A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 3. NEMZETKÖZI TRENDEK: A CSÖKKENÉS ÁLTALÁNOS JELENSÉG? A magyar folyamatokat érdemes nemzetközi összehason­lításban is szemlélni, ezért kitérünk annak vizsgálatára, hogy a munkaügyi perek számának csökkenése illesz­kedik-e egy hasonló nemzetközi trendbe, vagy sem. Az alábbiakban ezért azt nézzük meg, miként alakult a perek száma néhány európai országban. Ződi Zsolt és Kiss Rebeka rámutatnak – Marc Galanter tanulmányára hivatkozva –, hogy a peres eljárás csökke­nése világtendencia, tehát nem korlátozódik sem a mun­kaügyi perekre, sem pedig Magyarországra. A világ 75 legnépesebb országából származó adatok összesítéséből látható, hogy szinte minden polgári ügytípusban csökke­nés észlelhető, még úgy is, hogy a legnépesebb Kínában viszont éppen hogy növekedik az ügyszám. 7 Előre kell bocsátani azonban, hogy átfogó trendeket nem lehet azonosítani, részben az információ hiánya, részben pedig a nemzeti rendszerek sokszínűsége miatt. Azt azon­ban megállapíthatjuk, hogy a vizsgált európai országban jelentős mértékben csökkent a munkaügyi perek száma. Ennek alapvető oka csak részben a munkajogi, eljárásjogi szabályok módosítása. Ugyanakkor nagyon nehéz ponto­san megmondani, hogy ezeken kívül, pontosabban ezek mellett milyen más tényezőt hatottak a munkaügyi perek számára. munkaügyi perekben egy új, jelentős összegű(esettől füg­gően 1200-1400£) eljárási díj. Jeremias Adams-Prassl már ekkor figyelmeztetett arra, hogy ez a magas összegű, új eljárási díj jelentős mértékben csökkentheti a perindítási hajlandóságot. 8 Az alábbi táblázatból látható, hogy a fenti módosítás után két év alatt(2013-2015) a munkaügyi perek száma mint­egy 190 ezerről közel 60 ezerre csökkent, ami drámai zuhanás. A jelentős esés valószínűleg az eljárási díj(emp­loyment tribunal fee) bevezetésének az eredménye. Ezt jól mutatja, hogy a díj eltörlését, 2017 júliusát követően újra emelkedik a perek száma, 9 de 2021-ben még a 120 ezret sem érte el. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a munkaügyi perek száma 2010-2013 között sokkal maga­sabb szinten volt, mint a korábbi évtizedben. Így a munka­ügyi perek jelenlegi mennyisége lényegében visszatérés a 2000-es évek adataihoz. 10 A díj eltörlését javasolta Abi Adams-Prassl és Jeremias Adams-Prassl nagy hatású tanulmányában 2017-ben. Tanulmányukban azzal érveltek, hogy a vitatott eljárási díj rendszere egyértelműen sérti a nemzeti és nemzetközi munkajogi normákat, beleértve az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikk(1) bekezdését(tisztességes tárgya­láshoz való jog), valamint a hatékony jogorvoslathoz való uniós elvet. 11 Az érvek hatására, azokkal egyetértve a Leg­3.1. MUNKAÜGYI PEREK AZ ANGOL JOGBAN Elsőként az angol jogra térünk ki, ahol az elmúlt években élénk szakmai vita bontakozott ki a munkaügyi perek szá­mának csökkenéséről, és különösen az ahhoz hozzájáruló, 2013. évi jogi változásokról. Az Egyesült Királyság munka­jogában 2013-ban egyrészt bevezetésre került a – magyar munkajogi szabályozáshoz hasonló – 12 havi maximum a jogellenes megszüntetés esetén alkalmazható kompen­zációra. Ennél sokkal lényegesebb változás volt azonban a munkaügyi perek szempontjából az, hogy megjelent a 7 Ződi Zsolt – Kiss Rebeka: Hová tűntek a perek? A hazai bíráskodás kvantitatív vizsgálata 2010 és 2020 között. In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010–2020. Társadalom­tudományi Kutatóközpont és ORAC, Budapest, 2022, 153–154. 8 Jeremias Prassl:‘All in this together?’ UK Labour Market Reforms under the Coalition Government. Hungarian Labour Law E-Journal 2014/1., 109–111. 9 Az információ és a táblázat forrása: Tina Chander: Employment Tri­bunal statistics UK; workplace disputes in the UK. https://www. wrighthassall.co.uk/knowledge-base/employment-tribunals-workp­lace-disputes-in-the-uk 10 Paul Latreille: The economics of employment tribunals. Understan­ding how employment tribunals make decisions can guide reforms of employment dispute settlement. https://wol.iza.org/articles/eco­nomics-of-employment-tribunals/long 11 Abi Adams-Prassl – Jeremias Adams Prassl: Vexatious Claims: Chal­lenging the Case for Employment Tribunal Fees. The Modern Law Review, 2017/3., https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_ id=2960383 17