A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK képviseleti szervezethez tartoznak-e. 52 Egy kutatás által vizsgált 90 közérdekű igényérvényesítés joga alapján indí­tott eljárásból 18-at indítottak az egyenlő bánásmód meg­sértése miatt. 53 Nem egy hatalmas ügyszámról van tehát szó, de ez a diszkriminációs jogban kipróbált, bevált, élő jogintézmény, amely gyakran nagyobb jelentőségű, kvázi normatív diszkriminációs ügyeket érint. A szakszervezet az egyenlő bánásmód követelménye mel­lett más, a munkaviszonyból származó jog vagy kötele­zettség megsértése miatt nem indíthat közérdekű pert. Az Mt.(vagy más jogszabály) erre ugyanis nem ad lehe­tőséget. Ebből az következik, hogy a szakszervezet csak a tagját képviselheti bíróság előtt, meghatalmazás alap­ján. 54 Ezen a jelenlegi helyzeten jelentősen változtatna az egyenlő bánásmód törvényben szereplő jogintézmény, a közérdekű igényérvényesítés jogának átvétele. E szerint szakszervezetek jogosult lenne pert indítani a munkavi­szonyból származó igény érvényesítése iránt, ha a jogsér­tés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Állás­pontunk szerint ez elsősorban a kvázi normatív(például szabályzatokban, normatív utasításokban) megvalósuló jogsértések ellen volna hatékony jogi eszköz. Az online kérdőív válaszadóinak több mint háromnegyede támogatná azt a javaslatunkat, hogy a szakszervezetek közérdekű igényérvényesítés keretében felléphessenek munkajogi igények érvényesítése céljából. Támogatná-e, hogy a szakszervezet – az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos esetekhez hasonlóan – jogosult legyen közérdekű igényérvényesítés keretében pert indítani a munkaviszonyból származó igény érvényesítése iránt, ha a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti? Igen 77% Nem 23% Az egyik személyes interjúalanyunk ugyanakkor felhívta a figyelmet a közérdekű igényérvényesítés egy lehetséges kerékkötőjére is. „…sajnos nincs a szakszervezeteknek ehhez erőfor­rása. Jó analógia, hogy ott volt a Munkaügyi Tanács­adó és Vitarendező Szolgálat, ami ráadásul ingyenes volt, komoly promócióval, mégis nagyon nehéz volt ügyfeleket találni, aki legalább tanácsadást kérjen. Ez arra utal, hogy a szakszervezetek képtelenek eze­ket a gyakorlati munkaügyi jogi kérdéseket megfogal­mazni, artikulálni, végig vinni egy döntésig.”(ügyvéd) 52 Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.085/2010/3. vagy Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.722/2009/7(idézi: Gelencsér 2016). 53 Gelencsér 2016. 54 Mt. 272.§(7) bek. 4.3. A MUNKAJOG ANYAGI JOGI SZABÁLYAI, A MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZANKCIÓI A munkaügyi perek számának csökkenésére kézenfekvő magyarázatnak tűnik a munkajogi anyagi jogszabályok megváltozása, az Mt. 2012. július 1-jei hatályba lépése. Ugyanakkor, a bemutatott statisztikai adatokból látszik, hogy a perszámok visszaesése már az Mt. hatálybalépése előtt megkezdődött, illetve a következő években sem vál­tozott érdemben a csökkenés üteme. A statisztikák tehát nem utalnak a munkajogi reform és a perindítási hajlandó­ság visszaesése közötti direkt összefüggésre. Hozzá kell tenni, hogy ezt az összefüggést egyébként is nagyon nehéz lenne kimutatni. Az anyagi jog reformja ugyanis a szabályozás pontosításával sok felesleges pert előzhet meg, illetve gátját állíthatja a kifejezetten rosszhi­szemű pereskedésnek. Ilyen értelemben a perek számának csökkenése kifejezetten üdvözlendő változás is lehet. Pél­dául, az Mt. a nem az arra jogosulttól származó munkálta­tói jognyilatkozat semmisségét egyszerűen orvosolhatóvá teszi az utólagos jóváhagyással, 55 ami nyilván alaptalanná teszi a perindítást ilyen formai hiba esetén. Hasonló példa, hogy felmondási korlátozássá oldja a keresőképtelenség esetére fennálló korábbi felmondási tilalmat, 56 ezzel elejét véve azoknak a pereknek, amelyekben gyanús orvosi iga­zolások alapján vitatta a munkavállaló a munkáltatói fel­mondás jogszerűségét. 57 Ám ugyanígy elképzelhető, hogy az új rendelkezések egyes területeken kifejezetten növelik a felek perindítási érde­keltségét, vagy az újabb jogintézmények körüli bizony­talanságok tehetik szükségessé a joggyakorlat kialakítá­sát. Az előbbire példa lehet, hogy az Mt. az munkavállaló kárfelelősségének felső határát enyhe gondatlansággal okozott károk esetén négyhavi távolléti díjra emelte. 58 Az utóbbi körében pedig a felelősségi szabályok jó pár új jog­intézménye említhető, az előreláthatóságtól a kárenyhítési kötelezettségen át a sérelemdíjig. Az online kérdőív utolsó kérdésében a válaszadók szabad szöveges válaszként megjelölhették az Mt. olyan(további) rendelkezéseit, amelyeket a munkaügyi perindítás akadá­lyának látnak. A válaszok közül kiemelést érdemel, hogy három kitöltő szerint indokolatlanul rövid az Mt.-ben elő­írt 30 napos keresetindítási határidő. 59 Az egyik válaszadó szerint: 55 Mt. 20.§(3) bek. 56 Mt. 68.§(2) bek. a) pont. 57 Pethő Róbert: Az új Munka Törvénykönyve hatása a munkaügyi perek számának alakulására. In: Horváth, István(szerk.): Tisztel­gés: ünnepi tanulmányok Dr. Hágelmayer Istvánné születésnapjára. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 350–352. 58 Mt. 179.§(3) bek. 59 Mt. 287.§(1) bek. 25