A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A folyamatban lévő ügyek statisztikai adatai azt mutatják meg, hogy az adott tárgyév utolsó napján, tehát december 31-én mennyi munkaügyi peres eljárás maradt folyamat­ban a magyar közigazgatási és munkaügyi bíróságokon, illetve 2020. április 1. napját követően a törvényszékeken. A statisztikai görbe itt is rendkívül hasonló a korábban már bemutatott érkezett és befejezett grafikonok mutatóival. 2010 és 2014 között egy nagyobb visszaesést követően 2014-től 2017-ig egy visszafogott csökkenés volt tapasz­talható, amely aztán meredeken zuhant 2019-ig. Ezt köve­tően ismételten egy mérsékelt csökkenés történt. 2.4. REGIONÁLIS ADATOK A FŐVÁROSI ÉS A BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉKRŐL Magyarország gazdasági központjának Budapest, vala­mint a főváros körüli agglomeráció tekinthető, amely­nek lakosságszáma az ország népességének több mint egy negyedét teszi ki. Éppen ezért indokolt a budapesti agglomeráció illetékességi területét lefedő két törvény­szék, a Fővárosi, illetve a Budapest Környéki Törvényszék bíróság statisztikai adatait górcső alá venni. Mindemel­lett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Fővá­rosi Törvényszék Magyarország jelenleg legnagyobb, míg a Pest vármegyére illetékes Budapest Környéki Törvény­szék pedig az ország második legnagyobb törvényszéke mind a területhez tartozó lakosságszám, mind pedig az ott dolgozó bírák és igazságügyi alkalmazottak száma tekin­tetében. A már korábban kifejtett statisztikai hasonlóságok itt is ki­mutathatók(5. ábra). A Fővárosi Törvényszékre érkezett munkaügyi peres eljárások száma 2010-ben 6.124 volt, amely 2017-re, a Kp. hatályba lépését megelőző évre több mint 42%-kal apadt, 3.528-ra. Ez a szám 2018-ban 1.893­ra, majd 2019-ben 1.166-ra esett vissza, amely kétharma­dos csökkenés. 2020-ban, a Covid első évében azonban a 2019-es érkezés majdnem a duplájára nőtt, amely aztán 2021-ben a 2019-es adatokhoz hasonló mértékben vissza­zuhant 1190-re. Ha a vizsgált időszak kezdő és utolsó idő­pontjának adatait vizsgáljuk, akkor a csökkenés 80%-os, amely szinte azonos az országosan érkezett ügyek fogyat­kozásának arányával(83,25%). A Budapest Környéki Törvényszék érkezési statisztikáját vizsgálva, bár a grafikon görbéje laposabb a Fővároshoz viszonyítva, az ügyek csökkenésének aránya itt is hasonló (5. ábra). 2010 és 2017 között az munkaügyi peres eljárá­sok érkezett száma 43%-kal csökkent 1.688-ról 959-re. Azt követően a Pp. és a Kp hatályba lépése után több mint felére csökkent az érkezés, 463-ra 2019-ben. A 2020-as ugrásszerű növekedés itt is tapasztalható volt, ahogyan az utána következő meredek visszaesés is. Ha a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Tör­vényszék a tárgyév utolsó napján folyamatban lévő peres adatait vizsgáljuk, akkor a statisztikai görbe alakulása megfelel a már korábban bemutatott, érkezett grafikon pályagörbéjének(6. ábra). Ha a két törvényszék nemperes statisztikai adatait elemez­zük, akkor abból messzemenő, konkrét következtetéseket nem lehet levonni, figyelemmel arra, hogy a grafikonok nem ábrázolnak kimutatható és tudományosan igazolható kontinuitást. A nemperes ügyek érkezési számainak ala­kulása a vizsgált időszakban meglehetősen rapszodikusan alakul(7. ábra). Erre eklatáns példa, hogy 2010-ben a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Bíróságra – amely immáron Miskolci Törvény­5. ábra Összesen érkezett munkaügyi peres ügyek – Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszék 6400 5900 5400 4900 4400 3900 3400 2900 2400 1900 1400 900 400 6124 1688 2010 5940 1700 2011 5119 1395 2012 4456 1397 2013 4111 1263 2014 3680 914 2015 3583 904 2016 3528 959 2017 1893 1166 619 463 2018 2019 Fővárosi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék 2033 940 2020 1190 485 2021 9