GYULAVÁRI TAMÁS, HALMOS SZILVIA, KÁRTYÁS GÁBOR, KRAJECZ LAURA, PETRI DÁVID Tapasztalatai szerint a személyesen eljáró, jogi végzettséggel/ ismeretekkel nem rendelkező munkavállaló képes-e sikeres munkajogi igényérvényesítésre? Általában igen Általában nem 7% 83% A per kimenetele mindig az adott ügytől és a munkavállaló saját képességeitől függ, az eljárásjogi szabályoknak nincs ráhatása 10% 4.6.2. A tényállás megállapítása és bizonyítás munkaügyi perekben A Pp. a perkoncentráció elvének hangsúlyozásával és rész­letszabályokon keresztül való érvényre juttatásával azt ígéri, hogy a perek hatékonyabban, gyorsabban fognak befejeződni, ami kétségtelenül vonzó ajánlat a munkaügyi konfliktusban érintett személynek. Munkaügyi perekben azonban gyakori tapasztalat, hogy a per kereteinek tisz­tázására szolgáló perfelvételi szakasz lassan, nehézkesen zajlik, s olykor 1-1,5 év is eltelik a perfelvétel lezárásáig. Ennek a jelenségnek több okát azonosíthatjuk. Egyrészt az I. Ppn. a keresetlevél tartalmi elemeit illetően jelentős könnyítéseket hozott. 204 Jogszabályi szinten is világossá tette, hogy a keresetlevéltől nem elvárt, hogy teljes körben tartalmazza az alapul fekvő tényelőadást, jogalapi hivatkozásokat és a felperes bizonyítékait, hanem az e téren akár jelentős hiányosságokkal bíró keresetle­velet is be kell fogadni, és a hiányosságok a perfelvétel során pótolhatók, melyhez a bíróság anyagi pervezetés­ben nyújthat segítséget. 205 Ezért gyakori, hogy a felperes a keresetlevélben nem is különösebben törekszik teljes ténybeli és jogalapi előadást tenni, valamint a bizonyítékait csatolni, illetve bizonyítási indítványait előterjeszteni. Ennek hatása, hogy az alperes kezdő eljárási lépéseként benyújtandó írásbeli ellenkére­lemben is csak korlátozottan tudja kifejteni védekezését. A bíróság anyagi pervezetési kötelezettsége – ideértve a peranyag hiányosságainak jelzését, a bizonyítás irányainak tisztázását – csak a perfelvételi szak kezdetétől áll be, 206 tehát legkorábban az írásbeli ellenkérelem beérkezését követően, a további írásbeli perfelvétel elrendelése vagy a perfelvételi tárgyalás kitűzése keretében fog tudni tájé­koztatást adni a hiányosságokról. Ezért a releváns tény- és jogállítások, a bizonyításra vonatkozó nyilatkozatok meg­tétele időben csúszik. Munkaügyi perekben speciális helyzetet eredményez a munkáltató információs monopóliuma. Gyakori, hogy a munkavállaló nem rendelkezik azokkal az adatokkal, infor­mációkkal, dokumentumokkal, amelyek ahhoz szüksége­sek, hogy tényállításait, számításait, bizonyítási indítványait teljes körben előterjessze. Lehetséges, hogy hiányoznak a bérjegyzékei, nincs írásba foglalt munkaszerződése, nem állnak rendelkezésére a munkáltató belső szabályzatai, a tanúként meghallgatandó munkatársak idézhető címe stb. Így a keresetlevél hiányosságai nem hanyagságból vagy taktikai okból állnak elő, hanem a munkavállalónak esélye sem lenne a szükséges perfelvételi nyilatkozatok összességét megtenni a keresetlevélben. 207 A munkáltató információs erőfölényét kompenzálandó az anyagi munkajog is tartalmaz a fordított, illetve osztott bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat. A Pp. alapján ugyanis a főszabály továbbra is az„aki állít, az bizonyít” elve lenne, 208 amely a munkavállalói igények érvényesíté­sét a felek hierarchikus helyzete okán sok esetben ellehe­tetlenítené vagy aránytalanul megnehezítené. Példaként említhető, hogy az indokolt munkaviszony-megszüntető nyilatkozatok valóságát és okszerűségét a nyilatkozatte­vőnek kell bizonyítania, a diszkriminációs és a munkaügyi kártérítési pereknek is külön odafigyelést érdemlő bizonyí­tási szabályai vannak, továbbá 2023. január 1-től kezdő­dően a joggal való visszaélésre alapított igényeknél is for­dított bizonyítási teher érvényesül. 209 A Pp. 522.§-a további bizonyítási kérdéseket is a munkál­tató bizonyítási érdekkörébe utal(jelentős részben a régi Pp. hatálya alatt kialakult gyakorlatot 210 kodifikálva). Így a munkáltatónak kell bizonyítania a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasí­tások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési(ellenőrzési) körében keletkezett okiratok tartal­mát; az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítá­sok helyességét és bérvita esetén a juttatás megfizetését. Így juthat hozzá például a munkavállaló akár a saját, akár a többi munkavállaló perben releváns adataihoz(pl. bérada­tok, munkaidő-nyilvántartások), a munkáltató belső doku­mentumaihoz(pl. szabályzatok). A számítások helyességét 204 Az I. Ppn. keresetlevelet érintő újításait Udvary Sándor az alábbiak szerint foglalja össze lényegre törően:„[a] keresetlevél kellékeinek egyszerűsítése technikai szabálynak tűnik, de valójában olyan új­rahangolása a keresetindítási szaknak, ami a perszerkezet lénye­ges változtatása nélkül újra világossá tette, hogy a keresetlevél – ha puszta idézési kérelemmé nem is vált, de – valóban csak kezdőirat. Olyan kezdőirat, aminek elsődleges funkciója a kontradikció kialakí­tására való alkalmasság igazolása, másodlagosan az alperes mulasz­tása esetén a bírósági meghagyássá való transzformálhatóság bizto­sítása, harmadlagosan pedig annak érdemben való vizsgálata nélkül a perfelvétel alapstruktúrájának kijelölése.”. Udvary 2021, 129–139., 138–139. 205 Pp. 176.§(6) bek. Ld. Fővárosi Ítélőtábla, 17.Pf. 20.264/2021/7., Pé­csi Ítélőtábla, Pkf.V.25.259/2021/2., BDT 2019.3971. 206 A perfelvétel a kereset közlésével kezdődik. Pp. 180.§. 207 A munkaügyi perekben a bizonyításnak a munkáltató információs monopóliumából adódó nehézségeit, a bizonyításnak a bírói gya­korlat által is alakított speciális szabályait mutatja be: Nádas György: Bizonyítási nehézségek a munkaügyi kártérítési perekben. Munka­ügyi Szemle, 2002, 51..; Kulisity Mária: Bizonyítás a munkaügyi per­ben. In: Horváth István(szerk.): Tisztelgés – Ünnepi tanulmányok dr. Hágelmayer Istvánné születésnapjára, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 237–263. 208 Pp. 265.§(1) bek., 322.§. 209 Mt. 7.§(3) bek. 64.§(2) bek., 166–167.§, 179.§(2) bek., 2003. évi CXXV. törvény 19.§. 210 V.ö. pl. BH2009.120., BH2015/8/232., Mfv.III.10.740/2017/7., Mfv.X.10346/2019/7. 42