A COVID–19-VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A DOLGOZÓK HELYZETÉNEK ÁTALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI FELDOLGOZÓIPARBAN A kutatás-fejlesztésben dolgozók számára külön program indult, hasonló szabályokkal, de magasabb támogatási összegekkel, amely programot 2021-ben megismételtek. A„munkahelyvédelmi” bértámogatás mellett az állás­keresők elhelyezkedését„munkahelyteremtő” bértámo­gatás segítette. 34 Utóbbi abba az európai uniós trendbe illeszkedik bele, hogy a járvány első hulláma után a kormá­nyok a gazdaságélénkítésben az álláskeresők foglalkozta­tására helyezte át a hangsúlyt. 35 2020 őszétől a kormány elindította a vendéglátás, turiz­mus, szabadidős szolgáltatás ágazatban az ágazati bér­támogatási programot. 36 A legfeljebb hat hónapra szóló támogatás a bruttó munkabér feléig szólt, a cégek­nek egyhónapos továbbfoglalkoztatást kellett vállalniuk. A 2021. májusig tartó adatok alapján 176 ezer dolgozó után igényelték a támogatást, az egy munkahelyre jutó összeg 450 ezer Ft körül alakult. 37 Az önfoglalkoztatók körében egyrészt 2020-ban és 2021­ben könnyítést jelentett a katás kisadózók számára, hogy néhány hónapig nem kellett befizetni az adót. Az önfog­lalkoztatók számára – megkésve – a kormány a garantált bérminimum összegére tehető egyszeri kompenzációs támogatást is nyújtott 2021-ben, amelyet azok a szolgál­tatók vehettek igénybe, akik a lezárások miatt nem tud­tak dolgozni. 2021 szeptemberéig nagyjából 80 ezren igé­nyelték ezt a támogatást, elsősorban a szépségápolásban dolgozók. 38 A támogatási forma a dolgozók érdekeit akkor szol­gálhatná jobban, ha – valóban nehéz helyzetbe került vállalkozások dol­gozóinak segítene, bürokratikus terhek nélkül; – munkakörülményekre és a munkaügyi kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó vállalás is a támoga­tás feltétele lenne. 3.7. A PÉNZBELI TÁMOGATÁSOKON TÚLI, A MUNKÁT ÉRINTŐ FONTOSABB INTÉZKEDÉSEK A munkavállalói oldalon a Covid–19-járványra adott válaszlépések közül az egyik legvitatottabb az volt, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodhattak a munka törvénykönyvétől való eltérésről a veszély­helyzet időtartama alatt(2020. július 1-jéig). Bár a jogsza­bály 39 közös megállapodást említ, a két fél eltérő hatalmi 34 Utóbbi korábban is része volt a foglalkoztatáspolitikai eszköztárnak. 35 Eurofound(2021): COVID–19: Implications for employment and wor­king life. Publications Office of the European Union, Luxembourg. 36 A támogatás jogszabályi háttere a 485/2020.(XI. 10.) Korm. rende­let. 37 Bővebben lásd a kormany.hu 2021.május 6-i hírét. 38 Bővebben lásd a kormany.hu 2021. szeptember 20-i hírét. 39 47/2020.(III.18.) kormányrendelet; majd 2020 júniusától a 2020. évi LVIII. törvény. pozíciói és érdekérvényesítési lehetőségei miatt a mun­káltató van erősebb helyzetben. A válságkezeléshez fel­tételezhetően a munkáltatók számára nem vagy nagyon ritkán lett volna szükség a munka törvénykönyvétől való eltérés erős felhatalmazására. 40 Így valójában kérdés, hogy ez a munkaügyi szabályozás valójában a Covid–19 okozta helyzet kezelésére szolgált, vagy általánosabb érvényű, a munkaerő rugalmasítását szolgáló szabályozásról van szó, amely valamilyen formában később is fenn fog maradni. A szakszervezetek valamennyi szinten(vállalat, országos szint, szakszervezeti szövetségek) erős kritikát fogalmaz­tak meg a jogszabályról. Szintén a veszélyhelyzetre való hivatkozással vezette be a kormány azt a – munkaerőhiányt is oldó – intézkedéscso­magot, amely a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának könnyítését szolgálta. 41 Ezek a szabályozások a veszélyhelyzet ideje alatt vannak hatály­ban. Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrány, hogy a kormányrendelet a harmadik országbeli állam­polgárok foglalkoztatási ügyeit kivette a foglalkoz­tatáspolitikáért felelős ITM hatásköre alól és a kül­gazdasági és külügyminiszterhez delegálta. A harmadik országbeli állampolgárok kölcsönzésére a jogszabály be­vezette a minősített foglalkoztatói nyilvántartást is; egye­lőre a veszélyhelyzet időtartamára. 42 2021 júliusától pedig a külföldi tulajdonban levő vállalatok a létszámuk 20%-áig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt. Rövid távon a magyar munkaerőpiac külföldi munkavállalók előtti megnyitása mérsékelte a bejelentett üres álláshelyekben megnyilvá­nuló munkaerőhiányt. 43 Hosszú távon kérdés, hogy a har­madik országbeli munkavállalók milyen mértékben, mely ágazatokban és milyen újabb kihívásokat okozva tudják kezelni a munkaerőhiányt, javítani a magyarországi mun­kavállalók bér- és munkakörülményeit – vagy az olcsóbb külföldi munkaerő leszorító hatással lesz inkább a magyar­országi bérekre. A kutatás során elkészített interjúk alapján a harmadik országbeli munkavállalók a betanított munkát igénylő munkakörökben jelennek meg nagyobb számban, a képzett dolgozók iránti munkaerőigényt ez az intézke­dés nem fogja megoldani. Egyes ágazatokban viszont hosszabb távon is fennmaradhat az a helyzet, hogy a dolgozók jelentős aránya külföldi kölcsönzött vagy közvetített dolgozó, amire a szakszervezeti érdekképviseletnek is reagálnia szükséges. 40 Kártyás G.(2020): A munkaidő szabályok veszélyhelyzet idején. Megvéd vagy gúzsba köt? Magyar Munkajog E-folyóirat, 1. 41 2020-ban 15 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki harmadik or­szágbeli munkavállalók részére(legnagyobb részben Európán kívüli országok állampolgárai számára, ahol a vietnami, dél-koreai, kínai, török és indiai állampolgárok érkeztek legalább 1000 fős számban; 30%-ban a feldolgozóiparban találtak munkát), emellett 21 ezer kül­földi állampolgár foglalkoztatását jelentették be a foglalkoztatók(kö­zülük 13 ezren ukránok). Bővebben lásd: ITM(2021): A külföldi ál­lampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai. Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest. 42 407/2021.(VII. 8.) Korm. rendelet. 43 Bakó T., Lakatos J.(2020): Magyarországi munkapiac, 2019–2020. In: Fazekas K., Elek P., Hajdu T.(szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2019. Köz­gazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 15–34. 23