TANULMÁNY Budapest A kaliforniai kihívás Hogyan(ne) szabályozzuk a diszruptív vállalati modelleket STEVEN HILL 2017. szeptember n  Szilícium-völgy legújabb irányvonala a„megosztásalapú gazdaság”(sharing economy), amit„eseti munkák gazdaságának”(gig-gazdaságnak),„lekérhető”(on-dem and)„egyenrangú felek”(peer-to-peer) vagy„együttműködő-fogyasztásalapú”(col laborative- consumption) gazdaságnak is neveznek. Több tucat„diszruptív” vállalat, mint az Uber, Airbnb, Up-work, TaskRabbit, Lyft, Instacart vagy a Postmates a fogyasztók számára vonzónak bizonyult, de azoknak is, akik„monetizálni” akarják személyes vagyonukat(ingatlant, autót), vagy rugalmas, részidős munkát keresnek. Ezek az új platformok bizonyos értelemben valóban képesek új lehetőségeket kínálni, ám egyúttal számos aggasztó vonásuk is van. n  új vállalatok vezérigazgatói között sokan követik a„gazdasági liberalizmus” szélsőséges filozófiáját, elutasítják a szabályozást és igyekeznek elkerülni az adófizetést. Hitvallásuk egy új üzleti modell, amelyben a vállalat alig több mint egy weboldal és egy alkalmazás, néhány vezető és állandó alkalmazott, akiknek az a feladata, hogy használják a technológiát és felügyeljék a szabadúszók, szerződésesek és részmun kaidősök óriási hadseregét. n  A közelmúltban különböző kormányok próbálkoztak szabályokat kidolgozni ezeknek a vállalatoknak, és eközben megmutatkozott, hogy nyilvánvaló fiaskóhoz vezet, hogy a rosszul és hiányosan megfogalmazott jogszabályok nem fedik le ezeknek a vállalatoknak az eltérő jellegét. A dolgozók különböző háttere és a platformokon zajló keres kedelmi tranzakciók anonim jellege miatt a kormányoknak fontos hozzáférni a kereskedelmi tranzakciók adataihoz, hiszen csak azok ismeretében lehet hatékonyan szabályozni. Az adatszolgáltatás helyett azonban ezek a vállalatok inkább jelentős ráfordításokkal, bonyolult politikai és jogi műveleteken keresztül hárítják el a szabá lyozási kísérleteket. n Kalifornia és az Egyesült Államok évekkel megelőzték Németországot és Európát e kérdésben. Világossá vált, hogy a munkaerő terén végbemenő változások jóval előrébb tartanak, mint ahogy azt a hagyományos mérések kimutatták.

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS Tartalom Bevezetés........................................................... 3 1. A„megosztásalapú gazdaság I.” hatásai: a kockázatitőke-finanszírozással működő„kiüresedő vállalatok” milliónyi forrást és munkahelyet követelnek............................. 3 2. A„megosztásalapú gazdaság II.” hatása: a helyi törvények betartásának és a.. helyi adók befizetésének elutasítása................................... 4 3. A„megosztásalapú gazdálkodás III.” hatásai: kiskapuk a minimálbérrel szemben..................................... 6 4. A„megosztásalapú gazdálkodás IV.” hatásai:„önállósítják” és bizonytalan helyzetű szabadfoglalkozásúvá teszik a munkavállalót....... 6 5. A„megosztásalapú gazdaság V.” hatásai: a kormányzati szabályozást minősítési rendszerek és az önszabályozás váltja fel........................................ 7 6. A digitális gazdaság szabályozása: az Egyesült Államok súlyos tapasztalatai............................... 8 Az Airbnb és a magánszemélyek lakáskiadása – szabályozási hiányosság...... 8 Uber és a bérelt utak(ride-renting)-- rosszul sikerült szabályozás............ 10 A szabályozási kísérletek ellenállásba ütköznek............................. 12 „Diszruptívak” a munkaerőpiaci statisztikák is?.............................. 12 Nehézségek legfőképpen a munkavállalói jogok érvényesülésében mutatkoznak........................................... 12 A munkavállalók csúcstechnológiás ellenőrzése a szabályozási vákuumban... 13 7. Tanulságok levonása és megfelelő lépések............................ 14 Első lecke: adatok, adatok, adatok......................................... 14 A digitális vállalatok szakmai tevékenysége ugyanolyan átlátható legyen, mint más vállalatoké..................................................... 14 Meg kell őrizni a digitális munkahelyeken a személyi és információs jogokat... 15 Második lecke: a szabadfoglalkozásúak nemzete........................... 15 Harmadik lecke: a vállalatok adóztatása.................................... 15 Negyedik lecke: a digitális vállalatok politikai befolyása...................... 15 Ötödik lecke: a munkavállalókat újra helyzetbe hozni........................ 15 Hatodik lecke: a digitális kornak megfelelő társadalombiztosítási rendszerek... 16

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS Bevezetés Az egyre fejlettebb okostelefonok, a vezeték nélküli nagy sebességű internet és a Big data(vagy a„felhő”) történelmi jelentőségűnek nevezhető összjátéka a társadalom és a gazdaság képét is megváltoztatja. A legújabb trend Kaliforniából, a Szilícium-völgyből indult el, és a Wall Street befektetési bankjai val és kockázatitőke-befektetőivel szövetségben - olybá tűnik- alapvetően megváltoztatja életün ket és munkánkat. Ezt az új formát„megosztá salapú gazdaságnak”(sharing economy), néha eseti munkák gazdaságának(gig-gazdaságnak), „lekérhető”(on-demand),„egyenrangú felek”(pe er-to-peer) vagy„együttműködő-fogyasztásala pú”(collaborative-consumption) gazdaságnak is nevezik. A megosztásalapú gazdaság a média kedvence lett: elragadtatott hangon számolnak be minden új fejleményéről, egyebek között a több tíz milliárd dollárt érő vállalatokról, mielőtt még azok egyáltalán nyereséget termeltek volna. A vállalatokat- mint az Uber, Airbnb, Upwork, TaskRabbit, Lyft, Instacart, Postmates és több tucat másik céget, amelyeket mind a San Francisco-öböl mentén alapítottak- egy új világ inkarnációjaként emelik a magasba- Útjára indult e vállalati forma német verziója is, pl. a Clickworker és az AppJobber. Gyakran nevezik ezeket a vállalatokat„diszruptívnak”, ami az„innovatív átalakulás” egy fajtáját jelenti: a meggyökeredzett, domináns vállalatokat vagy termékeket kiszorítják a piacról az alternatív megoldásokat új technológiával, alacsonyabb költséggel kínáló, kisebb és rugalmasabb versenytársak. A média ezt a„produktív rombolást” modern és jövőbe mutató jelenségként ünnepeli, amely- ellentétben a leköszönő 20. század vél ten elavult és nehézkes szabályaival és vállalataival- méltó a 21. századhoz. A Szilícium- völgy „Kaliforniai ideológiájának” ez az igazi filozófiája. veszélyeket is rejt. Ezek a platformok, valamint termékeik és szolgáltatásaik vonzónak bizonyultak a fogyasztók szemében, és bizonyos mértékig új munkalehetőséget is kínálnak, különösen azok számára, akik rugalmas, részmunkaidőt biztosí tó munkalehetőséget keresnek, és azoknak, akik „kívül rekedtek” a munkaerőpiacon(hagyományo san a kisebbségek, a bevándorlók, a fiatalok és bizonyos mértékig a nők). De számos aggasztó vonása is van ezeknek a platformoknak. A vállalatok a vezérigazgatói a„gazdasági liberalizmus” szélsőséges filozófiáját követik, elutasítják a sza bályozást és igyekeznek elkerülni az adófizetést. A milliárdjaikból rafinált politikai és jogi befolyást is szereztek, amivel sok szabályozási kísérletet sikerült visszaverniük. Kalifornia és az Egyesült Államok évekkel járnak Németország és Európa előtt, ahol ezek a fejle mények már most jelentősen átalakítják a társa dalmi, politikai és gazdasági körülményeket. Bár az átalakulás folyamata még nem zárult le ott sem, mégis, sokat tanulhatunk abból, ahogyan az Egyesült Államok a„diszruptív” vállalatokat pró bálja adóztatni és szabályozni 1. A„megosztásalapú gazdaság I.” hatásai: a kockázatitőke-finanszírozással működő„kiüresedő vállalatok” milliónyi forrást és munkahelyet követelnek A Szilícium-völgy induló, startup vállalatainak legújabb hulláma teljesen átalakítja az Egyesült Államok vállalati modelljét. A második világhá borút követő időszakot a vertikális ipari óriások jellemezték, pl. az autóipari vállalatok, ahol egy fedél alatt a teljes gyártási vertikum megtalálható volt: a tervezés, kutatás, marketing és értékesítés. Sok ilyen vállalat- a GM, Volkswagen, Ford, IBM, Siemens, BMW vagy a Daimler- sokszor több százezres nagyságrendben teremtett rengeteg munkahelyet. Több éven keresztül figyelhettük ezeket az ameri kai vállalatokat és mostanra már világos, hogy a megosztásalapú/eseti munkák(sharing/gig) gazdaságának új vállalati modellje és technológiai innovációja ígéretes lehetőségeket kínál, de egyben Ez a vállalati modell most újabb formába csap át, amit jellemzően az Uber taxiszolgáltató, vagy az Airbnb, a magánszemélyek lakáskiadásával foglalkozó vállalat, vagy a munkaközvetítő Upwork és Task Rabbit képvisel. Az online marketing és érté3

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS kesítés terén útjukat elődjük, az Amazon egyen gette. Az ilyen vállalatok alig jelentenek többet egy weboldalnál és egy alkalmazásnál, néhány vezetőnél és állandó munkatársnál, akiknek a feladata, hogy a technológiával felügyeljék a szabadfoglalkozásúak, szerződésesek és részmunkaidősök óriási hadseregét. Az ilyen„nem rendszeres” foglalkoztatással ezek a vállalatok a munka költségét akár 30 százalékkal is csökkenthetik, mert nem kell egészségbiztosítást, nyugdíjbiztosítást fizetniük, sem betegszabadságot, fizetett szabadságolást, sem munkahelyi baleset után kártérítést fizetni a munkavállalóknak. Az ilyen típusú munkavállalók könnyebben elbocsájthatók és munkaügyi védelmük is gyengébb. Az Egyesült Államokban nincs joguk szakszervezetet alapítani vagy tagként belépni. A Szilícium-völgy vezetőinek álma iban és hiperliberális felfogásában ez a tökéletes munkavállaló. A vezérigazgató maximálisan„ru galmas” munkát akar, amitől a munkaerő-kínálat úgy működik, mint a kerti csap- akkor nyithatja ki vagy zárhatja el, amikor akarja. 1 Az ilyen új típusú digitális vállalatoknak a San Francisco-i Upwork a mintapéldánya. Az Upwork egyfajta állás-eBay, összesen 250 rendszeresen foglalkoztatott alkalmazottal, akik a rendelkezésre álló technológiával 10 millió szerződéses és szabadfoglalkozású munkavállalót irányítanak a világ minden pontján 2 . Az Upworkhöz szerző dő munkavállalók szabadfoglalkozású szakem berek: képzett mérnökök, építészek, jogászok, adó-tanácsadók és vezetői szaktanácsadók, de egyebek között olyan szakmákat is megtalálunk, mint weboldal és alkalmazás tervező, fordító, szoftverfejlesztő, logó- és formatervező. A fej lett világ dolgozói Németországból, az Egyesült Államokból és más országokból indiai, thaiföldi és Fülöp-szigeti munkavállalókkal versenyez1. A megosztás alapú gazdaság vállalatainak munkaerőpiacáról to vábbi részletek, lásd: Steven Hill, Raw Deal: How the ›Uber Economy‹ and Runaway Capitalism Are Screwing American Workers, St. Martin’s Press, 2015. 2. Carolyn Said,»Changes at freelance site Upwork are frustrating some contractors,«(Vállalkozókat frusztrálja az Upwork szabadfoglalkozású munkavégzés helyszíneinek váltakozása) San Francisco Chronicle, 2015. aug.14, http://www.sf- chronicle.com/business/article/ Changes-at-freelance-site-Upwork-are- frustrating-6445546.php. nek. A munkavállalók az állás-árverésen egy „virtuális műhelyben” jelentkeznek az ügyfelek nél, az eredmény persze előrelátható: a legala csonyabb ajánlat nyer a lefelé irányuló globális árversenyben: olcsó, harmadik világbeli árakkal kínálnak a fejlett világ árai alá(„race to the bottom”). A digitális kölcsönmunka-piacon a legnagyobb szereplő az Upwork, várható piaci értéke 2020-ra akár 46 milliárd USD is lehet. Sok új digitális vállalat használja ugyanezt a modellt. Az Uber és az Airbnb alig ezer főállású munkatársat alkalmaz, akik a legújabb számítógépes alkalmazásokkal több százezer taxi jellegű gépkocsivezetőt, ill. szálloda jellegű szállásadót felügyelnek. A vállala tok ez utóbbiakat„önálló vállalkozónak” tekintik és ezért nem jogosultak társadalombiztosítási juttatásokra, munkaügyi védelemre vagy szakszervezeti képviseletre. Az Uber becsült piaci értéke mintegy 63 milliárd USD, nagyobb, mint a BMW, GM és Volkswagen értéke-- annak ellenére, hogy semmit nem gyárt, és nincs a tulajdonában egyetlen személygépkocsi sem. A cég állítása szerint nem foglalkoztat egyetlen gépkocsivezetőt sem, hiszen a gépkocsivezetők mind önálló„vállalko zók”. Az Airbnb becsült értéke 25 milliárd USD, ami háromszorosa az 50 éves globális Hyatt Hotel lánc értékének- pedig nincs egyetlen szállodája sem, és világszerte is alig rendelkezik ezer közvetlen alkalmazottal. 2. A„megosztásalapú gazdaság II.” hatása: a helyi törvények betartásának és a helyi adók befizetésének elutasítása Az Egyesült Államokban az induló, startup válla latok legújabb pimasz verziója egy újabb zavaró vonást is mutat: nem hajlandók betartani a he lyi törvényeket és befizetni a helyi adókat. Ezek a vállalatok újraértelmezik a vállalati felelősséget és elszámoltathatóságot. Az induló vállalatok, mint az Uber vagy az Airbnb, megszegik azokat a törvényeket, amelyek eddig a tengeren túl minden egyes városban a szállodák és taxi társaságok felügyeletét jelentették. Ezek a vállalatok új vállalati„jogot” kö vetelnek: először elindítják a vállalatot, és csak ké sőbb nézik meg, milyen törvények és adószabályok vonatkoznak az adott vállalati formára. 4

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS Az Airbnb, a legnagyobb„lakás bérbeadó” vállalat pl. azt állítja, hogy mivel mintegy 34 000 városban működik szerte a világon, ezért egyszerűen nem tudja megismerni a helyi jogszabályokat és adótörvényeket. Az Airbnb önmagát technológiai vállalatnak tekinti, ami csak összeköti a vendéget és a vendéglátót, mást nem tesz, ezért nem tartja magát a cég sem szállodának, sem szállodaipari szolgáltatónak és nem is szeretné, ha szállodaként kezelnék(pl. a tűz- és biztonsági előírások szempontjából). Az Airbnb tehát nem hajlandó szállodai/szobafoglalási adót fizetni, amit egyéb ként minden szálloda fizet, és ami fontos bevételi forrás a(z ön)kormányzatok számára. Az Airbnb a közelmúltban engedett, mondván, hogy bár a vállalat véleménye szerint nem jogszerű a számára előírt adófizetési kötelezettség, mégis mintegy kettőszáz városban önkéntesen megkezdte az adó fizetését(bár a pontos szám még vitatott). Ebben a tempóban a cég körülbelül ötven év alatt jut el oda, hogya több mint 30 000 városban adót fizessen, addig azonban több milliárd euró adó bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat. 3 Egy olyan viselkedésminta van kialakulóban, ami gyakran jelent gondot. Aggasztó, hogy az induló, startup vállalatok számottevő része gondolja úgy, hogy megúszhatja, ha jogsértést követ el. Ha mégis felelősségre vonják őket a hatóságok, azon nal seregnyi jogászt, lobbistát és számos ügyfelet is mobilizálnak, hogy módosíttassák a jogszabályokat. Néha kisebb büntetéseket inkább befizet nek, amit vállalkozási díjként leírhatnak. Ilyen és hasonló gyakorlatok miatt folyik a hatóságok és a vállalatok között a macska-egér játék. Az Uber a másik példa. Az Uber elsődleges szolgáltató a„bérelt utak” piacán, ami formáját és árát tekintve közel áll bármely taxi- vagy limuzin-szolgáltatáshoz. A taxi vállalatok és li muzin-szolgáltatók a legtöbb városban ún. szállítmányozási adót és egyéb díjakat fizetnek az önkormányzatnak és a hatóságoknak. De az Uber nem hajlandó helyi munkáltatói adót fizetni, mert azt állítja, hogy rá nem vonatkoznak a taxi válla latokat szabályozó törvények, hisz az Uber nem taxi vállalat, hanem egy technológiai vállalat, ami pusztán a webes alkalmazás alapján összehozza a sofőrt és az utast(a vállalat nevét néhány évvel ezelőtt valóban megváltoztatták Uber Techno logies-ra, ezzel is hangsúlyozva az igen ügyes jogi pozicionálásukat). Az Uber jelentékeny(szövetségi állami) vállalati bevétele az egyes viteldíjakból lecsípett díjból származik(a számla kb. 25 – 30 százaléka), ami után vállalati adót fizet. Ugyanúgy, mint az Apple, Google és más vállalatok, az Uber – és természetesen az Airbnb is – az anyaországán kívül is komplex céghálózatot épí tett ki, adóparadicsomokat hozott létre, amelyek között sok nem több egy postafiók vállalkozásnál valahol a Karib-térségben – mindezt annak érdekében, hogy nagymértékben csökkentsék az adóterheiket. 4 Ezek a„jövő vállalkozásai”- mond ja Stephan Shay, nemzetközi adójogi szakértő és ügyvéd, korábban az Egyesült Államok Pénzügy minisztériumának alkalmazottja, most a Harvard Egyetem oktatója.„A vállalkozások üzleti tevé kenységének és vállalati felépítésének a formája teszi lehetővé számukra azt, hogy szinte teljes nyereségüket az Egyesült Államokon kívül köny veljék el. Ha az adóhatóságok nem lépnek fel ez ellen, akkor várhatóan óriási adókieséssel kell számolniuk” 5 Az Airbnb„diszruptív” vállalati modellje, ugyanúgy, mint az Uberé, tulajdonképpen csak egy dolog körül, az adóelkerülés körül forog. Az Uber azonban az adófizetés mellett sok más rendelkezést is megkerül. A vállalat határozottan állítja, hogy nem taxiszolgáltató vállalat, nincsenek taxijai, és így nem foglalkoztatnak gépjármű vezetőket sem, amiből adódóan a tevékenysé ge után nem kell a szokásos taxiengedélyekkel sem rendelkeznie. A vállalat ezenkívül nem tartozik egyéb rendelkezés hatálya alá sem, pl. a 3.»Airbnb Tax Collection Program Expands, Has Already Collected $110, Million For Governments,«) Airbnb adóbehajtási programja bő vül, eddig$110 milliót fizetett be a kormányzatoknak) AirbnbAction, 1 August 2016, https://www. airbnbaction.com/airbnb-tax-collecti on-program-expands-has-already- collected-110-million-for-govern ments/. 4. Darwin Bond Graham,»Uber’s Tax-Avoidance Strategy Costs Government Millions. How’s That for ›Sharing‹?« 48 Hills, 1 July 2014. júl. 1., http://48hills.org/2014/07/10/ubers-tax-avoidancestrategy-costs-gov- ernment-millions/.Changes-at-freelance-site-Upwork-are- frustrating-6445546.php. 5. David Kocieniewski,»The Sharing Economy Doesn’t Share the Wealth,« Bloomberg Businessweek,(A megosztásalapú gazdaság nem osztja meg a javakat) 2016. ápr. 6., http://www.bloomberg. com/ news/articles/2016-04-06/the-sharing-economy-doesn-t-share-thewealth. 5

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS biztonsági előírások, biztosítási kötelezettségek vagy egyéb előírások sem vonatkoznak rá. Ahol az Ubert a törvényi rendelkezések betartására felszólították – alapvetően minden országban – ott a vállalat mindig elhárította, hogy betartassák vele a helyi törvényeket. Helyette komoly jogi és/vagy publicisztikai nyomást gyakorolt. Ugyanígy, az Airbnb is több százezer„szállásadónak” bocsátja rendelkezésre a technológiáját annak érdekében, hogy megkerülhesse a különböző törvényeket és rendelkezéseket – ezek között a biztonsági kötelezettségre, a biztosítási előírásokra vagy a bérbeadási törvényekre vo natkozó előírásokat. Sok városban alkalmaznak már hosszú ideje olyan törvényeket, amelyek tiltják a magántulajdonban lévő lakások 30 napnál rövidebb időre szóló bérbeadását. Ezzel akarják elkerülni, hogy az ingatlanvállalatok a meglévő lakásállományt a helyi lakáskeresők helyett tu ristáknak adják bérbe. Coldwell Banker, vezető ingatlanügynök nyilvánosságra került feljegyzései szerint a háztulajdonosok könnyen megduplázhatják bevételüket, ha a helyi lakosok helyett turistáknak adják bérbe az ingatlanjukat. 6 Az ilyen jellegű bérbeadások esetében azonban csökken a helyi lakosság számára rendelkezésre álló megfizethető lakáslehetőség. A közkedvelt ide genforgalmi célpontokban, mint San Francisco, Seattle, Los Angeles, New York, de sok más vá rosban is az idők során már egész lakóépületeket, ezek között kizárólag bérlakás célú ingatlanokat vontak ki a piacról, hogy a funkciójukat Airbnb turistaszállókká alakítsák át. New Yorkban egyes Airbnb„szállásadók” sokszor több tucat ingatlant működtetnek, részben akár 200-nál is többet. 7 Ezek a szállásadók nem azok a„normál emberek”, akiket az Airbnb egy kijelentése szerint saját platformjával segíteni kíván, és akiket a PR arculati 6. Roy Samaan,»Airbnb, Rising Rent, and the Housing Crisis in Los Angeles,«(Emelkedő Airbnb bérleti díjak és lakásválság Los Angeles ben) 2015 márc., http://www.laane.org/wp-content/uploads/2015/03/ AirBnB-Final.pdf. 7. Drew Grant,»Oh Noshi, It’s Toshi! Airbnb Opportunist Goes Legit with New Hotels,« Observer, 2012. szept. 25, http://observer. com/2012/09/ oh-noshi-its-toshi-airbnb-opportunist-goes-legit-with-new- hotels/. 8. Tom Slee,»The Shape of Airbnb’s business,« Whimsley, 2014. máj.26., http://tomslee.net/2014/05/the-shape-of-airbnbs-business. html. tanácsadók gyakran a vállalat arcaként szeretnek megmutatni. Az Airbnb weboldalak független elemzői szerint az Airbnb-n közvetített vendégek 40-50 százaléka nem magánszállásadóknál kap szállást, hanem nagy ingatlancégek bérházaiban. Ennek megfelelően az Airbnb bevételének nagy része ezeknél a cégeknél mutatkozik, képződik. 8 Az Airbnb számára minden adat elérhető, ezért nyilvánvalóan teljes mértékben tudatában van annak, hogy megsérti a helyi törvényeket, mégsem változtat szinte semmin – pl. a közvetítő szolgálatából nem törölte ezeket az ingatlancégeket. Ennek nyilvánvaló oka van: ezek az ingat lancégek hozzák a 25 milliárd USA dolláros piaci érték nagy részét, tehát nagyon fontos részét képezik az – őrült sebességgel növekvő – Airbnb vállalati modelljének. 3. A„megosztásalapú gazdálkodás III.” hatásai: kiskapuk a minimálbérrel szem ben Az olyan munkaközvetítő portálok, mint a Task Rabbit és az Upwork óriási problémát jelentenek a felügyelő hatóságoknak azokban az országok ban, ahol a politikának, hatalmas erőfeszítések árán, sikerült bevezetnie a minimálbért. Az önálló vállalkozó státus miatt a kiközvetített munkavállalók nem rendelkeznek azzal a védelemmel, amit a munka törvénykönyve biztosítana a foglalkoztatottak számára, és így nem jogosultak a minimálbérre sem. Előnyt jelent ezeknek a vál lalatoknak továbbá az is, hogy nehezen nyomon követhető az ideiglenes munkavégzésre közve tített munkavállalók foglalkoztatása. A munkavállalóknak gyakran sokkal többet kell elvégezniük egy adott munkáltatónál, mint az eredetileg meghatározott munka lett volna, de ez ellen aligha tiltakozhatnak, hiszen sem jogokra, sem pedig szakszervezeti támogatásra nem számíthatnak. Éppen ellenkezőleg: a megbízó ilyen helyzetekben egy-egy rossz munkavállalói értékeléssel elérheti, hogy a kölcsön-munkavállalót adott körülmények között automatikusan és előzetes figyelmeztetés vagy felmondási hatá ridő érvényesítése nélkül töröljék a platformról. Lukas Biewald, a CrowdFlower San Franciscó-i székhelyű digitális munkaerő közvetítő vállalat 6

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS ügyvezetője és egyik alapítója némi bepillantást adott vállalkozásának keretfeltételeibe:„végül is 2 és 3 dollár közötti órabért fizetünk az embe reknek”- mondta egy interjúban. Ez messze az Egyesült Államokban hatályos minimálbér szint je alatt van.„Teljesen attól függ minden, milyen minőségben végezték el a megrendelt munkát. 9 Azok a munkavállalók, akik azt remélik, hogy minimálbért kapnak, jobb, ha nem is jelentkeznek. 4. A„megosztásalapú gazdálkodás IV.” hatásai:„önállósítják” és bizonytalan helyzetű szabadfoglalkozásúvá teszik a munkavállalót A Szilícium-völgy„diszruptív” vállalatai sokszor olyan munkát ajánlanak, amelynek minősége kí vánnivalót hagy maga után. Ugyan mindig hangsúlyozzák, hogy ezek a platformok merőben új lehetőségeket tárnak fel, hiszen„önállósítják” a munkavállalókat, akik ezt követően„független vállalkozóként” és„saját vállalatuk ügyvezetője ként” működhetnek tovább. A valóságban azon ban ezek a munkavállalók kicsi és rosszul fizetett, rövid távú munkavállalási lehetőséget kapnak, amit„eseti munkának” vagy„eseti mikromunkának” lehet csak nevezni(„gig”/”mikro-gig”). Ezek a munkák nem adnak foglalkoztatási garanciát, a munkavállalóknak nincs társadalombiztosítása, miközben a munkaközvetítő szolgálat tetemes haszonra tesz szert. Ha egy szabadfoglalkozású meg akar maradni ebben a rendszerben, sok olyan rövid távú eseti munkát is el kell vállalnia, ami akár csak két hétig, de lehet, hogy két napig vagy csak két óráig tart. Több egymást követő eseti munkát kell össze hangolniuk és előfordulhat, hogy egy-egy napon több munkáltatónak is dolgoznak. Minden egyes munkáltatónak külön számlát kell kiállítaniuk és figyelni kell, hogy valóban ki is fizessék őket. Az Egyesült Államokban a szabadfoglalkozásúak szakszervezete végzett egy felmérést, ami szerint a szabadfoglalkozásúak 70 százalékát évente legalább egy munkáltató nem fizeti ki, ami ös� szesen átlagosan 6000 USA-dollár veszteséget jelent évente. 10 A foglalkoztatottaknak ezen felül önmaguknak kell a társadalombiztosítás számára a munkáltatói járulékokat is befizetniük – ami szintén lényegesen csökkenti a nettó keresetüket. És ne felejtsük el, hogy rengeteg fizetetlen időbe kerül az is, hogy megszerezzék a következő meg bízást. Ez azt jelenti, hogy a munkájuk értékét pontosan arra az időre redukálják, ami ahhoz szükséges, hogy megírjanak egy jelentést, megtervezzenek egy logót, vagy kitakarítsanak egy épületet. Ez ugyanolyan, mintha egy profi labdarúgó csak akkor kapna pénzt, ha gólt lő, vagy a szakácsot csak az elkészített ételek után fizetnék. A hiperhatékony ság nevében a munkanap„nem érdemi” elemeit, mint a szünet, a mosdóban eltöltött idő, a munka vállalói megbeszélések, továbbképzés vagy akár a vízcsapnál vízivással eltöltött idő, egyszerűen törlik a munkaidőből. A TaskRabbit, Upwork, Instacart és más, új digitális platformot működtető munka közvetítő a hagyományos munkafolyamatok teljes sávját egy-egy feladatra bontja le, így a munkavállalónak már csak a ténylegesen produktív pillanatokat fizeti ki. A munkavállalók teljesítményét viszont folyamatosan ellenőrzik, elemzik, munkájuk minőségét nemcsak a közvetítő platform értékeli, hanem ügyfél-elégedettségi besorolás alapján a megbízó is. Mindezt továbbítják a munkavállaló okostelefonjára. 5. A„megosztásalapú gazdaság V.” hatásai: a kormányzati szabályozást minősí tési rendszerek és az önszabályozás váltja fel A„megosztásalapú gazdaság” szószólói egy „minősítési rendszer” bevezetését javasolták a kor mányzati/hatósági szabályozás helyett. Arun Sundararajan professzor, e gyakorlat legismertebb támogatója, amellett áll ki, hogy„nagyobb szabályozási jogkört kell biztosítani a piac és a platformok számára”, valamint határozot9. Bambi Francisco Roizen,»Crowdflower Helps You Earn Extra Bucks, « Vator.tv, 2010. márc. 30., Interjú Lukas Biewald-al, http://vator.tv/ news/2010-03-30-crowdflower-helps-you-earn-extra-bucks. Megjegy zései a videófelvétel 5:09 kezdődik. 10. Sara Horowitz,»Special Report: the costs of nonpayment,« Szabad foglalkozásúak Szakszervezete., 2015. dec.10., https://blog.freelancer sunion. org/2015/12/10/costs-nonpayment/. 7

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS tan állítja, hogy az értékelési rendszerek„természetüknél fogva kifinomult ellenőrzési me chanizmusokkal rendelkeznek”. 11 Az Airbnb pl. egy digitális hírnévfigyelő-rendszert működtet, amelyben szöveges formában vagy csillagokkal lehet értékelni az egyes tranzakciókat. A rendszer a szállásadónak és a vendégeknek egyaránt tájékoztatást ad és a rendelkezésére áll. Hasonló módszert alkalmaz az Uber és több más vállalat is. A valóságban azonban az Airbnb, Uber, TaskRabbit és Upwork vagy hasonló platformok egyre kevésbé kérnek minősítési vagy végzett ségi igazolást a szolgáltatást kínálóktól; még a szakmai tapasztalatot sem szükséges igazolni. Egyedül az számít, milyen értékelést adott a leg utolsó felhasználó egy-egy végrehajtott szolgáltatást követően. Az értékelés jelentősége sokkal nagyobb, mint ami a valóságban indokolt lenne. Sundararajan véleménye szerint az értékelési rendszerek mellett az esetek többségében elegendő lenne a platformok önellenőrzése is, és e két ellenőrzési forma szükségtelenné tenné a hatósági előírásokat.„Bizonyítékként” az Airbnb-t említi, ahol„egy volt katonai hírszerző tiszt veze tésével több, mint 50 nyomozót foglalkoztatnak a megbízhatóság-ellenőrző és biztonsági csoport ban”, akik a platform biztonságát felügyelik. Tesztelni akartam az Airbnb biztonsági és„önellenőrzési” rendszerét, ezért bejelentkeztem a vállalat platformján, mint szállásadó. Készítettem néhány belső és külső felvételt a házról, és feltöltöttem az Airbnb weboldalára. 15 percen belül engedélyezték a lakásomat, mint Airbnb bérleményt – minden további háttérellenőrzés, személyi azonosítás nélkül, vagy anélkül, hogy a megbízhatóság-ellenőrző és biztonsági csoportból bárki kapcsolatba lépett volna velem. Akár a szomszédom házáról készült fényképeket vagy egy lakberendezési folyóiratból kivágott fotókat is felölthettem volna. Egy órán belül beérkezett az első foglalási ajánlat, néhány hónap után több tucatnál tartottam. Ha valóban kiadtam volna a házamat, legalább 4000 USA-dollár nettó bevételem lett volna a rövid távú kiadásokból. 12 Brian Chesky, az Airbnb ügyvezetője, ugyanígy vélekedik a tűzvédelmi és biztonsági rendelkezé sekről: ezek az előírások 20. századi, sőt akár 19. századi törvények, amit a 21. század ügyfél-értékelési rendszere már teljesen feleslegessé tesz. Az Airbnb például azzal hirdette magát, hogy ingyen bocsát a szállásadók rendelkezésére egy füst- és szénmonoxid-jelző készüléket. Új szállásadóként az Airbnb weboldal utasításait követtem, és meg akartam rendelni egy ilyen jelzőkészüléket. Azon ban hamar kiderült, hogy az ajánlat már nem érvényes. A vállalat ehelyett egy ingyenes biztonsági útmutatókat tartalmazó leírást kínált fel, amin a vendégeim számára feltüntethetem a legszükségesebb segélyhívó számokat, a vészkijáratokat és egyéb tájékoztatást. Mindez nem pusztán azt teszi nyilvánvalóvá, milyen óriási különbség van aközött, amit a vállalatok mondanak és tesznek, hanem rámutat az„önigazgatás” és az„önértékelés” rendszerének rugalmas valóságára, különösen a törvényi rendelkezésekhez való viszonyára. Több millió épületet alakítanak át kereskedelmi szálláshellyé igen csekély mértékű ellenőrzéssel, ami számos lehetséges veszélyforrást rejt. Ezt mutatják azok a tragikus balesetek és esetek, amelyekről az Airbnb kapcsán számoltak be – csonttörés, szénmonoxid-mérgezés, bomlásban lévő holttest a ki adott lakásban, a szállásadó harapós kutyájának fájdalmas nyomai, sőt egy haláleset is. 13 6. A digitális gazdaság szabályozása: az Egyesült Államok súlyos tapasztalatai Az Egyesült Államokban a különböző hatóságok évek óta újra meg újra próbálkoznak, hogy szabá11. Arun Sundararajan,»Trusting the ›Sharing Economy‹ to Regulate Itself,« New York Times, 2014. márc. 3-, http://economix.blogs.nytimes. com/2014/03/03/trusting-the-sharing-economy-to-regulate-itself. 12. Steven Hill,»The two faces of Airbnb,« Business Insider, 30 October 2015, http://www.businessinsider.com/the-two-faces-of-ai rbnb-2015-10? IR=T. 13 Az Airbnb-hez köthető tragikus esetekről további részletek, lásd, Zak Stone,»Living and Dying on Airbnb,« Medium, 2015. November 8. htt ps://medium.com/matter/living-and-dying-on-airbnb-6bff8d600c04#. phx93chhi; Kashmir Hill,« Egy nőnek meg kellett halni ahhoz, hogy az Airbnb megelőzést szolgáló biztonsági eszközöket adjon a szállás helyeinek,« Fusion, 10 2015. November 10. http://fusion.net/ sto ry/229589/airbnb-death-safety-regulations/; valamint Ron Lieber,»Ku tya megtámadja a bérlőt – Airbnb felelőssége?« New York Times, 10 April 2015, http://www.nytimes.com/2015/04/11/your-money/ ques tions-about-airbnbs-responsibility-after-vicious-attack-by-dog.html. 8

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS lyozzák a fent vázolt vállalatok ilyen jellegű gya korlatát – lényegesebb eredmény nélkül. A washingtoni szövetségi kormányzat eddig még teljes mértékben távol tartotta magát ettől a kérdéstől. Kizárólag a szövetségi államok kormányzatai, illetve a városi önkormányzatok kísérelték csak meg, hogy korlátok közé szorítsák a„megosztásalapú gazdaság” burjánzásait. A köztisztviselők általában nem is értették meg teljesen a digitális gazdaság diszruptív jellegét, különösen a megosztásalapú/eseti munka gazdaságét, így erőfe szítéseik aligha mutathatnak sikert. Az Airbnb és a magánszemélyek lakáskiadása – szabályozási hiányosság Az Airbnb története San Franciscóban, ahol a vállalatot alapították, jelképesnek is tekinthető ab ból a szempontból, hogy különböző erők hogyan okozhatják a hatóságok megdöbbentő fiaskóját. San Francisco városi tanácsa aggódva figyel te, hogy a megfizethető lakásokat rövid idő alatt nyereséges Airbnb–szálláshelyekké alakították át, ezért törvényben szabályozta a szálláshelyek rövid távú bérbeadását. A törvény szerint a magántulajdonú ingatlan bérbeadása csak bizonyos feltételek mellett tekinthető törvényesnek, így a szállásadók kötelesek a szálláshelyként bérbe adott ingatlanban lakni, azt csak évi meghatározott számú éjszakára adhatják ki abban az esetben, ha előzetesen bejegyeztetik a városnál a szálláshelykiadást. Többen is bírálták ezt az önkormányzati előírást, jelezve, hogy az szakmai szempontból rossz, és nagy valószínűséggel arra vezethető vissza, hogy az Airbnb a San Franciscó-i városházában is befolyással bírt. – A polgármester egyik támogatója egy olyan kockázatitőke-fi nanszírozó, aki több milliárd dollárt fektetett be a Szilícium-völgybe, és komoly részesedése van az Airbnb-ben is. Hamarosan kiderült, lehetetlenség a törvényt végrehajtani, mivel elmulasztották az Airbnb-t arra kötelezni, hogy a kereskedelmi célú szállásadói tranzakciókra vonatkozó adatokat adja át(ki, hány éjszakát és milyen áron adott bérbe). A törvény végrehajtása és a helyi adók kivetése szempontjából pedig ez nélkülözhetetlen lett volna. A törvény hatályba lépése után egy évvel a szállásadóknak csak körülbelül 15 százaléka regisztráltatta magát. Az Airbnb továbbra is a szállásadók adatvédelmi jogára hivatkozik, ezért a szálláshelykínálók többsége a mai napig nem regisztrált, és lakását vagy házát továbbra is a névtelenség árnyékában adja bérbe. A legutóbbi San Franciscó-i választások után mégis kialakult a városi tanácsban a piac szabályozását követelő többség. 2016 júniusában így egy második törvényt is elfogadtak, amely az elsőnek a hiányosságait volt hivatott pótolni. Ezzel a törvénnyel már kötelezően előírták, hogy az Airbnb és hasonló platformok üzemeltetői kí nálati palettájukat csak akkor hozhatják nyilvánosságra, ha a bérbe adandó objektumok hivatalos regisztrációs számmal rendelkeznek. Ezzel bizonyíthatják, hogy a város engedélyezte az ingatlan rövid távú bérbeadását. Azok a vállalatok, amelyek nem tartják magukat ehhez az előírás hoz, napi 1000 dollárig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók minden egyes regisztrációs szám nélküli bérbeadási nap után. Ezzel a rendelkezéssel a platformok üzemeltetői is felelősségre vonha tók, ha szállásadóik nem regisztrálják magukat. Az Airbnb arra hivatkozott, hogy nem kíván olyan rendelkezést érvényesíteni a szállásadóira vonatkozóan, amellyel a vállalat maga nem ért egyet, ezért keresetet nyújtott be a végrehajtási intézkedésekre vonatkozóan azzal az indokolással, hogy szabad véleménynyilvánítási lehetőségével él, és a technológiai vállalatok nem tehetők felelőssé az általuk működtetett oldalakon megjelenő bejegy zésekért. Még nem tudhatjuk, hogy a törvény hatályba lép-e. A kritikusok azonban igen szkeptikusak, hiszen a város továbbra sem kér adatokat az Airbnb-től arra vonatkozóan, hogy ki, mennyi ideig és milyen áron bérli ingatlanát. Ebben a„macska-egér játékban” San Francisco városa és az Airbnb között nem pusztán a város területén folyó lakásgazdálkodás kérdéseiről van szó, hanem a szálláshelyek adójának befizetéséről is. A közelmúltban az Airbnb mégis elkezdte fizetni ezt az adót, azonban csak azt követően, hogy egy polgári kezdeményezés indult több tízezer ös�szegyűjtött aláírással, ami miatt 2015 novembe rére népszavazást(„F propozíció”) rendeltek el az 9

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS Airbnb ügyében. Az Airbnb attól való félelmében, hogy a választók a vállalat számára hátrányosan döntenek a népszavazáson, inkább úgy határozott, hogy San Francisco városának havonta egymillió USA-dollár adót fizet. De a tranzakciós adatokhoz továbbra sem biztosított semmiféle hozzáférést a város számára, így a pénzügyi hatóságok nem ítélhetik meg, hogy ez az összeg valóban megfelel-e a ténylegesen esedékes adó mértékének. A hatóság nem tehet mást, mint hogy vakon bízik a vállalat által megadott adatokban. A hatóságok több más városban is megpróbálták szabályozni a rövid távú online szállásadást. Schneiderman, New York város főügyésze nemcsak arra kötelezte az Airbnb-t, hogy átadja a törvény végrehajtásához szükséges adatokat, hanem arra is, hogy törölje a platformról a„legélelmesebb” szállásadóit, akik egyenként 200-nál több ingatlant hirdetnek. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy állandó felügyeletre van szükség e kérdésben, hiszen alig néhány hónap múltán ezek közül a szállásadók közül többen is újra aktívan szerepeltek a platformon. 14 Az Airbnb New Yorkban sem hajlandó a helyi hatóságoknak átadni a kért adatokat. New York állam csak 2016 júniusában fogadott el egy olyan törvényt, amely sok ponton hasonít a San Franciscó-i második törvényhez, de egyben határozottan tiltja a rövid távú ingatlan-bérbeadás minden formáját. 15 Becslések szerint az Airbnb New York-i bevételének mintegy 50 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ha valaki mégis ilyen bérbeadást kínál, azt a hatóságok szabálysértésenként 7500 USA-dollárra büntetik. Adatszolgáltatásra azonban a New York-i törvény sem kötelezi az Airbnb-t. A törvény végrehajtásának hatékonyságát még nem lehet lemérni. A magánszállások turistáknak való bérbeadása Santa Monicában is olyan mértékben elterjedt, hogy a hatóságok kénytelen voltak törvényben tiltani a 30 napnál rövidebb időre szóló lakáski adásokat. Továbbra is megengedett a vendégszoba-kiadás abban az esetben, ha a szállásadó eleget tett bejelentési kötelezettségének, és adó formájában befizeti a városnak a napi szállásdíj 14 százalékát. 16 New Orleansban ezzel szemben gyakorlatilag teljesen betiltották a magánszállások bérbeadását. 17 A vállalati adatokhoz való hozzáférés hiányában azonban a hatóságoknak eddig mindkét városban nehéz volt a törvényt végrehajtani. Az oregoni Portlandben a városi tanács az Airbnb-vel együtt dolgozott ki egy olyan törvényt, amelynek alapján a vállalat tevékenységének számottevő részét törvényesnek tekintik, ha a szál lásadók az engedély megszerzéséhez bejelentkeznek, és hozzájárulnak az ingatlan tűzvédelmi és biztonsági ellenőrzésének elvégzéséhez. San Francisco esetéhez hasonlóan Portlandben is, a törvény hatályba lépését követő egy évben, a 2500 szállásadónak csak 11 százaléka regisztrált. 18 Egy vizsgálati jelentés szerint az Airbnb-ben jegyzett szálláshelyek felében nemcsak egy-egy szobát, hanem teljes házat vagy lakást adnak bérbe a törvényben megengedett évi 95 napnál hos� szabb időre. Mindezt annak ellenére teszik, hogy a szállásadóknak a törvény értelmében az évből legalább 9 hónapot a bérbeadásra szánt lakás ban vagy házban kell tölteniük. 19 Ez az eset is azt mutatja, hogy az adott körülmények között a rendelkezések csak a helyszínen, fizikailag elvégzett ellenőrzésekkel érvényesíthetők – ami rendkívül drága és időigényes végrehajtási stratégia. A kri 14. Erin Durkin,»City calls foul on Airbnb scrubbing illegal rental listings before opening books to lawmakers,« New York Daily News, 2016. márc. 7., http://www.nydailynews.com/new-york/city-demands-dataairbnb-lawbreaking-hosts-article-1.2556128. 15. Deanna Ting,»Measuring the Impact of New York’s New Short-Term Rental Law on Airbnb, Skift, 2016. júl.18., https://skift.com/2016/07/18/ measuring-the-impact-of-new-yorks-new-short-term-rental-law-onairbnb/. 16. Tim Logan,»Can Santa Monica— Or Anyplace Else— Enforce A Ban On Short-Term Rentals?«, Los Angeles Times, 2015. máj.13. http://www. latimes.com/business/la-fi-0514-airbnb-santa-monica-20150514-sto ry. html.17. Nina Feldman,»Short-Term Rental Stakeholders All Agree on One Thing: Current Law Inadequate, WWNO.COM, http://wwno.org/ post/ short-term-rental-stakeholders-all-agree-one-thing-current-lawinadequate[http://perma.cc/5UB9-8UWL. 17. Feldman, Nina(2014):»Short-Term Rental Stakeholders All Agree on One Thing: Current Law Inadequate«, wwno.com, 18. Juli 2014; http:// wwno.org/post/short-term-rental-stakeholders-all-agree-one-thingcurrent-law-inadequate. 18. Shelby King,»Airbnb Is Making Portland’s Rental Market Even Tighter,« Portland Mercury, 2015. okt. 1., http://www.portlandmercury. com/portland/airbnb-is-making-portlands-rental-market-even-tighter/ Content?oid=16604536 19. Az Airbnb-n belül,»How Is Airbnb Really Being Used in and Affec ting Your Neighborhood?«(Hogyan használják Az Airbnb-t és hogyan hat ez a szomszédokra?) Az Airbnb-n belül, http://insideairbnb.com/ portland/(ac- cessed March 22, 2015); Anna Walters,»Air Invasion,« Wilamette Week, 2015. márc.11. http://www.wweek.com/portland/arti cle-24210-air_in- vasion.html). 10

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS tikára és a lehetséges szabályozási kísérletekre válaszolva az Airbnb egymillió dollár értékű kár térítési felelősségbiztosítást kötött. A biztosítás az eddigi benyomások alapján csak különböző feltételekkel és igen homályosan megfogalmazott felelősségkizáró nyilatkozatok mellett érvényes, tehát nem világos, milyen káresetekre vonatkozik valójában. Van olyan város, ahol a szállásadóknak előírják, hogy be kell tartaniuk a meglévő zajterhe lési, parkolási, hulladékelszállítási és egyéb rendeleteket, amelyek a környék békéjét biztosítják. 20 Az Airbnb-re vonatkozó, 2016 májusában Berlinben elfogadott rendelet a Santa Monica-beli szabályokhoz hasonlóan restriktív jellegű. De ugyanúgy, ahogyan az amerikai városok esetében láttuk, Berlinnek sincs hozzáférése a szállásadók adataihoz, így itt is türelemmel ki kell várni, men�nyire lehet az előírás hatékony. 21 Egyelőre semmi jele annak, hogy az Airbnb tevékenysége Berlinben alábbhagyna. Az Egyesült Államokban a szövetségi szint ed dig csekély érdeklődést mutatott aziránt, hogy szabályozza a magánszálláshelyek online bérbeadását vagy a„megosztásalapú gazdálkodás” egyéb szempontjait. Elizabeth Warren szenátor asszony, 2016 júliusában azonban két másik szenátorral együtt megtámadta, és levélben felszólította a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, kérve: vizsgálja ki, hogy az Airbnb és a konku rens portálok tevékenysége valóban lakáshiányt okoz-e a városokban, és valóban az egekbe veri-e a bérleti díjakat. A levélben egyebek között utaltak az egyik legfrissebb tanulmányra, amely szerint a rövid távú ingatlan-bérbeadások bevételének aránytalanul nagy része kerül a kereskedelmi szolgáltatók zsebébe. Arra is felszólították a hatóságokat, hogy az aránytalanságok mértékét is vizsgálják ki. Nagyon valószínű, hogy a magánszálláshelyek online bérbeadása és az Airbnb helyi lakáspiacokat romboló„diszruptív” hatása minőségi ug rás előtt áll. A RealityShares„The Rise of Airbnb Investor”(Az Airbnb befektető felemelkedése) című legutóbbi jelentése utal egy szakmabe li szóbeszédre, amely szerint olyan tíz- vagy akár százezer ingatlannal rendelkező ingatlan vállalatok vannak, amelyek ígéretes és lukratív stratégiaként tekintenek az Airbnb-n keresztül történő értékesítésre. 22 Tény, hogy Brian Chesky, az Airbnb ügyvezetője, és több nagy ingatlancég vezetői között már sor került néhány tárgyalás ra. 23 Ha ezek a vállalatok tényleg elkezdik a lakásokat nagy számban az Airbnb-n vagy ahhoz hasonló portálokon keresztül rövid távon bérbe adni, azzal igen durván csökkentenék az adott városokban lakók számára az elérhető lakásál lományt. Az ilyen„szteroidos Airbnb”-hez képest elenyészőnek tűnik majd az a rombolás, amit a vál lalatok eddig okoztak. Uber és a bérelt utak(ride-renting) rosszul sikerült szabályozás Az Uber és más utazási/taxi szolgáltatást köz vetítő vállalat határozottan ellenáll, és még csak nyomokban sem tartja be a taxikra vonatkozó ipari tevékenységek szabályzatát, hiszen önmagukat nem taxivállalatnak, hanem technológiai vállalatnak tekintik. Az Uber szerint a gépjárműve zetők„magánvállalkozók” és nem alkalmazottak. Ezzel az ürüggyel és ügyvédek tucatjának segít ségével, az Uber és a Lyft még megúszta, hogy a gépjárművezetőknek nincs megfelelő biztosítása, és hiányos a háttérellenőrzés. A beszámolók sze rint az Uber a rendelkezések megjelenését követően még azokat a rendelkezéseket sem tartja be, amelyeket eredetileg ő maga elfogadott. Így né hány városban a hatóságok autókat foglaltak le és pénzbüntetést szabtak ki a gépjárművezetők re. 24 Az Uber felajánlotta, hogy kifizeti a pénzbün 20. Stephen R. Miller,»First principles for regulating the sharing economy, «(A megosztásalapú gazdaság szabályozásának alapelvei) Harvard Journal on Legislation, Volume 15, 2016, 192. old. 21. Steven Hill,»Berlin sollte härter gegen Airbnb vorgehen,«(Berlinnek keményebben kellene fellépnie az Airbnb-vel szemben) Tagesspiegel, 2016. jún. 2., http://www.tagesspiegel.de/politik/tourismus- und-mie ten-berlin-sollte-haerter-gegen-airbnb-vorgehen/13681380. html. 22.»The Rise of the Professional Airbnb Investor,«((A profi Airbnb befek tető felemelkedése) RealtyShares, 2016. febr. 9., https://www.realtysha res.com/blog/the-rise-of-the-profes- sional-airbnb-investor/ 23. Oshrat Carmiel és Eric Newcomer,»Airbnb Reaches Out to Big Landlords to Share Their Tenants’ Spoils,« Skift, 17 December 2015. nov.17. https:// skift.com/2015/12/17/airbnb-reaches-out-to-biglandlords-to-ease-rent- als-by-tenants/. 24. Johana Bhuiyan,»Here Is Where Uber and Lyft Are Facing Regula tion Battles in the United States,« Buzzfeed News, 2014. dec.15. http://www.buzzfeed.com/johanabhuiyan/here-is- where-uberand-lyft-are-facing-regulation-battles-in? utm_term=. cveoOYoZN& sub=3544682_4617758%20-%20.mv21QQenv#.ck43zR- zdPB. 11

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS tetéseket – egy 63 milliárd USA-dollár piaci értékű vállalat számára ez csupán egy csekély, leírható működési költség. Németországgal és sok más országgal ellen tétben az Egyesült Államokban az Uber előnyét élvezi annak, hogy a taxizás sokszor nem ki mondottan kedvelt szolgáltatás, mert lassú és ingadozó a minősége. Amikor az Uber és a vele versengő szolgáltatók még viszonylag kicsik voltak, a hatóságok egyszerűen figyelmen kívül hagyták az újonnan érkezők diszruptív magatar tását és azt a tényt, hogy megsértik a taxizásra vonatkozó rendeleteket. A közvetítő szolgálta tás azonban egyre inkább terjedt, így 2013-ban Kalifornia, az Egyesült Államok első szövetségi államaként törvényben legalizálta a sofőr- és ta xiszolgáltatást. Az állami szabályozó hatóság új kategóriaként bevezette a„szállítási hálózat vállalat”(transportation network companies/TNC) fogalmát, amelyre külön előírások vonatkoznak, pl. az autóbiztosítással, a gépjármű-ellenőrzés sel és a gépjárművezetői jogosítványával kap csolatban. 25 Az új törvény szerint az Uber köteles a hatóságoknak adatokat szolgáltatni, egyebek között irányítószám szerint a gépjárművezetők számáról, a javadalmazásáról, a balesetekről és a kerekesszék szállítására alkalmas jármű vek igénylésének számáról. Az adatszolgáltatási kötelezettség előírása nem volt sikeres, hiszen a vállalat e kötelezettségét a kezdet kezdetétől figyelmen kívül hagyta. Néhány év gyakorlati ta pasztalat után a hatóságok 2016-ban az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatt 7,6 millió dolláros pénzbüntetést róttak ki a vállalatra. 26 Nem ez volt az első alkalom, hogy törvénysértés miatt, pl. utasokra vonatkozó adatok kezelése miatt, pénzbüntetést róttak ki a vállalatra. 2016 januárjában az Uber azért fizette be a büntetését, hogy a New York-i államügyészség leállítsa ellene az érzékeny felhasználói adatok kezelésére vonatkozó nyomozását. A San Franciscó-i és Los Angeles-i kerületi államügyészségek is eljárást indítottak az Uber ellen a fogyasztók félrevezetése miatt a cég hátterének visszaellenőrzésére vonatkozóan, amit a San Franciscó-i kerületi államügyészség is„teljesen nyomon követhetetlennek” minősített. 27 Az Uber elégtelen háttérellenőrzésének már volt tragikus következménye is. 2013 szilveszter éjszakáján egy Uber sofőr San Franciscó-ban ha lálra gázolta a hatéves Sofia Liut, továbbá súlyos sérüléseket okozott a vele lévő anyjának és kis testvérének is. Kiderült, hogy a gépjárművezető nek Floridában már volt egy esete gondatlan vezetés miatt, sőt le is tartóztatták, amikor 160 km/ órás sebességgel próbált előzni, amivel a szem bejövő forgalmat is veszélyeztette. A hiányos hát térellenőrzési lehetőségek miatt a sofőr szakmai előéletének ezeket a pontjait sem tudták feltárni. 28 A vállalat viszont semmiféle felelősséget nem vál lalt a már ismert indokolással: a gépjárművezető nem Uber alkalmazott, hanem„önálló vállalkozó”. Kalifornia próbált megoldást találni az Uber és hasonló szolgáltatók gépjárművezetőinek biz tosítási felelősségére. A próbálkozás azonban a működésképtelen törvények mintapéldá ja lett, mert a szabályozás tárgyát nem tudta áttekinteni. A törvény egymillió USA-dolláros minimális fedezetet írt elő biztosítási eseten ként, amit az Uber biztosított is. A gyakorlatban azonban a törvény„biztosítási kiskaput” nyitott meg abban a kérdésben, hogy ki a felelős, ha a gépjárművezető ugyan az Uber alkalmazáson jelentkezett be, de nem szállít utast és éppen nem utashoz utazik. Az Uber ügyvédei, ami25. Tomio Geron,»California Becomes First State To Regulate Ridesharing Services Lyft, Sidecar, UberX,« Forbes, 2013. szept.19. http:// www. forbes.com/sites/tomiogeron/2013/09/19/california-beco mes-first-state- to-regulate-ridesharing-services-lyft-sidecar-uber x/#14178fc667fe. 26. Douglas Macmillan,»Uber Bows to$7.6 Million Fine in California,« Wall Street Journal, 2016. Jan. 14. http://blogs.wsj.com/ dig- its/2016/01/14/uber-bows-to-7-6-million-fine-in-california/. sub=3544682_4617758%20-%20.mv21QQenv#.ck43zR- zdPB. 27. Uber megállapodik a Hirease-el a háttérellenőrzések elvégzéséről, hogy nyilvánosan elérhető adatok felhasználásával ellenőrizze a je lentkezőket. Az adatok forrása szövetségi és tagállami bírósági adatok, országos nyilvántartások szexuális bűncselekmények elkövetőiről és a szövetségi tagállam-közi bűnügyi adatbázis kereső, ami a szövetségi államok hatósági információit rögzíti(http://www.washingtonpost.com/ posteverything/wp/2014/12/19/stop-attacking-uber-for-lax-safetystandards/). 28. Carolyn Said,»Uber to Vet Drivers More Thoroughly,« San Francisco Chronicle, 2014. febr. 12., http://blog.sfgate.com/techchron/2014/02/12/uber-to-vet-drivers-more-thoroughly/; Olivia Nuzzi, »The Ten Worst Uber Horror Stories,« Daily Beast, 2014. nov. 19., http:// www.thedailybeast.com/articles/2014/11/19/the-ten-worst-uber- hor ror-stories.html. 12

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS kor csak szükségesnek találták, kihasználták ezt a joghézagot, egyebek között a Sofia Liu elgázolásával kapcsolatos felelősség elhárítására is. Az Uber gépjárművezetők így kikerültek a szakma szabályozásából, azokból a normákból, amelyek pl. a pizzaszállítókra és gyakorlatilag minden más hivatásos sofőrre, így a„normál” taxisofőrökre is vonatkoznak, akikre a vállalatuk köt biztosítást arra a teljes időre, amíg a gépjárműjükben tartóz kodnak. A közvélemény nyomására – és bizonyára a kockázatitőke-befektetőkére is, akik aggódtak a vál lalat jó híre miatt – az Uber végül bejelentette, hogy a jövőben megszünteti ezt a„biztosítási jog hézagot” 29 . A nyilvánosság számára közvetített vállalati„felelősségtudat” javarészt csak kozme tikázásnak bizonyult, hiszen minimális szinten tartották a biztosítási védelmet, messze elmaradva az egymillió USA-dolláros felelősségbizto sítási összegtől, amit a törvény arra az esetre ír elő, ha a gépjárműben utasok tartózkodnak. Idő közben ez lett az Uberre jellemző eljárás: inkább fizet kisebb összegeket, csakhogy eloszlassa a közvélemény nyomását. A szabályozási kísérletek ellenállásba ütköznek A texasi Austinban az Uber és a Lyft számára rendkívül népszerűnek és jövedelmezőnek bizo nyultak a bérelt utak, de 2015 végén a városi tanács egy olyan rendeletet fogadott el, amelyben a vállalatot taxiszolgáltatóként határozták meg és szabályozták, különösen annak érdekében, hogy a háttérellenőrzés részeként a gépjármű vezetők ujjlenyomatát is rögzíthessék. Az Uber és Lyft válaszul 8 millió dollárt költött egy polgári kezdeményezésre, hogy visszavonják a városi tanács határozatát, és azzal fenyegetett, hogy teljes mértékben kivonul Austinból, ha az eredmény nem lesz megfelelő. Miután veszítettek, a két cég valóban kivonult Austinból, de bejelentették, hogy a konzervatívabb szövetségi állami szinten fellebbeznek a helyi törvény visszavonásáért. A különböző esetek alapján világos, hogy az Uber, az Airbnb és sok más kezdő vállalat szó szerint minden jogszabály ellen harcol. Teljesen mindegy, hogy a törvényt a városi önkormányzat határozata alapján fogadták el vagy polgári kezdeményezésre, mindegy, hogy a vállalatok részt vettek-e a jogszabály megfogalmazásában, nem számít az sem, hogy a törvény előírja számukra az adatszolgáltatást – ezek a vállalatok feszegetik a határokat, és mindig ellenállnak. Az Egye sült Államokban – vagy bármely más országban – ha a helyi vagy a szövetségi állami kormányzatok védeni akarják a közjót, valamint szabályozni a diszruptív vállalatokat, és ezért szabályozni akarják a digitális gazdaságot, különösen a megosztásalapú/eseti munka gazdaságot, fel kell készülni arra, hogy a kormányzati szabályozás és végrehajtás minden eszközét alkalmazni kell, sőt a jogsértések ellen a bűnvádi eljárásokat is. „Diszruptívak“ a munkaerőpiaci statiszti kák is? Egyre inkább úgy tűnik, hogy hagyományos esz közökkel nehezen kimutathatók az új munkaerőpi aci jelenségek, pl. az eseti megbízással dolgozók. Ezért érzékelhető az Egyesült Államokban úgy, hogy alig emelkedett az ilyen foglalkoztatottak száma, legalább is a munkaerő-statisztikai hiva tal(Bureau of Labor Statistics) hivatalos adatai szerint. A közvetlenül az amerikai kormány alá tartozó ellenőrző hivatal(Accountability Office) 2015. áprilisi jelentése szerint viszont a„becslések szerint az átmenetei foglalkoztatásban dolgozók a teljes keresőképes lakosságnak mintegy 5- 30 százalékát teszik ki”, attól függően, hogy az átme neti foglalkoztatás rendkívül eltérő definíciói közül melyik szerint számoljuk. 30 Az eredmények közti jelentős különbség nyilvánvalóan az eltérő mérési technikákra vezethető vissza. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma egy jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a statisztikai hiva29.“Uber Extends Insurance to Working Drivers without Passengers,” San Francisco Chronicle, 2014. márc. 14. http://www.sf- gate.com/ technology/article/Uber-extends-insurance-to-working-drivers- wit hout-5316981.php. 30.“Contingent Workers: Incomes and Benefits Lag Behind Those of Rest of Workforce,” az Egyesült Államok Számvevőszéke, GAO/HEHS00-76, 30 June 2000, http://www.gao.gov/products/GAO/HEHS-00-76. 13

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS talok nem tudják megfelelően felmérni a megosz tás-alapú gazdálkodásban sem a foglalkoztatás mértékét, sem annak pénzügyi jelentőségét, hi szen nem férnek hozzá a szükséges adó-dokumentumokhoz, amelyek betekintést adnának a nem munkaviszonyban dolgozók jövedelmi adataiba. 31 Larry Kratz, a Harvard Egyetem közgazdásza szerint az”alternatív foglalkoztatási viszonyok” között dolgozó munkavállalók- önfoglalkoztató vállalkozók, független szakmai szolgáltatók (szabadúszók) és hasonlók- jövedelme 2005 és 2015 között 50 százalékkal növekedett.„2005 óta az amerikai gazdaság teljes nettó foglalkoztatási növekedése úgy tűnik, az alternatív foglal koztatási viszonyoknak köszönhető”. 32 Hasonló következtetésre jutott több más független értékelés is. A hivatalos adatokban azonban ebből semmi nem látszik. Nagyon nehéz lesz a politikai döntéshozóknak megfelelő szabályozást biztosítani, ha nincse nek meg az ilyen technológiai platformok tevékenységének nyomon-követéséhez szükséges adatok. Ez is oka annak, hogy az amerikai Munkaügyi Minisztérium és a Statisztikai Hivatal már most készül arra, hogy 2017-től több adatot gyűjtsenek az ideiglenes és átmeneti foglalkoz tatásban dolgozókról. Nehézségek legfőképpen a munkaválla lói jogok érvényesülésében mutatkoznak Egy országos tanulmányból kiderült, hogy az Egyesült Államokban a munkáltatók 3,4 millió kényszervállalkozót jogellenesen szerződéses munkavállalóként„jelentettek”, míg az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatal becslése szerint a vállalkozások kb. 30 százaléka az alkalmazottait jogellenesen nyilvánítja vállalkozónak. 33 Az Obama-kormány idején működő Munkaügyi Minisztériumot tartják évek óta a leginkább munkavállaló-barát minisztériumnak, de ez sem volt képes vagy hajlandó arra, hogy véget vessen ennek a visszaélésnek. A szabályozás hiányosságai miatt sorra nyújtanak be polgári jogi eljárásban csoportos kereseteket. Ezek a keresetek egye lőre még a hagyományos gazdaságot támadják. 2015 júliusában a Fedex egy 288 millió dolláros büntetést kellett, hogy elfogadjon a szövetségi állam határozata értelmében, ami szerint a vállalat 2300 kaliforniai futárt csapott be a fizetések és juttatások kifizetése során azzal, hogy a dolgo zókat jogtalanul„önálló vállalkozóként” kezelte. 34 A Microsoftnak 97 millió dollárt kellett egy jogvita elrendezésére kifizetnie, amelyben a vállalatot az zal vádolták, hogy több mint 8000 munkavállalónak nem fizette ki a törvény szerinti juttatásokat. Los Angeles-i és Long Beach-i fuvarozó vállalatok két nagy pert is vesztettek a gépjárművezetőkkel szemben, akiknek azért fizettek kevesebb bért, mert helytelenül önálló vállalkozónak sorolták be őket. A hagyományos gazdaságban a legtöbb munkahely általában továbbra is szabályos, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatást jelent. A megosztásalapú/eseti munkagazdaság vállalatai ezzel szemben szinte kizárólag olyan munkakeresőket közvetítenek, akik jogilag„vállalkozók” és nem számítanak alkalmazottnak. Az Egyesült Államok munkajogi törvénye az ilyen munkaerő nek csak nagyon csekély védelmet biztosít. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma még egyetlenegy panaszos eljárást sem folytatott le ilyen hibás besorolás miatt az esetimunka-vállalatok ellen. A megosztásalapú/eseti munkagazdaság vállalatai ezzel szemben szinte kizárólag olyan munkakeresőket közvetítenek, akik jogilag„vállalkozók” és nem számítanak alkalmazottnak. Az Egyesült Államok munkajogi törvénye az ilyen munkaerő nek csak nagyon csekély védelmet biztosít. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma még egyetlenegy panaszos eljárást sem folytatott le ilyen hibás beso31. Rudy Telles Jr.,“Digital Matching Firms: A New Definition in the »Sharing Economy« Space,” az Egyesült Államok Kereskedelmi és Gaz dasági Minisztériuma és a Statisztikai Hivatal Vezető Statisztikusa, ESA kiadású levél#01-16, 2106. jún. 3. http://www.esa.gov/sites/default/ files/digital- matching-firms-new-definition-sharing-economy-space. pdf, 17. old 32. Rob Wile,“Harvard economist: All net U.S. job growth since 2005 has been in contracting gigs,” Fusion, 2016. márc.29., http://fusion.net/ story/285543/krueger-katz-gig-economy-forthcoming-paper/. 33. Greenhouse,“U.S. Cracks Down on ›Contractors‹ as a Tax Dodge.” 34. Robert Wood,“FedEx Settles Independent Contractor Mislabeling Case For$228 Million,” Forbes, 2015. Jún. 16. http://www.forbes.com/ sites/robertwood/2015/06/16/fedex-settles-driver-mislabeling-ca se-for-228-million/”\l„4c145cfe5f5a”\hsites/robertwood/2015/06/16/ fedex-settles-driver-mislabeling-case-for-228-million/#4c145cfe5f5a. 14

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS rolás miatt az esetimunka-vállalatok ellen. A digitális vállalatok önmagukat továbbra is kizárólag vállalkozók közvetítőjének tekintik, tehát olyan személyek közvetítőjének, akik„saját vál lalkozásuk ügyvezetői”. Olybá tűnik, sok esetben legalábbis kérdéses, hogy nem létezik valamilyen törvényi előírás, ami az esetükben megkülön böztető kritériumként szolgál a foglalkoztatottak és vállalkozók közti különbségtételre. Több ezer munkavállaló nevében nyújtottak már be különböző jogi irodák csoportos kereseteket. Az Uber egy ilyen kereset kapcsán inkább kártérítést fize tett, minthogy megkockáztassa, hogy elveszítsen egy bírósági pert és végig kelljen néznie, hogyan omlik össze a vállalat modellje. A Fortune magazin tanulmánya szerint ugyanis, ha az Ubernél dolgozó összes gépjárművezetőt alkalmazottként sorolnák be, akkor annak összköltsége a vállalat szempontjából rendkívül aggasztó képet festene: ha ezt bírósági úton érvényesítenék, akkor a szolgáltató valószínűleg csődbe menne. 35 Más vállalatok ellen is benyújtottak már kereseteket – pl. a Postmates, Try Caviar és az Instacart csomagküldő szolgálatok ellen, a Washio mosodaszolgáltató ellen, a Shyp szállítmányozási céggel szemben és a Homejoy takarító cég ellen is. Az itt dolgozók is bírósági úton próbálták érvényesíteni, hogy őket alkalmazottnak, ne pe dig önálló vállalkozónak sorolják be. 36 Egy ilyen eljárásban azonban több év is eltelik, mire megszületik az ítélet. A munkavállalók csúcstechnológiás ellenőrzése a szabályozási vákuumban Az esetimunka gazdaságában az”önálló vállalkozók” egyre inkább azzal szembesülnek, hogy csúcstechnológiás„munkavállaló-ellenőrzési rendszerek” figyelik őket, amelyekkel szemben a munkavállalói jogok biztosította védelem nélkül eddig az Egyesült Államokban nagyon nehezen lehetett fellépni. Az Upwork pl. a kereskedelmi ügyfeleinek egy olyan eszköztárat biztosít az online menedzsment és az online felügyeleti rendszerek keretében, amivel az ún. cyber slacking (kiber lazítás) ellen léphetnek fel, azaz felügyelhetik, hogy munkaidőben használják-e magáncé lokra az internetet. Ezzel azt akarják elérni, hogy a(rosszul fizetett) szabadfoglalkozásúak csak a munkára összpontosítsanak. A vállalat egy„Privát munkahely” elnevezésű szoftvert fejlesztett ki, amely percre lebontva nyomon követi az ott dolgozó billentyűzet leütései alapján a belépéseket, nyomon követi az egér mozgatását, és – a munkavállalói felügyeleti rendszer legújabb innovációjaként – rendszeresen és titokban a képernyő képet is rögzít. Ezzel a munkáltató tulajdonkép pen folyamatosan ellenőrizheti a munkavállalóit. 37 Stephane Kasriel, az Upwork ügyvezetője, lelkese déssel áradozik a felügyeleti technológiáról:„szú rópróbaszerű képernyő képekkel egyértelműen meg tudom állapítani, hogy azzal a feladattal foglalkoznak-e, amivel megbíztam őket”. 38 A megosztásalapú/esetimunka gazdaság vállalatainak jogi szabályozására tett kísérleteket az Egyesült Államokban eddig még nem sok siker ko ronázta. A legtöbb próbálkozás az elmúlt két évben történt, de ezek is következetlenek voltak, és ezért nem megfelelőek. Sokszor rossz volt a kialakítás és nem hatékony a megközelítésmód. Szövetségi szinten még egyáltalán nem történt szabályozás, és az egyes szövetségi államok és a helyi szint erőfeszítései gyakran elégtelennek bizonyultak. A felügyelőhatóságok mintha időközben rájöttek volna arra, hol hibáztak, és hogyan lehetne a hibákat kijavítani. De vannak olyan intézmények, ahol még mintha egyáltalán nem vennének tudomást az új technológiákról és vállalatokról, illetve, mintha ideológiai értelemben egyetértenének a megosztásalapú gazdaság vezető vállalatainak neoli berális és kormányzatellenes filozófiájával. 35. Stephen Gandel,»Uber-nomics: Here’s what it would cost Uber to pay its drivers as employees,« Fortune, 17 September 2015, http://fortune. com/2015/09/17/ubernomics/. 36. Biz Carson,»The lawyer fighting for Uber and Lyft employees is taking the fight to four more companies,« Business Insider, 1 July 2105, http:// www.businessinsider.com/postmates-shyp-and-washio-hit-withlegal-ac-from-contractors-2015-7?IR=T. 37. Michael Carney,»›Work Is No Longer a Place‹—oDesk Launches Pri vate Workplace to Better Manage Freelance Talent Online,« PandoDaily, 25 September 2013, http://pando.com/2013/09/25/work-is-no-lon ger-a-place-odesk-launches-private-workspace-to-better-manage-freelance-talent-online/. 38. Sara Halzack,»Elance-oDesk Flings Open the Doors to a Massi ve Digital Workforce.« Washington Post, 13 June 2014, http://www. wash.com/business/freelancers-from-around-the-world-offer-soft-developing-skills-remotely/2014/06/13/f5088c54efe7-11e3-bf76- 447a5df6411f_story.html. 15

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS 7. Tanulságok levonása és megfelelő lépések Az Atlanti-óceán két partján működő nemzet gazdaságok rendkívül gyorsan fejlődnek, a fej lődés legfontosabb mozgatórugója a digitális technológia. A szakértők nagy meggyőződéssel és határozottan a közeli jövőre jósolják azokat a tudományos-fantasztikus elképzelésnek hangzó előrejelzéseket, mint az embereket kiváltó robotok felemelkedése, az autonóm járművek, az ember és a gép összeolvadása vagy a biotechnológia. Minden egyes tanulság, amit ma levonunk, csak átmenetileg lehet hasznos, hiszen a kép rendkívül gyorsan változik. Ennek ellenére több következte tés is lehetséges. Első lecke: adatok, adatok, adatok A digitális korban az adatok használatára vonatkozó új útmutatókra nem csak az Egyesült Ál lamokban van szükség: Szükség van rá, ha azt akarjuk tudni, hogyan dolgoznak manapság az emberek, milyen kereskedelmi tevékenységet folytatnak a digitális vállalatok, és hogyan akarják nyomon követni névtelen vállalkozóik hatalmas seregeit, vagy ha fel akarunk lépni a szerződé ses munkavállalók felügyeletének túlburjánzása vagy adataival való visszaélések ellen, vagy akár mi magunk akarunk védekezni az ellen, hogy személyes adatainkat felkutassák. Jó adatok nélkül a nyilvánosság, de a felügyelőhatóságok is olyanok, mint a repülőgép, ami éjszaka radar nélkül akar repülni. Mi, a közvélemény, vissza kell, hogy szerezzük az adatok ellenőrzését, hiszen a digitális korban az adat egyre inkább forrást és hatalmat jelent. A digitális vállalatok szakmai tevékenysége ugyanolyan átlátható legyen, mint más vállalatoké Az Airbnb, Uber és néhány más vállalat olyan üzleti adatokat is titokban tart, amelyek nélkülözhetetlenek a vállalatok szabályozásához és ahhoz, hogy szolgáltatásaikat a fogyasztók, a munkavállalók és a lakosság számára biztonságosabbá tegyék. Az Egyesült Államok tapasztalata egyértelműen azt mutatja, hogy a digitális vállalatok minden szabályozási kísérlet ellen hevesen védekeznek, mintha a vállalati modelljük és teljes vállalati létük forogna kockán. A hivatalos szervek tranzakciós adatokra vonatkozó kérését rendszerint a szállásadók, a sofőrök vagy egyéb megbízottak vélt személyes adatvédelmi jogaira hivatkozva elutasítják. Világos azonban, hogy az adatszolgáltatás hiánya alapvetően újra írta a szállodák, taxivállalatok és más ágazatok kereskedelmi jo gát. Megkerülhetővé tette a városi önkormányzat jogát, hogy maga alakítsa az egyes ágazatokat a vállalkozási engedélyek kiadásával és a vállalatok bejegyeztetésével. Ha valaki kereskedelmi vállalkozássá alakítja a lakását vagy saját autóját, akkor azzal bizonyos jogi előírásoknak is meg kell felelnie. Az Egyesült Államok tapasztalata azt mu tatja, hogy a hatóságoknak minden rendelkezésre álló jogi, politikai és törvényalkotási eszközzel fel kell készülniük, hogy a digitális gazdaságban is képesek maradjanak arra, hogy felhasználják az új technológiák előnyeit, de elkerüljék a károsnak tekintett következményeket. Meg kell őrizni a digitális munkahelyeken a személyi és információs jogokat A munkavállalóknak és a szabadfoglalkozásúaknak vissza kell szerezni foglalkoztatottként is a saját adataik fölött való ellenőrzés jogát. A munkahelyeken gyűjtött adatokat nagyon gyakran a munkavállalók utáni kémkedésre használják fel. A munkavállalói adatok bizonyos mértékű„védelme” fontosabb annál, mint a munkáltatók kérése, hogy csúcstechnológiás felügyeleti rendszerekkel kövessék és ellenőriz zék az alkalmazottak munkáját. Az értékelési rendszerekből a munkavállalóknak meg kell kapniuk a rájuk vonatkozó értékelési adatokat, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a jó be sorolásokat más platformokra is átvigyék. A digitális korban az új vállalati és foglalkoztatási formák igen gyorsan eljuthatnak arra a pontra, amikor már sértik az állampolgári és a személyiségi jogokat. Ezért ezek esetleges védelmére irányelveket kell bevezetni. 16

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS Második lecke: a szabadfoglalkozásúak nemzete Sokkal határozottabban meg kell jeleníteni a hivatalos statisztikákban a digitális gazdaságban dolgozó több millió ember munkakörülményeit is. Az Atlanti-óceán két partján működő kormány zatok és a magángazdaságban dolgozó tudósok eszmecseréjéből egyértelművé vált, hogy nem látható át, hányan dolgoznak vállalkozóként, illetve szabadfoglalkozásúként az online munkaközvetítőkön keresztül, mint az Upwork, és hányan hullottak ki a társadalombiztosítási rendszerekből. Az Egyesült Államokban, Németországban és más országokban is az adatok gyűjtésének és elemzésének hagyományos módszerei még mindig a„normál” munkaköri viszonyok„régi szép napjait tükrözik”. Az adatok nem tudják kielégítő en leképezni az új valóságot, és különböző míto szokat táplálnak a digitális platformok előnyeiről. Harmadik lecke: a vállalatok adóztatása Egyre inkább úgy tűnik, hogy a digitális gazda ságban a helyi és nemzeti adóztatási módszerek már nem vagy csak lényegesen nehezebben érvényesíthetők, mert a diszruptív vállalatok kü lönleges lehetőségeket kiaknázva megkerülik az adófizetést. A kormányoknak a digitális gazda sághoz kell igazítani az adózási rendszereiket. Ha nem teszik, a felügyelő- és pénzügyi ható ságok és a vállalatok közti macska--egér játék magát a szociális államot fogja aláásni. A vállalatokat törvényileg kell kötelezni arra, hogy átadják a helyes adó mértékének meghatározásához szükséges adatokat. Ha a jövőben várhatóan egyre több munkavállaló dolgozik az interneten keresztül olyan digitális vállalatoknak, mint pl. az Upwork, amelynek a központja külföldön van, akkor lehetővé kell tenni az adóhatóságok számára, hogy hozzáférjenek ezeknek a munkavállalóknak az adataihoz. A társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatban ugyanez a kérdés merül fel. Negyedik lecke: a digitális vállalatok politikai befolyása Az Egyesült Államokban egyértelműen felis merhető, hogy az Airbnb, az Uber és más vál lalatok nagy ráfordítással és rendkívül ügyesen befolyásolják a politika és a közvélemény alakulásának folyamatát, hogy megakadályozzák a digitális gazdaság szabályozására tett kísérleteket. Az ilyen vállalatok stratégiájának fontos eleme, hogy képesek a jelentős ügyfélkörük mobilizálására, ami nagy politikai erőt jelent. A Szi lícium-völgy vállalatai a„polgári aktivizmust” ügyesen összekapcsolják a vállalati lobbistákkal, ügyvédekkel és PR-gurukkal, a maga területén minden hájjal megkent szakemberekkel. A vállalatok igen ügyesnek bizonyultak abban is, hogy politikai nyomást gyakoroljanak, politikusokat befolyásoljanak és ellenálljanak a szabályozási és adóztatási kísérleteknek. Ötödik lecke: a munkavállalókat újra helyzetbe hozni Lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy kiálljanak önmagukért és helyzetükön közösen változtassanak. Seattle városa ebből a szempontból éllovasnak tekinthető: egy 2015 decemberében elfogadott törvénnyel biztosították a kereteket ahhoz, hogy az Ubernél dolgozó sofőrök szervezkedjenek és közösen tárgyaljanak bérekről és munkakörülményekről. A törvény na gyon ügyesen megkerül egy szövetségi törvényt, amely alapvetően megtiltaná az Uber és a Lyft gépjárművezetőihez hasonló független vállalko zók számára, hogy szakszervezetet alapítsanak, vagy szakszervezeti tagok legyenek. A közhasznú szervezetek azonban szervezhetnek szabadfoglalkozásúakat és vállalkozókat is. Így ezt az utat nyitották meg a sofőrök számára – igen merész jogi sakkhúzás, amit az Uber és szövetségesei természetesen megtámadtak. A törvény még nem lépett hatályba, így még nem tudunk semmit a hatásairól. A stratégiát eddig még egyetlen más város sem vette át. Hatodik lecke: a digitális kornak megfele lő társadalombiztosítási rendszerek Ha egyre többen dolgoznak szabadfoglalkozásúként, kölcsön-munkavállalóként vagy egyszemélyes vállalkozásként, akkor egyre fontosabbá válik ezeknek a foglalkoztatási csoportoknak 17

Budapest STEVEN HILL | A KALIFORNIAI KIHÍVÁS a továbbképzéshez, munkajoghoz, társadalombiztosításhoz való hozzáférési joga és lehetősége, de ugyanúgy a nagy sebességű internet és más technikai lehetőségek megfizethető árú elérése is. Az új foglalkoztatási formákhoz, mint a„crowd working”(„közösségi kiszervezés keretében történő foglalkoztatás”) új szabályok is kellenek. Be kell vezetni a bérek, az egészségügy, a biztonság, a munkaidő és a társadalombiztosítás minimális normáit, mert csak így lehet elkerülni, hogy ezek a foglalkoztatási formák újabb kizsákmányoláshoz és szabálytalan foglalkoztatási viszonyokhoz vezessenek. Ki kell terjeszteni minden munkavállalóra egyfajta mobil és univerzális biztonsági hálót, az egyéni vállalkozókat és a crowd working dolgozókat is beleértve; biztosítani kell, hogy a vállalatok részt vállaljanak a társadalombiztosítási járulékok fi nanszírozásából abban az időszakban, amikor a munkavállalók számukra megbízással dolgoznak. A Raw Deal: How the„Uber Economy” and Runaway Capitalism Are Screwing American Workers című könyvemben egy univerzális és mobil biztonsági hálóra teszek javaslatot, amely a„művészek társadalombiztosítási alapjához” hasonlóan működne, de mindenkire kiterjeszthető. A biztosítás egy olyan támogatást jelentene, mint amit Németországban a művészek, zenészek és újságírók számára működtetnek, erre lehetne felépíteni a rendszert és kiterjeszteni más foglalkoztatási csoportokra is, mindazokra, akik jelenleg kiesnek a társadalombiztosítási rendszerből. Az Egyesült Államokban, különösen helyi szinten, már láthatók ebben az irányban az első lépések, de még biztosan több évbe telik, hogy ez országos szinten is lehetővé váljék. 39 Bár az Egyesült Államokban még gyerekcipőben jár a törvények, a szabályozás és a munkavállalók védelmének digitális gazdasághoz történő hozzá igazítása, mégis egyre jobban felismerhető, hogy a gazdaságnak, a kormánynak és a szakszervezeteknek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, és együtt kell működniük abban, hogy egy új társadalmi szerződést dolgozzanak ki minden munkavállalói típusra, foglalkoztatás fajtára és ágazatra. Hasznos lenne, ha Németországban és Európában tanulmányoznák az Egyesült Álla mok szabályozási kísérleteit, és különösen a hiányosságokat és az elkövetett hibákat vizsgálnák meg. Az így nyert felismerések nagy segítséget jelentenek egy új, a még csak most kezdődő digi tális kornak megfelelő infrastruktúra kiépítésében, ami tovább viheti a német szociális piacgazdaság előnyeit. 39. Steven Hill,»New Economy, New Social Contract: A Plan for a Safety Net in a Multiemployer World,« New America Foundation, August 2015, https://www.newamerica.org/economic-growth/policy-papers/neweconomy-new-social-contract/ and https://na-production.s3.amazo naws. com/documents/New_Economy_Social_Contract.pdf. 18

A szerzőről Steven Hill újságíró, író és egyetemi oktató. 2016 tavaszán Holtzbrinck munkatárs volt Berlinben, az Amerikai Akadémián. Azt megelőzően vezető kutatóként dolgozott Washington DCben a New America Foundation-ben. Legújabb könyvét, Raw Deal: How the»Uber Economy« and Runaway Capitalism Are Screwing American Workers(http://www.RawDealBook. com\h) a The Globalist 2015 tíz legjobb könyve közé sorolta. Korábbi könyvei között szerepelt egyebek között a Europe’s Promise: Why the European Way is the Best Hope in an Inse cure Age. A tanulmányról A kiadványban olvasható elemzés nyilvánosan elérhető jel entéseken alapul: vállalati jelentések, újságírók írásai, ill. személyes beszélgetések, nyilvánosan elérhető sajtókiadvá nyok, média-jelentések és más források. Konkrét vállalatokra való hivatkozás mindig többféle nyilvánosan elérhető forrás alapján történt. Az elemzésben szereplő vállalatok gyakor latait az ágazat más vállalatai is alkalmazzák. Sőt, a digitális gazdaság világa olyan sebesen változik, hogy a vállalatok maguk is folyamatosan változtatják és igazítják gyakorlataikat és szokásaikat. A tanulmány egy általános mintát ír le, de lehetséges, hogy a vállalatok más helyeken más formákat is kipróbálnak a szokásos vállalati modelljük alternatívájaként. Impresszum Friedrich-Ebert-Stiftung Kiadó: Budapesti Iroda, Nemzetközi Párbeszéd osztály H-1056 Budapest, Fővám tér 2-3, Magyarország Tel.:+36-1-461-60-11 Fax:+36-1-461-60-18 E-Mail: fesbp@fesbp.hu www.fesbp.hu Felelős: Jan Niklas Engels A tanulmány először angol nyelven„The California Challenge” címen jelent meg az alábbi linken: http://library.fes.de/pdf-fi les/id-moe/12797-20160930.pdf Fordította: Tiszavölgyi Judit A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) által kiadott tartalmak keres kedelmi célú használata a FES írásbeli engedélyéhez kötött. A Friedrich-Ebert-Stiftung küldetése Magyarországon A Friedrich-Ebert-Stiftung(FES) a szociális demokrácia alapértékei mellett kötelezi el magát: szabadság, igazságos ság, szolidaritás, béke és együttműködés eszméit képviseljük. A Friedrich-Ebert-Stiftung ennek a küldetésnek kíván eleget tenni Magyarországon is. A„szociális demokrácia szószólójaként“ hozzá kívánunk járulni a demokrácia, a jogállamiság és a szociális igazságosság fejlesztéséhez állami és társadalmi szinten, valamint a német és magyar nép közötti megértéshez egy közös Európában. A politikai életet, a szakszervezeteket, a médiát és a társadalmat képviselő partnereink is elkötelezik magukat ezen alapelvek iránt. A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája röviddel a Szov jetúnió összeomlását és az 1989-es rendszerváltást követően került megalapításra azzal a céllal, hogy dokumentálja és tanácsokkal kisérje a demokrácia és a szabadság megteremtésére irányuló átalakulási folyamatot Magyarországon. A politika és a társadalom szereplői között meglévő kapc solódási felületen a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodá ja„a párbeszédet előtérbe helyező szervezetként“ kíván köz reműködni: • nemzeti és nemzetközi szakértők és döntéshozók részvételé vel megrendezett szakmai rendezvények megszervezésével • a magyar és a német társadalomban felmerülő kérdések, valamint európai témák elemzésével és beszámolók készítésével • információs és továbbképzési programok megszervezésével Az ebben a kiadványban kifejezésre juttatott vélemények nem feltétlenül tükrözik a Friedrich-Ebert-Stiftung álláspontját.