CZIRFUSZ MÁRTON – egy részletes esettanulmányban feldolgoztuk egy vál­lalatnál az újraszerveződő szakszervezet sikereihez ve­zető körülményeket(6. fejezet). 1.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A kutatás vegyes módszertanra épül. – Feltártuk a jelentősebb, témához kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalmat. Elsősorban azokra az eddigi tudományos eredményekre összpon­tosítottunk, amelyek a dolgozói érdekképviselet moz­gásterét jelölik ki, illetve a Covid–19 okozta foglalkoz­tatási sokkal és ennek állami mérséklési lehetőségeivel foglalkoztak. A szakirodalom azonban folyamatosan bővül és az elmúlt két évben mindenki kicsit„Covid– 19-szakértővé” képezte ki magát, ami az elemzések túlburjánzásával is járt, így összegzésünk értelemsze­rűen nem lehetett teljes körű. – A 2–4. fejezetek elsősorban hivatalos statisztikai adatokra, kormányzati dokumentumok elemzé­sére, szakmai elemzésekre épülnek. Bár a Köz­ponti Statisztikai Hivatal széles körű adatszolgáltatás­sal rendelkezik, az adatok feldolgozásának átfutási ideje az elmúlt két évben nem mindig tette lehetővé a leginkább naprakész folyamatok adatokkal való le­követését. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2021. november közepén elérhető legfrissebb adato­kat dolgoztuk fel. A kormányzati, Covid–19-válságra reagáló gazdaságpolitikai eszközök hatásértékelésé­hez a kormányzati honlapon hozzáférhető adatso­rokat és információkat elemeztük; ezeknél a 2021. szeptember végén elérhető legfrissebb táblázatok­kal dolgoztunk(a minisztériumok általában késve és nem is mindig kiszámítható időpontokban frissítik az adatokat a kormányhonlap dokumentumtárába, ha egyáltalán). 5 Szintén feldolgoztuk az európai uniós szakpolitikai tervezéshez készült magyarországi do­kumentumokat. – Szakértői interjúkat készítettünk 2021 szeptem­bere és novembere között, amelyeket elsősorban az 5. fejezetben használtunk fel. A Covid–19-időszak foglalkoztatási kihívásairól és a következő évek lehet­séges folyamatairól, szakszervezeti jó gyakorlatokról kérdeztük az interjúalanyokat. Az interjúalanyok kö­zött voltak tudományos kutatók, munkaadói szerve­zetek képviselői és szakszervezeti képviselők(országos szakszervezeti szövetségek és területi képviseletek ve­zető tisztségviselői, vállalati alapszervezeti titkárok). A szakszervezeti interjúk körében az országos szinttől haladtunk a vállalati szint felé, az interjúalanyokhoz elsősorban hólabdás módszerrel eljutva. Törekedtünk arra, hogy interjúink lefedjék a feldolgozóipar külön­5 A kormányzati támogatásokról szóló adatok feldolgozásában építet­tünk a korábban már megjelent tanulmányunkra(Czirfusz M.(2021): A COVID–19-válság és a térbeli munkamegosztás változásai Magyar­országon. Területi Statisztika, 3., 320–336.), de az ebben a kiadvány­ban szereplő információk frissebb adatokat is tartalmaznak. böző ágazatait és az ország különböző térségeit, il­letve a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatokról is információkhoz jussunk. Megkerestük kérdéseinkkel a foglalkoztatáspolitikáért illetékes minisztériumot, illetve a Nemzeti Befektetési Ügynökséget(HIPA) is, akiktől azonban nem sikerült információkhoz jutnunk a kutatáshoz. Összesen tizenegy félig strukturált inter­jút készítettünk a kutatás során(elsősorban online, ki­sebb részben személyesen), melyek időtartama 1-1,5 óra volt. Az interjúkról tartalmi kivonat készült. Az interjúalanyokat és az általuk képviselt szervezeteket­vállalatokat a tanulmányban nem nevezzük meg. Az interjúk elkészítésében Nagy Klára és Csepregi Dóra működött közre(utóbbi a Friedrich-Ebert-Stiftung „FES30” ösztöndíjasaként); akiknek a segítségét a ku­tatáshoz külön is köszönöm. – A szakértői interjúkból kapott információk, valamint az adatelemzésre épülő korábbi fejezetek tartalmának kiegészítésére, az interjúalanyok által képviselt válla­latokon túl más vállalatokban történtek ismertetésére sajtócikkekből származó információkkal is dolgoz­tunk. – Vegyes módszertanon alapuló esettanulmányos feldolgozást tartalmaz a 6. fejezet, amelyben Mesz­mann T. Tibor és Molnár Ákos egy vállalatnál mutat­ja be a szakszervezet újjáalakulását, bővülését és a dolgozói követelések egy sikertörténetét. A célunk ezzel az esettanulmánnyal az volt, hogy egy esetet mélységében is végigkövethetővé tegyünk az olvasók számára. Az esettanulmány elkészítéséhez a szerzők résztvevő megfigyelést, interjúkészítést is alkalmaz­tak. A kutatásnak módszertani okokból korlátjai is vannak, amelyeket a kiadványban olvasható folyamatok helyes értelmezése szempontjából mindenképpen fontos meg­említeni. – Az 5–6. fejezetben bemutatott történetek és ese­tek semmiképpen sem mondhatók általánosan jellemzőnek a magyarországi gazdaság, azon belül pedig a feldolgozóipar munkahelyeire. Mi­vel a kutatás fókuszában elsősorban a dolgozói szem­pontból pozitív példák álltak, ezért pozitívabbnak láttatják a dolgozók helyzetét és a dolgozói érdekér­vényesítés lehetőségeit annál, mint ami általánosság­ban a helyzet lehet. A kiadványban bemutatott és az ezekhez hasonló pozitív példák a vállalatok töredéké­re lehettek igazak. A szakszervezet formális jelenléte nem garantálja azt, hogy a munkaadók„jól” kezeljék a Covid–19-járvány hatásait, és a szakszervezet hiánya sem feltétlenül jelenti azt, hogy a járvány gazdasági hatásait kizárólag a munkavállalókra hárították volna át a munkáltatók. Átfogó, nagymintás, reprezentatív felmérést nem ismerünk, amely a munkaügyi kapcso­latok átalakulását elemezte volna Magyarországon az elmúlt két évben. – A kutatásban a tervezettnél kevesebb figyelem jutott a nemek közötti egyenlőtlenségek szem­pontjára, amely egyenlőtlenségek feltételezhetően 8