A MUNKAÜGYI PEREK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON: OKOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK 1. MELLÉKLET: AZ ONLINE KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI A kutatáshoz online kérdőívet is készítettünk, amelyben azoknak a gyakorlati szakembereknek a véleményét kér­deztük a kutatás témakörében, akiknek van tapasztalata munkaügyi perekben. Az adatfelvétel 2023. március 23-től 2023. április 22-ig tartott. A kérdőívet munkajogi szak­mai közösségek, egyesületek segítségével népszerűsítet­tük. Összesen 30 válasz érkezett, amelyből 20 válaszadó ügyvédként, 8 fő pedig munkáltatói képviselőként vagy jogtanácsosként vett részt munkaügyi perekben. A kitöl­tők között csak 1 fő volt szakszervezeti tisztségviselő vagy jogtanácsos(1 kitöltő nem válaszolt erre a kérdésre). Ebből eredően kérdőívünk eredményei alapvetően a munkáltatói képviselők véleményét tükrözi. Az első kérdés arra irányult, hogy a válaszadó tapasztalatai szerint csökkentek-e a jogi viták a munkahelyeken az elmúlt 10 évben. A válaszadók túlnyomó többsége jelentős csökke­nést érzékel, és csupán 20% válaszolt úgy, hogy a jogi viták száma nem csökkent. Hozzá kell tenni, ez nem jelenti azt, hogy maguk a jogi konfliktusok csökkentek volna, hanem inkább arra utal, jóval kevesebb az olyan eset, amikor a vita feloldásához már jogi szakember segítségét is igénybe veszik. Tapasztalatai szerint csökkentek a jogi viták a munkahelyeken az elmúlt 10 évben? Nem 20% Igen, enyhe mértékben 20% Igen, jelentős mértékben 60% Úgy tűnik tehát, a peren kívüli megegyezés általánosan el­terjedt a gyakorlatban. A fizetési meghagyást és a munkál­tatói fizetési felszólítás ugyanakkor inkább csak permeg­előző és nem a bírói utat kiiktató technika, hiszen a fél ellentmondása, illetve keresete esetén az igény csak bíró­ság előtt érvényesíthető. Figyelmet érdemel, hogy a köz­vetítői eljárás említése meglehetősen ritkán fordult elő. Az eljárásjogi szabályokkal kapcsolatos első kérdésünk arra irányult, vajon csökkentette-e a munkaügyi perindí­tási hajlandóságot a 2018-tól hatályba lépett új Polgári Perrendtartás. A válaszadók túlnyomó része igennel felelt, közel 70% szerint ráadásul a perindítási hajlandóságot jelentősen csökkentette az új eljárásjogi kódex.(1 fő nem adott értékelhető választ a kérdésre.) Tapasztalatai szerint csökkentette-e a munkaügyi perindítási hajlandóságot a 2018-tól hatályba lépett új Polgári Perrendtartás? Nem Igen, enyhe Igen, mértékben jelentősen 7% 21% 69% A következő kérdés a 2021. január 1-jei átfogó Pp. reform megítélésére vonatkozott. A kitöltők háromnegyede nega­tív értékelést adott, miszerint a novella nem növelte a per­indítási hajlandóságot.(1 fő nem adott értékelhető választ a kérdésre.) A második kérdéssel azt vizsgáltuk, milyen alternatívái vannak a bíróság előtti igényérvényesítésnek. A válaszok száma sorrendjében az alábbiakat jelölték meg a kitöltők (több válasz is megjelölhető volt): Peren kívül egyezségkötés: 86% Fizetési meghagyásos eljárás: 45% Közvetítői eljárás: 14% Munkáltatói fizetési felszólítás: 240 7% 240 Ezt a válasz opciót a kérdőív nem tartalmazta kifejezetten, ezt a vá­laszadók az első három válasz-lehetőség utáni„egyéb” lehetőség­ként fogalmazták meg. Tapasztalatai szerint növelte-e a perindítási hajlandóságot az új Polgári Perrendtartás 2021. január 1-jei átfogó(novelláris) módosítása? Nem 76% Igen, enyhe mértékben 21% Igen, jelentősen 0% Az anyagi jogot illetően, először arra kértük válaszadóin­kat, jelöljék, hogy egyetértenek-e a munkáltatói jogellenes munkaviszony megszüntetés szankcióival kapcsolatos egyes javaslatainkkal. A válaszok száma sorrendjében az alábbia­kat jelölték meg a kitöltők(több válasz is megjelölhető volt): 51