A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK szabályozza. 177 Ennek eredményeképpen munkaügyi per­ben a Pp. általános szabályait a vonatkozó fejezetben fog­lalt, néhány speciális rendelkezéssel együtt kell alkalmazni. A Pp. kodifikációját előkészítő szakértői javaslat és egyes elemzések szerint így biztosítható a munkajog által szabá­lyozott foglalkoztatási jogviszonyokban a felek alá-fölé­rendeltségéből eredő munkavállalói egyenlőtlen helyzet kiegyensúlyozása. 178 Az alábbi elemzésünk során elsősor­ban azt vizsgáljuk, hogy e speciális szabályok elősegítik-e, hogy a munkaügyi perekben a munkavállaló – a munkavi­szonyban jellemző alárendelt pozíciójának kompenzációja­ként – valóban hatékonyan, a munkáltatói oldallal egyenlő esélyekkel élvezhesse az igazságszolgáltatáshoz való hoz­záféréshez fűződő jogát. A munkaügyi perekre vonatkozó speciális szabályok kap­csán online kérdőívünkben vizsgáltuk, hogy a válaszadók véleménye szerint mely jogintézmények segítik elő legha­tékonyabban a munkavállaló igényérvényesítését. A vála­szok száma sorrendjében az alábbiakat jelölték meg a ki­töltők(több válasz is megjelölhető volt): 4.6.1. A fél személyes eljárásának lehetősége Bár munkaügyi perekre a törvényszékek(mint munkaügyi bíróságok) rendelkeznek hatáskörrel, 179 amelyek előtt a jogi képviselet kötelező lenne, 180 a törvény ez alól kivételt tesz, és – hasonlóan a járásbíróság előtt induló polgári perekhez – megengedi, hogy a fél személyesen járjon el. 181 Ennek során a járásbíróság előtt személyesen eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 182 Kérdés­ként merül fel, hogy ez vajon előnyére vagy hátrányára szolgál a munkaügyi konfliktus kapcsán jogkereső sze­mélyeknek. „Az új eljárásjogi háttér a munkavállalót arra kénysze­ríti, hogy ügyvédi képviselettel menjen a bíróságra, önálló jogérvényesítésre minimális esélye van, viszont az ügyvédi támogatással bejönnek a költségek is. A saját ügyvédje költségeit mindenképpen előlegez­nie kell. Tehát az új Pp. nem ír elő, de hatásában köte­lező jogi képviseletet eredményez.”(nyugalmazott bíró) A költségkedvezmények: 90% A bizonyítási könnyítésekkel kapcsolatos szabályok: 52% A széleskörűen érvényesülő soronkívüliség: 24% A fél személyes eljárásának lehetősége: 17% A speciális illetékességi szabályok: 17% A speciális eljárási szabályok nem támogatják eléggé a munkavállaló igényérvényesítését: 14% Kiugróan magas volt a válaszok száma a költségkedvez­mények esetén, amit a bizonyítási szabályok követtek. A további nevesített jogintézményeket már csak a válasz­adók töredéke sorolta a leghatékonyabb eszközök közé. Ugyanakkor csak néhány válaszadó értékelte úgy, hogy nem elégségesek az igényérvényesítés támogatásához a jelenlegi speciális szabályok. Az egyik válaszadó azt java­solta, hogy a pártfogó ügyvéd lehetőségét meg kell nyitni sokkal szélesebb rétegeknek. A személyes eljárás kétségtelen előnye, hogy olcsóbb, hiszen a jogi képviselő munkadíjának megfizetésére nincs szükség. Az alábbiakban részletezendők szerint ugyanis még gyakran teljes pernyertesség esetén sem garantál­ható, hogy a jogi képviselő munkadíja megtérül, így még az is előfordulhat, hogy a jogvita költségei meghaladják, vagy megközelítik az abból nyerhető összeget. Jogi kép­viselő mellőzése esetén e költségelemmel nem kell szá­molni. A Pp. továbbá különféle eljárási könnyítéseket tartal­maz a jogi képviselő nélkül eljáró fél részére. Így például: a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet el­járási jogairól tájékoztatni, 183 a keresetet, az ellenkérel­met és egyéb perbeli nyilatkozatokat a bíróságon szó­ban, jegyzőkönyvbe foglaltan is elő lehet terjeszteni, 184 a keresetlevél, az ellenkérelem és más beadványok kötelező tartalma redukált, 185 a beadványok hiányainak pótlását illetően részletes, a fél számára is érthető tájékoztatást kell adni, a keresetlevél hiányosságainak pótlására a felet személyes meghallgatásra is lehet idézni, 186 a bíróságnak az anyagi pervezetést az általánoshoz képest részleteseb­ben, több tárgykörben kell megadnia, 187 az utólagos bizo­nyítás vonatkozásában némileg engedékenyebb a szabá­lyozás. 188 177 Régi Pp. XXIII. Fejezet, Pp. XXXIX. Fejezet. – 178 Varga István – Éless Tamás(szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. HVG-ORAC – Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 672.; Wopera Zsuzsa: A munka­ügyi perek megújított szabályai az új polgári perrendtartásban. Mis­kolci Jogi Szemle, 2017/2.(különszám), 554–565. 179 Pp. 20.§(2) bek. 180 Pp. 72.§. 181 Pp. 509.§(1) bek. 182 Pp. XV. Fejezet. 183 Pp. 111.§. 184 Pp. 246.§(2)–(6) bek. 185 Pp. 247.§. 186 Pp. 248.§(1) bek. 187 Pp. 253.§. 188 Pp. 251.§. 39