CZIRFUSZ MÁRTON Egyes beruházások megvalósulása ugyanakkor munkahelyek megszűnésével fog járni. Kérdés, hogy ezek az intézkedések a munkaerőhiány csökkenéséhez vagy állásvesztésekhez is vezetnek-e. A munkaerő rövid távú újratermelését az egészség­ügyi beavatkozások szolgálják, amellyel a munkával töl­tött idő növelhető a javuló dolgozói egészségügyi állapot miatt. Emellett a bölcsődefejlesztések révén a családokból a gondozási munka egy része a bölcsődékbe helyeződik át, így a kisgyerekekkel otthon maradó szülők visszatér­hetnek dolgozni. A munkaerő hosszú távú újratermelését szolgálják azok az oktatási programok, amelyeknek célja egyöntetűen a munkaerőpiaci igények kiszolgálása. Kri­tikaként fogalmazható meg, hogy az oktatási rendszer fejlesztésével a terv nem kívánja proaktívan a mun­kaerőkínálaton keresztül befolyásolni a munkaerő­igényeket, hanem inkább csak leköveti a gazdaság átalakulását. A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz mellett a köz­vetlen válságmenedzselést a REACT-EU helyreállítási támogatás segíti 2022-ig, amely a Bizottság közlemé­nye szerint jelenti„a munkaerőpiacokra irányuló beruhá­zásokat – többek között munkaerő-felvételi támogatások, csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a fiatalok foglal­koztatását célzó intézkedések révén” 67 . Ez utóbbiba szá­molta el a magyar kormány a 2020 őszétől elérhető ága­zati bértámogatási program 84 milliárd Ft-nyi költségét, amelyet korábban mutattunk be. Szintén európai uniós forrásból(az 504 millió eurós ún. SURE hitelből) refinan­szírozott a kormány különböző munkahelyvédelmi intéz­kedéseket, amelyeket előzetesen a központi költségvetés­ből fizettek ki. 68 A 2021–2027-es európai uniós programozási idő­szak operatív programjai a magyarországi foglal­koztatásra is hatást gyakorolnak. A továbbiakban a jelenleg ismert dokumentumváltozatokat tekintjük át, de hangsúlyozzuk, hogy ezek tartalma az elfogadásig még változhat. Általánosságban elmondható, hogy a tervezés során érdemi partnerség nem valósult meg: az ope­ratív programoknak például csak vázlatos összefoglalóját lehetett véleményezni, és a partnerségi ülésekkel sem fed­ték le a lehetséges és érintett szervezetek egy részét. Az operatív programok tervezetei a palyazat.gov.hu oldal egy viszonylag nehezen megtalálható szegletében voltak elér­hetők. A dolgozók helyzetét leginkább befolyásoló, és a dol­gozói érdekképviseletek számára hozzáférhető pályázati kiírások továbbra is a Gazdaságfejlesztési és Inno­vációs Operatív Program Plusz(GINOP PLUSZ)-ban találhatók. 69 Az operatív program – az előző progra­67 Részletesen lásd a Bizottság 2020. május 27-i közleményében – COM(2020) 442 final. 68 A részleteket lásd pl. a Portfolio összefoglaló cikkében. 69 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz 1.4. 2021– 2027. Tervezet. mozási időszakhoz hasonlóan – vállalat- és tőkefókuszú, azon belül is a kis- és középvállalkozásokra összpon­tosít. A termelékenység és a hozzáadott érték növelé­sét kívánja elérni, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta szintjét 2030-ra 85%-ra kívánja emelni. A szociá­lis partnerek szerepét a munkahelyi biztonság és a jogszerű foglalkoztatás előmozdításában látja a dokumentum. A munkaügyi kapcsolatok érdemi javí­tására viszont a tervezetben nem találhatunk markáns programokat. – A GINOP-on belül a dolgozókat érintve aktív mun­kaerőpiaci programokat valósítanak meg, ame­lyeknek az álláskeresők és az inaktívak az elsődleges célcsoportjai, kiemelten pedig a munkaerőpiaci szem­pontból hátrányos helyzetű csoportok. A programo­kon belül képzések is történnek, de a korábban már bemutatott bértámogatási programok is folytatód­nak. A program közepes léptékű és magas költségve­tésű(394,8 millió€), a támogatott személyek közül a programból való kilépés után hat hónappal 33,7 ezer fő foglalkoztatását szeretnék elérni. – Külön program indulna a foglalkoztatás feltételei­nek javítására. Itt találhatók azok az intézkedések, amelyek a munkafeltételek javítását, a jogszerű foglal­koztatás terjedését szolgálják, beleértve a munkavé­delmi és munkaegészségügyi kérdéseket is, valamint a„jobb minőségű” foglalkoztatásba való átlépést(pl. hogy a kölcsönzött dolgozókból határozatlan munka­szerződésű dolgozók válhassanak). Szintén itt talál­hatók azok az intézkedések, amelyek az érdek­képviseleti szervek kapacitásainak fejlesztését szolgálják tematikus kiírásokkal, az előző progra­mozási időszakhoz hasonlóan. Az intézkedéscsomag kiegészül a dolgozók képzésével a munkahelyeken, illetve egyéb szolgáltatásokkal(például a munkaerő földrajzi mobilitásának támogatása). Célkitűzésként fogalmazzák meg, hogy 2029-ig 98,7 ezer fő kerüljön a programok révén a jelenleginél jobb munkaerőpia­ci helyzetbe, ami nem túlságosan ambiciózus vállalás. A teljes csomagra összesen 327,9 millió€ forrást al­lokáltak. A szociális partnerek kapacitásépítésére szánt forrás mindössze 24,2 millió€, ami elha­nyagolható mértékű a GINOP 7069,3 millió eurós összkeretéhez képest. – A 15–29 éves korosztály sajátos munkaerőpiaci prob­lémáinak megoldására(azon belül a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok helyzetének kezelésére) az If­júsági Garancia program szolgál, 447,7 millió eurós keretösszeggel. A programba való bevonás után 6 hónappal a tervek szerint összesen 26,8 ezer fő lesz foglalkoztatotti jogviszonyban(beleértve az önfoglal­koztatást). – Szintén a GINOP-ban szerepel a szakképzés, illetve a felsőoktatás minőségének, eredményességé­nek, munkaerőpiaci relevanciájának erősítése. A szociális partnerek nincsenek partnerként megem­lítve a program megvalósítása során. 30