GYULAVÁRI TAMÁS, HALMOS SZILVIA, KÁRTYÁS GÁBOR, KRAJECZ LAURA, PETRI DÁVID felsőbb Bíróság ítéletében 12 jogellenesnek minősítette az eljárási díjat bevezető jogszabályi rendelkezéseket, amely­nél fogva a díj 2017 júliusától megszűnt. Az angol történésekből érdemes néhány következtetést levonni. Egyrészt, az eljárási költségek jelentős hatás­sal van a perek számára. Másrészt, nem látható tisztán, hogy az eljárási díjon kívül más tényezők is közrehatot­tak-e a perek számának csökkenésében, alacsonyabb szin­ten történő stabilizálódásában, illetve milyen mértékben. Harmadrészt, sokkal egyszerűbb egy működő rendszert lerontani, mint azt regenerálni és visszaállítani a sokkot okozó tényező előtti szintre(2. táblázat). 2. táblázat Az employment tribunal-ok előtti eljárások változásai 2010/11 óta Év 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19 2019/20 2020/21 10 év együtt Eljárások száma 218.096 186.331 191.541 105.803 61.308 83.031 88.476 109.698 121.075 103.973 117.926 -100.170 Éves változás ­-14,56% 2,8% -44,76% -42,05% 35,43% 6,56% 23,99% 10,37% -14.13% 13,42% -45.93% 3.2. FRANCIAORSZÁG Aristea Koukiadaki kutatása szerint kevés megbízható információ van a munkaügyi jogviták számáról Európá­ban, valamint a nemzeti szabályozások és eljárási formák sokszínűek, ami különösen megnehezíti az összehasonlí­tásukat. Ugyanakkor két országot emelt ki a munkaügyi jogviták számának csökkenése szempontjából: az Egyesült Királyságot(lásd fent) és Franciaországot. Franciaországban 2013 és 2018 között mintegy 200 ezer­ről 100 ezer körülire csökkent a munkaügyi perek száma (Conseils de Prud’hommes). A csökkenést többek között a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkajogi szabályok, és az eljárási szabályok(2015) módosításainak tulajdonítják. 13 A csúcson 2009-ben volt a perek száma (228.578), de a következő években gyors csökkenés követ­kezett, így 2019-ben már csak 118.573, míg 2020-ban 102.696 munkaügyi per volt. Az elmúlt években Macron munkajogi reformjai nem gyorsították fel a csökkenő tren­det. 14 3.3. NÉMETORSZÁG Németországban szintén a munkaügyi perek számának csökkenéséről számolnak be az elemzések. Ugyanez a trend figyelhető meg egyébiránt a többi ügyszakban is: az általános hatáskörű bíróságokon a polgári és a bün­tetőügyek száma is mintegy egyharmadával csökkent az ezredforduló óta. 15 A munkaügyi perek száma is hason­lóan alakult, azonban ebben az ügyszakban egy bizonyos speciális mintázat is nyomon követhető: az 1970-es évek óta megfigyelt tendencia, hogy a munkaügyi perek száma a gazdasági recessziók idején növekszik, majd a konjunk­túrával csökkenést mutat. 16 12 Supreme Court, 16 July 2017, R(on the application of UNISON)(Ap­pellant) v Lord Chancellor(Respondent), http://www.bailii.org/uk/ cases/UKSC/2017/51.html; Employment Tribunal fees no longer pa­yable, https://www.stammeringlaw.org.uk/employment/resolving­employment-disputes/employment-tribunal-fees/#sc 13 Aristea Koukiadaki: Individual and Collective Labour Dispute Settle­ment Systems – A Comparative Review. EU-ILO, July 2020, https:// www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_protect/---protrav/---tra­vail/documents/publication/wcms_760828.pdf, 35–36. 14 Benoît Dubessay: The Labour and Employment Disputes Review: France. 13 October 2022, https://thelawreviews.co.uk/title/the-labo­ur-and-employment-disputes-review/france 15 Matthias Kilian: Rückläufige Eingangszahlen in der Justiz – Erfah­rungen und Einschätzungen der Anwaltschaft: Schnelle und kos­tengünstige Lösungen sind gefragt, Anwaltsblatt 2022(https://an­waltsblatt.anwaltverein.de/files/anwaltsblatt.de/Dokumente/2022/ anwbl-2022-418.pdf, megtekintve: 2023. március 7.), 418– 419.[Kilian 2022A]; Matthias Kilian: Rückläufige Eingangszah­len in der Justiz – Ein zweiter Blick auf Details, Anwaltsblatt 2022 (https://www.anwaltsblatt-datenbank.de/bsab/document/jzs­AnwBl-2022-9-026-482, megtekintve: 2023. március 7.), 482–483. [Kilian 2022B] 16 Kilian 2022A, 418.; Eberhard Natter: Die Arbeitsgerichtsbarkeit Ba­den-Württemberg im Wechsel der Konjunturzyklen. In: Armin Hö­land – Caroline Meller-Hannich: Nichts zu klagen? Der Rückgang der Klageneingangszahlen in der Justiz – Mögliche Ursachen und Fol­gen. Nomos, Baden-Baden, 2016, 43. 18