CZIRFUSZ MÁRTON ben továbbra is meghatározó jelentőségű egyes tele­pülések életében – mind a települések lakosai, mind az önkormányzatok számára. 60 – Az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a fogya­tékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztathatóságát javító programok kidolgozása megoszlik a minisztériumok között: itt a foglalkozta­táspolitikáért alapvetően felelős Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium mellett a Belügyminisztérium az Emberi Erőforrások Minisztériuma is bír illetékes­séggel. – A foglalkoztatás alakítása – a járványkezelés alatt kü­lönösen – részben átkerült a Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium hatáskörébe. A vállalatok támo­gatása, a beruházásösztönzésekről szóló döntések (nemcsak a külföldi, hanem a hazai vállalatokat is beleértve) egyre nagyobb részéért ez a minisztérium felelős – köszönhetően annak, hogy a külgazdasági és a belgazdaság-fejlesztési kérdések egybemosódtak az elmúlt két évben. A minisztérium tevékenységében is a vállalati érdekek kiszolgálása az elsődleges szem­pont, a dolgozók érdekeinek figyelembevétele nem hangsúlyos a szakpolitikai tervezésben és gyakorlat­ban. 61 Emellett a foglalkoztatáspolitikát az elmúlt bő tíz évben a voluntarizmus jellemzi, ahol a foglalkoz­tatottak száma és a kormányzati támogatással lét­rehozott munkahelyek száma az egyedüli sikerkri­térium. Nincsen kormányzati gondolkodás és stratégia arról, hogy milyen munkahelyek jöjjenek létre, ahhoz a dolgozóknak rövid és középtávon milyen készségekkel és tudásokkal kell rendelkezniük. Szintén nem tudunk a kor­mányzat foglalkoztatáspolitikai elképzeléseinek és mun­kahelyteremtő támogatásainak olyan hatásvizsgálatairól, amelyek a közpénzek felhasználásának hasznosulására is kitérnének. 62 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlap­ján néhány tématerületre vonatkozóan elérhetők időszaki elemzések(hatásvizsgálatok viszont nem), viszont a mun­kaerőpiaci elemzések nagyobb része 2010 előtti doku­mentum. A gazdaságpolitikai stratégiák szintén nem vizsgálják a foglalkoztatási hatásokat vagy a beavatkozások munka­erőpiaci és dolgozókat érintő tulajdonságait. Így például a Nemzeti exportstratégia 2019–2030 63 – amely a glo­bális értékláncokba való bekapcsolódást, új exportpiacok feltárását és ezeken a piacokon a versenyképes magyar­országi termékekkel és szolgáltatásokkal való megjelenést tűzte ki célul – egyáltalán nem tárgyalja azt, hogy az exportstratégia megvalósításához milyen munkaerő szükséges. Így fennáll a veszélye annak, hogy az export növelése elsősorban az olcsó munkaerőn keresztül valósul meg, illetve a magyar kis- és középvállalkozásoknál hiá­nyozni fognak azok a munkavállalók, akikkel az export­stratégia célkitűzései megvalósíthatók. Szintén hiányzik az átfogó tervezés az európai uniós for­rásokkal összefüggésben, amelyet a következő részben mutatunk be. 4.3. AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁS A magyar gazdaság fejlődésére az elmúlt évtizedekben az Európai Unió szakpolitikái, a közös piac, a termelési tényezők EU-n belüli szabad áramlása, valamint az Euró­pai Unióból érkező transzferek is nagy hatással voltak. A Covid–19-járványidőszak részben az EU fejlesztéspo­litikai irányainak módosulását is magával hozta, illetve jelenleg is zajlik a 2021–2027-es programozási időszak tervezése, az operatív programok tárgyalása a magyar kormány és az Európai Unió illetékes szervei között. Ebben a részben ezeket a folyamatokat tekintjük át a fog­lalkoztatás – azon belül pedig a feldolgozóipari foglalkoz­tatás – szempontjából. Az elmúlt két évben az Európai Unió Tanácsa ajánláso­kat fogalmazott meg Magyarország számára a foglalkoz­tatáspolitikával kapcsolatban. A gazdaság- és foglalkoz­tatáspolitikai koordinációt szolgáló 2020. évi ún. európai szemeszter során a Tanács 2020 májusában a csökken­tett munkaidős foglalkoztatás megerősítését, haté­kony aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, valamint az álláskeresési járadék meghosszabbítását java­solta. A munkaügyi kapcsolatokat érinti az az aján­lás, hogy a szociális partnerek és az érdekelt felek a szakpolitikai döntéshozásba hatékonyan legyenek bevonva. Ezek mellett az ajánlások a gazdaság újraindu­lását szolgáló intézkedéseket is szorgalmaztak. 64 Egy évvel később, a 2021. évi konvergenciaprogram véleményezése során viszont a Tanács nem fogalmazott meg hasonló, a dolgozói oldalt érintő ajánlásokat. A munkahelyteremtést az ajánlás szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Esz­köz(és tágabban a Next Generation EU) forrásai fogják segíteni. 65 60 A közfoglalkoztatás jelentőségéről a koronavírus-járvány előtti idő­szakból lásd Koltai L.(szerk.)(2018): A közfoglalkoztatás hatása a he­lyi gazdaságra, helyi társadalomra. Hétfa Kutatóintézet, Budapest. 61 A külgazdasági és külügyminiszter a veszélyhelyzeti időszak alatt ki­fejezetten szakszervezetellenes megnyilvánulásokat is tett – lásd a 444.hu cikkében. 62 Ez alól némileg kivétel a közfoglalkoztatás elemzése, amelyről rend­szeresen készülnek a nyilvánosság számára is hozzáférhető elemzé­sek és hatásvizsgálatok, amelyek a közfoglalkoztatási portálról letölt­hetők. 63 Külgazdasági és Külügyminisztérium(é.n.): Nemzeti exportstratégia 2019–2030. Kivonat. A koronavírusjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklésére indította az Európai Unió a NextGenera­tion EU ösztönző csomagot. A csomag legnagyobb része a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz(RRF), amely források felhasználására a tagállamok külön ter­vet készítettek és hagyatnak jóvá az Európai Bizottság­64 A Tanács ajánlását részletesen lásd ezen az oldalon. 65 A Tanács ajánlását részletesen lásd ezen az oldalon. 28