GYULAVÁRI TAMÁS, HALMOS SZILVIA, KÁRTYÁS GÁBOR, KRAJECZ LAURA, PETRI DÁVID 1. BEVEZETÉS: A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA Az Országos Bírósági Hivatal(a továbbiakban: OBH) hiva­talos statisztikái szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a munkaügyi perek száma. Különösen szembe­tűnő a bíróságok előtt folytatott jogviták számának zuha­nása az elmúlt hat évben. Bár a fentiekben leírt nega­tív tendencia közismert, mégsem született eddig kutatás ennek a folyamatnak az okairól, és a változtatás lehetsé­ges eszközeiről. Éppen ezért kutatásunk ezt a hiányt igyek­szik pótolni azzal, hogy feltérképezzük a lehetséges okokat és javaslatokat fogalmazunk meg a perindítási hajlandó­ság növelése érdekében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy tanulmányunkban kizárólag a jogi természetű tényezőkkel foglalkozunk, így nem térünk ki a folyamat jogszabályoktól független okaira. Másrészt, online kérdőívet is készítettünk, szintén olyan gyakorlati szakemberek számára, akiknek van tapasztalata munkaügyi perekben. Az adatfelvétel 2023. március 23-től 2023. április 22-ig tartott. A kérdőívet munkajogi szakmai közösségek, egyesületek segítségével népszerűsítettük. Összesen 30 válasz érkezett, amelyből 20 válaszadó ügy­védként, 8 fő pedig munkáltatói képviselőként vagy jogtaná­csosként vett részt munkaügyi perekben. A kitöltők között csak 1 fő volt szakszervezeti tisztségviselő vagy jogtanácsos (1 kitöltő nem válaszolt erre a kérdésre). Ebből eredően kér­dőívünk eredményei alapvetően a munkáltatói képviselők véleményét tükrözi. A felmérés eredményeit összefoglaljuk az 1. mellékletben, de a tanulmány egyes témakörei kapcsán külön is ismertetjük a vonatkozó válaszokat. A kutatás a szakirodalom áttekintése mellett empirikus adatfelvételre is épül. Egyrészt, félig strukturált személyes interjúkat készítettünk olyan gyakorlati szakemberekkel, akiknek van szakmai tapasztalata a munkaügyi perekkel kapcsolatban. Összesen 20 interjút készítettünk 2023. már­cius és június között, interjúalanyaink soraiban volt ügyvéd, egyetemi oktató, szakszervezeti vezető, vállalati jogtaná­csos és nyugalmazott bíró is. Az interjúk során felmértük, az alanynak milyen tapasztalatai vannak a munkaügyi perek csökkenésével kapcsolatban, véleménye szerint melyek lehetnek a folyamat okai, illetve kértük véleményét a kuta­tás során megfogalmazott javaslatainkról. Az interjú vázlata a 2. mellékletben olvasható. Az interjúk eredményeire ki­térünk a tanulmányban felvetett egyes kérdéseknél, illetve olykor – ahol ez jellegzetes – szó szerint is idézünk az el­hangzott véleményekből(ezt dőlt szedéssel jelöljük). A tanulmány a statisztikai háttér áttekintésével indul. Az OBH évkönyveiből kinyerhető adatok alapján ismertetjük a munkaügyi perek számának drasztikus csökkenését, ami a többi ügyszakban is tapasztalható visszaeséshez képest is kiugró. Ezt követően egy rövid nemzetközi kitekintésben be­mutatjuk, hogy a folyamat nem magyar sajátosság, hanem lényegében egy világtendenciába illeszkedik. A tanulmány a munkaügyi perek csökkenésében szerepet játszó egyes lehetséges okok feltérképezésével folytatódik. E körben ki­térünk a bíróságon kívüli vitarendezés és a szakszervezetek lehetséges szerepére, az anyagi jogi változásokra – különös tekintettel a jogellenes munkaviszony megszüntetés szank­cióira –, a munkaügyi bíráskodást érintő szervezeti és hatás­köri reformokra, és részletesen elemezzük a megváltozott eljárásjogi környezet jelentőségét. A tanulmány a következ­tetések, javaslatok összegzésével zárul. 4