BODOR KRISZTOFER A megkérdezett toborzó szakértők szerint a magyar mun­káltatók között kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a„jó tapasztalatok” miatt preferálják a Fülöp-szigeteki munka­vállalókat. Azzal indokolják ezt a munkáltatók, hogy a val­lási hátterük révén – mivel közel 80 százalékuk keresztény, önbevallásos alapon 96 – könnyebb integrálni, és„védhe­tőbbek” is a befogadó társadalommal kapcsolatos konf­liktusok esetén, mint a legtöbb ázsiai ország munkásai. A kezdeti tapasztalatok alapján a befogadó társadalommal folytatott konfliktusmentesnek titulált interakcióik is ked­vezőek, beleértve a helyi lakosokkal és kollégákkal kiala­kított kapcsolatokat, valamint a két ország közötti szoros partnerség is előnyükre szolgál. Akadt példa arra is, hogy a hazai munkaerő hiánya miatt egy feldolgozóipari szakszer­vezet javasolta a Fülöp-szigeteki dolgozók toborzását egy adott vállalat számára. Ez erősen kontrasztban áll az ukrán munkások megítélésével, akikkel kapcsolatban gyakran fel­merül a„problémás” megítélés a munkáltatók felől. Ugyanakkor a növekvő számok, a mozgásnak indult toborzási trendek és a foglalkoztatói gyakorlatok is megtorpanni látszanak a megszólaltatott szakértők tapasztalatai szerint. A toborzó cégek szerint azokban az ágazatokban, ahol megtorpant a növekedés 97 , csökken az igény a harmadik országbeli dolgozókra. Éppen ezért több vállalatnál nem is számítanak arra, hogy meghosszabbít­sák az 1-2 éves határozott idejű szerződéseket e dolgo­zók egy részénél. A konzulátusi szakértő szerint pedig bizonyos harmadik országból származó vándormunkások foglalkoztatásában 2022–24-ben látott számok lehetnek „a csúcs”, hacsak nem javulnak a magyarországi bérek a potenciális egyéb célországokhoz képest, nem folytatódik a gazdasági növekedés és nem lazul az idegenrendészeti szabályozás. 4.6. A HARMADIK ORSZÁGBELI DOLGOZÓKRÓL TÁGABBAN Ukrajnán kívül az ázsiai országokból származik a legtöbb harmadik országbeli vándormunkás, füg­getlenül attól, hogy nem csak ázsiai országokból lehet könnyített eljárással munkaerőt toborozni. Azon harma­dik országok közül, amelyeknél a vándormunkások száma meghaladja a kétszázat, Ázsiából származik a dolgozók több mint 54 százaléka, Európából több mint 36 száza­lékuk, illetve az afrikai és az amerikai kontinensekről 2-2 százalékuk 98 . 96 Philippine Statistics Authority(2023). Religious Affiliation in the Philippines(2020 Census of Population and Housing). Psa.gov. ph. https://psa.gov.ph/system/files/phcd/1_Press%20Release%20 on%20Religious%20Affiliation_RML_01272023_FJRA_PMMJ_CRD­signed_0.pdf 97 Központi Statisztikai Hivatal(2024). Gyorstájékoztató: Ipar, 2024. au­gusztus(második becslés). KSH. https://www.ksh.hu/gyorstajekozta­tok/ipa/ipa2408.html 98 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Magyarországon alkalmazás­ban állók száma összesen(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), ál­lampolgárság szerint, FEOR’08 szerint, nemek szerint, 2019–2024. Egyedi adatkérés alapján. Budapest: KSH A toborzó szakemberek rámutatnak, hogy eleinte nem terveztek ázsiai vagy egyéb harmadik országbeli dolgozókat foglalkoztatni nagyobb számban, amig az orosz-ukrán háború át nem rendezte a magyar mun­kaerőpiacot. A változó idegenrendészeti szabályozással és a hiányzó munkások pótlásával párhuzamosan nyitot­tak a munkaerő-kölcsönző cégek többek között a Fülöp­szigeteki, indonéz, mongol és kirgiz vándormunkások felé. A hiányzó magyar munkaerő, a fluktuáló ukrán munkaerő, az ázsiai munkásokkal kapcsolatos többnyire pozitív kezdeti tapasztalatok, a mozgásba indult toborzói gyakorlatok, a kiépülő piaci, állami és nemzetközi kapcsolatok, a vándor­munkásokat preferáló munkáltatói gyakorlatok, valamint az átalakuló tőkebefektetések látszólag együttesen hozták mozgásba a folyamatokat, amelyek látszólag szembe men­nek az idegenellenes politikai kommunikációval. Az ukrán(19 873 fő) és fülöp-szigeteki(9365 fő) mun­kások után a vietnámi dolgozók alkotják a harma­dik legnagyobb csoportot 2024-ben. Ez utóbbiak jelen­tős számban már 2019 előtt is jelen voltak, de 2024-ben, 8479 fővel, számuk több mint háromszorosára nőtt öt év alatt. Emellett jelentős létszámot képviselnek a Kínából érke­zett dolgozók is, akik 6540-en vannak, de esetükben csak kisebb, másfélszeres növekedés látható az elmúlt években – és hasonlóan a vietnámiakhoz, a kínai közösség is kiterjedt Magyarországon. Az Indiából érkező munkavállalók száma 3996 fő, ami több mint négyszeres emelkedést jelent öt év alatt. Ugyanakkor a szerbiai vándormunkások számára kevésbé vonzó a magyar munkaerőpiac, mivel szá­muk folyamatosan, mintegy harmadára csökkent 2019 óta, 2707 főt elérve 2024-ben. Ezen kívül az orosz(2686 fő), török(2465 fő) és mongol(2086 fő) dolgozók száma is emelkedett, több mint kétszeresére. Végül említésre mél­tók még a kirgiz és indonéz vándormunkások is, akik 1599, illetve 1358 főt számlálnak 2024-ben, azonban az indonéz csoport létszáma 2022 óta közel harmadával csökkent 99 . A KSH adatai 100 szerint 2024-ben a több mint 78 000 harmadik országból érkező munkavállaló több mint 60 százaléka szakképzettséget nem igénylő vagy betanított gyártósori foglalkozásokban dolgozik (FEOR 8 és FEOR 9). Az ukrán(összesen 19 873 fő) és a Fülöp-szigeteki(9365 fő) munkavállalók 87–89 szá­zaléka ezekben a foglalkozásokban dolgozik, így ők alkotják a vándormunkások között a gyártósorok fő munkaerejét. A többi harmadik országbeli munkaválla­lóra is jellemzőek ezek a foglalkozási arányok: a vietnámi (8479 fő), szerb(2707 fő), mongol(2086 fő), kirgiz(1599 fő), indonéz(1329 fő) és koszovói(1064 fő) dolgozók több mint kétharmada található meg ezekben az„egyszerű” munkakörökben. Ezzel szemben az indiai(3996 fő) és török(2465 fő) dolgozók fele, valamint a kínai munka­vállalók(6540 fő) egynegyede dolgozik ilyen területeken. 99 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Magyarországon alkalmazás­ban állók száma összesen(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), ál­lampolgárság szerint, FEOR’08 szerint, nemek szerint, 2019–2024. Egyedi adatkérés alapján. Budapest: KSH 100 Központi Statisztikai Hivatal.(2024b). Uo. 28