A COVID–19-VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A DOLGOZÓK HELYZETÉNEK ÁTALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI FELDOLGOZÓIPARBAN 2. ábra A munkavállalói jövedelmek aránya a bruttó hozzáadott értékből, 1995–2020(%, éves adatok) 60 50 40 30 20 10 0 199 1 5 99 1 6 99 1 7 99 1 8 99 2 9 00 2 0 00 2 1 00 2 2 00 2 3 00 2 4 00 2 5 00 2 6 00 2 7 00 2 8 00 2 9 01 2 0 01 2 1 01 2 2 01 2 3 01 2 4 01 2 5 01 2 6 01 2 7 01 2 8 01 2 9 020 A nemzetgazdaság egésze Feldolgozóipar Adatok forrása: KSH Tájékoztatási adatbázis az alkalmazásban állók száma(795 ezer, illetve 723 ezer fővel). A járvány hatására az alkalmazásban állók száma hirtelen csökkent(1. ábra). Az első hullámban az állásvesz­tés esélye relatíve magas volt a járműgyártás ágazatban, és a járműgyártásban a többi ágazathoz képest kiemelke­dően magas(16%) volt azoknak az aránya, akik egyetlen órát sem dolgoztak 2020 második negyedévében, azaz lényegében állásidőre kerültek. 8 A nemzetgazdaság egészében gyorsabban állt helyre a foglalkoztatás, mint a feldolgozóiparban és az iparban(1. ábra). A 2020 őszi és 2021 tavaszi vissza­rendeződés egybevágott azzal, hogy a 2020. tavaszi első járványhullám során tapasztalt növekvő munkanélküliség a második és a harmadik hullámban nem jelentkezett. 9 A feldolgozóiparban a lassú visszarendeződés eredmé­nyezte azt is, hogy 2020 őszén és 2021 tavaszán eseten­ként a korábbinál kevesebb dolgozóval kellett a járvány megjelenése előtti megrendelésállományokat teljesíteni, ami a dolgozók részéről túlórákat(vagy a munkaidőkere­tet használó cégeknél pluszórákat) eredményezett. Eze­ket az összefüggéseket alátámasztja, hogy a vállalatok árbevételadatai alapján – különösen a külföldi tulaj­donú vállalatok körében – az első hullám után gyor­sabb volt a helyreállás, mint a foglalkoztatottság­ban, azaz a helyreálló termelést a korábbinál kevesebb dolgozóval kellett biztosítani. 10 2.2. A MUNKA RÉSZESEDÉSE A MEGTERMELT ÉRTÉKBŐL A nemzetközi és a hazai elemzésekben a dolgozók hely­zetének egyik fontos mutatója, hogy a dolgozók a nem­zetgazdaságban megtermelt érték mekkora részét kapják meg jövedelemként. Ez a részarány többféle­képpen mérhető, ami az eredményekre is kihat, 11 a továb­biakban a nyers mutatót használjuk, ami a munkavállalói jövedelmek és a bruttó hozzáadott érték hányadosaként értelmezhető. Válságidőszakokban a munka részarányának a csökke­nése jellemző a megtermelt értékből: azaz a dolgozóknak a megtermelt értékből egyre kevesebb jut; a munkaadó/ a vállalat/ a tőkés/ az állam pedig egyre nagyobb részt tart meg a megtermelt értékből. 12 Magyarországon az éves adatok alapján a munkavállalói jövedelem aránya a bruttó hozzáadott értékből a nemzetgazdaság egészében az 1990-es évek óta valamivel 50% felett stagnált, illetve a 2010-es években enyhén csökkent(2. ábra). A feldol­gozóiparban az 1990-es évek közepétől 2015-ig csökkent a munkavállalók részesedése a megtermelt értékből, amit az évtized második felében növeke­dés váltott fel. Az elmúlt évek növekedése a béremelke­désekre és a munkaerőhiányra vezethető vissza leginkább; emellett a hányados alakulására jelentősen hatottak a 8 Köllő J., Reizer B.(2021): A koronavírus-járvány első hullámának ha­tása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére. Közgazdasági Szemle, április, 345–374. 9 Czirfusz M.(2021): A COVID–19-válság és a térbeli munkamegosztás változásai Magyarországon. Területi Statisztika, 3., 320–336. 10 Köllő J., Reizer B.(2021): A koronavírus-járvány első hullámának ha­tása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére. Közgazdasági Szemle, április, 345–374. 11 Lásd részletesen: Kónya I., Krekó J., Oblath G.(2021): A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában. Közgazdasági Szemle, ok­tóber, 1021–1054. 12 Ez az 1970-es évektől zajló folyamat világszerte az ún.„hosszú lejt­menet” része – erről és magyarországi vonatkozásairól bővebben lásd: Czirfusz M., Ivanics Zs., Kovai C., Meszmann T. T.(2019): A magyaror­szági munkásság a hosszú lejtmenetben. Fordulat, 26., 142–170. 11