BODOR KRISZTOFER 6. ábra Magyarországon alkalmazásban álló harmadik országbeli munkavállalók állampolgárság szerinti megoszlása a feldolgozóiparban, 2024 harmadik negyedév, n=14 154 20% 34% 5% 5% Forrás: KSH 6% 7% 8% 7% 8% Ukrajna India Vietnámi Köztársaság Mongólia Fülöp-szigetek Koszovó Dél Korea Szerbia Egyéb állampolgárok, Összesen A KSH 78 adatai szerint a vándormunkások számát tekintve a feldolgozóipart a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág(G) követi 8969 fővel, amely elsődlegesen a vietnámi(2997 fő) és kínai(2802) állampolgárokat foglalkoztatja a harmadik ország­beli dolgozók közül. Ezt fej-fej mellett követi a szál­láshely-szolgáltatás, vendéglátás(I) 5495 fővel és az építőipar(F) 5222 fővel. Az előbbiben, vagyis a vendég­látásban, a kínai(1 638), vietnámi(587), török(419) és thai (317) dolgozók vannak a legtöbben. Az utóbbi, az építő­ipar, az ukrán(2 064) és török(768) dolgozók között a leg­népszerűbb. A törökök esetében elsődleges, míg az ukrán dolgozók számára a harmadik legnagyobb foglalkoztató nemzetgazdasági ág 2024-ben. Szintén jelentős foglalkoztató a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység(M)(4738 fő), ahol főként orosz (498), kínai(414) és indiai(317) munkavállaló dolgozik 2024-ben. Ezen kívül a szállítás, raktározásban(H) is magas a vándormunkások száma(4392 fő), ahol a szerb (996) és ukrán(866) dolgozók száma kimagasló, de az in­diai(532) dolgozók körében is népszerű. Az információ, kommunikáció(J)(3524 fő) szintén jelentős foglalkoz­tató, amelyben az oroszok(663) és ukránok(598) domi­nálnak, harmadik országbeli dolgozók között. Végül pedig említésre méltó, hogy az indiai(463) dolgozók vannak a legtöbben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halá­szat nemzetgazdasági ágban(A), 2024-ben. Azok az állampolgárok, akiknek magyarországi jelenléte hosszabb időre nyúlik vissza – mint például a vietnámi, kínai, indiai, szerb, orosz és török dolgo­78 Központi Statisztikai Hivatal.(2024a). Uo. zók –, egyenletesebb eloszlást mutatnak a nemzet­gazdasági ágak között. Ezzel szemben azok a csopor­tok, amelyek létszáma csak az utóbbi években nőtt meg, jellemzően két-három nemzetgazdasági ágban koncent­rálódnak. 4.3. A MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁS, MINT A VÁNDORMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KULCSTERÜLETE Mind a munkaerőpiaci szolgáltatás ágazatban(N78 79 ) (tehát abban az ágazatban, ahol a foglalkozási statiszti­kákban megjelennek a kölcsönzött munkaviszonyú kül­földi vagy magyar dolgozók) mind a feldolgozóiparban jelentősen nőtt a harmadik országból érkező vándormun­kások száma az elmúlt években. Ez a trend leginkább a feldolgozóipari foglalkoztatási gyakorlatok és a munkaerő-kölcsönzés közötti szoros összefonódást mutatja meg. Ahogy a 7. ábra is mutatja, a munkaerő­piaci szolgáltatások(N78) ágazatban 2019 és 2024 között 104 százalékos emelkedést látunk a harmadik országból származó vándormunkások alkalmazásában(11 203-ról 22 872 főre), miközben a feldolgozóiparban is van egy hasonló, 156 százalékos növekedés(5528-ról 14 154 főre). Közben pedig mindkét területen csökkent az EU-s orszá­gokból származó alkalmazottak száma, 54 és 12 száza­lékkal. Az érdekesség ezekben az adatokban az, hogy a harmadik országból származók száma a munkaerőpiaci szolgáltatások ágazatban magasabb, mint a feldolgozó­79 Az Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység egyik ága­zata, amely a munkaerő-toborzást és-kölcsönzést végző vállalkozá­sokat tömöríti magában. 22