KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK 5. ábra A Magyarországon alkalmazásban álló külföldiek megoszlása gazdasági ágak szerint, 2024 harmadik negyedév – a nyolc legtöbb harmadik országbeli dolgozót foglalkoztató ágazatban Egyéb ágak, Összesen N- Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység C- Feldolgozóipar 4117 1760 5690 6623 14 154 24 747 G- Kereskedelem, gépjárműjavítás 2039 8969 I- Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 777 5495 F- Építőipar 1819 5222 M- Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2616 4738 H- Szállítás, raktározás 1205 4392 Forrás: KSH J- Információ, kommunikáció EU-s országbeli állampolgárok 1777 3524 fő harmadik országbeli állampolgárok zatban a harmadik országból származó alkalmazot­tak a munkaerő 30 százalékát teszik ki, 22 872 fővel. A második legmagasabb arányban a szálláshely-szolgál­tatás, vendéglátás(TEÁOR I) nemzetgazdasági ágban találhatók harmadik országbeliek(3,5%). Csökkenő sor­rendben az információ, kommunikáció; az építőipar; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgo­zóipar következik 2,6 és 2 százalék közötti aránnyal. Tehát a dolgozók jelentős többsége a magyar munkaerőpiacon továbbra is magyar dolgozó, és csak bizonyos ágazatok­ban, bizonyos vállalatoknál és pozíciókban összpon­tosulnak a nem EU-ból származó dolgozók. Fontos megállapítás, hogy a harmadik országbeli dolgozók­nak„csupán” 30 százaléka van munkaerő-kölcsön­zőn keresztül foglalkoztatva, a többiek közvetlen fog­lalkoztatottak 75 . 4.2. A KÜLFÖLDI DOLGOZÓK ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS ÁGAZAT SZERINTI MEGOSZLÁSA Ahogy azt bemutattuk, 2024-ben az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazda­sági ágban dolgozik a legtöbb harmadik országból érkező alkalmazott, összesen 24 747 fő. E dolgozók többsége valójában az összes többi ágazat valamelyiké­ben dolgozik, csak a foglalkoztatásstatisztikai felvétel módszertana miatt ebben a kategóriában jelenik meg a dolgozó. Állampolgárságok szerint 2024-ben – a leg­nagyobb számú vándormunkás-csoportokat tekintve – a kirgiz, Fülöp-szigeteki és indonéz dolgozók két­harmada, valamint az ukrán és vietnámi dolgozók kicsivel kevesebb mint fele kölcsönzött vagy köz­vetített munkaerő, illetve az adminisztratív ágazatban dolgozik 76 . Ezzel szemben a nem kölcsönzött, harmadik ország­ból származó munkavállalók ágazati megoszlása változa­tos képet mutat, de bizonyos mintázatok kiolvashatók. A valóságban az első, statisztikailag azonban a második legnagyobb, vándormunkásokat foglalkoztató nemzet­gazdasági ág a feldolgozóipar(TEÁOR C), amely 2024­ben 14 154 fős összlétszámot számlál. A feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató nemzetgazdasági ág a nem kölcsönzött státuszú ukrán(4840 fő), indiai (1162), vietnámi(1078), mongol(1031), Fülöp-szige­teki(987) és koszovói(781) munkavállalók körében, és jelentős ágazat a dél-koreai(711) és szerb(672) dolgo­zók esetében is(lásd: 6. ábra) 77 . 75 Központi Statisztikai Hivatal.(2024a). Magyarországon alkalmazás­ban állók száma összesen(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), ál­lampolgárság szerint, TEÁOR’08 szerint, 2019–2024. Egyedi adat­kérés alapján. Budapest: KSH. Uo. Az arány kiszámításánál azt feltételeztük, hogy a munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatottak valamennyien kölcsönzött dolgozók. 76 Központi Statisztikai Hivatal.(2024a). Uo. 77 Központi Statisztikai Hivatal.(2024a). Uo. 21