KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGON – TÉNYEK ÉS MUNKAERŐPIACI KIHÍVÁSOK ményeinek és jogaiknak csorbítását, így téve az országot vonzó célponttá a tőkebefektetések számára 19 20 21 22 23 . Az olyan húzóágazatok, mint az autóipar és az akkumulá­torgyártás, általában pedig a korábbi évek gazdasági fel­lendülése jelentős munkaerőigényt támasztott az iparban. Ugyanakkor a demográfiai folyamatok – például a csök­kenő születésszám 24 – és a munkaerő utánpótlását aka­dályozó, az országból való elvándorlás nehezítették ennek kielégítését. Bár a kivándorlási adatok az utóbbi időben enyhén csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutatnak 25 , a munkaerőtartalék kérdése továbbra is fejtörést jelent a magyar politikai és gazdasági elit számára. ágazatokban és alacsony képzettséget igénylő munkakö­rökben dolgoznak, amelyek alacsony bérezésük és ked­vezőtlen munkakörülményeik miatt nem vonzóak a helyi munkavállalók számára. A vándormunkásokra az ún. cél­pénzkereső magatartás jellemző: elsődleges céljuk, hogy minél rövidebb idő alatt minél több pénzt keressenek, konkrét célok elérésére. Ezek a célok lehetnek például az otthon maradt család támogatása, de – ahogy a tanul­mány későbbi része részletezi – gyakran a migrációt lehe­tővé tevő felhalmozott adósságok visszafizetése is 29 30 31 . Fontos kiemelni, hogy a 2022 utáni időszakban az ukrán munkavállalók esetében e célorientált magatartás árnyal­tabbá vált. A munkaerőhiány csupán egy része a vándormun­kások foglalkoztatása mögött meghúzódó ténye­zőknek. Az a munkarezsim, amely a magyar dolgozók kihasználására épül, egyúttal lehetővé teszi a megélhetést kereső vándormunkások munkaerejének kisajtolását is. Az egyenlőtlen gazdasági és hatalmi viszonyok, amelyek a vándormunkások élethelyzetére jellemzőek(amelyeket a tanulmány később részletesen bemutat), lehetőséget adnak a munkáltatóknak arra, hogy gazdasági érdekeik mentén optimálisabban használják ki a vándormunkások munkaerejét, mint a kevésbé kiszolgáltatott helyi dolgo­zókét 26 27 28 . 2.1. MUNKAERŐ-MIGRÁCIÓS SZINTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Magyarország apró szeletét képezi a munkaerő glo­bális migrációjának. Különösen, ha tekintetbe ves�­szük, hogy közel 169 millió főre becsülte a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet(ILO) 32 a munkavállalás céljából vándorló dolgozók számát globálisan, 2019­ben. Szemben a több mint 65 500 fő 33 Magyarorszá­gon tartózkodó külföldi munkavállalóval ugyanebben az évben. A Magyarországra jellemző munkaerő-migráció leginkább a szegmentált munkaerőpiac modelljé­vel írható le. A bevándorlók általában olyan másodlagos 19 Plank, L.,& Staritz, C.(2013).‘Precarious Upgrading’ in Electronics Production: The Case of the German Electronics Industry. Research Papers 2013-19. Austrian Foundation for Development Research (ÖFSE). https://www.oefse.at/en/publications/ 20 Czirfusz, M., Ivanics, Z., Kovai, C.,& Meszmann, T. T.(2019). A ma­gyarországi munkásság a hosszú lejtmenetben. Fordulat, 26, 142– 171. 21 Gerőcs, T.,& Pinkasz, A.(2019). Magyarország az európai munka­megosztásban: A termelés áthelyezése a globális járműipari érték­láncokban. Fordulat, 26, 172–198. 22 Czirfusz, M.(2022). Regional Risk Assessment: The Electronics In­dustry in Hungary. Electronics Watch. https://electronicswatch. org/regional-risk-assessment-electronics-industry-hungary-novem­ber-2022_2615914.pdf 23 Czirfusz, M.(2023). The battery boom in Hungary: Companies of the value chain, outlook for workers and trade unions. Friedrich-­Ebert-Stiftung. 24 Központi Statisztikai Hivatal(2024, június 27). Népmozgalom, 2024. Május.KSH. https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/nep/nep2405. html 25 Gödi, I.,& Horváth, V.(2021). Nemzetközi vándorlás. In Demográfiai portré 2021(pp. 227–250). KSH NK. https://demografia.hu/kiadva­nyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2835/2725 26 Meszmann, T. T.(2018). Munkaerő-kölcsönzés mint munkaviszony és mint mobilitási(migrációs) csatorna. Friedrich-Ebert-Stiftung. Bu­dapest 27 Meszmann, T. T.,& Fedyuk, O.(2019). Snakes or Ladders? Job Qu­ality Assessment among Temp Workers from Ukraine in Hungarian Electronics. Central and Eastern European Migration Review, 8(1), 75–93. https://doi.org/10.17467/ceemr.2019.03 28 Zhang, H., Nardon, L.,& Sears, G. J.(2022). Migrant workers in pre­carious employment. Equality, Diversity and Inclusion. An Internati­onal Journal, 41(2), 254–272. https://doi.org/10.1108/EDI-01-2021­0018 A közép- és kelet-európai régióban az abszolút szá­mok és áramlási adatok tükrében, valamint a munkacélú első tartózkodási engedélyek száma alapján 2023­ban Magyarország a harmadik helyet foglalta el, Lengyelország és Horvátország mögött. Viszont amíg az utóbbi két évben Lengyelországban némileg csökkent a külföldi dolgozók 34 engedélyeinek száma – feltehetően az ukránok jelenléte miatt –, addig Horvátországban, Magyarországon, Litvániában, Romániában és Bulgáriá­ban évről évre növekedett a számuk. A külföldi dolgozók száma Szlovéniában és Szlovákiában stagnál vagy enyhén csökken, Csehországban csökken, ez utóbbi feltehető­29 Piore, M. J.(1979). Birds of Passage: Migrant Labor and Industrial So­cieties(1st ed.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/ CBO9780511572210 30 Massey, D. S.(1999). Why Does Immigration Occur? In C. Hirsch­man, P. Kasinitz,& J. DeWind(Eds.), Handbook of International Mig­ration(pp. 34–52). Russell Sage Foundation. http://www.jstor.org/ stable/10.7758/9781610442893.9 31 Meszmann, T. T.(2016). The rise of the dual labour market: Fighting precarious employment in the new member states through indust­rial relations(PRECARIR) Country report: Hungary(No. 12). Central European Labour Studies Institute(CELSI). 32 International Labour Office.(2021). ILO Global Estimates on Inter­national Migrant Workers: Results and Methodology. Third Edition. International Labour Organisation(ILO). https://www.ilo.org/sites/ default/files/wcmsp5/groups/public/@dgreports/@dcomm/@publ/ documents/publication/wcms_808935.pdf 33 Központi Statisztikai Hivatal.(2024). Magyarországon alkalmazás­ban állók száma összesen(teljes, vagy részmunkaidővel együtt), ál­lampolgárság szerint, FEOR’08 szerint, nemek szerint, 2019–2024. Egyedi adatkérés alapján. Budapest: KSH 34 EU-s és nem EU-s egyaránt. 11