Druckschrift 
A COVID-19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban
Einzelbild herunterladen
 

A COVID–19-VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A DOLGOZÓK HELYZETÉNEK ÁTALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI FELDOLGOZÓIPARBAN 5.2.1. Alkalmazkodás a magasabb hozzáadott értékű termelés megjelenéséhez A kormányzati támogatások elemzésekor már láttuk, hogy a jelenlegi állami támogatások legalábbis névleg a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpoliti­kai útját a magasabb hozzáadott értékű termelésre való váltásban és ennek ösztönzésében látják. Ezek az átrendeződések nemcsak ágazatok között vagy bizo­nyos vállalatok megszűnésével és mások megjelenésével járnak, hanem vállalatokon belüli változásokkal is, ame­lyekre a szakszervezetnek is reagálnia szükséges közép­távú stratégiájával. A járműiparban az elektromobilitás terjedése a Magyarországon is jelen levő vállalatokra és az ott elérhető munkakörökre is hatást gyakorol. Bár jelenleg a világgazdaság centrumországaiból az európai perifériára(ezen belül Magyarországra is) áthelyeződő belső égésű motoros autógyártás miatti fellendülést lát­juk, 96 az átrendeződés Magyarországon is megkezdődött az elektromobilitáshoz kapcsolódó gyártási folyamatok és értékláncok kiépülésével. Az egyik hazai autógyárnál a szakszervezet ezekre a kihívásokra úgy reagált, hogy az átképzéseknél és továbbképzéseknél a jelen­legi törzsgárda megtartását kívánja biztosítani. Bár ugyanezen szakszervezeti tisztségviselő szerint az elektro­mobilitásra való átállás sokkal lassabb, mint ahogyan azt a vállalatok hirdetik és ahogyan azt korábban sejtették, mindazonáltal jelenleg nincsenek is kidolgozva szerinte az ipar 4.0, a robotizáció és az e-mobilitás kihívásaira való átfogó szakszervezeti válaszok. 97 Egy német tulajdonú gépipari cég magyarországi, koráb­ban hangsúlyosan gépgyártást végző leányvállalatánál is jelentős átalakulások voltak az elmúlt években. A ter­melésben részleges profilváltás történt, ami egy hos�­szabb átállási folyamat során a munkaerőigényekben való ingadozást is magával vont. Az átállás előkészítésekor a szellemi munkát végzők dolgoztak többet, az ezt követő időszakban pedig a fizikai dolgozók. Ezt az időszakot a vállalatnál a hároméves munkaidőkeretre való ideiglenes átállással kezelték, amelyet a szakszervezettel való part­nerségben vezettek be. 98 Amennyiben a magasabb hoz­záadott értékű termelésre való átállás során egy vállalatnál a szellemi dolgozók és a fizikai dolgozók közötti korábbi arány is megváltozik, akkor a szakszervezetnek a megvál­tozó dolgozói követelésekkel is számolnia szükséges. 96 Részletesen lásd: Gerőcs T., Pinkasz A.(2019): Magyarország az eu­rópai munkamegosztásban. A termelés áthelyezése a globális jármű­ipari értékláncokban. Fordulat, 26., 172–198. 97 A témával a Friedrich-Ebert-Stiftung részletesen is foglalkozik, lásd többek között: Schäfers, K., Schroth, J.(2020): Shaping industry 4.0 on workers terms. IG Metalls»Work+Innovation« Project. Friedrich­Ebert-Stiftung, Berlin; Dirksen, U., Herberg, M.(Eds.)(2021): Trade unions in Transformation 4.0. Stories of unions confronting the new world of work. Friedrich-Ebert-Stiftung, Berlin. 98 A még a koronavírusjárvány előtt kezdődött folyamatról a helyi sajtó is beszámolt, többek között ebben a cikkben. Más típusú kihívásokat jelent, ha egy többtelephelyes vállalat különböző telephelyein a termelés olyan�­nyira különbözik, hogy a termelést végző dolgozók képzettsége és így bérezése is eltér. Ha a telephe­lyek ráadásul az ország különböző fejlettségű térségeiben találhatók, akkor a bérkülönbségek még nagyobbak lehet­nek. Egyik interjúalanyunk által képviselt vállalatnál ezek­ről az egyenlőtlenségekről a dolgozói érdekképviselet is tud és a bértárgyalások során képviseli a bérkülönbségek csökkentését, viszont a vállalat a bérkülönbségek fenntar­tásában érdekelt. Ugyanennél a vállalatnál a szakszervezet a nemek közötti bérkülönbségeket is tematizálja, mérsé­kelt eredménnyel. Ehhez hasonló kihívásokra a magasabb hozzáadott értékű termelésre való átállás esetén további vállalatoknál is fel kell készülnie a dolgozói érdekképvise­letnek. Kulcskérdésnek mondható, hogy a szakszervezeti szö­vetségek erősen képviseljék azt az igényt, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelésre való átál­lás kormányzati támogatásából a dolgozók is része­süljenek és ne csak olyan módon, hogy az alacso­nyabb képzettségű dolgozók helyére felvett új dolgozók bére magasabb. A jelenlegi beruházási hullám és ennek kormányzati támogatása technológiavásárlásra ment az interjúalanyaink többsége szerint, nem pedig bérre. A be­ruházások ténye önmagában nem bővítette a szak­szervezet mozgásterét az alkufolyamatokban. Sok vállalatnál digitalizációt hajtottak végre. A dolgozókat ez úgy érintette, hogy a nyugdíjba menők helyére nem vettek fel új dolgozókat, azaz új munkahelyek nem jöttek létre. Ráadásul az elmúlt években számos precedens volt arra, hogy a beruházási támogatásokhoz jutó vállalatokban a dolgozókat elnyomó, a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet(ILO) legalapvetőbb irányelveit is figyelmen kívül hagyó munkaadói gyakorlatokat alkalmaznak. 99 5.2.2. Digitalizációs kihívások A digitalizáció a járványidőszakban is meghatározó módon alakította át a munkavégzést, illetve hosszú távú átrende­ződést is jelez a gazdaság egészében. Ebben a részben a közepes időtávú digitalizációs kihívásokkal foglalkozunk a szakszervezeti belső működés szempontját előtérbe helyezve. A már többször hivatkozott németországi kutatás szerint a digitalizáció a szakszervezeti működést egyes ese­tekben korlátozta, más álláspontok szerint kiegé­szítette, míg egyes vélemények szerint új alapokra 99 Az idei év leginkább kirívó esete a makói Continental-sztrájk volt, amelyről a sajtó is folyamatosan beszámolt. A cégnél a munkaidő­kerettel és később a kollektív szerződés felmondásával hárították át a dolgozókra a koronavírus-járvány okozta gazdasági veszteségeket. A Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült, a történéseket ös�­szefoglaló riportot lásd: Lehoczki N.(2021): Nagyon sokan féltették a munkahelyüket, mégis eljött az a pont egy sztrájk természetrajza. Mérce, november 15. 39