A COVID–19-VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A DOLGOZÓK HELYZETÉNEK ÁTALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI FELDOLGOZÓIPARBAN vállalatok – is elégedetlenek a jelenlegi szakképzésből ki­kerülők tudásával. Az összetettebb feladatok önálló elvég­zésére, a nem rutinszerű fizikai és szellemi munkára való felkészítést a szakképzésnek kellene biztosítania, de az erre a jelenlegi formájában nem alkalmas. Ugyanakkor az interjúalanyok szerint a duális képzés legújabb átalakítá­sának és az ITM általi átvételének hatásait még nem lehet teljes körűen látni – bár az nem valószínű, hogy ugrásszerű minőségi javulást várhatunk a szakképző intézmények oktatói állományának munkájában vagy az intézmények infrastrukturális ellátottságában. Sokkal inkább várható az, hogy a duális képzés továbbra is olcsó munkaerőt biz­tosít a képzést végző partnervállalatoknál, anélkül, hogy a jövőben szükséges(és a munkaadók szerint is előrevetí­tett) képességeket fejlesztenék. 53 A Covid–19-járványhullám alatt olyan állami támo­gatások, amelyek képzéshez kötötték a vállalatok számára a támogatást, csak három európai ország­ban fordultak elő az Eurofound összesítése alapján, közülük Magyarország volt az egyik. A Kurzarbeithoz kap­csolódó képzéseket és annak feltételrendszerét a vállala­tok is túl korlátozottnak találták, és a szakszervezetek sze­rint is nehéz volt a képzési időt hosszú távon is értelmes tevékenységekkel kitölteni. 54 Ezekkel a képzésekkel tehát a foglalkoztatási trendeket nem lehetett új pályára állítani a válságkezelési időszakban. A rövid távú várakozások között szerepel a munka­körülmények átalakulása. Ezek közül a járványidőszak alatt és után a fókusz az otthoni munkavégzésre(home office) terelődött leginkább. A munkaadók szerint is fel kell készülni az otthoni munkavégzés iránti dolgozói igényre, és ez a feldolgozóipart is részben érinteni fogja. A Rand­stad legfrissebb felmérésében a magyarországi válasz­adók közel 40%-a hosszú távon is megtartaná az otthoni munkavégzés lehetőségét(a felmérés nem korlátozódott a feldolgozóiparra), és ez az arány különösen magas volt a nők, a 25–34 évesek, a közepesen és magasan képzettek körében. 55 A járványidőszak alatti szakszervezeti tapaszta­latokat és jó megoldásokat a home office-ban való mun­kavégzéssel kapcsolatban az 5. fejezetben mutatjuk be részletesen. A munkakörülmények alakításában a minő­ségi munka felé való elmozdulás válhat kitüntetett sze­repűvé; az erre való felkészülést a szakszervezetek elkezd­ték a„Minőségi munkát, minőségi munkahelyeket!” című projekt keretében. 56 53 A szakképzési problémákról lásd többek között: Egyensúly Intézet (2021): Hogyan legyen mindenkinek munkája? Háttértanulmány a magyar munkaerőpiac illeszkedési zavarairól. Egyensúly Intézet, Bu­dapest. Egy részletesebb elemzés a témában: Köllő J.(2017): Szak­munkásképzés. In: Fazekas K., Köllő J.(szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2016. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 132–140. 54 Eurofound(2021): COVID–19: Implications for employment and wor­king life. Publications Office of the European Union, Luxembourg. 55 Randstad(2021): Employer brand research 2021. Hungary. 56 Egy rövid összefoglalásról lásd: Kisgyörgy O.(2021): Miért kellenek minőségi munkahelyek? Új Egyenlőség, április 14. A munkakörülmények átalakulása és a minőségi munka felé elmozdulás tágabban a társadalmi újratermelés költségeinek és lehetőségfeltételeinek tematizálá­sát is szükségelteti. Erről a kérdésről a koronavírus-jár­vány első hullámában volt a legélénkebb a közbeszéd, és a társadalmi újratermelés költségeit támogató kormány­zati intézkedések is ekkor voltak leginkább jelen. Az Euro­found tanulmánya szerint viszont ezek a megoldások akut jellegűek voltak(például a Magyarországon is alkalmazott hiteltörlesztési moratórium segített abban, hogy a munká­jukat elveszítő vagy rövidebb munkaidőben alacsonyabb bérért foglalkoztatott dolgozók ne kerüljenek eladósodási spirálba), viszont hosszú távon nem jelentenek strukturális megoldást. 57 A következő években inkább arra számítha­tunk, hogy a magyar állam a társadalmi újratermelés lát­ható és láthatatlan munkáját, látható és kevésbé látható költségeit egyre inkább az egyénekre terheli rá – ezzel is tovább olcsósítva a magyar munkaerőt és„biztosítva” a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét. 58 4.2. A FOGLALKOZTATÁSI TRENDEK KORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁSA A foglalkoztatási folyamatokat a kormányzat különböző­képpen irányíthatja – akár a munkavállalói, akár a mun­kaadói oldal mellett felsorakozva. A Covid–19-járvány gazdasági hatásainak kezelése során felerősödtek azok a kedvezőtlen trendek, amelynek során a munkaadói oldal szempontjai és a vállalati érdekek lettek domi­nánsak a foglalkoztatáspolitika alakításában. A kormányzaton belül a következő erőközpontok azono­síthatók: 59 – A foglalkoztatáspolitika mint szakterület a Pénzügy­minisztériumtól az Innovációs és Technológiai Mi­nisztériumhoz került át 2019 decemberében. Míg a Pénzügyminisztériumban a költségvetési tervezés rövid távú logikája érvényesült és írta felül a foglal­koztatáspolitika saját jogú szempontjait, a nagyra nőtt Innovációs és Technológiai Minisztériumban a foglalkoztatáspolitika szintén alárendelt jelentőségű. Ráadásul a munkavállalói oldal és a foglalkoztatáspoli­tika szempontjai és érdekei ellentétesek is lehetnek az alapvetően a gazdaságfejlesztésre fókuszáló miniszté­riumi portfólióval. – Továbbra is a Belügyminisztérium kezeli a mára je­lentősen visszaszorult közfoglalkoztatási programot. A közfoglalkoztatási program mint közvetlen foglal­koztatásteremtő eszköz az ország bizonyos térségei­57 Eurofound(2021): COVID–19: Implications for employment and wor­king life. Publications Office of the European Union, Luxembourg. 58 Az újratermelés költségeinek háztartásba való kiszervezésének tőkés stratégiájáról lásd részletesebben: Dunaway, W. A.(2018): A félprole­tár háztartás a modern világrendszer longue durée-je folyamán. For­dulat, 24., 53–87. 59 A miniszterek feladatköreit részletesen a 94/2018.(V.22.) Korm.ren­delet határozza meg, de ezek a hatáskörök a veszélyhelyzeti időszak­ban részben átalakultak. 27