadóinak száma. A lista második helyén a következő elmélet áll:„a gyógyszercégek fejlesztették ki és engedték szabadjára a koronav­ írust, hogy utána könnyebben eladhassák a gyógyszereiket és az oltásaikat.” A magyarok harmada elfogadja az elméletet (33%), de ennél jóval többen elutasítják ezt a feltételezést(57%). Tavasz óta 2 százalékponttal nőtt az elméletet elfogadók száma. A harmadik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet szerint „a koronavírus vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességszabályozás ”. A többség inkább vagy egyáltalán nem hisz ebben(58%), csupán a magyarok negyede fogadja el ezt az elméletet(25%). Fontos azonban hozzátenni, hogy a harmadik hullám óta jelentősen(9 százalék ponttal) megnőtt a népesség-szabályozásról szóló elmélet elfogadóinak száma. Ez a növekvő trend, és a válaszmegtagadók magas száma is azt mutatja, hogy sokaknak komoly félelme a vakcinák termékenységre gyakorolt esetleges negatív hatása. 14 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az általunk vizsgált állítások közül a második legkevésbé elterjedt elmélet az, hogy„ a koronavírus nem is létezik, csak egy kitaláció ”. A válaszadóknak a 2%-a volt biztos ebben, további 19% pedig valamivel kevésbé magabiztos vírustagadó volt. A nagy többség(72%) inkább vagy határozottan elutasítja ezt az elméletet. Az időbeli összehasonlítás ugyanakkor aggasztó trendet mutat. A harmadik hullám kezdete óta 9 százalékponttal megnőtt(közel megdup lázódott) a vírustagadók száma: márciusban még csak 1 százalék volt teljesen biztos abban, hogy a vírus kitaláció, és 11 százalék volt kevésbé határozott vírustagadó. A legkevésbé elterjedt elmélet továbbra is az, miszerint„a koronavírus védőoltással titokban egy microchipet ültethetnek az emberek testébe”. Szeptemberben 17% hajlott az elmélet elfogadására, és 2% volt biztos a chip-teó­ riában. Az elutasítottsági arány ennél a kérdésnél is magas(72%). Fél év alatt 4 százalékponttal nőtt az elméletet részben vagy egészében elfogadók aránya. Az alacsonyabb iskolázottság és a szorongás növeli a nyitottságot az összeesküvés-elméletekre Az összes összeesküvés-elmélet esetén egy végzettségi trendet láthatunk: az alacsonyabb végzettségi szin tek felé haladva növekszik az adott elmélet elfogadási szintje. Ez a minta a Kína-elmélet esetén volt a leglátványosabb. A potenciálisan gyerekvállalás előtt álló korcsoportokban(40 év alattiak) pedig valóban átlag feletti volt a meddőségi elméletbe vetett hit. A 30 év alattiaknál volt a legmagasabb az átlagpontszám, tízes skálán 4,4 pont(53% inkább elutasította, 30% inkább elfogadta az elméletet). A 30–39 éveseknél 4,1 pont volt ez a szám (56% vs. 27%). Többváltozós elemzésünkből az is kiderül, hogy az általános szorongásnak szintén szignifikáns hatása van: 1 ponttal magasabb szorongás-szint(egy 4-fokú szorongás skálán) 0,8 ponttal magasabb összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot jelez. Vagyis egy súlyosan szorongó egyén, akit a karantén rendkívül megviselt, a 10-es ská lán átlagosan 3,2 ponttal fogékonyabb a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre, mint az, aki zökke nőmentesen átvészelte a szociális távolságtartás időszakát. Nem meglepő módon az oltást megtagadók szintén fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre(1,3 ponttal egy tízes skálán). 15 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 1. Járványügyi intézkedések Általános oltási kötelezettség Kutatásunkban a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatosan először a kötelező COVID-19 oltás koncepciójával kapcsolatos véleményeket mértük fel. Tíz megkérdezettből hatan(61%) ellenzik a kötelező oltás bevezetését. A magyarok alig több mint harmada(35%) támogatna egy ilyen rendelkezést. Az érdemi választ megtagadók aránya alacsony a kérdésben(4%). 1. ábra Tegyék kötelezővé törvényileg a koronavírus elleni védőoltást a felnőttek számára, kivéve azoknak, akiknek az egészségügyi állapota indokolja a mentességet (pl. várandós nők, más orvosi kezelés alatt állók stb.) 4% 12% 35% 23% 26% teljes mértékben támogatja inkább támogatja inkább ellenzi teljes mértékben ellenzi nem tudja/ nem válaszol 16 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK Nagyon markáns különbségek mutatkoznak az oltottak és az oltatlanok között. Azok körében, akik már beoltatták magukat, 45% támogatná az oltások kötelezővé tételét, és 51% ellenezné. Az oltatlanok körében viszont masszív ellenállás fogadná az ilyen törekvéseket: 89% ellenzi az oltások kötelezővé tételét, és csak 11% támogatná. 2. ábra Tegyék köte T l e e g z y ő é v k é k t ö ö t r e v l é e n zõ y v il é eg tö a rv k é o n r y o i n le a g v a ír k u o s r e o l n le a n ví i r v u é s d e ő ll o e l n tá i v s é t d a õ f o e l l t n á ő st tt a e f k e s ln z õ á t m te á k ra, kivéve azokn s a z k á , m ak á i r k a n , k e i k vé a v z e e a g z é o s k z n s a é k g , ü a g k y ik i n á e ll k a a p z o e ta gé in sz d s o é k g o ü l g ja yi a á m lla e p n o te ta ss in é d g o e k t olja a (pl. várandós n m ő e k n , m te á ss s é o g r e v t o ( s p i l k . v e á z r e a l n é d s ó a s la n t õ t k á , l m ló á k s s o t r b v . o ) si kezelés alatt állók, stb.). OLTATLAN 2% 9% 29% 60% 1% OLTOTT 16% 29% 25% teljes mértékben támogatja teljes mértékben ellenzi inkább támogatja nem tudja/ nem válaszol 26% 5% inkább ellenzi 17 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A kötelező oltás támogatottsága terén az összes politikai csoportban abszolút többségben vannak az ötletet elutasítók. A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44% vs. 52%, az ellenzéki összefogás támogatói között 37% vs. 59%. A nagy politikai tömbökön kívül állók körében teljesen elsöprő a kötelező oltás elutasítottsága. A támogatók-ellenzők aránya a pártnélküliek körében 18% vs. 80%. 3. ábra Tegyék kötelezővé törvényileg a koronavírus elleni védőoltást a felnőttek Tegyék kötelezővé törvényileg a koronavírus elleni védőoltást a felnőttek számára, számára, kivéve azoknak, akiknek az egészségügyi állapota indokolja a kivéve azoknak, akiknek az egészségügyi állapota indokolja a mentességet mentességet(pl. várandós nők, más orvosi kezelés alatt állók stb.)(Összes (pl. várandós nők, más orvosi kezelés alatt állók stb.) megkérdezett,%) FIDESZ-KDNP 16% 28% 26% 26% 4% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 11% 26% 23% 36% 4% PÁRTNÉLKÜLI 4% 14% 31% 49% 2% teljes mértékben támogatja teljes mértékben ellenzi inkább támogatja nem tudja/ nem válaszol inkább ellenzi Habár az összes demográfiai csoportban többségben voltak az ellenzők, a nők, a 60 év felettiek és a magasabb végzettségűek körében valamelyest népszerűbb az általános oltási kötelezettség gondolata. 5 százalékponttal több nő támogatna egy ilyen rendelkezést(37%), mint férfi(32%). Míg a 30 év alattiak között 29% támogatja és 69% ellenzi a kötelező oltást, addig a 60 év felettiek körében már jóval kiegyenlítettebb, 42%–53% ez az aránypár. 18 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK Az alapfokú és szakmunkás végzettségűek harmada támogatna egy ilyen rendelkezést(33%-33%), az érettségizettek és diplomások körében valamelyest magasabb ez az arány(37% és 38%). A településkategóriák között a kisvárosokban a legkevésbé népszerű a kötelező oltás; csak 32% támogatná és 63% ellenzi(a többi csoportban 4-5 százalékponttal több a támogató, 1–6 százalékponttal kevesebb az ellenző). Munkahelyi oltási kötelezettség Az általános oltási kötelezettséggel szinte azonos a megítélése annak a felvetésnek, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik COVID-19 vakcinával való átoltottságát. A magyarok nagy többsége(58%) ezt a fajta oltási kötelezettséget is elutasítja, és csak kevesen(38%) támogatnának egy ilyen intézkedést. Csupán 4% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésben. 4. ábra Jogában álljon a munkáltatónak elvárni a munkavállalóitól, hogy be legyenek oltva a koronavírus ellen 4% 10% 32% 28% 26% teljes mértékben támogatja inkább támogatja inkább ellenzi teljes mértékben ellenzi nem tudja/ nem válaszol 19 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Ezen a téren is hatalmas szakadék tátong az oltottak és az oltatlanok hozzáállása között. Míg az oltottak körében lényegében ugyanannyian támogatják(47%), hogy a munkáltató elvárhassa a munkavállalók beoltását, mint ahányan ellenzik(48%), az oltatlanok körében mindössze 15% ért ezzel egyet, és 83%-uk elutasítja az ötletet. 5. ábra Jogában álljon a munkáltatónak elvárni a munkavállalóitól, hogy be legyenek oltva a koronavírus e Jo ll g e á n ban álljon a munkáltatónak elvárni a munkavállalóitól, hogy be legyenek oltva a koronavírus ellen. OLTATLAN 3% 12% 29% 54% 1% OLTOTT 12% 35% 25% teljes mértékben támogatja teljes mértékben ellenzi inkább támogatja nem tudja/ nem válaszol 23% 5% inkább ellenzi 20 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK Hibahatáron túlmutató különbség van a kérdés megítélésében az aktív dolgozók és az állásnélküliek között. Előbbi csoportban 36% támogatja, 60% ellenzi a javaslatot, utóbbiban 42% vs. 53% ez az aránypár. Ez azt jelenti, hogy 6 százalékponttal nagyobb az elutasítottsága a dolgozók körében a munkáltató által elrendelhető vakcina kötelezettségnek az állásnélküliekhez képest. 6. ábra Jogában álljon a munkáltatónak elvárni a munkavállalóitól, hogy be legyenek oltva a koronavírus Jo e g ll á e b n an álljon a munkáltatónak elvárni a munkavállalóitól, hogy be legyenek oltva a koronavírus ellen(Összes megkérdezett,%) VAN ÁLLÁSA 8% 28% 27% 33% 3% NINCS ÁLLÁSA 13% 29% 24% 29% 6% teljes mértékben támogatja teljes mértékben ellenzi inkább támogatja nem tudja/ nem válaszol inkább ellenzi Az előző kérdéshez hasonlóan a munkáltató által elrendelhető oltási kötelezettség támogatottsága is magasabb a nők, a 60 év felettiek, a magasabb iskolai végzettségűek körében. Ezeken felül a kistelepüléseken élők is valamelyest jobban támogatják ezt a javaslatot. A nők 6 százalékponttal nagyobb arányban támogatnák, ha lenne ilyen munkáltatói elvárás(41%), mint a férfiak(35%). A 60 év feletti korcsoportban kiegyenlített a munkahelyi kötelező oltást támogatók és ellenzők aránya(45% vs. 49%). Ezzel szemben a fiatalabb korcsoportokban jelentős többségben vannak az ellenzők(56%–67%) a támogatókkal szemben(31%–39%). 21 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Az érettségivel rendelkezők és diplomások körében valamivel magasabb a támogatók aránya(40% és 41%), mint a szakmunkás és legfeljebb alapfokú végzettségűek között(35% és 38%). A kisebb településkategóriák felé haladva növekszik az oltási kötelezettséget támogatók aránya. Budapesten 33%, kisebb városokban 38%, a falvakban már 41% támogatná a munkáltatók által elrendelt oltási kötelezettség lehetőségét. Vakcinalottó A magyarok nem csak az oltási kötelezettséggel, de egy pozitív oltást ösztönző intézkedéssel szemben is szkeptikusak. Ez derül ki kutatásunk azon kérdéséből, amelyben azt mértük fel, hogy támogatnák-e az emberek szlovák mintára a vakcinalottó hazai bevezetését. Szlovákiában azért találták ki ezt az„állami szerencsejátékot”, hogy növeljék az oltási hajlandóságot. A pontos kérdés, amit a kutatásban feltettünk, a következő volt: „A szlovák kormány az oltás ösztönzésére vakcinalottót hirdetett. A lottó játékra a koronavírus ellen beoltott emberek ingyen regisztrál hatnak, akik között pénzjutalmat sorsolnak ki, a legmagasabb nyeremény 100 000 euró(36,5 millió forint). Ön támogatná, hogy ennek mintájára Magyarországon is vakcinalottót hirdessenek?” Habár Szlovákiában a korai tapasztalatok alapján népszerű és sikeres volt az intézkedés, Magyarországon kétszer annyian elleneznék(62%), mint támogatnák(30%) a vakcinalottó bevezetését. Vakcinalottót a kutatásunk adatfelvétele utáni időszakban egyébként Magyarországon is hirdettek: Józsefváros önkormányzata 2022 elején 150 000 Ft-ot fog kisorsolni azok között, akik az önkormányzattól igényelnek a COVID-19 oltással járó pénzügyi támogatást. 22 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK 7. ábra A szlovák kormány az oltás ösztönzésére vakcinalottót hirdetett. Ön támogatná, hogy ennek mintájára Magyarországon is vakcinalottót hirdessenek? 8% 30% 62% igen nem nem tudja/ nem válaszol 23 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Az oltatlanokat ez az intézkedés sem hatná meg: mindössze 13%-uk tartja jó ötletnek a vakcinalottót, míg az oltottak körében ez az arány 37%. 8. ábra A szlovák kor A m s á z n lo y v a á z k o k l o t r á m s á ö n s y zt a ö z n o z l é tá s s ér ö e sz v t a ö k n c z i é n s a é lo re tt v ó a t k h ci i n rd a e lo t t e t t ó t t . hirdetett. Ön Ön támogatná t , á h m o o g g y a e tn n á n , e h k o m gy in e t n á n j e á k ra m M in a t g á y já a r r a o M rs a z g á y g a o r n or i s s z v á a g k o c n in is a v lo a t k t c ó in t a h l i o r t d t e ó s t senek? hirdessenek? OLTATLAN 13% 78% 9% OLTOTT 37% 55% 8% igen nem nem tudja/ nem válaszol A főbb demográfiai csoportok között csak mérsékelt eltéréseket lehet találni a vakcinalottó megítélését illetően. Az életkori csoportok közül az 50–59 évesek között a legalacsonyabb az intézkedés támogatottsága(24%), a többi csoportban 5–9 százalékponttal többen támogatnák a vakcinalottót(29–33%). A végzettségi kategóriák közül az érettségizettek lógnak ki lefelé: csak 26 százalékuknak tetszik az ötlet(4–7 százalékponttal alacsonyabb az igenek aránya, mint az alacsonyabb és magasabb végzettségűek körében). 24 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK A leginkább markáns mintázatot a lakóhely szerinti bontás mutat, bár itt is 11 százalékponton belüliek a különbségek. A vakcinalottót támogató válaszadók aránya a fővárosban a legnagyobb(35%), egyben ott a legkisebb az elutasítottság is(53%). Ezzel szemben a megyeszékhelyeken a legkevésbé népszerű ez az ötlet(24% támogató, 68% ellenző). A kisvárosokban és a falvakban 30% és 31% a támogatók, 61% és 64% az ellenzők aránya. A szlovák kormány az oltás ösztönzésére vakcinalottót hirdetett. Ön 9. ábra támogatná, hogy ennek mintájára Magyarországon is vakcinalottót A szlovák kormány az oltás ösztönzésé h r i e rd v e a s k s c e in ne a k lo ? ttót hirdetett. Ön támogatná, hogy ennek mintá ( já Ö r s a sz M e a s g m y e a g r k o é r r s d z e á z g e o t n t, i % s ) vakcinalottót hirdessenek? BUDAPEST 35% 53% 12% MEGYESZÉKHELY 24% 68% 7% VÁROS 30% 61% 9% KÖZSÉG 31% 64% 5% igen nem nem tudja/ nem válaszol A politikai bontásban az látható, hogy jóval népszerűbb a vakcinalottó gondolata a kormánypártiak(34% támogató) és az ellenzékiek körében(31% támogató), mint a pártnélküliek között(23%). Ennek megfelelően az elutasítók aránya is kisebb a fideszes és az ellenzéki csoportokban(58% és 62%), mint a pártnélküli válaszadók között(67%). 25 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Higiéniai intézkedések a járvány után Arról is megkérdeztük kutatásunk résztvevőit, hogy mennyire támogatnák kötelező higiéniai intézkedések újbóli elrendelését a világjárvány után is, például influenzaszezonban. Ezt a kérdéscsomagot a 2021. márciusi„Korona­ vírus és válságkezelés” című tanulmányunkban is feltettük, így össze tudjuk hasonlítani, hogy miként változott meg a magyarok véleménye a világjárvány magyarországi harmadik hulláma és a negyedik hullám kezdete között. 2021 őszén továbbra is az a legnépszerűbb higiéniai intézkedés, hogy az üzletek számára legyen kötelező kézfertőtlenítő pontokat kihelyezni. Ugyanakkor fél év alatt 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik ezt jó ötletnek tartják. Márciusban még tízből heten, míg szeptemberben már csak tízből hatan tartották ezt jó ötletnek. Még ennél is jobban, 13 százalékponttal csökkent a kötelező maszkviselés újbóli bevezetésével szimpatizálók aránya. A Covid 4. hullámában többségben vannak azok, akik szerint a pandémia után már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen(45% vs. 53%), sem az üzletekben(41% vs. 57%). Ez azért is szembetűnő, mert a harmadik hullám elején még a jövőbeli kötelező maszkviselés támogatói voltak többségben(tömegközlekedésen: 58% vs. 40%; üzletekben: 54% vs. 44%). Ön szerint érdemes lenne a világjárvány Ön szerint érdem 10. ábra u es t l á en n ne is a , vi p lá é gj l á d rv á án u y l u i t n án fl is u , p e é n ld z áu a l s in z fl e ue z n o za n sz b e a zo n nban elrendelni az alábbi intézke e dé l s r e e k n et d ? elni az alábbi intézkedéseket? AZ ÜZLETEK SZÁMÁRA LEGYEN KÖTELEZŐ KÉZFERTŐTLENÍTŐ PONTOKAT KIHELYEZNI A VÁSÁRLÓTÉRBEN. 60% 38% 1% A KÖTELEZŐ MASZKVISELÉS A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKÖN. 45% 53% 2% KÖTELEZŐ MASZKVISELÉS AZ ÜZLETEKBEN, 41% BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOKBAN. 57% 2% igen nem nem tudja/ nem válaszol 26 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK A válaszok alapján megállapítható tehát, hogy a magyarok nagyjából fele belátja a tömeges társadalmi gyakorlattá vált kézfertőtlenítés és maszkviselés koronavírustól független hasznosságát. Ugyanakkor láthatóan csökkent azoknak a száma, akik szerint érdemes lenne ezeket időszakosan újra kötelezővé tenni más betegségek megfékezésének céljából. Vagyis egyfajta„kollektív felejtést” figyelhetünk meg a járványügyi intézkedések terén. Valószínűsíthető, hogy ez részben tulajdonítható annak, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos„készenléti állapotba”, elővigyázatosságba és tudatosan maguk mögött akarják hagyni a járvány élményét, így akár annak a tanulságait is. Másfelől ez onnan is eredhet, hogy a tömeges oltási kampány után megnőtt az emberek általános egészségügyi biztonságérzete. 2021 őszén az oltottak és a nem oltottak közötti különbségek mutatják a leglátványosabb mintázatot. Míg az oltottak többsége támogatja a kötelező maszkviselés előírását a tömegközlekedési eszközökön(52%), addig a nem oltottaknak csupán 25%-a ért ezzel egyet. Az üzletekben való maszkviselés előírását az oltottak 48%-a támogatná, a nem oltottaknak viszont csak 25%-a. Hasonlóan nagy a különbség a kötelező kézfertőtlenítő pontok üzletekben való kihelyezésének kérdésében is: az oltottak 67%-a támogatja, míg a nem oltottak körében ez az arány csak 42%. A kérdések demográfiai bontása is érdekes mintázatot mutat. A nők 4 százalékponttal nagyobb arányban támogatják a fertőtlenítő pontok kihelyezését(62%), 6 százalékponttal a maszkviselést a tömegközlekedésen(48%) és 4 százalékponttal a maszkviselést az üzletekben(43%). Az iskolázottsági csoportok között a szakmunkás végzettségűek körében a legkisebb az összes intézkedés támogatottsága, 2–8 százalékponttal alacsonyabb a többi kategóriához képest. 27 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A településkategóriák között is mérsékelt különbségek mutatkoznak. A maszkviselés újbóli bevezetésének támogatása a megyeszékhelyeken a legalacsonyabb(üzletek 35%, tömegközlekedés 40%), ez 5–8 százalékponttal marad el a többi településcsoporttól. Az üzletekben kötelező fertőtlenítő pontok ötletét azonban Budapesten támogatják a legkevesebben(52%), míg a kisebb településeken 60% feletti ez az arány. 11. ábra Ön szerint érdemes lenne a világjárvány után is, például Ön szerint érdemes lenne a világjárvány után is, például influenzaszezonban elrendelni influenzaszezonban elrendelni az alábbi intézkedéseket? az alábbi intézkedéseket? "Az üzletek számára legyen kötelező kézfertőtlenítő pontokat kihelyezni a „Az üzletek számára legyen kötelező kézfertőtlenítő pontokat kihelyezni a vásárlótérben” vásárlótérben" BUDAPEST 52% 47% 1% MEGYESZÉKHELY 60% 37% 3% VÁROS 61% 38% 2% KÖZSÉG 64% 35% 1% igen nem nem tudja/ nem válaszol Egy konzisztens életkori mintát is felfedezhetünk: a legidősebb korcsoportban magasabb a támogatottsága az összes higiéniai intézkedés későbbi bevezetésének. Az üzletek kötelező kézfertőtlenítő pontjait a legidősebb korcsoport közel kétharmada tartja jó ötletnek(64%), míg a 30 év alattiaknak csak valamivel több mint a fele(55%) gondolkozik hasonlóan. Valamelyest mérsékeltebb a különbség a tömegközlekedésben való maszkviselés kérdésében. 28 1. JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK Az 50–60 évesek és a 60 év felettiek körében is közel fele-fele arányban tartják ezt jó és rossz ötletnek a járvány után is(48%-48% támogatja, 50%–51% nem támogatja). A 30 év alattiak körében viszont már stabil többségben vannak az ellenzők(41% vs. 56%). A legnagyobb életkori szakadék az üzletekben való maszkviselés tekintetében mutatkozik. Míg a 60 felettiek közel fele az üzletekben is maszkpárti(47%), a 30 év alattiaknak csak a harmadára mondható ez el(34%). 12. ábra Ön szerint érdemes lenne a világjárvány után is, például Ön szerint érdemes lenne a világjárv in á fl n u y e u n t z á a n sz is e , z p o é n l b d a á n ul influenzaszezonban elrendelni az alábbi intézkedéseket? elrendelni az alábbi intézkedéseket? „Kötelező masz „K k ö v t is e e le l z é ő s m az a ü sz z k le v t is e e k l b é e s n a , z b ü e z v l á e s te á k r b ló e k n ö , b zp ev o á n s t á o r k l b ók a ö n z ” pontokban” 18-29 34% 63% 3% 30-39 42% 56% 3% 40-49 38% 60% 2% 50-59 40% 58% 2% 60-X 47% 51% 2% igen nem nem tudja/ nem válaszol 29 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 2. Koronavírus és a lelki egészség Emberi kapcsolatok a karantén után A koronavírus harmadik hullámában végzett kutatásunkhoz hasonlóan 2021 őszén is felmértük, hogyan változtak a magyarok különböző emberi kapcsolatai. A kérdésfeltevésben volt egy különbség a két kutatás között. A harmadik hullám elején azt kérdeztük, hogy„a karantén, valamint a szociális távolságtartás ideje alatt” milyen változásokat tapasztaltak a válaszadók a kapcsolataikban. A mostani kutatásunkban azt kérdeztük, hogy miként változtak ezek a kapcsolatok„a nyitás kezdete óta, vagyis amióta véget ért a karantén, valamint a szociális távolságtartás”. A harmadik hullámhoz hasonlóan a megkérdezettek nagy többsége(tízből hét ember) fél évvel később is azt mondta, hogy nem változtak az emberi kapcsolataik, ebbe beleértve a családi és párkapcsolatokat, baráti és munka­kapcsolatokat. A nyitást követően viszont az összes kapcsolattípus tekintetében kevesebben voltak azok, akik elhidegülést tapasztaltak, mint akik javulást. A megkérdezettek nagyjából ötöde számolt be a családi kapcsolatai és párkapcsolata javulásáról(22% és 18%). Valamivel alacsonyabb volt a javulást tapasztalók aránya a baráti kapcsolatok és a munkakapcsolatok tekintetében(15% és 11%), de ez is meghaladta azok arányát, akik romló minőségű kapcsolatokról számoltak be. 30 2. KORONAVÍRUS ÉS A LELKI EGÉSZSÉG 13. ábra A következőkben arról fogjuk kérdezni, hogy a különböző emberi A következők k b a e p n c a so rr la ó t l a f i o i g n j k u á k bb ké s r z d o e r z o n sa i, b h b o a g k y le a t k te ü k lö , v n a b g ö y z e ő l e h m ide b g e ü ri lt k e a k p a cs n o y l it a á t s ai inkább szorosabbak ke le z t d t e e t k e , ó v t a a g , v y a e g l y h i i s d a e m gü ió lt t e a k v a ég n e y t it é á rt s a ke k z a d ra e n t t e é ó n t , a v , a v la a m gy in is t a am sz ió o t c a iá v li é s get ért a karantén, valamint a szociális távo t ls á á vo g l t s a á r g t t á a s r ? tás? CSALÁDI KAPCSOLATAI 8% 14% 74% 4% 1% PÁRKAPCSOLATA 7% 11% 71% 3% 8% BARÁTI KAPCSOLATAI 4% 11% MUNKAKAPCSOLATAI 3% 8% 74% 69% 8% 1% 1% 1% 13% 6% sokkal szorosabbak lettek inkább elhidegültek nem tudja/ nem válaszol inkább szorosabbak lettek teljes mértékben elhidegültek nem változtak nincs ilyen kapcsolata Legnagyobb arányban a baráti kapcsolatok elhidegüléséről számoltak be 2021. szeptemberben, ugyanakkor ez az arány felére csökkent márciushoz képest(akkor 19% mondta, hogy elhidegültek a barátságai, szeptemberben 9%). Emellett tavasz óta jelentősen, 7 százalékponttal megnőtt azok aránya, akiknek a barátságai szorosabbá váltak (akkor csak 8% tapasztalta ezt, szeptemberben 15%). 31 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A munkakapcsolatok dinamikája is szignifikánsan megváltozott a harmadik hullám óta. Többen mondták, hogy nem változtak a munkakapcsolatai szeptemberben(69%), mint márciusban(64%). Szintén többen voltak azon válaszadók, akiknek javultak a munkakapcsolatai ősszel(11%), mint tavasszal(5%). Szeptemberben 7% mondta, hogy romlottak a munkakapcsolatai, míg márciusban 11% volt ez az arány. Vagyis vélhetően inkább jót tett a munkakapcsolatoknak a munkahelyekre való visszatérés a távmunka időszaka után – habár ez viszonylag kevés embert érintett: a 2021. márciusi kutatásunk alapján a dolgozó magyarok 18 százaléka dolgozott távmunkában a vírusválság miatt. A válság utáni konszolidáció jele, hogy csökkent azok a száma, akik azt mondták, hogy nincsenek munkakapcsolataik: tavasszal 19%, szeptemberben már csak 13% volt ez az arány. A családi kapcsolatok és párkapcsolatok tekintetében is nőtt azon válaszadók száma, akiknek szorosabbá váltak és csökkent azoknak a száma, akiknek elhidegültek a kapcsolataik. Ugyanakkor ezek a változások hibahatáron belüliek. Szignifikáns, bár nem jelentős különbség azonban, hogy a szeptemberi mintánkban kevesebb olyan válaszadó volt, akinek nincs párkapcsolata(8%), mint a tavaszi kutatásunkban(12%). A járvány lelki nyomai A kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy mennyire hagyott a világjárvány maradandó lelki nyomokat a magyarokban. A válaszadóktól megkérdeztük, hogy mennyire ment könnyen a visszatérés a régi idők hétköznapjaiba, men�nyire érzik sürgetőnek a kimaradt események bepótlását. Azt is felmértük, mennyire váltak otthonülő típussá és mennyire szoktak el a társaságtól az emberek, valamint azt, hogy hányan érzik azt, hogy lelki segítségre lenne szükségük a járvány után. Ezeket a kérdéseket azért is tartjuk kimondottan fontosnak, mivel a világjárvánnyal járó lezárások és a társas elszigetelés pszichológiai hatásairól még viszonylag kevés kutatás született, és ezeknek a tanulmányoknak is ellentmondásos eredményei vannak. 1 1 Számos olyan idősoros kutatást publikáltak, amelyek a járvány negatív pszichológiai hatásairól számoltak be(Argentína, Spanyolország, Kína, Egyesült Királyság), más tanulmányok viszont nem találtak szignifikáns negatív hatásokat(Kína, Lengyelország). A szakirodalom rövid áttekintését megtaláljuk Andrés Losada-Baltasar és társai kutatásában. 32 2. KORONAVÍRUS ÉS A LELKI EGÉSZSÉG 14. ábra Most a járvány harmadik hulláma utáni nyitás időszakáról fogunk Most a járv k á é n r y dé h s a e r k m et a f d e ik lte h n u n ll i á . K m é a re u m tá m ni o n n y d i j t a á e s l, id h ő o s g z y a m ká en ró n l y f ir o e g j u e n ll k em ké ző r e d k é Ö s n e r k e et az feltenni. Kérem mondja el, hogy men a n lá y b ir b e ia je k l ! l ( e Ö m ss z z ő e e s k e Ö n n m r e e g a k z é a rd lá e b z b et ia t, k % ! ) A JÁRVÁNY UTÁN ZÖKKENŐMENTESEN TÖRTÉNT A VISSZATÉRÉS A RÉGI IDŐK HÉTKÖZNAPJAIBA. 30% 43% 20% 7% ÚGY ÉRZI, HOGY MINÉL HAMARABB BE KELL PÓTOLNIA A JÁRVÁNY MIATT ELMARADT ESEMÉNYEKET, BARÁTI 13% TALÁLKOZÓKAT, SZÓRAKOZÁST. A JÁRVÁNY RÁDÖBBENTETTE, HOGY TÖBB IDŐT SZERETNE AZ OTTHONÁBAN TÖLTENI, MINT 11% AMENNYIT A JÁRVÁNY ELŐTT TÖLTÖTT. 37% 29% 33% 17% 33% 27% A KARANTÉN ALATT ELSZOKOTT AZ EMBEREKTŐL, GYAKRAN FESZENG NAGYOBB TÁRSASÁGBAN. 6% 23% 32% 38% ÚGY ÉRZI, HOGY SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGE ABBAN, HOGY FEL TUDJA DOLGOZNI A JÁRVÁNY ALATT ÁTÉLT 7% 21% 31% IDŐSZAK LELKI NEHÉZSÉGEIT. 40% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol inkább nem jellemző A válaszadók közel háromnegyedének(73%) nem okozott problémát a visszatérés a lezárások nélküli életbe, míg a megkérdezettek több mint negyedének(27%) ez nem ment könnyen. Pontosan fele-fele arányban voltak azok, akik minél hamarabb be akarták pótolni az elmaradt élményeket, és azok, akik ezzel nem azonosultak. A járvány időszaka tízből négy válaszadót döbbentett arra rá, hogy többet szeretne otthon lenni, a többségre azonban ez nem igaz(tízből hat válaszadó). Összességében, a kutatásunk alapján a magyarok többségének nem okozott lelki nehézséget az elmúlt év feldolgozása: 70% úgy véli, hogy nem szokott el az emberektől, 71% nem gondolja, hogy segítségre lenne szüksége az elmúlt időszak feldolgozására. Ugyanakkor van egy számottevő kisebbség, akit trau­ matizált a járvány: sokan vannak, akik a hosszú elzártság után feszengenek nagyobb társaságban(29%), illetve azok is, akik úgy érzik, hogy lelki segítségre lenne szükségük(28%). 33 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Visszatérés a régi hétköznapokba A járvány utáni életbe való visszatérés kérdésében a politikai bontás érdekes mintázatot mutat. Átlaghoz közeli arányban mondták a kormánypártiak(75%) és ellenzéki szavazók is(74%), hogy könnyen ment nekik a visszarázódás. A pártnélküliek közül azonban több embernek volt ezzel problémája: ebben a csoportban 7 százalékponttal az átlag alatt volt azoknak az aránya, akiknek zökkenőmentes volt a visszatérés(66%). Vagyis a kormánypárti és ellenzéki szavazók negyedének(25% és 26%), míg a pártnélküliek harmadának(33%) voltak problémái a régi kerékvágásba való visszatéréssel. 15. ábra A járvány után zökkenőmentesen történt a visszatérés a régi idők A járvány után zökkenőm h e é n t t k e ö s z e n n a t p ö ja r i t b é a n ( t Ö a s v s i z s e s s z m at e é g r k é é s r a de r z é e g t i t i , d % ő ) k hétköznapjaiba FIDESZ-KDNP 32% 43% 18% 7% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 27% 47% 19% 7% PÁRTNÉLKÜLI 31% 35% 24% 9% 1% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol inkább nem jellemző A férfiak és nők között hibahatáron belüli volt a különbség a kérdésben. Az életkori csoportok közül a 30–39 éveseknek ment kimondottan jól a visszatérés a lezárások utáni életbe(78%), míg átlag alatti volt ez az arány a 30 év alattiak(70%) és a 40–49 évesek körében(69%). Az iskolázottsági csoportok közül a szakmunkás végzettségűek között voltak az átlagnál kevesebben azok, akiknek könnyen ment a visszatérés(69%). A lakóhelyi bontás szerint ez az arány Budapesten volt magasabb(79%), a megyeszékhelyeken és falvakban alacsonyabb(70% és 69%), míg a kisvárosokban átlagos volt(73%). 34 2. KORONAVÍRUS ÉS A LELKI EGÉSZSÉG Szorongás az emberek között A kutatásunkban a nők között valamivel többen voltak, akik arról vallottak, hogy a karantén alatt elszoktak az emberektől és feszengenek nagyobb társaságban(31%), mint a férfiak körében(26%). Ez az eredmény konzisztens számos pszichológiai kutatás eredményével, ami alapján a nők nagyobb arányban kitettek többféle lelki nehézségnek és pszichés betegségnek, egyebek mellett a depressziónak, a szorongásnak, valamint a kevésbé súlyos és krónikus stressznek egyaránt. 16. ábra A karantén alatt elszokott az emberektől, gyakran feszeng nagyobb A karantén alatt elszokott az emberektől, gyakran feszeng nagyobb társaságban társaságban(Összes megkérdezett,%) FÉRFI 5% 21% 33% 40% NŐ 7% 24% 32% 37% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol inkább nem jellemző 35 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A nemi különbségnél ugyanakkor látványosabb a lakóhelytípus szerinti mintázat ebben a kérdésben. Kimagaslóan magas volt Budapesten azoknak az aránya, akik komolyan elszoktak a nagyobb társaságoktól: tízből négy fővárosira ez jellemző. A kisvárosokban 30%, a falvakban 25%, a megyeszékhelyeken pedig csak 22% érezte azt, hogy feszeng, ha sok emberrel találkozik a hosszú elzártság után. 17. ábra A karantén alatt elszokott az emberektől, gyakran feszeng nagyobb A karantén alatt elszokott t a á z rs e a m sá b g e b r a e n kt ( ő Ö l s , s g z y e a s k m ra e n gk f é e r s d z e e z n e g tt n , a % g ) yobb társaságban BUDAPEST 8% 32% 33% 26% MEGYESZÉKHELY 6% 16% 39% 38% 1% VÁROS 6% 24% 30% 40% KÖZSÉG 6% 19% 31% 44% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol inkább nem jellemző A végzettségi csoportok között nem volt szignifikáns különbség a kérdésben. A politikai csoportok között mérsékelt különbségek mutatkoztak. A fideszesek és ellenzékiek átlagos mértékben számoltak be a problémáról(29% és 31%), míg a pártnélküliekre ez kisebb arányban volt jellemző(25%). A szociális helyzetektől való elszokottság legkevésbé a 30 év alattiakra(26%), valamint a 40–49 évesekre(24%) volt jellemző. Ez azért is meglepő, mert több olyan tudományos munkában, amely a járvány mentálhigiéniára gyakorolt negatív hatásairól számolnak be, visszatérő mintázat, hogy a fiatalokat jobban érinti a járvány időszakában a szorongás. Vagyis még ha nehezebben is viselték a fiatalok a karantén időszakát, a járvány hosszabb távú lelki hatásai már nem mutatnak életkori mintát Magyarországon. Ezt támasztják alá a kimaradt időszak bepótlására vonatkozó válaszok is. 36 2. KORONAVÍRUS ÉS A LELKI EGÉSZSÉG A kimaradt élmények bepótlása Az idősebb csoportok felé haladva egyre csökken azoknak az aránya, akik minél hamarabb be szeretnék pótolni azokat az eseményeket, amiket a világjárvány elvett tőlük. A 40 év alatti korcsoportok abszolút többsége érez így (58–60%), míg az idősebb csoportoknak csak a kisebbségére jellemző ez az érzés(42–48%). 18. ábra Úgy érzi, ho Ú g g y y m ér in zi é , l h h o a g m y m ar i a n b él b h b a e m k a e r l a l b p b ó b to e l k n e ia ll a pó já t r o v ln á i n a y a m já i r a v t á t n e y lm m a ia r t a t d e t l e m s a e r m ad é t nyeket, baráti talá e lk se o m zó é k n a y t e , k s e z t ó , r b a a k r o á z ti á t s a t lálkozókat, szórakozást(Összes megkérdezett,%) 18-29 16% 46% 24% 14% 30-39 15% 43% 25% 17% 40-49 13% 34% 38% 15% 50-59 12% 36% 32% 20% 1% 60-X 10% 32% 39% 19% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol inkább nem jellemző A válaszok megoszlása iskolázottsági szint szerinti mintát is mutat. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és a szakmunkás képesítésűek kevesebb, mint fele érezte sürgetőnek a kimaradt élmények bepótlását(45% és 47%). Ezzel szemben az érettségizettek és diplomások körében már többségben voltak ezek a válaszadók(55% és 56%). A lakóhely szerinti eloszlás is látványos: a budapestiek 65 százaléka, a kisebb településeken élőknek viszont csak 46–48 százaléka akarta mihamarabb bepótolni az elmaradt eseményeket. A nemek közötti különbség hibahatáron belül volt. 37 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A politikai csoportok közül a kormánypártiakra 49 százalékára jellemző a kimaradt események bepótlására jellemző sürgető igény. A pártnélküliek 53 százalékára, az ellenzékiek 56 százalékára mondható el ugyanez. Ezt a mintát magyarázhatja egy összetételi hatás, vagyis az, hogy a kormánypártiak között felülreprezentáltak az idős, alacsonyabb végzettségű és kistelepüléseken élő válaszadók. Az otthon töltött idő felértékelődése Egyedül Budapesten vannak többségében azok, akik a járvány alatt rájöttek, hogy több időt szeretnének otthon tölteni: a fővárosiak 62 százaléka élte ezt át. A kisvárosokban 39%, a falvakban 33%, a megyeszékhelyeken 31% vágyik több otthoni időre a karantén után is. 19. ábra A járvány rá A d já ö r b v b á e n n y t r e á t d te ö , b h b o e g n y te t t ö te b , b h i o d g ő y t t s ö z b e b re id t ő n t e sz a e z r o e t tn th e o a n z á o b t a th n o t n ö á lt b e a n n i, tölteni, mint amennyit a m j i á n r t v a á m n e y n e n l y ő i t t t a t j ö á l r t v ö á t n t y előtt töltött(Összes megkérdezett,%) BUDAPEST 17% 45% MEGYESZÉKHELY 13% 18% 41% VÁROS 8% 31% 31% KÖZSÉG 9% 24% 37% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol 24% 14% 28% 29% 31% inkább nem jellemző A 40–49 évesek között(5 százalékponttal) átlag alatti, az 50–59 évesek körében(7 százalékponttal) átlag feletti volt azoknak az aránya, akik több időt töltenének otthon. A pártnélküliekre sokkal kevésbé volt jellemző ez az igény (28%), mint a kormánypárti és ellenzéki szavazókra(43% és 44%). A legfeljebb alapfokú végzettségűek kisebb(36%), míg az érettségizettek nagyobb arányban(44%) váltak otthonülő típussá. A nemek között ebben a kérdésben sem volt számottevő különbség. 38 2. KORONAVÍRUS ÉS A LELKI EGÉSZSÉG Segítség a járvány okozta traumák feldolgozásához A járvány okozta maradandó lelki sérülések tekintetében is a lakóhelyi mintázat a leginkább látványos. A budapestiek 45 százaléka úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége, hogy feldolgozza az elmúlt időszakot. A kisebb településeken nagyjából fele ekkora arányban válaszoltak hasonlóan. A kisvárosokban 27%, a falvakban 24%, a megyeszékhelyeken 19% mondta, hogy szüksége lenne lelki támogatásra. 20. ábra Úgy érzi, ho Ú g g y y é s r e z g i í , t h s o é g g y re se le gí n t n sé e g s r z e ü l k e s n é n g e e sz a ü b k b s a é n g , e h a o b g b y a f n e , l h t o u g d y ja fe d l o t l u g d o ja zn d i o a lg já o r z v n á i a ny alatt átélt idősza j k ár l v e á lk n i y n a e l h a é tt z á s t é é g l e t i i t dőszak lelki nehézségeit(Összes megkérdezett,%) BUDAPEST 13% 32% 28% 26% MEGYESZÉKHELY 4% 15% 36% 45% VÁROS 7% 20% 32% 41% KÖZSÉG 5% 19% 30% 45% 1% nagyon jellemző egyáltalán nem jellemző inkább jellemző nem tudja/ nem válaszol inkább nem jellemző Erről a problémáról a 30 év alattiak(30%), 50–59 évesek(29%) és 60 év felettiek(30%) számoltak be gyakrabban. A 30 és 50 év közöttieknek a negyede válaszolt hasonlóan(25%-25%). A nemek között nem volt különbség, a különböző iskolázottsági csoportok nem tértek el jelentősen az átlagtól a kérdésben. A pártnélkülieknek az ötöde(21%), a kormánypártiaknak több mint a negyede(27%), míg az ellenzékieknek a harmada(33%) mondta, hogy segítségre lenne szüksége az elmúlt időszak feldolgozásában. 39 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 3. A koronavírus-válság hatása a magyarok gazdasági helyzetére Anyagi helyzet változása a világjárvány kitörése óta A tavaszi kutatásunkhoz hasonlóan szeptemberben is külön kérdésblokkban mértük fel, hogy miként érintette a magyarokat a világjárvány következtében kialakult gazdasági válság. Mindkét kutatásban megkérdeztük, hogy miként változott a válaszadók háztartásának anyagi helyzete a koronavírus-járvány 2020. márciusi magyarországi kitörése óta. Az Ön háztartásának anyagi helyzete összességében javult vagy romlott a Fél év alatt megfeleződött azoknak az aránya k , o a r k o i n k a v v i í s r s u z s a -j e á s r é v s á r n ő y l s 2 z 0 á 2 m 0. o m lt á a r k ci b u e s : i m m á a r g c y iu a s ro b r a s n zá m g é i g ki 3 tö 9 r % é , s s e z ó e t p a t ? e ( m Ö b ss e z res ben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról. A javulást t m a e p g a k s é z r t d a e ló z k et a t r , á % n ) ya változatlan, továbbra is csak a válaszok 2 százalékát teszi ki. Ugyanakkor jelentősen többen voltak szeptemberben, akik nem tapasztaltak változást(78%), mint fél évvel korábban(59%). 21. ábra Az Ön háztartásának anyagi helyzete összességében javult vagy romlott a koronavírus-járvány 2020. márciusi magyarországi kitörése óta? 2% 20% 78% romlott nem változott javult nem tudja/ nem válaszol 40 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE A kormánypárti válaszadók jelentősen kisebb arányban számoltak be háztartásuk anyagi helyzetének romlásáról (15%), mint az ellenzéki szavazók(24%). A kormánypártiaknál nagyobb, az ellenzékieknél kisebb arányban tapasztaltak visszaesést a pártnélküliek(19%). Azok vannak nagy többségben az összes politikai csoportban, akik nem érzékeltek változást(74–83%). A politikai csoportok eltérő gazdasági helyzetértékelése tavasszal is látható volt, de a különbség azóta csökkent. Márciusban 13 százalékponttal több ellenzéki érzékelt anyagi visszaesést, mint kormánypárti, szeptemberben már csak 9 százalékpontos volt a különbség. 22. ábra Az Ön háztartásának anyagi helyzete összességében javult vagy romlott a Az Ön házt k a o r r t o á n s a á v n ír a u k sa j n ár y v a á g n i y h 2 e 0 ly 2 z 0 e . t m e á ö r s c s iu z s e i s m sé a g g é y b a e ro n rs ja z v á u g l i t k v it a ö g r y és r e o ó m t l a o ? t ( t Ö a s k s o ze ro s navírusjárvány 2020. márciusi magyarorszá m g e i k gk it é ö r r d é e s z e e ó tt t , a % ? ) FIDESZ-KDNP 15% 83% 2% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 24% PÁRTNÉLKÜLI 19% romlott nem változott javult 74% 2% 1% 78% nem tudja/ nem válaszol 3% 1% 41 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Budapesten számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről(27%), míg a kisvárosokban volt a legalacsonyabb ez az arány(16%). A falvakban és a megyeszékhelyeken a válaszadók ötöde tapasztalta anyagi helyzetének romlását a világjárvány hazai kitörése óta(21% és 19%). A negatív tapasztalatról beszámolók aránya legkevésbé Budapesten csökkent(12 százalékponttal), leglátványosabban a megyeszékhelyeken esett vissza tavasz óta (27 százalékponttal). 23. ábra Az Ön háztartásának anyagi helyzete összességében javult vagy romlott a Az Ön házt k a o r r t o á n s a á v n í a ru k s a -j n á y r a vá g n i h y e 2 l 0 y 2 z 0 e . t m e ö ár s c s i z u e s s i s m é a g g é y b a e r n or j s a z v á u g l i t k v i a tö g r y és ro e m ót l a o ? tt (Ö a s k s o z r e o s navírusjárvány 2020. márciusi magyarorszá m gi e k g i k tö ér r d é e s z e e ó tt t , a % ? ) BUDAPEST 27% 68% 4% 2% MEGYESZÉKHELY 21% 78% 1% VÁROS 16% 81% 2% KÖZSÉG 19% romlott nem változott 79% 2% javult nem tudja/ nem válaszol 42 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE Hibahatáron túlmutató különbséget találtunk a gyerekesek és a gyereket nem nevelő válaszadók között. Utóbbi csoportban 5 százalékponttal kevesebben mondták, hogy anyagi helyzetük romlott a világjárvány kitörése óta (18%), mint azok körében, akik egy háztartásban élnek 18 év alatti gyerekükkel(23%). 24. ábra Az Ön háztartásának anyagi helyzete összességében javult vagy romlott a Az Ön házt k a o r r t o á n s a á v n í a ru k s a -j n á y rv a á g n i y he 2 l 0 y 2 z 0 e . t m e á ö r s c s i z u e s s i m sé a g g é y b a e ro n r j s a z v á u g l i t k v it a ö g r y és r e om ót l a o ? tt (Ö a s k s o z r e o s navírusjárvány 2020. márciusi magyarorszá m gi e k g i k t é ö r r d é e s z e e ó tt t , a % ? ) GYEREKET NEVEL 23% 73% 3% 1% NEM NEVEL GYEREKET 18% 79% 2% 1% romlott nem változott javult nem tudja/ nem válaszol A férfiak és nők, végzettségi csoportok és korosztályok között többnyire csak elhanyagolható, hibahatáron belüli különbségek mutatkoznak a kérdésben. Ez azért is szembetűnő, mert a márciusi kutatásunkban a 60 év alattiak, és különösen a 30–39 évesek jelentősen többen érzékeltek visszaesést a háztartásuk anyagi helyzetében, és az alacsonyabb végzettségi kategóriákban is nagyobb volt ez az arány. Vagyis március és szeptember között nem csupán a személyes gazdasági helyzetértékelése javult a válaszadóknak, de az ebben megmutatkozó egyenlőtlenségek is jelentősen csökkentek. 43 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Anyagi helyzet változása az elmúlt fél évben Kutatásunk résztvevőit külön megkérdeztük arról is, hogyan változott a háztartásuk anyagi helyzete rövidtávon, vagyis az elmúlt fél évben. Egy árnyalatnyival pozitívabban értékelik az emberek az anyagi helyzetüket, ha a viszonyítási pont az elmúlt fél év, nem pedig a járvány kitörése. 17 százalék mondta, hogy romlott a gazdasági helyzete és 79 százalék nem tapasztalt változást. A tavaszi nyitás utáni konszolidáció korlátait mutatja, hogy csupán a válaszadók 4 százaléka tapasztalt javulást – annak ellenére, hogy a viszonyítási alap a válság legsúlyosabb időszaka, vagyis lett volna honnan javulnia a helyzetértékelésnek. És az Ön háztartásának anyagi helyzete javult vagy romlott az elmúlt fél évben?(Összes megkérdezett,%) 25. ábra És az Ön háztartásának anyagi helyzete javult vagy romlott az elmúlt fél évben? 4% 17% 79% romlott nem változott javult nem tudja/ nem válaszol 44 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE Az előző kérdéshez hasonló politikai mintát fedezhetünk fel a háztartások elmúlt fél évben érzékelt helyzetének tekintetében. A válaszadók több mint háromnegyede nem tapasztalt változást egyik politikai csoportban sem. Legkisebb arányban a fideszesek számoltak be anyagi helyzetük romlásáról(13%), valamivel magasabb volt ez a szám a pártnélküliek körében(16%). Kimagasló volt ez az arány az ellenzékiek körében: minden ötödik megkérdezett számolt be anyagi visszaesésről az elmúlt 6 hónapban is(21%). 26. ábra És az Ön háztartásának anyagi helyzete javult vagy romlott az elmúlt fél És az Ön háztartásának anyagi helyzete javult vagy romlott az elmúlt fél évben? évben?(Összes megkérdezett,%) FIDESZ-KDNP 13% 83% 5% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 21% PÁRTNÉLKÜLI 16% romlott nem változott javult 76% 3% 1% 79% 4% 1% nem tudja/ nem válaszol 45 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Életkori bontásban az látható, hogy a középső korcsoportokat viselte meg gazdaságilag a leginkább a március óta eltelt idő. A 30 év feletti és 60 év alatti csoportokban az emberek ötöde tapasztalta anyagi helyzetének romlását (19%–21%). Valamivel alacsonyabb volt ez az arány a 30 év alattiak(15%) és a 60 év felettiek körében(13%). 27. ábra És az Ön háztartásának anyagi helyzete javult vagy romlott az elmúlt fél És az Ön háztartásának anyag é i v h b el n y ? z ( e Ö t s e s j z a e v s u m lt e v g a k g é y rd r e o z m e l t o t, t % t a ) z elmúlt fél évben? 18-29 15% 79% 5% 1% 30-39 21% 75% 5% 40-49 19% 76% 4% 1% 50-59 19% 77% 3% 60-X 13% romlott nem változott 84% 3% javult nem tudja/ nem válaszol 46 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE A férfiak és nők, valamint a végzettségi és lakóhelyi csoportok között is hibahatáron belüli volt az eltérés a kérdésben. A családi élethelyzet azonban ebben a kérdésben is különbségeket mutat: a gyereket nevelők 21 százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt fél évben romlott a gazdasági helyzete, míg 15 százalék volt ez az arány azok körében, akik nem nevelnek jelenleg gyereket. A különbségek mögött állhat, hogy vélhetően nehezebb helyzetbe hozta a gyerekes családokat a válság. A Policy Solutions márciusi kutatásában többváltozós elemzéssel is bemutattuk, hogy a gyereküket nevelő szülők szignifikánsan nagyobb arányban veszítették el a munkájukat. Ezt a mostani kutatásunk később bemutatott eredményei is alátámasztják. Ugyanakkor a különbségekhez hozzájárulhatott az is, hogy az adatfelvétel az iskolakezdés időszakára esett, amit sok gyerekes család jelentős anyagi megpróbáltatásnak él meg. 28. ábra És az Ön háztartásának anyagi helyzete javult vagy romlott az elmúlt fél És az Ön háztartásának anya é g v i b h e e n ly ? z ( e Ö t s e s j z a e v s u m lt e v g a k g é y rd r e o z m et l t o , t % t a ) z elmúlt fél évben? GYEREKET NEVEL 21% 74% 5% NEM NEVEL GYEREKET 15% romlott nem változott 81% 3% javult nem tudja/ nem válaszol 47 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Gazdasági kilátások A retrospektív értékelésen túl a magyarok jövőbeli várakozásait is felmértük a személyes anyagi helyzet változásának tekintetében. A következő kérdést tettük fel a kutatásunk résztvevőinek: „És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi helyzete?” A válaszadók közel negyede volt optimista(24%), ennél jóval kevesebben voltak borúlátóak, további visszaesést már csak nagyon kevesen várnak(6%). Tízből hat megkérdezett nem számít a személyes anyagi helyzetének változására(62%). A többi kérdéshez képest kimagasló volt azoknak az aránya, akik nem tudták, hogy mire számítsanak(8%). Nagyon kevesen voltak, akik erős javulásra(2%) vagy erős romlásra(1%) számítanak. És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi helyzete?(Összes megkérdezett,%) 29. ábra És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi helyzete? 2% 1% 8% 5% 22% 62% sokat fog javulni valamennyit javulni fog nem fog változni valamennyit romlani fog vagy sokat fog romlani nem tudja/ nem válaszol 48 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE Az elmúlt időszak értékelésével szemben a jövőbeli várakozások terén már jóval kisebb volt a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között. Mindkét csoportban a válaszadók negyede volt optimista(27% és 25%). A kormánypártiak között azonban számottevően többen voltak semlegesek(64%), mint az ellenzékiek körében (58%). Ezzel szemben több pesszimista válaszadó volt az ellenzékiek csoportjában(8%), mint a fideszesek között (3%). A pártnélküliek körében a fideszesekhez hasonló arányban voltak a semleges válaszadók(65%), míg az ellenzékiekhez hasonló arányban voltak a pesszimisták(8%). Az optimista pártnélküliek ugyanakkor jelentősen kevesebben voltak a másik két csoporthoz képest(18%). 30. ábra És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi És mit vár, a következő 1 évb h e e n ly h z o e g te y ? a ( n Ö a s l s a z k e u s l m az eg Ö k n ér é d s e c z s e a tt l , á % dj ) ának anyagi helyzete? FIDESZ-KDNP 2% 25% 64% 3% 6% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2% 23% 58% 7% 1% 9% PÁRTNÉLKÜLI 1% 17% 65% 6%2% 9% sokat fog javulni valamennyit romlani fog vagy valamennyit javulni fog sokat fog romlani nem fog változni nem tudja/ nem válaszol 49 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Ahogyan korábban bemutattuk, az elmúlt időszakot jelentősen többen értékelték negatívan anyagi szempontól a gyereket nevelők körében. Ezzel szemben a jövőbeli várakozások tekintetében pont fordított a helyzet. A gyerekükkel együtt élő válaszadók közel harmada optimista(31%) és valamivel több mint a felük rendelkezik semleges várakozásokkal(55%). A gyereket nem nevelő válaszadóknak viszont csak az ötöde optimista(21%) és közel kétharmada semleges(65%). A pesszimista válaszadók aránya nem tér el jelentősen a két csoportban(5% vs. 7%). 31. ábra És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi És mit vár, a következő 1 évb h e e n ly h z o e g te y ? a ( n Ö a s l s a z k e u s l m a e z g Ö k n ér é d s e c z s e a tt l , á % dj ) ának anyagi helyzete? GYEREKET NEVEL 2% 29% 55% 5% 8% NEM NEVEL GYEREKET 2% 19% 65% 5%2% 8% sokat fog javulni valamennyit romlani fog vagy valamennyit javulni fog sokat fog romlani nem fog változni nem tudja/ nem válaszol 50 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE A településtípus szerinti bontás is érdekes mintát mutat. Budapesten a legmagasabb az optimista válaszadók aránya(33%), ezt a kisvárosok követik(26%), a falvakban és megyeszékhelyeken azonos arányban derűlátóak az emberek(19%-19%). Az összes csoportban abszolút többségben vannak a semleges várakozású emberek(54–65%). A fővárosban nagyon kevés pesszimista válaszadó van(2%), a városokban valamivel több(6-7%), míg a falvakban minden tizedik válaszadó borúlátó volt a következő év kilátásait tekintve(10%). 32. ábra És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi És mit vár, a következő 1 évb h e e n ly h z o e g te y ? a ( n Ö a s l s a z k e u s l m az eg Ö k n ér é d s e c z s e a t l t á ,% dj ) ának anyagi helyzete? BUDAPEST 2% 31% 54% 2% 10% 1% MEGYESZÉKHELY 1% 18% 64% 4% 12% 2% VÁROS 3% 23% 62% 1% 6% 5% KÖZSÉG 1% 18% 65% 8% 2% 7% sokat fog javulni valamennyit romlani fog vagy valamennyit javulni fog sokat fog romlani nem fog változni nem tudja/ nem válaszol 51 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Az életkori minta alapján 50 éves korig növekszik az optimista válaszadók aránya, majd meredeken csökkenni kezd. A 30 év alattiaknak 27 százaléka optimista az anyagi helyzetét illetően, a 40–49 éveseknek 33 százaléka, a 60 év felettieknek viszont már csak a 14 százalékára igaz ez. Utóbbi azért is fontos, mivel a kormány nyugdíjasokat célzó ígéretei és intézkedései az adataink alapján szeptemberben még nem befolyásolták érdemben a legidősebbek várakozásait. 33. ábra És mit vár, a következő 1 évben hogyan alakul az Ön és családjának anyagi És mit vár, a következő 1 évb h e e n ly h z o e g te y ? a ( n Ö a s l s a z k e u s l m az eg Ö k n ér é d s e c z s e a tt l , á % dj ) ának anyagi helyzete? 18-29 4% 23% 60% 6% 2% 5% 30-39 1% 28% 40-49 2% 31% 50-59 2% 24% 56% 53% 60% 5% 10% 4% 10% 1% 5% 2% 8% 60-X 1% 13% 71% sokat fog javulni valamennyit romlani fog vagy valamennyit javulni fog sokat fog romlani 52 6% 1% 7% nem fog változni nem tudja/ nem válaszol 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE Állásvesztés és talpraállás A tavaszi kutatáshoz hasonlóan szeptemberben is felmértük, hogy mekkora mértékben vezetett a válság leépítésekhez Magyarországon. Márciusban az emberek 10 százaléka, szeptemberben 8 százalék válaszolta, hogy elveszítette a munkáját a válság miatt. Ez a hibahatáron belüli különbség azt mutatja, hogy egyrészt a két kutatás eredményei konzisztensek, másrészt vélhetően az elmúlt fél évben nem növekedett számottevően az elbocsátások száma. Ön elvesztette a munkáját a válság miatt? 34. ábra (Összes megkérdezett,%) Ön elvesztette a munkáját a válság miatt? 1% 8% 91% igen nem nem tudja/ nem válaszol 53 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Szembetűnő, hogy az ellenzéki válaszadók között háromszor annyi állásvesztő van(12%), mint a kormánypártiak körében(4%), és kétszer annyi, mint a pártnélküliek között(6%). Többféle ok-okozati viszony is feltételezhető a mintázat mögött. Egyfelől bizonyos esetekben elképzelhető, hogy a nézeteiket nyíltan vállaló ellenzékiek hamarabb kerülnek leépítések célkeresztjébe. Kézenfekvő magyarázat lehet továbbá, hogy az állásvesztők az ellenzék irányába sodródnak, mivel úgy érzik, hogy a kormány nem védte meg a munkahelyüket. A válság kirobbanása óta eltelt időszak már elég hosszú volt ahhoz, hogy a külső gazdasági körülmények ilyen politikai preferenciaváltozáshoz vezessenek. 35. ábra Ön elvesztette a munkáját a válság miatt? Ön elvesztette a munkáját a váls ( á Ö g ss m z i e a s tt m ? egkérdezett,%) FIDESZ-KDNP 4% 96% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 12% 87% 2% PÁRTNÉLKÜLI 6% 92% 2% igen nem nem tudja/ nem válaszol 54 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE A lakóhelyi minta azt mutatja, hogy Budapesten volt a legmagasabb az állásvesztők aránya(11%), a megyeszék­ helyeken és falvakban ennél kevesebb állásvesztő volt(8-8%), míg a kisvárosokban volt a legalacsonyabb ez az arány(6%). A főváros és kisebb települések közötti különbség is azt bizonyítja, hogy a járvány nyomán kialakult visszaesés egy centrum-központú recesszióhoz vezetett, mivel különösen nagy mértékben érintette a szolgáltató szektort. 36. ábra Ön elvesztette a munkáját a válság miatt? Ön elvesztette a munkáját a váls ( á Ö g ss m z i e a s tt m ? egkérdezett,%) BUDAPEST 11% 87% 2% MEGYESZÉKHELY 8% 92% 1% VÁROS 6% 93% 1% KÖZSÉG 8% 92% igen nem nem tudja/ nem válaszol Mérsékelt volt a különbség a végzettségi csoportok között: míg a legfeljebb 8 általánost végzettek között 9%, a diplomások körében 6% volt az állásvesztők aránya. Ugyanekkora különbség mutatkozott a férfiak(9%) és nők között(6%). 55 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A márciusi kutatásunkhoz hasonlóan szeptemberben is szignifikáns különbséget találtunk a gyerekesek és a gyereket nem nevelők között. Közel kétszer akkora arányban veszítették el az állásukat a gyereket nevelők(11%), mint a 18 év alatti gyerek nélküliek(6%). 37. ábra Ön elvesztette a munkáját a válság miatt? Ön elvesztette a munkáját a váls ( á Ö g ss m ze ia s t m t? egkérdezett,%) GYEREKET NEVEL 11% 88% 1% NEM NEVEL GYEREKET 6% 93% 1% igen nem nem tudja/ nem válaszol 56 3. A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG HATÁSA A MAGYAROK GAZDASÁGI HELYZETÉRE Az állásvesztő válaszadóktól azt is megkérdeztük, hogy sikerült-e azóta újra elhelyezkedniük. Ezeknek a válaszoknak a megoszlása csak tájékoztató jellegű, mivel nagyon kevés esetszámot ábrázolunk(77 fő). Az általunk megkérdezett állásvesztők abszolút többsége azóta újra el tudott helyezkedni teljes állásban(56%). Negyedük csak részmunkaidőben tudott elhelyezedni(28%). Minden tizedik állásvesztő csak alkalmi munkát talált az elbocsátása óta, 6% pedig egyáltalán nem talált új munkát. 38. ábra Sikerült azóta új munkát találnia és ha igen, milyen foglalkoztatásban? Sikerült azóta új munkát találn ( i A a z é ok s k h ö a ré i b g e e n n , a , k m ik i e ly lv e e n sz f ít o e g tt l é a k l a k m oz un ta ká t j á u s ka b t a (N n = ? 7 ( 7 A ); z % o ) k körében, akik elveszítették a munkájukat(N=77);%) 6% 10% 28% 56% igen, jelenleg teljes munkaidőben dolgozik igen, de csak részmunkaidőbe tudott elhelyezkedni igen, de csak alkalmi munkákat talált nem sikerült új munkát találnia 57 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 4. Az Orbán-kormány válságkezelésének megítélése A kutatásunkban azt is felmértük, hogyan értékelik a magyarok az Orbán-kormány egészségügyi és gazdasági válságkezelését. Ezeket a kérdéseket a tavaszi kutatásunkban is feltettük, így össze tudjuk hasonlítani, mennyiben változott meg a kormány válságkezelésének megítélése fél év alatt. Az egészségügyi válságkezelés megítélése Először a következő kérdést tettük fel az embereknek: „Ön szerint összességében hogyan kezelte az Orbán-kormány a koronavírus okozta válságot, amikor a magyarok egészségét kellett megvédeni?” Arra kértük a válaszadókat, hogy az iskolai jegyek mintájára 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozzák a kormány erőfeszítéseit, ahol az egyes a nagyon rossz, az 5-ös a nagyon jó teljesítményt jelenti. A magyarok szeptemberben átlagosan közepes osztályzattal értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit(3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest(akkor 3,0 volt az átlag). Ez azt jelenti, hogy a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését. Mint ismert, a harmadik hullám során szabadult el leginkább a járvány Magyarországon: 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami a tavasz során megduplázódott. 58 4. AZ ORBÁN-KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE 39. ábra Ön szerint összességében hogyan kezelte az Orbán-kormány a koronavírus okozta válságot, ami Ö k n o s r z a er M int A ö G ss Y z A es R s O ég K éb E e G n É h S og Z y S a É n G k É ez T el K te E a L z L O E r T bá T n M -ko E r G m V án É y D a E k N o I r ? onavírus okozta (Érdemben v v á á ls l á a g s o z t, o a l m ó i k ko á r t a l M ag AG a Y i A 1 R -t O ő K l E 5 G É i S g Z t S e ÉG rj É e T d K ő EL s L k E á TT lá M n E ) GVÉDENI?(Érdemben válaszolók átlagai 1-től 5-ig terjedő skálán) 1 2 3 4 5 TELJES TÁRSADALOM 3,2 FIDESZ-KDNP 4,1 ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2,4 PÁRTNÉLKÜLI 3,0 A kérdés politikai bontása azt mutatja, hogy a márciusi mintához hasonlóan továbbra is a politikai álláspont determinálja az emberek helyzetértékelését. A fideszesek jó(4,1-es) átlagértéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest(2,4 pontot), míg a pártnélküliek közepest(3,1 pontot). Márciushoz képest csak az utóbbi két csoportban volt tapasztalható növekedés az átlagpontok tekintetében: az ellenzékiek 0,2 ponttal, a pártnélküliek 0,1 ponttal értékelték jobbnak az egészségügyi válságkezelést szeptemberben. 59 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A válaszok életkori mintázata is érdekes, bár a politikai bontásnál kisebb különbségeket mutat. A 30–39 évesek és az 50–59 évesek értékelték valamivel rosszabbul a kormány egészségügyi válságkezelését: előbbi csoport 2,9 pontot, utóbbi 3 pontot adott átlagosan. A 30 év alattiak és a 40–49 évesek az átfogó átlaghoz hasonló osztályzatot adtak(3,1 és 3,2 pont). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak az egészségügyi válságkezelést: 3,4-es osztályzatot adtak átlagosan. A 30-as éveikben járók csoportjának kivételével az összes korcsoportban növekedett a kormány egészségügyi válságkezelésének megítélése március óta(0,1–0,4 ponttal). 40. ábra Ön szerint öss Ö z n e s s ze s r é in g t é ö b ss e z n es h s o ég g é y b a en n h k o e g z ya e n lt k e ez a e z lte O a r z b O á r n b á k n o -k r o m rm á á n n y y a a k k o o ro r n o a n v a ír v us ír o u k s oz o ta kozta válságot, a v m ál i s k á o go r t a , a M mi A ko G r Y a A M R A O G K YA E R G OK ÉS EG Z É S S É Z G SÉ É G T ÉT K K E E L L L L E T T T T M M EG E V G É V DE É N D I? E ( N Ér I? demben válaszolók (Érdemben válaszolók átlagai 1-tő át l la 5 g a ig i 1t t e ő r l j 5 e -i d g ő te s r k je á dő lá s n ká ) lán) 1 2 3 4 5 TELJES TÁRSADALOM 3,2 18-29 3,1 30-39 2,9 40-49 3,2 50-59 3,0 60-X 3,4 60 4. AZ ORBÁN-KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE A gazdasági válságkezelés megítélése Az Orbán-kormány gazdasági válságkezelésének megítélését is felmértük. Az alábbi kérdést tettük fel a válaszadóknak: „Ön szerint összességében hogyan kezelte az Orbán-kormány a koronavírus nyomában kialakult gazdasági válságot?” Az előző kérdéshez hasonlóan itt is arra kértük a válaszadókat, hogy 5-ös skálán értékeljék a kormány teljesítményét. A magyarok átlagosan a gazdasági válságkezelést is közepesre értékelték(3 pont), a kormány megítélése ebben a tekintetben is kismértékben javult tavasz óta(0,2 ponttal). A márciusi kutatásban bemutatott mintát figyeltük meg szeptemberben is, vagyis az egészségügyi válságkezelést a magyarok átlagosan egy árnyalatnyival jobbnak értékelték, mint a gazdasági válságkezelést. Ennél a kérdésnél is jelentős szakadék látszik a politikai csoportok között: a kormánypártiak átlagosan jónak(4 pont), az ellenzékiek elégségesnek(2,2 pont), a pártnélküliek közepesnek(2,8 pont) értékelték a gazdasági válságkezelést. A politikai csoportok közötti különbségek nem változtak tavaszhoz képest, mivel az összes alcsoportban 0,2 ponttal javult a kormány megítélése. 41. ábra Ön szerint össz Ö e n s s s ze é r g in é t b ö e ss n ze h s o sé g g y é a b n en k h e o z g e ya lt n e ke a z z el O te r a b z á O n r b k á o nr k m or á m n á y ny a a K K O O R RO O N N A A V V ÍR Í U R S US NYOMÁBAN NYOMÁBAN KIALAKULT GAZDASÁGI VÁLSÁGOT?(Érdemben válaszolók átlagai 1-től 5-ig KIALAKULT GAZDASÁGI VÁLSÁGOT?(Érdemben válaszolók átlagai 1-től 5-ig terjedő skálán) terjedő skálán) 1 2 3 4 5 TELJES TÁRSADALOM 3,0 FIDESZ-KDNP 4,0 ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2,2 PÁRTNÉLKÜLI 2,8 61 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A gazdasági válságkezelés értékelésének életkori mintája szinte teljesen azonos az egészségügyi válságkezelésnél mutatott mintával, csupán 0,1-0,2 ponttal alacsonyabbak az értékek az egyes csoportokban. Ebben a kérdésben is leginkább a 60 év felettiek értékelték jónak a kormányt: átlagosan 3,3-as osztályzatot adtak. Legalacsonyabb átlagpontszámot pedig újra a 30–39 évesek adták, 2,8 pontot. A többi korcsoport átlag körüli pontszámot adott a kormány válságkezelésére. 42. ábra Ön szerint öss Ö z n es z s e é r g in é t b ös e s n ze h s o sé g g y é a be n n k h e og z y e a l n te ke a z z el O te r a b z á O n rb -k án o r k m or á m n á y ny a a K K O R R O O N N A A VÍ V RU ÍR S US NYOMÁBAN KIALAKULT N G YO A M Z Á D B A AN SÁ KI G A I LA V K Á U L L S T Á G G AZ O D T A ? SÁ ( G É I r V d Á e L m SÁ b G e O n T? v ( á Ér l d a e s m z b o e l n ó v k á á la t s l z a o g ló a k i á 1 t l t a ő ga l i 5 1t i ő g l t 5 e -i r g jedő skálán) terjedő skálán) 1 2 3 4 5 TELJES TÁRSADALOM 18-29 30-39 40-49 50-59 60-X 3,0 2,9 2,8 3,1 2,9 3,3 Mindkét válságkezeléssel kapcsolatos kérdés esetén a politikai és életkori különbségek statisztikailag szignifikánsak maradnak akkor is, amikor többváltozós elemzéssel vizsgáljuk azokat 2 . A 60 év felettiek ezekben az elemzésekben is szignifikánsan jobb pontot adnak átlagosan az egészségügyi és gazdasági válságkezelésre is, mint a 30 év alattiak. A kormánypártiaknál pedig az összes többi politikai csoport szignifikánsan rosszabb érdemjeggyel értékelte a kormányzati válságkezelést mindkét kérdésben. Vagyis a legidősebbek nem kizárólag azért értékelik jobban a válságkezelést, mert több közöttük a fideszes, és ez fordítva is igaz. További érdekesség, hogy a legfeljebb 8 általánost végzett válaszadókhoz képest az érettségizettek szignifikánsan rosszabbul értékelték a kormány válságkezelését(0,16 ponttal). A szakmunkás és diplomás végzettségűek értéke nem tért el szignifikánsan a legalacsonyabb iskolázottsági csoporttól. 2 Lineáris regressziós elemzéseket végeztünk, melyekben az eredményváltozó a kormányzat egészségügyi és gazdasági válságkezelésének megítélése volt(az nt/nv válaszokat kizárva az elemzésből). A magyarázó változók a főbb demográfiai változók és a politikai hova­tartozás volt(kire szavazna a válaszadó). 62 4. AZ ORBÁN-KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE Munkahelyek és jövedelmek védelme Külön kérdésben felmértük azt is, hogy a magyarok szerint eleget tett-e a kormány a munkahelyek és a jövedelmek védelmének érdekében. Ezeket a válaszokat is össze tudjuk hasonlítani a márciusi kutatásunkkal. Szeptemberben a válaszadók abszolút többsége(55%) hiányosnak tartja a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit. Tízből négy válaszadó(38%) gondolja azt, hogy eleget tett a kormány. A megkérdezettek 7 százaléka érdemben nem válaszolt a kérdésre. Márciushoz képest mindössze 4 százalékponttal nőtt a kormánnyal elégedettek és ugyanennyivel csökkent az elégedetlenek aránya ebben a kérdésben. 43. ábra Ön szerint Ö a n r s e ze n r d in e t l a k r e n z d é e s lk é e r z e és á é l r l e ó á e ll s ó z e k sz ö k z ö ö zö k k b b i i r t t o o k k áb á a b n a e n le e g l e e t g te e tt t a te ko t r t m a án k y o a r n m n á ak n é y rd a e n k n éb a e k n, hogy megvédje a érdekében, hogy m m e u g n v ka é h d e j l e ye a ke m t é u s n a k j a öv h e e d l e y lm ek ek e e t t é a s ko a ro jö na v v e ír d u e sl v m ál e s k ág e s t o a rá k n o ? r (Ö o s n s a z v es ír m u e s g k v é á rd ls ez á e g tt,%) során? 7% 55% 38% igen nem nem tudja/ nem válaszol 63 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A politikai hovatartozás ebben a kérdésben is jelentősen befolyásolja a kormány értékelését. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormánynak megfelelőek voltak a munkavédelmi intézkedései. Ugyanakkor a fideszesek negyede úgy gondolta(24%), hogy nem tett eleget a kormány a munkahelyek és a jövedelmek védelméért. A pártnélkülieknek több mint a fele(56%) volt elégedetlen, és harmaduk(32%) volt elégedett a kormánnyal a kérdésben. A Ö z e n llen s zé z ki e ek r n i e n k a t zo a nba r n e cs n ak d a e 1 l 2 k sz e áz z al é ék s a é go r n e dolt á a l e l le ó gen e dő s n z ek k a ö ko z rm ö á k ny válságkezelését, 83 százalék hiányosnak tartotta azt. birtokában eleget tett a kormány annak 44. ábra érdekében, hogy megvédje a munkahelyeket Ön szerint a re é n s de a lke j z ö é v sé e re d á e ll l ó m es e zk k ö e zö t k a bir k to o k r áb o a n n a el v eg í e r t u te s t t v a k á o l r s m á án g y annak érdekében, hogy megvédje a munkahelyeket és a jövedelmeket a koronavírus-válság során? során?(Összes megkérdezett,%) PÁRTNÉLKÜLI 32% 56% 12% ELLENZÉKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 12% 83% 5% FIDESZ-KDNP 71% igen nem nem tudja/ nem válaszol 24% 5% 64 5. MAGYARORSZÁG PROBLÉMATÉRKÉPE 2021 ŐSZÉN 5. Magyarország problématérképe 2021 őszén 2021 őszén is felmértük, hogy milyen társadalmi ügyek foglalkoztatják a leginkább a magyarokat. Jó összehasonlítási alapot jelentenek azok a 2021. márciusi adatok, amiket a Policy Solutions„Szorongások és félelmek Magyarországon” című tanulmányában mutattunk be. Mindkét kutatásban arra kértük a válaszadókat, hogy válasszák ki, mit tartanak Magyarország három legnagyobb problémájának. A szeptemberi felmérésünkben új elemként a„túl sok a homoszexuális propaganda” kijelentést is betettük a felsorolt társadalmi ügyek közé. Ez a válaszlehetőség a korábbi kutatásainkban nem szerepelt, ugyanakkor ezzel fel tudtuk mérni, hogy a kormány LMBTQ+ közösségek ellen folytatott negatív kommunikációs kampánya mekkora hatással volt a magyar társadalomra. A magyarok problémalistájának első három eleme a koronavírus harmadik hulláma óta változatlan. 2021 őszén is a megélhetés magas költségeinek problémája van az első helyen(47 százalékos említési arány). Ezt második helyen az alacsony fizetések(46%), harmadik helyen pedig az egészségügyi ellátás alacsony színvonala követik (38%). A korábbi évek trendjébe illeszkedik, hogy kiemelt jelentőségű problémának tekintik a magyarok az egészségügy helyzetét. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a koronavírus járvány másfél éve után az emberek többségének helyzetértékelését elsősorban a megélhetési válság határozza meg. 65 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 45. ábra Ön melyik hárm Ö a n t t m a e r l t y ja ik e h z á e r k m k a ö t z t ü a l rt a ja le e g z n e a k g k y ö o z b ü b l a p l r e o g b n l a é g m y á o n b a b k p M ro a b g lé y m ar á o n r a s k zágon? (Összes megkérdezett,% M ) agyarországon?(Összes megkérdezett,%) TÚL MAGASAK A MEGÉLHETÉS KÖLTSÉGEI 17 16 14 ALACSONYAK A FIZETÉSEK 20 15 11 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALA ALACSONY 13 13 12 HATALMAS A KORRUPCIÓ MÉRTÉKE 9 7 9 ALACSONYAK A NYUGDÍJAK TÚL NAGYOK A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK A GAZDAGOK ÉS A SZEGÉNYEK KÖZÖTT TÚL MAGASAK A LAKÁSÁRAK 8 8 7 57 7 6 65 A KÉPZETT MUNKAERŐ KÜLFÖLDRE VÁNDOROL 5 4 6 KISZOLGÁLTATOTTAK AZ EMBEREK A MUNKAHELYEIKEN A MUNKÁLTATÓIKNAK 2 5 7 ROMLIK A DEMOKRÁCIA MINŐSÉGE MAGYARORSZÁGON 4 43 AZ OKTATÁS SZÍNVONALA ALACSONY 3 3 4 EGYRE NEHEZEBB AZ ÉLET A KISTELEPÜLÉSEKEN 3 3 4 A JÖVŐBEN FÉLŐ, HOGY EGYRE TÖBB MIGRÁNS KÖLTÖZHET AZ ORSZÁGBA 334 TÚL SOK A HOMOSZEXUÁLIS PROPAGANDA 2 3 3 NEM VÉDJÜK ELÉGGÉ A KÖRNYEZETET, NEM TESZÜNK ELEGET A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN 2 2 3 Első helyen említette Második helyen említette Harmadik helyen említette 66 5. MAGYARORSZÁG PROBLÉMATÉRKÉPE 2021 ŐSZÉN Fontos változás, hogy a korrupció a márciusi lista hatodik helyéről szeptemberben a negyedik helyre ugrott előre. Ennek magyarázata lehet, hogy az ellenzéki előválasztási kampány időszakában a korábbiaknál is intenzívebbé váltak a kormánnyal kapcsolatos kritikák a hazai közbeszédben, így a korrupciós ügyek is: a pártok és miniszterelnökjelöltek egyenesen versenyezni kezdtek abban, hogy„ki fogja jobban elszámoltatni a Fideszt”. Az első négy helyet követően további gazdasági természetű, materiális problémák sorakoznak a problémalistán. Az alacsony nyugdíjak problémája továbbra is a lista ötödik helyén szerepel(23%). A társadalmi egyenlőtlenségek témája ugyanakkor a negyedikről a hatodik helyre szorult vissza(19%) – ez az ügy cserélt helyet a korrupcióval. A túl magas lakásárak problémája ugyanakkor a márciusi tizedik helyről szeptemberben a hetedik helyre ugrott előre (17%). A lakhatási nehézségek növekvő említési aránya mögött vélhetően a valós piaci trendek állnak: a KSH adatai alapján a lakásárak elmúlt időszakban stagnáló trendje újra növekedésbe kezdett fordulni. A képzett munkaerő kivándorlásának kérdése szintén előreugrott a listán a márciusi 14. helyről szeptemberben a 8. helyre(15% említette). Az ezt követő témák helye a problémalistán érdemben nem változott március óta, csak egy-két helyet ugrottak előre vagy csúsztak hátra. Szeptemberben a munkáltatóknak való kiszolgáltatottság problémája a kilencedik a listán(14%). Ezt a demokrácia minősége követi(11%). Az oktatás alacsony színvonala a tizedik (10%), a vidéki élet nehézségei a tizenegyedik helyen vannak a listán(10%). A leginkább szimbolikus jelentőséggel bíró ügyek a magyarok problémalistájának végére szorultak. A Fidesz évekig tartó, intenzív migráció-ellenes kampányának kifulladását jelzi, hogy a bevándorlást csak a magyarok tizede sorolta az ország fő problémái közé(10%). A Fidesz szexuális kisebbségeket veszélyként beállító kommunikációjának korlátait jelzi, hogy a„homoszexuális propagandát” még a migrációnál is kevesebben említették(8%). Hasonló volt a környezeti és klímaválság megnevezési aránya(7%), ez a téma hat helyet csúszott hátra az elmúlt fél évben. Összességében elmondható, hogy a koronavírus negyedik hullámában az embereket nem a politikai kommunikáció által napirenden tartott veszélyek és ellenségképek foglalkoztatják – a világvége helyett a hónap vége lebeg a magyarok szeme előtt. 67 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A problémalisták politikai bontásban A kormánypárti, ellenzéki és pártnélküli válaszadók csoportjában is a megélhetés magas költségei, az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala a három leggyakrabban említett probléma. A három probléma sorrendjében mutatkozik némi különbség csupán. A kormánypárti és a pártnélküli válaszadóknál a megélhetés költségei, míg az ellenzékieknél az alacsony fizetések vezetik a listát. Az egészségügy helyzete mindhárom csoportban a lista harmadik helyén áll. Ez a márciusi adatainkban is így szerepel, vagyis egy stabil mintázatnak mondható, hogy az ellenzékiek az alacsony fizetésekre, a kormánypártiak és pártnélküliek a magas árakra érzékenyebbek – bár a különbségek nem jelentősek. Ennél meghatározóbb különbséget a politikai csoportok között a szimbolikus témák jelentik. Míg az ellenzékiek közel fele említette a korrupciót(48%), a pártnélküliek már csak az ötöde(21%), a kormánypártiaknak pedig csupán a tizede(11%) nevezte meg ezt a problémát. A demokrácia helyzete szintén sokkal jobban aggasztja az ellenzé­kie­ket (14%) és pártnélkülieket(12%), de a kormánypártiak körében ez volt a legkisebb arányban említett téma(5%). A migrációt a fideszesek nevezték meg gyakrabban az ország fő problémái között(17%), az ellenzékiek és pártnélküliek körében azonban a lista legvégén volt a bevándorlás(4% és 3%). Meglepő módon a klímaváltozás problémáját szintén jelentősen többen említették a kormánypártiak(11%), mint az ellenzéki(5%) és pártnélküli válaszadók(4%). Ezek a különbségek szintén konzisztensek a márciusi kutatásunk eredményével. A„homoszexuális propaganda” a kormánypártiak számára sokkal fontosabb téma volt, de így is csak 10. a kormánypártiak listáján(12%). A pártnélküliek fele ekkora arányban nevezték ezt meg(6%), az ellenzékiek körében pedig ez volt a legkevésbé említett téma(3%). A többi csoporthoz képest a pártnélküliek az oktatás alacsony színvonalának kérdését emelték ki nagyobb arányban: a körükben 14% nevezte meg ezt a problémát, míg az ellenzékieknél 9%, a fideszeseknél 7% volt ennek az említési aránya. 68 5. MAGYARORSZÁG PROBLÉMATÉRKÉPE 2021 ŐSZÉN 46. ábra Ön melyik hárm Ö a n t m ta e r l t y j i a k e h z á e r k m k a ö t z ta ü r l t a ja le e g z n ek ag k y ö o zü b l b a p l r e o g b n l a é g m yo á b n b ak pr M o a b g lé y m a á ro n r a s k zágon? (Kormánypárti válasz M ad ag ó y k a , r % o ) rszágon?(Kormánypárti válaszadók,%) TÚL MAGASAK A MEGÉLHETÉS KÖLTSÉGEI 20 13 16 ALACSONYAK A FIZETÉSEK 20 16 9 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALA ALACSONY 11 12 11 ALACSONYAK A NYUGDÍJAK 8 9 7 TÚL NAGYOK A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK A GAZDAGOK ÉS A SZEGÉNYEK KÖZÖTT 6 8 6 TÚL MAGASAK A LAKÁSÁRAK 7 94 A JÖVŐBEN FÉLŐ, HOGY EGYRE TÖBB MIGRÁNS KÖLTÖZHET AZ ORSZÁGBA 5 6 6 A KÉPZETT MUNKAERŐ KÜLFÖLDRE VÁNDOROL 5 4 8 KISZOLGÁLTATOTTAK AZ EMBEREK A MUNKAHELYEIKEN A MUNKÁLTATÓIKNAK 2 5 7 TÚL SOK A HOMOSZEXUÁLIS PROPAGANDA 3 4 5 EGYRE NEHEZEBB AZ ÉLET A KISTELEPÜLÉSEKEN 3 4 5 NEM VÉDJÜK ELÉGGÉ A KÖRNYEZETET, NEM TESZÜNK 2 4 5 ELEGET A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN HATALMAS A KORRUPCIÓ MÉRTÉKE 2 4 5 AZ OKTATÁS SZÍNVONALA ALACSONY 2 2 3 ROMLIK A DEMOKRÁCIA MINŐSÉGE MAGYARORSZÁGON 2 1 2 Első helyen említette Második helyen említette Harmadik helyen említette 69 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 47. ábra Ön melyik hárm Ö a n t m ta e r l t y ja ik e h z á e r k m k a ö t z t ü a l rt a ja le e g z n e a k g k y ö o z b ü b l a p l r e o g b n l a é g m y á o n b a b k p M ro a b g lé y m ar á o n r a s k zágon? (Ellenzéki válaszadók,% M ) agyarországon?(Ellenzéki válaszadók,%) ALACSONYAK A FIZETÉSEK 20 TÚL MAGASAK A MEGÉLHETÉS KÖLTSÉGEI 15 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALA ALACSONY 14 HATALMAS A KORRUPCIÓ MÉRTÉKE 16 ALACSONYAK A NYUGDÍJAK 8 7 TÚL MAGASAK A LAKÁSÁRAK 5 6 5 TÚL NAGYOK A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK A GAZDAGOK ÉS A SZEGÉNYEK KÖZÖTT 3 5 7 ROMLIK A DEMOKRÁCIA MINŐSÉGE MAGYARORSZÁGON 4 7 3 A KÉPZETT MUNKAERŐ KÜLFÖLDRE VÁNDOROL 5 3 6 KISZOLGÁLTATOTTAK AZ EMBEREK A MUNKAHELYEIKEN A MUNKÁLTATÓIKNAK 1 5 6 AZ OKTATÁS SZÍNVONALA ALACSONY 2 4 4 EGYRE NEHEZEBB AZ ÉLET A KISTELEPÜLÉSEKEN 2 3 4 NEM VÉDJÜK ELÉGGÉ A KÖRNYEZETET, NEM TESZÜNK ELEGET A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN A JÖVŐBEN FÉLŐ, HOGY EGYRE TÖBB MIGRÁNS KÖLTÖZHET AZ ORSZÁGBA 12 2 2 11 TÚL SOK A HOMOSZEXUÁLIS PROPAGANDA 1 1 1 15 15 14 12 6 12 12 14 12 Első helyen említette Második helyen említette Harmadik helyen említette 70 5. MAGYARORSZÁG PROBLÉMATÉRKÉPE 2021 ŐSZÉN 48. ábra Ön melyik hárm Ö a n t m ta e r ly tj i a k e h z á e rm k a k t ö t z a ü r l t a ja l e e z g e n k a k g ö y z o ü b l b a p le ro g b na lé g m yo á b n b ak pr M ob a l g é y m a á r n o a rs k zágon? (Pártnélküli válaszadó M k a ,% gy ) arországon?(Pártnélküli válaszadók,%) TÚL MAGASAK A MEGÉLHETÉS KÖLTSÉGEI 13 23 15 ALACSONYAK A FIZETÉSEK 20 14 13 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZÍNVONALA ALACSONY 14 15 13 ALACSONYAK A NYUGDÍJAK 8 76 HATALMAS A KORRUPCIÓ MÉRTÉKE TÚL NAGYOK A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK A GAZDAGOK ÉS A SZEGÉNYEK KÖZÖTT TÚL MAGASAK A LAKÁSÁRAK 9 48 58 6 8 45 AZ OKTATÁS SZÍNVONALA ALACSONY 4 4 6 KISZOLGÁLTATOTTAK AZ EMBEREK A MUNKAHELYEIKEN A MUNKÁLTATÓIKNAK 3 4 7 A KÉPZETT MUNKAERŐ KÜLFÖLDRE VÁNDOROL 4 6 4 ROMLIK A DEMOKRÁCIA MINŐSÉGE MAGYARORSZÁGON 444 EGYRE NEHEZEBB AZ ÉLET A KISTELEPÜLÉSEKEN 2 4 2 TÚL SOK A HOMOSZEXUÁLIS PROPAGANDA 1 2 3 NEM VÉDJÜK ELÉGGÉ A KÖRNYEZETET, NEM TESZÜNK ELEGET A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN 2 2 A JÖVŐBEN FÉLŐ, HOGY EGYRE TÖBB MIGRÁNS KÖLTÖZHET AZ ORSZÁGBA 01 2 Első helyen említette Második helyen említette Harmadik helyen említette 71 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 6. A magyarok viszonya a COVID-19 oltásokhoz, a harmadik vakcina felvétele A magyarok átoltottsága Külön kérdésblokkban vizsgáltuk a magyarok koronavírus elleni védőoltásokhoz kapcsolódó attitűdjeit. Kutatásunk résztvevőitől először azt kérdeztük meg, hogy beoltatták-e magukat, és ha igen, akkor milyen vakcinát vettek fel. Egyfelől azért volt fontos ez a kérdés, mivel a hivatalos adatokkal öszevetve leellenőrizhetjük, hogy az átoltottság típusa szerint mennyire reprezentatív a kutatásunk. Másrészt a későbbiekben a harmadik oltással kapcsolatos adatokat az első oltás típusa szerinti bontásban is tudjuk vizsgálni. A válaszadók negyede mondta, hogy nem oltatta be magát(24%), további 3% pedig érdemben nem válaszolt a kérdésre. Utóbbi csoportról feltételezhetjük, hogy nem vették fel a vakcinát. A megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy felvette valamelyik vakcinát. A kutatásunk időpontjában a hivatalos statisztikák szerint a felnőtt lakosság 69 százaléka vett fel legalább egy koronavírus védőoltást. Tehát az általunk mért átoltottsági arány 3 százalékponttal magasabb a kormányzati adatoknál, de ez hibahatáron belüli különbség. Ez különösen jó eredmény annak tükrében, hogy egy érzékeny kérdésről beszélünk. A politikai szereplők, orvosok és a társadalom sok más szereplője is elvárja az emberektől az oltás felvételét, ami miatt azt feltételeztük, hogy sok nem oltott válaszadó„ társadalmi megfelelési kényszerből” valótlan választ ad a kérdésre. A hivatalos adatok és a kutatásunk közötti kis mértékű különbség alapján viszont arra következtethetünk, hogy vélhetően elenyésző a valótlan válaszok száma. 72 6. A MAGYAROK VISZONYA A COVID-19 OLTÁSOKHOZ, A HARMADIK VAKCINA FELVÉTELE Az oltást felvevő válaszadók megoszlásából látjuk, hogy a Pfizer volt a legnépszerűbb vakcina: a megkérdezettek 31 százaléka ilyen oltást vett fel. Ezt a Sputnik-V vakcina(15%), majd a Sinopharm követte(13%). Kevésbé volt elterjedt az AstraZeneca és a Moderna oltóanyaga(8% és 5%), az egy dózisú Janssen vakcinával pedig nagyon kevesen lettek átoltva(1%). Ez nagyjából összhangban van a beadott vakcinák hivatalos számával – annyi különbséggel, hogy a kormányzati adatok szerint több Sinopharm oltást adtak be, mint Sputnikot(2,1 millió vs. 1,8 millió). Azt azonban nem tudjuk a beadott vakcinadózisok aggregált számából, hogy ebből hány oltást adtak be csak egyszer, kétszer vagy harmadik oltásként. 49. ábra Ön felvette valamelyik koronavírus elleni védőoltást Ön felvette valamelyik koronavír ( u e s ls e ő ll v e a n g i y v e é l d ső őo k l é t t á o s l t t ( á e s l ) s ? ő vagy első két oltás)? 1% 5% 3% 24% 31% 15% 8% 13% nem igen, a Sputnik-V oltást igen, a Sinopharm oltást igen, az Astra-Zeneca oltást igen, a Pfizer oltást igen, a Moderna oltást igen, a Janssen oltást nem tudja/ nem válaszol 73 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Az oltás megtagadása mögötti okok Azoktól a válaszadóktól, akik nem vették fel az oltást, külön megkérdeztük, hogy mi áll a döntésük mögött. A válaszadók több indokot is kiválaszthattak, illetve a felsorolt válaszokban nem szereplő, egyéb okot is megnevezhettek. A leggyakrabban azt említették az oltatlan válaszadók, hogy félnek az oltás hosszú távú mellékhatásaitól(55%). A megkérdezettek közel harmada az oltás hatékonyságában kételkedik(30%). Minden ötödik megkérdezett nevezte meg az oltás rövidtávú mellékhatásait(19%). Valamelyest kevesebben indokolták a döntésüket azzal, hogy nem félnek a koronavírus megbetegedéstől(16%). Egyetlen olyan válaszadó volt, aki az indokai között felhozta, hogy fél a tűtől(0,4%). 50. ábra Miért döntöt M t ú ié g r y t , d h ö o n g t y öt n t e ú m gy a , d h a o t g ja y b n e em m a a d g a á t n ja ak be a m vé a d g ő á o n l a t k ás a t v ? édőoltást?(Azok (Azok körében, akik n k e ö m ré o b l e ta n t , t a á k k ik b n e e m m a a g d u a k t a tá t, k t b ö e b , b tö v b á b la v s á z la a s d z h a a d t h ó a ) tó) TART AZ OLTÁS HOSSZÚ TÁVÚ MELLÉKHATÁSAITÓL 55% NEM TARTJA ELÉG HATÉKONYNAK AZ OLTÁST 30% TART AZ OLTÁS RÖVID TÁVÚ MELLÉKHATÁSAITÓL 19% NEM FÉL A KORONAVÍRUS MEGBETEGEDÉSTŐL 16% MÁS OK MIATT 8% FÉL A TŰTŐL 0,4% Az oltás felvételének megtagadása mögött álló egyéb okokat 8% említett. Öt ember az oltásokkal kapcsolatos kétségeit fogalmazta meg: közülük voltak, akik válaszaikban elmondták, hogy bizalmatlanok, mások kiemelték, hogy kísérleti vakcinákról beszélünk, illetve volt, aki oltást követő haláleset híre tántorította el az oltástól. Négy ember 74 6. A MAGYAROK VISZONYA A COVID-19 OLTÁSOKHOZ, A HARMADIK VAKCINA FELVÉTELE azt mondta, hogy valamilyen fennálló betegsége miatt nem adatta be az oltást, ketten a terhességükre hivatkoztak. Négy válaszadó úgy érvelt, hogy már átesett a betegségen ezért nem tartja szükségesnek az oltást. Egy-egy válaszadó mondta, hogy bízik a saját immunrendszerében, túl öregnek érzi magát az oltáshoz, illetve azt, hogy nem hisz a koronavírusban. A harmadik oltás felvétele Az első körös oltáson már túlesett válaszadóktól megkérdeztük, hogy tervezik-e a harmadik oltás felvételét(az egy dózisú Janssen oltást kapott válaszadók a második oltás felvételét). A válaszadók mindössze negyede tervez élni a harmadik oltás lehetőségével, adatfelvételünk idején 7 százalék pedig már fel is vette a harmadik oltást. A kutatásunk alapján az átoltott magyarok több mint fele(54%) nem tervezi, hogy beadassa magának az(újabb) emlékeztető vakcinát. A megkérdezettek 14 százaléka érdemben nem válaszolt, vélhetően még nem döntött a kérdésben. 51. ábra Tervez Te i r e v g ez y i e ú g ja y b új b ab , b h , a h r a m rm a a d d i ik k o o lt l á t s á f s el f v e é l t v e é lé t t e is l ? é ( t A i m s? en ( n A y m ibe e n n k n o y rá ib bb e a n n k Ja o n r s á se b n b o a lt n ás J t a k n a s p s o e tt n , a o m lt á á so s d t ik oltás felvételét?) (Azok körében, akik beoltatták magukat) kapott, a második oltás felvételét?)(Azok körében, akik beoltatták magukat) 14% 54% 25% 7% igen már beadatta az újabb oltást nem nem tudja/ nem válaszol 75 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A harmadik oltással kapcsolatos tervek egyértelmű életkori mintát mutatnak. Az idősebb korcsoportok felé haladva jelentősen csökken az ismétlőoltást megtagadók aránya. Míg a 30 év alattiak 68 százaléka nem tervezi felvenni az újabb oltást, addig a 60 év felettieknek csak a 42 százalékára igaz ez. A legfiatalabbak csupán 13 százaléka tervezi és 2 százaléka vette már fel az újabb oltást, ezzel szemben a legidősebbek 31 százaléka tervezi azt és 14 százaléka már túl is esett rajta. A hezitálók aránya a 30 év alattiak mellett(17%) az 50–59 évesek között mutatkozott magasabbnak(16%). 52. ábra Tervezi egy újabb, harmadik oltás felvételét is?(Amennyiben korábban Tervezi egy újabb, har J m an a s d s i e k n o o lt lt á á s s f t e k l a v p é o te tt l , é a t m is? ás (A od m ik en ol n t y á i s b f e e n lv k é o t r e á lé b t b ? a ) n Janssen oltást kapott, a második oltás fel ( v A é z t o e k lé kö t? r ) éb (A e z n o , a k k k ik ör b é e b o e lt n a , t a t k ák ik m b a e g o u lt k a a t t t ) ák magukat) 18-29 13% 2% 68% 17% 30-39 19% 2% 66% 13% 40-49 23% 4% 59% 14% 50-59 27% 6% 51% 16% 60-X 31% 14% igen már beadatta az újabb oltást 42% 12% nem nem tudja/ nem válaszol 76 6. A MAGYAROK VISZONYA A COVID-19 OLTÁSOKHOZ, A HARMADIK VAKCINA FELVÉTELE Az első oltás típusa szerinti bontásban is vizsgáltuk a harmadik oltás felvételére vonatkozó szándékokat. Az első körben Modernával oltott csoportban a legmagasabb az újabb oltást tervező, vagy azon már túlesett válaszadók együttes aránya(49%). Ezt a Sinopharm vakcinával oltottak(39%), majd a pfizeresek(34%) és sputnikosok követik (27%). Alacsonyabb ez az arány a Janssennel oltottak(25%) és az AstraZeneca-val oltottak körében(20%). 53. ábra Tervezi egy újabb, harmadik oltás felvételét is?(Amennyiben korábban Tervezi egy újabb, ha J r a m n a s d se ik n o o l l t t á á s st fe k l a v p é o t t e t l , é a t m is á ? s ( o A d m ik e o n l n tá y s ib f e e n lv k é o te r l á é b t b ?) an Janssen oltást kapott, a második oltás fe ( l A v z é o t k el k é ö t r ? é ) b (A en z , o a k k k ik ö b ré e b ol e t n a , tt a á k k ik m b a e g o u l k t a a t t ) ták magukat) MODERNA(N=45) 28% 21% 37% 14% SINOPHARM(N=127) 27% 12% 50% 11% ELSŐ OLTÁS TÍPUSA PFIZER(N=309) 30% 4% 50% 16% SPUTNIK-V(N=152) 19% 8% 61% 13% JANSSEN(N=12) 16% 9% 59% 15% ASTRA-ZENECA(N=83) 15% 5% 68% 12% igen már beadatta az újabb oltást nem nem tudja/ nem válaszol Fontos megjegyezni, hogy ezek az arányok csak tájékoztató jellegűek, a hibahatár különösen nagy lehet az alacsony elemszámú kategóriákban, vagyis a Janssen, Moderna és AstraZeneca vakcinával oltott csoportok esetén. Ugyanakkor az adatokból az körvonalazódik, hogy a Pfizerrel oltottaknál több sputnikos és sinopharmos vette már fel a harmadik oltást(4% vs. 8% vs. 12%). A sinopharmosok és pfizeresek közel azonos arányban tervezik beadatni az újabb oltást(27% és 30%), míg a sputnikosok szándéka ettől valamelyest elmarad(19%). 77 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Azoktól a válaszadóktól, akik tervezik az újabb oltás felvételét, vagy már fel is vették azt, megkérdeztük, hogy milyen vakcinát választanának/választottak. A válaszadók abszolút többsége a Pfizer vakcinájára tette le a voksát (52%). A többi vakcinatípust közel azonos arányban nevezték meg(5–8%), kivéve a Janssen oltást, aminek nagyon alacsony volt az említése(1%). 54. ábra Milyen vakcinát tervez felvenni vagy vett már fel harmadik oltásként? Mil ( y A e m n e v n ak n c y i i n b á e t n te k r o v r e á z b f b e a lv n e J n a n n i s v s a e g n y o v l e tá tt s m t k á a r p fe o l t h t, a m rm ás a o d d ik ik ol o t l á t s á k s é k n é t n ? t ( ? A ) mennyiben korábban Jansse (A n z o o lt k á k s ö t r k é a b p e o n tt , , a m ki á k s t o e d r ik ve o z lt ik ás a k m én á t s ? o ) d (A ik zo / k h k a ö r r m éb a e d n ik , a o k lt ik ás te f r e v l e v z é i t k e a lé m t) ásodik/ harmadik oltás felvételét) 20% 1% 8% 7% 7% 5% 52% Sputnik-V oltást Sinopharm oltást Astra-Zeneca oltást Pfizer oltást Moderna oltást Janssen oltást nem tudja/ nem válaszol 78 6. A MAGYAROK VISZONYA A COVID-19 OLTÁSOKHOZ, A HARMADIK VAKCINA FELVÉTELE Ennél a kérdésnél is megnéztük az első körös oltás szerinti bontást. Itt még az előző kérdéshez képest is csökkent az egyes vakcinatípus szerinti csoportok elemszáma, ezért korlátozott mértékben vonhatunk le az arányokból következtetéseket. Jól látható trend, hogy az összes első körös vakcinatípus esetén igaz, hogy a válaszadók jelentős része ugyanolyan típusú oltást szeretne harmadik(Janssen esetén második) ismétlőoltásként is. Ugyanakkor az első körben Sputnikot, illetve Sinopharmot kapott válaszadók körében a Pfizer kifejezetten népszerű, sőt a legnépszerűbb választásnak tűnik. Szinte az összes csoportban magas azoknak a száma, akik még nem tudják, hogy milyen típusú vakcinát szeretnének újabb oltásként. 55. ábra Milyen vakc M in i á ly t e t n er v v a e k z ci f n e á lv t e te n r n v i e v z a f g e y lv v e e n t n t i m va á g r y fe v l e h tt a m rm ár a f d e ik l h o a l r t m ás a k d é ik nt o ? ltásként? (Amennyib ( e A n m k e o n r n á y b i b b a e n n J k a o n rá ss b e b n an o J lt a á n s s t se k n ap o o lt t á t s , t m k á a s p o o d t i t k , m ol á t s á o s d k i é k n o t l ? t ) ásként?)(Azok (Azok körében, a k k ö ik ré t b e e r n v , e a z k ik ik a te m rv á e s z o i d k i a k m / á h s a o rm dik ad / i h k a o r l m tá a s d f ik el o v l é tá te s l f é e t l ) vételét) SPUTNIK-V(N=39) 34% 39% 27% SINOPHARM(N=47) 2% 26% 6% 45% 20% ELSŐ OLTÁS TÍPUSA ASTRA-ZENECA(N=17) 6% 1% 1% PFIZER(N=106) 1% MODERNA(N=22) 5% 10% 47% 13% 76% 60% 35% 5%1% 16% 24% JANSSEN(N=3) 59% 41% Sputnik-V oltást Pfizer oltást nem tudja/ nem válaszol Sinopharm oltást Moderna oltást Astra-Zeneca oltást Janssen oltást 79 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 7. Összeesküvés-elméletek elterjedtsége A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek magyarországi elterjedtségét is felmértük. Ugyanezekről a teóriákról a járvány harmadik hullámának elején is kérdeztük az embereket, így megvizsgálhatjuk, men�nyire változott az egyes elméletekbe vetett hit szintje fél év alatt. Az egyes elméletek elfogadottsága szerint felállított sorrend nem változott fél év alatt. Szeptemberben is azt az állítást fogadták el a legtöbben, miszerint „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra, hogy átvegye a világ vezető hatalmának szerepét ”. Minden tizedik megkérdezett(9%) teljes mértékben elfogadja ezt az elméletet, 28% pedig hajlik arra, hogy higgyen ebben. A válaszadók kis többsége(52%) inkább vagy teljes mértékben elutasítja a Kína-elméletet. Március óta nem változtak érdemben az arányok(3 százalékponttal nőtt az elmélet elfogadóinak száma). A lista második helyén a következő elmélet áll:„a gyógyszercégek fejlesztették ki és engedték szabadjára a koronavírust, hogy utána könnyebben eladhassák a gyógyszereiket és az oltásaikat.” Az adataink alapján a magyarok harmada el­fogadja az elméletet(33%), de ennél jóval többen elutasítják ezt a feltételezést(57%). Ennek az elméletnek a népszerűsége sem változott érdemben tavasz óta(csupán 2 százalékponttal nőtt az elméletet elfogadók száma). 80 7. ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK ELTERJEDTSÉGE 56. ábra Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Mennyire ért egyet a következő á (1 l l t ít ő á l s 1 o 0 k -i k g a t l e ? r ( je 1d t ő ő s l k 1 á 0 l á ig n) terjedő skálán) A KORONAVÍRUST SZÁNDÉKOSAN SZABADÍTOTTA KÍNA A VILÁGRA, HOGY ÁTVEGYE A VILÁG VEZETŐ HATALMÁNAK SZEREPÉT. A GYÓGYSZERCÉGEK FEJLESZTETTÉK KI ÉS ENGEDTÉK SZABADJÁRA A KORONAVÍRUST, HOGY UTÁNA KÖNNYEBBEN ELADHASSÁK A GYÓGYSZEREIKET ÉS AZ OLTÁSAIKAT. A KORONAVÍRUS VAKCINA MEDDŐSÉGET OKOZHAT, AZ OLTÁS TITKOLT CÉLJA A NÉPESSÉGSZABÁLYOZÁS. 25% 28% 31% 27% 28% 9% 10% 29% 27% 6% 9% 27% 20% 5% 18% A KORONAVÍRUS VÉDŐOLTÁSSAL TITOKBAN EGY MICROCHIPET ÜLTETHETNEK AZ EMBEREK TESTÉBE. 51% 21% 15% 2%11% A KORONAVÍRUS NEM IS LÉTEZIK, CSAK EGY KITALÁCIÓ. 46% 26% 19% 2%7% Egyáltalán nem ért egyet(1) Teljes mértékben egyetért(10) Inkább nem ért egyet(2-5) nem tudja/ nem válaszol Inkább egyetért(6-9) A harmadik legnépszerűbb összeesküvés-elmélet szerint „a koronavírus vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességszabályozás ”. A többség inkább vagy egyáltalán nem hisz ebben(58%), csupán a magyarok negyede fogadja el ezt az elméletet(25%). Ugyanakkor szembetűnő, hogy mindkét felmérésünkben kimagasló volt azoknak az aránya, aki nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni(márciusban 26%, szeptemberben 18%). A válaszmegtagadás arányának a csökkenése abból adódik, hogy március óta jelentősen(9 százalékponttal) megnőtt a népesség-szabályozásról szóló elmélet elfogadóinak száma. Ez a növekvő trend, és a válaszmegtagadók magas száma is azt mutatja, hogy sokaknak komoly félelme a vakcinák termékenységre gyakorolt esetleges negatív hatása. 81 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN Az általunk vizsgált állítások közül a második legkevésbé elterjedt elmélet az, hogy„ a koronavírus nem is létezik, csak egy kitaláció ”. A válaszadóknak a 2%-a volt biztos ebben, további 19% pedig kevésbé magabiztos vírustagadó volt. A nagy többség(72%) inkább vagy határozottan elutasítja ezt az elméletet. Az időbeli összehasonlítás ugyanakkor aggasztó trendet mutat. A harmadik hullám kezdete óta 9 százalékponttal megnőtt(közel megduplázódott) a vírustagadók száma: márciusban még csak 1 százalék volt teljesen biztos abban, hogy a vírus kitaláció, és 11 százalék volt kevésbé magabiztos vírustagadó. A legkevésbé elterjedt elmélet továbbra is az, miszerint„a koronavírus védőoltással titokban egy microchipet ültethetnek az emberek testébe”. Szeptemberben 17% hajlott az elmélet elfogadására, és 2% volt biztos a chip-teó­riá­ ban. Az elutasítottsági arány ennél a kérdésnél is magas(72%). Fél év alatt 4 százalékponttal nőtt az elméletet részben vagy egészében elfogadók aránya. Az összes összeesküvés-elmélet esetén egy végzettségi trendet láthatunk: az alacsonyabb végzettségi szintek felé haladva növekszik az adott elmélet elfogadási szintje. Ez a minta a Kína-elmélet esetén volt az egyik leglátványosabb. A legfeljebb 8 általánost végzettek körében 5,1 pont volt az elméletre adott átlagpontszám(47% inkább elutasítja, 41% inkább elfogadja az elméletet). Hasonlóan magas volt az elmélet elfogadása a szakmunkás végzettségűek között(5 pont, 49% vs. 41%). Az érettségizetteknél már átlag alatti volt ez az érték(4,7 pont, 55% vs. 35%), míg a diplomások között kimondottan kevesen hittek a Kína-elméletben(4,1 pont, 63% vs. 28%). 82 7. ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK ELTERJEDTSÉGE 57. ábra Mennyire ért egyet? A koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra, hogy átvegye a világ vezető hatalmának szerepét (Érdemben válaszolók átlagai 1-től 10-ig terjedő skálán) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 TELJES TÁRSADALOM 4,8 8 ÁLTALÁNOS VAGY KEVESEBB 5,1 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 5,0 ÉRETTSÉGI 4,7 DIPLOMA 4,1 83 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN A népességszabályozás elméletét életkori bontásban is vizsgáltuk, hogy lássuk milyen mértékben állhat a fiatalok meddőségtől való félelme az elmélet elterjedtsége mögött. A potenciálisan gyerekvállalás előtt álló korcsoportokban(40 év alattiak), valóban átlag feletti volt az elméletbe vetett hit. A 30 év alattiaknál volt a legmagasabb az átlagpontszám, 4,4 pont(53% inkább elutasította, 30% inkább elfogadta az elméletet). A 30–39 éveseknél 4,1 pont volt ez a szám(56% vs. 27%). Ugyanakkor az 50–59 éveseknél is átlag feletti volt az elmélet elfogadási szintje, 4,2 pont volt az általuk adott átlagpontszám(55% vs. 27%). 58. ábra Mennyire ért egyet? A koronavírus vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességszabályozás(Érdemben válaszolók átlagai 1-től 10-ig terjedő skálán) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 TELJES TÁRSADALOM 3,9 18-29 4,4 30-39 4,1 40-49 3,8 50-59 4,2 60-X 3,5 84 7. ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK ELTERJEDTSÉGE Többváltozós elemzésben is vizsgáltuk, hogy mik határozzák meg a populáció-kontroll elméletbe vetett hit szintjét 3 . Ennek eredményeként is az látható, hogy más változók hatását kiszűrve is igazak a fenti különbségek. A 60 év felettiekhez képest a fent leírt három korcsoport szignifikánsan jobban hisz a vakcina okozta meddőségben(0,6– 0,7 ponttal). Ezen túl a kormánypártiak, a fővároson kívül élők és a diplomások hisznek szignifikánsan kevésbé az elméletben. Ez konzisztens az összeesküvés-elméletekre való általános fogékonyság magyarázataival, amit a következő alfejezetben mutatunk be. Az összeesküvés-elméletekre való általános fogékonyság A márciusi„Koronavírus és válságkezelés” című tanulmányunkban többváltozós elemzést végeztünk, amiben az összeesküvés-elméletekre való fogékonyság magyarázóit kerestük. Ilyen elemzést a szeptemberi adatainkkal is készítettünk. Ehhez most is egy átfogó index változót hoztunk létre, ami az egyének összeesküvés-elméletekbe vetett hitét mérte. Ezt úgy számoltuk ki, hogy minden válaszadónál egyszerűen átlagoltuk a különböző elméletekre vonatkozó kijelentésekre adott pontszámokat. Így egy mérőszámba sűrítettük az összeesküvés-elméletekbe vetett hit egyéni szintjét. Ezen a 10-es skálán az 1-es azt jelenti, hogy az egyén az összes elméletet teljesen elutasítja, míg a 10-es azt, hogy az összes elméletet teljes mértékben elfogadja. A válaszmegtagadó egyéneknek nem számoltunk ilyen„fogékonyság-index” változót, így ők kimaradnak az alábbiakban bemutatott elemzésből. Az első többváltozós modellbe a politikai hovatartozást és a fő demográfiai változókat vontuk be. A településtípusok hatása szignifikáns volt ebben a modellben: a fővároshoz képest az összes kisebb településkategóriában 0,6 ponttal alacsonyabb volt az összeesküvés-elméletekbe vetett hit szintje. A kormánypárti válaszadók fogékonysága szignifikánsan alacsonyabb volt a pártnélküli szavazókénál, 0.6 ponttal. A legfeljebb 8 általánost végzettekhez képest az iskolázottsági csoportok között egyedül a diplomások fogékonysági indexe volt szignifikánsan alacsonyabb, 0,8 ponttal. 3 Lineáris regressziós modelleket futtattunk, amiben az eredményváltozó a fenti elmélet értékelése volt a 10-es skálán(a válaszmegtagadókat az elemzésből kizárva). A magyarázó változók a főbb demográfiai változók, valamint a politikai hovatartozás voltak. 85 LÉLEKBEN A JÁRVÁNYON TÚL. A MAGYAR TÁRSADALOM A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGYEDIK HULLÁMÁBAN 59. ábra 10.0 Összeesküvés-elméletekre való fogékonyság 7.5 5.0 2.5 1 86 2 3 Egyén szorongásának szintje 7. ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK ELTERJEDTSÉGE További modellekbe az egyének anyagi helyzetét és az egyén szorongásának szintjét vontuk be. Előbbit két változóval mértük: egyrészt azzal, hogy önbevallás alapján romlott-e a válaszadó anyagi helyzete a járvány kitörése óta, másrészt, hogy elveszítette-e az állását a válság során. A szorongás szintjének méréséhez egy újabb index változót hoztunk létre. Ezt a„Koronavírus és lelki egészség” fejezetben található három kérdés alapján számoltuk ki 4 . A szorongás index egy 1-től 4-ig terjedő skálán vesz fel értékeket, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem jellemzi a válaszadót szorongás, a 4-es pedig komoly szorongásokat jelez. A gazdasági változók közül csak egy szignifikáns hatást találtunk. Azokhoz képest, akiknek nem változott az anyagi helyzete, 1,4 ponttal alacsonyabb az összeesküvési fogékonysági indexe annak a kevés válaszadónak, akiknek javult az anyagi helyzete. A szorongásnak szintén szignifikáns hatása volt: 1 ponttal magasabb szorongás-szint 0,8 ponttal magasabb összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot jelez. Vagyis egy súlyosan szorongó egyén, akit a karantén rendkívül megviselt, a 10-es skálán átlagosan 3,2 ponttal fogékonyabb a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre, mint az, aki zökkenőmentesen átvészelte a szociális távolságtartás időszakát. Ezt a kapcsolatot jeleníti meg az 59. ábra . A fent leírt demográfiai és politikai változók hatása a kibővített modellekben is szignifikáns marad. Kivételt a községben való lakóhely jelent, ami ezekben a modellekben már nem különbözik szignifikánsan a fővárostól. Vagyis a kormánypártiak, megyeszékhelyeken és kisvárosokban élők és diplomások még úgy is kevésbé fogékonyak a járván�nyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre, ha kiszűrjük a válaszadó anyagi helyzetének és szorongási szintjének hatását. 4 Az index az alábbi kérdések átlaga:(1)„A járvány után zökkenőmentesen történt a visszatérés a régi idők hétköznapjaiba”(2)„A karantén alatt elszokott emberektől, gyakran feszeng nagyobb társaságban”(fordított kódolás),(3)„Úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége abban, hogy fel tudja dolgozni a járvány alatt átélt időszak lelki nehézségeit”(fordított kódolás). Válaszok: 1 – nagyon jellemző, 2 – inkább jellemző, 3 – inkább nem jellemző, 4 – egyáltalán nem jellemző. 87