BODOR KRISZTOFER 1. BEVEZETŐ Az elmúlt években Magyarországon egyre inkább előtérbe került a nem Európai Unióból származó, ún. harmadik országbeli munkavállalók kérdése, különösen a feldolgozóiparban betöltött szerepük kapcsán. Komoly ellentmondást keltenek az idegenellenes politikai kommunikáció és a nagyvállalatok foglalkoztatási gyakorlatai. Az ún.„új vendégmunkás törvény” hatásai, valamint különböző városi legendák, ismétlődő ködös információk, vélemények és félelmek pedig újra és újra visszatértek a nyilvánosságban és a közbeszédben 1 2 3 4 . Mielőtt belekezdünk az érintett külföldi dolgozók tárgyalásába, fontos tisztázni alapvető fogalmakat, amelyek sokszor eltérő jelentésekkel és képzetekkel keringenek a közbeszédben, saját előnyeikkel és hátrányaikkal. Noha a migráció egy erősen politizált jelenség, jelen tanulmány tudatosan kerüli a„migráns” és a„vendégmunkás” kifejezéseket, mivel azok, különösen az előbbi, túlterheltek politikai és idegenellenes konnotációkkal. A„vendégmunkás” fogalom nem tükrözi megfelelően a harmadik országbeli munkavállalók társadalmi valóságát, hiszen a „vendég” státusz ritkán illik rájuk, és az„új vendégmunkás törvény” 5 túl szűk jogi értelmezést biztosít az átfogó szociológiai elemzésekhez(a harmadik országbeli dolgozóknak csak egy része érkezik vendégmunkás jogcímen). Jelen tanulmány a„vándormunkás” kifejezést helyezi előtérbe, amelyet eredetileg a megélhetési céllal külső vagy belső migrációt végző munkások leírására használtak. Habár ez a fogalom hosszú időre kikopott a 1 Arany, G.(2023. május 3.). Hírlapi kacsa a kacsavadászatról szóló hír, Zaol.hu. https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2023/05/hirlapi-kacsa-akacsavadaszatrol-szolo-hir 2 Csurgó, D.(2024. március 4.). Tíz százalékkal drágább, de harminccal termelékenyebb – a magyarországi vendégmunkásdömping háttere, Telex.hu. https://telex.hu/gazdasag/2024/03/04/vendegmunkasok-munkaerotartalek-kolcsonzok-videk 3 Herczeg, M.(2024. május 14.). Parragh: Az ideális a fehér bőrű, keresztény kultúrájú, európai gondolkodású munkaerő importja lenne, de hát ez is kifogyott, 444.hu. https://444.hu/2024/05/14/parraghaz-idealis-a-feher-boru-kereszteny-kulturaju-europai-gondolkodasumunkaero-importja-lenne-de-hat-ez-is-kifogyott 4 Csurgó, D.(2024. október 1.). Szigorít a kormány, de ettől nem lesz kevesebb vendégmunkás az országban, Telex.hu. https://telex.hu/ gazdasag/2024/10/01/vendegmunkas-szigoritas-munkaero-kozvetito-ngm 5 2023. évi XC. törvény. https://njt.hu/jogszabaly/2023-90-00-00 használatból és számos vita tárgya lehet, de alkalmazása számos előnyt kínál: kevésbé stigmatizálja az otthonától távol megélhetést kereső dolgozókat, pontosabban tükrözi a munkaerő-vándorlás dinamikus jellegét és strukturális okait. Emellett tágabb elemzési keretet biztosít a bérmunkát végző vándorló munkavállalók vizsgálatához, mint a jogi értelemben szűkebb, idegenellenességgel átitatott „vendégmunkás” fogalom. A továbbiakban a tanulmány felváltva használja a„harmadik országbeli” és a„nem Európai Uniós” külföldi munkavállalók kifejezéseket. Harmadik országbeli állampolgárnak az Európai Unió azt a személyt definiálja 6 , aki nem uniós tagállam állampolgára, és nem rendelkezik az EU-n belüli szabad mozgáshoz való joggal. Az EU-n kívüli országokból származó, az EU-n belül tartózkodó, utazó, tanuló vagy dolgozó személyek megnevezésére használt bevett fogalom 7 . Tartalmát és struktúráját tekintve a jelen tanulmány a külföldi munkavállalók kihívásait és számát vizsgálja, különös figyelmet fordítva a magyarországi feldolgozóiparban dolgozó harmadik országbeli munkavállalókra. A tanulmány elemzi a foglalkoztatásuk indokait és körülményeit, valamint azt, hogy milyen hatást gyakorolnak a magyar munkaerőpiacra és a hazai munkavállalók pozíciójára. A tanulmány elsőként kontextusba helyezi Magyarországot a globális munkaerő-migráció, a nemzetközi munkamegosztás és a vándormunkások szerepe szempontjából. Ezután bemutatja a releváns szabályozásokat, beleértve az„új vendégmunkás törvényt”, annak fogadtatását, hatásait és kritikáit. Részletes adatokat közöl a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárokról: számukról, foglalkozási csoportok és nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásukról állampolgárság szerint, szociodemográfiai és területi jellemzőikről, külön kiemelve az ukrán és Fülöp-szigeteki munkavállalókat. 6 European Commission.(2024). third-country national, Europa.eu. https://home-affairs.ec.europa.eu/networks/european-migrationnetwork-emn/emn-asylum-and-migration-glossary/glossary/thirdcountry-national_en 7 Nem tartoznak ide azon országok állampolgárai, amelyek különleges megállapodásokkal rendelkeznek a szabad mozgásról, például Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc állampolgárai. 8
Druckschrift
Külföldi munkavállalók Magyarországon : tények és munkaerőpiaci kihívások
Entstehung
Einzelbild herunterladen
verfügbare Breiten