A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 4. A MUNKAÜGYI PEREK CSÖKKENÉSÉNEK LEHETSÉGES OKAI MAGYARORSZÁGON Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a munkaügyi perek számának csökkenése semleges jelenség, és önmagában nem vonható le belőle következtetés a jogrendszer álla­potára. A peres eljárások visszaesése ugyanis kifejezetten kedvező folyamat is lehet, ha ezt a munkaügyi konfliktu­sok csökkenése, vagy korábbi típusperek rendeződése, a jogértelmezési kérdések tisztázódása, esetleg más, bírósá­gon kívüli, de ugyanúgy szakszerű és hatékony vitarende­ződési eljárások felértékelődése okozza. Negatív tendenciával állunk szemben viszont akkor, ha a vitás helyzetek valójában nem csökkennek, és más alter­natív útra sem terelődnek, hanem feloldatlanul maradnak. Ezért először azt a kérdést vetjük fel, vajon a munkaügyi perek drasztikus csökkenését okozhatta-e a munkaügyi konfliktusok visszaesése, illetve, ezzel párhuzamos folya­matként felértékelődött-e más vitarendezési eljárások sze­repe. Az első lehetőséget el kell vetnünk. Nem látunk olyan változást a munkajogi szabályozás rendszerében vagy a joggyakorlatban, amely a korábbiakhoz képest jelentő­sen visszavetné a munkaügyi konfliktusok számát. Ilyen tényezőt sem az áttekintett szakirodalom, sem empirikus vizsgálatunk nem tárt fel. A személyes interjúkon partne­reink egybehangzó tapasztalata volt, hogy a vitás helyze­tek nem csökkentek, csak ezek egyre kisebb töredéke jut el a bíróságokhoz. 4.1. VITARENDEZÉS A BÍRÓI ÚTON KÍVÜL A bíróságon kívüli vitarendezési eszközök szempontjából két fő lehetőséget látunk. Az első, hogy a bírói út szerepét valamilyen hatósági jogérvényesítés veszi át, míg a másik, hogy a felek az alternatív vitarendezés eszközeivel élnek. Ami az elsőt illeti, nemzetközi tendencia, hogy a bíróságon kívül egy sor alternatív vitarendezési fórum, illetve köz­igazgatási jellegű vitarendező, panaszkezelő,„békéltető” testület, szervezet, hatóság jelent meg. Ennek oka, hogy az adminisztratív szervezetek gyorsabban képesek dön­teni, hatékonyabbak, mivel az adott területen jóval komo­lyabb szakmai tudással rendelkeznek, mint a bíróságok. Ha a bíróság egy tudományos-szakmai kérdésbe ütközik (amely ezeknek a hatóságoknak a hatáskörébe tartozó ügyek nagy részére jellemző), akkor egyébként is szakér­tőt rendel ki, amely nemcsak lelassítja a bírósági eljárást, hanem lényegében kiveszi a bíró kezéből a döntést. 27 Ugyanakkor álláspontunk szerint ez a jelenség a magyar munkaügyi viták kapcsán nem figyelhető meg, mivel Magyarországon nincs olyan adminisztratív szerv, amely átvehetné a bírói út szerepét. A munkajogi szabályok be­tartatását hatósági úton ellenőrző foglalkoztatás-felügye­let ehhez nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, személyi állománnyal. E hatóság jelenleg egyfokú eljárás­ban jár el, szervezetileg a kormányhivatalok egyik osztá­lyát jelenti. 28 Az eljárás hivatalból indul, a jogvitás helyze­tekben élenjáró jogviszony-megszüntetés és kárfelelősség vizsgálatára a hatóságnak nincs hatásköre. 29 Az ellenőrzé­sekkel érintett munkavállaló száma folyamatosan csökken, 2014-ben 101 628 fő, 2017-ben 75 576 fő, míg 2021-ben csupán 58 307 fő volt. 30 Ez a munkaerő-piac 1,5%-át sem éri el. Még sokkal alacsonyabb ügyszámokkal találkozunk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részeként működő Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság esetében, amely 2021-től ellátja a diszkriminációs panaszokkal kap­csolatos hatósági feladatokat. A Főigazgatóság 2021-ben 265 hatósági ügyben járt el, ideértve korábbi évekről át­húzódó hatósági ügyeket, a bírósági felülvizsgálati és a végrehajtási szakban lévő ügyeket is. Ebből a foglalkoz­tatás területén mindössze öt ügy végződött a jogsértés megállapításával. 31 Már ezekből az ügyszámokból is lát­ható, hogy a hatósági út Magyarországon nem válik az igényérvényesítés alternatívájává a munkaügyi perek szá­mának csökkenése okán. 27 Ződi – Kiss 2022, 155. 28 320/2014.(XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szer­vek hatósági és más feladatainak ellátásáról 2.§. 29 Részletesen lásd: 115/2021.(III. 10.) Korm. rendelet a foglalkoztatás­felügyeleti hatóság tevékenységéről. 30 A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság éves jelentései elérhetőek itt. http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=563 31 Beszámoló az Alapvető Jogok Biztosának és helyetteseinek éves te­vékenységéről. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2022. 96–97. Lásd: https://www.ajbh.hu/documents/10180/7431400/AJBH+­besz%C3%A1mol%C3%B3+2021.pdf/bf73947f-a224-3e34-ca23­32efe207423b?version=1.0&t=1667998470775 21