Druckschrift 
A COVID-19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban
Einzelbild herunterladen
 

CZIRFUSZ MÁRTON mányrendelet alapján korábban nyújtható képzési támo­gatások egyedi kormánydöntés alapján). Emellett néhány vállalat esetében a stratégiai megállapodás rögzíti, hogy azinnovatív(értsd: a rugalmas munkaerő-gazdálkodást biztosító) munkaügyi megoldásokról a kormány konzultál a vállalattal. 23 A támogatási forma a dolgozók érdekeit akkor szol­gálhatná jobban, ha bértámogatásnak feltétele lenne a munkaügyi kap­csolatok tartalmi továbbfejlesztésére tett vállalás. A stratégiai partnerségi megállapodások gyakorlatát a szak­szervezetek az elmúlt években többször illették erős kritiká­val, főleg, amikor a dolgozók jogait, munkakörülményeit és érdekeit súlyosan sértő vállalati döntések születtek. A stratégiai megállapodások a dolgozók érdekeit akkor szolgálhatnák jobban, ha lenne a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte, illetve a munkaügyi kapcsolatok tartalmi továbbfejlesztésére tett vállalás(pl. szakszervezet alakításának támogatása, kollektív szerződés meg­kötése, az üzemi tanács érdemi működtetése); szakszervezet megléte esetén harma­dik félként a munkavállalói oldal is aláírója lenne a stratégiai megállapodásoknak. 3.4. MUNKÁSSZÁLLÓ-ÉPÍTÉSEK TÁMOGATÁSA A dolgozók munkaerejének az újratermelése és ennek körülményei kulcsfontosságúak általánosságban is, de vál­ságidőszakokban különösen. Ha egy válságidőszakban csökkennek a bérek, csökken a munkaidő, elbocsájtások történnek, akkor az alapvető életfeltételek biztosítása(pl. étkezés, lakhatás) is nehezebbé válik. Szintén kedvezőtlen folyamat, ha a munkabérből egyre nagyobb hányadot kell az alapvető lakhatási és megélhetési költségekre fordíta­niuk a dolgozóknak. Ebből a szempontból a Covid–19-vál­ság megfordíthatta azokat a kedvező trendeket, hogy a háztartásoknak a 2010-es években a jövedelmek enyhén csökkenő részarányát kellett az alapvető kiadásokra for­dítaniuk(2012-ben még a jövedelmek 60%-át, 2019-ben 55%-át). 25 3.3. AZ OFA ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. TÁMOGATÁSAI A vállalatoknak nyújtott, foglalkoztatást segítő támoga­tások egy kisebb körét az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium(ITM) tulajdonosi joggyakor­lása alatt áll. Az OFA munkaerőpiaci programjai közül a múltban is több foglalkozott különböző válság­helyzetek kezelésével, hazai és európai uniós források­ból egyaránt. A Covid–19-válság hatásainak kezelésére az OFA már meglevő programjai is részben alkalmasak vol­tak. Ezen belül kiemelkedik a rendelkezésre álló forrást tekintve azAzonnal cselekszünk program, amely átme­netileg nehéz helyzetbe került vállalatoknak nyújt bértámogatást annak érdekében, hogy dolgozóikat ne kelljen elbocsájtaniuk. 2020-ban az előzetes tervekhez képest forrásbővítés történt. Másokhoz hasonlóan ennél a támogatásnál is pályázati előfeltétel a rendezett munka­ügyi kapcsolatok megléte, viszont a munkahelyek megtar­tásán kívül más jelentős, a dolgozókat érintő vállalást nem kellett tenniük a támogatott vállalatoknak. Egy vállalatra átlagosan 28 millió Ft támogatás, egy munkahelyre pedig 629 ezer Ft támogatás jutott. 24 Az elmúlt évek munkaerőhiányos helyzetének keze­lésére a kormány munkásszálló-építési programot indított, amellyel a belföldi és a külföldi munkaerő föld­rajzi mobilitását lehetett elősegíteni. 2017 és 2021 között 17 milliárd Ft-ból 48 munkásszálló-építést támogatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium(illetve jogelődje), a 2017 és 2020 közötti kiírásokban összesen 4500 férő­hely létesítésére pályáztak sikerrel. 26 Egy férőhelyet így 2,5 millió Ft támogatásból hoznak létre átlagosan. Kezdetben csak önkormányzatok és köztulajdonban levő vállalatok pályázhattak, a pályázati lehetőséget később kiterjesztet­ték vállalkozások számára is. A pályázatokat 2021-ben 10 milliárd Ft-os keretösszeggel írták ki, és a program a tervek szerint 2022-ben is folytatódik. 27 A nyertes pályázatok leginkább Dél- és Kelet-Magyarorszá­gon, valamint Komárom-Esztergom megyében összponto­sulnak(8. ábra), a városok közül kiemelkedik Debrecen és Kecskemét többszáz fős munkásszálló-építése. Az ország egyes térségeiben(például a Nyugat-Dunántúlon vagy a budapesti agglomerációban) viszont alig létesültek kor­mányzati támogatással új munkásszállók, így az ország fejlettebb térségeiben a munkaerőhiányra és a meg­élhetési költségek emelkedésére nem tudott a támo­gatási forma markáns szakpolitikai választ adni. 23 Például az Audi Hungaria Motor Kft.-vel és a Daimler AG-vel kötött megállapodásban:A Magyar Kormány elismeri, hogy az AUDI AG/ Daimler Németországban nagy tapasztalatokkal rendelkezik a rugal­mas és az innovatív munkaidő kialakítása területén; olyan eszközök, mint például a rövidített munkaidő, a munkaidőszámlák és a rész­munkaidő alkalmazása Magyarországon is kedvezően() járulhat­nak hozzá a munkahelyek megőrzéséhez és a foglalkoztatás bővíté­séhez. 24 Az adatok az OFA Nonprofit Kft. 2020. évi közhasznúsági jelentésé­ből származnak. Bár a munkásszállók építése lehetővé teszi a dolgozók szá­mára a lakhatásuk megoldását, az elmúlt években több 25 Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal STADAT táblájából származ­nak. 26 Az adatok az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól származnak és 2021 július eleji állapotot mutatnak. 27 Bővebben lásd az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. no­vember 26-i hírében a kormányhonlapon. 20