MESZMANN T. TIBOR, MOLNÁR ÁKOS A szakszervezet által kezdeményezett bértárgyalá­son 2021 áprilisában a munkáltató alárendelt fél­ként kezelte a szakszervezetet, és konzultatív jelleg­gel vonta csak be a tárgyalásba. A bértárgyalás nem volt egyenlő felek közötti alkufolyamat, de egy kompromis�­szumos, feltételes bérfejlesztést elvállalt a munkál­tató. Egy hónapot sem kellett azonban várni, hogy a kompromisszumos eredményt is megkérdőjelezze a munkáltató. Ugyanis a menedzsment két héten belül megváltoztatta a műszakbeosztást úgy, hogy vasárnapra nem kerültek a munkavállalók beosztásra, illetve elvette a munka törvénykönyvéhez képest előnyös negyven szá­zalékos műszakpótlékot. A munkáltatói intézkedések egyértelműen azt célozták, hogy a bérmegállapodással megnövekedett bérköltség-növekedést„visszavegyék” a munkavállalóktól. A szakszervezet egy online kal­kulátort készített, melyet elérhetővé tett minden munkavállaló számára azzal a céllal, hogy a saját releváns adatokat megadva kiszámolhatja a bérét. Használatát online, a Google Meet-gyűléseken mutatták be. A kalkulátor olyan jól sikerült, hogy később a mun­káltató sem vonta kétségbe a kapott adatok helyességét. Mivel az idei év tavaszán még gyülekezést korlátozó ren­deletek voltak hatályban, így a taggyűlések is a már emlí­tett online módon kerültek megtartásra, azzal a céllal, hogy a döntéseket ne egy szűk„beavatott” kör hozza meg, hanem minél szélesebb kör. Május elseje a munkásmozgalom nemzetközi ün­nepe, és érdekes módon egyben ettől a dátumtól vezették ki az emelt negyven százalékos műszak­pótlékot is. Ebben az időpillanatban minden gyülekezés tilos volt Magyarországon, és így semmilyen nagy központi ünnepségre sem kerülhetett sor Budapesten. Kínálkozott a lehetőség, hogy akcióval„letesztelje” akcióképességét a szakszervezet, illetve a sajtó figyelmét elnyerve bekerül­jön a hírek országos fősodrába. Addigra már kialakult egy belső szervezeti feladatmegosztás: Az esti Meeten megbeszéltük, hogy mit kellene csinálni, aláírást gyűjteni, szórólapozni meg hasonló, és akkor kigyűjtöttük az aktív körünkből, volt 4 műszak, a műszakból legyenek legalább hárman, négyen. És akkor önként jelentkeztek, mert mondták, hogy nekem belefér 20 percembe, hogy végigfussak az adott területen. Ezt önként vállalták, ebből is látszódott az, hogy aktívak voltak. Az akcióra május elsején került sor a gyár előtt az éjsza­kás műszak bevonásával. Elkerülendő a gyülekezést tiltó rendelkezés megszegését, az akciót kívülről megszervező ágazati szakszervezet a munkavállalóknak transzparense­ket osztott ki. A„megajándékozottak” a sajtó jelenlévő munkatársai előtt elhaladva felszálltak a buszra, illetve autóba ültek és elhagyták a helyszínt. A várakozások nagyszerűen beigazolódtak, az összes transzparens„el­kelt”, volt olyan is, hogy többen vitték. Az akcióról készült képek pedig bejárták a magyar sajtót, vezető gazdasági hírré válva aznap. Az üzem munkavállalóinak problémája bekerült a köztudatba. A május elsejei megmozdulást egy petíció követte, melyben a szakszervezet arra kérte a vállalat menedzsmentjét, hogy állítsa vissza a műszakpót­lékot. A felkészítés szintén online zajlott. Ezt a petíciót a teljes fizikai állomány aláírta, azok is, akik nem voltak a szakszervezet tagjai. Ez a tevékenység újabb teszt volt arra, hogy ezúttal a vállalaton belül is felmérjék az akció­képességet, illetve hozzászoktassák az aktív tagokat az esetleges konfliktusokhoz a munkáltató középvezetőivel. A munkáltató a szakszervezet petícióját ignorálta, ezért május közepén sztrájkbizottság megalakítására került sor. A követeléseket és a sztrájkbizottság tagjait online taggyűlésen fogalmazták meg, illetve jelölték ki. A menedzsmentnek átadott sztrájkkövetelések már meg­haladták a műszakpótlék visszaállítását. A tárgyalások során nyilvánvalóvá vált a munkál­tatónak, hogy szakszervezet rendelkezik elegendő erővel, kapacitással egy esetleges sztrájk megvaló­sításához, melyhez vitathatatlanul csatlakozni fog a munkavállalói állomány, csaknem teljes egészében. Az üzemben ekkor pattanásig feszült a hangulat! Azt mondják, az a jó sztrájk, amely annyira meg van szervezve, hogy nem kell megvalósítani. Ez tel­jes mértékben igaz esetünkre: a munkabeszüntetés nem következett be. A munkáltató megegyezett a szak­szervezettel csaknem az összes követelésről. Termé­szetesen a fő követelés is teljesült, a negyven százalékos műszakpótlékot visszaállították, amelyet a következő hó­napban visszamenőleg mindenki megkapott. A siker után a szakszervezet formalizálódott: az aktív körből kialakultak a bizalmiak és a bizalmihelyettesek, illetve még az akció során új szakszervezeti vezetőség ala­kult. A menedzsment a szakszervezetnek saját helyiséget, teremhasználatot biztosított, a függetlenített új szak­szervezeti vezetőség kihasználta az új lehetőséget, hogy folyamatosan járja az üzemet és tovább erősítse a közös­séget. 6.3. TANULSÁGOK A szakszervezet ereje elsősorban a taglétszámban, másod­sorban pedig az akcióképességében„mérhető”. Történe­tünk remek példa mindkét indikátor megtárgyalására. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon és talán más­hol is a világon nagyon sokan úgy vélekednek, hogy a taglétszám a szakszervezeti siker alfája és ómegája. Jelen esetünkben kezdetben pusztán egy nagy létszám­ról beszélhettünk, s a taglétszám jelentős megnövekedése valóban feltétele volt a szakszervezet megerősödésének. Azonban szakszervezetünk két, egymással szoros össze­48