A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK magát három részre: bevezető, érdemi és záró részekre bontotta. A Javaslat a tárgyalásra alkalmatlan keresetlevél vonatko­zásában a régi Pp. 130.§-a szerinti„keresetlevél idézés kibocsátása nélkül való elutasítása” terminológiát meg­változtatva elhagyta az„idézés kibocsátása nélkül” fordu­latot és az érdemi, anyagi jogi jellegű„elutasítás” helyett a keresetlevél befogadhatóságának hiányát jobban kife­jező„visszautasítás” kifejezésre tért át. 141 A Pp. 176.§-a a visszautasítási okokat aszerint különítette el, hogy van-e helye hiánypótlási felhívásnak. A Javaslat a perorvoslati rendszer átalakításakor kettős célt kívánt megvalósítani: egyrészről a perorvoslathoz való jog megfelelően érvényesüljön, másrészről viszont a szabályo­zás ne adjon lehetőséget a perelhúzásra. 142 A perorvosla­tokra vonatkozó szabályokról összességében elmondható, hogy Pp. nem változtatott a korábbi hagyományokon: a rendes és a rendkívüli perorvoslati formákat megtartotta. A rendes perorvoslati rendszer változatlanul egyfokú maradt. Fontos kiemelni, hogy az elsőfokú eljárásban be­vezetett osztott perszerkezet a perorvoslati eljárásokban már nem jelenik meg, ugyanakkor a Javaslat a fellebbezés szabályain az osztott tárgyalási rendszer által megkövetelt változásokat következetesen végrehajtotta. 143 A másodfokú eljárás megindításával kapcsolatban a Javas­lat lényeges újítása volt, hogy egyértelműen meghatá­rozta a fellebbezéssel támadható határozatok körét. 144 Szintén nóvumként jelent meg a felülbírálati jogkör neve­sítése, amely a másodfokú bíróság cselekvési lehetősé­geit, jogosultságát írja körbe, tehát meghatározza azo­kat a korlátokat, amelyek között az elsőfokú határozatot a másodfokú bíróság felülbírálhatja. A 369.§ háromféle fe­lülbírálati jogkört különböztet meg: a) az eljárásjogi felül­bírálatot, vagyis az elsőfokú bíróság eljárása szabályszerű­ségének vizsgálatát; b) az anyagi jogi felülbírálatot, vagyis az elsőfokú bíróság határozata anyagi jognak való meg­felelősségének vizsgálatát; c) az anyagi pervezetéssel kap­csolatos felülbírálatot, vagyis az elsőfokú bíróság anyagi pervezetéssel kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát. 145 engedélyezheti a felülvizsgálatot. 147 Emiatt különbséget kell tenni a felülvizsgálatból objektív alapon kizárt határo­zatok 148 és a relatíve kizárt határozatok 149 között, ugyanis utóbbi esetében a felülvizsgálat kivételesen, erre irányuló külön kérelem előterjesztésével engedélyezhető. 150 Utóbbi eset következménye, hogy az engedélyezési kérelem el­bírálása miatt két szakaszra válik a Kúria előtti eljárás: a Kúria külön dönt az engedélyezés iránti kérelemről és a fe­lülvizsgálati kérelemről. 151 4.5.2. A Pp. első két évéről Figyelemmel arra, hogy a több, mint 60 év után átalakuló perrendtartási szabályok valamennyi jogalkalmazó szá­mára újdonságot jelentettek, általánossá vált, hogy az új eljárási kódex értelmezési nehézséget jelentő rendelkezé­seit szakmai testületek különböző fórumokon megvitatták és valamennyi bírósági döntést nagy érdeklődéssel követ­tek. A bírósági szervezet éppen ezért kiemelt feladatának tekintette az eredményes és zökkenőmentes átállást az új perrend egységes alkalmazására, melynek elősegítésére az Országos Bírósági Hivatal(OBH) elnöke létrehozta„Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoportot”. E mun­kacsoport legfőbb feladata volt a jogértelmezési kérdések gyűjtése és eljuttatása a szakmai testületek és az egységes jogalkalmazásért felelős Kúria számára. 152 Ezért a Kúria elnöke a gyakorlat által felvetett kérdések megválaszolása érdekében egy konzultációs testület felállításáról rendel­kezett: a Kúria Konzultációs Testülete(KKT) 82 db állás­foglalást tett közzé, amelyek iránymutatásokat fogalmaz­tak meg a felmerülő kérdések lehetséges értelmezésével kapcsolatban. 153 A szakma hasonló figyelemmel kísérte a Civilisztikai Kollé­giumvezetők Országos Értekezletének(CKOT) állásfoglalá­sait: a bíróságok évente két alkalommal ülésező szakmai testületi értekezletén elfogadott állásfoglalások a bírósá­gokra nem voltak kötelezőek, kizárólag a jogszabály értel­mezéséhez nyújtottak szakmai iránymutatást. 154 A Javaslat a rendkívüli perorvoslatok közül a felülvizsgálat szabályaiban hozott érdemi változást: ún. vegyes rendszer került bevezetésre, amelyben objektív, kizáró feltételek keretei között megmaradt a felülvizsgálathoz való jog, de egyes, kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat 146 is figyelembe véve 141 Ld. a Javaslat 176.§-ához fűzött indokolást. 142 Ld. a Javaslat Általános indokolását. 143 Ld. a Javaslat 364.§-ához fűzött indokolást. 144 Pp. 365.§. 145 Wopera Zsuzsa: Fellebbezés. In: Nagy Adrienn – Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári eljárásjog II. Wolters Kluwer, Budapest, 2018, 34–35. 146 E szempontokról bővebben ld. a Kúria 1/2021.(VII. 12.) számú PK véleményét a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kér­désekről. A Pp. hatályosulásának gyakorlati tapasztalatai azt mutat­ták, hogy a jogalkalmazásban a legnagyobb bizonytalan­147 Ld. a Javaslat Általános indokolását. 148 Pp. 407.§. 149 Pp. 408.§. 150 Pp. 409.§(2) bek. 151 Gombos Katalin: A polgári perorvoslati rendszer és átalakulása. Jog­tudományi Közlöny, 2018/2., 68. 152 Gyarmathy Judit – Sándor-Szőke Zsuzsanna: Országos konferencia az új polgári perrendtartás tapasztalatairól. Jogtudományi Közlöny, 2019/11., 467. 153 Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület ülésén elfogadott állásfoglalások megtalálhatóak a Kúria honlapján: https://kuria-birosag.hu/hu/uj-pp-jogert 154 Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület ülésén elfogadott állásfoglalások megtalálhatóak a Kúria honlapján: https://kuria-birosag.hu/hu/ckot-allasfoglalasok 35