Magyarország TANULMÁNY Munkaügyi akciók 2010 és 2019 között Magyarországon, különös tekintettel a sztrájkokra BERKI ERZSÉBET 2019. június Gyerünk sztrájkolni, barátaim, mert olyan a sztrájk, mint a gyöngysor. Nagyon szép, ha föl van fűzve, de ha egy is leesik közülük, lepereg valamennyi. * 1  A dolgozatban elemzett akciók 2010. január 1. és 2019. május 31. között zajlottak le. 2010 tavaszán került hatalomra a FIDESZ-KDNP kormány és az év végén a sztrájktörvény módosításával a még elégséges szolgáltatásokra kötelezettek körében szinte lehetetlenné tette a sztrájkok szervezését. Ezalatt az idő alatt összesen 341 akciót szerveztek, ebből 23 figyelmeztető sztrájk, 41 sztrájk és 2 szolidaritási sztrájk volt. A leggyakrabban előforduló akciófajta az utcai tüntetés(179 eset).  A vizsgált időszakban a kormány részben felszámolta, részben átalakította az érdekegyeztetési rend szert, a munkajog egésze is átalakult. Az új munka törvénykönyve lerontotta a szakszervezetek működési feltételeit. Intenzív civil mozgalmak jelentek meg, amelyek maguk is akciókat szerveztek. Becslések sze rint közel egymillió aktív munkavállaló hagyta el az országot, az évtized második felében munkaerőhiány alakult ki. Hivatalos adatok szerint a bruttó átlagkereset 2010 és 2018 között 62%-kal nőtt.  2010 és 2018 között a sztrájkok száma a korábbi évek átlaga alatt maradt, míg a tüntetések száma el­­ érte, illetve meghaladta a korábbi átlagot. Az akciók éves átlagos száma az utolsó 9 egész évben kicsivel magasabb, mint az 1989–2009-es időszak évi átlaga. Ehhez képest kiemelkedő a 2019. év 16 sztrájkja.  Az akciók legyakoribb címzettje a kormány és a parlament(58%), a munkáltatók csak a második legna gyobb csoport(34%). A munkáltatóknak címzett akciók 42%-a sztrájk és figyelmeztető sztrájk együtt, több, mint harmada tüntetés. A kormányt 13 alkalommal támadták sztrájkkal(6%).  A korábbi időszakokhoz képest nőtt a szakszervezeti szervezésű akciók aránya(75%), 48 akcióban külön böző szakszervezetek összefogása valósult meg, de csak egy olyan volt, amelyben valamennyi konföde ráció részt vett.  Az akciók igen jelentős – tendenciájában növekvő része – irányul bérkövetelések érvényesítésére, ideért ve a különböző juttatásokat is. A bérkövetelések a magánszféra munkáltatóinál lezajlott akciók felében állnak az első helyen, a kormánnyal szemben lezajlott akciók esetében ez 44%.  A vizsgált 10 év alatt az akciók teljesen eredménytelenek voltak 64%-ban, a követelések teljes egészében teljesültek az akciók 6%-ában, részben teljesültek 17%-ban, csekély eredménnyel jártak 13%-ban. A figyelmeztető sztrájkok és a sztrájkok együtt 50-60%-ban voltak eredményesek, míg az összes többi akcióból csak minden ötödik-hatodik vezetett értékelhető eredményre. A magánmunkáltatókkal és a helyi önkormányzatokkal szembeni akciók 60%-ban hoztak valamilyen eredményt és a viták 43%-át sikerült megállapodással zárni, a kormány esetében ez az arány 1,5%.  A vizsgált 64 sztrájkban becsülhetően több, mint százezer ember vett részt, 45 ismert esetben az összes kiesett munkaóra 840 974. A 2019 tavaszi magas esetszám ellenére nem várható, hogy a sztrájkok a korábbiaknál sokkal gyakoribbak lesznek. A jelek szerint a bérharc a magánmunkáltatók körében éle ződni fog, de ezen túlmutató kérdésekben nem várható a sztrájkmozgalom fellendülése. * Jorge Amado: Zsubiabá. Európa Könyvkiadó 1964. 284. l.

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................. 3 1. Az akciók jogi és munkaerőpiaci környezete............................................................ 4 2. Az akciók főbb jellemzői................................................................................................. 8 2.1 Az akciók számának alakulása................................................................................ 8 2.2 A címzettek................................................................................................................ 12 2.3 A kezdeményezők.................................................................................................... 14 2.4 A követelések............................................................................................................ 18 2.5 A követelések teljesülése........................................................................................ 20 2.6 A viták megoldása................................................................................................... 24 3. A sztrájkok néhány további jellemzője...................................................................... 27 1. sz. melléklet....................................................................................................................... 30 Összesítő tábla a 2010. január 1. és 2019. május 31. között lezajlott sztrájkokról 2. sz. melléklet...................................................................................................................... 38 Néhány illusztráció Irodalom.................................................................................................................................. 43 Rövidítések jegyzéke........................................................................................................... 44 A szerzőről.............................................................................................................................. 45 Impresszum............................................................................................................................ 45 2

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Bevezetés Az alábbi dolgozatban az utolsó 10 év munkaügyi akcióit próbálom elemezni, külön figyelmet szentelve a sztrájkoknak. Az időtáv megvá lasztásában két motívum játszott fő szerepet. Az egyik, hogy 2010 végén lényegileg változott meg a sztrájktörvény, amely az akciók összetételének, a sztrájkok számának és sajátosságai­ nak alakulására nagy hatással volt. A másik, hogy ekkor került hatalomra a Fidesz-KDNP kormány, amely szisztematikusan szegényítette el a munka­ügyi kapcsolatokat Magyarországon, aminek részeként a munkaügyi viták tágabb környezete mind a jogban, mind a való életben megváltozott, a potenciális vitázó feleket a nyílt munkaügyi vita vállalása helyett látens megoldások választására késztetve. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a vizsgált időszak homogén lenne, mint látni fogjuk, az akciók alkalmazásában ezidő alatt izgalmas változások következtek be. A dolgozatban elemzett akciók 2010. január 1. és 2019. május 31. között zajlottak le. 1 Ezalatt az idő alatt összesen 341 akciót szerveztek, az akciók alapjául szolgáló viták leírása 240 oldalt tesz ki. Ebben az Esettárban 313 cím szerepel, de minden korábbinál jellemzőbb erre az időszakra az elhúzódó és megoldatlan problémák állandó visszatérése az akciókat szervezők követelései között, így a tényleges viták száma ennél lényegesen kevesebb. A viták számának egzakt meghatározása ugyanakkor nem lehetséges, így az elemzés fókuszában végig az akciók állnak. A munkaügyi akciók mellett számtalan politikai akció is történt ebben az időszakban, ezek az adatbázisban természetesen nem szerepelnek. Néhány esetben politikai akciók során is felvetőd tek munkaügyi kérdések. Ezek akkor kerültek be az adatbázisba, ha a résztvevők vagy a csatlako zók között volt szakszervezet. Így összességében azt mondhatjuk, hogy itt azokról az akciókról van szó, amelyek szervezői munkaügyi követeléseket fogalmaztak meg, maguk a szervezők és a részt vevők vagy szakszervezetek, vagy munkavállalói csoportok voltak. Az adatok forrása 2014. december 31-ig a koráb ban az OTKA támogatásával folytatott kutatás adatbázisa 2 , 2015 és 2019 között pedig a napi sajtóban közölt események, amelyeket koncentráltan a szakszervezetek.hu portálon lehetett megtalálni. Az adatok teljeskörűsége ugyanak kor a sajtó, mint forrás használata miatt sokszor csorbát szenvedett, különösen olyan részadatok esetleges hiánya fájó, mint a sztrájkban résztve vők száma vagy a vita kimenetele. Ezek az adat hiányok a statisztikai pontosság rovására men nek, de nem akadályozzák az összefüggések, tendenciák bemutatását. Ami az akciók besorolását illeti, a következő kategóriákat használom: figyelmeztető sztrájk, sztrájk, szolidaritási sztrájk, utcai tüntetés, aláírásgyűjtés és petíció, egyéb. A sztrájkok között két olyan akciófajta is szerepel, amit szervezők nem sztrájkkét hirdettek meg. Az egyik ezek közül a szervezők által információs sztrájknak neve zett megmozdulás, aminek a tartalma az, hogy a felsőoktatásban az órákon nem a tananyagról, hanem aktuális társadalmi problémákról volt szó. Ennek sztrájkként való besorolását az indokolja, hogy az oktatók a munkájukat nem végezték el, ilyen eset az adatbázisban 4 van. A másik a részleges sztrájkok esete, amelyet a szervezők nem neveztek így, de az akció ideje alatt erősen csök kentett szolgáltatásokat nyújtottak. Ilyen akció 2 volt. Minden olyan megmozdulást, amely köz terület elfoglalásával járt, az utcai tüntetésekhez soroltam, így például a félpályás útlezárásokat is. Az aláírásgyűjtés és a petíció általában együtt for dul elő, de néhány esetben petíciót önmagában, aláírásgyűjtés nélkül is intéztek a döntéshozók hoz, ezek számossága azonban olyan alacsony, hogy nem volt érdemes külön kezelni őket. Ezzel szemben a nyílt leveleket, amelyek tartalmukban hasonlóak a petíciókhoz, az egyéb akciók közé soroltam, követve azt a megkülönböztetést, ame1 A dolgozat megírásához felhasználtam könyvem anyagát, amely 2014. december 31-ig dolgozta fel a munkaügyi akciókat. Ld.: Sztrájk 2.0. A munkaharc eszközeinek alkalmazása Magyarországon. Dura Kiadó, Budapest, 2016. 328 o. 2 A munka változó világa OTKA K 109830. sz. kutatás. 3

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON lyet az akciók kivitelezői az elnevezéssel jeleztek. Az egyéb akciók között szerepelnek más olyan megmozdulások, amelyek nyomásgyakorlásra, figyelemfelhívásra alkalmasak voltak, de nem voltak besorolhatók másik akciófajtába, mind pél dául a csoportos felmondások, a nemzeti konzul tációs levelek összegyűjtése és hulladékként való hasznosítása, vagy az éhségsztrájk. 1. Az akciók jogi és munkaerőpiaci környezete A Bevezetőben említettem, hogy a 2010. év törés pontot jelent a rendszerváltás utáni munkaügyi kapcsolatok történetében, míg a korábbi években a lassú, de haladó építkezés volt jellemző, 2010től a rendszer lebontása zajlik. A közvetlen előzmény a belpolitikai és gazdasá gi válság, amely megágyazott a kétharmados Fidesz-KDNP győzelemnek és ezzel megnyitotta az utat munkajogviszonyok és a munkaügyi kap csolatok átalakításának, mely utóbbi nem véletlenül kezdődött a sztrájktörvény módosításával és az érdekegyeztetési rendszer legfontosabb elemeinek megszüntetésével 3 . A munkajog átalakítása az összes jogállási törvényt magában foglalta. 2011-ben létrejött a kormánytisztviselői jogviszony, elfogadták az Alaptörvényt, majd ennek nyomán az egyesülési jogról szóló törvény helyett is új törvényt alkotott a parlament. Több lépésben módosították, illetve újraalkották a rendvédelmi és a katonai szolgálati jogviszonyokat szabályozó törvényeket, 2012-ben hatályba lépett a második Munka törvénykönyve (2012. évi I. tv., a továbbiakban Mt.). Látszólag a közalkalmazotti jogállást érintette ez a jogalkotási folyamat a legkevésbé, hiszen az 1992. évi XXXIII. tv. esetében csak kisebb módosítások történtek. Eközben azonban egyre szélesebb alkalmazotti csoportokat vontak ki a törvény lényeges előírá sai alól, számtalan előmeneteli és illetményrend szer született, amelyek segítségével felszeletelték a közalkalmazotti jogállásúak korábban egységes tömegét. Az ún. életpályamodellek alkalmazá sával összehasonlíthatatlanná tették a bérrendszereket, az egyes foglalkozási csoportok nem ismerik a hozzájuk hasonló más csoportok bér rendszereit és tényleges illetmény-színvonalát. Ugyanakkor egész ágazatok maradtak ki az életpályamodellek nyújtotta bérelőnyökből, és dol goznak 10 éve a Kjt. változatlan bértáblája szerinti illetményért, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy közel százezer közalkalmazott a garantált bérminimumot keresi meg. A 2012. évi Mt. lerontotta a szakszervezetek működési feltételeit, a sztrájktörvény módosí tásával együtt kivette a munkaharc lehetséges szereplői közül a többnyire még elégséges szol gáltatás nyújtására kötelezett köztulajdonban álló munkáltatók munkavállalóit – akik a korábbiakban a legjobban szervezett szakszervezetek tagságát adták. Az érdekegyeztetési rendszer egyes intézményeinek megszűnése és más intézményeinek pusztán formális működteté se komolyan megnehezítette a munkavállalók üzeneteinek eljuttatását a kormányhoz, amely egyébként az észlelt üzenetekre is alig, vagy elutasítóan reagál. 2015-ben a rendvédelmi feladatokat ellátó szer vek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 333.§(1) bekezdése megtiltotta a polgári nemzetbizton sági szolgálatoknál a hivatásos állomány érdekvédelmére szakszervezet szervezését, ezzel a rendszerváltás óta először tiltotta meg az egye sülési jog gyakorlását egy munkavállalói csoport számára. 4 3 2011-ben megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács és a teljes foglalkoztatási érdekegyeztetés, 2012-ben létrejött ugyan a Verseny szféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma(VKF), ezt azonban nem tekinthetjük valódi érdekegyeztető fórumnak. 4 A tilalommal kapcsolatosan az alapvető jogok biztosának Jelentése arra a következtetésre jutott, hogy„...a polgári nemzetbiztonsági szolgá lat hivatásos állományú tagjai szakszervezeti egyesülési jogának kizárása visszásságot okoz..., mely kizárás sem az egyesülési jog tartalmából, sem a hazai jogrendszer részét képező nemzetközi egyezmények értelmezéséből nem vezethető le.” A Biztos jogszabálymódosításra kérte fel a felelős minisztert:„... készítse elő a jogszabályi környezet olyan módosítását, mellyel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állomá nyának tagjainak biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk(5) bekezdésében lévő szakszervezeti egyesülés létrehozásához való jogának gyakorlását.” Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-2047/2016. számú ügyben 11-12. oldal. Ld.: https://www.ajbh.hu/documents/10180/2500969/ J e l e nt% C 3% A 9 s+A B+ in d% C 3% A D t v% C 3% A1ny r% C 3% B 3 l+ a+ n e mze t b iz to ns% C 3% A1gi+ szo l g% C 3% A1l ato k+t ag jaina k+ sze r ve z ke d% C 3% A 9si+szabads%C3%A1ga+kapcs%C3%A1n+2047_2016/95f6d56d-b5c0-4450-b2c8-51112669838f?version=1.0 2016. április 13-ai letöltés. 4

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON A munkajog átalakítása az évtized második felé ben is folytatódott, megszületett, majd eltűnt az állami tisztviselői szolgálati jogviszony, amelyben a közigazgatási hivatalok állománya dolgozott, míg be nem sorolták a kormánytisztviselőkkel együtt a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. hatálya alá. 2019-től létrejött két új jog viszony, a rendvédelmi alkalmazotti és a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, amelybe a korábban e szerveknél közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó csoportokat soroltak át. Ezeket is beszá mítva jelenleg a közszférában mintegy harminc illetmény-előmeneteli rendszer van hatályban, amely ebben a körben az egységes fellépés és a koncentrált bérharc jelentős akadálya. A sztrájktörvény módosításával megkezdett folyamatot a vizsgált időszakban a gyülekezési jogról szóló törvény jelentős módosítása zárta – egyelőre. A 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról a korábbiaknál sokkal részletesebb, olyan kérdéseket is szabályoz, amelyeket a korábbi jogszabály nem. Ennek következtében a munkaügyekben szervezett utcai akciók kivitelezése sokkal nagyobb körültekintést igényel, bár egyelőre a rendőrség nem használja ki az új jogsza bály rejtette lehetőségeket. Annak ellenére, hogy a jogalkotási boom egyik deklarált célja a jogszerű foglalkoztatás elő segítése lett volna, a munkaügyi ellenőrzés változatlanul a munkáltatók 60-70%-ánál álla pít meg szabálysértéseket, amelyek a munka vállalók 70-80%-át érintik. Időközben jelentős változások mentek végbe a munkaügyi viták kezelésének szabályaiban, illetve az azokat rendező intézményrendszerben is. Átalakult a munkaügyi bíráskodás, megszűnt a munkaügyi perek ingyenessége, ami irreálisan megnövelte a pervesztéssel járó költségeket, így soha nem látott mértékben lecsökkent a munkaügyi perek száma 5 . 2015-ben a Nemzeti Munkaügyi Hiva tallal együtt gyakorlatilag megszűnt a Munka ügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, helyét a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat vette át, amelynek működéséről nincsenek ada taim. A kollektív érdekvédelmet és a közös fellépés lehetőségeit a fent jelzett változások folyama tosan erodálták, de hozzájárult ehhez a szakszervezeti szervezettség jelentős csökkenése is, amely 2015-ben már csak 8% volt, bár a KSH ada tai alapján a csökkenés lassulni látszik. 6 Az alábbi táblázatban látható 9%-os szervezettség mellett a kérdezettek 25%-a válaszolta azt, hogy a mun kahelyén működik szakszervezet. Az évtized jellemzője, hogy a gyengülő szakszer vezetek mellett megjelentek erősödő civil moz galmak, amelyek egyszerre fejezik ki az egyes társadalmi csoportok és rétegek helyzetének tarthatatlanságát és a szakszervezetekkel való elégedetlenséget. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az együttműködés a civilek és a szakszerveze tek között javul, sokszor kerül sor közös akciókra, a kölcsönös támogatás alapvető érdek mindkét szerveződés számára. 5 Ld. erről bővebben: Berki Erzsébet: Hogyan rendezzük munkaügyi vitáinkat? Munkaügyi Szemle 2016. évi 3. sz. http://www.munkaugyi szemle.hu/hogyan-rendezzuk-munkaugyi-vitainkat 6 Egyes szakértői becslések szerint a szervezettség ennél jóval alacsonyabb, 6-7% körül van. Ld. Szabó Imre Szilárd: Szakszervezeti tag létszám Magyarországon, 2015. március 12. http://szabim.blog.hu/2015/03/12/szakszervezeti_tagletszam_magyarorszagon#more7262563 2016. április 13-ai letöltés. 5

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 1. sz. táblázat: Szakszervezeti szervezettség ágazatok szerint(2001–2015,%) Nemzetgazdasági ág 2001 2004 A – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,0 10,1 B – bányászat, kőfejtés 30,1 37,6 C – feldolgozóipar 15,8 14,6 D – villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 30,0 31,5 E – vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 24,8 25,0 gazdálkodás, szennyeződésmentesítés F – építőipar 3,8 4,1 G – kereskedelem, gépjárműjavítás 7,1 5,3 H – szállítás, raktározás 40,0 34,2 I – szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4,4 4,1 J – információ, kommunikáció 20,2 16,4 K – pénzügyi, biztosítási tevékenység 16,2 12,3 L – ingatlanügyletek 7,0 5,5 M – szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 8,6 6,7 N – adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 11,8 9,3 O – közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 29,3 26,0 P – oktatás 39,4 29,3 Q – humán-egészségügyi, szociális ellátás 33,8 26,3 R – művészet, szórakoztatás 12,8 14,2 S+t+u egyéb 12,0 12,9 Összesen 19,7 16,9 Forrás: KSH, 2015: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_szerv4_7.html 2009 3,9 23,9 10,0 29,7 20,7 2,4 2,8 27,5 1,6 2,9 11,4 5,2 3,2 3,0 22,4 23,9 20,0 14,5 6,4 12,0 2015 1,4 16,7 7,8 29,0 12,3 2,0 3,3 22,3 0,9 3,3 7,0 2,2 3,2 3,2 10,7 19,0 17,7 8,1 1,8 9,0 A munkafeltételek és a munkavállalók érdekérvé nyesítési lehetőségeinek jogszabályi úton történő lerontása mellett a munkaerőpiacon két fontos változást detektálhatunk, amelyek természetesen nem függetlenek egymástól. 2008-tól mostanáig – becslések szerint – közel egymillió aktív munkavállaló hagyta el az országot, ezzel a hazai munkaerőpiacot. 2011-ben elfo gadta a parlament a közfoglalkoztatásról szóló törvényt(2011. évi CVI. törvény) és megkezdődött a közmunka erőltetett szervezése, ennek ellenére 2014-ig nem javultak jelentősen a foglalkoztatási mutatók. Az évtized második felében, tartós világ piaci konjunktúrával a háttérben, fordult a kocka, munkaerőhiány alakult ki 7 . Ez azonban nem jelen7 Meggyőződésem szerint ez a munkaerőhiány messze nem akkora, mint amekkorának a híradások alapján látszik, de a cégek munkaerő gazdálkodására gyakorolt hatását semmi esetre sem lehet elhanyagolni. Ld.: Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problé májáról hittél. 2019. május 23. https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/felejts-el-mindent-amit-eddig-magyarorszag-legnagyobb-prob lemajarol-hittel.325143.html 2019. május 24-ei letöltés, és Latyák Balázs: Lassan elkerülhetetlenné válik a külföldi munkaerő bevonása a hazai piacon. 2019. 05. 31. https://www.vg.hu/velemeny/interju/lassan-elkerulhetetlenne-valik-a-kulfoldi-munkaero-bevonasa-a-hazai-piacon- 2-­ 1545116/?fbclid=IwAR2ivIrkl3fQslMjfEnq6kFRXRJtS4VjGXbRoeaSDTuNXHpxvIRPqFQiQDg 2019-05.31-ei letöltés 6

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON ti egyúttal a munkanélküliség megszűnését, miu tán a korábbi időszakban a munkanélküliek egy része tragikus mértékig elszegényedett és foglal koztathatatlanná vált, így a közmunkások jelentős hányada is. Ennek következtében kialakult egy 3-4 millió főre tehető szegény tömeg, amely nek nincsenek mobilitási esélyei, és a munkavállalási korúak egy része nem tud beilleszkedni az elsődleges munkaerőpiacba. A munkaerőhiány enyhítésére tett kormányzati kísérletek kudarcba fulladtak, napjainkban a vendégmunkások alkal mazása van fellendülőben. Ez kétségtelenül hoz zájárul a hiány enyhítéséhez, miközben rontja a hazai munkavállalók esélyeit a bérharc és a jobb munkafeltételekért folytatott küzdelem terén. Ezzel összefüggésben jelent meg a rabszolgatör vény néven elhíresült Mt. módosítás, amely meg növelte a lehetséges túlórák számát, kielégítve azoknak a munkáltatóknak az igényeit, amelyek a megfelelő foglalkoztatás helyett a vendégmun kások alkalmazását választják. 8 Nem utolsósorban a munkaerőhiány hatására a bérek és a keresetek jelentősen emelkedtek, külö nösen, ha a KSH – egyébként vitatott – számait vesszük alapul. 9 2. sz. táblázat: A foglalkoztatottak száma és a keresetek alakulása 2010–2018. Év Gazdaságilag aktív Alkalmazásban állók havi Egy keresőre jutó népesség száma, bruttó átlagkeresete a reálkereset indexe, január 1., ezer fő nemzetgazdaságban, Ft 1960= 100% 2010 4 177 202 525 174 2011 4 192 213 094 178 2012 4 245 223 060 172 2013 4 296 230 714 177 2014 4 385 237 695 183 2015 4 464 247 924 191 2016 4 538 263 171 205 2017 4 595 297 017 226 2018 4 618 329 943 244 Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html Az átlag és a medián bér közötti jelentős különb ség arra utal, hogy a keresetek eloszlása nagyon egyenetlen. A minimálbér és a garantált bérminimum minden évben emelkedett, ez azonban nem járt együtt az egész bérhierarchia„feljebb csúszásával”, összességében a munkavállalók több mint fele jóval az átlag alatt keres. 10 Ilyen körülmények között a KSH átlagkereseti adatainak publikálása és széles körben történő vitatá sa hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években felerősödött az elégedetlenség és a bérharc: magukat jól szituált munkásnak tartó munkavállalók tömegei sérelmezik, hogy az átlagot sem keresik meg. Ilyenek a jelek szerint nagyon 8 Nem egészen világos, hogy a kormány a magánmunkáltatóknak vagy a költségvetési szerveknek akart-e kedvezni a törvénymódosítás erőltetésével és a tiltakozások elleni elfogadásával, az azonban bizonyos, hogy a jelenlegi munkaidő-szervezési kondíciók leginkább azoknak a vendégmunkásoknak felelnek meg, akik számára a Magyarországon eltöltött szabadidőnek nincs értéke, a túlórával megkereshető plusz bérnek annál inkább – még akkor is, ha minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatják őket. Ld. még Meszmann T. Tibor(szerk.) Munkafel tételek a dél-alföldi autóiparban. Vasas Szakszervezet 2019. 9 A vitához ld. Büttl Ferenc: Az átlagkereset mítoszta és a valóság. https://kettosmerce.blog.hu/2017/07/04/az_atlagkereset_mitosza_es_a_ valosag 2017. július 4., 2019. május 24-ei letöltés és Sztojcsev Iván: Hogy jön ki a 300 ezres átlagbér, ha ilyen sokan keresnek kevesebbet? https:// hvg.hu/gazdasag/20170825_Hogy_jon_ki_a_300_ezres_atlagber_ha_ilyen_sokan_keresnek_kevesebbet 2017. augusztus. 25. 2019. május 24-ei letöltés. 10 Ld. ehhez: Tamásné Szabó Zsuzsanna: Tízből hét magyarnak csak álom az átlagbér. 2018. 10. 02. https://24.hu/kozelet/2018/10/02/atlag ber-fizetes-minimalber/ 2019.május 24-ei letöltés 7

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON sokan vannak. Egy PM elemzés szerint 2018-ban „a vállalatok körében az alkalmazottak 42,4%-át érintette 2018-ban a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Ez csaknem egyenletesen oszlott meg: 21,4%-ot, vagyis 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér emelése és 21%-ot, vagyis 436 ezer munkavállalót a bérminimum növelése.” Ez összesen 879 ezer munkavállalót jelent a vál lalkozások körében, az állami szektorban – szakértői becslések alapján – további 230-250 ezer ember dolgozik a legkisebb bérért, azaz„a teljes nemzetgazdaságban 1,1 millió fő kapja a törvény ben meghatározott legkisebb bért.” 11 Részben a munkaügyi ellenőrzésekről szóló jelentések, részben kutatások mutatnak rá arra a problémára, hogy a tömeges minimálbéren törté nő foglalkoztatás a versenyszférában együtt jár az ún. zsebbe fizetéssel, vagyis a munkavállalók jelentős része nem annyit keres, amennyit a sta tisztika mutat. Témánk szempontjából ennek az a jelentősége, hogy a szürke-fekete foglalkoztatás sal szemben a szakszervezetek is tehetetlenek, ebben a zónában nem lehet szervezkedni sem. Könnyen belátható, hogy a feketén fizetett bérrész legalizálása a munkavállalók számára rövid távon tiszta veszteség, hiszen adók és járulékok terhelik, így a szakszervezet csak úgy tehetne a munkavállalóknak„versenyképes ajánlatot”, ha ennek a fekete hányadnak közel a dupláját sike rülne kiharcolnia. Erre azonban már csak azért sincs esélye, mert ez a megállapodás a munkál tatónak a feketén kifizetett bér közel háromszo rosába kerülne. Ilyen körülmények között egyes ágazatokban a munkavállalók hallani sem akarnak a szakszervezetről, amelynek színre lépé se megbontaná a ma már szokásjogon alapuló egyéni alkurendszereket. Ami összességében a magyar gazdaság helyzetét, kilátásait illeti, az elemzők egybehangzó véle ménye szerint a magas gazdasági növekedés és a látszólagos egyensúly ellenére az ország leszakadóban van, mind a jövedelmi színvonalat, mind a versenyképességet tekintve, a válság óta eltelt időben az EU kelet-európai tagországai is sokkal jobban kihasználták a konjunktúra lehető ségeit és az EU-tól kapott támogatásokat, mint a magyar gazdaság 12 . Különösen nagy a gazdaság kitettsége a német autóiparnak, amely jelen tősen hozzájárul a GDP-hez, de Magyarországon hagyományos modelleket gyárt, amelyeket hos�szabb távon lecserél majd és dönteni fog arról, hogy az új kapacitásokat hová telepítse. A követ kező gazdasági válság kezelését, amelynek elője lei már érezhetőek a munkaerőpiacon 13 , a mára kialakult politikai helyzet is jelentősen nehezíteni fogja: az a politikai elszigeteltség, amelybe a kor mány belenyomta az országot azt is jelenti, hogy külső segítségre nem számíthatunk. 2. Az akciók főbb jellemzői 2.1. Az akciók számának alakulása A sztrájktörvény 2010. év végi módosításának, mint ismeretes, az volt a lényege, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosítása, illetve megállapítása nélkül a sztrájk jogellenes. A meg állapításra három megoldás áll rendelkezésre, a törvényi szabályozás, a megállapodás és ezek hiányában a bírósági megállapítás. A törvénymó dosítás interpretációi szinte kivétel nélkül arról szóltak, hogy ettől fogva lehetetlen a sztrájk, hol ott a még elégséges szolgáltatás nyújtására nem kötelezett szektorokra nézve mindössze annyi változás történt, hogy a jogellenes sztrájkok közé bekerült az az eset is, ha a szervezők nem tesz nek eleget a munkáltatóval való együttműködési kötelezettségüknek. Hogy ez utóbbi mit jelent, annak a tartalmi kifejtésére nem került sor, illetve nem zavarta a jogalkotót, hogy adott pillanatban nem volt olyan törvényi szabály, amely a még elégséges szolgáltatást szabályozta volna. A kor 11 Hornyák József: Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon. 2019. január 7. https://www.portfolio. hu/gazdasag/sosem-latott-szamok-kiderult-mennyien-dolgoznak-minimalberert-magyarorszagon.309419.html 2019. május 24-ei letöltés. 12 Ld. pl.: Eurostat: A második legszegényebb nép a magyar az EU-ban. 2018. december. 14 https://hvg.hu/gazdasag/20181214_Eurostat_a_ masodik_legszegenyebb_nep_a_magyar_az_EUban/nyomtatas 2019. május 30-ai letöltés 13 Ld.: Nagy a baj? Már nem munkaerőhiány van, hanem elbocsátások. https://szakszervezetek.hu/hirek/18559-nagy-a-baj-mar-nem-munka erohiany-van-hanem-elbocsatasok 2019.05.30-ai letöltés 8

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON mány fiókjaiban valószínű készen volt már az a két törvénymódosítás tervezet, amelyet hama rosan elfogadott a parlament, így a személyszál lításban és a postai szolgáltatásokban ma már létezik ilyen szabályozás. Végül is a potenciális sztrájkszervezők, úgy tűnik, néhány évig abban a pszichózisban éltek, hogy nem lehet sztrájkot szervezni, ezzel szemben tüntetéseket és más akciókat a korábbiakhoz hasonlóan igen. Ennek következtében az 2019-es évet kivéve a sztrájkok száma az évtizedben végig a korábbi évek átlaga alatt maradt, míg a tünte tések száma elérte, illetve meghaladta a korábbi átlagot 14 . A teljes akciószám utolsó 9 egész évi átlaga kicsivel magasabb, mint a rendszerváltás óta előzőleg eltelt időszak évi átlaga. 3. sz. táblázat: Az akciók száma és jellege 2010–2019. Év/ Jelleg Figy. sztrájk Sztrájk Szolidaritási Sztrájkok sztrájk együtt 2010 2 7 1 10 2011 2 2 0 4 2012 1 1 0 2 2013 0 3 0 3 2014 1 0 0 1 2015 1 5 0 6 2016 3 5 0 8 2017 3 5 0 8 2018 3 5 0 8 2019 7 8 1 16 Össz. 23 41 2 66 Átlag 2010- 2 4 0 6 2018. Átlag 1989- 7 5 0 12 2009 Utcai tüntetés 15 25 18 26 24 20 15 11 13 12 179 19 11 Aláírásgyűjtés, petíció 4 3 3 4 2 0 1 2 3 2 24 2 4 Egyéb 6 12 8 17 14 8 3 0 1 3 72 8 15 Össz. 35 44 31 50 41 34 27 21 25 33 341 34 32 Azt az állapotot, amely a sztrájktörvény elfoga dása után közvetlenül jellemezte a munkaügyi akciókat, nevezetesen, hogy az akciók közel fele sztrájk, csak 2019-ben látjuk újra(ami még vál tozhat, hiszen a 2019-es év nagyobb része még előttünk áll). 14 A 2010 előtti adatok forrása a Sztrájk 2.0 c. könyv, illetve az annak alapjául szolgáló adatbázis. 9

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 1 1 . . sz s . z á . b á ra b : r A a: sz A tr s áj z k t o r k á é jk s o a k m é u s nk a a m be u sz n ü k n a te b t e és s s z e ü l n ne te m té já s r s ó e a l k n ci e ó m k s j z á á r m ó á a n k ak ci a ó la k ku s l z á á sa mának alakulása 60 50 Munkabeszüntetéssel 40 nem járó akciók 30 20 Sztrájkok együtt 10 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Ha összevonjuk a sztrájkok és a többi akció kategóriáit, azt látjuk, hogy a vizsgált évtizedben a sztrájkok száma 2014-ig csökken, majd enyhén emelkedik, míg a többi akció száma 2013-tól tendenciózusan csökken és 2017-től emelkedik ismét. Láthatóan a kétféle akció között létezik helyettesítés ebben az időszakban – aki nem tud sztrájkot szervezni, az más akciót szervez. Ez a tendencia 2017-ben törik meg, ettől kezdve a két görbe közel párhuzamos emelkedést mutat, a szereplők egy része kiheverte a sztrájktör vény módosítása okozta sokkot, a másik része – főként a még elégséges szolgáltatás biztosítá sára kötelezettek amúgy bizonytalan köre – más eszközökhöz nyúl. A 3. sz. táblázatban dőlt sorokkal jelöltem a választási éveket. A korábbi adatok elemzéséből az tűnt ki, hogy a választások erőteljesen befolyá solják a munkaügyi akciók számát, a választások előtt a szám csökken, az új kormány megalakulá sa utáni„türelmi idő” letelte után pedig merede ken emelkedik. Ennek kontrollálására tekintsük át a fenti adatokat választási ciklusok szerinti bon tásban. Mint a 4. sz. táblázatban látható, 2010-ben a választások előtt időarányosan nézve(az évi átlag 34 akció negyede kerekítve 9, a választások előtti akciószám pedig 19) nagyon is sok akció történt, miközben a választások utáni háromnegyed évben az átlagos 27 akció helyett csak 16 akciót szerveztek. Vagyis ebben az idő szakban az általános belpolitikai válság hatása látszik, amelyet mintha megoldott volna az új kormány megalakulása. Mint tudjuk, ez nem tör tént meg, csak a válság gyökerei ma másfélék. Ezek a számok mindenesetre alátámasztják azt a közvélekedést, hogy a Fidesz erősen támo gatta a választások előtti sztrájkokat és más akciókat, fokozva ezzel a megelőző kormány nehézségeit. Ez az időszak arra is jó volt, hogy meglássa egy relatíve liberális sztrájktörvény hatalomra gyakorolt negatív hatásait és előké szítse annak módosítását, amely az év végén be is következett. 10

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 4. sz. táblázat: Az akciók számának alakulása kormányzati ciklusok szerint Kor­mány­­zati Év Fi­gyel­ Sztrájk Szolida- Sztrájkok Utcai Aláírás- Egyéb Össz. ciklus mez­te­tő ritási együtt tüntetés gyűjtés, sztrájk sztrájk petíció 1. 2010 0 7 1 2010 2 0 0 2011 2 2 0 2. 2012 1 1 0 2013 0 3 0 2014 0 0 0 2014 1 0 0 2015 1 5 0 3. 2016 3 5 0 2017 3 5 0 2018 3 4 0 2018 0 1 0 4. 2019 7 8 1 Összesen 23 41 2 8 9 1 1 19 2 6 3 5 16 4 25 3 12 44 2 18 3 8 31 3 26 4 17 50 0 7 0 3 10 1 17 2 11 31 6 20 0 8 34 8 15 1 3 27 8 11 2 0 21 7 3 0 0 10 1 10 3 1 15 16 12 2 3 33 66 179 24 72 341 A 2010–2014-es ciklusban szinte nem voltak sztrájkok(ld. a fenti pszichózisról írottakat), bár a tüntetések és egyéb akciók száma igen magas, két évben is jóval meghaladja az átlagot. Ebben az időszakban elsősorban a rendvédelmi ágazat ban szerveztek tüntetéseket, miután ez volt az első olyan alkalmazotti csoport, amelyet komoly szociális jogoktól fosztottak meg a törvénymó dosítások, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése pedig más ágazatok munkavállalóit is akciók szervezésére sarkallta. Míg azonban a rendvédelmiek azért nem szerveztek sztrájkot, mert nincs ehhez joguk, a civil munkavállalók esetében a hátrányos intézkedések nem juttatták el ezeket a csopor tokat a sztrájkig, az ebben a ciklusban lezajlott sztrájkok egy munkáltatóra korlátozódtak és a helyi bérharc eszközei voltak. 2014-ben a választások előtt alig volt akció, a választások után azonban ismét az átlag feletti a számuk – ezúttal az akciót szervezők nem biz tosítottak az új kormánynak türelmi időt – főleg, hogy a kormány valójában nem volt új. A 20152018-as időszakot átlagos és átlag alatti számok jellemzik, amellett, hogy a sztrájkok száma némileg nő a tüntetések és más megmozdulások szá ma pedig csökken. 2017-18-ra mintha végképp elfáradtak volna az akciókat szervezők. A 2018. év első negyede és a választások utáni három negyede lényegében nem különbözik egymástól (a sztrájkok évada a tél vége és a tavasz egyéb ként is), azaz ez az időszak összességében nem igazolja a választási évekről korábban mondotta kat. Ennek oka nyilván az, hogy a Fidesz-KDNP választási győzelme az utóbbi két alkalommal azt jelentette, hogy a lényegileg ugyanattól a politikai erőtől követelik az akciót szervezők a problémáik megoldását, a választás csak egy epizód a hata lomgyakorlás folyamatos történetében. 2019ben fordulat következik be abban a tekintetben, hogy a sztrájkok száma radikálisan megnő, a tün tetések száma – eddig – valamivel lassabban, de szintén nő, vagyis ezúttal generálisan nem lehet kijelenteni, hogy a szervezők a sztrájkokat tünte tésekkel„helyettesítik”. 11

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2.2. A címzettek A fenti adatok értékelését határozottan árnyalja, ha megvizsgáljuk, kik voltak az akciók címzettjei. Mint 2. sz. ábrán látható az akciók legyakoribb címzettje a kormány és a parlament(a parla mentnek az akciók csak egy csekély része szól közvetlenül, miután oda a kormányon keresztül vezet az út). A második legyakoribb címzett a munkáltató, illetve szintén csekély részben a tulajdonos. A helyi önkormányzatok hatáskörük elvesztésével párhuzamosan elvesztették a jelen tőségüket a munkaügyi akciókban is. Az adatbá zisban szerepelnek azok az akciók, amelyeket az EU szakszervezetei közösen szerveztek, és részt vettek benne a magyar konföderációk, ezek köve telései részben az EU döntéshozóit, kisebb részben minden tagország döntéshozóit célozták. Az egyéb címzettek(összesen 5) között előfordul egy másik ország kormánya, illetve nagykövetsége, esetleg másik szakszervezet és szolidaritási megmozdulások is. Ha a címzettek arányainak időbeli alakulását vizsgáljuk, látható, hogy 2012-2016-ban folya matosan növekszik a kormány és a parlament részesedése, 2016-ban eléri a 63%-ot, 2017-ben valamelyest csökken, majd 2018-ban 64%-ra nő. 2. sz. á 2 b . ra s : z A . z á a b k r c a ió : k A c z ím a z k e c tt i je ó i k a c v í iz m sg z á e lt tt id je ő i sz a a v kb iz a s n gált időszakban 100% 80% 60% 40% 20% 0% EU Egyéb Kormány, parlament Helyi önkormányzat Munkáltató, tulajdonos 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Összesen Ez a jelenség két dologra utal. Egyfelől arra, hogy a kormány a munkafeltételek alakításában közvetlenül részt vesz. Ez a nagyrészt öröklött, de a jelenlegi kurzusba nagyon is beleillő prob léma folyamatosan roncsolja a magyar munka erőpiacot, eszközei elsősorban közszféra jogál lási törvényei és a szaktörvények, amelyekkel közvetlenül szabályozza a munkafeltételek igen tág körét, szinte semmit nem hagyva a munkáltatók autonóm intézkedéseire, illetve kollektív szerződésekre(Pl. a közszférában egyedül köz alkalmazotti körben lehet kollektív szerződést kötni a munkáltatóval, de a bértáblában található illetménytől csak akkor lehet eltérni, ha az egyes közalkalmazott minősítése erre alapot ad. Így bérmegállapodást létrehozni lehetetlen. De az is jogszabályban található, hogy a pedagógus hány órát köteles az iskolában eltölteni stb.) A versenyszférában a közvetlen beavatkozás esz köze a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve a különböző adó- és járulékszabályok, a jövedelmekre és a társadalombiztosítási jogok12

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON ra vonatkozó szabályok mellett olyanok is, mint az egyes cafeteria-elemek adóztatása, amely speciális szabályozásnak semmiféle közgaz dasági indoka nincs. De ide sorolhatjuk az Mt. egyes rendelkezéseit, például azt, amely a köz tulajdonban álló vállalatok számára megtiltja, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő része ként kezeljék. A másik jelenség, amely megalapozza a kormány címzettségét, a munkaügyi kapcsolatok fejletlen sége, nevezetesen az a probléma, hogy a mun káltatók és a munkavállalók a közvetlen tárgyalás helyett a kormány segítségével akarják megoldani a problémáikat.(A munkáltatók jelentős része ma is a kormánynál lobbizik a munkaerőpiaci feszültségek enyhítése, illetve a jogszabályok lazítása érdekében, mint történt az a 2012-es Mt. írása idején, ahelyett, hogy tisztességes munkáltatóként viselkednének és megnyernék maguknak a munkavállalókat – ha ez kissé sommás kijelentés is.) Ennek az attitűdnek a kialakulásá ban, illetve fennmaradásában a szocialista kor mányok jelentős szerepet játszottak. 2010 óta azonban a kormány nem alkalmas arra, hogy a szakszervezetek követeléseit befogadja, az érin tettek azonban láthatóan nehezen tanulták meg, hogy nem várhatják a kormánytól, hogy megoldja a problémáikat. E tekintetben örvendetes fordulat a 2019-es év, amikor leginkább úgy tűnik, hogy a munkavállalók harcaikban adekvát címzetteket választottak: a bérharcokkal a munkáltatókat, a jogszabályok okozta zavarok miatt szervezett akciókkal a kormányt célozták. Erre utal az akció típusának megválasztásában látható differen­ ciált­ság is. 3. sz. ábra: Az akció típusa és a címzett 3. sz. ábra: Az akció típusa és a címzett 100% 80% 60% Egyéb Aláírásgyűjtés, petíció Utcai tüntetés 40% Szolidaritási sztrájk 20% Sztrájk 0% Figyelmeztető sztrájk Munkáltató, tulajdonos Helyi önkormányzat Kormány, parlament Egyéb EU Az itt vizsgált 341 akció közül a munkáltatóknak címzett akcióknál 42% a sztrájk és a figyelmez tető sztrájk együtt, ami már-már megközelíti a 90-es évek elején látott, a jelenleginél sokkal „egészségesebb” helyzetet, amikor az akciók cc. fele sztrájk volt és azokat 80%-ban a munkál tatóknak címezték. A munkáltatóknak címzett akciók több mint harmada tüntetés, amelyekben a főbb követelések a szakszervezeti jogsérelmek orvoslása, a fizikai munkafeltételek és a munka 13

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON védelem kérdéseiben fogalmazódtak meg. Mint látható, a munkáltatókon kívül a vizsgált időszak ban a kormányt is támadták sztrájkkal, ezek az esetek részben a köz- és felsőoktatásban, vala mint az MKKSZ által a közigazgatásban szerve zett sztrájkok, vagyis itt a kormány, mint a munkafeltételek közvetlen szabályozója, illetve mint munkáltató került címzetti szerepbe. A kormány nak címzett akciók zöme tüntetés és más puhább akciófajta, amelyek között magas az ún. nyílt levelek száma. A helyi önkormányzatnak, egyéb címzettnek, illetve az európai döntéshozóknak címzett akciók között nincs sztrájk, de magas a tüntetések és az egyéb akciók aránya. 2.3. A kezdeményezők A dolgozat elején említettem, hogy örvendetesen nő a civil megmozdulások száma. Az akciót kez deményezők személye a következőképpen ala kult: 5. sz. táblázat: Az akciót kezdeményezők személye Év/ szervező Munkavállalói csoport, civil szervezet Egy szakszervezet Több szakszervezet 2010 2 24 8 2011 7 26 10 2012 3 20 7 2013 12 29 6 2014 9 29 2 2015 7 18 4 2016 5 15 4 2017 5 12 4 2018 9 15 1 2019 9 21 2 Össz. 68 209 48 Egyéb 1 1 1 3 1 5 3 0 0 1 16 Összesen 35 44 31 50 41 34 27 21 25 33 341 A civilek/szervezetlen munkavállalók aktivi tása ellenére a korábbi időszakokhoz képest nőtt a szakszervezeti szervezésű akciók ará nya, különösen örvendetes, hogy 48 akcióban különböző szakszervezetek összefogása való sult meg. Ezek között szép számmal vannak olyanok, amelyekben különböző konföderá ciókhoz tartozó szervezetek, illetve maguk a konföderációk fogtak össze. Sajnálatos módon azonban ebben az időszakban csak egy olyan akció volt, amelyben valamennyi konföderáció részt vett. A Munkástanácsok és a Liga külön állása sok kérdésben nyilvánvaló, különösen a Munkástanácsok Országos Szövetsége dekla rálja gyakran, hogy nem ért egyet a többiekkel egy-egy probléma értékelésében. A Liga Szakszervezetek súlya és a mozgalom egészére gyakorolt hatása egyébként jelentősen meggyengült ebben az évtizedben, ez részben a korábbi elnök személye körül kialakult zavaros helyzetnek, részben annak köszönhető, hogy a Liga tagszervezeteinek egy része kilé pett a szövetségből, amikor konstatálta, hogy a Fidesszel való intenzív kapcsolat nem tart ható fenn és nem is lesz„kifizetődő”. Miután a Fidesz hatalomra kerülésével a Liga az ak­ció­ kat szinte beszüntette, belső elvi ellentétek is hozzájárultak a tagszervezetek elvesztéséhez. Ilyen körülmények között a szakszervezeti konföderációk között vezető szerepbe került a MaSZSZ, amely az MSZOSZ és az ASZSZ egyesülésével jött lére, illetve változatlanul 14

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON egyedül küzd a közszférában a SZEF, amely az utolsó pillanatban kihátrált az egyesülésből és az ÉSZT-tel való együttműködésének sincse nek látható jelei. Az akciók kezdeményezői, illetve ezek jogviszo nya és az ágazati hovatartozásuk értelem­sze­ rűen szoros összefüggést mutat egymással, de a címzettek személyével is. 4. sz 4 . á . b s r z a: . A áb ke r z a d : e A m k én e y z e d z e ő m k jo é g n v y is e z z o ő n k ya jo és gv a i c s í z m o z n e y tt a és a címzett 100% 4 1 3 80% 41 11 5 7 1 1 4 60% 92 15 9 2 5 198 40% 104 35 10 20% 0% 117 4 12 10 EU Egyéb Kormány, parlament Helyi önkormányzat Munkáltató, tulajdonos Mt. Ktv. Kjt. Hszt. Ptk. Vegyes Egyéb Összesen Nyilvánvaló, hogy a legtöbb, az Mt. hatálya alatt szervezett akció a munkáltatókra irányul, ugyanakkor az összes akció 12%-át teszik ki az Mt. hatá lya alatt szervezett, de a kormánynak címzett akciók. Ennél természetszerűen rosszabb a helyzet a Kjt. hatálya alatt szervezett akciók esetében. 107 akcióból 92 irányult a kormányra, ami az összes akció 27%-a, a közalkalmazotti körben szervezett akciók 86%-a. Ebből egyenesen következik, hogy a közalkalmazottak munkáltatóinak jószerével nincs ráhatásuk azokra a problémákra, amelyek miatt a közalkalmazottak akciókat szerveztek, a munkafeltételek alakítása közvetlenül a kormány, illetve a parlament kezében van. Ennek humán politikai következményeit itt nem fejthetjük ki, de világos, hogy ha az intézményekben semmiféle humánerőforrás-gazdálkodásról nem lehet szó, az az intézmények működésére nyilván­valóan rossz hatással van. Ha a közalkalmazottak dolga az, hogy elszenvedjék a távoli hatalom intézkedéseinek következményeit, nehéz tőlük elvárni, hogy magas színvonalú teljesítményt nyújtsanak. A Ktv.(ideértve a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők jogviszonyát szabályozó törvényeket is) és a Hszt. hatálya alatt szervezett akciók szin tén a kormány ellen irányultak, amely esetekben annak közvetlen munkáltatói minősége inkább elfogadható, mint a közalkalmazottakat foglal koztató költségvetési szervek esetében. A vegyes jogviszonnyal jellemezhető közös akciókban is dominál a kormány címzetti szerepe. Mindennek következtében az összes akciónak csak 33%-a irányult munkáltatókra, 58%-a pedig a kormányra. Az 5. sz. ábrán látható, hogy a közszférában a két kríziságazat, az egészségügy és az oktatás 15

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON viszi a prímet az akciók számában, ahol nagyjá ból háromszor annyi akciót szerveztek, mint az iparban. A korábbi időszakoktól eltérően sok kal kevesebb akciót látunk a közlekedésben, és a nagyobb ágazatok közül a legkevesebbet az iparban. Ezek az arányok két tényre vezethetők vissza. Egyrészt a problémák valóban az okta tásban és az egészségügyben a legnagyobbak és a leginkább összetettek, hosszú ideig húzódó megoldatlanságuk miatt a feszültségek nagyon felgyűltek itt. Másfelől, a sztrájktörvény módo sításával a még elégséges szolgáltatáshoz kapcsolódó szabályok megváltoztatásával a személyszállítást – vasút, közút – és a villamos­ energia-ipart kivették a potenciális sztrájkszer vezők közül. 5. sz. ábra: Az akciók számának alakulása a leginkább érintett ágazatokban 5. sz. ábra: Az akciók számának alakulása a leginkább érintett ágazatokban 45 40 Egészségügy 35 30 Oktatás, kultúra 25 Egyéb szolgáltatás 20 15 Közlekedés 10 5 Ipar 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Az arányok ilyen alakulásába belejátszó politi kai motívum, hogy a 2010-et megelőző időszak sztrájkjainak jelentős részét a Liga Szakszerve zetek szervezték, amelyek relatíve magas szervezettséggel rendelkeztek a még elégséges szolgáltatásra kötelezett területeken(főként a vasúti közlekedésben, a villamosenergia-iparban és átmenetileg az egészségügyben is), amelyek egyszerre veszítették el 2010 után a sztrájkszervezés lehetőségét és a politikai támogatottsá gukat. Itt kell kitérnünk arra a jelenségre, hogy az akció típusának megválasztása és a jogviszony szo ros összefüggésben vannak egymással. Ennek oka részben a törvényi szabályozás – egyrészt a katonai és rendvédelmi szolgálati jogviszonyban a sztrájk tilos, a köztisztviselők számára 16

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON pedig az 1994-es Megállapodás 15 szavazást ír elő a sztrájk kezdeményezése előtt, másrészt a közszféra jelentős részében feltételezhetően 16 van még elégséges szolgáltatási kötelezettség is, ami lerontja a sztrájk szervezésének esé­lyeit. Hozzátehetjük, hogy a közszféra szakszerve zetei egyébként hagyományosan nem voltak ki­f­ejezetten harcos szakszervezetek, sokszor éppen az általuk nyújtott szolgáltatások igény bevevői miatt nem szerveztek korábban sztráj kokat. Hogy ezek száma ebben az évtizedben egyes területeken kimondottan nőtt, annak a jele, hogy az elégedetlenség jóval erőteljesebb a korábbiaknál. 6. sz. á 6 b . ra s : z A . f á o b n r t a os : a A bb fo a n kc to ió s tí a p b us b o a k k a c k i i ó em típ e u lt s jo o g k vi a sz k o i n e y m ok e b l a t n jogviszonyokban 100% 6 90% 9 1 80% 6 70% 81 60% 50% 56 Aláírásgyűjtés, petíció Utcai tüntetés 40% 6 Sztrájk 30% 26 6 20% 10% 22 Figyelmeztető 8 sztrájk 0% 1 Mt. Ktv. Kjt. Hszt. Mint látható, az Mt. hatálya alatt is közel kétszer annyi tüntetést és más akciót szerveztek, mint sztrájkot, a sztrájkok száma az időszak elején és 2019-ben relatíve magasabb. A Kjt. hatálya alatt az arányok ettől is jelentősen eltérnek: 9 sztrájk és 65 tüntetés, aláírásgyűjtés és petíció történt, ami hétszeres eltérés. A Hszt. hatálya alatt értelemszerűen nem volt sztrájk, és összesen is csak 7 akció történt, amelyek között nincs kato nai szolgálati jogviszonyban szervezett akció. Ebben az időszakban a kivétel a köztisztviselők (kormány- és állami tisztviselők) köre, amelyek esetében az akciók fele sztrájk. Az összes akci óból 11-et az MKKSZ szervezett, és ebből 5 volt sztrájk. Azaz ebben a körben, ahol a megelőző 20 évben összesen 3 sztrájkot szerveztek, a sztrájkok aránya erőteljesen nőtt. Ez utóbbiból nem lehet messzemenő következ tetéseket levonni, ugyanis az akciók fő követelé se az elmúlt időszakban az egész közszolgálat ban az illetményalapok 2008-as szinten történő befagyasztása elleni tiltakozás volt. Ezt, mint az akciók fő okát a kormány elsősorban az élet­pálya­ 15 A Megállapodás részletes kritikája megtalálható a Sztrájk 2.0. c. könyvben. 16 A„feltehetően” itt azt jelenti, hogy nem szabályozza a jog, hol kell még elégséges szolgáltatást biztosítani, így azt a szokásjog alakította ki, ennek ellenére adódnak kétséges esetek, amikor a bíróság dönt abban, hogy van-e ilyen kötelezettség, amely ilyenformán jogalkalmazó helyett jogalkotói szerepbe kerül, durván megsértve a hatalmi ágak megosztásának elvét. Hasonló a helyzet abban az esetben is, amikor a bíróság álla pítja meg a még elégséges szolgáltatásokat. 17

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON modellek bevezetésével, illetve legutóbb a közigazgatásról szóló törvény hatályba léptetésével igyekezett semlegesíteni. Már említettem, hogy több körben kiszervezett közalkalmazotti csoportokat a Kjt. bértáblájának a hatálya alól, most ugyanez történt a korábbi kormány- és állami tisztviselőkkel: az új törvény hatályba léptetésé vel ugyanis jelentős és tömeges illetményemelést hajtott végre azzal együtt, hogy a törvény új besorolási és illetmény-előmeneteli rendszert is tar talmaz, azaz a köztisztviselői illetményalap rájuk már nem vonatkozik. Ilyen formán a Kjt. bértábla hatálya alatt maradt a szociális ágazat, a kultúra és a többi ágazatban a nem ágazati szakmai fog lalkozásúak rétege(mint a közoktatásban a nem pedagógus, az egészségügyben a nem orvos és ápoló foglalkozású állomány). A régi bértábla 7. sz 7 . . á s b z ra . : á A b k r ö a v : e A tel k és ö e v k e a t l e a l k é u s lá e s k a alakulása 100% hatálya alatt a köztisztviselői körből csak a tényle ges önkormányzati köztisztviselők és a független hivatalok(mint pl. az országgyűlési biztos hivata la) állománya maradt, ez összesen„csak” néhány tízezer ember. Vagyis, amíg a bértől függetlenül a kemény munkafeltételek ellen nem lázadnak az emberek, addig mégoly ügyesen szervezkedő szakszervezetek sem tudják őket harcba hívni. 2.4. A követelések Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk az akciókat a követelések oldaláról.(Az alábbiakban az első, legfontosabb követelésre koncentrálunk, ugyan akkor világos, hogy egy-egy akcióban rendszerint több követelés is megfogalmazódik.) 9 80% 9 23 8 13 7 11 11 2 27 24 2 4 60% 2 1 5 8 3 1 1 1 3 1 1 3 40% 2 4 1 19 2 1 18 12 13 17 3 20% 15 12 21 12 9 0% Egyéb Vezető személye Felszámolás, átszervezés, tulajdonosváltás Kollektív tárgyalás, szerződés Létszám Bér, egyéb juttatás 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Mint látható, az akciók igen jelentős – tendenciá jában növekvő része irányul bérkövetelések érvé nyesítésére, amelybe itt beleértjük a bért magát és a különböző juttatásokat is. A vizsgált időszak ban, összhangban a munkaerőpiaci tendenciákról mondottakkal egyre kevesebb a létszámleépítés sel kapcsolatos eset, a felszámolás, átszervezés, tulajdonosváltás miatt létrejött akcióknak pedig 18

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON a terepe változott – míg régebben a privatizáció és a versenyszféra válsága, most több esetben az államosítás, illetve az állami szektorban végrehajtott átszervezések miatt szerveznek akciókat. Ehhez kapcsolódik a vezetők személyének megváltozása miatt szervezett, egyébként alacsony akciószám, amely a rendszerváltás utáni időszakban a versenyszférában volt magasabb, most a közszférában tiltakoznak az érintettek a szakmai vezetők leváltása és a politikai kine vezettek miatt. A kollektív tárgyalás, szerződés kategóriában szintén alacsony az esetszám – ide azok az akciók tartoznak, amelyek a tárgyalások kikényszerítését, kollektív szerződések kötését célozták, ezek terepe a versenyszféra. Láthatóan igen magas az egyéb akciók ará nya. Ezek között nagy számban fordulnak elő olyan akciók, amelyek a munkaügyi kérdéseket tágabb összefüggésben érintik, mint a tansza badság vagy a kutatás szabadságának a kérdése. Néhány esetben fordult csak elő, hogy a fizikai munkakörülmények, a munkavédelem elhanyagolása miatt szerveztek akciót, ezek közül egyikben például fertőzésveszélytől tar tottak a munkavállalók. Az évtized első felében különösen szép számmal voltak olyan esetek is, amelyek társadalombiztosítási kérdések miatt alakultak ki, elsősorban a korkedvezmé nyes és a korengedményes nyugdíj megvonása miatt. Van néhány olyan akció is – elsősorban az egészségügyben – amelyet tisztán finan szírozási kérdések miatt szerveztek, amelyek áttételesen hatnak a bérekre. Itt szerepelnek a szolidaritási akciók és a munkanélküliek és a közmunkások különböző fellépései is, ha más kategóriába nem voltak besorolhatóak. Végül volt néhány olyan akció is, amely ugyan minden, a bevezetőben felsorolt kritériumnak megfelel, de az adatbázisban való szerepeltetése komoly fejtörést okozott a szerzőnek. Ilyen például a taxisok akciója az Uber ellen, amelynek nyilván való munkaügyi vonatkozásai vannak, de legalább annyira tűnik fura eszközökkel folytatott lobbizásnak, mint munkaügyi akciónak.(Ezek száma nem éri el az ötöt.) 8. s 8 z. . á s b z ra . : á A b f r ő a b : b A kö fő ve b t b elé k s ö e v k e c t í e m l z é e s t e te k k a sz c e í r m int zettek szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 27 7 10 13 59 Munkáltató, tulajdonos 98 3 1 8 86 Kormány, parlament Egyéb Felszámolás, átszervezés, tulajdonosváltás Kollektív tárgyalás, szerződés Létszám Bér, egyéb juttatás 19

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Ha megvizsgáljuk, hogy a két fő címzett, a mun káltatók és a kormány között mi a különbség a követelések tekintetében, azaz„kitől mit köve telnek”, lényeges eltérések láthatóak, az első pillantásra feltűnő azonban az egyezőség: a bérkövetelések a magánszféra munkáltatóinál lezajlott akciók felében állnak az első helyen, de a kormánnyal szemben lezajlott akciók 44%ának is ez a fő követelése, ráadásul ezek száma jóval meghaladta a versenyszférában szervezett akciókét. Látható ugyanakkor, hogy a kormán� nyal szemben kollektív tárgyalások kikényszerítése egyáltalán nem volt fő cél az akciók során – ennek részben az az oka, hogy a közszolgálatban csak a közalkalmazottak körében létezik kollektív szerződés, és láthatóan az itt működő szakszervezetek sem fordítanak különösebb figyelmet arra, hogy a kollektív szerződésekben alig valamit lehet szabályozni, a kollektív szerződéskötési jogtól megfosztott alkalmazottak pedig a rendszerváltás óta békésen viselik ezt a helyzetet. Nagyságrendi különbség van az egyéb követelést megfogalmazó akciók arányában: a magánszektorban ezek aránya 22%, a kormán�nyal szembeni akciók fele ilyen és a számuk több, mint háromszorosa a magánszektorbélinek. Ennek oka a dolgok természetéből követke zik, mint azt láttuk az egyéb kategória példáinál. Megjegyzem, hogy a magánszektorban szinte változatlan, évi néhány esettel szerepel a szer vezkedési szabadság védelme, a szakszervezet szervezésének akadályozása, a szakszervezeti tisztségviselők vegzálása vagy elbocsátása, mint az akció kiváltó oka. Ilyen eset a közszolgálatban nem fordult elő, ami jelentheti azt, hogy ez a jelenség a közszolgálatban nem létezik, de azt is, hogy az ilyen munkáltatói magatartás nem váltott ki akciót. 2.5. A követelések teljesülése Az akciók eredményessége összetett kérdés, egy akció eredménye a szervezők szempontjából nem pusztán az, hogy a meghirdetett követelé seket elérték, illetve nem feltétlenül eredmény telen egy akció, ha a követeléseket nem érik el. Gondoljunk az akció, mint közös tevékenység és élmény közösségformáló erejére, vagy a prob léma felmutatására, mint eredményre. Vannak olyan esetek is, amikor a szervezők maguk sem gondolják, hogy az akció hatására megfordul a világ sora, ilyenek az EU szinten szervezett, az EU vezetőinek, vagy az összes nemzeti kormánynak, illetve munkáltatónak címzett akciók, mint pél dául a tisztes munka világnapjának tüntetéssel való ünneplése. Mindazonáltal a főbb tendenciák azzal kapcsolatban, hogy az akciót szervezők a követeléseiket az akció segítségével elérik-e, jól kimutathatóak. Ennek érdekében az akciókat négy csoportba soroltam, a„nem”,„alig”, részben”„egészében” kategóriákba, amelyek arra vonatkoznak, hogy a követeléseiket milyen mértékben érték el a szervezők. 26 olyan eset van, amelynek a kimenetéről semmit nem lehet tudni, így ezek az alábbi adatok között nem szerepelnek. Mint a 9. sz. ábrán látható, az egész évtize det végig kíséri az a jelenség, hogy az akciók teljesen eredménytelenek az esetek legalább felében(ezalól csak 2012. kivétel, de az„alig” kategória, amely miatt a valamennyire sikeres akciók száma meghaladja az 50%-ot, olyan ese teket tartalmaz, amelyben az akcióba történt energiabefektetés nincs arányban az eredmén� nyel.) A másik végpont, amikor a követelések teljes egé szében teljesültek. Ezek között az esetek között két altípust lehet megkülönböztetni. Az egyikben nyilvánvaló kommunikációs problémáról van szó, amikor a követelések teljesítése a címzett nyilvánvaló érdeke is, valójában ezt akció nélkül is felismerhetné, de ez a valóságban nem törté nik meg. Ilyen eset például az egyik – egyébként jogellenes – sztrájk, amikor a munkavállalók az elviselhetetlen meleg miatt álltak le. A sztrájk hatására a munkáltató azonnal átszervezte a munkát, elviselhetővé téve a munkakörülménye ket. Ezt egyébként is meg kellett volna tennie. A másik típus, amikor a munkavállalók ereje való ban akkora és fellépésük olyan határozott, hogy a munkáltató a konfliktus lezárása érdekében és jövőbeli hozamok reményében inkább teljesí ti a követeléseket. Jó példa erre az Audi sikeres sztrájkja. 20

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 9. sz. ábra: Az akciók eredményességének alakulása 9. sz. ábra: Az akciók eredményességének alakulása 50 40 30 37 31 16 14 27 20 22 21 4 8 18 10 15 2 10 1 65 6331 1 7 8 2 5 4 5 5 4 5 8 6 0 1 1 1 1 1 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Nem Alig Részben Egészében A követelések részbeni teljesülése az a tipikus cso port, amelyben azt látjuk, hogy a két fél összeméri az erejét és az érveit és tisztes kompromisszumra jut. Ezek aránya az utóbbi években örvendetesen nőtt, de egyik évben sem haladta meg az 50%-ot. Különösen érdekes kérdés, hogy eredménytelen akciók ilyen tömege hogyan lehetséges, nézzünk néhány összefüggést ezzel kapcsolatosan. Nyil ván van összefüggés az akció jellege és az ered ményesség között. 10. sz. ábra: A főbb akciófajták és az eredményesség 10. sz. ábra: A főbb akciófajták és az eredményesség 100% 90% 80% 9 70% 60% 50% 15 118 16 4 Nem 52 Alig 40% 12 Részben 30% 11 16 20% 1 7 10% 7 26 6 1 Egészében 2 0% 7 3 Figyelmeztető sztrájk Sztrájk Utcai töntetés Aláírásgyűjtés, petíció egyéb 21

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Az akciófajta megválasztásáról szóló döntés egyik nyilvánvaló szempontja az eredményesség. A 10. sz. ábra szépen mutatja, hogy a figyelmez tető sztrájk az eredményesség szempontjából a leginkább hatékony eszköz. Rögtön utána, alig értékelhető különbséggel a sztrájk a második leghatékonyabb eszköz, a két sztrájkfajta között abban van különbség, hogy a figyelmeztető sztrájk soha nem volt elegendő a követelések teljes eléré séhez, illetve a sztrájkok egy része alig értékelhető eredményhez vezetett, ami figyelmeztető sztrájk esetén szintén nem fordult elő. Összességében a sztrájkok és figyelmeztető sztrájkok 50-60%ban eredményesek. Ezekhez képest az összes többi akcióból csak minden ötödik-hatodik vezet értékelhető eredményre, azaz ezek az eszközök egyáltalán nem hatékonyak. Hogy a szervezők az esetek jelentős részében mégsem a sztráj kot választják, azt több tényező a magyarázza, itt csak azt emelem ki, hogy a sztrájk kockázata nagyobb, mint a többi eszközé, valamint a sztrájkban minden munkavállalót belátható személyes veszteség is ér, és nem feltétlenül kezeli ezt hos� szabb távú befektetésként, amely meg fog térülni. Korábban láttuk, hogy az utcai tüntetéseket elsősorban a kormánynak és a parlamentnek címezve szervezik, a sztrájkok pedig a munkál tató/tulajdonosnak szólnak. Éppen ezért nem érdektelen megnézni, hogy az eredményesség és a követelés tárgya, illetve a címzett személye között milyen összefüggés van. 11. 1 s 2 z . á s b z r . a: á A br k a ö : ve A te k lé ö s v e e k t é e s lé az se e k red é m s é a n z ye e s r s e é d g ményesség 100% 80% 5 11 87 60% 8 Nem 99 Alig 2 40% 20 4 6 1 Részben 20% 28 5 3 0% 5 1 6 16 Egészében 8 Bér, egyéb juttatás Létszám Kollektív szerződés Felszámolás, átszervezés, privatizáció Vezető sezmélye Egyéb Mint látható, a leginkább eredményesek azok az akciók, amelyek tárgyalóasztalhoz szeretnék kényszeríteni a másik felet. Ebben természetesen a sztrájktörvény vonatkozó passzusának hatása is benne van, de még ezek az akciók is 60% alatt sikeresek. Sajnálatosan aktuális példa a sikerte lenségre az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány között folyó huzavona, amely ben a kormány, ahelyett, hogy kijelölt volna egy delegációt a vonatkozó kormányrendelet értelmében, rászabadította a sztrájkbizottságra az államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, akik közös tárgyalásra se nem készek, se nem képe sek – feltehetően meg is tiltották nekik, hogy egy asztalhoz üljenek valamennyien. Érdekes módon, a létszámleépítésekkel kapcsolatos akciók 40%ában is érdemleges eredmény születik. Ugyanakkor a vezetők személyével kapcsolatos követelé 22

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON sek soha nem teljesülnek – feltehetően ez az az intézkedés, ahol a tulajdonos – legyen ez magánvagy állami – nem ismeri el a dolgozók kompeten ciáját a kérdésben, mintegy a hatalma megkérdő jelezésének tekintené, ha engedne. Mint látható, a bérekkel, juttatásokkal kapcsolatos akciók közül is csak minden negyedik ér el értékelhető ered ményt. Ezt a számot a közszolgálatban bérkérdésekben szervezett akciók sokasága rontja le, a magánszektorban az eredményesség magasabb. Végül az egyéb kérdésekben szervezett akciók közül csak minden ötödik volt eredményes. Kiemelve a három fő címzettet, az akciók ered ményessége és a címzettek között a következő összefüggést találjuk: a magánmunkáltatókkal és a helyi önkormányzatokkal szembeni ak­c­ iók 60%-ban hoznak valamilyen eredményt. Míg a magánmunkáltatókkal szembeni akciók több mint fele a követelések teljes, vagy részbeni eléré sével jár, a helyi önkormányzatoknál ez az arány csak 38%, de itt az esetszám nagyon alacsony. Ezzel szemben a kormánynak és a parlamentnek címzett akciók közül csak 17% hoz valamilyen eredményt és a követelések egészében vagy részben az esetek mindössze 9%-ában teljesülnek. Összességében azt lehet mondani, hogy a kormánynak és a parlamentnek címzett köve telések miatt a vizsgált időszakban 160 teljesen „hiába­való” akció zajlott le. 12. sz. ábra: Az akciók eredményessége és a címzett személye 13. sz. ábra: Az akciók eredményessége és a címzett személye 100% 90% 80% 40 3 70% Nem 60% 9 50% 160 Alig 2 40% 30% 42 1 Részben 20% 10% 2 11 0% Munkáltató, tulajdonos Helyi önkormányzat 16 12 5 Kormány, parlament Egészében Természetesen ezek az akciók nem voltak felesle gesek, de a követelések teljesülése szempontjából sikertelenek voltak – erre szokták mondani, hogy „sikeres, de eredménytelen” akció zajlott le. Ennek a jelenségnek az oka abban az egyszerű tényben rejlik, hogy egy akció akkor eredményes, ha maga az akció bele tud avatkozni a döntési folyamatba. Ha a szembenálló fél döntési mechanizmusaiba az akció nem tud belenyúlni, nem alakítja át ezeket, akkor az eredmény pusztán attól függ, hogy a címzett milyen attitűddel fordul a követeléseket megfogalmazók felé. Ha befogadó, együttműkö dő, körültekintő döntési gyakorlatot folytat, akkor elég egy jelzés ahhoz, hogy a döntési mechanizmusaiba beépítse a munkavállalók szempontjait. Ha csak a saját vélt vagy valós érdekei, szempont 23

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON jai szerint cselekszik, és nem foglalkozik„mások” szempontjaival, érdekeivel, és nincs eszköz arra, hogy a követeléseket megfogalmazók közvetlenül beavatkozzanak a döntési mechanizmusba, akkor a követelések nem teljesülnek, illetve, ha mégis, az csak a véletlenek összjátéka. Jellemző példa a köztisztviselők illetményének emelése, amely egy tíz éves követelés, és amelynek elérése érdekében öt sztrájkot és számtalan egyéb akciót szerveztek a szakszervezetek. Egyik akció, illetve az összes akció sem volt elég erős ahhoz, hogy a kormány az illetményemelést komolyan fontolóra vegye, azaz megengedhette magának, hogy a döntési szempontjai közé ne fogadja be a köztisztviselők megélhetési szem pontjait. A köztisztviselők általános sztrájkja lett volna az egyetlen lehetőség, amely megvalósí totta volna a döntési folyamatba való beavatko zást, ilyesmire azonban számtalan sajnálatos ok miatt nem került sor. 2019-ben azonban megváltozott a helyzet: olyan kormányzati döntések léptek életbe, amelyek egyrészt, tovább szeg mentálták a közszféra munkavállalói csoportjait, másrészt egyes csoportok bérezési problémáit nyugvópontra juttatták, harmadrészt a kormány biztos lehet abban, hogy a közalkalmazottak a még elégséges szolgáltatási kötelezettség miatt nem tudnak egy időpontban sztrájkot szervezni, negyedrészt pedig ígértek a köztisztviselőknek egy átlagos ötvenezer forintos illetményemelést. Ez utóbbi ígéretet egyelőre nem lehet komolyan venni, minthogy a 2019. június elején tartott OKÉT ülésen semmi konkrétumot nem lehetett róla megtudni 17 , ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kor mány úgy gondolja, ez elegendő lesz arra, hogy a köztisztviselőknek az utóbbi időben megerősö dött akciókészségét leszerelje, illetve arra, hogy az ősszel sorra kerülő önkormányzati választásokon a fideszes önkormányzati vezetők„továbbígérjék” a béremelést a helyi közöségnek, megszerezve ezzel az önkormányzati dolgozók támogatását a választásokhoz. Ebből következően, nem arról van szó, hogy a munkaharc eredményre vezetett, hanem arról, hogy a kormány ebben az intézkedésben látja a saját érdekei szerint alkalmas cselekvést, amelynek olyan hasznos mellékterméke is van, hogy az önkormányzati köztisztviselők bérsztrájkot valószínűleg nem fognak indítani addig, amíg esetleg ki nem derül, hogy ez csak egy ígéret.(Általában is úgy tűnik, hogy amíg a munka vállalók megelégszenek ígéretekkel is, addig azok teljesítésére nincs komoly kényszer. A Pedagógusok Szakszervezete az EMMI-vel kötött együttmű ködési megállapodása ennek eklatáns példája. 18 ) 2.6. A viták megoldása A fenti címzetti attitűdöt érdemes abból a szem pontból is megvizsgálni, hogy egy-egy vita hogyan oldódik meg. Itt jegyzem meg, hogy egyetlen olyan vitáról sem tudok, amelyben akciót szerveztek és a vita az MKDSZ, illetve az utód-szervezet közvetítése nyomán oldódott volna meg 19 . A vizsgált tíz évben 28 olyan eset van, amelyben nem lehet tudni, hogy hogyan oldódott meg a vita, illetve megoldódott-e egyáltalán. Az alábbi ábrán az egyoldalú döntés olyan vitát lezáró eseményt takar, amikor a munkáltató vagy a tulajdonos a vitával összefüggésben hozott valamilyen intézke dést és a vitát nem folytatták tovább, de az intéz kedés nem megállapodáson alapult. Sok olyan eset van, amelyben a vita nem zárult le, a problé mát, ami a vitát okozta és amelynek megoldását a követelésekben szorgalmazták az akciókat szervezők, nem oldották meg. Ezekben az esetekben időről időre szinte ugyanazokkal a követelésekkel találkozhatunk.„A vita elhalt” kategóriába tar toznak azok az akciók, amelyekben a problémát szintén nem oldották meg, de a vitát mégsem folytatták valamilyen más ok miatt, legyakrabban azért, mert a tüntetések nem vezettek eredmény17 Ld.: MKKSZ: Nem kaptak konkrétumokat a szakszervezetek az OKÉT-ülésen. https://www.hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2019/06/13/ mkksz-nem-kaptak-konkretumokat-a-szakszervezetek-az-oket-ulesen# 2019. június 14-ei letöltés 18 Ld. erről: A PSZ ősztől akciósorozatot indít, mert az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. 2019. június 13. https://pedagogusok.hu/ hir/3771/psz-osztol-akciosorozatot-indit-mert-az-eddigi-targyalasok-nem-vezettek-eredmenyre 2019. június 14-ei letöltés 19 Egyfelől lehetséges, hogy ahol ez a szervezet közreműködött, akcióra sem került sor, másfelől az is, hogy ahol akcióra került sor, ott már a közvetítésnek nem volt helye. Erről bővebben a vitarendezési programot levezénylő konzorciumtól lehetne megtudni. 24

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON re, sztrájkot vagy más, hathatósabb eszközt pedig Időben vizsgálva a megoldások alakulását, azt az akciót szervezők nem tudtak alkalmazni. Azon látjuk, hogy a jogi út igénybevétele csökkenő viták egy része, amelyek a„jogi útra terelődött” tendenciájú, az elhalt és a hosszú időn keresztül kategóriába kerültek, eleve jogvita volt, de – mint folytatódó viták aránya 2012. és 2017. kivételével ismeretes – a sztrájk kivételével minden más akci- minden évben magas, ilyen vitákban alkalmazzák ótípust lehet alkalmazni ezekben a vitákban is. Az az akciók több mint felét. Az egyoldalú döntéssel ide került viták másik része kollektív vitaként indult, lezárt viták aránya épp az említett években magas, majd a felek találtak valami olyan momentumot, az évtized egészében 20%. A megállapodások ará ami alapján bírósághoz, vagy valamilyen hatóság- nya 20 és 40% között mozog, az említett éveken hoz fordulhattak, így a vitát a bíróság/hatóság zár- kívül magas 2013-ban és 2019-ben is. Összesta le. Utóbbi természetesen nem jelenti feltétlenül ségében csak minden ötödik vita végződik meg azt, hogy az ügy érdemében született döntés, a állapodással, ami azonos az egyoldalú döntéssel jogi procedúra gyakran csak ahhoz kell, hogy az lezárt viták arányával, illetve e kettő együtt is ala érdemi vitát fel lehessen függeszteni. csonyabb, mint a megoldatlan viták hányada. 14. sz. ábra: A viták megoldásának alakulása 13. sz. ábra: A viták megoldásának alakulása 100% 2 3 1 1 4 3 90% 7 1 5 9 80% 13 7 70% 21 2 7 60% 13 50% 15 8 15 16 20 40% 4 30% 5 4 2 8 20% 12 10 4 10% 5 11 95 4 0% 2 4 1 2 19 2 6 80 11 5 94 3 10 58 6 5 62 Jogi útra terelődött A vita elhalt A probléma fennáll, a vita folyik Megegyezés Egyoldalú döntés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Összesen Ha ezeket a megoldási módokat címzettekhez rendeljük, a 14. sz. ábrán látható képet kapjuk. Mint látható, a munkáltatók megegyezési kész sége messze meghaladja az összes többi címzettét(43%), csak ritkán zárják le a vitát egyol dalú döntéssel, bár itt is magas a megoldatlan viták aránya és a felek 15%-ban hívják segítsé gül a jogi megoldást. A helyi önkormányzatok esetében az alacsony esetszám miatt nincs értelme az adatok kommentálásának, de annyit megjegyzek, hogy a viták egyharmada maradt megoldatlan ebben a körben. Az ábrából világosan kitetszik, hogy a kormány megállapodáské pessége gyakorlatilag nem létezik, 198 akcióból mindössze 3 vezetett megállapodáshoz(1,5%). A jogi útra terelésnek itt akadálya az, hogy a kormány alapesetben nem lehet perben fél, így a vita jogi útra terelése erős kivétel. Az akciók 27%-ában a kormány egyoldalú döntéssel rea gált a munkavállalók, alkalmazottak követeléseire, ami természetszerűen vonta maga után a vita folytatását, illetve következő akciót. Így a megoldatlan viták aránya(elhalt és fennáll együtt) 68%-ot tesz ki. 25

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 14. sz. á 1 b 5 ra . : s A z v . it á á b k r m a: eg A o v ld i á tá sa k é m s e a g c o ím ld ze á t s t a és a címzett 100% 2 19 90% 15 2 80% 16 54 80 70% 60% 13 3 50% 94 80 40% 30% 3 50 58 2 20% 10% 8 0% 2 52 62 Jogi útra terelődött Avita elhalt A probléma fennáll, a vita folyik Megegyezés Egyoldalú döntés Munkáltató, tulajdonos Helyi önkormányzat Kormány, parlament Összesen A viták megoldási módozatait mutató összevont adatok tehát eltakarják azt a lényeges különbséget, ami a magánmunkáltatók és a közszolgálat magatartása között van – összességében is alacsony a valódi megoldással végződő viták aránya és magas a megoldatlanoké, de a megállapodások átlagos, 19%-os aránya mögött a magánmunkáltatók 43%-os és a kormány 1,5%-os megállapodási hajlandósága húzódik meg. 26

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 3. A sztrájkok néhány további jellemzője Mint láttuk, a sztrájkok kitüntetett helyet foglalnak el a nyomásgyakorlási eszközök között, egyfe lől mert speciális, csak erre az akcióra vonatkozó jogszabályi feltételek vonatkoznak rájuk, másfelől, mert az eredményességük minden más akciónál sokkal magasabb. Hogy Magyarországon a hivata los statisztikák szerint igen kevés sztrájk van – bár a tendencia egész Európában csökkenő 20 – többek között az adatszolgáltatás módjának is köszönhető. A KSH adatai a vizsgált időszakban jelentős mér tékben eltérnek az itt bemutatott módon gyűjtött adatoktól. 6. sz. táblázat: A sztrájkok jellemző adatai a KSH adatai alapján, 2010–2017. Év A sztrájkok száma A résztvevők száma A kiesett órák száma, ezer 2010 7 2011 1 2012 3 2013 1 2014.. 2015 2 2016* 7 2017 5 Összesen 26 3263 .. 1885 .. .. .. 39 101 6706 50 955 133,1 .. 4,6 .. .. .. 270,5 30,4 438,6 * Részben becsült adat Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli051.html Mint látható, a sztrájkok száma(a dolgozat alap jául szolgáló adatbázisban 2010-2017 között 41 sztrájk és figyelmeztető sztrájk szerepel), a részt vevők és a kiesett munkaórák száma is sokkal kisebb a KSH adatai szerint, ami nem annak a következménye, hogy a KSH adataiból hiányzik az utolsó másfél év, hanem annak, ahogy az adato kat gyűjtik. Mint ismeretes, a KSH adatai a mun káltatók bejelentésein alapulnak; láthatóan adat szolgáltatási fegyelemről nem beszélhetünk. Így – a fentekkel szemben – a 7. sz. táblázatba foglalt összesített adatok nyerhetők ki az adatbázisból: 7. sz. táblázat: A sztrájkok és a figyelmeztető sztrájkok összesített adatai Mutatók N Egy esetre jutó átlag A sztrájkok száma 64 A sztrájkok időtartama, óra 62 A sztrájkokban résztvevők száma, fő 50 A kiesett munkaóra 45 .. 39 1801 18 688 10 év összesen 64 2422 90 037 840 974 A dolgozat elején említettem, hogy adataim 2014től kezdve sajtóközléseken alapulnak. Ennek az a következménye, hogy nem minden esetben ismert a sztrájkokra vonatkozó összes lényeges adat(az ismert esetek számát a 7. sz. táblázat N oszlopa tartalmazza). Ennek ellenére fontosnak gondolom, hogy néhány általános következtetést itt megfogalmazzak. 20 Ld. pl.: https://www.etui.org/Services/Strikes-Map-of-Europe 27

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON A sztrájkok alacsony száma Magyarországon, igen sommásan, azzal indokolható, hogy a kollektív érdekérvényesítési stratégiák már a szocializmusban háttérbe szorultak az egyéni stratégiákhoz képest. Láthatóan nem volt elegendő a rendszerváltás utáni első 20 év ahhoz, hogy ebben lényeges változás következzen be, az utolsó 10 évben pedig nem volt könnyű felismerni, hogy a kollektív érdekérvényesítés az egyetlen járható út. Az 1. sz. ábrából kiderült, hogy a sztrájkok számának alakulása egy U alakú görbével jellemezhető a vizsgált 10 évben, amelynek a 2019. évi adata – különösen, hogy ez töredék év – magasabb, mint a 2010-es, aminek viszont az a spe ciális jellemzője, hogy az év eleji sztrájkok még a Bajnai kormány idejére estek. Korábbi elem zésekben kimutattam 21 , hogy az öszödi beszéd utáni időszak sztrájkjai legalábbis nem voltak mentesek politikai motívumoktól, ami miatt ez az időszak csak korlátozottan alkalmas bármi lyen, a munka világának jellemzésére szolgáló összehasonlításra. Ugyanakkor az itt vizsgált tíz év sem a békés„üzletmenet” időszaka. Spe cialitása egyrészt a még elégséges szolgáltatás szabályának megváltoztatása, amely, mint említettem, kivette a potenciális sztrájkolók közül a még elégséges szolgáltatási kötelezettséggel rendelkezőket, akik csak kivételképpen sztrájkol tak ebben az időszakban. Másrészt ebben az évtizedben jószerével szétzilálódott, bár létezik a Liga Szakszervezetek, amelynek stratégiája alapvetően megváltozott, a korábbi(a Gaskó kor szak előtti időkre is gondolok itt) harcos attitűdöt felváltotta az óvatos kormánypártiság. Harmad részt, a kormány tárgyalási és megállapodási hajlandóságának hiánya hamar világossá vált és azt mutatta a potenciális sztrájkszervezőknek, hogy„a kormány ellen nem érdemes”, de nem is szabad és nem is lehet sztrájkot szervezni. Hogy ebből mennyi a tévedés, annak megítélésére nem vállalkoznék, minden esetre leszögezhetjük, hogy a szakszervezeti mozgalom a saját állapota miatt ezt az esetet nem próbálta ki. A vizsgált időszakban összesen 1 figyelmeztető sztrájkot és 12 sztrájkot címeztek a kormánynak, ami nagyjából azt jelenti, hogy évente egyet, esetleg kettőt, azok között is volt olyan, például a pedagógusok sztrájkjai, amelyek nagyjából azonos követeléseket fogalmaztak meg, és csak szervezeti okokból került sor több sztrájkra. Vala mennyi sztrájkot határozott időre – néha nagyon rövid időre – hirdették meg, azaz a kormánynak nem kellett attól tartani, hogy a probléma megol dása érdekében változtatnia kell eddigi stratégiáján – amit a„megvárjuk, amíg elmúlik” hozzáál lással lehet leginkább jellemezni. A közszolgálat 2019. évi átalakítását jellemezve jeleztem, hogy a potenciális sztrájkolók köréből a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően kikerülhetnek a köz- és kormánytisztviselők, illet ve a közigazgatási szolgálati jogviszonyba kerültek, maradnak azok a közalkalmazotti csoportok, akikkel szemben a kormány nem teljesítette az ígéreteit, illetve akiknek nem is igért pozitív vál tozásokat. Közöttük olyanok is vannak, akiknek a munkája miatt inadekvát sztrájkkal fenyeget ni, mint például a felsőoktatás, benne a CEU, az Akadémia, de általában a kulturális ágazatban több szakterület is. Vagyis összességében a köz szférában részben a még elégséges szolgáltatási szabályok miatt, részben a közvetlen károkozás elmaradása miatt nem számíthatunk komolyabb sztrájkmozgalom kibontakozására. A versenyszférában, ahol a munkavállalók 2019ben valóban a korábbinál több és kellően eredmé nyes sztrájkot szerveztek, és ahol ezt a jelenlegi jogszabályok mellett is megtehetik, nyoma sincs annak, hogy ez a szektor támogatná a közszolgálatban dolgozó alkalmazottak harcait. Az a tény, hogy a versenyszféra munkavállalói nem ismerik fel, vagy ha felismerik, nem hajlandók áldozatra annak érdekében, hogy a tágabb munkafeltételek ne romoljanak tovább, arra int, hogy ne is várjuk azt, hogy látszólag idegen érdekekért képesek alkalmazni a sztrájk eszközét.(Például, semmi akadálya nem lenne annak, hogy a munkavállaló 21 Ld.: Berki Erzsébet: A konszenzus vége. Az utóbbi évek direkt akcióinak jellemzői. Sándor Péter(szerk): Magyarország Politikai Évkönyve 2010-ről. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, 2011. 36 oldal és Berki Erzsébet: Sztrájk 2.0. A munkaharc eszközeinek alkalmazása Magyarországon. Dura Kiadó, Budapest, 2016. 328 o. 28

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON szülők – és nem szülők – országos sztrájkkal áll janak ki a pedagógusok mellett – nem tartunk itt, holott a közös érdekeket ezesetben igazán nem nehéz felismerni.) Jellemző, hogy melyek voltak azok a munkavál lalókat közvetlenül és komolyan sújtó intézkedések, amelyek miatt nem szerveztek sztrájkot: a magánnyugdíjpénztárak megszűnése, a sztrájk ról szóló 1989. évi VII. tv. megváltozása, az OÉT és a MAT megszűnése, a 2012. évi Munka Tör vénykönyve, a közmunka bevezetése és az intézménnyel való visszaélés, a„rabszolgatörvény”, vagyis az Mt. módosítása 2018-ban, a cafeteria juttatások adószabályokkal való szelekciója stb. Vagyis nemcsak ott nem tartunk, hogy a munka vállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő tár sadalmi kérdésekre reflektáló, vagy a szektorok határait átlépő közös sztrájk legyen, ott sem tar tunk, hogy a saját munkahelyünkön túlra tekintve olyan követelésekért szervezzünk sztrájkot, amelyek a versenyszféra munkavállalóinak nagy tömegeit szolgálnák. Nincs olyan integratív erő, amely egy-egy ilyen sztrájkig eljuttatná a munkavállalókat. A sztrájkokban megfogalmazott fő követelés az esetek több mint kétharmadában(64-ből 45 eset) bérkövetelés, amely vagy közvetlenül bérre, adott évi béremelésre, vagy valamilyen kiegészítő bér-, vagy kereseti elemre, juttatásra irányult. Vagyis ez az a kérdéskör, ami miatt hajlandók a munkavállalók sztrájkba lépni. A munkahelyi munkaügyi kapcsolatok állapotára utal az a 7 eset, amely a kollektív tárgyalások kikényszerítése miatt történt.(A többi 12 eset átszervezéshez, létszámle építéshez, fizikai munkakörülményekhez kapcso lódik.) A munkáltatóknak címzett akciók(51 akció) köve telései részben vagy egészben teljesültek 29 akció hatására, a kormánnyal szemben megfogalma zott követelések szempontjából egy esetben volt sikeresnek mondható az akció(ez azonban még a 2010-es választások előtti), 12 esetben pedig egyáltalán nem teljesültek a követelések. Ennek a közvélemény által is észlelt eredménytelenségnek van„reklám-értéke”: arra tanít, hogy a kor mánnyal szemben hiábavaló fellépni, ami aztán valóságos gátjává válik a hatékony fellépésnek és általában is elbizonytalanítja a munkavállalókat. Mindazonáltal a 2019-es év valóban okot ad optimizmusra – eredménynek kell tekintenünk, hogy a munkavállalók, ha csak a saját bérükért is, de hajlandók és képesek élni a sztrájk jogával. A szinte sztrájk nélkül eltelt évek után ez azért is eredmény, mert a munkába lépő új nemzedékek nek van kitől megtanulni, hogy a sztrájk hatékony és hasznos eszköz, a szolidaritás érték. 29

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 1. sz. melléklet Összesítő tábla a 2010. január 1. és 2019. május 31. között lezajlott sztrájkokról 2010. Dátum Szervező/kontra Akció típusa 2010.01.11–21. LESZ/ Malév GH Sztrájk 2010.01.12–17 2010.01.14. 2010.01.22. 2010.02.11. BKV szakszervezetei/ BKV VDSZSZ VDSZSZ/ MÁV Cargo Vasas/ Ganz Röck Sztrájk Szolidaritási sztrájk Sztrájk Sztrájk 2010.02.17–03.01. Vasas/ Ganz Röck Sztrájk 2010.04.17. 2010.09.03. Munkavállalók/ Pannon Szárnyas Hunalpa/ Malév Sztrájk Figyelmeztető sztrájk 2010.09.03–10.08. Vasas/ Ganz Röck Sztrájk 2010.12.16. Buszsofőrök/ T&J Busz Projekt Kft. Figyelmeztető sztrájk Követelés Kimenet, eredmény Kollektív szerződés megújítása, béremelés megállapodás Kollektív szerződés megújítása, béremelés, megállapodás juttatások rendezése BKV-sok mellett Létszámleépítés ellen Elmaradt bér kifizetése Elmaradt bér kifizetése, tárgyalás Elmaradt bér kifizetése, tárgyalás Bérek megőrzése, tárgyalások, munkafeltételek Elmaradt bér, kilépések lehetővé tétele, tárgyalás Kisebb elbocsátás Később kifizették a béreket Részleges kifizetések n.a. megállapodás Felszámolás n.a. n.a. Résztvevők száma / összlétszám 30-35 fő műszakon ként/ n.a. cc.3000/ n.a. 3%-os részvétel (4 óra) n.a. 370/ 370 370/ 370 200/ 200 16/ 200 370/ 370 20% 30

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2011. Dátum 2011.03.10. 2011.03.23. 2011.05.11. 2011.12.13. 2012. Dátum 2012.04.02. 2012.04.12. 2013. Dátum 2013.02.20. 2013.06.01. 2013.08.16. Szervező/kontra Akció típusa Követelés AKSZSZ/ Orangeway Sztrájk Hunalpa/ Malév Figyelmeztető sztrájk GSZSZ/ Budairport Figyelmeztető sztrájk(1 óra) Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet/ Kapos Volán, Sztrájk OrangeWays béremelés Pihenőidő szabályozása Bérrendezés Elmaradt bérek kifizetése Kimenet, eredmény AB beadvány megállapodás n.a. Résztvevők száma / összlétszám 70 2/ 200 n.a. Bírósági perek 42/ n.a. Szervező/kontra Vasas/ Dunaferr Vasas/ Dunaferr Akció típusa Figyelmeztető sztrájk Sztrájk Követelés Kimenet, eredmény Bér- és szociális megállapodás létrehozása sztrájk Bér- és szociális megállapodás létrehozása megállapodás Résztvevők száma / összlétszám 151/ n.a. 1734/ n.a. Szervező/kontra Vasas/ Dunaferr Operaházi Dolgozók Szakszervezete/ Opera Taxisok/ Főtaxi, Főváros Akció típusa Követelés Sztrájk Béremelés, szociális juttatások, bérmegállapodás Sztrájk(fél óra) Béremelés, kollektív szerződéskötés Sztrájk Leadó emelése ellen Kimenet, eredmény megállapodás n.a. megállapodás Résztvevők száma / összlétszám n.a. n.a. n.a. 31

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2014. Dátum Szervező/kontra 2014.07.07. Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete (MCDSz)/ Lagermax Autótranszport Kft. 2015. Dátum Szervező/kontra 2015.02.10. 2015.02.11. 2015.02.26. Élelmezésipari Munkavállalók Független Szakszervezete (ÉMFSZ)/ Pick Zrt. Győri buszvezetők/ ÉNYKK Élelmezésipari Munkavállalók Független Szakszervezete (ÉMFSZ)/ Pick Zrt. 2015.04.20. ELTE oktatók/ EMMI 2015.04.21–05.22. ÉŐDSZ Szakszervezet/ JNT Security Kft. 2015.10.20. Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete/ MÁV Akció típusa Követelés Figyelmeztető Béremelés, bérmegállapodás sztrájk Kimenet, eredmény Résztvevők száma / összlétszám n.a. 110/ 200 Akció típusa Követelés Kimenet, eredmény Résztvevők száma / összlétszám Figyelmeztető Béremelés, teljesítménykövetelmények sztrájk 170 sztrájk(1 óra) csökkentése Sztrájk Üzemkezdettől 5.30-ig, elmaradt bérfizetés Kifizették a béreket n.a. miatti spontán leállás. Sztrájk(5.5 drasztikus teljesítménynövelés, ki nem megállapodás 200 óra) fizetett plusz munka miatt. Sztrájk (információs sztrájk) Sztrájk Sztrájk Szakok megszüntetése elleni tiltakozás semmi béremelés Fertőzésveszély miatt Gyékényesen leállt az éjszakás és a nappalos tolatócsapat Felfüggesztés, új ajánlat takarítás n.a. 50 fő, 8,5% május 6-án 54 287 főből n.a. 32

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2016. Dátum 2016.02.17. 2016.03.30. 2016.03.31. 2016.04.15. 2016.04.20. 2016.06.22 2016.09.14 2016.11.24 Szervező/kontra Akció típusa Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete/ Sztrájk Miskolci Városi Közlekedési(MVK) Zrt. akarják kikényszeríteni. Tanítanék, Civil Közoktatási Platform /kormány Sztrájk(1 óra) Vasas/ Autoliv PDSZ/ EMMI Pedagógus Szakszervezet(PSZ), az Oktatási Vezetők Szak­ szervezete, valamint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet/ EMMI Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájk Sztrájk MKKSZ/ Kormány Sztrájk(2 óra) MKKSZ/ Kormány Vasas/ Mercedes Sztrájk(egész nap) Figyelmeztető sztrájk Követelés elmaradt tavalyi béremelés, az évek óta visszatartott prémium, a diszkrimináció megszüntetése, a szakszervezetekkel való kulturált, rendszeres egyeztetés közoktatás átalakításáért. A Tanítanék Mozgalom szervezte polgári engedetlen séghez„Kockás nap” Kimenet, eredmény semmi semmi béremelés megállapodás Az oktatás tarthatatlan helyzete miatt semmi Oktatás, pedagógusbérek semmi 30 százalékos béremelés és életpályamo semmi dell az önkormányzati tisztviselők számára 30 százalékos béremelés Önkorm. illetmény-alap megha tározási jog egyoldalú kormányzati intézkedéssel béremelés tárgyalás Résztvevők száma / összlétszám n.a. 300 iskola, 15 ezer ember(diákokkal, szülőkkel) 700/2400 n.a. 1185 iskola 25 201 fő 100 alapszervezet, 15%, 4700 fő 168 hivatal, 5900 fő 60 33

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2017. Dátum Szervező/kontra Akció típusa Követelés Kimenet, eredmény Résztvevők száma / összlétszám 2017.01.26. 2017.02.07. 2017.05.13. Audi Hungaria Független Szakszervezet(AHFSZ)/ Audi Szakszervezet/ Richard Fritz Kft., Aszód(török) Vasas/ Velux Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájk 2017.07.17. MKKSZ/ Kormány Sztrájk(2 óra) 2017.08.04–05. VDSZ/ Continental Makó Sztrájk 2017.08.29–09.06. VDSzSz Szolidaritás/ MÁV-Start Sztrájk Utasellátó Központ béremelés béremelés Bértárgyalás, béremelés 25 százalékos azonnali bérkiegészítés, ennek alapbérbe épülése után 2018. januárjától újabb 12 százalékos emelés, a harmadik évben 7 százalékos béremelés, vagy a 9 éve változatlanul 38650 forintos illetményalapot 60 ezer forintra emelni, július elseje legyen a Közigazgatás Napja Kazánosok rosszul lettek, hőség - munkakörülmények Leépítés ellen. 2017.09.01–09.03. Fogorvosok(Nagy Ákos, Keszthely)/ EMMI Sztrájk, petíció, Csak sürgősségi ellátás, a praxispénz aláírásgyűjtés emelése miatt 2017.09.09–09.10. Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének(KASZ), Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete(KDFSZ)/ Tesco Sztrájk Béremelés, létszám feltöltése péntek 16 órától 24 óráig szombatra pedig 10 órától 24 óráig Megállapodás Megállapodás, 10% n.a. semmi megegyezés felfüggesztés 1 m-s emelés megállapodás n.a. n.a. Összesen 1000 100 település 5000Fő 100 kazános van összesen n.a. 3000 aláírás, a rendelők egyharmada 120 áruház/ 206 üzlet van, mintegy 20 ezer munkavállaló 34

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2018. Dátum Szervező/kontra Akció típusa Követelés Kimenet, eredmény Résztvevők száma / összlétszám 2018.01.12 és 15. 2018.02.12. 2018.02.15–02.19. 2018.03.08. 2018.04.06. 2018.11.14. MKKSZ/ Kormány Autóelektronikai Dolgozók Független Szakszervezete (HaDFSZ)/ BOSCH MKKSZ/ Kormány Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete(MTSZSZ)/ CabTec Kft. Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete (MCDSZ)/ Villeroy& Boch Magyarország Kft. ELTE/ EMMI Sztrájk(2 nap) Béremelés figyelmeztető béremelés sztrájk Sztrájk(3 nap) béremelés Figyelmeztető béremelés sztrájk Sztrájk(54 óra) 12 százalékos béremelés Sztrájk (Információs sztrájk) a társadalmi nemek szak megszüntetése miatt, a tanszabadság, az egyetem függet lenségének megőrzése érdekében semmi Egyoldalú béremelés semmi Egyoldalú béremelés(10%-ból 5%) tárgyalás semmi 98 hivatal, 7000fő 508/2200(a műszak 90%-a) 112 hivatalban 7312 fő Több, mint a fele/ 450 fő 30% n.a. 35

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2019. Dátum Szervező/kontra Akció típusa Követelés 2019.01.18. 2019.01.24–01.30. 2019.02.05. 2019.02.06. 2019.02.07. 2019.02.13–02.16. 2019.03.06. 2019.03.06. 2019.03.12–03.21. Audi Hungaria Független Szakszervezet(AHFSZ)/ Audi Audi Hungaria Független Szakszervezet(AHFSZ)/ Audi Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete(KDFSZ)/ Tesco Győri bérszámfejtő részleg Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete(KDFSZ) Életre Tervezett Munkavállalók Szövetsége(ÉTMosz)/ SEGA (Starters E-Components Generators Automotive Hungary) Életre Tervezett Munkavállalók Szövetsége(ÉTMosz)/ SEGA (Starters E-Components Generators Automotive Hungary) VDSZ/ Hankook Dunaújváros Vasas/ Wescast VDSZ/ Hankook Dunaújváros Figyelmeztető sztrájk sztrájk Figyelmeztető sztrájk Sztrájk Figyelmeztető sztrájk Sztrájk Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájk Sztrájk 2019.03.12. Vasas/ Wescast Sztrájk 2019.03.14. PDSZ Szolidaritási sztrájk béremelés béremelés átképzési hozzájárulás, végkielégítés és félévi bér átképzési hozzájárulás, végkielégítés és félévi bér Béremelés alapbér-emelést, lojalitási és karácsonyi bónuszt, öt év munkaidő esetén jubileumi jutalmat követelnek a kínai tulajdonú cég vezetésétől. bértárgyalás Béremelés béremelés Egy műszak maradt ki béremelés MKKSZ sztrájk mellett Kimenet, eredmény Sztrájk megállapodás sztrájk n.a. sztrájk Egyoldalú béremelés, több embert kirúgtak sztrájk sztrájk megállapodás megállapodás --Résztvevők száma / összlétszám 100%, 4000 fő/13200 100% 100%, 40 fő 100% 40 fő 10% 50/1600 Majdnem mindenki 291/297 90% 300/1200 összesen 1 iskola 36

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Dátum 2019.03.14. 2019.03.14. 2019.04.09. 2019.04.12. 2019.04.17. 2019.04.17. 2019.05.03. Szervező/kontra MKKSZ/ Kormány Akció típusa Követelés Sztrájk jogszabályok, munkafeltételek Kimenet, eredmény tárgyalás Operaházi Dolgozók Szakszervezete/ Opera Sztrájk (20 perc) Kollektív szerződés, 35% béremelés. VDSZ/ Sanofi KASZ/ Metro áruházak CONTROL Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete/ Hungarocontrol Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájk béremelés béremelés Figyelmeztető Munkakörülmények, munkaidő-beosztás sztrájk KASZ/ Metro áruházak Sztrájk béremelés Baleseti sebészek/ Péterfy Kórház Részleges Manninger Jenő Baleseti Központ sztrájk béremelés megállapodás sztrájk megállapodás n.a. n.a. Résztvevők száma / összlétszám 7500/17 000 a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka, illetve pár zenekari zenész 98,6%, 783 fő/2000 90% n.a. 10 áruház, 180 fő, 50%/2400 84 37

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON 2. sz. melléklet Néhány illusztráció Múzeumok éjszakája. KKDSZ plakát, 2016.06.25. 38

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Kéményseprők a Parlament előtt, 2016.04.09. Metro Áruházak sztrájk, 2019. 04. 12. 39

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Sanofi, figyelmeztető sztrájk 2019.04.09. Audi 2019. január 30. 40

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Egy elmaradt sztrájk bejelentése 41

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Antonio Berni: Manifestación(1951) 42

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Irodalom A PSZ ősztől akciósorozatot indít, mert az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. 2019. június 13. https://pedago gusok.hu/hir/3771/psz-osztol-akciosorozatot-indit-mert-az-eddigi-targyalasok-nem-vezettek-eredmenyre 2019. június 14-ei letöltés Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2047/2016. számú ügyben. https://www.ajbh.hu/documents/10180/ 25 0 0 9 6 9/J e l e nt% C 3% A 9 s+A B+ i n d% C 3% A D t v% C 3% A1ny r% C 3% B 3 l+ a+ n e m ze t b iz to n s% C 3% A1g i+ s zo l g% C 3% A1l a tok+tag jainak+ szer vezke d% C 3% A 9si+ szabads% C 3% A1ga+kapcs% C 3% A1n+20 47_ 2016/95f 6 d5 6 d- b5 c 0- 4 4 5 0- b2c 8 51112669838f?version=1.0 2016. április 13-ai letöltés. Berki Erzsébet: Sztrájk 2.0. A munkaharc eszközeinek alkalmazása Magyarországon. Dura Kiadó, Budapest, 2016. 328 o. Berki Erzsébet: A konszenzus vége. Az utóbbi évek direkt akcióinak jellemzői. Sándor Péter(szerk.): Magyarország Politikai Évkönyve 2010-ről. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, 2011. 36 oldal Berki Erzsébet: Hogyan rendezzük munkaügyi vitáinkat? Munkaügyi Szemle 2016. évi 3. sz. http://www.munkaugyi szemle.hu/hogyan-rendezzuk-munkaugyi-vitainkat Büttl Ferenc: Az átlagkereset mítoszta és a valóság. https://kettosmerce.blog.hu/2017/07/04/az_atlagkereset_mitosza_ es_a_valosag 2017. július 4., 2019. május 24-ei letöltés Eurostat: A második legszegényebb nép a magyar az EU-ban. 2018. december. 14 https://hvg.hu/gazdasag/20181214_ Eurostat_a_masodik_legszegenyebb_nep_a_magyar_az_EUban/nyomtatas 2019. május 30-ai letöltés Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problémájáról hittél. 2019. május 23. https://www.portfolio.hu/ gazdasag/munkaugy/felejts-el-mindent-amit-eddig-magyarorszag-legnagyobb-problemajarol-hittel.325143.html 2019. május 24-ei letöltés Hornyák József: Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon. 2019. január 7. https:// www.portfolio.hu/gazdasag/sosem-latott-szamok-kiderult-mennyien-dolgoznak-minimalberert-magyarorsza­gon.309419. html 2019. május 24-ei letöltés. Latyák Balázs: Lassan elkerülhetetlenné válik a külföldi munkaerő bevonása a hazai piacon. 2019. 05. 31. https:// w w w.vg. h u/ ve l e m e ny/ i nte r ju/ l as s a n- e l ke r u l h e te t l e n n e- v a li k- a- k u l fo l d i- m u n k a e ro- b e vo n as a- a- h a z a i- p i a con-2-1545116/?fbclid=IwAR2ivIrkl3fQslMjfEnq6kFRXRJtS4VjGXbRoeaSDTuNXHpxvIRPqFQiQDg 2019-05.31-ei letöltés Meszmann T. Tibor(szerk.) Munkafeltételek a dél-alföldi autóiparban. Vasas Szakszervezet 2019. MKKSZ: Nem kaptak konkrétumokat a szakszervezetek az OKÉT-ülésen. https://www.hirado.hu/belfold/belpolitika/ cikk/2019/06/13/mkksz-nem-kaptak-konkretumokat-a-szakszervezetek-az-oket-ulesen# 2019. június 14-ei letöltés Nagy a baj? Már nem munkaerőhiány van, hanem elbocsátások. https://szakszervezetek.hu/hirek/18559-nagy-a-bajmar-nem-munkaerohiany-van-hanem-elbocsatasok 2019.05.30-ai letöltés Strikes – map of Europe. https://www.etui.org/Services/Strikes-Map-of-Europe Szabó Imre Szilárd: Szakszervezeti taglétszám Magyarországon, 2015. március 12. http://szabim.blog.hu/2015/03/12/ szakszervezeti_tagletszam_magyarorszagon#more7262563 2016. április 13-ai letöltés. Sztojcsev Iván: Hogy jön ki a 300 ezres átlagbér, ha ilyen sokan keresnek kevesebbet? https://hvg.hu/gazdasag/20170825_ Hogy_jon_ki_a_300_ezres_atlagber_ha_ilyen_sokan_keresnek_kevesebbet 2017. augusztus. 25. 2019. május 24-ei le töltés. Tamásné Szabó Zsuzsanna: Tízből hét magyarnak csak álom az átlagbér. 2018. 10. 02. https://24.hu/kozelet/2018/10/02/ atlagber-fizetes-minimalber/ 2019.május 24-ei letöltés 43

Magyarország BERKI ERZSÉBET | MUNKAÜGYI AKCIÓK 2010 ÉS 2019 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON Rövidítések jegyzéke ASZSZ CEU EMMI ÉSZT Hszt. Kjt. KSH Ktv. MaSZSZ MAT MKDSZ MKKSZ MSZOSZ Mt. OÉT OTKA PSZ SZEF Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Central European University Emberi Erőforrások Minisztériuma Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Korábban: 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Jelenleg hatályos: 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állomá nyának szolgálati jogviszonyáról 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló Központi Statisztikai Hivatal Korábban: 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról Jelenleg hatályos: 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról* Magyar Szakszervezeti Szövetség Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munka törvénykönyve Országos Érdekegyeztető Tanács Országos Tudományos Kutatási Alap Pedagógusok Szakszervezete Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 44

A szerzőről Berki Erzsébet közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, főiskolai tanár, a munkaügyi kapcsolatok szakértője, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat és a Magyar Munkaügyi Kapcsolatok Társaság alapító tagja. A 80-as évek óta foglalkozik a magyarországi munkaharcok kutatásával, két könyve és több tanulmánya jelent meg a tárgyban. Impresszum Friedrich-Ebert-Stiftung Kiadó: A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája H-1056 Budapest, Fővám tér 2–3. Tel.:+36-1-461-60-11 Fax:+36-1-461-60-18 E-Mail: fesbp@fesbp.hu www.fes-budapest.org Felelős: Jörg Bergstermann A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által megjelentett és a hon lapján található bármely anyagot tilos kereskedelmi forga lomba helyezni, megjelentetni a FES előzetes írásbeli enge délye nélkül. A Friedrich-Ebert-Stiftung küldetése Magyarországon A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) a szociális demokrácia alap értékei mellett kötelezi el magát: szabadság, igazságosság, szolidaritás, béke és együttműködés eszméit képviseljük. A Friedrich-Ebert-Stiftung ennek a küldetésnek kíván eleget tenni Magyarországon is. A„szociális demokrácia szószóló jaként” hozzá kívánunk járulni a demokrácia, a jogállamiság és a szociális igazságosság fejlesztéséhez állami és társa dalmi szinten, valamint a német és magyar nép közötti meg értéshez egy közös Európában. A politikai életet, a szakszer vezeteket, a médiát és a társadalmat képviselő partnereink is elkötelezik magukat ezen alapelvek iránt. A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája röviddel a Szov jetunió összeomlását és az 1989-es rendszerváltást követően került megalapításra azzal a céllal, hogy dokumentálja és tanácsokkal kisérje a demokrácia és a szabadság megteremtésére irányuló átalakulási folyamatot Magyarországon. A politika és a társadalom szereplői között meglévő kapcso lódási felületen a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája „a párbeszédet előtérbe helyező szervezetként” kíván közre működni: • és nemzetközi szakértők és döntéshozók részvé telével megrendezett szakmai rendezvények megszervezésével • magyar és a német társadalomban felmerülő kérdések, valamint európai témák elemzésével és beszámolók készí tésével • és továbbképzési programok megszervezésével A jelen tanulmányban kifejtett nézetek a szerző nézetei, és nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung nézeteit.