Mit tehetnek a települési önkormányzatok az idősekért? MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS

Mit tehetnek a települési önkormányzatok az idősekért? MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS 2019. augusztus  A 65 év felettiek aránya 2030-ra a népesség negyedét is elérheti, és az idősügy nem csak őket érinti: a felnőtt népesség negyedének van olyan idős rokona, akit heti rendszerességgel gondoznia kell.  Az idősek szükségletei folyamatosan változnak. A hagyományos idősotthonok mellett egyre nagyobb az igény az önálló életvitelt támogató szolgáltatásokra, az egészség megőrzését és a magány enyhítését szolgáló tevékenységek megszervezésére.  Az idősödés nem csak új feladatokat, de új lehetőségeket is teremt az önkormányzatok számára: a nyugdíjba vonulók egyre egészségesebbek és iskolázottabbak, így szabadidejük és szakértelmük erőforrást jelent a település számára.  Az önkormányzat kötelező feladatai elsősorban a gondozási igényekre, illetve az orvosi alapellátásra szorítkoznak. A meglévő kapacitások bővítésére, a minőség javítására és a változó szükségleteknek megfelelő új szolgáltatások kiépítésére egyaránt szükség lenne.  A kiadvány a főbb szükségletek szerint csoportosítva mutatja be, hogy mi mindent tehetnek az önkormányzatok – a kötelező feladataikon túl – az idősekért, a sokakat érintő és akut problémáktól (gondozás, egészségmegőrzés, magány enyhítése) a kisebb kört érintő(lakhatás, közlekedés, szegénység) vagy kevésbé akut(biztonság) problémák felé haladva.  Ha forrásai korlátozottak, az önkormányzat akkor is sokat tehet a civil és állami szereplők koordinálásával, a szolgáltatások összehangolásával, a civil kezdeményezések támogatásával, az idősek és a gondozó családtagok tájékoztatásával.

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Kiadói előszó Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamato san nőtt a 65 illetve a 80 év feletti népesség aránya és az előrejelzések szerint ez az arány a jövőben továbbra is növekedni fog. A demográfiai idősödés sokrétű tár sadalmi változást okoz és számos következménnyel jár minden érintett, így a tágabb és a szűkebb politikai közösség számára is. A helyi közösségek, települési önkormányzatok számára is kiemelten fontos kérdés, hogy hogyan tudják a megváltozott korösszetételű lakosságuk szükségleteit jobban kielégíteni. Jelen kiadvány ehhez kíván útmutatót adni. Az idősügy számos kérdést, kihívást, és problémát foglal magában, aminek megválaszolásához komp lex és átfogó állami politikára van szükség. A magyar állam jelenleg a magas időskori gondoskodási szük ségletekhez képest alulfinanszírozza a gondozási fel adatokat ellátó intézményrendszert és semmi nem utal arra, hogy az állami időspolitika megváltozna. Ezért is érdemes megvizsgálnunk, hogy mit tehetünk mi magunk, mit tehetnek a helyi közösségek az idős emberek életminőségének javítása érdekében. Ezért ez a kiadvány kifejezetten a települési önkormányza tok lehetőségeit vizsgálja, és különböző jó gyakorlato kon keresztül azt mutatja be, hogy hogyan lehet egy megváltozott szükségletekre jól reagáló, helyi időspo litikát megvalósítani. A kiadvány egyfelől szemléletváltást képvisel az idő sekről, idősödőkről. Az elmúlt évtizedekben megnőtt azon idős, 65 év feletti népesség aránya, akik nyugdí jasok, de aktív társadalmi és szociális életet élnek. Az idősekről uralkodó negatív társadalmi sztereotípiákkal ellentétben az idősek számos erőforrással rendelkez nek, amit készek a társadalom, a közösség hasznára fordítani. Az önkormányzatok nagyban hozzájárulhat nak kommunikációjuk, szolgáltatásaik, és helyi közös ségépítő tevékenységük révén az idősek társadalmi elismeréséért. A kiadvány másfelől kiemelt figyelmet szentel a meg változott gondozási szükségleteknek és szem előtt tartja a gondozottak és a gondozók igényeit. A várható életkor növekedése Magyarországon a nem egészség ben eltöltött évek számának és az öngondoskodási nehézségek növekedését is jelenti. Az önkormány zatoknak kiemelt szerepe lehet a megnövekedett a gondozási szükségletek kielégítésében. A növekvő szükséglet ellenére az állami szolgáltatások kapacitá sa stagnál, így gyakran a családokra(legtöbbször női családtagokra) hárul a fizetetlen gondozási munka, illetve egyre nő az ellátatlan idősek aránya is(Gyarma ti 2019). A családok túlterhelése mellett azáltal, hogy az állam nem látja el megfelelően a gondozási szük ségleteket, a társadalmi egyenlőtlenségek is erősöd nek, hiszen leginkább azok maradnak ellátatlanul, akik nem tudják a piacról megvásárolni a gondozási szol gáltatásokat. A közösségi szolgáltatások alulfinan szírozása a nemi egyenlőtlenségeket is erősíti, mert nagyobb arányban végzik nők fizetetlenül vagy rosszul megfizetve a gondozási munkát. Ahogy e kiadványban felsorolt példák is mutatják, a helyi időspolitikának lehetősége van arra, hogy helyi szinten tompítsa a gondozási krízist, növelje az igazsá gosságot és erősítse a szolidaritást. A lehetőségeket nyilvánvalóan meghatározza a központi állami politika, azonban önkormányzati szinten is sok minden tehe tő és teendő annak érdekében, hogy ne maradjanak segítség nélkül se az idősek se gondozóik. Katona Noémi(FES) és Büttl Ferenc(MMAA) 3

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Tartalomjegyzék 1. Kinek szól és miben segít ez a kiadvány?.................................. 5 2. Az idősek változó szükségletei........................................... 6 3. Ápolás, gondozás, az önellátás támogatása............................... 7 4. Gyógyítás, egészségmegőrzés.......................................... 10 5. A magány enyhítése.................................................... 12 6. Közlekedés, ügyintézés................................................. 14 7. Lakhatás, rezsi......................................................... 16 8. Megélhetés, munka..................................................... 17 9. Biztonságérzet......................................................... 19 10. Koordináció és közösségi tervezés...................................... 20 11. Pénzbeli és más források............................................... 21 12. Hiteles és konzisztens ígéretek.......................................... 22 Irodalom................................................................. 23 A szerzőkről............................................................. 25 Impresszum............................................................. 25 4

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest 1. KINEK SZÓL ÉS MIBEN SEGÍT EZ A KIADVÁNY? A jól működő időspolitika nem csak felismeri és ellátja az idősek szükségleteit, de a helyi közös ség megerősítésének terepe is lehet. A kiadvány praktikus fogódzót ad a települési(fővárosi kerü leti) önkormányzatok számára, hogy miként tud ják javítani idősebb polgáraik életkörülményeit. A következő fejezetben rövid helyzetképet adunk a megoldandó feladatokról, a 3-8. fejezetekben a főbb szükségletek szerint csoportosítva muta tunk be jó megoldásokat, míg a 9-11. fejezetek a fejlesztések finanszírozásához, menedzselésé hez adnak segítséget. Ha korlátosak is a forrásai, minden önkormány zatnak érdemes végiggondolnia, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt az idősebb polgároknak és hogyan alakítja ki a települési infrastruktúrát, hiszen az idősödés közvetve, vagy közvetlenül szinte minden polgárt érint. Emellett szólnak a szakpolitikai megfontolások is, hiszen a helyi önkormányzat lehet egyedül képes a meglévő ellátások és szolgáltatások összehangolására, a legégetőbb hiányok azonosítására és pótlá sára. A 65 év feletti népesség aránya ma 19%, az elő rejelzések szerint 2030-ra megközelíti a 24%-ot, azaz csaknem minden negyedik lakos ebbe a kor csoportba tartozik majd( KSH Demográfiai port ré 2015). Az idősek arányának növekedésével együtt szükségleteik is folyamatosan változnak. Nem egyszerűen arról van szó, hogy növekszik a gondozást igénylők száma: a hagyományos idősotthonok mellett egyre nagyobb az igény az önálló életvitelt támogató szolgáltatásokra, az egészség megőrzését és a magány enyhítését szolgáló tevékenységek ösztönzésére, megszer vezésére. Az önkormányzatok jogszabályban előírt feladatai nem követik ezeket a változáso kat, bár az új szükségletek többségét is az önkor mányzat tudja a leghatékonyabban kielégíteni. Az idősödéssel kapcsolatos feladatok újragondo lása mellett szól az is, hogy ezen a téren is szá mos új, a korábbinál hatékonyabb megoldásra ad lehetőséget az internet és a digitalizáció. 1. ábra: Idősödők és idősek aránya a népességben,% 35 30 25 20 15 10 5 0 1980 1985 1990 1995 2000 2004 2012 2015 2019 85+(agg) 75–84(idős) 65–74(idősödő) 55–64 Forrás: KSH. Az egyszerűség kedvéért a kötetben a 65 év felettiekre egységesen„idős”-ként hivatkozunk. Az idősügy nem csak az idős embereket érin ti. Egy friss kutatás szerint a felnőtt népesség 26%-a tölt legalább heti nyolc órát idős rokona (leggyakrabban szülei vagy nagyszülei) gondo zásával( Rubovszky 2017). A gondozók nagy többsége 60 év alatti nő és sokan munka mel lett látják el a gondozási feladatokat. Ha elérhe tő és jó minőségű szolgáltatások hiányában a családra marad a gondozás, az gyakran súlyos anyagi és pszichés terhet jelent, és adott eset ben a gondozott számára sem a legjobb megol dás, mivel a gondozó családtagok nem ápolási szakemberek. Ráadásul a gondozó gyakran a fizetett munkájában nem tud az elvárások sze rint teljesíteni, vagy fel is kell adnia az állását. A tartósan intenzív ápolást nyújtó családtagok gyakran maguk is megbetegszenek és gondo zásra szorulnak. Az idősödés nem csak új feladatokat, de új lehe tőségeket is teremt az önkormányzatok számá ra. A nyugdíjba vonulók nem csak tovább élnek, de egészségesebbek és iskolázottabbak is: sza badidejük és szakértelmük erőforrást jelent a település számára. A KSH adatai szerint a 65 év felettiek nagyjából harmada végez valamilyen önkéntes munkát; az önkéntesek aránya városok ban és az iskolázottak körében nagyobb. Ezek a kapacitások nem csak a helyi szolgáltatások fej lesztésébe, hanem a helyi demokrácia megerősí tésébe is bevonhatók. 5

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest 2. AZ IDŐSEK VÁLTOZÓ SZÜKSÉGLETEI Az idősebb népesség több, eltérő szükségletű alcsoportból áll. Ha az ország egészét tekintjük, tízből négy idős ember(41%) jó egészségi állapot ban van: számukra elsősorban a betegségeket megelőző és az aktivitást ösztönző szolgáltatá sok hozzáférését kell biztosítani. Ebben a cso portban a többség jó anyagi helyzetben is van, az állami szolgáltatásokért teljes vagy részleges térítési díjat tud fizetni, vagy piaci szolgáltatást tud vásárolni. A második nagy csoportnak(41%) a mindennapi tevékenységeket enyhén korlátozó betegsége vagy fogyatékossága van: számukra a meglévő panaszok kezelése és a megelőzés egyformán fontos. Ebben a körben már kicsit nagyobb a szegények aránya, így nagyobb az igény a kedvezményes, vagy ingyenes állami ellátásokra. Végül, minden hatodik(17%) idős embernek van olyan egészségi problémája, ami súlyosan korlátozza a szokásos mindennapi tevé kenységei elvégzésében: számukra nem csak orvosi ellátást és gondozást, hanem sok esetben az ügyintézés akadálymentességét is biztosítani kell. Ennek a csoportnak közel negyede szegény nek is mondható, azaz nem tudja megfizetni a szolgáltatások önköltségét, ezért az ő ellátá sukban kiemelten fontos szerepet kell vállalnia a helyi önkormányzatoknak. 2. ábra: Az idős népesség megoszlása gondozási szükséglet, iskolázottság és anyagi helyzet szerint 7% 2% 3% 1% 8% 8% 13% 25% Nem korlátozott Alapfok Alsó középfok Legalább érettségi Korlátozott a napi tevékenységekben Alapfok 32% Alsó középfok Legalább érettségi Súlyosan korlátozott Alapfok Alsó középfok Legalább érettségi Forrás: KSH SILC felmérés 2016. Szürkével jelezzük a szegények körülbelüli arányát a csoporton belül. Bár a gondozási krízis megoldása égető feladat, egyre több idős ember számára nem a gondo zás, hanem a társas kapcsolatok hiánya a legna gyobb probléma. A KSH felmérése szerint a 75 év feletti idősek között minden negyedik, míg a 65-74 évesek között minden nyolcadik mindig, vagy többnyire magányosnak érzi magát. A nők (akik nagyobb eséllyel élnek egyedül házastár suk halála után) és a kevésbé iskolázott idősek körében gyakoribb az elmagányosodás. Újabb, az elmagányosodást növelő tendencia, hogy a fiata labb generáció nem csak a falvakból a városba, hanem szüleitől még távolabb, más országba költözik. 6

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest 1. táblázat: Az idősebb népesség szükségletei és az önkormányzatok feladatai nincs részletes szabályozás/ kötelezettség szabályozás van, finanszírozás/ kötelezettség nincs van szabályozás, részleges finanszírozás és kötelezettség is relatíve keveseket érint de kritikus sokakat érint biztonságérzet magány enyhítése közlekedés, ügyintézés egészségmegőrzés lakhatás, rezsi megélhetés orvoslás, ápolás önellátás Ezek az adatok az országos átlagot mutatják, az egyes településeken(kerületekben) ettől lénye gesen eltérhet az idős népesség összetétele. A helyi adottságokról a TEIR Települési Adatgyűjtő alkalmazásában tud tájékozódni. Bár a telepü lés szinten elérhető részletes adatok a 2011. évi népszámlálásból származnak, nagyobb telepü lések esetében ez jó kiindulópontnak tekinthető. Az ezer lelkesnél kisebb településeken, különö sen ahol az elvándorlás(esetleg a bevándorlás) nagyobb mértékű volt az elmúlt években, érde mes lehet saját adatfelvétellel felmérni a szük ségleteket. Magyarországon az állam által támogatott, illet ve az önkormányzatok által kötelezően nyújtandó szolgáltatások elsősorban az egészségromlásból vagy fogyatékosságból adódó gondozási igénye ket(házi segítségnyújtás, szakápolási központ), és az orvosi alapellátást(háziorvos) elégítik ki (3. ábra). Egyes szolgáltatások(idősek otthona, nappali ellátás) az elmagányosodást is enyhítik, ezek azonban sok helyen nem érhetők el és az igényeknél jóval kisebb kapacitással működnek ( Gyarmati 2019). A mobilitást és ügyintézést hiva tott elősegíteni(nagyobb településeken) fogyaté kosság vagy betegség miatt rászorulók számá ra a támogató szolgálat, illetve(kis falvakban) a falugondnoki szolgálat. Az országos adatok sze rint a házi segítségnyújtás és a háziorvos nagy jából elérhető a leginkább rászorulók számára (kisebb településeken és a keleti országrészben még ebben is lehetnek hiányok), míg az összes többi szolgáltatás esetében a kapacitások bőví tésére és a minőség javítására lenne szükség ( Greskovics és Scharle 2019, Gyarmati 2019). A következő fejezetekben a főbb szükségletek szerint csoportosítva mutatjuk be, hogy mi min dent tehet az önkormányzat az idősekért. A fel adatok között nem lehet egyértelmű fontossági sorrendet felállítani, hiszen ez a helyi igényektől és a meglévő szolgáltatásoktól is függ. Itt az országos szinten sokakat érintő és akut problé máktól haladunk a kisebb kört érintő vagy kevés bé akut problémák felé. 3. ÁPOLÁS, GONDOZÁS, AZ ÖNELLÁTÁS TÁMOGATÁSA A biológiai öregség kísérőjelensége a testi és szellemi hanyatlás, a tevékenységkorlátozott ság egyre erőteljesebb megjelenése, a betegsé gek kialakulása, azok tartóssá és meghatározó vá válása. Az időskori egészségügyi kihívások közül érdemes kiemelni, mint legtöbbeket leg súlyosabban érintőket, a szív- és érrendszeri betegségeket, a rákot, a korral gyengülő immun rendszer miatt növekvő kockázatot jelentő fertőzéseket(influenza, pneumoccocus), a depressziót és a demenciát. Az időskori életmi nőséget lényegesen meghatározza a mozgás képesség, illetve az érzékszervi funkciók(látás, hallás) beavatkozásokkal és segédeszközökkel enyhíthető romlása is. A 65 éven felüli népes ség közel 60%-ának, azaz több, mint 1 millió idős embernek van olyan tartós betegsége vagy fogyatékossága, ami a napi tevékenységekben enyhén vagy súlyosan korlátozza. Ezen belül a speciális gondozást igénylő(és ma még jórészt ellátatlan) demencia becslések szerint százezer embert érint. 7

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest A betegség vagy fogyatékosság miatt napi tevé kenységében korlátozott idős emberek otthoni ellátása(étkeztetés és a házi segítségnyújtás), és a napközbeni ellátás is önkormányzati feladat, nagyobb településeken a bentlakásos idősottho nok működtetése is. A jelzőrendszeres házi segít ségnyújtás nem kötelező feladat, de szinten az önkormányzatok hatáskörébe utalja a szabályozás. A tartós ápolást igénylő idősek esetében külö nösen fontos a szociális és az egészségügyi szolgáltatások összehangolása: így biztosítható, hogy a gondozás folyamatos legyen, és lehetőleg az idős ember otthonában történjen. Az idősko ri lelki és fizikai szükségletek ellátása komplex, rugalmas és egymással együttműködő egész ségügyi és szociális szolgáltatásokat igényel. Az önkormányzatnak – kötelező feladatai ellá tásán túl – etéren az a legfontosabb feladata, hogy segítse a ezeknek a szolgáltatásoknak az együttműködését, és tájékoztatással, fórumok teremtésével összekapcsolja az állami és civil szereplőket, illetve az érintett családokat. Ennek egyik legjobb példája az országosan már több városban működő Alzheimer café, amely az Alz heimer kórban(a demencia leggyakoribb kiváltó oka) szenvedő betegek, családjuk, és az érintett szakemberek számára nyújt rendszeres találko zási lehetőséget, ahol tabuk nélkül beszélhetnek a betegség tüneteiről és kezeléséről, a gondozás kihívásairól. A hasonló civil kezdeményezéseket a potenciális érintettek tájékoztatásával, hely szín biztosításával, az önkormányzati alkalma zottaknak adott munkaidő kedvezménnyel, és a szervezők munkájának erkölcsi elismerésével is támogathatja az önkormányzat: jó példa erre a demencia-barát Mosonmagyaróvár. A legtöbb önkormányzat számára az alapszol gáltatások jó minőségű ellátása is kihívást jelent: a normatív finanszírozás csak részben fedezi a költségeket, a közalkalmazotti bérek nagyon alacsonyak, sok a betöltetlen állás, a gondozók túlterheltek. A minőségi szolgáltatások mellett elkötelezett helyi önkormányzat saját forrásaiból nyújthat bérkiegészítést, illetve civilek és önkén tesek bevonásával csökkentheti a fizetett szak emberek terhelését. További forrást jelenthet, ha a térítési díjakat(ahol erre lehetőséget ad a sza bályozás) a használók tényleges anyagi helyze téhez mérten az önköltségi árakhoz közelítik: ez forrást biztosít arra, hogy a rászorulók számára ingyenes maradhasson a szolgáltatás. Végül, a szolgáltatások összehangolása a minőség mel lett a költséghatékonyságot is javíthatja: például elég egyszer felmérni a gondozási szükségletet és ezt eljuttatni minden releváns szolgáltatónak, ahelyett, hogy minden intézmény saját diagnó zist állít fel. Önkéntesek bevonása a házi gondozásba Mi a célja? Az idős, beteg emberek házi gondozásának fejlesztése, önkéntes munka időseknek. Mi a módszer/megközelítés lényege? A hivatásos ápoló személyzet mentorálásával és felügyeletével, nyugdíjaskorú önkéntesek is bekap csolódnak a házi gondozásra szoruló idős, beteg személyek ellátásába. Az önkénteseknek van ide je beszélgetni, ügyintézésben vagy főzésben segíteni, ami javítja a szolgáltatás minőségét, míg az önkéntes gondozóknak maguknak is épülnek a társas kapcsolataik, az ápolási tapasztalatok meg szerzése által. Milyen szakértelmet igényel? Házi gondozási, ápolási szakértelmemmel bíró szolgáltató szervezet szükséges. A programhoz csatlakozó önkénteseknek felkészítő tréninget kell elvégezniük. 8

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Hogyan finanszírozható? Alacsony költségigény: csak a mentorálást és az önkéntesek tréningjét kell finanszírozni. Miért ajánljuk? Egyszerre javítja a házi gondozás színvonalát és ad lehetőséget az aktív időseknek az önkéntes munkára és a kapcsolatteremtésre. A közel egykorú segítők a magánytól szenvedő társaik ideális segítői lehetnek. Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, Hegyvidéki Önkormányzat Bentlakásos demens-ellátás Mi a célja? Az­intézményes idős- és demens-ellátást mé­rethatékony, szakmailag elkötelezett, a szolgáltatásokat rugalmasan kombináló, egyben munkahely-teremtő módon megszervezni. Mi a módszer /megközelítés lényege? A 750 lelkes Szamossály önkormányzata 2010 januárjában nyitotta meg a Bentlakásos Idősek Otthonát a falu központjában. Az intézmény az ország egész területéről fogad gondozottakat. Mára leginkább a demens betegek ellátására specializálódott az otthon, mert a környező települések nem szívesen fogadják a plusz gondozást igénylő időseket. Fokozatosan, módszeresen készítet ték fel a gondozókat a feladatra. Demencia szimuláció tréningeken, szakosított továbbképzéseken szereztek mélyebb infor­má­ció­kat a speciális gondozásról. Munkájukat plusz közfoglalkoztatotti létszámmal segíti az önkormányzat. Minden gondozott személyre szabott bánásmódban része sül. Az intézmény integráltan működik a nappali ellátással, amíg lehet, otthonukban gondozzák az időseket. Milyen szakértelmet igényel? Intézményvezetési, idősgondozási szakértelmet. Hogyan finanszírozható? A költségek az új intézmény beindításakor jelentkeznek, a folyó költségeket a normatív finanszírozás és a térítési díjak fedezik. Miért ajánljuk? Egyszerre kínál a település határain túlnyúló keresletre enyhülést és adhat munkahelyet helyben. Hol ültették át a gyakorlatba? Szamossályiban; demenciára specializált bentlakásos otthon működik például Mosonmagyaróvá ron, és Budapest XVII. kerületében is. 9

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest 4. GYÓGYÍTÁS, EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS A testi és szellemi hanyatlás folyamatának az idő beli kitolása, lelassítása, a megbetegedések meg előzése, gyógyítása, kezelése, az életminőség maximalizálása elsődleges fontosságú társadal mi cél, mely rendkívül összetett feladategyüttest definiál. A gyógyító és megelőző szolgáltatásokat a még jó egészségi állapotú, de már idősödő(65 év feletti) lakosok számára is elérhetővé kell ten ni, éppen a hatékony megelőzés érdekében. A felmerülő állami feladatok nagy részét a központi állam látja el, de a települési önkormányzatok szerepe is jelentős, különösen a tájékoztatásban, illetve az anyagi helyzetük vagy mentális állapo tuk miatt sérülékeny idős emberek ellátásban. Az időskori egészség-célokat közvetve szolgálhatja egy sor önkormányzati program(pl. a mobilitást segítő megoldások a patikába, rendelőbe, kór házba való eljutást is segítik; a magányt oldó, közösségi élményt adó, munkaerőpiaci vagy sza badidős aktivitást erősítő megoldások csökkent hetik a megbetegedés kockázatát): itt a közvetlenül a biológiai öregedést, egészségügyet érintő funkciókra koncentrálunk. A törvény a települési önkormányzatokra bízza a háziorvosi és a központi háziorvosi ügyeleti ellátás biztosítását. Közel ötvenezer főt ellátó háziorvosi praxis(aktuális lista, ill. itt) nincs betöltve, a házi orvosi szakma elöregedésével további sok tízezer ember háziorvosi ellátása kerülhet veszélybe. Az önkormányzat egyrészt a praxis meghirdetésével, mentorált, a szakvizsga megszerzéséig helyette sítő háziorvos alkalmazásával, orvosegyetemek megkeresésével/ösztöndíj felajánlásával, vagy a munkafeltételek javításával: rendelő felújításával, szolgálati lakás, iparűzésiadó-kedvezmény fel ajánlásával(mint teszi Hajdúdorog és Kaposvár) próbálhatja orvosolni a hiányt. Számos település és társulásaik továbbra is maga működtet járóbeteg-szakellátás t, melynek lakóhelyhez való közelsége különösen a nehezen mozgó időseknek fontos. Ezek szolgáltatását a központi költségvetés finanszírozza, de – anyagi lehetőségeik függvényében – helységbiztosítás ban, felszereltségük javításban az önkormány zatnak fontos szerepe lehet: Budapest XIII. kerü lete egyenesen nagyértékű diagnosztikai gépeket vásárol rendelőjének. Az egészséges öregedés kulcsa a szűrés, az álla potfelmérés és a népegészségügyi felvilágosítás. Ennek előmozdítása a központi intézményeken túl szerte az országban ún. Egészségfejleszté si Irodák( lista) feladata. Az ingyenes általános szűrések közül az időseket is érinti a kötelező tüdőszűrés és az 50 és 70 év közöttieket a házi orvosok bevonásával most induló kétévenkénti vastagbél-szűrés. Az önkományzat további hely be jövő szűréseket kérhet, vagy önköltséges alapon is megszervezheti. Az időskorú balesetek elkerülését a felkészítésen túl az önkormányzat indokolt esetben a lakóhely átalakításának támogatásával és természetesen az idősek által használt közterületek jég- hó- és akadálymentesítése útján tudja segíteni. Időskori szűrés megszervezése és támogatása Mi a célja? Szűréssel segíteni a tünetmentes idősek körében az időskorban legveszélyesebb egészségügyi koc kázatok kivédését Mi a módszer/megközelítés lényege? A meghatározott nemű, illetve korcsoportú kerületi lakosság előzetes bejelentkezés alapján – de háziorvosi beutaló nélkül – veheti igénybe az állam által mindenki számára ingyen elérhetővé tett szűrővizsgálatokonen túlmenő, de a korosztályban orvosilag indokolt szűrővizsgálatokat a kerületi szakrendelő épületében. A szakorvosi tanácsadással egybekötött szűrés mammográfiára, hasi- és 10

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest emlő UH vizsgálatokra, urológiai prosztata- és herevizsgálatokra, bőrdaganatokra, glaukóma(zöld hályog) szűrésre terjed ki. Milyen szakértelmet igényel? A program szakorvosi részvételt igényel, a helyi járóbeteg-szakellátással együttműködve zajlik. Hogyan finanszírozható? Az önkormányzat saját forrásaiból, esetleg vállalati donorok bevonásával, vagy szélesebb, egész ségmegőrzési célú pályázati forrásokból finanszírozható. Miért ajánljuk? A jobbmódú, járóbeteg-ellátást is működtető önkormányzatok az egészségügyileg javallt de a köz ponti ellátásba még be nem épült szűréssel nagymértékben óvhatják az idősek egészségét és meg előzhetik a jóval költségesebb gondozási igények kialakulását. Ahol nincs erre elegendő forrás, a szűrések népszerűsítése és a költségek szűkebben célzott átvállalása lehet az első lépés. Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, XIII. kerület Pneumococcus baktérium elleni védőoltás költségének átvállalása időseknek Mi a célja? A háziorvos által kockázati csoportba tartozónak gondolt, rossz anyagi helyzetű 65 év feletti idősek számára is elérhető legyen a védőoltás. Mi a módszer/megközelítés lényege? A tüdőgyulládást és egyéb gyulladásokat okozni képes baktérium elleni védőoltás epidemiológiai szem pontból egyértelműen indokolt, időseknek már Szlovákiában, Csehországban is ingyenessé tették. Magyarországon a a pályázat útján nyújtható védőoltások közé tartozik. Az önkormányzat azonban átvállalhatja az oltás költségét a rászoruló idősek esetében, a háziorvos javaslata alapján. A Szentesi önkormányzat esetében a háziorvos ad receptet és formanyomtatványt, amellyel a polgármesteri hiva tal szociális irodáján kell jelentkezni, ahol meghozzák a határozatot. Ennek birtokában a kijelölt rendelő ben kérhetik az ingyenes tüdőgyulladás elleni védőoltást. Az igénylést érdemes minél egyszerűbben megoldani: a bonyolult adminisztráció és a sorbanállás egyrészt feleslegesen terheli az időseket, más részt egyes sérülékeny csoportok(mentálisan sérült, vagy iskolázatlan idősek) hozzáférését korlátozza. Milyen szakértelmet igényel? A támogatás csak pénzkérdés, illetve minimális egyeztetést igényel a háziorvosokkal. Hogyan finanszírozható? Az önkormányzat saját forrásaiból, esetleg válla­lati donorok bevonásával, vagy szélesebb, egész­ ségmegőrzési célú pályázati forrásokból finan­szírozható. Miért ajánljuk? Egyértelműen hatékony beavatkozás veszélyes öregkori megbetegedések megelőzésére. Hol ültették át a gyakorlatba? Szentes 11

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Biztonsági célú lakás-átalakítási támogatás időseknek Mi a célja? Az idősek otthonainak biztonságosabbá tétele, balesetek megelőzése, önálló életvitelben töltött évek meghosszabbítása. Mi a módszer /megközelítés lényege? A program az idős emberek igényei szerint elvégzendő lakás-átalakításokat támogatja. Fürdőkád helyett zuhanyozó, kapaszkodók, eltüntetett küszöbök, áthelyezett villanykapcsolók mind segíthet nek a balesetek elkerülésében. Látássérült vagy mozgáskorlátozott idősek esetében így biztosítható, hogy az idősek önálló életvitelüket saját lakásukban folytathassák. Ezen felül biztonsági berendezé sek(riasztók, zárak, kémlelőnyílások) segíthetnek az idősek biztonságának javításában is. Az átala kítás minden idős lakosnak felajánlható, anyagi helyzetüktől függő térítési díjért. Milyen szakértelmet igényel? Belsőépítészeti, biztonságtechnikai szaktudás szükséges. A térítési díj megállapítási jövedelem-vizs gálatot igényel. Hogyan finanszírozható? A kedvezményes térítési díjért, vagy ingyen elvégzett átalakítások költségét pályázati forrásból, vagy céges szponzorokkal fedezheti az önkormányzat. Ha az önkormányzat szervezi meg a programot, az csökkentheti az egyes átalakítások költségét: a több helyszínen is alkalmazható sablon-megol dásokat csak egyszer kell megtervezni, nagyobb megrendelés esetén árengedményt lehet kérni, a sablon-megoldások műszaki ellenőrzése gyorsabb. Ezek az előnyök akkor aknázhatók ki, ha a kive telezőket valódi versenyben választják ki. Miért ajánljuk? A balesetek és bűnesetek megelőzése további kiadásokat takarít meg. A kivitelezés megszervezése és a műszaki ellenőrzés átvállalása azok számára is elérhető teszi a megelőzést, akik erre maguktól már nem képesek, vagy túl megterhelőnek, esetleg kockázatosnak ítélik azt. Hol ültették át a gyakorlatba? Máltai Szeretetszolgálat – Idősbarát lakásprogram 5. A MAGÁNY ENYHÍTÉSE Az idősek elmagányosodása növekvő probléma a magyar társadalomban: a házasságok számá nak csökkenése, a magas válási arány, a klas� szikus kisközösségek felbomlása, és a fiatalabb generációk kivándorlása is ezt a tendenciát erő síti. 2016-ban az idősek közel harmada, 554 ezer időskorú személy élt egyszemélyes háztartás ban. Különösen az idős nőket fenyegeti az egye düllét, mivel az átlagos élettartamuk közel hét évvel magasabb a férfiaknál. Természetesen családban is érezheti magát magányosan az ember, és nem minden egyedül élő idős ember magányos. Sokan közülük aktív életet élnek: dolgoznak, részt vesznek gyerme keik, unokájuk életében, önkéntes munkát végez nek, hobbijuknak élnek stb. Sokan azonban romló egészségi állapotuk, családi/baráti kapcsolataik hiánya vagy elhidegülése miatt magányosnak és fölöslegesnek érzik magukat. A probléma kezelésében kulcsszerepe van a helyi közösségeknek és az önkormányzatoknak. Pezsgő helyi civil és kulturális élet, a nyugdíjasok számára nyújtott széleskörű szolgáltatások, az idősek tapasztalatának folyamatos bevonása az önkormányzat munkájába és a helyi közösség életébe nagyban segítheti, hogy minél többen 12

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest tudjanak aktív időskort élni és megtalálják a sze repüket nyugdíjba vonulás után is. Az önkormányzatok feladata ezen a téren elsősorban az információk és az infrastruktú ra biztosítása(művelődési házak, könyvtárak, múzeumok, sport- és oktatási intézmények), a művelődésszervezés, szolgáltatásszervezés, és a különböző civil és állami partnerek közti közve títés, a civil kezdeményezések támogatása. Itt is különösen fontos szerepe van abban, hogy a sérü lékeny csoportok(iskolázatlan, mozgásában vagy érzékelésben korlátozott, mentálisan sérült, rossz anyagi helyzetű idősek) is hozzáférjenek a közös ségi programokhoz. Ezt elsősorban az érintett csoportokhoz igazított tájékoztatási formákkal illetve a rászorulók számára biztosított ingyenes részvétellel lehet biztosítani. Az internet-hasz nálat tanítása és támogatása(például ingyenes internet-pontokkal) a hozzáférést is javíthatja. A bevonódást, a közösséghez tartozást jobban segítik azok a programok, ahol a résztvevők nem passzív befogadók, hanem aktív szereplői az ese ményeknek(például könyvklubok, énekkarok és más amatőr művészeti csoportok, sport- és tánc klubok), és lehetőséget kapnak arra, hogy maguk is tegyenek valamit a közösségért. A magányos idősek társas kapcsolatait évi egy falunappal, vagy karácsonyi gyertyagyújtással nem lehet újjáépíteni. Ehhez az idősekkel“hiva talból” találkozó szakemberek együttműködése, a bevonódásra alkalmat kínáló programok, klu bok, tevékenységek sokasága, és motivált, elhi vatott közösségfejlesztők szükségesek. Fontos, hogy az idősek klubja és más, elsősorban időse ket célzó programok mellett a szélesebb közön séget megszólító programokba is bevonjuk az időseket. Ennek előfeltétele a közösségi terek akadálymentes, idősbarát kialakítása, ami nem csak lifteket és rámpákat jelent, hanem árnyat adó fákat, ivókutakat, padokat, közvilágítást, biztonságos zebrákat, az épületekben nagyobb betűkkel szedett feliratokat, vagy éppen a zaj terhelés csökkentését. Ahol lehet, érdemes forrást teremteni rá, hogy fizetett alkalmazott legyen a közösségfejlesztő, hiszen ez biztosítja a stabil működést. Ha erre nincs forrás, másként, például helyszín biztosí tásával, az önkéntes munka elismerésével, vagy adminisztratív feladatok átvállalásával is segíthet az önkormányzat. A civil kezdeményezések báto rításával és támogatásával minden önkormány zat megteheti az első lépést. Informatikaoktatás önkéntes diákok által Mi a célja? Informatikai ismeretek átadása időseknek társas kapcsolataik erősítése és szabadidős tevékeny ségeik gazdagítása érdekében, önkéntesség lehetősége fiataloknak, generációk közötti párbeszéd elősegítése. Mi a módszer /megközelítés lényege? A diákok egyénileg foglalkoznak az érdeklődő idősekkel a helyi iskola számítógépes termében, vagy más alkalmas helyen, például a városi könyvtárban. A tananyag elsősorban az internet gyakorlati használatára fókuszál: emailezés, közösségi média, programajánlók, videotelefon használata, online vásárlás, ismeretszerzés, tudatos internethasználat stb. Elengedhetetlen az önkéntes diákok meg felelő motiváltsága, ehhez lehet eszköz, ha az érettségihez kötelező közösségi szolgálat keretében végzik a tanítást. Milyen szakértelmet igényel? Oktatásszervezői és informatikai oktatói ismeretek szükségesek. 13

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Hogyan finanszírozható? Az önkéntesek és az iskolai infrastruktúra használata miatt kifejezetten alacsony költségű szolgál tatás. Miért ajánljuk? Az önkéntesek bevonásával olcsón működtethető, elősegíti a generációk közti párbeszédet és egy fajta szociális érzékenyítő hatást is kifejthet. Hol ültették át a gyakorlatba? Veszprém Szenior Akadémia Mi a célja? Idősek számára releváns témákban megfizethető árú(vagy ingyenes) képzési lehetőségek és vonzó programkínálat biztosítása, társas kapcsolataik fejlesztése. Mi a módszer /megközelítés lényege? A Szenior Akadémia a helyi idős lakosságnak nyújt számukra releváns és hasznos képzéseket ingye nesen vagy támogatott áron. A társas kapcsolatok fejlesztését segítik a speciális képzési módszer rel, például a párban, vagy kisebb csoportban végzett feladatok, a projekt-munka, közös terepgya korlatok. Milyen szakértelmet igényel? Oktatásszervezési és az idősoktatás módszertani ismeretei szükségesek. Hogyan finanszírozható? Nagyobb települések esetében nem túlzottan költséges szolgáltatás. Önkéntes(és különösen: idős) oktatók bevonásával és a világhálón elérhető képzési anyagok felhasználásával csökkenthetők a költségek. Miért ajánljuk? Egyszerre segíti az idősek szociális integrációját és hasznos ismeretek, készségek megszerzését. Hol ültették át a gyakorlatba? Pécs Szenior Akadémia, Debreceni Szenior Akadémi a, ELTE Harmadik Kor Egyeteme, Milton Fried man Egyetem 6. KÖZLEKEDÉS, ÜGYINTÉZÉS A mozgáskorlátozott, látássérült, vagy mentális problémák miatt rosszul tájékozódó idős embe rek nehezen tudnak közlekedni, ami a mindenna pi teendőkben, bevásárlásban, rokonok és isme rősök látogatásában, valamint az ügyintézésben is akadály lehet, illetve növeli az elszigeteltséget is. Az utazás a 65 év feletti népesség legalább ötödének nehézséget okoz. Az ebből fakadó problémák egy része megoldha tó azzal, ha a szolgáltatás megy házhoz, így tele fonon vagy interneten végezhető ügyintézéssel, étel és áru házhozszállítással, ugyanakkor ehhez is sok esetben szükség van például az internet használatában való segítségre. Arra is van pél da, hogy az önkormányzat ügyfélszolgálata ház hoz megy(Budapest XIII. kerülete), ez azonban viszonylag költséges: szervezést és utazást igé nyel a közszolgáltató munkatársai részéről, vala 14

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest mint olyan informatikai rendszereket, amikben távolról is lehet ügyeket intézni. A közlekedést igénylő teendők másik része ugyanakkor nem oldható meg ilyen módsze rekkel, így például bizonyos orvosi vizsgálatok, vagy akár a közösségbe/rokonokhoz járás szük ségessé teszik a közlekedésben való segítség nyújtást. Az akadálymentesített járművek egy általános megoldást kínálnak sokak közlekedési nehézségeire, azonban sokszor ennél többre, például kísérőre van szükség. Kistelepüléseken a falugondnok, tanyagondnok tud ilyen segítsé get nyújtani. Segítségnyújtás idősek klubjában Mi a célja? Segítségnyújtás a hivatalos ügyintézésben, információátadás az elérhető szolgáltatásokról. Mi a módszer /megközelítés lényege? Az idősek klubjában többek között van lehetőség segítségnyújtásra hivatalos ügyek intézésében, és életviteli tanácsadásra. Bár az idősek klubja rengeteg más funkciót is ellát(közösségteremtés, mentális gondozás, étkeztetés stb.), a hivatalos ügyek intézése remekül beilleszthető az ilyen jellegű programokba. Fontos, hogy maga az intézmény akadálymentes legyen. Milyen szakértelmet igényel? Ügyintézéssel kapcsolatos felkészültséget igényel. Hogyan finanszírozható? Állami támogatás illetve saját forrás. Miért ajánljuk? Egyszerre segít közösségteremtésben és a hivatalos ügyek intézésében, így kevesebbet kell közle kedni, emellett csökkenti az információhiányt az elérhető szolgáltatásokról. Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, Ferencváros(60. oldal) Személyszállító és kísérő szolgálat Mi a célja? A közlekedés megkönnyítése kísérettel és a taxinál alacsonyabb áron. Mi a módszer /megközelítés lényege? Az önkormányzat akadálymentesített mikrobusszal személyszállító és kísérő szolgálatot üzemeltet, amit a kerületben lakó idősek a taxinál jóval kedvezőbb áron vehetnek igénybe. Szükség esetén a szolgálat várakozik a célállomáson, amíg az igénybevevő elintézi a teendőit, majd hazaszállítja. Milyen szakértelmet igényel? Szervezés, utazások összehangolása. 15

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Hogyan finanszírozható? 600 főnél kisebb településeken a falugondnoki szolgálat állami támogatása, állami pályázatok kis busz beszerzésére, illetve saját forrás. Miért ajánljuk? Ez a szolgáltatás piaci alapon sokak számára túl költséges, az önkormányzat azonban viszonylag költséghatékonyan(azaz olcsóbban) tudja működtetni, ha más szolgáltatásaival összekapcsolja. A költségek csökkenthetők, ha a közel lakó idősek hasonló célú útjait össze lehet kötni. A kisebb tele pülésen élő időseket megvédi az illegális fuvarozóktól(uzsorásoktól). Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, Hegyvidéki Önkormányzat 7. LAKHATÁS, REZSI Számos időskorúnak okoz problémát a lakhatás sal kapcsolatos költségek fedezése. Sok eset ben a saját tulajdonú korábbi családi otthonban egyedül maradnak idősek, akik érzelmi és egyéb okok miatt nem szívesen költöznek kisebb lakás ba, ugyanakkor a rezsiköltségek fizetése relatíve nagyobb megterhelést okoz egy kis létszámú háztartásnak. Idősek esetében gyakori, hogy átmenetileg, például kórházi ellátás után intenzív ápolást igényelnek, amit az egyedül élők saját otthonukban nem tudnak megoldani. Az önkormányzatnak törekednie kell a méltó lakhatás biztosítására, az önálló életvitel minél további megőrzése mellett: ez kiterjed a lakás ban élők alapvető komfortjára, a lakásvesztés megelőzésére és a hajléktalanság megszünteté sére is. Idős emberek esetében is előfordulhat, hogy rezsihátralék miatt kikapcsolják a közmű veket, vagy nem tudják fizetni a lakbért: ezt az általános lakásfenntartási támogatás megfele lő szabályozásával és a közmű szolgáltatókkal való együttműködéssel tudja kezelni az önkor mányzat. A szociális bérlakások esetében fon tos, hogy nem fizető lakóknak más, szerényebb lakhatást és adósságkezelési szolgáltatást is biztosítson az önkormányzat. A sérülékeny csoportok(különösen a demens vagy mentáli san sérült idősek) esetében különösen fontos a rezsihátralék(vagy más adósság) elkerülése, szorult helyzetüket ugyanis könnyen kihasznál ják az erre specializálódott csalók. A téli fűtés megoldásában a rossz fizikai állapotú idősek nem csak anyagi, hanem fizikai segítséget is igényelhetnek. Általános jó példa a települési lakásfenntartá si támogatás megfelelő szintre emelése vagy megfelelő szinten tartása minél célzottabban az alacsony jövedelműeket segítve, illetve a házi segítségnyújtás, ami segíti vagy lehetővé teszi az önálló életvitel fenntartását(például Zuglóban). Emellett az önkormányzat kialakíthat olyan biztonságos konstrukciókat, amelyekben az idő sek a lakásuk tulajdonjogáért vagy annak egy részéért cserébe kapnak életjáradékot, lakhatást segítő szolgáltatásokat vagy elhelyezést idősek otthonában. A magány enyhítését és a lakás fenntartást egyszerre segítheti, ha az idős ember albérlőt fogad: ezt tanácsadással, a megbízható közvetítők kiszűrésével és ajánlásával segíthe ti az önkormányzat. A lakhatással kapcsolatos önkormányzati teendőkről részletesebb útmuta tót ad Czirfusz 2019. 16

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Időskorúak átmeneti gondozóháza Mi a célja? Szállást és ellátást biztosítani azoknak, akik betegségük miatt vagy más okból átmenetileg nem tudnak magukról gondoskodni. Mi a módszer /megközelítés lényege? Átmeneti, legfeljebb egy évre szóló, megoldást kínál azoknak, akik ideiglenesen képtelenné válnak az önálló életvitelre, hogy később visszaköltözhessenek otthonukba. A lakhatás mellett étkezést, és az egyéni helyzethez igazodó személyre szabott gondozást, ápolást és egészségügyi ellátást biztosít. Amikor már nincs szükség az intenzív ápolásra, az átmeneti otthon felveszi a kapcsolatot az idős ember házi segítségnyújtásáért felelős gondozót és közösen megszervezik a hazatérését, illetve egyeztetnek az ápolási feladatokról. A jelenlegi gyakorlatban sok gondozott nem tud kilépni az otthonokból, mert valójában tartósan ápolás ra szorul, vagy nincs hol laknia. Az átmeneti otthonok tehát akkor működtethetők jól, ha van elegendő férőhely a tartós lakhatást nyújtó szakápolási központokban és a hajléktalan-ellátásban is. Milyen szakértelmet igényel? Idősgondozási szakértelem szükséges hozzá. Miért ajánljuk? Fontos, hogy akik valóban csak átmenetileg igényelnek ápolást, azokon úgy segítsünk, hogy bizto sítható maradjon a visszatérésük saját otthonukba és az önálló életvitelhez., Hogyan finanszírozható? A normatív finanszírozást saját forással és önkéntesek bevonásával egészítheti ki az önkormányzat. Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, Ferencváros(61. oldal) 8. MEGÉLHETÉS, MUNKA A KSH 2017-es adatai szerint a 65 év feletti népesség 10%-a tekinthető szegénynek(azaz olyan háztartásban él, ahol az átlag 60%-ánál kisebb az egy háztartástagra jutó jövedelem). Nem csak az alacsony összegű nyugdíj, hanem például egy krónikus betegség magas kezelési költségei miatt is nehéz anyagi helyzetbe kerülhet egy idős ember. Gyakori, hogy a nagyobb nyugdíjú házas társ halála borítja fel a családi költségvetést. Az önkormányzat alapvető feladatai közé tartozik az átmenetileg vagy tartósan anyagi gondokkal küzdő lakosok, ezen belül az idősek támogatá sa, eseti vagy rendszeres pénzbeli segélyekkel vagy természetbeni juttatásokkal. A települési segélyek összegét és a jogosultsági szabályokat 2015 óta nagyobb szabadsággal alakíthatja ki az önkormányzat. Ezek az ellátások akkor hatékonyak, ha valóban rászorulóknak jutnak, és az adminisztrációjuk nem kerül túl sokba. A rászorulók hozzáféré se nem csak a jogosultsági szabályokon múlik, hanem azon is, hogy átlátható-e a támogatási rendszer, a potenciális igénylők értesülnek-e a támogatás lehetőségéről, nem érzik-e megbé lyegzőnek a segélyt és nem veszi-e el a kedvü ket az igényléstől a bonyolult igénylési folyamat. Érdemes tehát minél egyszerűbb rendszert kiala kítani(mint például a Zuglói minimumjövedelem), és minél több csatornán(helyi újság, háziorvos, családsegítő) tájékoztatni a polgárokat. 17

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Sok esetben elegendő a pénzbeli segítség, de a romló anyagi helyzet gyakran egy mélyebb prob léma egyik tünete. Ezért érdemes a segélyezett idős embereket összekapcsolni a családsegítő szolgálattal: akár úgy, hogy a segély feltétele a kapcsolattartás, akár úgy, hogy a családsegítő automatikus értesítést kap az új segélyezettekről és helyzetükről, és megítélése szerint veheti fel azokkal a kapcsolatot, akiknek további szolgálta tásokra lehet szüksége. A természetben nyújtott támogatás(például tüzi fa, vagy élelmiszercsomagok) népszerű, mert kézzelfoghatóvá teszi az önkormányzattól kapott segítséget, de mégsem a legjobb megoldás a szegénység enyhítésére. A támogatás szétosz tása viszonylag költséges(ha az önkormányzat dolgozói végzik, az sincs ingyen: más feladatok tól veszi el az időt), és semmi nem biztosítja, hogy az idős ember pont azt kapja, amire a leginkább szüksége van. A karitatív szervezeteket viszont ezen a téren is támogathatja az önkormányzat: nekik több kapacitásuk van tárgyi adományokat gyűjteni és ezeket az egyéni szükségletek szerint szétosztani a rászorulók között. Az idősek egy része szeretne és képes is a nyug díj mellett dolgozni, de a járási kormányhivata lok munkaügyi szolgálatainak gyakran nincs rá kapacitása, hogy az álláskeresésben segítséget adjanak. Az önkormányzat is működtethet ilyen szolgáltatást, például a családsegítő, esetleg a könyvtár munkatársaira támaszkodva, például az ingyenes internetezési lehetőséghez kapcsolva. Tréning 50 év feletti álláskeresőknek Mi a célja? Álláskeresés támogatása, felkészítés a felvételi folyamatra, a sikeres szereplés elősegítése Mi a módszer /megközelítés lényege? Az idősebb munkanélküliek gyakran hosszú munkaviszony után kezdenek újra állást keresni, és nincs kellő tapasztalatuk a munkáltatók elvárásairól, a felvételi folyamatról, vagy a világhálón elér hető állásajnálatokról. Az is előfordul, hogy nyugdíjazás után más szakmában szeretnének dolgozni, amiben még nem járatosak. Az önkormányzat vállalatokkal együttműködve szervez állásinterjúkra való felkészítő tréningeket, önmenedzselési tréningeket és készség-felmérést idősebb álláskeresők nek, hogy megkönnyítse a visszatérést munkapiacra. A tréningeket vállalati HR szakemberek tartják, a cégek társadalmi felelősségvállalási programja keretében ingyenesen. Milyen szakértelmet igényel? HR szakértelmet igényel, vagy vállalatokkal való együttműködést. Hogyan finanszírozható? Saját és pályázati forrásokból, vállalati donorok és önkéntesek(pl. nyugdíjas HR szakemberek) bevo násával. Ahol a családsegítő szolgálat is végez állásközvetítést, érdemes ahhoz kapcsolva működ tetni. Miért ajánljuk? Az aktív HR szakemberek, akik maguk is nap mint nap bonyolítanak felvételi eljárásokat, hasznos tanácsokkal tudják segíteni az állásra jelentkezőket. Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, Újbudai Szenior Programközpont pilot programja 18

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest 9. BIZTONSÁGÉRZET Noha Magyarország nemzetközi összevetésben viszonylag biztonságos országnak számít, a magyarok szubjektív biztonságérzete már sok kal kevésbé kedvező: 2018-ban a 65–74 évesek 23%-a, a 75 év felettiek 31%-a nem érezte bizton ságosnak, hogy éjjel kimenjen az utcára(KSH). Az idős emberek egészségi állapotuk hanyatlá sával, önbizalmuk csökkenésével és kapcsolati hálójuk meglazulásával egyre inkább megta pasztalják a kiszolgáltatottság érzését, így foko zottan érzékenyek a bűncselekményekről érkező híradásokra. Félelmük abból a szempontból nem teljesen alaptalan, hogy megjelentek az idősekre specializálódott bűnelkövetési módok: az„uno kázás”, a termékbemutatónak álcázott átverések, egyéb szélhámosságok. Sok idős ember az áldo zattá válás miatti félelmében tudatosan beszűkíti az életterét, elhanyagolja társas kapcsolatait, így az aggodalom megfosztja őket az aktív időskor lehetőségétől. Az önkormányzat a közösségi terek megfelelő kialakításával(különösen a közvilágítással), tájé koztatással és az érintett szervezetek összekap csolásával és támogatásával is hozzájárulhat az idős lakosok biztonságérzetének javulásához. A rendőrség, a polgárőrség, a családsegítő, nyug díjasklubok és civil szervezetek információk átadásával, szolgáltatásaik összehangolásával, közös szolgáltatások fejlesztésével is javíthatják a közbiztonságot. A szolgáltatások megvalósí tását általában célszerű kriminológiai, pszicho lógiai területen jártasabb, az idősekkel közvetlen kapcsolatban lévő szereplőkre bízni. Az együtt működést azonban az önkormányzat kezde ményezheti és támogathatja is egyes költségek átvállalásával. Tréningek és tapasztalatmegosztás az áldozattá válás elkerüléséért Mi a célja? Idősek biztonságérzetének erősítése, bűncselekmény prevenció Mi a módszer /megközelítés lényege? Bűnügyi prevenciós tréningek és önsegítő csoportok szervezése, ismeretátadás az idősekre spe cializálódott bűnözői csoportok módszereiről az áldozattá válás megelőzése érdekében. A tréning során biztonsági és pszichológiai szakemberek ismertetik a megelőzési technikákat. A program fontos része, hogy olyan idősek osztják meg tapasztalataikat, akik már találkoztak csalókkal. A biz tonságérzet szubjektív megélésén jelentősen segíthet, ha az idősek előre felkészülnek az ellenük elkövetett tipikus bűncselekményekre. Az átélt tapasztalatok megosztása terápiás módon javíthatja az idősek közérzetét. Milyen szakértelmet igényel? Oktatásszervezési és az idősoktatás módszertani ismeretei szükségesek. Fontos a megfelelő part nerek(rendőrség, nyugdíjas klubok) bevonása. Hogyan finanszírozható? Nem igényel jelentős többletforrást, mivel a feladat a résztvevő szakemberek munkakörébe tartozik. Szervezést és helyszínt biztosítani kell. Miért ajánljuk? Viszonylag kis költségű, és egyszerre segíti a megelőzést és az idősek biztonságérzetét. Hol ültették át a gyakorlatba? Budapest, XVIII. kerület – Rózsa Nyugdíjas Klub 19

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Biztonsági tanácsadó idős polgároknak Mi a célja? Bűncselekmény prevenció, idősek biztonságérzetének erősítése Mi a módszer /megközelítés lényege? Nyugdíjba vonult rendőrök, illetve más idős önkéntesek bevonása a rendőrség munkájába az idősek kárára elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében. Az önkéntesek kortárs segítőként és tanácsadóként működnek és élő kapcsolatot teremtenek a rendőrség és az idős lakosság között. Az önkéntesek képzését és munkáját a helyi rendőrség koordinálja. Milyen szakértelmet igényel? Biztonsági, kriminológiai szakértelem szükséges. Hogyan finanszírozható? Önkéntesekre építő program lévén nincs jelentős költség. Miért ajánljuk? A kortárs segítők kiválóan támogathatják a rendőrség és az idősek közötti kapcsolattartást. Egyben a nyugdíjas rendőröknek lehetőséget teremt az aktív társas életre, közösségük szolgálatára. Hol ültették át a gyakorlatba? Baden-Württemberg, Németország 10. KOORDINÁCIÓ ÉS KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS Az idősek életminőségének javulása a hétközna pokban valósulhat meg: nem lehet egyszeri jutta tásokkal, sem ünnepi rendezvényekkel kipipálni. Az idősek sokszínű csoport, sokféle szükség lettel: nem lehet a hivatali asztalon, papírokból megtervezni a nekik szánt szolgáltatások fejlesz tését. Ezért érdemes már a tervezéskor alaposan felmérni a szükségleteket és kikérni az érintet tek véleményét is: mik a számukra legégetőbb hiányok a meglévő szolgáltatásokban, milyen új szolgáltatásokat igényelnek, és hogyan ala kítanák át a meglévőket. Ennek formája lehet a közösségi tervezés, ami ugyan több időt igényel, de ez megtérül a későbbi konfliktusok elkerülésé ben. Első lépésként az egyszerűbb formák, mint a kérdőíves felmérés, az idősügyi referens, vagy a koordinációt és konzultációt elősegítő testületek (idősügyi tanács) is megfelelők. A szolgáltatások minőségének fenntartását, fo­ lyamatos javítását segíti, ha rendszeresen vis� szajelzést kérünk az érintettektől, különösen az olyan szolgáltatások esetében, ahol a laikusok is könnyen meg tudják ítélni a minőséget(ilyen például az étkeztetés, míg a háziorvos esetére ez kevésbé igaz). Az önkormányzat mellett számos állami és nem állami szervezet és piaci szereplő is foglalkozik az idősek szükségleteivel. Az alapszolgáltatáso kat kötelezően nyújtja az önkormányzat, de ezen túl is kitüntetett a szerepe, mivel általános sza bályozói feladatai és kapcsolatrendszere révén képes arra, hogy minden érintett szervezetet megszólítson és összehangolja tevékenységüket. A koordináció egyrészt javíthatja a szolgáltatá sok minőségét és hozzáférhetőségét, másrészt csökkentheti is az önkormányzatra háruló anyagi terheket. Mindez különösen igaz a kisebb falvak esetében, ahol a szolgáltatások többsége telepü lés-szinten nem is szervezhető meg hatékonyan: itt a szomszédos települések önkormányzatainak összefogása kell legyen a fejlesztés első lépése. Jó példa az Abasári társulás, ahol hat község működteti egy intézményben, integrált módon a 20

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátását, a támogató szolgálatot, a család és gyermekjóléti szolgálatot, és az idő sek bentlakásos otthonát. Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is érdemes összehangolni, sőt, ha úgy hatékony, egységként kezelni. A település méretétől és a szolgáltatások kínálatától függően ez sok min dent jelenthet: a körzeti orvos és a családsegítő szakembereinek heti esetmegbeszélő találkozó ját, az intézményvezetők negyedéves értekezletét, vagy például a félállású könyvtáros és a félállású közösségszervező pozíciójának összevonását. 2. táblázat: Az önkormányzat első lépései a szolgáltatások fejlesztésében megváltoztatásához hiányzik a felismerés/ nyitottság működtetéséhez hiányzik a forrás elérése biztosított elérhető, de nincs rá igény – kihasználtság felmérése – alternatív igények, prioritások felmérése – szolgáltatás átalakítása/ beszüntetése – szolgáltatás átalakítása/ beszüntetése – alternatív igények, prioritások felmérése nem elérhető, vagy nem megfizethető – potenciális ügyfelek igényeit felmérni – megkeresni az ügy potenciális támogatóit – új forrásokat bevonni – térítési díjakat differenciálni – javítani a hozzáférést: tájékoz tatás javítása, térítési díjak differenciálása, hozzáférés akadályainak felmérése a potenciális használók körében elérhető, de nem elég jó minőségű – felmérni a jobb minőség költségeit és hozamait – új forrásokat bevonni: partnerek, önkéntesek, donorok, térítési díjak – javítani a minőséget: felhasználói vélemények és javas latok összegyűjtése, források és szakemberek bevonása elérhető, jó minőségű – új forrásokat bevonni – biztosítani a fenntartást 11. PÉNZBELI ÉS MÁS FORRÁSOK Az idősügyi ellátások javítását az ellátás jellegé től függően többféle forrásból is lehet fedezni. Az új fejlesztések kiépítésének(beruházás jellegű) kiadásait jellemzően saját önkormányzati forrás ból(például IPA bevételekből), vagy uniós pályá zatból lehet kifizetni. Kisebb fejlesztés esetén helyi vállalkozások(különösen ha az reklámként működik: jól látható, sokak számára kedvező), vagy magánszemélyek, például a településről elszármazott tehetős polgárok adományaira is támaszkodhat az önkormányzat. A magánberuházót piaci alapon(PPP keretben) akkor érdemes bevonni, ha olcsóbb megoldás nincs, az új, vagy bővülő szolgáltatást a közé posztály is használja, és könnyen megoldható a használati díjak differenciálása, mint például a bentlakásos idősotthonok esetében. Ekkor azon ban úgy kell szerződni, hogy a helyek elosztásáról az önkormányzat döntsön és gondoskodni róla, hogy a szegények se szoruljanak ki az ellátásból. Egyes pénzbeli ellátások és szociális alapszol gáltatások működtetéséhez a fentiek mellett a központi állami normatív támogatásai is nyújta nak valamennyi forrást, bár ez általában nem ele gendő a jó minőség biztosításához. A működési költségek egy része a használók térítési díjából is fedezhető. A díjakat érdemes a használók egy főre jutó háztartásjövedelmétől függően megál lapítani, három vagy négy sávot alkalmazva(pél dául: teljesárú, félárú, ingyenes). 21

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest A komoly szakértelmet nem igénylő szolgáltatasok esetében civil szervezetek és önkéntesek bevoná sával jelentősen lehet csökkenteni a működtetés költségét. Átmeneti megoldásként közfoglalkozta tottak bevonása is szóba jöhet, lehetőség szerint olyan tranzitfoglalkoztatási program keretében, ami biztosítja, hogy a résztvevők mielőbb vissza tudjanak térni a nyílt munkaerőpiacra. 12. HITELES ÉS KONZISZTENS ÍGÉRETEK Az időseknek nyújtott szolgáltatások terén sok teendője lehet az önkormányzatnak, míg forrásai korlátozottak. Minden ígéret hitelesebb, ha konk rét, mérhető, és számonkérhető célokat fogalmaz meg. A fejlesztési célokat, a prioritásokat érde mes az érintettek bevonásával meghatározni. Figyelembe kell venni azt is, hogy mi az, amit tar tósan finanszírozni tud az önkormányzat, van-e hozzá szakembere, és a rendszeres igénybevétel eléri-e azt a szintet, amin már hatékonyan tud működni a szolgáltatás(például ki lesz-e hasz nálva a kisbusz, a klubszoba, ha csak a falu idős lakói használják, stb). A szolgáltatások egymásra épülésére is érdemes figyelni: például hiába lehet ingyen internetezni a könyvtárban, ha nem szer vezünk mellé internet-használói tanfolyamot az idősklubban. Az időseket segítő szolgáltatások általában nem látványosak, mégis többet tehetnek az idősek életminőségének javításáért, mint a manapság népszerű pénzbeli juttatások, vagy faluszépítő beruházások. 22

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Irodalom Idősügyi elemzések és adatok Brettner Zsuzsanna(2013) Az időspolitika lokális interpretációi. Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem. https:// adoc.tips/az-idspolitika-lokalis-interpretacioi.html letöltve 2019.08.12 Davies, Ron(2014) Older people in Europe: EU policies and programmes. Briefing 06/05/2014. European Parliamen tary Research Service, Brüsszel. http://www.europarl.europa.eu/RegData/bibliotheque/briefing/2014/140811/LDM_ BRI(2014)140811_REV1_EN.pdf letöltve 2019.08.12. Giczi Johanna(szerk. 2017) Ezüstkor: korosodás és társadalom. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. http://www.ksh. hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/korosodas.pdf letöltve 2019.08.12. Gyarmati, Andrea(2019) Idősödés, idősellátás Magyarországon: Helyzetkép és problémák. Friedrich Ebert Stiftung, Buda pest. https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf letöltve 2019.08.12. Központi Statisztikai Hivatal/ Népességtudományi Kutatóintézet(2015) Demográfiai Portré 2015. https://www.demog rafia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2485/2483 letöltve 2019.08.12 Kravalik Zsuzsanna. Az Időspolitika Gyakorlata az Európai Unióban Közösségi és Tagállami Szinten – tanulmány. https:// szolgalatinyugdij.hu/files/europai_kitekinto.pdf letöltve 2019.08.12. Lampek Kinga és Rétsági Erzsébet(2015) Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/ sport2/EgeszsegesIdosodesJ.pdf letöltve 2019.08.12. Magyar Köztársaság Kormánya(2009) H/10500. számú országgyűlési határozati javaslat az Idősügyi Nemzeti Stratégi áról https://www.parlament.hu/irom38/10500/10500.pdf letöltve 2019.08.12 OECD/European Observatory on Health Systems and Policies(2017) Magyarország: Egészségügyi országprofil 2017. State of Health in the EU. OECD Publishing, Párizs/European Observatory on Health Systems and Policies, Brüsszel. https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/chp_hu_hungary.pdf letöltve 2019.08.12. Rubovszky Csilla(2017): Idősgondozás a családban – A gondozó családtagok helyzete a mai Magyarországon Esély, 4. 45–70. http://www.esely.org/kiadvanyok/2017_4/ATT03696.pdf letöltve 2019.08.12 WHO Regional Office for Europe. Healthy Ageing. http://www.euro.who.int/en/health-topics/Life-stages/healthy-ageing letöltve 2019.08.12. Zárol, Evelin(2013) Az önkormányzati idősügyet érintő irányvonalak Magyarországon. Doktori értekezés, Pécsi Tudo mányegyetem. https://idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/zarolevelinphd.pdf letöltve 2019.08.12. Szolgáltatás-szervezési útmutatók és információk Arapovics Mária és Vercseg Ilona(szerk. 2017) Közösségfejlesztési Módszertani útmutató. Szabadtéri Néprajzi Mú zeum/Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ/NMI Művelődési Intézet/Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. https://cselekvokozossegek.hu/wp-content/uploads/CSK_utmutato_kozossegfejlesztes_online_2017_0331.pdf letöltve 2019.08.12. Arapovics Mária et al.(szerk. 2019) A kulturális intézények társadalmasított működési módja. Módszertani útmutató a közösségi részvételen alapuló működtetéshez. Szabadtéri Néprajzi Múzeum/NMI Művelődési Intézet/Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. https://cselekvokozossegek.hu/wp-content/uploads/Tarsadalmasitas-beliv-boritoteritve.pdf letöltve 2019.08.12. Czirfusz Márton(2019) Lakhatási problémák és megoldások. Az önkormányzatok lehetőségei. Friedrich-Ebert-Stiftung/ Budapest Megújuló Magyarországért Alapítvány/Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, Budapest. Ditzendy Károly Arisztid(2016) Partnerségi egyeztetés, közösségi tervezés. Kézikönyv települési, térségi stratégiák, prog ramok, beruházások tervezéséhez partnerségi egyeztetés, közösségi tervezés, szektorközi együttműködés keretében. HROD, Kecskemét. http://mek.oszk.hu/16000/16022/16022.pdf letöltve 2019.08.12. Dobos Alexandra et al.(2018) Útmutató. Az ÖFFK II. projekt kutatásai alapján készült segédanyagok az önkormányzatok számára. Belügyminisztérium, Önkormányzati Koordinációs Iroda, Budapest. https://bm-oki.hu/News/ViewFile?fileId= 1231 letöltve 2019.08.12. Greskovics Bori és Scharle Ágota(2019) A szociális alapszolgáltatások lehetséges bővítésének költségei. Budapest In tézet, Budapest. http://www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_TASZ_otthonapolas_koltsege_2019.pdf Hegedüs József és Somogyi Eszter(2013) Innovatív elemek a szociális lakáspolitikában Magyarországon. Városkutatás Kft., Budapest. https://docplayer.hu/1249293-Innovativ-elemek-a-szocialis-lakaspolitikaban-magyarorszagon.html letöltve 2019.08.12. Ruminé Szijártó Ildikó és Dr. Veres Gábor(2018) Információk időseknek. Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda, Budapest. http://www.kormanyhivatal.hu/download/0/ff/34000/Informaci%C3%B3_id%C5%91 seknek_2018%20-%20EMMI.pdf letölve 2019.08.12. Sain Mátyás(2014) Mini segédlet a közösségi tervezéshez. Autonómia Alapítvány, Budapest. http://www.melyszegenyseg. hu/dokumentumok/dokumentumtar_tartalma/TAMOP513_minisegedlet_kozossegitervezes_edok.pdf leltöltve 2019.08.12 Solymosi Veronika(2016)„A helyi önkormányzat feladata, és a feladatellátásához kapcsolódó rendeletalkotás.“ megje lent: Kodifikáció, 2016. évi I. szám, 5-54. http://kodifikator.hu/letoltes/category/21-2016-evi-i-szam?download=126:soly mosi-veronika-a-helyi-onkormanyzat-feladata-es-a-feladatellatasahoz-kapcsolodo-rendeletalkotas letöltve 2019.08.12. 23

MOLNÁR TAMÁS–SCHARLE ÁGOTA–TÓTH ENDRE–VÁRADI BALÁZS | MIT TEHETNEK A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK AZ IDŐSEKÉRT MAGYARORSZÁGON? Budapest Helyi jó gyakorlatok Abasár Község Önkormányzata(2019) Generációk kapcsolatban – Innováció az időskori ellátásban Abasáron és partnertelepülésein, Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok 2019, Idősügyi jó gyakorlatok. http://töosz.hu/upload s/L%C3%96GY2019/idosugy/Abasar_LOGY_2019_id%C5%91s%C3%BCgy.doc letöltve 2019.08.12. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata(2012)„A teljesség felé“. Idősügyi koncepció 2012-2014. www. ferencvaros.hu/doks/HumanIroda/IdosugyiKoncepcio_2012.pdf letöltve 2019.08.12. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata(2015) Újbuda Idősügyi Koncepciója 2015-2025. https://kozigaz gatas.ujbuda.hu/hirdetotabla-palyazatok/ujbuda-idosugyi-koncepcioja-2015-2025 letölve 2019.08.12. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat(2016) Beszámoló a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Idősügyi Program időarányos végrehajtásáról. https://www.budapest13.hu/onkormanyzat/onkormanyzati-strategiak/ idosugyi-program/ letöltve 2019.08.12. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése(2007) Koncepció az idősek életminőségének javítására Győr városban – 2007-2012. 327/2007.(XI. 15.) Kgy határozat. http://jogtar.gyor.eu/?p=7616 Hajdu Gabriella(szerk. 2016) Idősekről való gondoskodás Magyarországon és betekintés a norvég idősellátásba. Kis városi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Kemecse. http://www.manorka.net/uploads/images/Kiadv%C3%A 1nyok/Kiadv%C3%A1ny_form%C3%A1zott_id%C5%91s%C3%BCgyi.pdf letöltve 2019.12.08. Szamossályi Község Önkormányzata(2019) Mindenki fontos! Fókuszban a demens ellátás. Legjobb Önkormányzati Gya korlatok 2019, Idősügyi jó gyakorlatok. http://töosz.hu/uploads/L%C3%96GY2019/idosugy/Szamossalyi_LOGY_2019_ id%C5%91s%C3%BCgy.doc letöltve 2019.08.12. Orosháza Város Önkormányzata(2017) Orosháza Város Önkormányzat Idősügyi Koncepciója. http://www.oroshaza.hu/ wp-content/uploads/kepviseloimunka/eloterjesztesek/20170310kepviselotestulet/7.pdf letöltve 2019.08.12. 24

A szerzőkről Molnár Tamás, MA GIIDS Genf és CEU, közgazdász, politikai elemző, a Budapest Intézet munkapiaci és szociálpolitikai témákkal foglalkozó kutatója. Scharle Ágota, PhD Oxford University, közgazdász, a Buda pest Intézet vezető kutatója és ügyvezető partnere, kutatási területe: munkapiac, szociálpolitika, a jóléti reformok politi kai gazdaságtana. Tóth Endre, MA Corvinus Egyetem, közgazdász-szociológus, a Budapest Intézet munkapiaci és oktatáspolitikai témákkal foglalkozó kutatója. Váradi Balázs PhD Yale University, közgazdász, közpolitikai elemző, a Budapest Intézet vezető kutatója, kutatási területe: politikai gazdaságtan, közösségi döntések, intézményi köz gazdaságtan, az oktatás közpolitikája. Impresszum Friedrich-Ebert-Stiftung Kiadó: A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája H-1056 Budapest, Fővám tér 2–3. Tel.:+36-1-461-60-11 Fax:+36-1-461-60-18 E-Mail: fesbp@fesbp.hu www.fes-budapest.org Felelős: Jörg Bergstermann A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által megjelentett és a hon lapján található bármely anyagot tilos kereskedelmi forga lomba helyezni, megjelentetni a FES előzetes írásbeli enge délye nélkül. A Friedrich-Ebert-Stiftung küldetése Magyarországon A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) a szociális demokrácia alap értékei mellett kötelezi el magát: szabadság, igazságosság, szolidaritás, béke és együttműködés eszméit képviseljük. A Friedrich-Ebert-Stiftung ennek a küldetésnek kíván eleget tenni Magyarországon is. A„szociális demokrácia szószóló jaként” hozzá kívánunk járulni a demokrácia, a jogállamiság és a szociális igazságosság fejlesztéséhez állami és társa dalmi szinten, valamint a német és magyar nép közötti meg értéshez egy közös Európában. A politikai életet, a szakszer vezeteket, a médiát és a társadalmat képviselő partnereink is elkötelezik magukat ezen alapelvek iránt. A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája röviddel a Szov jetunió összeomlását és az 1989-es rendszerváltást köve tően került megalapításra azzal a céllal, hogy dokumentálja és tanácsokkal kisérje a demokrácia és a szabadság megte remtésére irányuló átalakulási folyamatot Magyarországon. A politika és a társadalom szereplői között meglévő kapcso lódási felületen a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája „a párbeszédet előtérbe helyező szervezetként” kíván közre működni: • és nemzetközi szakértők és döntéshozók részvé telével megrendezett szakmai rendezvények megszervezé sével • magyar és a német társadalomban felmerülő kérdések, valamint európai témák elemzésével és beszámolók készí tésével • és továbbképzési programok megszervezésével A jelen tanulmányban kifejtett nézetek a szerző nézetei, és nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung nézeteit. Borítófotó: ID 78325340© Ruslan Huzau| Dreamstime.com