GYULAVÁRI TAMÁS, HALMOS SZILVIA, KÁRTYÁS GÁBOR, KRAJECZ LAURA, PETRI DÁVID a munkaügyi pereken kívüli bírósági eljárásokban csak közvetett segítséget tud nyújtani, például úgy, hogy meg­állapodást köt egy ügyvédi irodával, amely ellátja tagjai perbeli képviseletét, a szakszervezet(részbeni) költségvál­lalása mellett. Ezt a megoldást a szakszervezetek tagto­borzási célokból, szolgáltatásként gyakran alkalmazzák. A korábbi szabályozáshoz visszatérve azonban a tagság igényérvényesítéséhez ezeken a területeken is egyszerűb­ben lenne nyújtható szakszervezeti támogatás. Egyik szakszervezeti tisztségviselő interjúalanyunk szerint a gyakorlatban például lenne igény a szakszervezeti kép­viseletre társadalombiztosítási és végrehajtási perekben is, illetve bizonyos veszélyes üzemi munkáltatóknál a munka­vállalókkal szembeni büntetőperekben is lenne erre szükség. Az online kérdőívünket kitöltők 70%-a nem kifogásolja, hogy a szakszervezetek csak munkaügyi perekben kép­viselhetik tagjaikat.(1 fő nem adott értékelhető választ a kérdésre.) Egyetért-e azzal, hogy a szakszervezet csak munkaügyi perben képviselheti tagjait, más perekben nem? Igen 70% Nem 27% Még magasabb volt a támogatottsága annak a szabály­nak, amely a szakszervezet részéről eljáró képviselőtől jogi szakvizsgát követel meg.(1 fő nem adott választ, mivel álláspontja szerint a szakszervezet jellemzően meghatal­mazott ügyvéd útján képviseli az ügyfelet, így nem rele­váns). Ez minden bizonnyal szintén nem független attól, hogy a válaszadók jellemzően jogi szakvizsgával bíró szak­emberek voltak. Egyetért-e azzal, hogy a szakszervezet részéről csak jogi szakvizsgával rendelkező személy(tag, tisztségviselő, alkalmazott) járhat el meghatalmazottként a tag munkaügyi perében? Igen 80% Nem 17% az általános ügyészi keresetindítási jog – amelynek alap­ján az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből a fél helyett keresetet indíthat – sérti az egyén önrendelkezési jogát és cselekvési autonómiáját és a jogállamiságot is. Nem zárható ki ugyanis az, hogy az ügyész bármely ügy­ben az egyén kifejezett akarata ellenére is éljen kereset­indítási jogával. 47 Kivételesen törvény lehetővé teheti, hogy a jogvitában érdekelt felek mellett, illetőleg rajtuk kívül más személyek vagy szervek is nyújthatnak be kereseti kérelmet. Ebben az esetben a perlési lehetőséget nem a jogvitában fennálló érdekeltség, hanem a perlési lehetőséget biztosító jog­szabályi felhatalmazás alapozza meg. 48 Ebbe a körbe tar­tozik a közérdekű igényérvényesítés joga, amelyet több hatályos jogszabály is lehetővé tesz. 49 Ezek között szere­pel a társadalmi szervezetek és a szakszervezet közérdekű igényérvényesítési joga a diszkriminációs eljárásokban. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 50 alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kap­csolatos pert indíthat – az ügyész és a hatóság mellett – a civil és érdekképviseleti szervezet. E felhatalmazás alapján tehát polgári és munkaügyi per is indítható. Ennek az a feltétele, hogy a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb cso­portját érinti. Ez az utóbbi feltétel azt kívánja biztosítani, hogy ez a jogszabályi felhatalmazás összhangban legyen a fent idézett alkotmánybírósági teszttel. Ha ugyanis a pere­sített jogsértés a személyek pontosan meg nem határoz­ható, nagyobb csoportját érinti, akkor ezzel nem vonja el az érintettnek azt a jogát, hogy az érintett személy nem kíván élni a perindítás jogával. A gyakorlatban elsősorban társadalmi szervezetek élnek a jogszabályban biztosított, diszkriminációs közérdekű perindítási jogosultsággal. Számos esetben indult például polgári per a roma és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek jogellenes elkülönítése miatt. 51 Munka­ügyi tárgyú közérdekű per indult már például arra hivat­kozással, hogy az alperes a munkavállalókat jogellenesen megkülönbözteti aszerint, hogy a munkavállalók érdek­4.2.2. Közérdekű igényérvényesítés: a kihagyott lehetőség A polgári eljárásjog alapelve, hogy a bíróság erre irá­nyuló kérelem estén bírálja el a felek jogvitáját. A jogvi­tában érdekelt félnek alkotmányos joga van arra, hogy ügyét bíróság elé vigye. Ez a jog magában foglalja annak a szabadságát is, hogy a fél ne éljen ezzel a jogával. Az Alkotmánybíróság 1994-ben született határozata szerint 46 46 1/1994.(I. 7.) AB határozat 47 Elemzi: Varga Ádám – 1/1994.(I. 7.) AB határozat – Ügyész általános perindítási joga. https://jogkodex.hu/doc/5644976 48 Például, anyagi jogszabály néhol ad keresetindítási jogot az ügyész­nek közérdeksérelem esetén. Például, közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész ke­resetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Ptk. 6:88.§(4) bek. 49 Gelencsér Dániel: Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon I. – a gyakorlat tükrében. Eljárásjogi Szemle 2016/3., https://eljaras­jog.hu/2016-evfolyam/kozerdeku_igenyervenyesites_magyarorsza­gon_i/ 50 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyen­lőség előmozdításáról 20.§(1) bek. 51 Kúria Pfv.IV.20.068/2012/3., Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV.20.936/2008/4. vagy Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.361/2007/8. stb. (idézi: Gelencsér 2016). 24