GYULAVÁRI TAMÁS, HALMOS SZILVIA, KÁRTYÁS GÁBOR, KRAJECZ LAURA, PETRI DÁVID sunk le, ugyanakkor az első egy év tapasztalatai értékes tanulságként szolgálhatnak. Az 1. pontban bemutatott statisztikák szerint ugyanakkor a bíróságra érkező civi­lisztikai és munkaügyi ügyek száma 2021-ben továbbra is csökkent. Mindezen statisztikai adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az I. Pp. novella érdemben nem befo­lyásolta a perlekedési hajlandóságot. A személyes interjúk során rendre visszatérő válasz volt, hogy az eljárásjogi reform után elbizonytalanodott a gya­korlat, az ügyvédség útkeresését pedig tovább nehezí­tette, hogy kezdetben a bíróságok gyakorlata sem volt egységes. Egyik ügyvéd interjúalanyunk a jelenséget úgy foglalta össze, hogy: „a bíróságok megközelíthetetlenné váltak az átlag­ember számára, természetesen nem fizikai, hanem jogi értelemben.” A Pp. jellegadó, új intézményei(így különösen az osz­tott perszerkezet, a professzionális pervitel) tekintetében már megoszlottak a vélemények. Egységesnek mondható viszont az a vélekedés, hogy az igényérvényesítéshez alap­vetően egyszerű, átlátható eljárásjogi szabályok kellenek, amelyek alapján nem lehet bonyolult a keresetlevél össze­állítása, vagy egy hiánypótlásra felhívó végzés értelmezése. Mindez tükröződik online kérdőívünk eredményeiben is. Az eljárásjogi szabályokkal kapcsolatos első kérdésünk arra irányult, vajon csökkentette-e a munkaügyi perindí­tási hajlandóságot a 2018-tól hatályba lépett új Polgári Perrendtartás. A válaszadók túlnyomó része igennel felelt, közel 70% szerint ráadásul a perindítási hajlandóságot jelentősen csökkentette az új eljárásjogi kódex(1 fő nem adott értékelhető választ a kérdésre). Tapasztalatai szerint csökkentette-e a munkaügyi perindítási hajlandóságot a 2018-tól hatályba lépett új Polgári Perrendtartás? Nem Igen, Igen, enyhe mértékben jelentősen 7% 21% 69% 4.5.4. Részösszegzés A fentiek alapján látható, hogy a munkaügyi perek csök­kenésében nem egyedüli tényező, de mindenképpen sze­repet játszott a polgári perrendtartás 2018. évi reformja. A statisztikai adatok, valamint az interjúalanyok tapaszta­latai alapján rámutattunk, hogy a munkaügyi perek száma az elmúlt 12 évben drasztikusan visszaesett. Ez még annak ellenére is meglepő következmény, hogy a jogal­kotó a Pp. megalkotásakor kifejezett célként fogalmazta meg a bíróságok ügyterhe csökkentésének elősegítését és a perek észszerű időn belüli befejezését. A statisztikai adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a per­hatékonyság rendszerszintű megvalósítása(perkoncent­ráció elve, osztott perszerkezet, professzionális pervitel) jelentős szerepet töltött be a bíróságok előtt folyamatban lévő – korábban akár több éven keresztül elhúzódó – el­járások mihamarabbi lezárásában: a bíróságok 2018-től kezdve minden évben jelentősen több ügyet fejeztek be, mint amennyi az adott évben a bírósághoz érkezett. Mind­ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy a perha­tékonyság növekedése már önmagában is csökkentette a bíróságok ügyterhét. A váratlan fordulatot azonban az jelentette, hogy az ügy­teher csökkenése leginkább annak volt köszönhető, hogy a bírósághoz fordulók száma 2018 óta jelentősen vissza­esett. Kutatásaink alapján ennek legfőbb oka – az új sza­bályozással szembeni bizonytalanságon túl – a Pp. profes�­szionális pervitelre vonatkozó koncepciója volt, amely már rögtön a perindítási szakban jóval szigorúbb követelmé­nyeket támaszt a keresetlevéllel szemben a régi Pp.-hez képest. Hozzá kell tenni, hogy ezt a megállapítást némi­képp cáfolja a Pp. 2021. évi novelláris módosítása, amely a jogalkotói tapasztalatokat figyelembe véve a keresetlevél kellékeit egyszerűsítette, valamint a bíróság hiánypótlási kötelezettségét szélesítette. A statisztikai adatokból lát­hattuk, hogy a bíróságra érkező polgári ügyek száma a Pp. hatályba lépése óta lényegében változatlan, azonban a munkaügyi perek tekintetében a bíróságra érkezett ügyek száma a Pp. 2021. évi módosítása ellenére még tovább csökkent: 2021-ben jelentősen kevesebb volt az ügyérke­zés, mint az előző évben. A 2021. január 1-jei átfogó Pp. reformról a kitöltők három­negyede negatív értékelést adott, miszerint a novella nem növelte a perindítási hajlandóságot(1 fő nem adott érté­kelhető választ a kérdésre). Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a kere­setlevél szabályainak rugalmasabbá tétele érdemben nem befolyásolta a perlekedési hajlandóságot a munkaügyi perekben, tehát úgy tűnik, hogy a bírósági eljárás von­zóbbá tételéhez nemcsak az általános, hanem a speciális eljárásjogi szabályok reformálása is szükséges volna. Tapasztalatai szerint növelte-e a perindítási hajlandóságot az új Polgári Perrendtartás 2021. január 1-jei átfogó (novelláris) módosítása? Nem 76% Igen, enyhe mértékben 21% Igen, jelentősen 0% 4.6. A MUNKAÜGYI PEREK SPECIÁLIS SZABÁLYAI: KÖNNYEBBÉ VAGY NEHEZEBBÉ TESZIK A PERESKEDÉST? A Pp. fenntartotta a régi Pp.-ben is alkalmazott kodifiká­ciós módszert, miszerint a munkaügyi pereket a„Különle­ges perek” kategóriájában nyilvántartva, külön fejezetben 38