GYULAVÁRI TAMÁS, HALMOS SZILVIA, KÁRTYÁS GÁBOR, KRAJECZ LAURA, PETRI DÁVID a bíróság közrehatási tevékenységében 124 fogalmazza meg. 125 A Javaslat bevezette az osztott perszerkezetet, ami ter­vezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé: az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymás­tól elkülönülő, két szakra tagolta, 126 ezzel áttért az osztott tárgyalási rendszer ún. főtárgyalási modelljére. 127 A Kon­cepció a perkoncentráció érdekében a peres eljárást két szakaszra osztotta: a perelőkészítő, 128 vagy másképpen állítási szakra és az érdemi 129 , vagy másképpen bizonyítási szakra. A perelőkészítő szak célja, hogy az ennek lezárá­saként meghozott végzésben rögzüljenek a tényállítások, a jogállítások és az indítványok. 130 A beiktatott preklúziók szerint a perfelvételi szak lezárást követően főszabály sze­rint már nincs lehetőség a kereset és az ellenkérelem meg­változtatására. A korlátozás célja kettős: egyrészt az, hogy egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rög­zültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizonyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. A kor­látozás másik indoka, hogy megakadályozza a per elhú­zódását. 131 Ezt követően a per az érdemi tárgyalási szak­ban – főszabály szerint – a perfelvételi szakban kialakított keretek között folyik és a bizonyítás felvételére korlátozó­dik. Éless rámutat arra, hogy az osztott perszerkezettel megjelenik az eventualitás(eshetőség, együttesség) elve, a perfelvételi szak szabályozása elmozdul az írásbeliség irányába. 132 A Koncepció a bíróságok ügyterhe csökkentésének előse­gítése érdekében célul tűzte ki a közvetítői eljárás igény­bevételére ösztönző szabályok továbbfejlesztését. Ennek következtében kerültek a Pp.-be beiktatásra a közvetí­tői eljáráshoz kapcsolódó és anélküli egyezségi kísérletre vonatkozó rendelkezések. 133 124 A Pp. 6.§-alapján felek a bíróság közrehatási tevékenysége a következő: „A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.” 125 Wopera Zsuzsa: A törvény hatálya és az alapelvek. In: Wopera Zsu­zsa(szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör­vény magyarázata. Budapest, Wolters Kluwer, 2017, 23. 126 Egyes szerzők szerint tulajdonképpen három létszak különíthető el, ugyanis a perfelvételt megelőzi az ún. perindítási szak, amely a keresetlevél benyújtásától a kereset alperessel való közléséig tart. Wopera Zsuzsa(szerk.): Nagykommentár a polgári perrendtartás­ról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Wolters Kluwer Jogtár, 169. §-hoz fűzött kommentár. 127 Ld. a Javaslat Általános indokolását. 128 Pp. XII. Fejezet. 129 Pp. XIII. Fejezet. 130 Koncepció 11–12. oldal. 131 Ld. a Javaslat Általános indokolását. 132 Éless Tamás: Perfelvételi szak. In: Varga István(szerk.): A polgári per­rendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. I/III. Buda­pest, HVG-ORAC, 2018, 805. 133 Pp. 167–168.§. További újdonság, hogy a Javaslat – a két elsőfokú be­meneti szint fenntartása mellett – az egységes eljárási szabályokat az általános hatáskörrel felruházott törvény­székre modellezte, ahol mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakér­telmet igénylő perekben a professzionális pervitelt. 134 Ez azt jelenti, hogy hacsak törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás minden szakában és szakaszában kötelező a jogi képviselet. 135 A kötelező jogi képviselet bevezetésének indoka a Javas­lat szerint az volt, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi évtizedekben a polgári jogviták a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbá váltak, így a felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alperesi oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szakember közreműködésével történő eljárását. A felek percselekmé­nyeinek szakszerűsége nagymértékben elősegítheti mind a hatékony igényérvényesítést, illetve jogvédelmet, mind az azzal szembeni védekezést, továbbá a perek észszerű időn belüli befejezését. 136 A Javaslat szerint a legfontosabb beadványok, például a keresetlevél, és a kötelezően írásban előterjesztendő ellen­kérelem részletesen kimunkált tartalma egyszerre szolgál­ják a per megfelelő, célirányos előkészítését, és a beadvá­nyok formanyomtatvánnyá történő átalakítását, ami segíti a jogi képviselő nélkül eljáró felet és megkönnyíti az elekt­ronikus kapcsolattartást is. 137 A Javaslat a keresetlevél tar­talmi követelményeit úgy határozza meg, hogy a bíróság és az alperes számára valamennyi anyagi- és eljárásjogi adat a kereset tárgyalhatóságához azonnal rendelkezésre álljon, így szükségtelen legyen minden – jelentős idő- és költségvonzattal járó – hiánypótlási és egyéb tevékenység. Ez egyben az alperes részére lehetővé és elvárhatóvá teszi a teljes körű ellenkérelem előterjesztését. 138 A 2018. január 1-jén hatályba lépett Pp. tehát megtar­totta a keresetlevélre vonatkozó formakényszert: azt írás­ban kell benyújtani a törvényben meghatározott tarta­lommal, 139 azzal, hogy a keresetlevélre a beadványokra vonatkozó általános szabályok 140 is irányadóak. A szabá­lyozás a törvényszékre mint általános hatáskörű bíróságra és a fél jogi képviseletére építő, professzionális pervitel követelményéhez igazodik. A Pp. viszont a professzioná­lis pervitelre vonatkozó koncepció alapján a régi Pp.-hez képest jóval szigorúbb tartalmi követelményeket támaszt a keresetlevéllel szemben. A Pp. elkülönítette a kereset­levelet annak mellékleteitől, valamint a keresetlevelet 134 Ld. a Javaslat Általános indokolását. 135 Timár Kinga: Képviselet. In: Varga István(szerk.): A polgári perrend­tartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. I/III. Budapest, HVG-ORAC, 2018, 342. 136 Ld. a Javaslat 72.§-hoz fűzött indokolását. 137 Ld. a Javaslat Általános indokolását. 138 Ld. a Javaslat 170.§-ához fűzött indokolást. 139 Pp. 170.§. 140 Pp. 114.§. 34