A COVID–19-VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A DOLGOZÓK HELYZETÉNEK ÁTALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI FELDOLGOZÓIPARBAN 11. ábra A szakszervezetek mozgásterét kijelölő fontosabb tényezők a Covid–19-időszakban Kárenyhítés • Változó szakszervezeti szerepek és szükséges kapacitások • Összekapcsolódó érdekek • Rugalmas megoldások a dolgozók érdekében • Új konfliktusforrások kezelése Alkalmazkodás • Magasabb hozzáadott értékű termelésre való váltás • Digitalizációs kihívások • Átrendeződő dolgozói állomány • Többéves megállapodások a munkabékéért Átrendeződés • A taglétszám bővítése, az érdekegyeztetés formalizálása • Nyomásgyakorlás a jogszabályi reformok érdekében • Léptékváltás változó tulajdonosi struktúrák közepette A VKF ülésein a szakszervezeti és a sajtóbeszámolók, vala­mint az interjúalanyaink beszámolói szerint bár számos téma előkerül, a szakszervezeti oldal javaslataira a kormány részéről általában nincsen fogadókészség. A VKF tevé­kenysége általában az éves bértárgyalások során van a közérdeklődés fókuszában. Bár számos más, a versenyszféra munkavállalóit és munkahelyeit érintő kér­dés megtárgyalására alkalmas volna a VKF, ezt a fórumot a kormány jogszabályilag és működésében is tudatosan kiü­resítette. 75 Így a szakszervezetek általában csak a VKF, illetve a VKF Monitoring Bizottságának összehívá­sát tudják kezdeményezni, hogy a munkavállalókat érintő ügyeket háromoldalú módon megtárgyalhas­sák. Legutóbb, 2021 októberében a munkáltatók által el­rendelhető kötelező koronavírus elleni védőoltás kapcsán kezdeményeztek ilyet a szakszervezeti konföderációk. 76 A szakszervezetek érdekérvényesítési mozgásterének így talán még kitüntetettebb helyszíne lett a vállalat. A továb­biakban is ilyen, a munkahelyeken megvalósuló pozitív és átvehető megoldásokat mutatunk be. Ezek egy részében a szakszervezeti oldal volt a kezdeményező, másik részében a munkaadói oldal, illetve konszenzusos döntéssel megho­zott lépések is voltak, ahol érdekközösséget sikerült meg­teremteni a két oldal között. A továbbiakban a szakszervezeti mozgásteret a káreny­hítés – alkalmazkodás – átrendeződés fogalomhár­masán keresztül vizsgáljuk. 77 A kárenyhítés alá besorolt pontok a Covid–19-időszak hatásainak akut kezelésével függtek össze, az alkalmazkodás alatt szereplő tényezők a középtávú(néhány éves) kihívásokra adott válaszokat tar­talmazzák, az átrendeződés alatt pedig azokat a folyama­tokat tárgyaljuk, amelyek a tőke-munka viszony hosszabb időtávú átalakulásával kapcsolatosak. Mindhárom foga­lommal összefüggésben azokat a tényezőket mutatjuk be, amelyek a szakszervezetek(és tágabban a dolgozói érdek­képviselet) mozgásterét kijelölték. 5.1. KÁRENYHÍTÉS „A szakszervezet akkor van tárgyalási pozícióban, amikor dübörög a gazdaság.” – mondta egyik szakszervezeti tiszt­ségviselő interjúalanyunk. Ebből a kiindulópontból a Covid– 19-időszak és az azt kísérő gazdasági válság első ránézésre nem kedvezett a szakszervezetek és általában a dolgozói érdekképviselet munkájának. Tovább súlyosbította a hely­zetet az a tény, hogy – ahogyan azt korábban bemutat­tuk – a kormány maga is rossz példával járt elöl: ahogyan a kormány a szociális partnerek nélkül hozott dönté­seket a veszélyhelyzetre hivatkozva, úgy a vállalatok is sok esetben a dolgozók bevonása nélkül irányítot­ták a vállalatokat. Egy német szakszervezeti és üzemi tanácsi tisztségviselőkkel készített kutatásban együttdön­tési vákuum névvel illették ezt a jelenséget. 78 75 A bértárgyalások menetéről és a kiüresített érdekegyeztetésről a ko­ronavírus-járvány előtti időszakból lásd Kiss N. M.(2018):„Rátok nincs szükség.” A társadalmi párbeszéd rendszerének kiüresítése a 2010-es években. Esély, 4., 81–104. 76 Lásd a Liga, a MASZSZ és a Munkástanácsok közös levelét e tárgy­ban. 77 Ez a fogalomhármas az ellenállóképességi(reziliencia) kutatásokra épül, és az elmúlt két évben a szakszervezetek és a munkavállalók ér­dekérvényesítésének feldolgozására is használják a nemzetközi szak­irodalomban. Lásd pl. Neise, T., López, T., Angga Reksa, F.(2021): Steering through troubled waters. Resilience strategies of cruise ship labor amid the Covid 19 pandemic. Előadás a#GeoWoche2021 kon­ferencián, 2021. október 5. A tágabb elméleti keretről lásd: Keck, M., Sakdapolrak, P.(2013): What is social resilience? Lessons learned and ways forward. Erdkunde, 1., 5–19. 78 Detje, R., Sauer, D.(2021): Corona-Krise im Betrieb. Empirische Er­fahrungen aus Industrie und Dienstleistungen. VSA: Verlag, Ham­burg. 33