Az idősek lakhatási viszonyaival foglalkozó statisztikákból azt tudjuk, hogy Magyarországon is jellemző az ingatlanok alullakottsága, emellett a legnagyobb probléma a lakások nem elégséges komfortfokozata, korszerűtlensége, magas rezsije, ami mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy idő előtt alakul ki magas fokú gondozási szükséglet. Jelen tanulmány egyfelől kitér arra, hogy miért lenne fontos magyar ellátórendszernek is integrálnia a gondozással egybekötött lakhatási formákat, valamint olyan lakhatási megoldásokat mutat be, melyek más-más gondozási szükséglethez rendelhetők hozzá, és jól illusztrálják, hogy hogyan lehet a környezetet a gondozásra szoruló személy szükségleteihez illeszteni. A cél minden esetben az intézményes ellátásba kerülés idejének kitolása, az önellátás, fizikai-szellemi aktivitás minél tovább való fenntartása.