Budapest ELEMZÉS Munkaerő-kölcsönzés mint munkaviszony és mint mobilitási(migrációs) csatorna MESZMANN T. TIBOR OLENA FEDYUK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 2018 május A munkaerő-kölcsönzés egy atipikus, összetett foglalkoztatási forma, mely bevezetése óta felívelő és meglehetősen turbulens pályát futott be Magyarországon. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés nem csak a munka világának egyik nem eléggé megvitatott kérdése, hanem a mindennapi életet, a közvéleményt is erősen foglalkoztató, mig­rációs folyamatokhoz is erősen köthető jelenség. A kutatás fő anyagát interjúk képezik. Magyarország öt megyéjében 2017 janu­árjától október elejéig negyven interjút készítettünk hazai és külföldi kölcsönzött munkavállalókkal, akik elektronikai vagy autóipari vállalalatban dolgoztak. Kutatásunk elsősorban feltérképező jellegű: helyi munkaügyi trendekre, közösségi dinamikákra és problémákra szerettünk volna és tudtunk is rávilágítani.„Alulról”, magukkal az érintett munkavállalókkal együtt világítsuk meg mit is jelent az úgynevezett munkaerő­kölcsönzés – nemcsak mint munkaviszony, hanem mint társadalmi jelenség is. Fő következtetésünk: a munkaerő-kölcsönzés egy nagyon rugalmas kettőséget jelenített meg, valahol lehetőséget, máshol inkább kényszerhelyzetet jelentett. Különösen jól látható a kettőség egyrészt a szigorúan szabályozott, kötött(kárpátaljai), és hazautazni nem tudók, illetve – másrészt – a mobilis, lakóhelyet és munkahelyet is könnyen váltani tudók között. Tanulmányunkban a munkaügyi kapcsolatok jelentősége elsősorban az egyéni és csoportos igények és problémák esetén éleződött ki. Különösen fontos volt a munkaadók közötti feladatok megosztása: az ebből adódó konkrét problémákat a „külsős” dolgozók azonnal érezhették. Kevésbé jogkövető munkaadók esetében az ilyen hiátusok a hatalmi visszaélésnek is nagyobb teret adhattak. A kutatás egyik nem várt eredménye a lakhatás kérdésköréhez kapcsolódik. A(jó) munkáltatók is figyelembe kell vegyék, hogy a nem megfelelő, tömeges elszállásolás, sok dolgozó elmondása szerint, riasztó hatással van a“külsős” belépőkre, és a fluktuációt generálja. Ugyanakkor, a lakhatás biztosítása a dolgozók közötti munkahelyi feszültségek melegágya is volt.