KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK Azok a nemzetiségek, amelyek már hosszabb ideje vannak jelen Magyarországon – mint például a kínai, szerb, orosz (összesen 2686 fő) és török állampolgárok – jellemzően egyenletesebben oszlanak el a foglalkozási csoportok között. Kivételt képeznek a vietnámiak, akiknél az egy­szerű foglalkozások(FEOR 9) mellett negyedük a keres­kedelemben(FEOR 5) dolgozik, míg a kínai állampol­gárok esetében ez az arány egyharmados. Az irodai, ügyviteli és magasabb képzettséget igénylő foglal­kozásokban(FEOR 2-4) jelentős számban találunk kínai, in­diai, orosz, török, thai(összesen 1329 fő) és dél-koreai(1134 fő) munkavállalókat, akik szinte egyenletesen oszlanak meg ezeken a területeken. Végül a gazdasági, igazgatási és veze­tői pozíciók(FEOR 1) – ázsiai befektetők, gyárvezetők, vállal­kozók, menedzserek – aránya kiemelkedően magas a kínai és dél-koreai állampolgárok körében, akik mintegy negyede valamilyen vezetői pozícióban tevékenykedik. Ezen kívül az orosz, török és ukrán állampolgárok egy kisebb része is kép­viselteti magát ebben a foglalkoztatási csoportban. Mindezt összefoglalva, az ukrán állampolgárok van­nak a legtöbben a harmadik országból származó alkalmazottak között, akik az ipar gerincét alkották a totális orosz-ukrán háború kitörése előtt. Ezt köve­tően azonban elszivárogtak az iparból más munka­körökbe vagy más országokba. Az ukránok számának csökkenését eredményezte a munkáltatók és a politi­kai közbeszéd irányukba növekvő ellenszenve is. 2019 és 2024 között jelentős növekedésnek indult az egyéb harmadik országból származó munkavállalók száma, különösen a Fülöp-szigeteki vándormunkásoké. E cso­port növekvő száma a szorosabb államközi megálla­podások és munkaerő-toborzói együttműködések, valamint a profitorientált feldolgozóipari vállalatok gyakorlatainak, a Fülöp-szigeteki dolgozók schengeni övezethez kapcsolódó aspirációinak és anyagi nehéz­ségeinek együttes hatásaiból alakult ki. Az ukránok és Fülöp-szigetekiek többsége – hasonlóan az indiai, vietnámi, indonéz, mongol és kirgiz vándormunkások­hoz – a szakképzettséget nem igénylő vagy betanított gyártósori foglalkozásokban(FEOR 8 és FEOR 9) dol­gozik, szemben a már Magyarországon beágyazott kínai, orosz, török csoportokkal, akik foglalkozási cso­port tekintetében egyenletesebben oszlanak meg. 4.7. A HARMADIK ORSZÁGBELI DOLGOZÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A KSH adatai 101 és szakértői interjúk alapján a Magyaror­szágra érkező, EU-n kívüli vándormunkások között eltérő demográfiai mintázatok figyelhetők meg. Általában középkorú vagy fiatal férfiak és nők dolgoznak, csa­ládosok és egyedülállók egyaránt. 2024-ben az EU-n kívülről érkezők átlagéletkora 36 év, míg az EU-ból érke­zőké 41 év. A legfiatalabbak az indonéz, azerbajdzsáni, kirgiz és tunéziai dolgozók, átlagosan 27-29 évesek, míg a legidősebbek az Egyesült Királyságból, Japánból, Szer­biából és Kínából érkezők(átlagéletkoruk 41-44 év). Az ukrán dolgozók átlagosan 38, a Fülöp-szigeteki, vietnámi, és indiai dolgozók átlagosan 33-34 évesek. Ezek az élet­kori trendek a feldolgozóiparra is jellemzőek. A 2023 végén érvényes munkavállalási engedélyek szerint a külföldi munkavállalók több mint 40 szá­zaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de a diplomások aránya is jelentős(14 szá­zalék). A szomszédos országokból érkezők többsége leg­feljebb alapfokú képzettséggel(95 százalék), kis részük pedig szakmunkás végzettséggel(4 százalék) rendelkezik, ugyanakkor 30-50 százalékuk képzettsége nem ismert, különösen az ukránok és szerbek körében 102 . 2022-ben, az első hullámban érkezett Fülöp-szigeteki ipari dol­gozók jellemzően képzettebbek voltak és jobban beszélnek angolul, ami megkönnyíti a munkatársaik­kal való kommunikációt. Viszont a későbbi hullámokban érkező dolgozók képzettsége és angoltudása fokozatosan csökkent, a toborzó szakemberek és szakszervezeti titká­rok elmondása alapján. A harmadik országbeli dolgozók nemi megoszlása foglalkozási csoportonként és állampolgárságok szerint változik. A megkérdezett szakértők szerint az indonéz munkavállalók túlnyomórészt férfiak, míg a kir­gizek vegyesen férfiak és nők, közülük néhányan szakmai végzettséggel is rendelkeznek. A kirgiz női munkaválla­lók azonban hamar eltűntek az iparból, gyakran férjük­kel együtt távoztak. Az ukrán dolgozók az orosz-ukrán totális háború után jellemzően a családjukkal és gyerme­keikkel érkeztek, akiket próbálnak integrálni a helyi okta­tásba. A KSH adatai szerint a harmadik országbeli dolgo­zók jelentős részét(64 százalék) férfiak teszik ki. Az ipari és építőipari(FEOR 7), illetve a mezőgazdasági(FEOR 6) foglalkozásokban a férfiak aránya a legmagasabb(83-88 százalék). Ezt követik az igazgatói, vezető foglalkozások (FEOR 1) ahol a férfiak aránya 73 százalék. A felsőfokú (FEOR 2), illetve a manuális foglalkozásokban(FEOR 8-9) is a férfiak dolgoznak többen(63-65 százalék). Az irodai és ügyviteli, magasabb képzettséget igénylő, illetve a keres­kedelmi foglalkozásokban(FEOR 3-4 és 5) viszont közel azonos a férfiak és nők aránya. Állampolgárság szerint a Fülöp-szigetieknél a legtöbb területen a férfiak dominál­nak(60-80 százalék), míg a nők irodai és felsőfokú kép­zettséget igénylő pozíciókban dolgoznak nagyobb arány­ban(55-70 százalék). Vietnámi és kínai dolgozóknál az ipari és építőipari munkákban 87-90 százalékban férfiak 101 Központi Statisztikai Hivatal.(2024c). Magyarországon alkalmazás­ban állók átlag életkora(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), állam­polgárság szerint, TEÁOR’08 szerint, 2019 és 2024. Egyedi adatkérés alapján. Budapest: KSH 102 Nemzetgazdasági Minisztérium(2024). A külföldi állampolgárok ma­gyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2023. évben. Nemzetgazdasági Minisztérium, Munkaerőpiaci Főosztály. https://nfsz.munka.hu/nfsz/document/4/0/4/9/doc_url/Elemzes_a_ kulfoldiek_magyarorszagi_munkavallalasarol_2023_evben.pdf 29