A COVID–19-VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A DOLGOZÓK HELYZETÉNEK ÁTALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI FELDOLGOZÓIPARBAN 8. ábra A munkásszálló-építési támogatások földrajzi eloszlása (2017–2021) Adatok forrása: ITM Támogatási összeg(millió Ft) 500 100 településen is ellenezte a munkásszállók építését a helyi lakosság, akik a(külföldi) vendégmunkásoktól féltették településük nyugalmát, illetve közbiztonsági probléma­ként látták a munkásszálló létesítését. Ezeket a társadalmi feszültségeket és előítéleteket általában a helyi önkor­mányzatoknak kellett kezelniük és megoldaniuk; így a munkásszálló-építés esetében szükséges elem volna a társadalmi szolidaritás megteremtése is. A támogatási forma a dolgozók érdekeit akkor szol­gálhatná jobban, ha – támogatott munkásszállókat nonprofit, köztulaj­donban levő vállalkozások építenék és üzemeltet­nék, így a támogatás nem a szállóépítő vállalkozók érdekeit, hanem a megfizethető lakhatást szolgálná; – szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseletek és dolgozói tulajdonban levő gazdasági szervezetek (pl. szövetkezetek) partnerként jelennének meg a munkásszálló-építésben, így a dolgozók érdekei is megjelennének a munkásszállók kialakításában és üzemeltetésében. 3.5. A VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELŐ TÁMOGATÁSOK(VNT) A versenyképesség-növelő támogatásokat a kormány a koronavírusválság hatására vezette be 2020 júliusában. A pályázatok lebonyolításával a Nemzeti Befektetési Ügy­nökséget(HIPA) bízták meg. A szakmai irányítást a Kül­gazdasági és Külügyminisztérium végezte, annak ellenére, hogy nem csak külföldi tulajdonban levő vállalatok pályáz­hattak a támogatásra. A 7/2020.(IV.16.) KKM rendelet által indított programban az első kiírásban(VNT-1) középvállalatok pályázhattak, a második, 2020. őszi kiírásban(VNT-2) nagyvállalatok szá­mára nyújtottak támogatást, a harmadik(2021 májusától igényelhető) fordulóban(VNT-3) közép- és nagyvállalato­kat támogatnak. Mindhárom alprogramban akkor lehe­tett támogatást igényelni, ha a vállalat a Covid–19-járvány hatására veszteségeket szenvedett el: a támogatás a kie­sett árbevétel vagy megrendelések kompenzálására szol­gált hivatalosan, ám valójában új beruházásokat vártak el a cégektől. Előfeltétel volt a rendezett munkaügyi kap­csolatok megléte, illetve vállalni kellett a korábbi dolgo­zói létszám fenntartását; a VNT-3 kiírásban pedig legalább 25 új munkahely létrehozását vagy a bértömeg 15%-os növelését vagy az árbevétel 15%-os növelését. A támo­gatásokat egyes ágazatokban(pl. energiatermelés, acél­ipar, turizmus) az európai uniós versenyjogi szabályozás miatt nem lehetett igénybe venni; a támogatások csak a feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban voltak elérhetők. A vissza nem térítendő támogatás akár előfi­nanszírozásban is igényelhető volt. Az elvárt beruházási összeg folyamatosan emelkedett: a VNT-1-ben már 150 ezer eurós beruházással is lehetett indulni, míg a VNT-3­ban legalább 2 millió eurós beruházást kellett vállalni. Így a támogatás egyre inkább a tőkeerős nagyvállalatok támo­gatása irányába mozdult el. Jó irány a dolgozók szem­pontjából, hogy a bértömeg növelése megjelent a támogatási szempontok között, még ha választható formában is. A pályázatok elbírálása során a HIPA megvizsgálta a fog­lalkoztatottak létszámát és a béreket is az adott válla­latnál, arról viszont nem rendelkezünk információval, hogy ezeket a szempontokat miként vette figyelembe a támogatások odaítélésénél. A HIPA hivatalos kommuni­kációjából az sejthető, hogy a támogatás odaítélését informális egyeztetések és nem transzparens alku­folyamat előzte meg. Ugyan a HIPA meghatározott bírálati szempontokat, de ehhez nem tartozott bírá­lati pontrendszer és független szakértők által vég­zett bírálat. A támogatások gyors odaítélése(a pályázat benyújtásától számítva legfeljebb egy héten belül előze­tes döntés született) sem valószínűsíti, hogy a pályázatok érdemi bírálatára sor került volna, a pályázati feltételeknek való formális megfelelés ellenőrzésén túl. 28 A kormányhonlap 2021. november végén a 2021. január 14-ig odaítélt támogatásokról közöl összeállítást, tehát a VNT-1 és a VNT-2 kezdeti adatait lehet egyelőre cégszin­ten látni. 29 A VNT-1 és a VNT-2 kiírásban összesen több mint hétszáz vállalatot támogatott a kormány 220 milliárd Ft értékben, a támogatással érintett vállalatokban össze­sen közel 187 ezren dolgoznak(ezeket a kormány megtar­tott munkahelyekként tartja számon, bár a munkahelyek nagyobb része feltehetően akkor sem szűnt volna meg, ha nem kapnak a cégek támogatást). Az egy munkahelyre jutó támogatás 1,2-1,4 millió Ft volt. A támogatások 333 település vállalataihoz jutottak el(2021. január 14-ig), a középvállalati körben az ország valamennyi megyéjében találunk támogatottakat(összhangban területi elhelyez­28 A kutatás során a HIPA-t is megkerestük kérdésekkel, és interjút szerettünk volna készíteni a támogatások tapasztalatairól. Mivel a HIPA nem reagált a többszöri e-mailes és telefonos megkeresésre, ezért csak a honlapon közzétett forrásokból dolgozhattunk. A ver­senyképesség-növelő támogatásról az itt, az itt és az itt található prezentációk tartalmaznak részleteket. 29 A támogatottak listája elérhető a kormany.hu oldalon. 21