ELEMZÉS A MUNK A ÉS A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG Migráns munkavállalók helyzete Magyarországon Bisztrai Márton, Kovács Eszter, Kováts András, Vadasi Vivien 2020. szeptember A kutatás elemzi a munka­ vállalási célú bevándorlás magyarországi trendjeit, vala­ mint mélyebben foglalkozik a munkaközvetítő ügynöksége­ ken és a felsőoktatási nemzet­ közi programokon keresztül munkát vállalók helyzetével. Míg az 1990-es és 2000-es években a legjelentősebb bevándorló csoportot romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai magyarok alkották, jelenleg megnövekedett a nem európai harmadik országbeli(főleg ázsiai) származásúak aránya. A nem EU-s munkavállalók helyzetüktől, megbízásuk típu­ sától vagy a munkáltatóikkal fennálló sajátos jogviszonyuk­ tól függetlenül jogi és élet­ módbeli„buborékban” élnek Magyar­országon. A társadalmi integráció hiánya erősíti azt az érzést, hogy Magyarország átmeneti állomás a számukra. A MUNK A VIL ÁGA ÉS A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG Migráns munkavállalók helyzete Magyarországon VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ • Míg a külföldi származásúak száma növekedett, a Ma­ gyar­országra történő bevándorlás az elmúlt 20–30 évben mérsékelt volt. A növekvő munkaerőhiánnyal azonban a munkavállalási célú bevándorlás az elmúlt években növekedésnek indult. A korábbi migrációs tren­ dekkel összehasonlítva Magyarország más demográfiai összetételű beáramlást tapasztalt. Míg az 1990-es és 2000-es években a legjelentősebb bevándorló csopor­ tot román­ iai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai magyarok alkották, jelenleg megnövekedett a nem európai harma­ dik országbeli(főleg ázsiai) származásúak aránya. • A munkavállalás és a tanulmányok folytatása a legfon­ tosabb célja annak, hogy külföldiek Magyarországon tartózkodási engedélyért folyamodjanak. A munka­ vállalás és tanulmányok folytatása céljából benyújtott tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmek száma az elmúlt években mindkét esetben jelentősen megnöve­ kedett. Állandó lakhellyel rendelkezőknek, nemzetközi védelemben részesült személyeknek és az EGK orszá­ gok állampolgárai családtagjainak nincs szüksége külön engedélyre a magyar­országi munkavégzéshez – foglal­ koztatásukat csupán a munkaügyi hatóság irányába kell jelezni. • A munkaerőhiány már több éve jellemző vonása a ma­ gyar munkaerőpiacnak. A probléma annyira égetővé vált, hogy a magyar kormány számos olyan intézkedést fogadott el, amelyek előmozdítják a külföldi munkaerő Ukrajnából és Szerbiából történő toborzását. Kivétele­ sen olyan munkáltatók esetében, akik stratégiai megál­ lapodást kötöttek a kormánnyal, vagy olyan szerb vagy ukrán állampolgárok esetében, akiket nehezen betölt­ hető munkahelyeken alkalmaznának, illetve olyan mun­ káltatók esetében, akik a nemzetgazdaság szempont­ jából stratégiai jelentőséggel bíró projekteket hajtanak végre, a munkavállalás célú tartózkodási engedélyi iránti kérelmet a jövőbeli munkáltató is benyújthatja. • A Magyarországra bevándorlók jobb iskolai végzettség­ gel rendelkeznek, mint az össznépesség: majdnem két harmaduk közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendel­ kezik, míg ez a szám az össznépesség esetében a fele alatt van. Ennek következményeként a bevándorlók fog­ lalkoztatási szerkezete különbözik az össznépességétől: vezető vagy magas képzettséget igénylő beosztások­ ban, valamint a kereskedelemben és a szolgáltatások terén a bevándorlók aránya lényegesen magasabb. • A külföldi munkavállalók toborzásának aktuális trendjei, és a munkavállalók – főként Ukrajnából és Szerbiából, de Ázsiai országokból is történő – Magyarországra csábítá­ sára tett állami erőfeszítések miatt a kutatás empirikus része erre az érintett populációra összpontosított. Mivel a munkaközvetítő ügynökségek fontos szerepet játsza­ nak a munkaerő Magyarországra történő toborzásában, az ebben a belépési pontban tárgyalt, érintettekkel le­ folytatott interjúk mellett munkaközvetítő ügynökségek képviselőit is megkérdeztük. • A nem EU-s munkavállalók Magyarországon helyzetük­ től, megbízásuk típusától vagy a munkáltatóikkal fenn­ álló sajátos jogviszonyuktól függetlenül úgy tűnik, hogy jogi és életmódbeli„buborékban” élnek, Ezen a bubo­ rékon belül legtöbbször jól érzik magukat, de az ebből a státuszból való kilépés lehetőségei nagyon korlátozot­ tak. Ezek a határok – mint például a munkaerőkölcsön­ ző cégtől való jogi függőség – megakadályozzák őket abban, hogy tágabban értelmezett érdekeiket kövessék. Ez megakadályozza a munkavállalókat abban is, hogy hosszabb távon kialakítsák karrier-kapcsolataikat a ma­ gyar gazdasággal. Éppen ellenkezőleg, a társadalmi in­ tegráció hiánya, sőt az elszigeteltség erősíti az EU-n kívüli munkavállalók azon érzését, hogy Magyarország átme­ neti állomás(nem hosszabb, mint a kétéves munkaválla­ lási engedély), ami javíthatja nemzetközi munkaerő-piaci helyzetüket. • A harmadik országbeli állampolgárok, akik tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, tanulmá­ nyuk ideje alatt anélkül is vállalhatnak keresőtevékeny­ séget, hogy e konkrét cél érdekében tartózkodási enge­ délyt kérnének. • Az elméleti kutatás azt mutatja, hogy az elsősorban Ukrajnából és Szerbiából érkező szakképzetlen mun­ kavállalók aktuálisan emelkedő száma mellett létezik egy magasan képzett munkavállalókból álló népességi csoport is, mely főleg Ázsiából érkezik. A feltételezé­ 3 sünk az, hogy a külföldi munkavállalók e szegmensének megjelenése részben a magyar felsőoktatás növekvő nemzetköziesedésének eredménye lehet. A nemzetkö­ zi hallgatók növekvő száma miatt a kutatás arra a ta­ nulmányi célú bevándorlásra is összpontosított, amely hosszú távú munkavégzés céljából történő bevándorlást eredményez. Ebben a szegmensben a Magyarországon tanuló és dolgozó hallgatókat és a hallgatói programok koordinátorait kérdeztük meg. • A nemzeti stratégia szintjén az EU-n kívüli országokból érkező hallgatók bevándorlását az ösztöndíjak növekvő száma és az angol nyelvű oktatási programok motivál­ ják. Ebben a kínálatban sokan ugródeszkát látnak ah­ hoz, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. A hatóságok szándékai, amennyiben a jelen bevándorlási politikából leszűrhető, nem feltétlenül esnek egybe a végzős hall­ gatók karrierről alkotott elképzeléseivel. A jelen jogi és közigazgatási kontextus nem támogatja ezeknek a fiatal, magasan képzett szellemi dolgozóknak a magyar mun­ kaerőpiacra történő integrálását. • A kutatás egy további lényeges hiányosságot tapasztalt, amely feszültséget visz a rendszerbe. A havi megélhetési juttatások nem elegendőek a szükségletek kielégítésé­ re. Ez azt jelenti, hogy a hallgatóknak más anyagi forrá­ sokat is mozgósítaniuk kell. A korábbi megtakarítások és/vagy a család támogatása szükséges, de számos nem uniós hallgató tanulmányai alatt nem rendelkezik ilyen háttérrel vagy folyamatos támogatással. Emiatt dolgoz­ niuk kell, de a magyarországi munkaerőpiacra való be­ jutás korlátozott ezen hallgatók számára. Általánosság­ ban szólva kevés munkában szerzett tapasztalatuk van, nem beszélnek magyarul és a napirendjük hektikus. • A kutatás eredményei alapján szakpolitikai ajánlások születtek. Legtöbbjük a kedvezőtlen jogi és intézményi környezettel foglalkozik, amely részben a gyorsan válto­ zó munkaerő-piaci helyzet eredménye; a jogszabályok és hatósági eljárások gyakran nem találkoznak a mun­ káltatók és munkavállalók szükségleteivel. • A munkaerő-, és kölcsönmunkaerő közvetítő társaságok újonnan kialakult rendszere továbbra is alulszabályozott. A működési előírások és a minőségbiztosítási rendsze­ rek létrehozása elengedhetetlen a kizsákmányolás koc­ kázatának minimalizálása és az általuk foglalkoztatott munkavállalók védelmének fokozása érdekében. 4 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON TARTALOM 1. 2. 1. eset: 2. eset: 3. BEVEZETÉS 6 MIGRÁCIÓS POLITIKA, BEVÁNDORLÓK ÉS KÜLFÖLDI MUNKAERŐ MAGYAR­ORSZÁGON – ÁTTEKINTÉS 7 Hatósági és jogi környezet........................................................................................................... 7 Aktuális migrációs trendek és a bevándorló népesség profilja........................................................ 9 Aktuális trendek a Magyar­országon munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók számában.......................................................................................... 10 Aktuális trendek a Magyar­országon tartózkodó külföldi munkavállalók körében, akiknek nincs szükségük munkavállalási engedélyre.................................................................... 11 Tanulmányi célú migráció........................................................................................................... 13 Bevándorlással és bevándorlókkal kapcsolatos lakossági attitűdök............................................... 14 A MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK BELÉPÉSI PONTJAI ÉS AZ ESETTANULMÁNYOK KIVÁLASZTÁSA 16 Felsőoktatás – lehetőség vagy visszalépés?................................................................................. 16 Motivációk és források – karrier bárhol....................................................................................... 17 A megérkezés körülményei – úszás a mély és ismeretlen vízben.................................................. 18 Karrier – rengeteg munka, de rengeteg akadály......................................................................... 18 Munkakörülmények................................................................................................................... 19 Hatósági eljárások – a bevándorlási hatóság labirintusában......................................................... 20 Társadalmi élet – elszalasztott lehetőségek................................................................................. 21 Élet Magyarországon – menni vagy maradni?............................................................................. 21 Összefoglalás............................................................................................................................. 22 Közvetítő és munkaerőkölcsönző ügynökség.............................................................................. 22 Motivációk és források – karrierkezdés bárhol............................................................................ 23 A közvetítő és munkáltató szerepe............................................................................................. 24 Munkavállalás Magyarországon................................................................................................. 25 Hatósági folyamatok – függőségi tényező.................................................................................. 26 Élet Magyarországon – ,szinglik’ otthoni eltartottakkal............................................................... 26 Tervek....................................................................................................................................... 27 Összefoglaló.............................................................................................................................. 27 SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK 28 Szakirodalom............................................................................................................................. 29 Szerzők..................................................................................................................................... 30 Impresszum............................................................................................................................... 30 5 BEVEZETÉS A Magyarországra történő bevándorlás az elmúlt 20–30 évben mérsékelt volt, bár a külföldi származásúak száma növekedett. A növekvő munkaerőhiánnyal azonban a munkavégzés céljából történő bevándorlás az elmúlt években erőteljesebb növekedésnek indult. Ami még lényegesebb, az az, hogy a korábbi bevándorlási trendek­ kel összehasonlítva Magyarország más demográfiai össze­ tételű migrációt tapasztalt. Míg az 1990-es és 2000-es években a legjelentősebb bevándorló csoportot romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai magyarok alkották, jelenleg megnövekedett az EU-n kívüli(főleg ázsiai) származásúak aránya. A változás egyik oka abban keresendő, hogy a har­ madik országbeli származásúak nagyobb mértékben lép­ tek be és tartózkodtak az országban: az Ázsiából érkezők száma 2010 és 2019 között megduplázódott. 1 Az EU-n kívülről származók arányában tapasztalt növekedés másik oka Magyarország honosítási politikájával függ össze: mindenekelőtt a határon túli magyarok 2011-ben beveze­ tett egyszerűsített honosításában. Az egyszerűsített hono­ sítás bevezetése után a Magyarországon élő szerb állam­ polgárok száma drasztikus módon csökkent.(A 2010-es 17 197-ről a 2020-as 5000-ig). 2 Annak érdekében, hogy jobban megértsük a Magyar­ országra történő bevándorlás dinamikájában és mintá­ zatában tapasztalható legutóbbi változásokat, 2019-ben egy kisebb kutatást végeztünk. A kutatás célja az volt, hogy beazonosítsa és leírja az utóbbi időben megnöveke­ dett munkavállalási célú migrációt. Jelen beszámoló ennek a kutatásnak fő eredményeit mutatja be. Írásunk a Magyarországra történő bevándorlási tren­ dekre vonatkozó általános bevezetővel kezdődik; ezután a bevándorló népességre vonatkozó statisztikai adatokkal foglalkozik, valamint röviden taglalja a magyar közvéle­ mény bevándorlással kapcsolatos attitűdjét. Munkánk második része a Magyarországra történő bevándorlás jogi és hatósági környezetének leírásával kezdődik, majd a bevándorlási trendek aktuális válto­ zásainak bemutatásával folytatódik. Ezek a változások magukban foglalják a bevándorló népesség jellegének organikus átalakulását a származási térség tekinteté­ ben, de tartalmazzák a magyar kormánynak a Magyar­ országra történő bevándorlás mintáinak kialakításá­ val kapcsolatos erőfeszítéseit is. A beszámoló taglalja azt az aktuális vízummentességi programot, amelyet Magyarország kínál ukrán és szerb munkavállalóknak, valamint ennek a bevándorló népesség méretére gya­ korolt drasztikus hatását. Mivel ez a jelenség hasonlít a kutatás által felölelt három másik ország helyzetéhez, a kutatás empirikus részében vizsgálandó egyik belépési pontként a munkaközvetítő ügynökségeket és az ügy­ nökségek révén érkező munkavállalókat azonosítottuk. A másik belépési pontként a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként mozdítják elő a magyar felsőoktatás nem­ zetközi programjai az állandóbb jellegű migráns munka­ vállalást. Ennek érdekében kérdeztük meg a felsőokta­ tási intézmények nemzetközi programjainak vezetőit és olyan munkavállalókat, akik korábban ilyen programok résztvevői(voltak). 1 Az ázsiai országokból érkező harmadik országbeli állampolgárok száma 2010. január 1-én 25 127 volt, és 5700 2020. január 1-én. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyarországon tartózkodó kül­ földi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1., utolsó letöltés 2020. június 10. 2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyarországon tartózkodó kül­ földi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1., utolsó letöltés 2020. június 10. 6 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1. MIGRÁCIÓS POLITIKA, BEVÁNDORLÓK ÉS KÜLFÖLDI MUNKAERŐ MAGYAR­ ORSZÁGON – ÁTTEKINTÉS HATÓSÁGI ÉS JOGI KÖRNYEZET A magyar migrációs politika elveit Magyarország legelső, a kormány által 2013-ban elfogadott Migrációs Stratégiája rögzíti. 3 A Migrációs Stratégia rögzíti, hogy Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci szükségletei alapján a mun­ kavállalás céljából történő bevándorlás az ország számára szükségszerűség. Ezen kívül a Migrációs Stratégia jelentő­ séget tulajdonít annak, hogy külföldiek tanulmányok foly­ tatása céljából beutazzanak Magyarországra. tériuméba), az oktatáspolitika(alap- és középfokú okta­ tás) az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe, a felső­oktatás és a szakképzés az Innovációs és Technoló­ giai Minisztérium hatáskörébe tartozik, míg a külpolitikáért a Külgazdasági és Külügyminisztérium felelős. Pillanatnyilag a migrációs politika alakításában a Miniszterelnöki Hivatal játssza a legfontosabb szerepet. Az érintett minisztériumok száma az egyedi érdekek széttöredezettségének meglétét tükrözi vissza, ami számos esetben ad-hoc döntésekhez vezet, melynek eredménye az inkoherens migrációs politika. A munkavállalás és a tanulmányok folytatása a legfon­ tosabb oka annak, hogy külföldiek Magyarországon tar­ tózkodási engedélyért folyamodjanak. Az Országos Ide­ genrendészeti Főigazgatóság statisztikai adatai alapján 4 2010-ben az összes kérelem 73,56 százaléka„keresőtevé­ kenység”(2017-ig ez a kategória a munkavállalást és az önfoglalkoztatást is magában foglalta) és tanulmányok folytatása céljából történt benyújtásra. 2018-ban 5 a kérel­ mek 80,84 százalékát munkavállalás és tanulmányok foly­ tatása céljából nyújtották be. A munkavállalás és tanulmá­ nyok folytatása céljából benyújtott tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmek száma az elmúlt években mindkét esetben jelentősen megnövekedett. Míg 2016-ban 16 060 tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmet nyújtottak be „keresőtevékenység” és 11 179-et tanulmányok folytatása céljából, 2018-ban a munkavállalás célú tartózkodási enge­ délyre vonatkozó kérelmek száma 60 931 és a tanulmányi célokból benyújtottaké 29 039 volt. A kormányon belül a bevándorlás(szakpolitika és jogalkotás) a Belügyminisz­ térium hatáskörébe tartozik, de számos más minisztérium és hivatal is felelősséget visel a migrációs politika néhány – néha rendkívül fontos – szempontja tekintetében. A foglalkoztatáspolitika jelenleg a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik(korábban a Nemzetgazdasági Minisz­ 3 A Migrációs Stratégia és az Európai Unió által a 2014–2020-as idő­ szakra létrehozott Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai dokumentum http://belugyialapok.hu/alapok/sites/ default/files/Migration%20Strategy%20Hungary.pdf, utolsó letöltés: 2020. június 10. 4 Forrás: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság statisztikája, http://bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=ite m&id=177&Itemid=1232&lang=hu, utolsó letöltés: 2020. június 10. 5 Sajnos a bevándorlási hatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigaz­ gatóság még nem publikált 2019-es statisztikai adatokat. A harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatását a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény és a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007.(V. 24.) sz. Kormányrendelet (mely két jogszabályt a Belügyminisztérium készítette elő és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hajtotta végre), valamint a 445/2013.(XI. 28.) Kormányrendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről(a Pénzügyminisztérium hatáskörében, végrehajtva a foglalkoztatási hatóságok által) szabályozza. A törvény előírja, hogy a bevándorlási eljárást a következő hatóságok folytatják le: a bevándorlásért felelős miniszter; a külpolitikáért felelős miniszter, a Bevándorlási és Állam­ polgári Hivatal(jelenlegi nevén Országos Idegenrendé­ szeti Főigazgatóság) és helyi kirendeltségei, Magyarország vízumkiadásra jogosult konzulátusi tisztviselője; valamint a Rendőrség. Ezen hatóságok között az Országos Idegen­ rendészeti Főigazgatóság játssza a legfontosabb szerepet a külföldi állampolgárok beutazása, tartózkodása és lete­ lepedése(és a menedékkérelmek) tekintetében. A beván­ dorlás(szakpolitika és jogalkotás) a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, mely felügyelete alatt 2000-ben lét­ rehozták a bevándorlási hatóságot. 2000 előtt a mene­ dékügyi és bevándorlási ügyeket két külön hatóság bonyo­ 7 lította le, az utóbbiakat a rendőrség. 2000 és 2019 között a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal(később Beván­ dorlási és Menekültügyi Hivatal) volt az a hatóság, amely elbírálta a vízumkérelmeket, a tartózkodási engedély és a menekültjog iránti kérelmeket. 2019-ben a migrációs szakpolitikák összevonása érdekében a kormány a beván­ dorlási hatóságot ismét rendőri szervvé„alakította át” és megváltoztatta a nevét 6 . Az egész országban hét regioná­ lis igazgatósággal és 24 területi kirendeltséggel rendelke­ zik. Honlapja alapján az Igazgatóság szorosan együttmű­ ködik nemzetközi szervezetekkel, más rendőri szervekkel (főleg határrendészeti szervekkel), a Külgazdasági és Kül­ ügyminisztériummal valamint oktatási intézményekkel és foglalkoztatási központokkal. A fent említett jogszabályoktartalmazzák a harmadik országbeli állampolgárok számára történő tartózkodási engedélyek kiadásának feltételeit. A munkavállalás célú tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állam­ polgároknak adható ki: – aki tartózkodásának célja, hogy más részére, illetve irányítása, avagy felügyelete alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében tényleges munkát végezzen; vagy – aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelem­szerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez. Az EU összevont engedélyről szóló irányelvének átül­ tetése után 7 a harmadik országbeli állampolgároknak összevont engedélyt kell kérelmezniük, egy összevont munkavállalási és tartózkodási engedélyt, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy munkavállalási szerződést kössenek egy munkáltatóval, és hogy munkavégzés céljából jogosan tartózkodjanak Magyarország területén. Az összevont engedélyt össze­ vont kérelmezési eljárás során lehet megszerezni: általá­ nos szabály, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a bevándorlási hatósághoz kérelmet kell benyújtania(egy „előzetes munkaszerződés” kíséretében), amely hatóság konzultál a munkaügyi hatósággal. A munkaügyi hatóság (kormányzati szerv) elvégzi a munkaerőpiaci vizsgálatot (ellenőrzi, hogy van-e olyan magyar/EGK állampolgár, aki be tudná tölteni a helyet), ellenőrzi a munkáltatót és jelzi beleegyezését a bevándorlási hatóság irányába, amely kibocsátja az engedélyt. Kivételesen olyan munkáltatók esetében, akik straté­ giai megállapodást kötöttek a kormánnyal 8 , vagy olyan szerb vagy ukrán állampolgárok esetében, akiket nehezen betölthető munkahelyeken alkalmaznának, illetve olyan munkáltatók esetében, akik a nemzetgazdaság szempont­ jából stratégiai jelentőséggel bíró projekteket hajtanak végre, a munkavállalás célú tartózkodási engedélyi iránti kérelmet a jövőbeli munkáltató is benyújthatja. Általános szabály, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelmeket Magyarországon kívül lehet benyújtani. A kére­ lem magában foglalja a beutazási vízum iránti kérelmet is, és amikor a kérelemnek helyet adnak, a harmadik ország­ beli állampolgár a vízummal beléphet Magyar­ország terü­ letére és a tartózkodási engedélyt a bevándorlási hatóság­ nál kapja meg. A magyar jog lehetővé teszi a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon történő benyújtását is azok szá­ mára, akik vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra, vagy megfelelően igazolt, kivételes körülmények fenn­ állása esetén azok számára, akik már Magyarországon tartózkodnak. Míg a legtöbb harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarországon történő munkavégzéshez munkaválla­ lás célú tartózkodási engedélyre van szüksége, azért van­ nak kivételek. Állandó lakhellyel rendelkezőknek, nem­ zetközi védelemben részesülteknek állóknak és az EGK országok állampolgárok családtagjainak nincs szüksége külön engedélyre a magyarországi munkavégzéshez – foglalkoztatásukat csupán a munkaügyi hatóság irányába kell jelezni. Az EU 2016/801 irányelve 24. cikkének értelmében 9 azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, tanulmányuk ideje alatt anélkül vállalhatnak keresőtevékenységet, hogy e konkrét cél érdekében tartózkodási engedélyt kérné­ nek. A harmadik országbeli diákok egy szemeszter alatt maximum heti 24 órában vállalhatnak munkát, és teljes munka­időben is dolgozhatnak a szorgalmi időn kívül(pél­ dául a nyári hónapokban) maximum 90 napos időtartamig vagy évi 66 munkanapos időtartamig. Az összevont engedély mellett bizonyos harmadik ország­ beli állampolgárok olyan munkavállalási engedéllyel is fog­ lalkoztathatók, amelyet a foglalkoztatási hatóság(a kor­ mányhivatal foglalkoztatási egysége) bocsát ki. Ebbe 6 A rendőrségi törvény értelmében négy rendőrhatóság van: az álta­ lános rendőri feladatokat ellátó hatóság(a továbbiakban:„a rend­ őrség”), az idegenrendészeti hatóság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (amely rendőrség belső ellenőrzéséért, integritásának és korrupció­ ellenes feladataiért felelős) és a Terrorelhárítási Központ. 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/ EU irányelve(2011. de­ cember 13.) a harmadik országbeli állampolgárok számára egy tag­ állam területén való tartózkodás és munkavégzés céljából kiadott egységes engedély egységes kérelmezési eljárásáról és a közös jogok­ról harmadik országbeli munkavállalók esetében, akik legálisan tartózkodnak valamely tagállamban. 8 A kormány 84 céggel kötött stratégiai partnerségi megállapodásokat, lásd: https://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszte­ rium/strategiai-partnersegi-megallapodasok(magyarul), utolsó letöl­ tés 2020. június 10. Ezek a megállapodások nem nyilvánosak, de az ilyen megállapodások egyik előnye, hogy a munkáltatók kérelmezhe­ tik leendő munkavállalóik munkavállalás célú tartózkodási engedélyét. 9 Az Európai Parlament és a Tanács(EU) 2016/801 irányelve(2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatási, tanulmányi, képzési, önkéntes szolgálati, tanulócsere-programok, oktatási pro­ jektek vagy bébiszitter tevékenység céljából történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről 8 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON a körbe tartoznak a menedékkérők(akiknek 9 hónappal a menedékkérelmük benyújtása után joguk van belépni a munkaerőpiacra), valamint„befogadottak”(az ebbe a kategóriába tartozó külföldiek tartózkodhatnak Magyar­ országon, mivel fennáll annak a kockázata, hogy halálbün­ tetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód áldo­ zatai lennének). Ebben az esetben a munkáltatónak kell az eljárást megindítania. AKTUÁLIS MIGRÁCIÓS TRENDEK ÉS A BEVÁNDORLÓ NÉPESSÉG PROFILJA Az 1989/90-ben bekövetkezett átmenetet követően a glo­ bális migrációs trendek viszonylatában Magyar­ország hely­ zete megváltozott, ám ez nem vezetett radikális ki- vagy bevándorláshoz. A határnyitást nem követte a Magyar­ országról történő új tömeges kivándorlás. Nagy gazdasági migráció helyett a közép-európai régió inkább a mérsékelt migráció új formáit ismerte meg, ezek között nemzeti és etnikai kisebbségek migrációját. Ezen belül Magyarország 1989 óta Romániából, a korábbi Jugo­szlá­viá­ból, Szlová­ kiából és Ukrajnából érkező határon túli magyarok cél­ országává vált.(Gödri& Tóth, 2005). Az 1990-es évek­ ben statisztikai becslések szerint a bevándorlás mérlege Magyarországon pozitív volt(több az ország területére érkező bevándorló volt, mint Magyarországot elhagyó kivándorló), ami éves szinten 13 000–15 000 személyt jelentett. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása után ez a szám évente 24 000-re emelkedett (KSH, 2008). 2010-ben az érvényes tartózkodási enge­ déllyel Magyarország területén élő külföldi állampolgárok száma 198 000 volt, ami az akkori népesség 2 százaléká­ nak felel meg(KSH 2011). Az 1990-es és a 2000-es években a bevándorlók jelen­ tős többsége(70–80 százalék) más európai országokból érkezett(EU-tagországokból és EU-n kívüli országokból). A második legnagyobb csoportot az ázsiai bevándorlók alkották: arányuk az 1990-es évek elején volt a legmaga­ sabb(18 százalék), ami 10 százalékra csökkent a kilenc­ venes évek végére, és az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása után ismét 16 százalékra emelkedett(KSH, 2008). A legtöbb európai bevándorló a szomszédos orszá­ gokból érkezett, főleg Romániából, ezután Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából. Ezen bevándorlók túlnyomó többsége határon túli magyar volt.(Gödri& Tóth 2005). A szomszéd országokból érkező határon túli magya­ rok Magyarországon mindig szívesen fogadott beván­ dorlócsoportot alkottak, bár a témához fűződő politikai kommunikáció inkább ellentmondásosnak nevezhető. A Fidesz, a jobboldali konzervatív párt, amely 2010 óta van kormányon Magyarországon, a külföldön élő magya­ rok számára kedvezményes és egyszerűsített honosítási eljárást vezetett be. Az állampolgárságról szóló törvényt 2011-ben úgy módosították, hogy azok, akik magyar fel­ menőkkel rendelkeznek(konkrétabban: legalább egy fel­ menővel rendelkeznek, aki valamikor magyar állampolgár volt), magyar állampolgárok lehetnek akkor is, ha nincs az országban állandó lakhelyük. A törvénymódosítás beveze­ tése óta több mint 1 000 000 újonnan honosított magyar állampolgár van. A kutatások azt mutatják, hogy a ked­ vezményezett honosítási eljárás hozzájárult a határon túli magyarok Magyarországra történő bevándorlásának növekedéséhez. Ugyanakkor a kormány azt hangsúlyozza, hogy a kedvezményezett honosítási eljárás a magyar nem­ zet„szimbolikus újraegyesítése”, és célja, hogy erősítse a határon túli magyar közösségeket, hogy azok szülőföld­ jükön maradva virágozzanak. A magyarországi bevándorlókra vonatkozó legfrissebb részletes információkat a 2016-os mikrocenzus tartal­ mazza. Bár a Központi Statisztikai Hivatal éves szinten publikál migrációs statisztikákat, azonban ezek kevésbé részletesek. Mindezek ellenére ezek az adatforrások álta­ lános képet tudnak adni az aktuális magyarországi migrá­ ciós trendekről és a bevándorló népesség összetételéről és jellemzőiről. A 2016-os mikrocenzus arra a következ­ tetésre jutott, hogy a magyarországi bevándorló népes­ ség a legutolsó, 2011-es cenzus óta nem változott jelen­ tős mértékben, tehát hagyatkozhatunk a 2011-es cenzus néhány vizsgálatára is. A statisztikai rendszerekben általában két módon lehet a bevándorlókat meghatározni, ahogy Gödri(2016) meg­ jegyzi:„A bevándorlók állampolgárságuk vagy szüle­ tési helyük alapján történő definiálása két, méretében és összetételében különböző populációt eredményez”. A Magyarországon élő külföldi állampolgárok a beván­ dorló népességnek csupán egy részét alkotják, és főleg azokat képviselik, akik nemrég érkeztek. A határon túli magyarok kedvezményezett honosítási eljárásának beve­ zetése után a honosítási ráta(főleg a határon túli magya­ rok esetében) Magyarországon megnövekedett, minek következtében a bevándorolt népességet valószínű­ leg jelentősen alábecsüljük, amennyiben csak a külföldi állampolgárokat vizsgáljuk. 10 Ennek az a következménye, hogy a külföldön született népesség a bevándorlók sok­ kal tágabb és nagyobb számú csoportját képezi, és olyan bevándorlókat is magában foglal, akik korábban érkeztek és állampolgárságot kaptak. A 2016-os mikrocenzus 136 887 külföldi- és 365 442 kül­ földön született állampolgárt számolt össze.(Központi Statisztikai Hivatal, 2018), akik az össznépesség 1,4, illetve 3,8 százalékát jelentik. A külföldi állampolgárok között 10 099 személy Magyarországon született, és a külföldön születettek között 68 651 személy születése óta magyar állampolgár, míg további 169 983 személy honosítás révén szerzett magyar állampolgárságot. Ebben a vizsgá­ latban egyrészt külföldi állampolgárokra, másrészt külföl­ dön született magyar állampolgárokra fogunk fókuszálni, mint a magyarországi bevándorló népesség két külön­ böző alcsoportjára. A bevándorló népesség származási országai diverzifikáltabbá váltak, és a bevándorlók teljes 10 A helyzet azonban kissé bonyolultabbá válik, mivel a honosított hatá­ ron túli magyarok is élhetnek Magyarország területén kívül. 9 száma emelkedett Magyarország Európai Unióhoz tör­ ténő csatlakozása után. Ennek eredményeképpen a szom­ szédos országokból érkező bevándorlók(hagyományosan határon túli magyarok) viszonylagos aránya csökkent, ám még mindig jelentős: a Magyarországon tartózkodó kül­ földi állampolgárok majdnem egyharmada(30 százalék) olyan szomszéd országokból érkezik, ahol jelentős magyar közösségek léteznek, mint Románia, Ukrajna, Szlovákia és Szerbia. Ha a külföldön született magyar állampolgáro­ kat vizsgáljuk, ezen országok aránya elsöprő: 85 százalék (Központi Statisztikai Hivatal, 2018, p. 29.) Ez jelzi a fent említett anyaországi politikát, amely a kedvezményes, egyszerűsített honosítási eljárást szorgalmazza, valamint a határon túli magyarok szomszédos országokból történő bevándorlásának változó dinamikáját. Ha megvizsgáljuk mindkét bevándorló csoport(külföldi állampolgárok és külföldön született magyar állampol­ gárok) munkaerőpiaci helyzetét, jelentős különbségeket észlelhetünk a kettő között, valamint ezek és az általában vett népesség között. A külföldi állampolgárok foglalkoz­ tatási aránya hasonló az össznépességéhez(48 százalék és 47 százalék), azonban azoké, akik magyar állampolgárok, sokkal magasabb(53 százalék)(ugyanott p. 30.) A 2011es cenzus részletesebb adataira támaszkodva az EU tag­ államaiból érkező bevándorlók magasabb foglalkoztatási arányt mutatnak, mint a harmadik országbeli bevándor­ lók, viszont a harmadik országbeli állampolgárok esetében a munkanélküliség alacsonyabb, mint az európai unióbeli állampolgárok esetében. Ez azoknak az eltartottaknak a magas arányára vezethető vissza, akik meg sem jelen­ nek a munkaerőpiacon, és harmadik országokból érkez­ nek(főleg a külföldi állampolgárok esetében(Gödri 2016). A munkaerőpiaci kilátásokat nagymértékben meghatá­ rozza az iskolai végzettség. Mint ahogy az össznépesség esetében, a gazdasági tevékenység javul a magasabb isko­ lai végzettséggel, ahogy a bevándorló népesség esetében is, míg a munkanélküliségi ráta alacsonyabb a magasabb iskolai végzettség esetében. Mindkét bevándorló csoport jobb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint az össznépes­ ség; mindkét csoport majdnem két harmada közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, míg ez az össznépes­ ség esetében a fele alatt van(Központi Statisztikai Hiva­ tal, 2018, p. 30). Ennek következményeként a bevándorlók foglalkoztatási szerkezete különbözik az össznépességé­ tól: vezető vagy magas képzettséget végzettséget igénylő beosztásokban, valamint a kereskedelemben és a szolgál­ tatások terén a bevándorlók aránya lényegesen magasabb (ugyanott, p. 32). Természetesen a külföldi népesség igen heterogén szo­ ciális és demográfiai jellemzőkkel bír, és jelentős különb­ ségeket mutat magyar nyelvtudása, érkezése időpontja, állampolgársága és az országon belüli tartózkodási helye tekintetében is. Általában véve kijelentetjük, hogy az EUból érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatói kedvezőb­ bek, mint a harmadik országból érkező bevándorlók ese­ tében, és hogy számottevő különbségek vannak még a két csoporton belüli országok között is(Gödri 2016). Az önfoglalkoztatottak és vállalkozók aránya a bevándor­ lók munkaerőpiaci integrációjának fontos mutatója, mivel megmutatja, mely bevándorló közösségekben és milyen mértékben elterjedt az(etnikai alapú) üzleti vállalkozások létrehozása az elsődleges munkaerőpiacra történő belé­ pés helyett. A 2011-es cenzus adatai alapján az önfoglalkoztatottak és vállalkozók aránya a külföldön született népesség körében a 2011-es évben valamennyivel magasabb volt(10 száza­ lék), mint az össznépesség vonatkozásában(8 százalék). Bizonyos etnikai csoportok körében, mint pl. a vietnami­ aknál(34 százalék), a kínaiaknál és szíriaiaknál(27 szá­ zalék) és a törököknél(18 százalék) az önfoglalkoztatot­ tak aránya kiugróan magas volt. Ezekben a csoportokban azoknak az aránya, akik egy vállalat tagjaként dolgoznak, szintén magas volt(Gödri, 2016). Ez arra enged következ­ tetni, hogy e csoportok körében összességében az aktív népesség 35–60 százaléka feltehetőleg az úgynevezett „etnikai gazdaságban” dolgozik, és feltételezhetjük, hogy ez lényegében nem változott a nemrég megnövekedett munkaerőigény megjelenéséig, ami a külföldi munkaerő célzott toborzásához vezetett. AKTUÁLIS TRENDEK A MAGYAR­ ORSZÁGON MUNKAVÁLLALÁS CÉLÚ TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ MUNKAVÁLLALÓK SZÁMÁBAN Az összevont engedélyezési eljárás és az összevont munka­ vállalási és tartózkodási engedély ellenére is vannak különb­ ségek a bevándorlási és foglalkoztatási hatóságok statisz­ tikái között. A bevándorlási hatóság statisztikai adatai szerint 11 a tar­ tózkodási engedélyt kérelmezők száma 2015 óta jelentős mértékben emelkedett.(Sajnos a bevándorlási hatóság adatai csakis a kérelmek számát jelenítik meg, a kiadott engedélyekét azonban nem). 2015-ig a kérelmek száma viszonylag stabil volt: míg 2011-ben 13 187 keresőtevé­ kenységgel kapcsolatos tartózkodási engedély iránti kére­ lem érkezett be, ez a szám 2012-ben 13 580, 2013-ban 12 787, 2014-ben 13 010 és 2015-ben 12 650 volt. Azonban 2016-ban 14 500 kérelmet nyújtottak be, míg 2017-ben a szám drasztikusan 24 539-re emelkedett és 2018-ban 60 931-at tett ki. Ez alapján a munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmek száma négy év alatt szinte megötszöröződött. A kiadott tartózkodási engedélyek viszonylatában az Euro­ statnál találhatók adatok. 2018-ban a statisztikák értel­ mében Magyarország összesen 55 739 első tartózko­ 11 Forrás: Az Idegenrendészeti Főigazgatóság statisztikai adatai, utoljára letöltve 2020. június 10. http://bmbah.hu/index.php?option=com_k2 &view=item&layout=item&id=177&Itemid=1232&lang=hu 10 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON dási engedélyt adott ki. 10 engedély közül szinte minden negyediket(39,1 százalék) ukrán állampolgároknak adtak ki(21 793), őket követik a kínai(4161) és szerb(3767) állampolgárok. A tartózkodás indokai között a munkavál­ lalás volt a legnépszerűbb: 55 739 tartózkodási engedély közül 31 553-t munkavállalás céljából(10 772-t tanulmá­ nyok folytatása céljából) adtak ki.(Ezek az adatok való­ színűleg nem foglalják magukban az összes kiadott tar­ tózkodási engedélyt, mivel a bevándorlási hatóságnak 2018-ban a tartózkodási engedélyeket meg is kellett hos�­ szabbítania.) A foglalkoztatási hatóság statisztikai adatai szerint 2017ben a harmadik országbeli külföldi munkavállalók számára szóló munkavállalási engedélyek száma az előző évhez képest 50 százalékkal nőtt, és 2018-ban 2017-hez képest több mint megnégyszereződött. Az összes kiadott mun­ kavállalási engedély száma 2017-ben 9274 volt és 37 920 2018-ban. a bevándorlási hatóság különbséget tesz euró­ pai nem európai unióbeli(nyugat-balkáni országok; Szer­ bia, Oroszország, Moldova és Törökország kivételével), nem európai(a legjelentősebb országok Kína, Vietnam, India, Thaiföld, Mongólia és az Egyesült Államok), és nem európai unióbeli szomszéd államok(például Szerbia és Ukrajna) között. A 9274 munkavállalási engedély közül 7176 nem euró­ pai harmadik országbeli állampolgárok számára került kiadásra: az összes engedély 88,5 százaléka összevont engedély volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ada­ tai értelmében a munkavállalási engedéllyel rendelkezők földrajzi megoszlása 2017-ben jelentősen megváltozott. A szomszédos országokból érkező, munkavállalási enge­ déllyel rendelkezők száma csökkent, mely nagyrészt szerb és ukrán munkavállalók vízummentességével magyaráz­ ható. Ugyanakkor a harmadik országból érkező külföldi állampolgárok száma általánosságban döbbenetes rend­ kívüli mértékben emelkedett. Legnagyobb mértékben a kínai munkavállalók száma növekedett: meghaladta az 1500-at, ami 2016-hoz képest 150 százalékos növekedés. Arányaiban a vietnami és koszovói munkavállalók száma is jelentősen emelkedett. A thaiföldi, indiai, japán és török munkavállalók száma is megnövekedett 2016 és 2017 között(Nemzetgazdasági Minisztérium, 2018). 2018-ban a jelentős növekedés mellett az országcsoportok között nagy elmozdulás is van: a 37 920 munkavállalási enge­ dély közül 23 246-ot szerb és ukrán állampolgárok kaptak (nem európai unióbeli szomszédos országok); ezek közül egyedül az ukrán állampolgárok 20 537-et kaptak. A 2017 és 2018 adatok közötti különbség a statisztikai számítá­ sok módszertanában bekövetkezett változást is vissza­ tükrözi. Míg 2017-ben az ukrán és szerb állampolgárokat általában nem számították bele a munkavállalási engedé­ lyek össz-számába, mivel a foglalkoztatási hatóság szerint a„munka­vállalás célú tartózkodási engedélyeket szerb és ukrán állampolgárok részére munkaerőpiaci vizsgálat nél­ kül is ki lehetett adni, így az ezekre az állampolgárokra vonatkozó adatok csakis a bevándorlási hatóság statiszti­ kájában jelennek meg”(Nemzetgazdasági Minisztérium, 2018, p. 5.). 2018-ban ugyanez a hatóság úgy döntött, hogy ezeket az állampolgárokat is beszámítja(Pénzügymi­ nisztérium, 2019). A munkavállalási engedélyek eloszlása Magyarországon jelentős különbségeket mutat: 2017-ben, 70 százalék, 2018-ban 42,9 százalék Közép-Magyarországon került kiadásra, főleg Budapesten. A közép-dunántúli régió (Komárom-Esztergom és Fejér megye) 2011-ben 803 kül­ földi munkavállalót vonzott, amely szám 2018-ban 6311re emelkedett. 2017-ben az Északkelet Magyarországon kiadott munkavállalási engedélyek száma az előző évhez képest 76,1 százalékkal csökkent. Logikus lehet a követ­ keztetés, hogy a csökkenés az ukrán munkavállalóknak biztosított vízummenetességgel magyarázható: 2017-ben a régióban dolgozó ukrán állampolgárok száma a föld­ rajzi közelségnek köszönhetően valószínűleg még magas volt, de a munkavállalásra vonatkozó vízummentesség miatt a bevándorlási statisztikában jelenik meg. A 2018ra vonatkozó adatok(a módszertan megváltoztatása után) megerősítik ezt a feltételezést, mivel az összes munka­ vállalási engedély(5665 engedély) 14,9 százalékát erre a régióra adták ki. A munkavállalási engedélyek ágazati megoszlása az ipari termelés(22 százalék 2017-ben, 24,3 százalék 2018-ban), a kereskedelem és a gépjárműjavítás(18 százalék 2017ben, 14,8 százalék 2018-ban) dominanciáját mutatja, amit a távközlés(12,6 százalék 2017-ben, 12,2 száza­ lék 2018-ban) és a vendéglátás(12,1 százalék 2017-ben, 10,8 százalék 2018-ban) követ. 2017-ben a munkaválla­ lási engedélyek 35,5 százalékát felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek adták ki, és 26,5 százalékát olyanoknak, akiknek nyolc általánosa vagy alacsonyabb végzettsége volt. Ez 2018-ban megfordult: a munkavállalási engedé­ lyek 10,7 százalékát felsőfokú végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kapták, míg 34,8 százalékát csupán általános iskolai végzettséggel rendel­ kezők. Ez azt mutatja, hogy a Magyarországon munka­ vállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók csoportja sokrétű és kihangsúlyozza az ukrán munkaválla­ lók jelentőségét a munkaerőpiacon. AKTUÁLIS TRENDEK A MAGYAR­ ORSZÁGON TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK KÖRÉBEN, AKIKNEK NINCS SZÜKSÉGÜK MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLYRE A Magyarországon tartózkodó külföldi munkavállalókra vonatkozó adatok nagyon eltérő képet mutatnak, ha meg­ nézzük azoknak a nyilvántartásba vett külföldi munkavál­ lalóknak az összesített számát, akik foglalkoztatása nem igényel munkavállalási engedélyt. Az EGK tagállamaiból (EU+ Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc) érkező mun­ kavállalóknak nincs szükségük munkavállalási engedélyre. Ezen felül, ahogy már megállapításra került, az állandó tar­ tózkodási hellyel rendelkezőknek és a nemzetközi védelem alatt állóknak sincs szükségük munkavállalási engedélyre. A munkáltatóknak értesíteni kell az illetékes közigazgatási 11 szerveket a munkavállalási engedély nélkül dolgozó mun­ kavállalókról, ami azt jelenti, hogy számuk nyomon követ­ hető. A munkaerőhiány már több éve jellemző a magyar munka­ erőpiacra. A probléma annyira égetővé vált, hogy a magyar kormány számos olyan intézkedést fogadott el, amelyek előmozdítják a külföldi munkaerő Ukrajnából és Szerbiá­ ból történő toborzását. Gyakorlatilag ezek az intézkedé­ sek egyszerűsített munkavállalási és tartózkodási intéz­ kedéseket jelentenek a munkaerőhiány által leginkább érintett területeken. 2016. július 1. óta a szóban forgó munkahelyeken sem szerb, sem ukrán állampolgároknak, sem magyar mun­ káltatójuknak nem kell munkavállalási engedélyt kérel­ mezniük, mielőtt aláírnák a munkaszerződést. Azonban az egyszerűsített eljárás csakis olyan helyzetekre vonatko­ zik, amikor a külföldi munkavállaló 90 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Amennyiben a munkavál­ laló 90 napnál tovább kíván Magyarországon tartózkodni, a szabályos összevont kérelmezési eljárás alkalmazandó, bár az eljárás ebben az esetben is tartalmaz egyszerűsí­ téseket: a munkáltató kérelmezheti a munkavállalás célú tartózkodási engedélyt és a bevándorlási hatóságnak nem kell konzultálnia a foglalkoztatási hatósággal, ami azt jelenti, hogy a kérelemről gyorsabban döntenek. Engedélymentesség esetében, amennyiben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását jelentik a fog­ lalkoztatási hatóság felé, csak a következő adatokat kell benyújtani: a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottak állampolgársága, a foglalkoztatás formája. 127 jegyzékbe vett szakma létezik. Ezek nagyon különbözőek, kezdve a nagyon magas képzettséget igénylő szakmákkal, mint szoftvertervező, építész, vegyészmérnök, repülőgéppilóta és energetikai mérnök, szakképzettséget igénylő szak­ mákon át, mint konyhafőnök, pincér, szakács, gondozó, szociális munkás, pénztáros, ügyfélszolgálati munkatárs, légi utaskísérő, kertész, szabó, ács, hegesztő, építőipari szakmunkás, vonat-, metró-, villamos-, busz-, trolibusz­ vezető egészen a szakképzést nem igénylő szakmákig, mint favágó, élelmiszerfeldolgozó, élelmiszer-, textil-, papír-, műanyag- és fémipari és gyártósoron dolgozók. Más munkakörökben a szabályos eljárás minden harma­ dik országbeli állampolgárra vonatkozik(az ukrán és szerb állampolgárokat is beleértve), amennyiben munkavállalás célú tartózkodási engedélyt szeretnének kapni. Az ukrán és szerb munkavállalók Magyarországon történő foglal­ koztatására vonatkozó adminisztratív egyszerűsítésen túl a kormány félmilliárd forintot szánt ukrán munkavállalók toborzására. 2016 nyarán a nemzetgazdasági miniszter szerződést kötött a debreceni székhelyű Horizon 2020 Nonprofit Kft-vel, hogy az év végéig 5250 ukrán munka­ vállalót toborozzon. A toborzási program részletei nem ismertek, de úgy tűnik, hogy az összeget főleg ukrajnai kommunikációs kampányra, ügyvédi honoráriumokra, utazási és képzési kiadásokra költötték. 12 2016 júliusa óta – ahogy fent már említettük – a foglalkoz­ tatáspolitikáért felelős miniszter közleményében felsorolt bizonyos, szakképzett munkaerő hiányával küszködő terü­ leteken foglalkoztatandó ukrán és szerb munkavállalók­ nak nincs szüksége munkavállalási engedélyre, azonban összevont engedélyre mégis szükségük van, amennyiben a tervezett foglalkoztatás időtartama a 90 napot megha­ ladja. Így a munkavállalási engedélytől való mentesség azt jelenti, hogy a bevándorlási hatóságnak nem kell a foglal­ koztatási hatósággal konzultálnia, tehát a folyamat sokkal gyorsabb, mint az általános esetekben. Az általános ese­ tekben a kérelem elbírálási határideje 70 nap, mely alatt a foglalkoztatási hatóság elvégzi a munkaerőpiaci tesztet, megvizsgálja a jövőbeli munkáltatót és az előszerződést – az eljárás ezen részét ebben az esetben nem folytatják le, azaz a bevándorlási hatóság rövidebb időn belül bírál­ hatja el a kérelmet. Amennyiben a tervezett foglalkoztatás nem haladja meg a 90 napot – tehát az ukrán és szerb állampolgároknak nem szükséges vízum a 90 napnál keve­ sebb ideig tartó magyarországi tartózkodáshoz – munka­ vállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Abban az esetben, ha hosszabb ideig tartózkodnak, mun­ kavállalás célú tartózkodási engedélyt kell kérelmezniük. Alapértelmezetten idényjellegű munkavállalására vonat­ kozó munkavállalási engedélyre 90 napnál kevesebb ideig tartó foglalkoztatás esetén is szükség van, amely szabály minden harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik az ukrán és szerb, szakképzett munkaerő hiányával küszködő területeken foglalkoztatott munkavállalók kivételével. Az ukrán és szerb állampolgárokra vonatkozó munkavállalási engedély alóli mentesség lényeges hatással bírt a Magyar­ országon regisztrált külföldi munkavállalók számára és arányára. Az előző évvel összehasonlítva a regisztrált kül­ földi munkavállalók száma 23,7 százalékkal növekedett (10 553-ról 13 056-ra) 2016 és 2017 között és drasztikusan 31 812-re emelkedett 2018-ban. Érdekes módon a romá­ niai munkavállalók száma 2016-ban 5663 volt. ami 2017ben 3889-re csökkent, míg az ukrán munka­vállalók száma 2016-ban 789 volt, ami 2017-ben 3246-ra emelkedett. A szerb munkavállalók száma is emelkedett 83-ról 2016ban 672-re 2017-ben. A román munkavállalók száma 2018-ban 4095-re emelkedett, míg az ukrán és szerb mun­ kavállalók száma jelentős mértékben növekedett: 16 412re illetve 3183-ra 2018-ban. a román adatokhoz hason­ lóan 2016 és 2017 között a szlovák munkavállalók száma is csökkent, azonban 2018-ban ismét emelkedésnek indult. A változások valószínűleg az ukrán és szerb rövidtávra érkező munkavállalókra vonatkozó munkavállalási enge­ dély alóli mentességgel magyarázhatók: a magyar mun­ káltatók elkezdték lecserélni a román és szlovák munka­ vállalókat ukránokra és szerbekre. 12 Lásd: https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/szazmilli­ okat-fizetett-a-kormany-a-remelt-ukran-munkasokert-3870577/ 12 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON A Magyarországon regisztrált külföldi munkavállalók föld­ rajzi megoszlása Budapest környékére összpontosul(54,5 százalék 2017-ben és 57,8 százalék 2018-ban) ugyan­ úgy, mint a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállaló eloszlása is. 2017-ben a második legvon­ zóbb régió Dél-Magyarország volt(Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye), amely közel van a szerb és román határ­ hoz. 2018-ban ez Nyugat-Magyarországra helyeződött át (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye) – a legnagyobb gépjárműipari vállalatok Győr-Moson-Sopron megyében találhatók. A regisztrált külföldi munkavállalók majdnem 60 száza­ lékát három ágazatban foglalkoztatták: adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység(30,6 százalék 2017ben és 43,1 százalék 2018-ban), ipari termelés(17,3 száza­ lék 2017-ben és 11,2 százalék 2018-ban) és 2017-ben, táv­ közlés(11,1 százalék 2017-ben és 8,7 százalék 2018-ban); 2018-ban az építőipar volt a negyedik legfontosabb ága­ zat(az összes regisztrált külföldi munkavállaló 8,6 százalé­ kával). Arányaiban a regisztrált külföldi munkavállalók szá­ mának legnagyobb növekedése azonban az építőiparban történt: ezen a területen a regisztrált munkavállalók száma 233,8 százalékkal növekedett 2016-ról 2017-re(434 mun­ kavállalóra), és 2018-ban a növekedés több mint hatszoros volt(2725 munkavállalóra). A legtöbb regisztrált külföldi munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amely nem igényel semmilyen képzést(39 százalék 2017-ben és 38 százalék 2018-ban), mint gépkezelő és összeszerelő(19,9 százalék 2017-ben és 31,9 százalék 2018-ban). A regiszt­ rált külföldi munkavállalók többsége(42,9 százalék 2017ben és 54,2 százalék 2018-ban) nyolc általános iskolai végzettséggel vagy alacsonyabbal rendelkezik.(Nemzet­ gazdasági Minisztérium, 2018). Az ukrán és szerb munkavállalókra vonatkozó munkavál­ lalási engedély alóli mentesség továbbra is befolyásolni fogja a magyar munkaerőpiacot. Néhány munkaerő-köz­ vetítő ügynökség reagált az új lehetőségre és korszerű­ sítették munkaerő-közvetítő szolgáltatásaikat Szerbiában és Ukrajnában. Néhány bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvéd honlapja több oldalt szentel az ukrán és szerb Magyarországra vonatkozó munkavégzés céljából történő bevándorlásra. 13 Bár nincs nyilvánosan hozzáférhető információ, szakér­ tőkkel folytatott nem hivatalos konzultációk alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon születőfélben van egy ukrán dolgozókat tömörítő szakszervezet. Ezzel párhuzamo­ san a magyar szakszervezetek mozgósították tagjaikat és aggályaiknak adtak hangot a külföldi munkavállalók szá­ mának növekedése miatt, akikben versenytársakat látnak a munkahelyekért(168 Óra, 2019). A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya szerint a külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállala­ 13 Lásd például: https://www.immigrationlawyershungary.com/szerbukran tok száma 2008 és 2016 között csökkenőben volt; 2016ban és 2017-ben számuk 20 százalék körül stagnált és 2018-ban enyhén növekedésnek indult(22 százalékra). Az előre­jelzések tekintetében 2017-ben azon vállalatok ará­ nya, amelyek külföldi munkavállalók foglalkoztatását ter­ vezték, 19 százalék volt, míg 2018-ban 21 százalékot tett ki. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azon vállalatok aránya, amelyek külföldi munkavállalók foglal­ koztatását tervezték, Komárom-Esztergom megyében (az egyik gazdaságilag legfejletteb megye) volt a legma­ gasabb(60 százalék), míg a legalacsonyabb Hajdú-Bihar (1­0 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt (13 százalék), melyek lényegesen kevésbé fejlettek(Hajdu, Horváth& Nábelek, 2018). A külföldi munkavállalók toborzásának aktuális trendjei, és a munkavállalók – főként Ukrajnából és Szerbiából, de Ázsiai országokból is történő – Magyarországra csábí­ tására tett állami erőfeszítések miatt az elemzés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a kutatás empirikus részének erre az érintett populációra is összpontosítania kell. A munkaközvetítő ügynökségek fontos szerepet ját­ szanak a munkaerő Magyarországra történő toborzásá­ ban, az ebben a belépési pontban tárgyalt, érintettekkel lefolytatott interjúk mellett munkaközvetítő ügynökségek képviselőit is megkérdeztük. A másik belépési pont abból a kettősségből vezethető le, amelyet a Magyarországon dolgozó külföldi munka­ vállalók számának alakulása mutat. Az elméleti kutatás azt mutatja, hogy az elsősorban Ukrajnából és Szerbiából érkező szakképzetlen munkavállalók aktuálisan emelkedő száma mellett létezik egy magasan képzett munkavállalók­ ból álló populáció is, mely főleg Ázsiából érkezik. A felté­ telezésünk az, hogy a külföldi munkavállalók e szegmensé­ nek megjelenése részben a magyar felsőoktatás növekvő nemzetköziesedésének eredménye lehet. TANULMÁNYI CÉLÚ MIGRÁCIÓ Egy, a magyar felsőoktatás nemzetköziesedéséről szóló tanulmány alapján a külföldi hallgatók száma folyamato­ san növekszik: a 2006-os 3,9 százalékról 2011-ben 6,1 százalékra és 2016-ban 9,6 százalékra nőtt. Az orvostudo­ mány és az egészségüggyel kapcsolatos programok a leg­ népszerűbbek(Tempus Közalapítvány, 2018). 2017 őszén több mint 32 000 külföldi állampolgárságú hallgató kezdte meg teljes vagy részképzős tanulmányait magyar felsőoktatási intézményben, amely a felsőoktatás­ ban résztvevő hallgatói összlétszám 11,4 százalékát teszi ki. Ezt az óriási növekedést a felsőoktatásban tanuló hall­ gatók teljes számának folyamatos csökkenése is okozta, azonban még mindig jelentős a nominális növekedés is. Az elmúlt évek során a külföldi hallgatók nemzeti össze­ tétele fokozatos változást mutatott. 2007-ben a nemzet­ közi hallgatók 51 százaléka azon négy szomszédos ország állampolgára volt, ahol jelentős magyar közösségek létez­ 13 nek: Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia. 2017-ben azonban viszonylagos arányuk már csak 21 százalék volt. A fő magyarázat erre, nem annyira a számukban történt csökkenés, hanem az Európán kívüli országokból érkező hallgatók számának folyamatos emelkedése, leginkább Kínából, Törökországból és – orvosi tanulmányok ese­ tében – Iránból. Az Szíriából, Azerbajdzsánból és Jordá­ niá­ból hallgatókat Magyarországra csábító mesterképzé­ sek is hozzájárultak a kép változásához(Kasza–Hangyál, 2018). Ez a jelenség egyre inkább magára irányította a közvé­ lemény és a média figyelmét. Érdekes módon a külföldi hallgatók sohasem voltak a bevándorlásellenes politikai retorika céltáblája, bár a külföldi hallgatókat vonzó kép­ zési programok megítélése nem egyértelműen pozitív. Bár az egyetemek nyilvánvalóan profitálnak a külföldi hallga­ tók vagy támogatóik által befizetett tandíjból, a szakér­ tők növekvő versenyt látnak a magyar és külföldi hallgatók között a szabad helyekért; a külföldieket előnyben része­ sítik a hazai hallgatókkal szemben(akik kevesebb pénzt jelentenek az egyetemnek). Ugyanezt hallhatjuk az egye­ temek stratégiájáról is: számos felsőoktatási intézmény külföldi hallgatókra szabott programjait a hazai képzési programok rovására fejlesztette ki, ami ismét beszűkíti a magyar hallgatók lehetőségeit(F. Szabó, 2019). A felsőoktatási hatóság statisztikai adatainak alapján a Sti­ pendium Hungaricumban részt vevő hallgatók száma a 2016/2017-es tanévben 2929 volt. Az első öt küldő ország Kína, Jordánia, Azerbajdzsán, Tunézia és Mongó­ lia. A Tempus Közalapítvány adatai szerint a 2017/2018-as tanévben 15 005 személy pályázott a Stipendium Hungari­ cumnál. Érdekes, hogy a legtöbb pályázatot Pakisztánból, Jordá­niá­ból és Szíriából nyújtották be(mindhárom ország­ ban a pályázatok száma 1000 fölött volt). A kínai pályázók száma 300 alatt volt. Sajnálatos módon a programba 2017ben bekerült hallgatók száma nem hozzáférhető. Érdekes lenne látni, alkalmaznak-e a kiválasztási folyamat során etnikai preferenciát. A legtöbb külföldi hallgató orvosi tanulmányokra(197), számítástechnikai tanulmányokra (146) vagy nemzetközi kapcsolatokra(144) pályázott(„Sti­ pendium Hungaricum – Adatok, tények, statisztikák” n.d.). A nemzetközi hallgatók növekvő száma miatt a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az empirikus kuta­ tás másik belépési pontja olyan tanulmányi célú beván­ dorlás legyen, amely hosszú távú munkaerő-migrációt eredményez. Ebben a szegmensben a Magyarországon a Stipendium Hungaricum vagy más program keretében tanuló és dolgozó hallgatókat kérdeztük meg. Ezen kívül a hallgatói programok koordinátoraival is készítettünk interjúkat. Bár a külföldi hallgatók többsége az egyetemi progra­ mokon magánjellegű ösztöndíjjal vagy magyar és kül­ földi egyetemek közötti együttműködés alapján vesz részt, vannak olyan állami politikai intézkedések, amelyek a magyar felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók pro­ filját alakítják. A legszembetűnőbb és legbefolyásosabb a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, mely min­ den hat Magyarországon tanuló külföldi hallgató közül egyet érint, akik többsége Európán kívüli. A magyar kor­ mány ezt a programot 2013-ban indította be. Fő célja, hogy növelje a Magyarországon tanuló külföldi hallga­ tók számát, és hogy arra ösztönözze a magyar felsőok­ tatást, hogy kiváló külföldi hallgatókat hozzon Magyaror­ szágra. A program része egy egyéves előkészítő magyar nyelvtanfolyam a tulajdonképpeni tanulmányok megkez­ dése előtt. A program alapját olyan kétoldalú oktatási együttműködési megállapodások alkotják, amelyeket az oktatásért felelős minisztériumok vagy intézmények köt­ nek a küldő országok/területek és Magyarország között. Jelenleg több mint 4 kontinensről 50 küldő fél vesz részt a programban. A hallgatók BA, MA és doktori képzési programokban való részvételre valamint előkészítő kurzusokra pályáz­ hatnak. A tandíjmentes oktatástól függetlenül a program havi ösztöndíjat, betegbiztosítást és lakhatási segítséget nyújt az ösztöndíjasoknak. A program ösztöndíjasainak saját maguknak kell intézniük a vízummal és a tartózko­ dási engedéllyel kapcsolatos kérelmeket, de mentesülnek azon díjak befizetésétől, amelyeket ilyenkor be kell fizetni. A Stipendium Hungaricum Programot a Tempus Közalapít­ vány működteti az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alatt. BEVÁNDORLÁSSAL ÉS BEVÁNDORLÓKKAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK A közvélemény külföldiekhez és az etnikai kisebbségekhez való hozzáállását 1992 óta kutatásokkal mérik. Az egymást követő kutatások azt mutatják, hogy a bevándorlás elutasí­ tása és az országban tartózkodó bevándorlók elleni negatív attitűdök 2015, a menekültválságcsúcspontja után draszti­ kusan megnövekedtek. Egy a Tárki Társadalomkutató Inté­ zet – által végzett longitudinális vizsgálat szerint azoknak az aránya, akik határozottan elutasították a menekültek befo­ gadását, 2012 előtt 30 százalék körül volt, ám 2015-re 40 százalékra emelkedett, ez után egy éven belül pedig 58 szá­ zalékra ugrott(Ádám, 2016). Párhuzamosan a bevándorlást határozottan elutasítók arányának növekedésével a másik végleten található csoport(az a durván 10 százalék, amely többé-kevésbé mindenkit feltétel nélkül befogadna), 2015 után gyakorlatilag eltűnt. Az iskolai végzettség szintje és a földrajzi elhelyezkedés jelentősen befolyásolja az embe­ rek bevándorlással kapcsolatos attitűdjeit. A kisebb tele­ püléseken(falvakban) lakók hajlamosabbak a menekül­ tek és bevándorlók elutasítására, mint a fővárosban élők; míg a szakképettséggel rendelkezők kétharmada ellenzi a bevándorlást, a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint egyharmada gondolkodik ugyanígy. A European Social Survey(ESS) adatai alapján készült egyik friss kutatás szerint Magyarország a többi európai országgal összehasonlítva jelentős különbségeket mutat fel a bevándorlók feltétel nélküli elutasításában. Míg Euró­ pában az elutasítás általános szintje 2014/15 és 2016/17 14 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON között 15 százalékról 10 százalékra esett vissza, Magyar­ országon az elutasítás már addig is magas szintje(43 szá­ zalék) jelentős mértékben megnövekedett(62 százalékra) (Messing–Ságvári, 2019, p. 44). A bevándorlókkal szemben tanúsított szélsőségesen negatív attitűdök tekintetében Magyarország a kuta­ tás során megvizsgált 20 európai ország közül a máso­ dik helyen áll. A legfontosabb megállapítás az, hogy nem annyira az emberek társadalmi és demográfiai háttere, hanem inkább szubjektív percepcióik alakítják attitűdjü­ ket. Azok, akik úgy érzik, hogy nem rendelkeznek politikai befolyással, pénzügyileg bizonytalan helyzetben vannak, és nem kapnak szociális támogatást, sokkal inkább haj­ lanak bevándorlásellenes attitűdök kialakítására.(ugyan­ ott, p. 38.). A kutatás azt állapítja meg, hogy a politikai és közéleti diskurzus által megszabott normák ereje döntő szerepet játszik annak a mértéknek a meghatározásában, amelyben a negatív attitűdök átcsapnak kifejezett eluta­ sításba és kirekesztésbe. Magyarország beszédes példája annak, hogy az erősen migránsellenes attitűdök ott a leg­ erősebbek és várhatóan erősödnek, ahol a migránsok alig vannak jelen, ahol az embereknek nincs személyes tapasz­ talatuk a bevándorlókkal, ugyanakkor nincs meg az az érzetük, hogy biztonságban vannak és urai saját életük­ nek(ugyanott, p. 20). A politikai pártok és közszereplők megosztottak a kér­ désben. A kormányon lévő jobboldali, konzervatív pártok mellett a szélsőjobboldali Jobbik és később az abból kivált Mi Hazánk Mozgalom aktívan táplálja a bevándorlásel­ lenes közbeszédet. Más ellenzéki pártok(főleg baloldali és/vagy liberális alakzatok) – bár nagyon kritikusak a kor­ mány hozzáállásával kapcsolatban – ritkán hangsúlyozzák az állam humanitárius és erkölcsi felelősségét, mivel való­ színűleg attól félnek, hogy választókerületeikben elveszítik szavazataikat. A külföldi munkaerő magyarországi növekedése a magyar médiában is figyelmet kapott. Egy független hírcsatorna beszámolt egy esetről, hogy egy nagy abroncsgyár olyan gépkezelőket keresett, akik álláshirdetésében előnyként szerepelt az ukrán nyelvtudás az ukrán munkavállalók magas száma miatt(Haszán, 2018). Más médiacsatornák beszámoltak olyan gyárakról, ahol indiai és Costa Rica-i dolgozókat foglalkoztattak. A hír értelmében egy nyugat-magyarországi mezőgazdasági vállalat olyan ázsiai dolgozókat foglalkoztat, akik egy évig maradnak Magyarországon, utána hazarepülnek. A válla­ lat igazgatója bevallotta, hogy a munkaerőhiány annyira komoly, hogy a vállalatok semmilyen képzettséget nem várnak el a munkavállalóktól; az egyetlen elvárás csupán annyi, hogy a„dolgozók legyenek hajlandók dolgozni”. Egy másik gyár szerb és Costa Rica-i munkavállalókat toboroz. A riporter szerint néhányuknak a családja is itt van, de a Costa Rica-iak főleg fiatal, egyedülálló férfiak (Wiedermann, 2018). 15 2. A MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK BELÉPÉSI PONTJAI ÉS AZ ESETTANULMÁNYOK KIVÁLASZTÁSA A külföldi munkavállalók toborzásának jelenlegi trendjei és az állam azon fáradozásai, hogy munkaerőt csábítson Magyarországra, mindenek előtt Ukrajnából és Szerbiá­ ból, de ázsiai országokból is, kellő indokot adtak ahhoz, hogy ez a jelenség legyen a kutatás empirikus részében vizsgálandó belépési pontok egyike. Mivel a munkaköz­ vetítő ügynökségek jelentős szerepet játszanak a külföldi munkavállalók Magyarországra történő toborzásában, ebben a belépési pontban az érintett munkavállalókkal lefolytatott interjúk mellett munkaközvetítők képviselőit is bevontuk az adatgyűjtésbe. A másik belépési pont a Magyarországon dolgozó kül­ földi munkavállalók számát érintő friss trendekben ész­ lelt dichotómiából került levezetésre. Az elméleti kutatás arra az eredményre jutott, hogy az elsősorban Ukrajná­ ból és Szerbiából toborzott szakképzetlen munkaválla­ lók újabban növekvő száma mellett létezik egy jelentős méretű, magasan képzett népesség is, amely elsősorban az ázsiai országokból érkezik. Hipotézisünk az, hogy a kül­ földi munkavállalók e szegmensének megjelenése részben a magyar felsőoktatás növekvő nemzetköziesedésének eredménye lehet. A nemzetközi felsőoktatási hallgatók növekvő száma alap­ ján az empirikus kutatás második belépési pontja az a tanulmányi célú bevándorlás lett, melynek következménye a hosszú távú munkavégzés céljából történő bevándor­ lás. Ebben a szegmensben olyan hallgatókkal készítettünk interjúkat, akik Magyarországon tanulnak és dolgoznak, valamint a tanulmányi programok koordinátoraival. 1. ESET: FELSŐOKTATÁS – LEHETŐSÉG VAGY VISSZALÉPÉS? A magyar(állami és magán) felsőoktatási intézmények a nemzetközi hallgatókat különféle tanulmányi programok­ kal és struktúrákkal célozzák meg. Az állami Stipendium Hungaricum Ösztöndíj Program, az Erasmus programok és magánegyetemek folyamatosan bővülő angol nyelvű képzései lehetőségeket kínálnak harmadik országbeli hall­ gatóknak és diplomásoknak(nem európai uniós állampol­ gároknak). Ez a jelenség a Magyarországra történő beván­ dorlás egyik jelentős ösztönző tényezője. A kutatócsapat tíz, félig strukturált interjút végzett el: nyolcat olyan még tanuló vagy korábbi hallgatókkal, akik már aktívak a munkaerőpiacon(lásd 1. táblázat) és két helyi szakmai szolgáltatásnyújtóval két különböző egye­ tem(az egyik magán, a másik állami fenntartású) nem­ zetközi osztályáról. A minta több tekintetben heterogén. A nemek megoszlása egyenlő, és hét nemzetiség került képviseletre. A kutatás figyelembe vette a már Magyar­ országon töltött időt. A legrövidebb időtartam egy év – a „frissen érkezett” perspektíváját bemutatva – a leghos�­ szabb nyolc év; a mintánkban az átlag három és fél év. Egy személy kivételével mindenki angol nyelven tanult és más külföldiekkel közösen vett részt előadásokon. Két hallgató Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas volt, egy másfajta állami ösztöndíjban részesült és ketten magánösztöndíj­ ból tanultak a CEU-n. Három hallgató önköltséges alapon tanult állami egyetemeken. A résztvevők korlátozott számának és profiljuk tág spekt­ rumának ellenére a mintában képviselt diverzitás határo­ zott értéket képvisel. Az ilyen adatok teszik lehetővé, hogy átfogó betekintést nyerjünk a munkaerőpiacra belépő fia­ tal harmadik országbeli állampolgárok előtt álló kihívá­ sokba, elvárásokba és lehetőségekbe. Az egyéni tapasz­ talatokra fókuszálva és ezeket megvizsgálva ez a fejezet e narratívákból szeretne általánosabb képet kidolgozni. 16 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1. táblázat Nemzetközi hallgatókkal lefolytatott interjúk a felsőoktatási belépési pontban Nemzetiség palesztin kenyai pakisztáni örmény chilei indonéz pakisztáni afgán Kor Nem Tartózkodás időtartama (hónap) 25 N 36(HE1) 20 N 12(HE2) 26 N 12(HE4) 28 N 60(HE3) 36 F 48(HE8) 33 F 48(H5) 28 F 36(H6) 30 F 96(H7) Munka típusa szellemi foglalkozás fizikai munka(hallgatóként) fizikai munka(hallgatóként) szellemi foglalkozás szellemi foglalkozás szellemi foglalkozás fizikai munka(hallgatóként) szellemi foglalkozás A tartózkodási engedély típusa az interjú időpontjában munkavállalás célú tanulmény célú tanulmányi célú munkavállalás célú munkavállalás célú munkavállalás célú tanulmányicélú átmenet alatt* Megjegyzés:* A tanulmányi célú munkavállalási engedélye lejárt, munkavállalás célú tartózkodási engedélyt kérelmezett, melynek eredményét várja Motivációk és források – karrier bárhol A megkérdezettek háttere – kor, nemzetiség, anyagi hely­ zet, iskolai végzettség – adta a fő motivációt a Magyar­ országon történő tanuláshoz. A diverzitásban egy közös minta látható. A legelső és legerősebb motivációs erő a felsőoktatási tanulmányok külföldön, angol nyelven tör­ ténő folytatása, míg Magyarország potenciális karrierle­ hetőségként vagy kedvelt úti célként egyáltalán nem volt célország. A hallgatók tanulmányaikra összpontosítottak és nem azokra a hosszú távú lehetőségekre, amelyeket az ország kínálhat. Bár az interjúk alatt nem került exp­ licit módon említésre, az általános hozzáállás nyilvánvaló volt: Magyarországot szinte mindegyik hallgató ideiglenes helynek, ugródeszkának tekintette. Ahogy egy örmény mesterprogramos diplomás mondta:„ az egyetem, és nem az ország miatt jöttem ide”(HE3). Végcélként leg­ inkább Németországot és Kanadát említették. Másokat olyan körülmények motiváltak, mint egy olyan közeli barát vagy családtag, aki már Magyarországra vagy a térségbe költözött. Azok a hallgatók azonban, akik fegyveres konfliktus vagy szegénység által sújtott országokból érkeztek(Palesztina, Afganisztán, Pakisztán és Kenya) utaltak az általánosan jobb életkörülményekre is. Ám ők sem konkrétan Magyar­ országot célozták meg, hanem„bármely” országért eljöt­ tek otthonról. Egy palesztin női válaszadó elmagyarázza a jelenséget.„ Saját országommal összehasonlítva jól érzem magam itt, minden tekintetben. Az érzem, hogy itt fel tudom építeni a karrieremet. Palesztinában nem tudok nulláról elindulni. Nem tudok. Bárhol fel tudom építeni magam, utána visszamehetek, és ott elérhetek dolgokat. De azt, hogy nulláról elindulhatok, Magyarország adta meg nekem.”(HE1). A magyar felsőoktatásba történő jelentkezést az elérhető ösztöndíjak jelentős száma is motiválja. A hallgatók közül ketten magánegyetemi programban vettek részt, de jogo­ sultak voltak az ingyenes oktatásra, havi megélhetési támo­ gatásra és szállásra az egyetemi kollégiumban. A többi hat hallgató állami egyetemekre került be. Négyen tandíjmen­ tes tanulmányokat folytatnak, pénzügyi támogatást kap­ nak és lehetőséget a kollégiumi szállásra. Időközben két hallgató önköltséges volt tanulmányuk egy bizonyos ideje alatt. Bár a magánintézményeknek az a hírük, hogy szín­ vonalasabb szolgáltatást nyújtanak, mégis alapvető fon­ tosságú, hogy tanulmányaik alatt a két csoport szociális és pénzügyi viszonyai hasonlóak voltak. Mindannyian ugyan­ azon okból kezdtek el dolgozni tanulmányaik alatt; hogy napi pénzügyi szükségleteiket kielégítsék. Másrészt a hall­ gatók hamar észrevették, hogy korábbi megtakarításaik, a család támogatása és az ösztöndíj nem elég a szükségle­ teik fedezésére. A barátok és a rokonok az általános feltételekről szóló információk tekintetében elengedhetetlen forrásnak bizo­ nyultak. A már Magyarországon élő honfitársak az első szakaszokban, de később is lényeges támogatást jelentet­ tek. A legtöbb hallgató hangsúlyozta, hogy ez félresiklott stratégia volt, és hogy kezdetektől fogva inkább a helyiek­ kel történő működő kapcsolatok kialakítására kellett volna több hangsúly fektetni, mint saját körükben kényelmesen forgolódni. Egy chilei férfi hallgató ki is hangsúlyozta ezt az interjú során:„Egy facebook-csoportban vettem észre, hogy a Magyarországon élő chileiek legtöbbször el vannak veszve. A helyett, hogy utánajárnának, kérdéseket tesznek fel. Mondjuk, olyan válaszokat adnak, amelyek helytelenek. A válaszokat nagyon személyes tapasztalatok alapján adják.[…] Az emberek gyakran a közösségi hálókra hagyatkoznak ahelyett, hogy dolgoknak utánajárnának”(HE8). Jelen tanulmány két magánintézményre, a Central European University-re(CEU) és az International Business School-ra(IBS) vonatkozó észrevételeket tartalmaz. A hall­ gatók és az érintettek jól működő gondoskodó rendszer­ ről számoltak be, amely az adminisztrációval kapcsolatos ügyintézés; lakhatás vagy munkakeresés, központi esz­ köze. Bizonyos mértékig az állami egyetemek is kínálnak támogató szolgáltatásokat, de az interjúk értelmében ezek inkább ad-hoc-jellegűek, mint szisztematikusak. Más potenciális helyi forrásokról, mint hasonló korcsoportok, hallgatótársak és a civil társadalom, ritkán számoltak be. Minden hallgató említette – néhányan csak közvetetten – hogy kezdetben a családjuk pénzügyi támogatására 17 hagyatkoztak. Bizonyos idő elteltével(a tartózkodásuk időtartamával arányosan) önellátókká kellett válniuk. Míg a hallgatók csupán közvetetten említették meg a csa­ lád pénzügyi támogatását, mindkét, az egyetemek nem­ zetközi osztályán dolgozó alkalmazott ezt alapvetőnek ítélte. Hozzáfűzték, hogy néhány hallgató megengedheti magának, hogy fizessen, de sokan tágabb családjuktól kölcsönöznek, hogy elkezdhessék a programot, és gyak­ ran elfogy a pénzük az első szemeszterek után(HES2, HES4). A helyzetet összefoglalva alapvetően fontos, hogy rámutassunk azokra az elletétes erőkre, melyek közé a kevésbé tehetős és rosszul informált hallgatók bekerül­ hetnek. Egyrészt például a Stipendium Hungaricum Prog­ ram vagy a CEU által folyósított havi megélhetési juttatás vagy ösztöndíj nem elégséges az alapszükségletek kielé­ gítésére. Másrészt a családi támogatás csak korlátozott ideig áll rendelkezésre, tehát számos hallgatónak munkát kell keresnie tanulmányaik mellett. A jelenlegi munkaerő­ piaci helyzetben az ilyen hallgatók rossz helyzetben van­ nak, mivel nem beszélnek magyarul, és hálózataik is kicsik. Még nem rendelkeznek megfelelő munkatapasztalattal, jogilag csak részmunkát vállalhatnak, és napirendjük sem kiszámítható a tanulmányaik miatt. zett szolgáltatások ritkaságnak számítanak az állami intéz­ ményekben. A koordinátoroknak kevesebb kapacitásuk és forrásuk van arra, hogy a nagyszámú nemzetközi hallgató szükségleteit kielégítsék. Gyakran„véletlenszerűen” meg­ jelenő magyarok pótolták a hiányzó szolgáltatásokat. A „támogató tanárok, segítőkész főbérlők és türelmes koor­ dinátorok” rendre visszatérő narratívát képviseltek. A felkészítési idő után is hasonló mintákat lehet beazonosí­ tani az oktatási intézmények általános szerepvállalásában. Azok, akik állami egyetemeken tanultak, pozitív tapasz­ talataikat inkább az egyetemi csapattal kötötték össze és nem annyira az intézményekkel. Gyakran említésre került az egyéni kedvesség, személyes törődés és fáradozás, de kevés szó esett rendszerszintű intézményi szolgáltatások­ ról. Ezzel ellentétben két, a CEU-n végzett hallgató hang­ súlyozta, mennyire fontosak voltak az egyetem különféle egységei által nyújtott hivatalos szolgáltatások, mint a szál­ lásnyújtás, mentorálás, pályaválasztási konzultáció és mun­ kaerőpiaci integráció, ugyanúgy, mint a tanulmányok alatti és a végzés utáni munkalehetőségek. Az említett lehetősé­ gekhez való hozzáférés intézményesített, kiszámítható és megbízható rendszeren alapult. A gyakornoki programok is olyan lényeges szolgáltatások, amelyeket az egyetemek a tanulmányi programok mellett nyújtanak. A megérkezés körülményei – úszás a mély és ismeretlen vízben A Budapestről alkotott első benyomások vegyesek voltak, hasonlóak ahhoz, amikor először kerül valaki kapcsolatba ezzel az új, városi kulturális környezettel. Izgalom, csaló­ dás, stressz, depresszió és kihívás azok a szavak, amelyek­ kel a megérkezés körüli időszakot általában le lehet írni. Egy tizenkilenc éves kenyai hallgatólány például a követ­ kezőket mondta:„Soha nem voltam távol a szüleimtől és a családomtól, és az, hogy majdnem 13.000 kilométerre vagyok tőlük, az olyan… tényleg, tényleg ideges voltam, de örültem, amikor idejöttem, jó barátokra találtam, akik megadtak egy otthoni érzést, jó volt a környezet, tehát nem panaszkodom, nem tudok panaszkodni”(HE2). A közösség szerepe, főleg ebben a kontextusban, a többi interjúban is jelentős volt. A városban vagy az egyetemi campuson való tájékozódásban és a szállás megszerve­ zésében a hasonló helyzetben lévők segítettek. A megkér­ dezett hallgatók jelentős része saját országából szárma­ zókkal került kapcsolatba és jelentős támogatást kapott az első napokban. Ugyanakkor azon kevesek, akik nem leltek meglévő segítő közösségre, arról számoltak be, hogy magas jelentős stresszhatás alatt voltak, elveszett­ nek, összezavarodottnak és néha még depressziósnak is érezték magukat. A magánegyetemekre beiratkozott hallgatók azoknak a szolgáltatásoknak jelentőségét hangsúlyozták ki, amelye­ ket a nemzetközi osztályok kínálnak az újonnan érkezők­ nek. A támogató központok közösségszervezőként léptek fel és nemzetiségük alapján hoztak létre kapcsolatokat a frissen érkezettek között. Online lakásközvetítő oldalt is működtettek csak saját hallgatóik részére. Az ilyen szerve­ A megkérdezettek tapasztalatai alapján az állami egye­ temek sikeresek voltak a kötelező szakmai gyakorlatok miatt, melyek az alaptanterv részét képzik. Másrészt a kutatásban képviselt végzős és aktív hallgatók egyedül vagy hálózataik segítségével találtak munkát. Ezt megerő­ sítette egy állami egyetem karrierközpontjának egyik mun­ katársa is(HES2). Hallgatóik hálózataikra támaszkodtak, amikor munkalehetőségeket kerestek. Bár a magyar felsőoktatásban tanuló Európai Unión kívüli hallgatók száma jelentősen megnövekedett, a munkaerő­ piac nemzetköziesedésére való áttérés előtt számos aka­ dály tornyosul. Fennmarad az a kérdés, hogy ennek oka stratégiai szakpolitikai választás vagy inkább egy elmulasz­ tott esély, mely mögött forrás- és/vagy kompetenciahiány rejlik. Karrier – rengeteg munka, de rengeteg akadály Öt válaszadó(afgán, palesztin, örmény, indonéz és chilei) néhány apró eltéréstől eltekintve azt válaszolta, hogy éle­ tük és karrierjük általában véve fejlődött tanulmányaik és jelenlegi munkájuk alatt. Erre a csoportra jellemző, hogy hogy mindnyájan diplomát szereztek – tehát már nem hallgatók – és jobb munkát találtak, mint amire hazájuk­ ban számíthattak volna. Aktuális munkájuk és karrierlehe­ tőségeik tartják őket Magyarországon. Ahogy az örmény vállalatirányításból diplomázott megkérdezett elmondta: „ Reményeket fűzök ehhez a szervezethez, mivel óriási szervezet, számos országban tevékenykedik[főleg] Magyarországra koncentrálok … csak a munkám miatt vagyok itt”(HE3). 18 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON A két pakisztáni válaszadó osztozott abban az érzésben, hogy karrierhelyzetükben és életstílusukban valamennyi visszaesést tapasztaltak. Közös bennük, hogy önköltsége­ sek és tandíjat kell fizetniük, ami azt jelenti, hogy számukra a munkavállalás alapvető fontosságú. Odahaza mindket­ ten a középosztályba tartoztak és már elkezdték karrierjük építését. Magyarországon pénzügyi helyzetük és munka­ lehetőségeik drasztikusan megváltoztak, minek következ­ ménye a stressz és a csalódottság volt. A pakisztáni férfi hallgató a helyzetet a következőképpen értékelte:„ Egy dolog egy jobb tanulmányi program; egy másik dolog az, tudok-e elég pénzt keresni. Amikor Magyarországra jöttem, azt hittem, az emberek kedvesek, a dolgok rendben vannak, de ha nincs pénzed, akkor mit csinálsz?”(HE6). A másik, hasonló körülmények között élő hallgató hasonló következtetéseket vont le:„Ha többet tudnék Magyarországról, nem jönnék ide, nem bizony. Nem tudtam, … [bár] a legtöbb dolgot[a helyzet szempontjait] tudtam, miután jelentkeztem és beválasztottak… Nem tudtam, hogy a fizetés elég alacsony lesz”(HE4). Magyar nyelvtu­ dás hiányában mindketten csak alacsonyan fizetett fizikai munkát találtak. Nem volt más választásuk, mint dolgozni, hogy ki tudják fizetni a tandíjat, és hogy fenntartsák már egyébként is korlátozott életmódjukat. A fent említettek súlyosan érintették mindazokat, akik hasonló feltételeket tapasztaltak. Az alacsonyan fize­ tett munka kiábrándítja azokat, akiknek otthon maga­ sabb presztízsű munkája és társadalmi helyzete volt. Egy kenyai hallgatónő azonban pont az ellenkezőjéről számol be, amikor szállodai takarítónőként leírja helyzetét.„ Az első oka annak,[hogy dolgoztam], az volt, hogy biztosítani akartam magamnak egy jó helyet. Tehát ha végzek, van egy… lehet, hogyha ilyen sokáig dolgoztam ennél a cégnél, tudnak adni egy teljes munkaidős állást. Mert[…] nem hiszem, hogy hajlandó lennék visszamenni Kenyába, mert nem[fogok csinálni], csinálok semmit, tehát ez volt az első oka, hogy biztosítsak magamnak egy jó munkahelyet, mielőtt lejár a vízumom és haza kell mennem” (HE2). Ő a legfiatalabb a megkérdezett hallgatók közül, és ő érkezett utoljára. Végül, de nem utolsósorban ez az első hivatalos munkája. Más szempontból tekint rá és stratégiai lehetőséget lát benne. Ez az első lépés az önálló élet és a hosszútávú karrierépítés felé. Amíg valaki tanulmányi célú állandó tartózkodási enge­ déllyel rendelkezik, a jogszabályok nem nehezítik meg a munkavállalást. Ugyanakkor a tanulmányok elvégése utáni áttérés a munkavállalás célú állandó tartózkodási engedélyre bonyolult és hosszadalmas jogi eljárást von maga után. Az a chilei férfi, aki közigazgatási MA-kép­ zést végzett, vázolta azokat az akadályokat, amelyekkel akkor szembesült, amikor munkát keresett.„ Ahogy látják, hogy nem vagy magyar, néha egyszerűen nemet mondanak, mert külföldi vagy, utána nem akarnak bíbelődni a munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. Nem támogatják”(HE8). Azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek hajlandóak a harmadik országbeli állampolgárok vízum-ügyintézé­ séhez segítséget nyújtani, korlátozott, a nagyon hos�­ szú(90 napos) hivatalos eljárási idő és a járulékos ügyin­ tézési ráfordítások miatt. Ez egy olyan jelentős akadály, melyet minden, még az országot és munkakultúráját már jól ismerő fiatal, képzett szakember is ismer. Ezzel min­ denkinek, aki elintézte, hogy tanulmányai elvégzése után az országban maradhasson, meg kellett küzdenie. Az indonéz, vállalatirányítást végzett szakember is beszélt erről az időről:„Gyakran kerestek állásinterjúra telefonon, de az első, amit megkérdeztek, az volt, hogy jogosult vagyok-e Magyarországon dolgozni? Azt mondtam, hogy nem, de akkor igen, ha hajlandó munkavállalási célú vízumot szerezni nekem. Ekkor a legtöbben letették”(H5). Munkakörülmények A szakértők szerint az Európai Unión kívüli hallgatók leg­ inkább a következő„ágazatokban” találhatnak munkát: közös szolgáltató központok(SSC), nagykövetségek, és az „etnikai gazdaság”(vendéglők, utazási irodák). Egy szoci­ ológia tanszék hallgatói koordinátora a következőt fűzte még hozzá:„ Azok a hallgatók, akik pénzügyi és HR-es területről érkeznek, könnyebben tudnak Magyarországon munkát találni. A kereskedelmi szakosoknak szinte lehetetlen munkát találniuk saját területükön, és végezetül általában olyan munkát találnak, amely szakmájukon kívül esik”(HES2). A jobb anyagi helyzettel rendelkezők közvetlenül karri­ erjük tervezésére koncentrálhatnak, és szívesen vállalnak a tanulmányaikkal kapcsolatos fizetés nélküli gyakornok­ ságot is. A nemzetközi koordinátorok részéről közös az a törekvés, hogy a sikeres gyakornoki idő letöltése után a hallgatók állásajánlatot kapjanak ugyanattól a vállalattól. A nemzetközi hallgatóknak azonban nehezebb gyakor­ noki helyet találniuk, mint a magyaroknak. Még a mul­ tinacionális cégek is előnyben részesítik a magyarokat a gyakornoki posztokon, mivel ezen a szinten alapvető fon­ tosságú a megbízható magyar nyelvtudás. Ennek ered­ ményeképpen a nemzetközi hallgatók jelentős nyelvi aka­ dállyal szembesülnek, amikor gyakornokként szeretnének belépni a munkaerőpiacra. Azok a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkaválla­ lók, akik már befejezték tanulmányaikat(a kutatás afgán, palesztin, örmény, indonéz és chilei résztvevője), egy éven belül dolgozni kezdtek és előmenetelüket kezdő szinten folytatták. Hárman olyan munkakörben helyezkedtek el, amely nem kapcsolatos tanulmányaikkal, de a munka­ körülményeket összességében megfelelőnek tartják, és előrejutási lehetőségük is van. Akiknek sikerült munkát találniuk és megoldották a státusváltást, jogilag munkál­ tatójukhoz„kötöttek”. Többnyire elégedettek, de még mindig nincs szabad hozzáférésük a munkaerőpiachoz. Minden esetben, ha új munkakörért folyamodnak(mun­ káltatót váltanak), újra kell kezdeniük az ügyintézési eljá­ rást. 19 A tanulmányok melletti munkavégzés tapasztalata más dimenzióban jelenik meg a harmadik országbeli munka­ vállalók tapasztalataival összehasonlítva. A jogi keretek a hallgatók esetében megengedőbbek. A magyarokhoz hasonlóan a nappali tagozatos hallgatók minden enge­ dély nélkül vállalhatnak részmunkát, maximum heti 24 óráig. Ugyanakkor kevesebb a munkalehetőség és a mun­ kakörülmények rosszabbak. A mintánkban szereplő összes kutatási résztvevő észlelte ezt az ellentmondást. A mun­ kahelyi kötelezettségeknek köszönhetően néha el kellett lógniuk az óráikról. A társadalmi élet és a szabadidő is hátrányt szenvedett. Azok számára, akik már túl vannak rajta, ez már csupán rossz emlék. Azonban azok közül a legtöbben, akik még tanulnak, és ugyanakkor dolgoznak is, kiábrándultak. Egyikük, a pakisztáni férfihallgató egy másik tényezőre is rámutatott:„ Annyira megpróbáltam jó munkát találni. … de senki sem adott nekem jó pénzért. Onnantól kezdve nem tudtam magamnak jó munkát találni. Sok vállalathoz jelentkeztem, de ha angolul beszélőket keresnek, akkor még mindig olyanokat, akik magyarul és angolul beszélnek”(HE6). Ezek a körülmé­ nyek – a munkaerőpiac szűkössége – azt a kockázatot rej­ tik magukban, hogy a pénzügyileg sebezhető emberek nem bejelentett foglalkozást választanak. A legtöbb esetben a jó munkakörülmények enyhén meg­ változtatták a bevándorlók kezdeti stratégiáját, és a pozi­ tív példa motivációs erő volt a letelepedéshez vagy leg­ alábbis a tervezettnél hosszabb tartózkodáshoz. Mindkét érintett(HES2, HES4) szerint a következő ágaza­ tok érhetők el a külföldi hallgatók számára, akik körében népszerűek is lettek: Közös szolgáltató központok, nagy­ követségek,„etnikai gazdaság”(vendéglők, utazási iro­ dák). A palesztin hallgatónő elmondta, mely okok miatt hagyta el Palesztinát, összehasonlítva ezeket magyaror­ szági lehetőségeivel.„ Palesztina soha nem fogja megadni nekem azt a lehetőséget, hogy a kezdetektől elinduljak anélkül, hogy korábban bármit[tettem volna][…] Állami alkalmazottként havi 500 dollár a fizetés, és ez marad a munkám életem végéig, nem juthatok előrébb, nem fogok fizetést vagy bármit kapni, mert nincs senkim[aki segítsen]… Nem vagyok benne a korrupcióban, senki a családomból, senki a barátaim közül, a környezetemből, ez a legnagyobb dolog, amit kaphatok”(HE1). Ezen túlmenően később vázolta, mit vár a jelenlegi mun­ kahelyétől, ami miatt maradna is:„ Biztonságban érzem magam… tisztelnek[a körülöttem lévők].[Olyan helyzet, amelyben], azt gondolom, senki sem veszi el a lehetőséget[tőlem], csak azért, mert ismernek[valakit][…] Ez az [amit csinálnék], biztonságban érezni magam, tudni, hogy meg tudom kapni, amit megérdemlek: senki sem lopja el a lehetőségeimet”(HE1). Hatósági eljárások – a bevándorlási hatóság labirintusában Összességében a tanulmányi célú migrációt érintő ható­ sági eljárások jogi szempontjait elfogadják; nincsenek diszkriminatív jellegű törvényekre vagy irreális feltételekre vonatkozó panaszok. A szoftvertervezést tanuló pakisz­ táni hallgató a következőket mondta:„ Tartózkodási engedélyt kérelmezni nem túl bonyolult, véleményem szerint. Az önköltséges hallgatónak kell mutatnia, hogy van megfelelő egyenleg a számládon. Csak azért, hogy bebizonyítsd, nem leszel az állam vagy a kormány terhére. Mindenki azt szeretné, hogyha valaki idejön tanulni, ne aludjon az utcán. Ilyen dolgokat kértek, és ez számomra elfogadható. Nyilvánvaló, hogyha elmész valahova, engedelmeskedned kell, vagy el kell fogadnod a szabályokat és a rendelkezéseket és mindent. Számomra ez nem volt nagy probléma”(HE6). Azonban a körülmények és a hatósági eljárások a nyelvi akadállyal karöltve jelentős frusztrációt okozhatnak. Egy örmény hallgatónő a következőket mondta:„ Sokan tényleg csalódnak, amikor közvetlenül a bevándorlási hivatallal tárgyalnak, tehát valószínűleg ez az első tényező, amely miatt csalódnak Magyarországban”(H3). Minden interjú­ ban említésre került az állami hivatalnokok tájékozatlan­ sága és a nyelvismeret hiánya miatti konfliktusok meg­ léte. Az indonéz hallgató megosztotta azzal kapcsolatos tapasztalatát, hogyan változott meg a hangvétel, amikor elkezdett magyarul beszélni. „ A kormányhivatalokban mindig a magyart használom, mivel rájöttem, hogy nem beszélnek angolul. Még Miskolcon is azt mondta egy hölgy, hogy„megint egy külföldi…”, tehát elkezdtem magyarul beszélni, mire eléggé meglepődött és elmondta, hogy nem tudta, hogy beszélek magyarul. … Ha nem beszélsz magyarul, nem akarnak [segíteni] neked”(H5). A tartózkodási engedély, címvál­ tozás vagy adószám kérelmezését gyakran türelmetlen­ ség, düh, szóbeli agresszió, diszkriminatív magatartás és durvaság kísérte. Egy tizenkilenc éves kenyai női hallgató tapasztalata is ezt adja vissza:„ Ha nem értjük, mit akarnak, hogy csináljunk vagy rosszul csináljuk, türelmetlenek lesznek, és nem, nem mondanak semmit, de látod a hozzáállásukat és az arckifejezésüket.[…] Lehet, hogy úgy nőttek fel, hogy akkor nem láttak sok bevándorlót és lehet, hogy nem nyitottak az országba érkező bevándorlók irányába. Nem tudom, mi lehet az oka”(H2). Azok, akik minimalizálhatják a bevándorlási hivatallal való kap­ csolatot – mivel egy ügynökség foglalkozik az eljárással, vagy az egyetem nyújt hasonló szolgáltatást – lényeges stressztől szabadulnak meg. A bevándorlással kapcsolatos hatósági eljárásban álta­ lánosak a késlekedések, amelyek gyakran negatív kiha­ tással voltak az élet más területeire is. Néhányan a lassú vízumügyintézés miatt túllépték a tanévre szóló jelentke­ zési határidőt. Ugyanezen okból az egyik hallgató nem tudott szállást biztosítani magának és nem volt más lehe­ tősége, minthogy drágább magánszállást béreljen. Egy másik válaszadónak a végzés után három hónapot kellett várnia a munkavállalási engedélyre és fennállt a kocká­ zata, hogy elveszíti állásajánlatát; közben nem is utazha­ tott. Egy nemzetközi hallgatókkal foglalkozó koordinátor úgy becsülte fel, hogy hogy 100 tanulás célú vízumkére­ 20 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON lemből körülbelül 15-20 szembesül valamilyen nehézség­ gel.„ A Bevándorlási Hivatal borzalmas. Néha hónapokig hozzá sem nyúlnak egy tanulmányi célú vízumkérelemhez, és pont akkor kezdenek foglalkozni vele, amikor beindul a szemeszter.(…) Úgy tűnik, hogy vannak országok, amelyeket különösen nem szeret a Bevándorlási Hivatal, mint Pakisztánt vagy Bangladest. Minden olyan okmánnyal ellátjuk a hallgatókat, amelyek szükségesek a tartózkodási engedélyhez. Még látogatást is szervezünk a Bevándorlási Hivatalba. És mégis, ki vannak szolgáltatva a Bevándorlási Hivatal hiányosságainak és az ott eltöltött nyolc órás várakozásnak”(HES4). A hatósági eljárásban történő kése­ delemnek dominóhatása van és közvetlen következmény­ ként kárt és nehezített beilleszkedést eredményezett. külföldi beszéli a nyelvüket. Különleges bánásmódban van részed, ha beszéled a nyelvüket, de azt hiszem, ez nem Magyarországról szól, általában így van más országokkal is. És amikor nem beszéltem magyarul, de megpróbáltam a boltban vagy nyilvános helyen kommunikálni, úgy gondoltam, hogy a magyarok durvák. Aztán amikor lett néhány magyar barátom, észrevettem, hogy ez csak egy általános elképzelés a magyarokról. Lehet, hogy az is pszichológia, hogy ha nem beszélik a nyelvet és valamit közölni szeretnél velük, idegesek lesznek. Az idegességet durvasággal fejezik ki, de igazából kedvesek, tényleg nagyon kedvesek és nem agresszívak, nem akarnak bántani, nem rossz emberként bánnak veled, csak olyanok, így fejezik ki magukat”(HE3). A hatóságokkal kapcsolatos közigazgatási ügyek rend­ szerint a hallgatók érkezése utáni első hónapokban tör­ ténnek. Számos esetben a bevándorlással foglalkozó hivatalnokok jelentik az egyetemi tanszékeken kívüli első közvetlen magyarországi kapcsolatfelvételt. Gyakran negatívan befolyásolja a hallgatók magyarokkal kapcsola­ tos attitűdjét. Másrészt a második érintett válaszadó(HES2) felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, amit az újonnan bevezetett munkakeresési vagy vállalkozási tartózkodási engedély képvisel. Azt mondta, hogy ez a kilenc hónapos átmeneti lehetőség a harmadik országbeli hallgatók számára húzó­ erőt jelent, és számos harmadik országbeli hallgató sze­ retne ezzel élni. Az angol, mint a tanulmányok hivatalos nyelve, egy válasz­ adónak sem első nyelve. Ezért a különféle oktatási köve­ telményeknek való megfelelés minden nap külön erőfe­ szítést jelentett. Nem meglepő, hogy a magyar tanulás és a magyarokhoz való kapcsolódás nem szerepeltek az elsődleges stratégiai célok között. Azonban hosszabb távon valószínűleg bizonyos nehézségeket okoz, ha valaki Magyar­országon szeretné folytatni karrierjét. A válaszadó hallgatók által Magyarországon eltöltött átlagos tartózko­ dás hossza 3,5 év volt. A családi kötődésekről, mint alap­ vető, pénzügyi és érzelmi támogatást adó forrásról számol­ tak be. A kutatás résztvevőinek felének van családtagja Magyarországon vagy a régióban(testvér, lánytestvér, part­ ner). Ezek a hálózatok és kapcsolatok a kezdetben alapve­ tően fontosak, de az ilyen szoros függés hosszú távon tör­ ténő fenntartása csökkentheti a munkaerőpiaci integrációt. Társadalmi élet – elszalasztott lehetőségek Vitán felül áll, hogy a tartózkodás időtartama – a nyelvis­ merthez hasonlóan – befolyással bír a kapcsolati hálóra. Az első tanévet elvégzőknek még mindig kevés és laza kapcsolata van saját etnikai csoportján kívül. A kenyai hallgató a következő tanácsot adná az új hallgatóknak: „ Legyen bárhonnan sok barátotok, hogy jó kapcsolati hálót építsetek ki, sose lehet tudni, mikor vagy hol tud egy barát segíteni … Nincs sok[magyar barátom]. Azt hiszem, ez az egyik kihívásom. Ahogy már mondtam, a legtöbb barátom kenyai, és azt hiszem, ezt máshogy csinálnám, több nem-kenyai barátot próbálnék megismerni”(HE2). A kapcsolati hálózatokban elsősorban a saját etnikai cso­ portból származó barátok, családtagok, más nemzetközi kollégák vagy csoporttársak vannak, és csupán korlátozott számban magyarok. Az összes válaszadó osztozott abban az általános tapasztalatban, hogy a magyarok nem tud­ nak, vagy nem akarnak angolul beszélni. Ismét a nyelvi akadályok állnak a nemzetközi hallgatók és a helyiek közötti távolság mögött, és ugyanezt figyelhetjük meg a negatív tapasztalatok okai között. A korábbi örmény hallgató részletesen értelmezte ezt a jelenséget:„ Tényleg bánom, hogy egy fikarcnyit sem fáradoztam azért, hogy magyarul beszéljek. Mert azt gondolom, abban is van pszichológia, ha a helyiek izgatottak lesznek, ha egy Élet Magyarországon – menni vagy maradni? Ösztöndíjuk keretében öt hallgató lakhatott egyetemi kol­ légiumban. A kutatás időpontjában ez megváltozott. Csu­ pán egy hallgató maradt a kollégiumban. A többiek mind közös albérletben laktak. Néhány esetben ketten vagy hárman osztoznak egy egy­ szobás lakáson és nem is engedhetnek meg maguknak több magánéletet. Bár a lakbér Budapesten drága – a hall­ gatók pénztárcájához mérten, főleg az elején – a kutatás résztvevői nem panaszkodtak sem erről, sem a főbérlőkről. A fő problémák a lakótársakkal adódtak(más nemzetközi hallgatókkal). A magánszállás fenntartása Budapest köz­ pontjában azon tényezők egyike, melyek arra kényszerítik a hallgatókat, hogy alacsony színvonalú munkát vállalja­ nak. Ezen felül sokan említették, hogy nem kaptak megfe­ lelő tájékoztatást a szállláskörülményekről és munkalehe­ tőségekről. Négy kutatási résztvevő vidéki városba ment tanulni vagy gyakornoknak(Kőszegre, Pécsre, Egerbe és Miskolcra). Budapesthez képest az ő tapasztalataik gyak­ ran nagyon pozitívak voltak. Ezeket a városokat nyugod­ tabbnak, megengedhetőbbnek tartották, a nemzetközi hallgatók számára kialakított jobb működő szolgáltatások­ ról számoltak be, segítőkész helyiekről, és sokan kihang­ súlyozták, hogy a rasszizmus semmilyen formájával nem 21 találkoztak. Ugyanakkor mind visszatértek a fővárosba, hogy folytassák karrierjüket. Mind Budapesten szeretett volna letelepedni a munkalehetőségek, saját bevándorló közösségeik és hálózataik miatt. A legkézenfekvőbb minta az, hogy a hallgatók közül senki sem érkezett olyan hosszú távú tervvel, hogy Magyarországon marad, de a változó körülmények meg­ változtatták ezt a hozzáállást. Az afgán hallgató, aki már nyolc éve volt Magyarországon, elmondta, hogyan viszo­ nyul a„menni vagy maradni” kérdéséhez.„ Több időt töltöttem Budapesten, mint bárhol máshol. Beleszerettem Budapestbe. Hadd mondjak egy konkrét példát: Ausztriába mentem, hogy meghosszabbíttassam az útlevelemet. Egy éjszakát töltöttem ott, de úgy éreztem, mes�szire kerültem hazulról, furán éreztem magam, rohantam vissza Budapestre, úgy éreztem, az az otthonom” (HE7). Ő a mintában kivétel, mert egy korábbi ösztön­ díjjal érkezett képviseli, melynek értelmében a nemzet­ közi hallgatóktól elvárták, hogy sokkal hosszabb egye­ temi programok részeként magyar nyelven fejezzék be tanulmányaikat. 14 Mindezek ellenére bizonytalan, hogy Magyarországon akar-e letelepedni.„ Természetesen, ha jó munkát[k]aphatnék Budapesten, vállalnám. Örülnék neki. De ha nem, akkor nehéz. Még a magyaroknak is el kell menniük külföldre, ha Magyarországon nem kapnak jó esélyt. Mindenki boldogulni próbál”(HE7). Hasonló­ képpen, bár a többiek közül senki sem tűnik biztosnak abban, hogy Magyarországon telepedik le, a jelen tren­ dek azt mutatják, hogy egyre többen kötődnek magyar­ országi életükhöz. Talán nem is annyira az országhoz, de sokkal inkább a munkahelyhez, vagy egy frissen alapított családhoz. Ezek természetesen véletlenszerű(természe­ tes) események az életben, és nem jól átgondolt hos�­ szú távú stratégiák. Ha közvetlenül terveikről kérdeztük őket, az legalábbis világossá vált, hogy rövid vagy hosszú távon egyikük sem tervezte a hazatérést. A célországok között, Franciaország, Németország, Norvégia, Kanada, Spanyolország került említésre. Összefoglalás A nemzeti stratégia szintjén az EU-n kívüli országokból érkező hallgatók bevándorlását az ösztöndíjak növekvő száma és az angol nyelvű oktatási programok motiválják. Ebben a kínálatban sokan ugródeszkát látnak ahhoz, hogy 14 Az elmúlt évtizedekben Magyarország – mielőtt a Stipendium Hun­ garicum programot létrehozta – az ország nemzetközi fejlesztési stratégiájának részeként állami fenntartású tanulmányi támogatáso­ kat kínált fel. A jelentkezőktől elvárták, hogy magyar nyelven fejez­ zék be tanulmányaikat(egyéves nyelvi előkészítés után), és 4–6 évre beiratkoztak az egységes egyetemi tanulmányokra. A felsőoktatás­ ban a bolognai folyamat óta a tanulmányi programok a BA és a MA szintek szerint vannak felépítve. A Stipendium Hungariacum elsősor­ ban MA- és PhD-tanulmányokat kínál, elsősorban angol nyelven. A magyar nyelvű BA tanulmányok továbbra is a portfólió részét képe­ zik, de lényegesen kisebb számban. Az EU harmonizációs folyamatai, a felsőoktatás szerkezetének változásai, az angol óriási dominanciája az egyetemeken és a nemzetközi trendek hatása a magyar oktatási környezet átalakulásában észlelhető mozgatórugók között van. belépjenek a munkaerőpiacra. A hatóságok szándékai, amennyiben a jelen bevándorlási politikából leszűrhető, nem feltétlenül esnek egybe a végzős hallgatók karrierről alkotott elképzeléseivel. Az aktuális jogi és közigazgatási kontextus nem támogatja ezeknek a fiatal, magasan kép­ zett szellemi dolgozóknak a magyar munkaerőpiacra tör­ ténő integrálását. A kutatás még egy lényeges hiányosságot tapasztalt, amely feszültséget visz a rendszerbe. A havi megélhetési juttatások(Erasmus, Stipendium Hungaricum, CEU ösz­ töndíj) nem elegendőek a szükségletek kielégítésére. Ez azt jelenti, hogy a hallgatóknak más anyagi forrásokat is mozgósítaniuk kell. A korábbi megtakarítások és/vagy a család támogatása szükséges, de számos nem uniós hall­ gató tanulmányai alatt nem rendelkezik ilyen háttérrel vagy folyamatos támogatással. Tehát dolgozniuk kell. De a magyarországi munkaerőpiacra való bejutás korlátozott e hallgatók számára. Általánosságban szólva kevés munká­ ban szerzett tapasztalatuk van, nem beszélnek magyarul és a napirendjük kiszámíthatatlan. 2. ESET: KÖZVETÍTŐ ÉS MUNKAERŐKÖLCSÖNZŐ ÜGYNÖKSÉG A magyarországi kutatás koncepciója eredetileg kicsit más munkavállalási migrációs attitűdökre koncentrált, mint ami végül a terepkutatás fókuszává vált. Az elméleti kutatás a magyar gazdaság különböző ágazataiban foglalkoztatott nem uniós munkavállalók különböző csoportjait vizsgálta. A nemzetiség, szakma, és a végzettség fontos szerepet játszott a potenciális kutatási területek kiválasztásában. A kutatás empirikus részében kihívásnak bizonyult a kategó­ riák azonosítására történő összpontosítás. A nemzetiség, szakma és korábbi végzettség tekintetében a 2. eset kutatási mintája valamelyest eltér a nem Európai uniós felsőoktatási hallgatókétól – bár egy ilyen kicsi és heterogén mintavétel nem törekedett reprezentativitásra. Ennek ellenére hasonló trendeket tudtunk leírni. A körül­ ményeket figyelembe véve tágabban értelmeztük a„köz­ vetítő és munkaerőkölcsönző ügynökségeket” bemutató belépési pontot. A 2. esetben szereplő minden munkavál­ laló esetében van egy harmadik fél is a toborzási, hatósági és ellenőrzési eljárásokban, bár más és más mértékben. A belső áthelyezés, munkaerőtoborzás, az AISEC köz­ vetítése és a külföldi ügynökség mind szerepet kapott a mintavételben szereplő munkavállalók tapasztalataiban. Ennek értelmében a munkavállalók és a közvetítők közötti viszony természete váltakozó volt. A személyes tapasztala­ tok, ösztönzők és más tényezők, amelyeket itt vizsgáltunk, azonban hasonlóak voltak. A vizsgálat során az egyéni szempontot hangsúlyozzuk, bár megvizsgáljuk az általá­ nos jogi és társadalmi kontextust is. Az előző esettanulmánytól(1) eltérően kihívásnak bizo­ nyult az érintettek álláspontjának értékelése. Mindenek előtt a válaszadó munkavállalók közvetítői nem voltak 22 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 2. táblázat Nem uniós migráns munkavállalókkal készített interjú – munkaközvetítési belépési pont Nemzetiség Mexikói Török Ugandai Török Ukrán Grúz Ukrán Elefántcsontparti Kor Nem Tartózkodás időtartama (hónap) 38 F 8(JI2) 29 F 8(JI5) 25 F 12(JI3) 46 F 10(JI6) 23 F 18(JI7) 28 N 8(JI1) 23 N 1(JI8) 23 F 5(JI4) Munka típusa szoftverfejlesztő mérnök informatikai menedzser építész gyári munkás építész gyári munkés informatikai menedzser A tartózkodási engedély típusa az interjú időpontjában Belső áthelyezés Munkaerőfelvétel AISEC program Munkaerőfelvétel Külföldi ügynökség Munkaerőfelvétel Külföldi ügynökség AISEC program hajlandók részt venni a kutatásban. Más cégektől kellett érintetteket bevonnunk. Mindketten a HR-rel kapcsola­ tos ügyek szakértői voltak, de nem tudták megfelelően képviselni a közvetítők szempontjait. 15 A velük készített interjúknak kétségkívül hatása volt az ügyről alkotott elképzeléseinkre és értelmezésünket is alakították, de a törzsszövegben kevesebb hangsúlyt fektettünk arra, hogy közvetlenül idézzük őket. A török építész – aki már más nemzetközi építkezéseken is szerzett tapasztalatot – megerősítette ezt:„ Különösen nem nézem azt az országot, ahol a vállalat van. Olyan projektek érdekelnek, amelyekkel kifejezhetem magam, amelyekhez hozáadhatok valamit magamból. Így Magyarország semmi különös nem volt. Mondhatták volna Grúziát vagy egy afrikai országot is … ha a projekt rendben van, elgondolkozom azon, hogy odamenjek”(JI6). A kutatás résztvevői Mexikóból, Törökországból, Ugandá­ ból, Elefántcsontpartról, Grúziából és Ukrajnából érkez­ tek és három ágazatot képviseltek: IT ügyfélszolgálat, épí­ tőipar és ipari termelés. Csak ketten képzetlenek – ez a minta egyik korlátja – a többi magasan képzett szellemi dolgozó. Motivációk és források – karrierkezdés bárhol A hallgatói csoporthoz hasonlóan a munkavállalók is inkább vállalatot, mint országot választanak. Akár az alacsonyan képzett kelet-európai gyári munkás, akár a nemzetközi informatikai szektorban tevékenykedő csúcsmenedzser motivációját vizsgáljuk, hasonló attitűddel találkozunk. A pénzügyi feltételeket említették leggyakrabban motivá­ ciós tényezőként. A potenciális megtakarítások és a jobb életkörülmények vonzóak voltak. Az anyagi érdekek mellett más célokat is említettek. Ezek jellemzően az egyének életkorában gyökereznek. Néhány esetben e szükségletek kielégítése felülírta a pénzügyi meggondolásokat. A szakmai tapasztalat megszerzése vagy a szakmai elkötelezettség fontos volt a magasan kép­ zett építőipari alkalmazottak körében. Mindegyik a kutatásban szereplő résztvevő összehasonlí­ totta jelenlegi helyzetét azzal, amit otthon maga mögött hagyott. A következő táblázat összefoglalja, hogyan élték meg a külföldi munkavállalók az életükben bekövetkezett változásokat. 3. táblázat A jelenlegi viszonyok szubjektív és objektív érzékelése Származás mexikói török ugandai török ukrán grúz ukrán elefántcsontparti Munka jellege Hasonló Hasonló Korábbi gyakornok Hasonló Hasonló Hasonló Hasonló Korábbi hallgató Fizetés Hasonló Hasonló Magasabb Alacsonyabb Magasabb Magasabb Magasabb Magasabb Életkörülmények Hasonló Rosszabb Jobb Jobb Jobb Jobb Jobb Jobb Általános elégedettségi érzés Elégedett Csalódott Elégedett Elégedett nagyon elégedett Elégedett Nagyon elégedett Elégedett 15 Az válaszadók a közvetítők vezető HR szintjét képviselték, de fő fel­ adataikat tekintve inkább a munkavállalók integrációjáért voltak fele­ lősek, mint a vállalati stratégia döntéshozatali alakításáért. 23 Egy eset kivételével a kutatás résztvevőinek eredeti moti­ vációi és elvárásai teljesültek a magyarországi tapasztala­ taik révén. – többek között – annak is köszönhető, hogy közvetle­ nül nem kellett foglalkozniuk a bevándorlás közigazgatási hatósági intézkedésivel. Említették a jobb életkörülményeket, a lehetséges család­ egyesítést, az„EU-ban szerzett tapasztalatot” 16 és általá­ ban a nagyobb biztonságot. A fiatal török mérnök rész­ letesen elmesélte, miért hagyta ott Törökországot és mi okozta frusztrációját.„ Igazából volt egy vállalatunk Törökországban, rossz idők jártak, és valahol[máshol] kellett dolgozni, igazából nem akartam itt lenni, de a kemény törökországi válság miatt el kellett jönnöm.[…] El vagyok jegyezve, szeretnék megházasodni, és ez is probléma számomra, Törökországba kellene mennem. Igazából azt gondoltam,[hogy képes vagyok fizetett módon] túlórázni … és tudok valamennyit takarékoskodni, de[ez] itt sajnos másképp van”(JI5). Az összes többi megkérdezett örült annak a döntésének, hogy Magyarországra költözött. A válaszadók közül az ukrán gyári munkások számoltak be az életkörülménye­ ikben bekövetkezett legjelentősebb változásokról. A rossz életkörülmények, a magas munkanélküliség és a korláto­ zott jövőbeli kilátások miatt jöttek el Ukrajnából. Csak az ugandai informatikai menedzser számolt be hasonló moti­ vációs húzóerőkről. A 23 éves ukrán fizikai munkás a következőképpen mutat­ kozott be:„ Ukrajnából jövök, és ott nincs esélyem arra, hogy átlagos életet éljek, tehát azért jöttem ide, mert ez jó kiindulópont, és majd meglátom, mi lesz”(JI7). A gyári munkásnő, szintén Ukrajnából, a következőt fűzte hozzá: „ Nem volt nehéz döntés, otthon nem volt sok munkalehetőségünk, és a meglévő munkalehetőségek borzalmasnak voltak. Itt fejlődhetünk; pénzt is félre tehetünk és támogatjuk a családunkat”(JI8). Az ukránokhoz hasonlóan más kutatási résztvevőket is bátorított az, hogy olyasvalakihez vándorolnak ki, aki közel áll hozzájuk(barát, szülő, korábbi főnök vagy kolléga). A válaszadók a legtöbb esetben arról számoltak be, hogy a magyarországi munka- és életkörül­ ményekről szóló megfelelő információkat általában azok­ tól a családtagoktól és barátoktól kapták, akik már a célba vett vállalatoknál dolgoztak. Az álláspályázataikat is támo­ gatták ezek a hálózatok illetve ajánlatok. Másrészt minden esetben a közvetítők voltak azok, akik a folytatást elsődlegesen kézbe vették és megkönnyítet­ ték: a hatósági intézkedéseket, a megérkezést és a szál­ lást – bár enyhén eltérő módon. Az érintett vállalatok és ügynökségek a következő ügyekkel foglalkoztak: mun­ kavállalási engedély, biztosítás, adózás, szállás, utazás. A munkáltatók közül senki sem jelezte, hogy más segítségre is szüksége lett volna, a magyarországi élet megkezdésé­ hez. A hallgatóktól eltérően egyiküknek sem kellett időt és energiát szánnia arra, hogy megteremtsék a szüksé­ ges körülményeket. A magasabb elégedettségi mutatójuk 16 A munkavállalók szemében nemcsak a munkakör vagy a vállalat hír­ neve volt fontos. Önmagában az Európai Unióban végzett munka volt fontos előrelépés a karrierjükben. A gyári munkások kivételével nem kellett anyagi tartalé­ kokat, például megtakarításokat mozgósítani. Az átme­ net semmilyen jelentős befektetést nem igényelt. A két ukrán munkás kihangsúlyozta, hogy négy hónapba tellett, amíg a magyarországi tartózkodás költségeit arra az időre összegyűjtötték, amíg megkapták első bérüket. A közvetítő és munkáltató szerepe Ahogy fent kifejtésre került, a munkavállalók megérke­ zése biztos és előre megszervezett volt. Ez csökkentette a potenciális stresszt. A vállalatok megszervezték az utazást. A mérnököket és építészeket például külön sofőr várta a repülőtéren. A fizikai munkásokat barátaik és kollégáik várták, és az ügynökség tolmácsokat is szervezett, hogy segítsenek a munkavállalóknak a munkásszállóba történő bejelentkezéskor. Az egyik ukrán munkás leírása nagyon jól illusztrálja a diákok és munkások megérkezése közötti különbséget:„ Budapesten közvetlenül a szállásra érkeztünk; a barátunk ott volt. Megkaptuk a szobát, és elintéztük, hogy mind a hárman ugyanabban a szobában lakjunk. Aztán ahogy bedobtuk a csomagjainkat a sarokba, indultunk is várost nézni”(JI8). A lehetséges stressz, frusztráció, bizonytalanság és az elveszettség érzése, amit a diákok gyakran említettek, mind csökkent a munkáltató különféle szolgáltatásainak köszönhetően. Ennek eredmé­ nyeképpen az első napokat az izgalom és lelkesedés jelle­ mezték. A közvetítő és foglalkoztató cégek általános benyomása ugyanaz volt a hatósági intézkedések lebonyolításánál nyújtott segítség esetében. A munkavállalással kapcso­ latos ügyek tekintetében a közvetítők minden szükséges kérelmet kitöltöttek anélkül, hogy az ügyfeleket aktívan bevonták volna a dologba. Egy ukrán munkás elmondta, miért bízott a közvetítő cégben:„ a szüleim egy fél évvel előttem értek ide. Amikor Magyarországon keresték ezt a lehetőséget, fényképeket, dokumentumokat kaptak. Információkat a cégről, a munkáról és a munkásszállóról. Az volt a tapasztalatuk, hogy ezeknek a dolgoknak a kilencven százaléka stimmelt. Nem kérdeztem semmit, amikor ide jöttem, mert már tudtam, mire számíthatok.” (JI7). Az érintetteknek a HR-alkalmazottal történő interjújá­ nál a munkaközvetítő cég(amely a török és grúz mun­ kavállalót foglalkoztatja), az eredeti szerződésben rögzí­ tett megfelelő szolgáltatásokat biztosította. A mexikói szoftverfejlesztő belső áthelyezése a magyar és amerikai leányvállalatok közötti megállapodás alapján jött létre. A munkáltatói jogok egy része a küldő cégnél maradt, de a bevándorlási eljárást főleg a magyarok intézték. Az AISEC a tagjaitól egy bizonyos díjat kér, ennek fejében a jelöltek hozzáférhetnek az állásajánlatokhoz és munka­ erőpiaccal kapcsolatos képzésekhez. Az ukrán munkavál­ 24 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON lalók egy ukrán cég közvetítésével jöttek. Az olyan szolgál­ tatásokért, mint a kérelmezési eljárások, utazás, szállás és fordítás, a cég minden havi bérből levon egy„jutalékot”. Lényeges kiemelni, hogy ennek a csereügyletnek a pontos jogi feltételei nem derültek ki az interjú során. A válasz­ adók nem ismerték a körülményeket és nem is igazán mutattak érdeklődést. Munkavállalás Magyarországon Mintavételünkben a munkavállalók átlagéletkora 29 év volt(a legfiatalabb 23, a legidősebb 46 éves). Jelenlegi állásuk mindannyijuk számára az első megbízás az Euró­ pai Unióban, és ötük számára ez az első munka hazájuk határain túl. A mostani állásukban már eltöltött idő átla­ gosan kilenc hónap(a legrövidebb 1 – a leghosszabb 18 hónap). Kutatási eredményeink karrierjük kezdetén álló, viszonylag fiatal munkavállalók csoportján alapulnak. Ez nyilvánvaló abban a tekintetben, hogy hogyan érintette őket a„magyar tapasztalat”: a készségek és a karrier fej­ lesztése, a tanulmányok folytatása és az„európai uniós tapasztalat”. A két legidősebbet – a török építészt(46) és a mexikói mérnököt(38) leszámítva – az összes munkavál­ laló ugródeszkának tekintette állását nemzetközi karrier, vagy- ahogy a fiatal török mérnök látja – otthoni maga­ sabb pozíció betöltése felé.„ A török cégeket érdekli, ha dolgoztál külföldön. Nem is tudják, még csak el sem gondolkoznak rajta, csak azt mondják, hogy ez az alak elment Európába, biztos tapasztalt, vegyük fel. Ostoba érvelés” (JI5). Hasznos lehet közelebbről megvizsgálni ezt a szem­ pontot. A 29 éves mérnök három évig volt egy projekt építésvezetője a török fővárosban, és azt mondta, hogy képességei túlmennek azon, amire a jelenlegi állásában szükség van. Véleménye szerint az„európai uniós tapasz­ talat” alapvető a török munkaerőpiacon, és nem feltétle­ nül a szakmai háttér miatt. Később az interjú során egy példát s idézett.„ Azt hittem, itt jobb lesz. Tudod mitő!? Illegálisan kivágtunk néhány fát az építési telken, de úgy gondolom, hogy Európának nem ilyennek kellene lennie. De itt érdekes dolgok történnek, és senki nem mond semmit[…] Láttam más építkezéseket, hogy a hulladékot a folyóba öntik[…], és az embereket nem érdekli”(JI5). A karrierjük iránt tanúsított érdeklődés mellett a jó munka­helyi légkör minden munkavállaló számára lénye­ ges volt. Az ukrán munkásokat egy beszállító cég gyárá­ ban foglalkoztatják, ahol a gépjárműipar számára gyár­ tanak dízelolaj-szűrőket. A férfi mérnökök Budapesten, a Duna mellett dolgoznak egy építkezésen, egy gyorsan fejlődő lakónegyedben. A női mérnök az irodában dolgo­ zik. Egy román cég közvetítette őket, amelyik egy magyar beruházó és alvállalkozói számára nyújt munkaerő-köz­ vetítést és területkezelést. A női munkavállalók mindkét helyen pozitívan nyilatkoztak a cégnél uralkodó általános légkörről, régi munkahelyükkel összehasonlítva. Az ukrán gyári munkásnő azt mondta, hogy:„ Más helyen dolgoztam, mert gyakran váltottam. Az elsődleges szempontom az volt, hogyan bánnak velem a főnökeim, és/vagy a kollégáim.. Gyakran előfordult, hogy velem(vagy kollégáimmal) tiszteletlenül bántak. Hivatalosan nem voltunk regisztrálva. Akkor is dolgoznunk kellett, ha betegek voltunk. Megsértették az alapvető jogainkat”(JI8). A munkáltatók nem nyújtják ugyanazt a vízum-ügyinté­ zési támogatást a családtagoknak(családegyesítés). A török munkavállaló jegyese Magyarországra szeretett volna jönni, így saját maguknak kellett az eljárást kezde­ ményezni:” Azt mondták neki, nem akarjuk szponzorálni a munkavállalási engedélyedet. De a munkavállalási engedélyt nem csinálhatod egyedül. Kell egy támogató cég, de a cégek azt mondják, akkor fogadnak, ha van munkavállalási engedélyed. Tehát ördögi körbe kerülsz”(JI5). A mintában szereplő külföldi munkavállalókat(a szoft­ verfejlesztő kivételével) úgy kezelik, mintha egyedülállók lennének. Ennek eredményeképpen erősebben függenek a vállalat kölcsönmunkaerő-közösségétől. A grúz női épí­ tész megerősítette ezt az értelmezést:„ Ha egy cégnél dolgozol, úgy tekintünk rá[mintha] a második családunkra. …[naponta] több órát töltünk itt”(JI1). Részletesebben rákérdezve arra az eredményre jutottunk, hogy a munkáltató munkavégzéssel kapcsolatos szere­ pét sokrétűbben és kevésbé kedvezően ítélik meg. A gyári munkásoktól eltérően az összes munkavállaló valamilyen panasszal illette a munkakörülményeket. A munkabeosz­ tás, a szerződések, az általános feltételek, a megszabott és járulékos munkaidő, a hétvégi műszakok és a fizetés mind központi fontossággal bírnak azok számára, akik csak munkavégzés céljából érkeztek. A következőkben a munkaidő kérdését vizsgáljuk meg, főleg azok szempont­ jából, akik az építőiparban dolgoznak. A munkaidő külö­ nösen rugalmas az építőiparban, ami gyakran fejfájásra ad okot. A török mérnök és építész segített, hogy jobban megértsük:„ Az építkezésen bármi nem várt dolog megtörténhet – például későn érkezik a beton – főleg a külföldi munkavállalóktól várják el, hogy maradjanak”(JI6). A fiatal török mérnök nem hiszi, hogy ez véletlen lenne. Ezen túl­ menően rejtett szabály, ki nem mondott gyakorlat, hogy az egyedülálló külföldi munkavállalók – mivel egyedül vannak Magyarországon és a munka az egyetlen kötelezettségük – alkalmazkodóbbak a rugalmas munkaidő-beosztáshoz. De ez az értelmezés közvetlenül egyenlőtlen bánásmód­ hoz vezet, ahogy a másik török építési szakember mondta. [Kérdező: Van különbség magyarok és külföldiek között?] „ Igen, természetesen. A magyarok nem jönnek hétvégén. Nem a munkások, az irodai személyzetről beszélek. A munkások, ha megfizeted őket, itt vannak, de nem akarnak itt lenni. És igazuk van. Lehet, hogy valakinek családja van, és a családjával szeretné eltölteni az időt. Igaza van, főleg nyáron, például. Az egyikük azt mondta, hogy bezár az iskola, a családommal akarok lenni, és gyerekeim vannak. Igaza volt, szombaton nem jött be.[Kérdező: De mondhatja-e egy külföldi munkavállaló ugyanazt, például te, ha itt lenne a családod?]„ Nem, nem mondhatom. […] Úgy kellene viselkedned, mint a magyaroknak, ötkor hazamenni és sohasem tovább maradni. Ha egyszer tízig maradsz, másnap megkérnek, hogy tedd ugyanazt”(JI6). 25 Ugyanakkor a bérek nem szükségszerűen tükrözik ugyanezt a rugalmasságot, és ennek romboló hatása van, ahogy a mérnök kifejezésre is juttatta:„ Van[egy bizonyos feladatköröm], de sok munkát elvégzek mások helyett[is]. Azt hiszem, azért hoznak ide grúzokat meg törököket, mert nem ismerik a jogaikat, ez a fő oka. Dolgozunk a hivatalos magyar munkaszüneti napokon, lehetetlen.[…] Szükségünk volt erre a munkára, mert otthon válság van; ezért vagyunk itt. De az a vicces,[hogy] ugyanannyi a pénz, mint Törökországban, tehát nem tudom, mit keresek itt”(JI5). A megnövekedett mun­ kateher egyik munkavállalót sem lepte meg. De panasz­ kodtak, mivel a megnövekedett munkaidőt nem fizették ki, pedig a szerződések 40 órát írtak elő. Az idősebb mérnök is kritizálta ezt a helyzetet, de nem volt meg­ lepve. A fiatal mérnök – korábbi nemzetközi tapasztalat híján – azon gondolkozott, hogy hazamegy. Tudatában volt a többletmunkával és azzal, hogy elvárják tőle, hogy hétvégén dolgozzon. Igazából azért jelentkezett erre az állásra, mert azt hitte, a vállalat az európai munkaügyi szabályokat követi, hogy a túlórákat kifizetik, és hogy több pénzt tehet félre. Az idő és a pénz vonatkozásában a gyári munkások nagyon elégedettek voltak a korábbi elvárásaik fény­ ében. A munkások korábbi tapasztalati az ukrán gyárak­ ban uralkodó viszonyokról brutálisak voltak. Ahogy egyi­ kük mondta:„ Valami olyasmit vártunk, mint Ukrajnában, vagy még rosszabbat, de pozitívan csalódtunk, és olyan, mint egy álom. A városunkban két alumíniumgyár van, és ez az összehasonlítási alapunk. Nagyon nehéz fizikai munka,napi 12 órában, végigállni minden műszakot és nehéz tárgyakat cipelni. Az alumíniumportól kegyetlenül köhögtünk, amikor véget ért a nap”(JI8). Általában a kiszámíthatóság, biztos munkakörülmények, a csapatról való gondoskodás, elismerés, jobb mun­ kaviszonyok és a jelentősen magasabb bér, beleértve a takarékoskodás lehetőségét – ezek voltak a kulcsszavak, amelyekkel leírták, mi hiányzott hazájukban és mit profi­ táltak Magyarországból.„ Egy műszak 12 órás, és három nap után kaptunk három szabadnapot. Egyáltalán nem kemény munka. Még akkor sem, ha mind a 12 órát végigálltuk. A legnehezebb tárgy, amit cipelnem kellett, nem volt öt kilónál nehezebb”(JI8), fűzte hozzá egy női mun­ kavállaló. idő különleges nyereséget jelent a gyári munkások szá­ mára. Hatósági folyamatok – függőségi tényező A hatósági eljárások hatékonyak voltak, és a legtöbb eset­ ben a munkavállalóknak nem kellett követniük vagy tisz­ tában lenniük azzal, éppen mi történik. Benyújtották a vállalatoknak a szükséges dokumentumokat, és azok intézték a továbbiakat. Néhány kevés esetben(család­ tag vízumkérelme, új lakcímmel kapcsolatos dokumen­ tumok benyújtása és regisztrációja) a munkavállalóknak kellett foglalkozniuk a bürokráciával, és tapasztalatuk nem különbözött a hallgatókéktól. Hosszú késlekedések, az, hogy a hivatalnokok csak magyarul beszélnek, a nyo­ masztó bürokrácia és a kimerítő várakozások voltak azok a tapasztalatok, amelyekről rendszeresen beszámoltak. A grúz építész szerint:„Hihetetlen, hogy öt órán át kell álldogálni abban a hivatalban. Megvan az online nyom­ tatványuk … hogy megoldják ezt a problémát … hogy [kitöltsék] online a nyomtatványt, de még a magyarok sem értik[ezt]”(JI1). Óriási különbség van a privát elintézett adminisztrációs ügyek és azon munkavállalás célú tartózkodási engedélyek között, amelyeket a cég végez el, ahogy a toborzó cég HR menedzsere világossá tette. Ezen kívül a kormányhoz, vagy a kormányhoz közel álló cégekhez fűződő kiváló kap­ csolatok jelentős különbséget képviselnek.„A kormány a kiemelt munkáltatót úgy minősíti, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazásának adminisztrációs terhét jelentősen megkönnyíti és rugalmasabbá teszi az eljárást”(JIS3). Erősebb pozíciót ad a munkáltatónak és megkönnyíti a hatósági eljárásokat. A munkavállalók szorosan kötődnek a vállalatokhoz, és minimális esélyük van arra, hogy jobb munkakörülményeket találjanak más vállalatoknál. A hall­ gatók kevesebb függőségről számoltak be jogi státuszuk tekintetében, és szabadabbak voltak abban, hogy megvál­ toztassák terveiket, felfedezzék lehetőségeiket és rugal­ masabb életstílust alakítsanak ki. A munkások körében – a fent említett általános elégedettségtől eltekintve – a mun­ káltatótól való erős függőség miatt gyorsan kialakulhat a sebezhetőség. A közvetítők képviselőivel lefolytatott egyik interjúban az egyik munkaerő-toborzó hasonló véleménnyel volt a magyarországi és ukrajnai viszonyokról:„ Itt többet fizetnek nekik, tényleg dolgozni akarnak és nagyon boldogok, hogy dolgozhatnak”(JIS3). A migrációs trendek és szakpolitikák vizsgálata megköve­ teli, hogy a tárgyhoz tartozó kérdéseket tág perspektívá­ ból értsük meg. De bármely megítélésnek figyelembe kel­ lene vennie az egyéni látásmódok és az összkép közötti különbségeket. Az egyéni elvárások és a körülmények egyéni megítélése gyakran relativizálja a szabályokat és a különféle szakpolitikákat. Például a szabályozott munka­ Élet Magyarországon – ,szinglik’ otthoni eltartottakkal A kapcsolati hálózatok főleg az otthoni családtagokon és aktuális munkahelyi kollégákon alapulnak. A legtöbb beszélgetésben említésre kerültek a helyi magyar barátok, de nem olyan potenciális mentsvárként, akikre támasz­ kodni lehet. A munkaidő és a nyelvi akadály korlátozza a hálózatépítési kapacitásokat és érdeklődést. A családok kulcsszerepet játszanak a dolgozók életében. A fiatal elefántcsontparti informatikai menedzser megem­ lítette az érzelmi támogatást.„ Visszafogott személyiség 26 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON vagyok. Megnyílok az emberek felé,[ha] igazán érzem a bizalmat. Például[szoktam] beszélek a családommal. Tudom, hogy mindig ott lesznek nekem, ha érzelmi támogatásra lesz szükségem. Azt gondolom, hogy a papámhoz fordulok[…], beszélhetünk”(JI4). A családok állnak a pénzügyileg motivált döntések mögött és ők a hazaláto­ gatások célpontjai. Csak egy megkérdezettnek nem kellett támogatnia a családját, de az összes többinek eltartottjaik voltak otthon. A hazaküldött pénz lényeges hozzájárulást jelent, de nem az egyetlent. A mintavételünkben szereplő külföldi munkavállalók nem a kizárólagos kenyérkeresők a családjukban. Példának okáért az ugandai informatikai menedzser hazautal bizonyos összeget(nem szükségsze­ rűen szabályos időközökben), hogy fiatalabb rokonainak jobb képzést biztosítson. A gyári munkások úgy döntöt­ tek, hogy havonta küldenek pénzt:„ A családnak tényleg szüksége van a támogatásra. A mi döntésünk volt, hogy pénzt küldünk. Az ukrán átlagfizetés 8000 hrivnya [300 €], itt jut elég, hogy 4000 hrivnyát[150 €] hazaküldjünk, és egyáltalán nem fáj”(JI8). A diákok között jellemző volt, hogy családjuk anyagi támo­ gatásától függtek, és tanulmányaik mellett dolgozniuk is kellett, hogy az alapvető kiadásaikat fedezzék. A munka­ vállalóknál pont fordítva van; eleget keresnek ahhoz, hogy pénzt küldjenek haza és hogy szükségleteiket fedezzék, amibe beletartozik korlátozott szabadidőjük eltöltésének általuk választott módja. Több szabadságot vesznek ki és meglátogatják otthoni családjukat és barátaikat. Míg néhány hallgató alig engedhette meg magának, hogy évente hazalátogasson, az összes munkavállaló otthon töl­ tötte hosszú szabadságát. A munkások szabadidőjükben sportoltak, romkocsmákat és egyéb turista-látványosságo­ kat kerestek fel. Az a tény, hogy megengedhetnek maguk­ nak ilyen tevékenységeket, pozitívan befolyásolta az élet­ körülményeikről kialakított képet. Félelem és rossz érzések jellemezték az eredeti elváráso­ kat az integrációval kapcsolatos potenciális akadályok és a befogadó közösséggel kialakítandó kapcsolatok tekin­ tetében. Közvetlenül vagy közvetve minden kutatási résztvevő utalt Magyarország hangsúlyos bevándorlásel­ lenes hírére. Az összes megkérdezett hasonló aggályok­ ról számolt be. Az AISEC program afrikai résztvevői nyíl­ tan kimondták:„ Ha ezeket a dolgokat olvasom, valahogy magamba zuhantam, és feltettem magamnak a kérdést, rendben, nem tudom, hogy tényleg szívesen látnak-e ott, ahova megyek, és ez valahogy megragadott … Aggódni kezdtem, mert bármikor, amikor véletlenszerűen Magyarországgal kapcsolatos dolgokat kerestem a google-on, minden a bevándorlásellenes mozgalmakról szólt”(JI3). Míg a diákok ritkán szembesültek verbális agresszióval vagy xenofób magatartással, a munkavállalók egyáltalán nem említettek ilyesmit. A mexikói szoftvertervező ugyan­ ezt mondta.„ Magyarországon a politikai légkör ellenére, amit úgy tűnik, körbevesz a bevándorlásellenesség stb. … egyáltalán nem láttam bárki bántalmazását[annak esetét] […] az az érzésem, hogy szívesen látnak, biztonságban érzem magam, és a családomat is biztonságban tudom” (JI2). Tervek A kutatásba bevontak körében rendre felbukkan egy téma: annak ellenére, hogy a munkavállalók többségét kielégítik a körülményei, egyikük sem tervezi a hosszú távú magyarországi tartózkodást. Kivételt képez a török​​ építész:„ Két gyerekem van, iskolai végzettségre van szükségük, és hosszú távra szeretném őket ide költöztetni, de még ez is teljes munkaidős munka, az építőiparnak mindig van kockázata, nincs jövőnk, nem tudod,[mi következhet] a következő(JI6). Nyilvánvalók az indítékai, miért Magyar­ országot tekinti jövendő otthonának. Ő a mintában a leg­ idősebb, családja Ukrajnában él, és két gyermeke éppen iskoláskorú lesz. Stabilitást, biztonságot és minőségi okta­ tást keres, amelyet a nemzetközi munkaerő-kölcsönzés nem tudna felajánlani neki. A többség számára a hazatérés sem volt választható opció. A 23 éves gyári munkás, aki másfél évvel ezelőtt követte szüleit Magyarországra, nem hajlandó hazatérni, és még­ sem tervezi a maradást:„ Fogalmam sincs, valaha hazatérek-e. Nem tudom, hogyan válaszoljak erre a kérdésre. Ukrajnában minden olyan nehéz, és csak az idő fogja megmondani, hogy a dolgok, a körülmények, az élet megváltozhat-e ott vagy sem”(JI7). A nemrég érkezett ukrán fia­ talok fogalmazták meg a legkonkrétabb tervet:„ Az első tervben két vagy három évig pénzt takarítunk meg, aztán meglátjuk, hogy ez bármire is elegendő-e”(JI8). Ezek az interjú-idézetek a megkérdezettek jelenlegi helyzetét tük­ rözik, mint például a Magyarországon már eltöltött időt, életkort, családi állapotot, elégedettséget/elégedetlensé­ get és az otthoni körülményeket. Összefoglaló Bár nehezítette az elemzést, kutatási mintánk sokfélesége előnynek tekinthető. Lehetővé teszi számunkra, hogy összehasonlítsuk az eredményeket az EU-n kívüli hallgatók vizsgálatából leszűrt következtetésekkel, és az egyes ese­ tek értelmezésével azonosítani lehet azokat a területeket, amelyeken a foglalkoztatás- és bevándoláspolitika további alakítása lehetséges és szükséges is. Újfent fontos kiemelni az EU-n kívüli munkavállalók álta­ lános körülményeit, tekintet nélkül státuszukra, munka­ végzésük típusára vagy munkáltatóikkal fennálló konkrét jogviszonyukra. Jogi és életmódbeli„buborékban” élnek. Ezen a buborékon belül legtöbbször jól érzik magukat, de az ebből a státuszból való kilépés lehetősége nagyon korlátozott. Ezek a határok – mint például a munkaerőkölcsönző cégtől való jogi függőség – megakadályoz­ zák őket abban, hogy tágabban értelmezett érdekeiket kövessék. Ez megakadályozza a munkavállalókat abban is, hogy hosszabb távon kialakítsák karrier-kapcsolataikat a magyar gazdasággal., a társadalmi integráció hiánya, sőt az elszigeteltség erősíti az EU-n kívüli munkavállalók azon érzését, hogy Magyarország átmeneti állomás(nem hos�­ szabb, mint a kétéves munkavállalási engedély), ami javít­ hatja nemzetközi munkaerő-piaci helyzetüket. 27 3. SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK A statisztikai adatforrások átláthatóbbá és könnyebben hozzáférhetővé tételével a szolgáltatók jobban tájékozód­ hatnak a külföldiek munkaerő-piaci helyzetéről. Ez segít­ het továbbá a közvéleménynek a bevándorlókról és a bevándorlásról kialakított képének alakításában, mivel így a média pontosabb információforrásokra támaszkodhat. A külföldi munkavállalók legális mobilitásának növelése Magyarországon részleges megoldást jelenthet a magán­ szektor munkaerőhiányára, és csökkentené a munkahelye­ ken, sőt az országokon átívelő szabálytalan másodlagos mozgást. A vízumeljárás bonyolult és nehézkes volta gátolja a kép­ zett szakemberek munkaerőpiaci integrációját A vízumel­ járás könnyítése elősegítené a kis- és középvállalkozások kapacitásának fejlesztését, és csökkentené a toborzó és munkaerőkölcsönző ügynökségektől való függőségüket. A munkajogi és a tartózkodással kapcsolatos jogszabályok harmonizálása és optimalizálása szintén segítene. A külön­ böző hatóságok gyakran nem tudják, melyek az alkalma­ zandó előírások, és rendszereik gyakran nem felelnek meg egymásnak; más esetekben bürokratikus megkettőződések és átfedések vannak. A bevándorlási hatóságok folyamatos késlekedései és az ügyintézési feltételek elriasztják a jelent­ kezéseket, és terhet rónak az összes érintett félre: a mun­ káltatókra, a munkavállalókra és a hivatali személyzetre is. Ésszerű lenne összekapcsolni a szociális szektort(mind az állami, mind a nem kormányzati szervezeteket) az érintett magán- és kormányzati érdekelt felekkel alter­ natív ellátórendszer kialakítása érdekében, amely képes kezelni a külföldi hallgatók és a migráns munkavállalók körében egyre gyakrabban megjelenő speciális segít­ ségre való igényt. A munkaerő toborzó és kölcsönző vállalatok újonnan kialakult rendszere továbbra is alulszabályozott. A műkö­ dési előírások és a minőségbiztosítási rendszerek létre­ hozása elengedhetetlen a kizsákmányolás kockázatának minimalizálása és az általuk foglalkoztatott munkavállalók védelmének fokozása érdekében. E vállalatok személyze­ tének szakmai továbbképzése és kompetenciafejlesztése jelentősen javíthatná szolgáltatásaik minőségét. A migrációellenes diskurzus a helyi és nemzetközi médi­ ában hátrányosan befolyásolta Magyarország hírnevét. Gyengíti Magyarország helyzetét a munkaerő-piaci ver­ seny szempontjából, és negatív hatással van a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra. A negatív tendencia meg­ változtatásához kiegyensúlyozottabb és differenciáltabb politikai és társadalmi diskurzusra van szükség a beván­ dorlással kapcsolatban. Nagy szükség van figyelemfelkeltő tevékenységek tervezésére és végrehajtására, valamint a kulcsszereplők számára történő új kommunikációs straté­ giák kidolgozására. 28 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG – MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON SZAKIRODALOM 168 Óra(2019). Külföldi vendégmunkások vehetik el a magyarok munkáját a szakszervezetek szerint. Megjelent 168 óra Online-on 2019. május 28. https://168ora.hu/itthon/kulfoldi-vendegmunkasok-vehetik-el-a-magyarokmunkajat-ok-nem-tiltakoznak-a-jogsertesek-ellen-168895 F. Szabó, K.(2019). Hazai felsőoktatás: külföldiek előnyben. Népszava Online. https://nepszava.hu/3050777_hazai-felsooktatas-kulfoldiekelonyben Gödri, I.,& Tóth, P. P.(2005). Bevándorlás és beilleszkedés. A szomszédos országokból Magyarországra irányuló bevándorlás az ezredfordulón. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. Hajdu, M., Horváth, Á.,& Nábelek, F.(2018). Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis – 2019. Retrieved from MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet website: https://gvi.hu/files/researches/557/prognozis_2018_ tanulmany_181123.pdf Haszán, Z.(2018). Olyan sok már az ukrán vendégmunkás a Hankooknál, hogy ukránul tudó magyarokat keres álláshirdetésben a cég. https://444. hu/2018/10/04/olyan-sok-mar-az-ukran-vendegmunkas-a-hankooknalhogy-ukranul-tudo-magyarokat-keres-allashirdetesben-a-ceg Kasza, G. – Hangyál, V.(2018). Stipendium Hungaricum Scholarship Holders’ Expectations and Attitudes. Tempus Public Foundation, Budapest. KSH.(2008). A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon. Statisztikai Tükör, 2.(177.). Retrieved from http://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/stattukor/nemzvand.pdf Kolozsi Á.(2016, November 17). Sosem látott mértékű a magyarországi idegenellenesség. http://index.hu/tudomany/2016/11/17/soha_nem_ latott_merteku_az_idegenellenesseg_magyarorszagon/ Messing, V. – Ságvári, B.(2019): Still Divided But More Open; Mapping European Attitudes Towards Migration Before and After the Migration Crisis. Friedrich Ebert Stiftung. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/ budapest/15322-20190505.pdf Migration Issues in Hungary.(2017, August). Utolsó letöltés 2017. szeptember 11. az International Organization for Migration honlapjáról: http://www.iom.hu/migration-issues-hungary Nemzetgazdasági Minisztérium(2018). A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2017. évben. Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán. https://nfsz.munka.hu/nfsz/document/7/3/3/doc_url/stat_kulf_mvall_ mo_adatok_2017.pdf Pénzügyminisztérium(2019). A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2017. évben. Készült a Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán. https://nfsz. munka.hu/nfsz/document/7/2/7/doc_url/Elemzes_a_kulfoldiek_ magyarorszagi_munkavallalasarol_2018.pdf Stipendium Hungaricum – Data, facts and statistics.(n.d.). https://www.tka.hu/international-programmes/7862/data-facts-andstatistics Tempus Közalapítvány.(2018). Nemzetközi hallgatók a hazai felsőoktatási intézményekben. Wiedermann T.(2018). Megháromszorozódott két év alatt a külföldi munkavállalók száma| G7 – Gazdasági sztorik érthetően. Utolsó letöltés: 2019. június 25. a G7.hu honlapjáról: https://g7.hu/allam/20181003/ megharomszorozodott-ket-ev-alatt-a-kulfoldi-munkavallalok-szama/ 29 A SZERZŐKRŐL IMPRESSZUM Bisztrai Márton kulturális antropológus. Tudományos pályafutásának első szakaszában számos kutatási pro­ jektje volt Palesztinában. Ezek összefoglalásaként írta meg Hit, Fegyverek, Szüzek – Keresztények Palesztinában című könyvét. Mint segítő szakember és kutató 2015 óta dolgozik menekültekkel és más sérülékeny migráns cso­ portokkal. A Menedék Egyesület mellett részt vett az SOS Gyermekfalvak Alapítvány és az ENSZ Menekültügyi Főbiz­ tosság munkájában is. Kováts András az ELTÉ-n szerzett szociálpolitikusi és gyógypedagógusi diplomát. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója és a Társadalomtudományi Kutatóközpont részmunkaidős kutatója. 1995 óta foglal­ kozik bevándorlással és menekültüggyel. Számos, a beván­ dorlók integrációjával és a migrációs szakpolitika alakításá­ val kapcsolatos hazai és nemzetközi programban vett részt partnerként, illetve szakmai vezetőként. Az általa irányított Menedék Egyesület menekültek és más bevándorlók szá­ mára nyújt társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatá­ sokat Magyarországon. Rendszeresen végez oktatói, szak­ értői, tanácsadói munkát hazai és európai szervezetek, intézmények számára. Több tucat szakmai publikáció szer­ zője, szerkesztője. Kovács Eszter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politika­ elméleti Doktori Iskolájában szerzett doktori fokozatot 2018-ban. Mesterképzést nemzetközi tanulmányok(Buda­ pesti Corvinus Egyetem) és nacionalizmus tanulmányok (Közép-európai Egyetem) szakokon végzett. Jelenleg a Tár­ sadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Inté­ zetének tudományos munkatársa, kutatási területe a mig­ ráció, diaszpóra közösségek, valamint a diaszpórapolitika. Vadasi Vivien jogász, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa, azt megelőzően a központi köz­ igazgatásban és Brüsszelben dolgozott. 1997 óta foglalko­ zik a migráció, menekültügy, integráció kérdéseivel. 1997– 2005 között a Belügyminisztérium munkatársa volt, ahol 2004 májusáig az uniós csatlakozás előkészítésével fog­ lalkozott bel- és igazságügyi területen. 2005–2012 között Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén dolgozott belügyi(migrációs) szakdiplomataként. A Bel­ ügyminisztériumba tért vissza. 2015-től 2016 júniusáig az Európai Együttműködési Főosztály Migrációs Osztályának vezetője volt. 2017 szeptemberében csatlakozott a Mene­ dékhez, mint az Egyesület jogi tanácsadója. Friedrich-Ebert-Stiftung Regionális projekt „Menekültügy, migráció, integráció Európában” Kiadó: A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája 1054 Budapest| Fővám tér 2–3. Tel.:+36-1-461-60-11| Fax:+36-1-461-60-18 fesbp@fesbp.hu www.fes-budapest.org Felelős kiadó: Beate Martin Projektkoordinátor: Malomvölgyi Csilla A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által kiadott minden médiatermék kereskedelmi felhasználásához a FES engedélye szükséges. Kapcsolódó dokumentumok: Mikołaj Pawlak, Iuliia Lashchuk: Entry to a market, not to a state. Situation of migrant workers in Poland http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/17066.pdf Zvezda Vankova, Bisztra Ivanova: Temporary home or final destination? Situation of migrant workers in Bulgaria http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/17069.pdf Toró Tibor, Kiss Tamás, Viorela Telegdi-Csetri: Moldovans: outsiders or insiders? Situation of migrant workers in Romania http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/17070.pdf A jelen tanulmányban kifejtett nézetek a szerzők nézetei, és nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung nézeteit. 30 ISBN 978-615-81710-0-7 FOLYAMATOS IDEIGLENESSÉG Migráns munkavállalók helyzete Magyarországon A növekvő munkaerőhiánnyal a mun­ kavállalási célú bevándorlás az elmúlt években növekedésnek indult Ma­ gyarországon. A magyar kormány számos olyan adminisztratív intézke­ dést fogadott el, amelyek előmozdít­ ják a külföldi munkaerő Ukrajnából és Szerbiából történő toborzását. A magasan képzett harmadik ország­ beli állampolgárok pedig egy EU-s rendelet teszi lehetővé, hogy magyar­ országi felsőoktatási tanulmányuk ideje alatt is vállalhassanak kereső tevékenységet. Mindezek ellenére a bevándorlók munkaerőpiaci és tár­ sadalmi integrációjának a lehetősége a társadalmi státusztól függetlenül korlátos maradt. A vízumeljárás bonyolult és nehézkes volta gátolja a képzett szakemberek munkaerőpiaci integrációját. További egyszerűsítése elősegítené a kis- és középvállalkozások kapacitásának fej­ lesztését, és csökkentené a toborzó és munkaerőkölcsönző ügynökségektől való függőségüket. Ésszerű lenne összekapcsolni a szo­ ciális szektort(mind az állami, mind a nem kormányzati szervezeteket) az érintett magán- és kormányzati érde­ kelt felekkel alternatív ellátórendszer kialakítása érdekében, amely képes kezelni a külföldi hallgatók és a mig­ ráns munkavállalók körében egyre gyakrabban megjelenő speciális se­ gítségre vonatkozó igényt. A munkaerő toborzó és kölcsönző vállalatok újonnan kialakult rendszere továbbra is alulszabályozott. A műkö­ dési előírások és a minőségbiztosítási rendszerek létrehozása elengedhetet­ len a kizsákmányolás kockázatának minimalizálása és az általuk foglal­ koztatott munkavállalók védelmének fokozása érdekében. A migrációellenes diskurzus a helyi és nemzetközi médiában hátrányosan befolyásolta Magyarország hírne­ vét. Gyengíti Magyarország helyze­ tét a munkaerőpiaci verseny szem­ pontjából, és negatív hatással van a társadalmi és gazdasági fenntart­ hatóságra. A negatív tendencia meg­ változtatásához kiegyensúlyozottabb és differenciáltabb politikai és társa­ dalmi diskurzusra van szükség a be­ vándorlással kapcsolatban. További információk: www.fes-budapest.org