A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK állapításra reagált. A joggyakorlat-elemző csoport szerint ugyanis megállapítható, hogy„a bíróságok a Pp.-nek a kereseti kérelem(petitum) előadásával kapcsolatos köve­telményét szigorúan értelmezik; azzal szemben gyakran ugyanazt a követelményt támasztják, mint az ítélet rendel­kező részével. Ez utóbbit szemléletesen tükrözik az olyan visszautasító végzések, amelyekben a bíróságok szükség­telenül, szinte teljes körűen hivatkozzák az ítélet rendel­kező részével szembeni követelményeket megfogalmazó bírói gyakorlatot. 166 […] A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint a kereseti kérelem akkor egyértelmű, ha abból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a fel­peres milyen jogvédelmet kér a bíróságtól(azaz megál­lapítást, marasztalást vagy jogalakítást kér). Erre figye­lemmel az egyértelműség az anyagi jogi rendelkezésekre vetítve értelmezhető: a kereseti kérelem alapján nem lehet bizonytalan az, hogy a kérelem milyen jogkövetkezmény kiváltását célozza. 167 […] Fontos ugyanakkor, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a kereseti kérelem tükörszerű áteme­lésével kell, hogy meghozható legyen a bírósági rendelke­zés, és nem is azt, hogy minden szükségszerű információ­nak a petitumból kell kiderülnie.”. 168 A módosítást követően tehát a Pp. már nem követeli meg a felperestől, hogy a keresetlevél érdemi részében tün­tesse fel a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határo­zott kereseti kérelmet, elegendő, ha a kérelme a bíróság döntésére irányul. 169 A módosítás a keresetlevél záró részéből is kiiktatta azokat a tartalmi elemeket, amelyek felesleges adminisztrációs terhet róttak a felperesre. Így például egyértelművé tette az I. Ppn., hogy a meg nem határozható pertárgyértékű ügyek esetében elegendő e körülményre hivatkozni; 170 a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó ténye­ken felül a jogszabályhelyre hivatkozás már nem kötelező elem; 171 vagy a nem természetes személy fél perbeli jog­képességét alátámasztó adatokat csak akkor kell előadni, ha az ilyen fél nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető adatokkal. 172 E körben érdemel említést az a körülmény, hogy a jog­alkotó ugyan észlelte a keresetlevél felépítésével, szerke­zeti tagolásával kapcsolatos jogértelmezési nehézségeket, azonban az egységessé vált bírói gyakorlatra 173 hivatkozva nem találta indokoltnak, hogy a normaszöveg rendelkez­zen e kérdésről. A judikatúra ugyanis kialakította azt a gyakorlatot, hogy a keresetlevélben nem kell feltüntetni az 166 Kúria Összefoglaló véleménye[40] bek. 167 Kúria Összefoglaló véleménye[92] bek. 168 Kúria Összefoglaló véleménye[94] bek. 169 Pp. 170.§(2) bek. a) pont. 170 Pp. 170.§(3) bek. a) pont. 171 Pp. 170.§(3) bek. b) pont. 172 Pp. 170.§(3) bek. d) pont. 173 Ld. pl. BDT2019. 3984.(Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.343/2018/4.), BDT2019. 4085.(Nyíregyházi Törvényszék 1.Gpkf.50.028/2019/4., BDT2019. 4108. Pécsi Ítélőtábla Gpkf.IV.45.052/2019/2., BDT2019. 4107.(Fővárosi Ítélőtábla 14.Gpkf.43.813/2019/4.). egyes szerkezeti egységek címeit, valamint az egyes szer­kezeti egységeken belül a tartalmi elemek előadása sincs sorrendhez vagy egyéb formaisághoz kötve. 174 Lényeges nóvumot tartalmaz az I. Ppn. 13.§-a, amellyel a jogalkotó jelentősen enyhítette a keresetlevél visszautasí­tásának okait. Szembetűnő változás, hogy a hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasítások száma csökkent, a sokat vitatott 176.§(1) bekezdés j) és l) pontja átkerült azon esetek körébe, amikor hiánypótlásra felhívás­nak van helye. A módosítás indokát a fentiekben idézett, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által tett megálla­pítások képezték. Udvary kiemeli, hogy némi visszaélésre adhat okot az a módosítás, hogy kötelező jogi képvise­let esetén jogi képviselő nélkül benyújtott keresetlevél is hiánypótlási felhívásra érdemes eljárási hibává vált. Állás­pontja szerint e szabály miatt a jogi képviselőknek lehe­tőségük nyílt„tapogatózásra”: elképzelhető olyan eset, hogy a fél személyesen nyújtja be a jogi képviselője által elkészített keresetlevelet, és mivel a bíróságnak a Pp. 176. §(5) bekezdése szerint a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie, ezáltal a jogi képviselő a bíróságtól várhatja a keresetlevél megfelelő előterjesztésére vonatkozó tájékoztatást. 175 Végül, a keresetlevél kellékeinek megvizsgálása szempont­jából az I. Ppn. egyértelműsíti és megerősíti azt az állás­pontot, amelyet a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja is megfogalmazott. Eszerint„[a] keresetlevél vizsgálata az eljárásnak ebben a szakában kizárólag a perakadályokra korlátozódhat, érdemi kérdés, így például a jogi érvelés ellentmondásossága nem vezethet a keresetlevél – hiány­pótlás nélküli – visszautasításához.”. 176 Erre tekintettel tar­talmazza azt a – módosított – Pp. 176.§(6) bekezdése, hogy a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szem­pontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részé­ben előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amely­nek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a kereset­levélben foglaltak alátámasztására. A fentiekben tehát láthattuk, hogy az I. Pp. novellának a perindításhoz kapcsolódó módosításai jelentős mérték­ben könnyítették a jogi képviselők munkáját azzal, hogy a keresetlevél kellékeit egyszerűsítették, valamint a bíróság hiánypótlási kötelezettségét kiszélesítették. Vajon sike­rült-e ezzel eleget tenni annak a jogalkotói célnak, hogy a bírósághoz forduláshoz való jog gyakorlását könnyítsék? Mit olvashatunk ki a statisztikai adatokból? Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az I. Ppn. hatályba lépése óta még nem telt el elegendő idő ahhoz, hogy annak hatásairól végérvényes következtetéseket vonhas­174 I. Ppn. végső előterjesztői indokolás – részletes indokolás a 11–12.§-hoz. 175 Udvary Sándor: Az első Pp. novella hatása az elsőfokú eljárásra. Jog­tudományi Közlöny, 2021/3., 138. 176 Kúria Összefoglaló véleménye[64] bek. 37