CZIRFUSZ MÁRTON 3. RÉGI ÉS ÚJ TÁMOGATÁSOK – A TŐKÉT VAGY A MUNKÁT TÁMOGATJÁK? A magyarországi gazdaságfejlesztést szolgáló, a vállala­toknak nyújtott kormányzati támogatások köre a Covid– 19-járvány gazdasági hatásai miatt részben módosult. A kormány új támogatási konstrukciókat dolgozott ki, illetve megtartotta vagy esetenként bővítette a rendel­kezésre álló támogatásokat. Ebben a részben azt tekint­jük át, hogy ezek inkább a tőkét vagy inkább a munkát, azaz a munkaadói vagy a munkavállalói oldalt támogat­ják-e. Mivel a kormány a gazdaságfejlesztési támo­gatásokra a legtöbb esetben mint a foglalkoztatást bővítő vagy a munkanélküliséget csökkentő támo­gatásként hivatkozik, jogosan várhatjuk el ezektől az eszközöktől, hogy ne csak a foglalkoztatottak számára legyenek hatással, hanem hozzájáruljanak a javuló mun­kakörülményekhez, az emelkedő munkabérekhez és a javuló munkaügyi kapcsolatokhoz is. A Covid–19-járvány elméletileg lehetőséget nyújthatott volna arra – és sok kutató, elemző és a munkavállalói oldal is arra számított –, hogy a kormány merészebbet lép, és a válságot felhasználva új pályára állítsa a gazdaság­fejlesztési eszköztárat. Az első eredmények alapján ez a váltás nem történt meg: a tőkének juttatott támoga­tások bővültek, a munkavállalói oldal számára(leg­alábbis közvetlen módon) kevés forrás jutott. A gaz­daságpolitikai célkitűzések is csak annyiban módosultak, amennyiben az új, 2021–2027-es európai uniós progra­mozási időszak tervezése, valamint az uniós Next Genera­tion EU, illetve a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) 17 ösztönző csomagjának hazai tervezése szükségel­tette. A munkavállalói oldal képviselői és a szociális partnerek a válságkezelő eszközök megtervezésébe nem voltak bevonva. 18 Összefoglalóan a legfontosabb régi és új eszközöket az 1. táblázat mutatja be, melyek jellemzőit a következőkben részletesen is bemutatjuk, kifejezetten a foglalkoztatás és a munkahelyek szempontjából. A főbb, eszközrendszeren átívelő tanulságok a következők: – A Covid–19-válságkezelés legköltségesebb esz­közei a korábbi beruházásösztönzési logikákba illeszkedtek. Az egyedi kormánydöntések egy te­remtett munkahelyre jutó átlagos támogatásai már 20 millió Ft felett járnak, melyek mellé a versenyképes­ség-növelő támogatások sorakoztak fel, munkahe­lyenként átlagosan 1 millió Ft-ba kerülő összegekkel. – A Covid–19-járvány hatására bevezetett, szélesebb elérésű bértámogatási programok relatíve ala­csony összegűek voltak(munkahelyenként 200– 450 ezer Ft, kivéve a kutatás-fejlesztésben dolgozók esetében igényelhető összegeket). – A kormányzati támogatások legtöbbjénél a rendezett munkaügyi kapcsolatok 19 megléte a támogatás felté­tele, ugyanakkor egyéb, a munkakörülményekre, a bérekre vagy a munkaügyi kapcsolatokra vonat­kozó részletesebb feltételek hiányoznak – ame­lyek a foglalkoztatás biztonságát és a„jó” munkahe­lyek megteremtését szolgálnák. Ebből a szempontból a kormány a tőke mellé áll a munkával szemben. – A támogatások hatékonyságának egyetlen mé­rőszáma, hogy mennyi pénzt költött az egyes eszközökre a kormány. A Covid–19-válságkezelő eszközök hatékonyságának nyilvánosan hozzáférhető kormányzati hatásvizsgálatáról nincsen tudomásunk. – A dolgozókat közvetlenül elérő támogatások hiányoztak(az önfoglalkoztatók 2021. nyári támo­17 Ezekről részletesen lásd az Európai Bizottság honlapjának összefogla­lóját. Az európai uniós támogatások szerepének részletesebb elem­zését lásd a 4. fejezetben. 18 Ez természetesen nemcsak magyar sajátosság, hiszen például a né­metországi vállalati támogatások is a szakszervezetek és az üzemi ta­nácsok rendszerszerű bevonása nélkül történtek meg – Hofmann, J. (2020): Corona oder: Die Krise als Chance für eine sozial-ökologische Transformation. Blätter für deutsche und internationale Politik, 9., 94–100. 19 A rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumát az állami támogatá­sok odaítélésekor az 1990-es évek közepén vezették be, azóta a jog­szabály többször módosult(legutóbb a 115/2021.(III. 10.) Korm. ren­deletben). Rendezettnek minősülnek a munkaügyi kapcsolatok egy munkaadónál, ha a legalapvetőbb bejelentési, jogviszony-létesítési, esélyegyenlőségi és a külföldiek esetében a munkavállalási engedé­lyekre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt nem bírságolták meg az elmúlt két évben. Azaz egy rendezett munkaügyi kapcsola­tokkal rendelkező munkahelyen is lehetnek nagyon rosszak a mun­kakörülmények vagy történhetnek munkavállalói jogsértések. Így a kritériumrendszer valójában nem mozdítja elő az állami támogatá­sokból a„jó”, minőségi munkahelyek létrejöttét, illetve a munkahe­lyeken a jó munkaügyi kapcsolatokat. 14