CZIRFUSZ MÁRTON 9. ábra A VNT-1 versenyképesség-növelő támogatások földrajzi eloszlása(2021. január 14-ig) Adatok forrása: kormany.hu Megtartott munkahelyek száma 20 000 10 000 1 000 3.6. A BÉRTÁMOGATÁSI PROGRAM („KURZARBEIT”) A koronavírusjárvány első hullámában, 2020 áprilisában a magyar kormány – más európai országokhoz hason­lóan – a csökkentett munkaidő kompenzálására vezetett be támogatásokat, amelynél a régebb óta létező német „Kurzarbeit” jelentett távoli előképet. A versenyképes­ség-növelő támogatással szemben ezt a támogatást a foglalkoztatáspolitikáért felelős Innovációs és Technoló­giai Minisztérium kezelte, a támogatási kérelmet az illeté­kes kormányhivatalokhoz kellett benyújtani. A támogatás három hónapra szólt, összege a kiesett munkaidőre szóló bér 70%-a, a támogatás igénybevételéhez egyhónapos továbbfoglalkoztatást kellett vállalnia a cégnek, valamint képzést –„egyéni fejlesztési időt” – kellett biztosítani a támogatott dolgozó számára. 10. ábra A VNT-2 versenyképesség-növelő támogatások földrajzi eloszlása(2021. január 14-ig) Adatok forrása: kormany.hu Megtartott munkahelyek száma 20 000 10 000 1 000 kedésükkel), bár a budapesti agglomeráció, a nagyobb városok és néhány újraiparosodó térség – például Jászbe­rény–Hatvan vagy Tatabánya környéke – súlypontként raj­zolódnak ki. A nagyvállalati támogatások fókuszában egy­értelműen az Észak-Dunántúl térsége áll, összhangban az újraiparosodás és a külföldi működő tőke területi mintáza­taival(9. ábra, 10. ábra). 30 A támogatási forma a dolgozók érdekeit akkor szol­gálhatná jobban, ha – bírálati folyamatban pontrendszerben érvényesí­tenék a foglalkoztatottakra és a bérekre vonatkozó szempontokat, és a pályázatok elbírálását független szakértők végeznék(a munkavállalói oldal részvéte­lével); – bértömeg növelésére tett vállalás mellett a munka­körülményekre és a munkaügyi kapcsolatok tovább­fejlesztésére vonatkozó vállalás is a támogatás felté­tele lenne. 30 A támogatottak listájában több telephellyel rendelkező vállalatok esetében a munkahelyek számát egyenlő arányban osztottuk fel a települések között. A Kurzarbeit a koronavírust kezelő, foglalkoztatást támogató programok közül a leginkább szűkmarkú volt: egy dolgozóra 170 ezer Ft támogatás jutott a 2020. szeptemberi összesítés alapján. 31 A szakszerveze­tek – és részben a munkáltatói szervezetek is – kritikával illették a bértámogatási programot, többek között annak szűkmarkúsága, bürokratikus volta és rövid időtartama miatt. A bértámogatási hányad(a támogatás aránya a munkabérhez képest) és a bértámogatás időtartama szempontjából a magyar Kurzarbeit európai uniós összehasonlításban is rosszul teljesített. 32 Emellett a támogatásokat sok olyan vállalat nem vette igénybe, amelyet ugyan a Covid–19-járvány gazdasági hatásai érin­tettek, viszont a támogatás igénylésével járó bürokrati­kus terheket nem vállalta. Számos esetben így valójában a munkáltató döntése és a nem megfelelő állami konst­rukció miatt dolgozók estek el annak a lehetőségé­től, hogy a csökkentett munkaidővel járó bérkiesést állami támogatásként megkaphassák. Sőt, interjú­alanyaink beszámoltak arról is, hogy több munkahelyen csökkentették a ledolgozandó óraszámokat, viszont az egyébként jogosult vállalat nem vette igénybe a bértá­mogatást. A kölcsönzött vagy határozott idejű szerződés­sel rendelkező dolgozók szintén kimaradtak a támogatá­sokból, hiszen nekik egyszerűen lejártak a szerződéseik a koronavírus miatti lezárások és termelésbeli visszaesések során. Ugyanakkor a bértámogatási programnak pozitív hatásai is voltak: a vállalati hitelekkel párosulva hozzájá­rult a foglalkoztatás bővítéséhez azokban a vállalatokban, amelyek igénybe vették ezt a támogatási formát. 33 31 A bértámogatási program értékelését megnehezíti, hogy az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium nem közöl a program megvalósu­lásáról áttekinthető adatokat, csupán az államtitkári nyilatkozatokból (a kormany.hu Hírek rovatából) tudjuk a támogatott vállalatok és dol­gozók alakulását, valamint a programra fordított összegeket rekonst­ruálni. 32 Részletesen lásd: Eurofound(2021): COVID–19: Implications for emp­loyment and working life. Publications Office of the European Union, Luxembourg. 33 Drabancz Á., El-Meouch N. M., Lang P.(2021): A koronavírus-járvány miatt bevezetett jegybanki és állami hitelprogramok hatása a magyar foglalkoztatásra. Közgazdasági Szemle, szeptember, 930–965. 22