CZIRFUSZ MÁRTON 3. ábra A munkavállalói jövedelmek aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2015–2021(%, negyedéves adatok) 60 50 40 30 20 10 0 yed yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev d yé ev dév 1. ne 2.g ne 3.g ne 4.g ne 1.g ne 2.g ne 3.g ne 4.g ne 1.g ne 2.g ne 3.g ne 4.g ne 1.g ne 2.g ne 3.g ne 4.g ne 1.g ne 2.g ne 3.g ne 4.g ne 1.g ne 2.g ne 3.g ne 4.g ne 1.g ne 2.g neg 5. é 5v . é 5v . é 5v . é 6v . é 6v . é 6v . é 6v . é 7v . é 7v . é 7v . é 7v . é 8v . é 8v . é 8v . é 8v . é 9v . é 9v . é 9v . é 9v . é 0v . é 0v . é 0v . é 0v . é 1v . é 1v . év 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 201 202 202 202 202 202 202 Adatok forrása: KSH Tájékoztatási adatbázis A nemzetgazdaság egésze Ipar Feldolgozóipar munkáltatói járulékcsökkentések is. 13 Ha a bruttó(munkál­tatói járulékok nélkül számított) jövedelem állandó, de a munkáltatói járulékbefizetések csökkennek, az azért lehet kedvezőtlen hatással a dolgozók jólétére, mert az állam rendelkezésére álló forrásokat csökkenti, így a társadalmi újraelosztás mozgásterét szűkítheti. 2019-ben trendfor­duló volt abban, hogy a feldolgozóiparban a munka részesedése a megtermelt értékből magasabb volt, mint a nemzetgazdaság egészében. Ennek értelmezé­sére további részletesebb vizsgálatokra volna szükség. A Covid–19-járvány hatása ezeket a viszonyokat is meg­bolygatta, és mind az ipar egészében, mind a feldolgozó­iparban a munkajövedelmek aránya a megtermelt érték­ből a nemzetgazdaság egészének átlaga alá, az öt évvel ezelőtti szintre zuhant(3. ábra). Azaz a Covid–19-jár­ványra a tőke a feldolgozóiparban a munkavállalók­nak kifizetett jövedelmek visszavágásával reagált, és a dolgozók aránytalanul nagy mértékben visel­ték a gazdasági visszaesés anyagi terheit. A Covid– 19-járvány első hulláma utáni helyreállítási szakaszban, amikor a gazdaság növekedett – 2020 második felében és 2021 első félévében – nem látszik, hogy ez a trend meg­fordult volna. Az ipar munkavállalói számára fontos célkitűzés volna, hogy a munkajövedelmek arányát a megtermelt értékből a válság előtti szintre vissza lehessen emelni. Ennek eszköze egyrészt a béremelés lehet – amely nem a munkáltatók által befizetett járulék­csökkentések rovására történik –, valamint olyan szabályo­zás és kormányzati támogatás, amely a válságidőszakban 13 Részletes számításokat erről lásd: Kónya I., Krekó J., Oblath G. (2021): A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában. Közgazdasági Szemle, október, 1021–1054. és fellendülési időszakban is figyelemmel van a munkajö­vedelmek arányának alakulására. 14 2.3. A BÉREK ALAKULÁSA A VÁLSÁG ELŐTT ÉS UTÁN Bár a hétköznapi sejtéseink alapján a munkaerőhiány a Covid–19-válság előtt a béreket felhajtó hatással bírt, a hosszabb időtávot felölelő, kereseti adatokon végzett szá­mítások a munkaerőhiány és a béremelkedések között nem állapítottak meg egyértelműen kimutatható összefüggést. Bár a 2010-es évek közepén munkaerőhi­ány az alacsonyabb fizetéseket adó munkahelyeken fordult elő nagyobb valószínűséggel, a munkaerőhiányt jelző válla­latoknál nem emelkedtek gyorsabban a bérek, mint az azt nem jelző vállalatoknál. A béremelési korlátok oka – leg­alábbis a hazai tulajdonú vállalatok körében – az alacsony termelékenység is lehet, ami a cégek létének veszélyezte­tése nélkül nehezen tette lehetővé a béremelést. 15 A Covid–19-járvány hatása a teljes munkaidőben foglal­koztatottak bruttó bérében nem látszódott jelentősebben 14 A munkajövedelmek aránya a megtermelt értékből összefüggésben állhat a munkatermelékenység alakulásával(egységnyi megtermelt értékre kevesebb munkaidőre, így kevesebb kifizetett munkabérre van szükség), illetve befolyásolhatják a beruházások vagy a kormányzat által nyújtott termelési támogatások is. E tényezők szétszálazására a magyar esetben további vizsgálatok volnának szükségesek. 15 Köllő J., Reszegi L., Tóth I. J.(2017): Bérszint, manifeszt hiányhely­zetek, tervezett és tényleges béremelkedés. In: Fazekas K., Köllő J. (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2016. MTA Közgazdaság- és Regioná­lis Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Buda­pest, 119–125. 12