CZIRFUSZ MÁRTON 5. A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL SIKEREI ÉS EZEK TÉNYEZŐI A VÁLSÁGIDŐSZAKBAN Ebben a fejezetben a Covid–19-járványt követő válság­időszakban és az azt közvetlenül megelőző időszakban tekintjük át a feldolgozóiparban a munkavállalói oldal olyan sikereit, amelynek során a dolgozók helyzete akár a munkabéreket, akár a munkakörülményeket tekintve javultak. Olyan eseteket dolgozunk fel, ahol a változások­ban a munkavállalói oldal aktív szerepet játszott, tehát nem tárgyalunk olyan megoldásokat, ahol egy munka­adó„önállóan”, a munkavállalói oldal nélkül vezetett be új, a dolgozók számára kedvező válságkezelő megoldá­sokat. Összességében elmondható, hogy a válságidőszak csak nagyon szűkkörűen kedvezett a munkaválla­lói érdekérvényesítésnek. Ennek több, egymással csak részben összefüggő oka volt. – A feldolgozóiparban a válság időlegesen megszün­tette a munkaerőhiányt. Munkaerőhiányos hely­zetben az erős munkavállalói érdekképviselettel jel­lemezhető vállalatoknál nagyobb volt a szakszervezet és az üzemi tanács mozgástere a dolgozói érdekérvé­nyesítésben. – A termelésben történő visszaesések(a járvány első hulláma alatti keresletcsökkenés és lezárás, va­lamint a jelenlegi, a feldolgozóipar egy részét érintő chiphiány) szintén nem kedveznek a dolgozói követe­lések érvényesítésének, főleg ha azoknak a munkaadó számára jelentősebb költségvonzata is van. – Az új beruházásokhoz kapcsolódó állami támo­gatások odaítélésénél és a beruházások megvalósítá­sánál a munkavállalói oldallal nem történik párbeszéd, így a dolgozói érdekképviseletek csak utánkövetni tudják a dolgozókra gyakorolt hatásokat(bővülés, élőmunka kiváltása gépekkel stb.). – A járványidőszakban csökkentek a dolgozói érdek­képviselet humán kapacitásai, illetve azokat első­sorban a járvány miatti akut helyzetek kezelése kötöt­te le. – A dolgozók közötti személyes kapcsolatok nehe­zebbé váltak a járványhullámok alatt, így a korábbi kommunikációs megoldások nem feltétlenül működ­tek; a dolgozói egységet nem lehetett személyes je­lenléttel megteremteni. Mindezek ellenére a szórványos sikertörténetek a fel­dolgozóiparban tanulsággal szolgálhatnak a járvány jövőbeli esetleges újabb hullámai során a kihívásokra vála­szokat találni. A rendszerszerűbb, azaz a kárenyhítésen túlmutató sikertörténetek egy részét nem is szorosan a járványból adódó helyzet tette lehetővé, hanem közvet­lenül volt köszönhető a járvány kialakította társadalmi és gazdasági körülményeknek. Erre főleg a hosszabb esetta­nulmányunk mutat példát a 6. fejezetben. Az Eurofound tanulmánya alapján a szociális partne­rekkel való párbeszéd korlátozottabb volt a járvány alatt Európa legtöbb országában. Néhány országban viszont éppen a Covid–19-járvány hatásainak kezelése vezetett oda, hogy a szociális partnerekkel szorosabbra fűzték a kapcsolatot a kormányok és más állami döntésho­zók. Magyarország egyedi volt abból a szempontból, hogy a munkaadói oldalt rendszeresen és érdemi módon be­vonta a kormány a válságkezelő eszközök kidolgozásába, míg a munkavállalói oldalt egyáltalán nem. 73 Egyik interjú­alanyunk például beszámolt arról, hogy a kormány kon­zultációs fóruma a munkaadói oldallal hetente-kéthetente ülésezett, ahol a munkaadói oldal válságkezelő javaslatait is meghallgatták és figyelembe vették az intézkedések ki­dolgozásakor. A kormány a munkaadói oldallal való egyeztetéseket a koronavírus gazdasági hatásairól és azok csillapításáról szóló állandó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által koordinált felső­vezetői értekezleteken hajtotta végre, nem pedig a szociális párbeszéd fórumaként szolgáló Verseny­szféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A munkaadói oldal meghatározó szervezetei a gaz­daságpolitikai érdekegyeztetés legfontosabb és legintenzí­vebb fórumaként hivatkoztak erre a(jogszabályilag sehol sem rögzített) felsővezetői értekezletre, ahol a munkaadói oldal a számára kedvező szakpolitikai javaslatokat tudott tető alá hozni. 74 73 Részletesen lásd az Eurofound(2021): COVID–19: Implications for employment and working life. Publications Office of the European Union, Luxembourg 6. fejezetét. 74 Lásd például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének 2020. évi beszámolójában(12. oldaltól). 32